Népszava, 1970. augusztus (98. évfolyam, 179–203. sz.)

1970-08-01 / 179. szám

Az izraeli kormány elfogadta a Rogers-tervet Hat miniszter valószínűleg lemond Golda Weir 24 tagú kor­mánya pénteken ismét összeült, hogy negyedszer is megvitassa Izrael vála­szát Rogers amerikai kül­ügyminiszter közel-keleti javaslataira. A kormány szótöbbség­gel elfogadta a Rogers­­tervet A Gahal Párthoz tar­tozó miniszterek a terv elfogadása ellen szavaz­tak. Várható, hogy a a párt hat minisztere ezután ki­lép a kormányból. Az izraeli kormány — nyilatkozata szerint — Gunnar Jarring jószolgá­lati tevékenysége alapján megfelelő időben képvise­lőt jelöl ki, azzal a meg­bízatással, hogy folytas­son tár­gyalásokat a térség békéjének helyreállításá­ról, a kölcsönös békeszer­ződés létrehozásáról. Az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy az izraeli kormány telje­sítse a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i hatá­rozatait, jelentse ki, hogy kész kivonulni az összes megszállt arab területről Az immár több mint három éve folytatódó há­ború megmutatta, hogy a béke elérésének semmi­féle esélye nincs mindad­dig, amíg Izrael a hódítás politikáját folytatja. Csőd­be jutott az erőszak, a megszállás és a bekebe­lezés politikája — állapít­ja meg a nyilatkozat. Az amerikai javaslatok ellen fellépő Palesztinai ellenállási szervezetek nagyszabású tüntetést rendeztek pénteken a jor­dániai fővárosban. Mintegy 20 ezer, felira­tokat vivő és jelszavakat kiabáló tüntető vonult fel Amman utcáin, elítélve a közel-keleti válság rende­zésére kidolgozott ameri­kai javaslatot, amelyet a jordániai kormány elfo­gadott. A menetben részt vet­tek géppisztollyal felsze­relt Palesztinai harci egy­ségek. A tüntetős többsé­ge­­azonban nem viselt fegyvert. Mahmud Riad Szófiában Mahmud Riad egyipto­mi külügyminiszter csü­törtökön üdülés céljából családjával együtt­ Bulgá­riába érkezett. Riad a nap folyamán látogatást tett Ivan Basev bolgár kül­ügyminiszternél. Basev csütörtökön este vacsorát adott Riad tisz­teletére. Bormann ismét felbukkant A háborús bűnösök fel­kutatásával foglalkozó Bécsi Zsidó Dokumentá­ciós Központ bizonyíté­­kokkal rendelkezik arról, hogy Martin Bormann, a hitleri birodalom egyik főkolomposa él, mégpedig Dél-Amerikában. A köz­pont tudomása szerint Bormann nemrégiben fel­tűnt a Brazília és Para­guay közti határ körzeté­ben. Bormann nem áll egyedül: egész szervezet működik azzal a céllal, hogy biztosítsa Bormann és más bujkáló nácik szá­mára büntetésük elkerü­lését Belfast: újabb halálos áldozat Belfastban pénteken újabb halálos áldozata volt a tüntetők elleni ak­ciónak. Mint a hírügy­nökségek jelentik, több száz katolikus fiatal tün­tetett az utcákon és a brit katonaság könnyfa­kasztó gázbombákkal igye­kezett a tüntetőket szét­szórni. Az ezt követő ös­­­szecsapások során a brit katonák lőfegyvert is használtak és egy 19 éves diákot egy golyó a nyakán talált el. Azonnal kór­házba szállították, de a kórházban már csak Da­­niel O’Hogan halálát ál­lapították meg. (AP) NÉP SZAVA «­NJ». »agusztus 1 Jarringot az ENSZ-be rendelték A Thant főtitkár sürgő­sen New Yorkba hivatta Gunnar Jarringot, külön­leges közel-keleti képvi­selőjét, hogy tanácskozzék vele legközelebbi közel­­keleti megbízatásáról. (AFP, Reuter) A Béke-világtanács az angol fegyverszállítások ellen Romes Csandra, a Bé­ke-világtanács főtitkára