Népszava, 1970. augusztus (98. évfolyam, 179–203. sz.)

1970-08-07 / 184. szám

DOLGOZZ HIBÁTLANUL A véleményváltozás tettekkel is lemérhető A világszerte sikeres mozgalom meghonosítását szorgalmazza a vasasszakszervezet . A fél évvel ez­előtti nagyaktíváról úgy jöttem el, hogy a világ legnagyobb ostobasága a ..Dolgozz hibátlanul’­'­­mozgalom . . . Időbe telt, míg saját magunktól rá­jöttünk, hogy van benne — Bennem is felmerült, ismét csinálunk egy moz­galmat, ahelyett, hogy dol­goznánk — válaszol ér­deklődésünkre Kárpáthe­gyi Tibor, a Bástya szo­cialista brigád vezetője.— Az akkoriban nyilváno­san is kimondott véle­ményemet azóta megvál­toztattam ... S a „véleményváltozás” tettekkel is lemérhető. A szocialista brigádok pá­lyázatán részt vett a Bás­tya brigád is, és dolgoza­tukban megpróbálták összegezni a Fehérvári úti gyáregységben fellel­hető lényegesebb hibá­kat. — Brigádunk a gyár­egység műszakijait tömö­fantázia, érdemes támo­gatni. Bartha Antal, a Villa­mosszigetelő- és Mű­anyaggyár főmechanikusa nyilatkozott így előző ri­portunk befejezéseként. S vélekedése nem egye­dülálló, ríti. Tevékenységünk va­lamennyi műhelyrészhez kapcsolódik, így korábbi ismereteink alapján nem volt különösebben nehéz az általunk tapasztalt hiányosságokat összegez­ni, rendszerezni — mond­ja Kárpáthegyi Tibor. — Nagy ambícióval fogtunk munkához. Nem tagadom, a győzni akarás inspirált bennünket. Kissé szomo­rúan vettük tudomásul, hogy a pályázaton nem dí­jazták munkánkat. „Vi­gasztalásomra” szolgál, hogy a 2500 forintos első díjat a szervezési osztály brigádja kapta meg, melynek tagja a felesé­gem is. Bodó Győző és Lőrincz Sándor elsősorban erköl­csi oldalról közelít: — A brigádok megha­tározott üzemrészt patro­nálnak. Számunkra se mindegy, hogy a gépet mikor kapjuk vissza ja­vításra. A gépet kezelő munkások teljesítmény­bérben dolgoznak, szidják a karbantartókat, ha miattuk kisebb a kereset. A presztízs és a szakmai becsület jobb munkára ösztönöz mindenkit — mondják. Békési András és Ka­puvári János inkább a nagyobb anyagi érdekelt­séget hangsúlyozza, amely szerepet játszik a moz­galom terebélyesedésében. — Mindenki igyekszik, hogy az első próba után elfogadják a szerszámo­kat. Jobb munka, több pénzt jelent — mondják. Majd egy kicsit ellent­mondanak önmaguknak. A számolásnál ugyanis kiderül, hogy a „több pénz” tulajdonképpen nem is olyan sok: az első próbás szerszámok után járó minőségi prémium átlagosan 100 forinttal gyarapítja a havi jöve­delmet.­­ A munkások­­ nagy többsége ma még asze­rint ítéli meg a DH- mozgalmat, hogy meny­nyivel lesz több a borí­tékban. A kezdeti felbuz­dulás egyeseknél alább hagyott, mikor megtud­ták, hogy a béremelési premizálási lehetőségek nem korlátlanok. Jó né­­hányan viszont már ér­tik, hogy a mozgalom ak­kor életképes, ha eltartja önmagát. Az elmúlt 8 hó­napban például a szer­számüzemben 64 979 fo­rintot oszthattunk ki mi­nőségi prémium címen, a javítási költségekből ennyit takarítottunk meg — mondja Langer Tibor üzemvezető. — Nagy do­log viszont, hogy az el­múlt hónapokban már összeverbuválódott a dol­gozók mintegy 20 száza­lékát felölelő gárda, mely együtt töpreng és cselek­szik a gyárvezetéssel... Mocsári Károly (Következik: 3 éves program — 48 tennivaló) Egy brigádvezető „vigaszdíja”/ Garancia — 6 hónapos jótállással — A kezdeti „kényszer” a tmk-ban is öntevékeny elhatározássá vált. A gyár 40 legfontosabb gépét mi­nősítettük, összesen 12 kérdésre kerestük a vá­laszt. Többek között rög­zítettük a gépek jellemző hibáit, az emiatt kieső termelés értékét, a javí­tás eredményezte várható a nyereséget. A nagyjaví­tások fontossági sorrend­jét a vizsgálat alapján határoztuk el — tájékoz­tat Bartha Antal. — Mi is feltártuk a saját és a velünk kap­csolatban levő osztályok hibáit, az anyagellátástól a késztermékig — kap­csolódik a beszélgetésbe Langer K­öor, a szerszám­üzem vezetője. — Ezzel egy időben megkerestük azt a mutatót, mely egye­dül is képes jellemezni részlegünk munkájának minőségét. Ez a mutató az úgynevezett „átlag­­próbaszám’", mely azt jel­zi, hogy a feldolgozó üzemeknek átadott szer­számokat hányszor kell kipróbálni, míg hibátla­nok lesznek. Az erkölcsi és az anyagi­ elismerést ehhez igazítottuk. Aki 6 hónapig kifogástalan munkát vége?.. 300 forint egyszeri jutalommal el­nyerheti a ..minőségi dol­gozó" címet. Újabb 6 hó­napi hibátlan munkáért „önmeós” kitüntetés és 70 filléres órabéremelés jár. Az első próba után el­fogadott szerszámokért — minőségi jutalom címén — az előkalkulált előké­szítési idő minden órájára 10 fillért fizetünk. A pénzt a brigádvezető osztja el, érdem szerint. Aki selejtet gyárt, az adott hónapban nem kaphat minőségi jutalmat. — A tmk-ban kidol­goztuk a garanciális javí­tások ügyrendjét. A nagy­javítást végző brigád — 6 hónapos jótállással — garancialevéllel szavatol­ja munkája minőségét — folytatja Bartha Antal — A ..minőségi dolgozó­' és az ..önmeós” címet ná­lunk is rendszeresítettük, az előbbiért 400 forint egyszeri jutalom, az utób­biért fél évig havi 200 forint „mozgóbért" adunk. Bodó Győző géplakatos, Lőrincz Sándor lakatos, Békési András esztergá­lyos, Kapuvári János szerszámkészítő — vala­mennyien a tmk-ban, il­letve a szerszámüzemben szocialista brigádvezetők — egybehangzóan vall­ják: „