pénteken Helsinkiben tar­tott sajtóértekezletén ki­jelentette: a vlágközvéle­­mény tiltakozik az angol kormány szándéka ellen, hogy felújítja fegyverszál­lításait a Dél-afrikai Köz­társaság fajüldözőinek. Az angol kormány ilyen akciója az ENSZ határo­zatának nyílt megsérté­sét fogja jelenteni. A Béke-világtanács fel­hívja a világ közvélemé­nyét, hogy augusztus 22- én tartsanak nemzetközi harci napot „Ne adjanak fegyvert a dél-afrikai faj­üldözőknek!” jelszóval — jelentette be Csandra. rr­aszsz) Nyomára bukkantak az eltűnt szovjet teherszállítógépnek Az Atlanti-óceán észa­ki körzetében már két hete tart a kutatás az AN—22 szovjet teher­szállító repülőgép után. Az AN—22 orvosi beren­dezéseket vitt a földren­gés sújtotta Peruba, de nem jutott el rendeltetési helyére. Néhány szovjet halász­­hajó több­ olyan tárgyra bukkant, amelyek való­színűleg a repülőgép ra­kományához tartoztak, így kihalásztak a tenger­ből három matracot, amelyek gyári bélyegzője arról tanúskodott, hogy Gorkij városban készül­tek. Megtaláltak továb­bá néhány ládát, s más tárgyakat is, de nem si­került túlélőkre bukkan­ni. A kutatásokat nagyon megnehezíti a kedvezőt­len időjárás, a sűrű köd, az ismétlődő záporok és zivatarok. A SALT 28. ülése Pénteken az Egyesült Államok bécsi nagykö­vetségének épületében megtartotta 28. ülését a stratégiai fegyverzet kor­látozásáról tárgyaló szov­jet és amerikai küldött­ség. A legközelebbi találko­zóra kedden kerül sor a szovjet nagykövetség épületében. (AP) . A bonni külügymi­nisztérium szóvivője meg­cáfolta a Szabad Európa Rádió kiköltöztetéséről szóló híreket és közölte, hogy az NSZK kormánya már július 1-jén egy év­vel meghosszabbította a rádió működési engedé­lyét ■faiiiMó Hétfőn megkezdődtek Moszkvában a szovjet—nyugatnémet tárgyalások. A hivatalos közlemények egyelőre annyit árulnak el, hogy ezeken „a fe­leket kölcsönösen érdeklő kérdéseket vitatják meg”. Közismerten sok nyi­tott, „kölcsönös érdeklődésre számot­­tartó” kérdés a két ország kapcsola­tában, s emellett — mint a Pravda nemzetközi szemléje a tárgyalások előestéjén megállapította: „a Gromi­­ko-Scheel tárgyalás nemcsak a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokat, hanem az európai békét tekintve is fontos”. A Szovjetunió következetesen erő­síti kapcsolatait a világ országaival, Moszkva törekszik a nyugat-európai­­ országokhoz fűződő viszony ápolásá­ra, így célja a normális államközi vi­szony kialakítása az NSZK-val. Most minden attól függ ■— mint a Pravda írja —, hogy az NSZK kormánya hajlandónak mutatkozik-e, a háború után kialakult európai határok sért­hetetlenségének, a két német állam létezésének és annak elismerésére, hogy Európa népei számára szava­tolni kell a biztonságot. A tárgyalásokkal kapcsolatos köl­csönös hírzárlat miatt nem tudjuk megítélni a nyugatnémet fél jelenle­gi álláspontját. Az NSZK közvélemé­nyének hangjáról azonban értesül­hetünk a vezető szovjet lap berz­i tudósítójától. „Az NSZK-ban sok embernek az a meggyőződése, hogy elérkezett a konkrét teendők ideje mind az NSZK lakosságát, mind pe­dig az európai béke és biztonság megszilárdítását érintő kérdésekben’­ — írja a tudósító. A héten a világlapok első oldalait elfoglalták a közel-keleti események hírei. Jóllehet, a frontvonalakon ez­úttal sem szünetelt a harci tevékeny­ség, a tudósítók nem hadijelentése­­ket közöltek. Az amerikai javasla­tokra az EAK már a múlt héten vá­laszt adott, elfogadta azokat, s ezt a választ a kormány mellett az Arab Szocialista Unió is magáévá tette, így a helyzet rendezésére tett — a Biz­tonsági Tanács 1987. november 22-i javaslatára támaszkodó — tervezetet Kairó alkalmasnak tartja egy új ren­dezés kiindulópontjának. Nyilvánva­ló, hogy a Rogers-tervezetben foglal­takat Egyiptom sem tekinti minden tekintetben kielégítőnek, állásfogla­lása mégis megteremtette a lehető­séget a politikai rendezés új útjainak felkutatásához. Taktikailag is szerencsésnek bizo­nyult a gyors egyiptomi reagálás, amelyet az első napokban hat újabb arab ország biztosított támogatásáról. A frontországok közül egyedül Szíria határolta el magát a javaslatoktól és az egyiptomi állásponttól, míg né­hány ország és a palesztin felszaba­dító szervezetek többsége ellentétes pozíciókat foglalt el. Figyelemre méltó, hogy a javaslat­tal kapcsolatos álláspontok publiká­lása után azonnal megindult a sok irányú diplomáciai akciósorozat az arab világban, s ennek az a célja, hogy a felek kifejtsék, megmagya­rázzák álláspontjukat, s megismerjék a többi arab ország, illetve mene­­kültszervezet állásfoglalásának ru­góit. Arab állam- és kormányfők meg­bízottai, a legtekintélyesebb Palesz­tinai szervezetek vezetőinek szemé­lyes képviselői indultak el az arab fővárosokba, míg az egyiptomi diplo­mácia irányítója, Mahmuld Riad kül­ügyminiszter Európába repült, ahol tíznapos körútja során ismerteti az EAK döntését. Washingtonnak rendkívül kínos napokat okozott Izrael a javaslatok megválaszolásának halogatásával, hi­szen ez azt dokumentálja, hogy az Egyesült Államok még Szövetségesét sem képes a békés rendezés irányá­ban orientálni. Nixon péntek hajnali nyilatkozatában ugyanakkor ismétel­ten engedményeket tett Tel Avivnak — lefokozva ezzel az amerikai ja­vaslatok értékét — mikor újból ga­ranciát vállalt arra, hogy — az ag­­resszornak kedvező — jelenlegi egyensúly fenntartásához Washing­ton ezután is ragaszkodni fog. Távol-Keletről harctéri jelentése­ket továbbítottak a hírügynökségek. Kambodzsában lezajlott a polgárhá­ború legnagyobb ütközete, s ebben a hazafiak komoly katonai sikereket értek el. Kiri Rom városának felsza­badítása s a város környékének ka­tonai biztosítása, illetve az ország közlekedésére mért újabb csapások a kormányerők védelembe­ kénysze­­rítése voltak állandóan visszatérő mondatai a haditudósításoknak. Ezekből olyan kép bontakozik ki, amely szerint a szabadságharcosok újabb területekre terjesztették ki el­lenőrzésüket, s miközben szakadatla­nul növelték tömegbázisukat, újabb és újabb pozíciók feladására kény- ­ Sikeres argentin gerilla-akció A Forradalmi Fegyve­res Erők elnevezésű ar­gentínai szervezet 15 tag­ja — közöttük számos nő — csütörtökön hatalmába kerítette Garin városkát. A csoport néhány tagja rendőrnek öltözve elterel­te a forgalmat a főútvo­nalakról, a többiek­ elfog­lalták a rendőrség épüle­tét, elvágták a várost a külvilággal összekötő te­lefonvezetékeket és kira­bolták a bankot. Kilőtték a rendőri erősítéssel érke­ző gépkocsik keréktöm­lőit, majd zsákmányuk­kal, mintegy 25 ezer pe­­sóval, elmenekültek. Az akció során egy rendőr életét vesztette. (AFP) Hirosima áldozatai A hirosimai atombom­­bapusztítá­s közelgő ne­gyedszázados évfordulója alkalmával a hirosimai kórház külön jelentésben foglalkozik az áldozatok­kal kapcsolatos jelenlegi helyzettel. Eszerint ez év első felében 26 ápolt halt bele az elszenvedett sé­rülésekbe. A múlt év ha­sonló időszakában 32-en haltak meg. A kórház adatai szerint az idén el­hunytak közül 16 sze­mélynél rákos daganatok léptek fel, a többi fehér­vérűségben szenvedett az atombombázás utókövet­kezményeként. Jelenleg még 145 beteget gondoz­nak a hirosimai atom­bombázás áldozatai közül. (Reuter) Tudósítónk jelentése a washingtoni sajtóértekezletről (Folytatás az 1. oldalról) kollégák láthatólag oly­annyira meg voltak ille­­tődve Nixon elnök szemé­lyes megjelenésétől, hogy kérdezni is elfelejtettek. Kérdezni pedig tudni kell. Ezt bizonyította a konferencia egyetlen, va­lóban a lényegre tapintó kérdése, de ezt is a fehér házi sajtókülönítmény egyik veteránja tette fel. A Párizsban folyó viet­nami értekezlet új ame­rikai fődelegátusa, David Bruce nagykövet kineve­zése, az amerikai elnök és külügyminisztere közötti nézeteltéréseket sejtető nyilatkozatok az indokí­nai helyzet értékelését il­letően és a „döntnök” sze­repében fellépő Thieu saigoni elnök legutóbbi megnyilvánulása nyomán élénken foglalkoztatja a közvéleményt, mi valójá­ban az amerikai hivatalos álláspont. Miután ugyanis Thieu nyilvánosan rápirított Ropers külügyminiszterre, amiért az elképzelhető­nek mondotta egy dél­­vietnami koalíciós kor­mány létrejöttét, és Nixon elnök Thieu javára dön­tötte el a vitát, sokan el­tűnődtek azon, vajon hon­nan irányítják az ameri­kai külpolitikát, Washing­tonból, avagy Saigonból. Politikai berkekben per­sze semmi kétség afelől, hogy — amint azt az el­múlt hetekben Ronald Ziegler, a Fehér Ház szó­vivője ismételten nyoma­tékosan hangsúlyozta és a Los Angelesben elhang­zott kérdés is utalt rá — az Egyesült Államok kül­politikáját Nixon elnök irányítja. Legfeljebb arról lehet szó, hogy bizonyos, amerikai közfogyasztásra pillanatnyilag alkalmat­lan gondolatokat először Saigonban mondassanak ki. A legutóbbi Thieu-nyi­­latkozatok láthatólag eléggé előkés­zítették a ta­lajt arra, hogy Nixon el­nök is kimondjon egyet­­mást A párizsi tárgyalá­sok emlegetett „új szaka­szának” előestéjén alig burkoltan megfenyegette a VDK és a DVK veze­tőit, ha továbbra is kés­lekednek megegyezni az amerikai feltételek alap­ján Párizsban, akkor a jövőben „az már Thieu dolga lesz”, hogy tárgyal­ni kíván-e a vietnami bé­kéről, vagy pedig megpró­bál katonai győzelmet ki­tűnni. A közel-keleti helyzet­ről Nixonnak nem volt új mondanivalója. A két szupernagyhatalom viszo­nyával összefüggésben aláhúzta a SALT-megbe­szélések jelentőségét. Re­ményét fejezte ki, hogy belátható időit belül leg­alábbis részleges megálla­podás jön létre. Köves Judit A M­atesa-ü­gy fejleményei Spanyolországban A spanyol legfelső bí­róság csütörtökön nyilvá­nosságra hozta annak a két volt miniszternek a nevét, akiket — mint ezt már korábban közölték — vád alá helyeznek a Ma­­tesa-ügyben játszott sze­repükért. A két személy Juan José Espinosa San Martin volt pénzügymi­niszter és Faustino Gar­­cia-Monco volt kereske­delemügyi miniszter, mindketten a múlt évi kormányalakításig voltak a kabinet tagjai. A vád alá helyezés mindkettőjük esetében megtörtént: hanyagsággal és mulasztással vádolják őket a közpénzek kezelé­sében, ami azonban „nem bűnös szándékkal” tör­tént A Matesa-botrány egy évvel ezelőtt robbant ki, mintegy 142 milliónyi ál­lami exporthitel elsik­­kasztása körül. Ez az el­ső eset Franco harminc esztendei uralma alatt, hogy miniszteri beosztású személyek bíróság elé ke­rülnek. (AP, AFP) '' ‘ © Szverdlovszkban ün­nepélyes külsőségek kö­zött adták át a város és a megye vezetőinek azt az urnát, amelyben a ma­gyar küldöttség földet vitt a budapesti szovjet hősi temetőből. VDK-nyilatkozat Nixon beszédéről A párizsi Vietnam-kon­­ferencián részt vevő VDK­ delegáció szóvivője pénteken hivatalos nyi­latkozatot olvasott fel, amelyben Hanoi elítéli Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatát az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikájáról, amelyet „agresszív, harcias és ko­­lonialista” politikaként jellemez. A nyilatkozat megismé­telte a VDK javaslatát, hogy Saigonban hozzanak létre egy ideiglenes koalí­ciós kormányt, amely elő­készítené az új általános választásokat. A VDK ál­láspontja természetesen változatlan abban a te­kintetben, hogy a rende­zés előfeltétele az ameri­kai csapatok teljes kivo­nása az ország területéről. (W­PI) Laoszi emlékirat A Laoszi Hazafias Front Pártja emlékiratot tett közzé a Laoszra vo­natkozó 1962. évi genfi egyezmények aláírásának évfordulója alkalmából. Az emlékirat megállapít­ja, hogy a laoszi haza­fias erők elleni háború­ban jelenleg mintegy 12 000 amerikai és 12 000 thaiföldi katona'­s­ vesz részt. Annak érdekében, hogy megsemmisítsék az amerikai beavatkozás bi­zonyítékait, a laoszi harc­téren elesett amerikaiak holttestét igyekeznek fel­­ismerhetetlenné tenni vagy elszállítani. Az emlékirat szerint a 12 000 amerikai katona közé nem számították azokat a pilótákat, akik thaiföldi támaszpontokról felszállva bombáznak laoszi területeket. Velük együtt több tízezerre rúg a laoszi háborúban részt vevő amerikaiak létszá­ma. Az emlékirat, amelyet pénteken a Vietnammal foglalkozó párizsi konfe­rencia elé terjesztettek, hangoztatja, hogy Nixon elnök, hivatalának elfog­lalása óta, drasztikus esz­kalációt hajtott végre a laoszi háborúban. Az amerikai B-52-es bom­bázókat azóta laoszi nagyvárosok ellen is be­vetik. Nemrégiben a lé­gierők Xieng Khouang tartomány fővárosát, Khang Khay várost bom­bázták. Július 26—31. VASÁRNAP: Véget ért az ASZÚ kongresszusa HÉTFŐ: Megkezd­ő Kitek a szovjet—nyugatnémet tárgyalások KEDD: A 19. SALT-ülés Bécsben SZERDA: A kambodzsai hazafiak kirl-rami győzelme CSÜTÖRTÖK: Az EAK diplomáciai offenzívát indí­tott, Riad külügyminiszter tíznapos körútra indult PÉNTEK: Nixon beszéde külpolitikai kérdések­ről szerítették a puccsista kormány csa­patait. Nagy-Britanniában sor került a konzervatív kormány első komo­lyabb erőpróbájára: az új kormány­nak szembe kellett nézni a dokk­munkások sztrájkjával. A hosszas, eredménytelen előzetes alkudozás után kirobbant a kikötősztrájk, amely megbénította az ország tenge­ri forgalmát. A közvetítőként fellépő brit kormány már csak akkor tette meg —­ később elfogadott — komp­romisszumos javaslatát, amikor el­kerülhetetlenné vált sok ezer tonna romlandó élelmiszer, gyümölcs meg­semmisítése, illetve elsüllyesztése. A tory-kabinet végül is a tradi­cionális brit külpolitikában bevált „oszd meg és uralkodj” elvet alkal­mazta közvetítő javaslatával ugyanis elszigetelte a legnagyobb ki­kötők képviselőit, s az eddig hátrá­nyosan megkülönböztetett kisebb ki­kötők rakodómunkásainak delegátu­sai megszavazták a kompromisszu­mat

Next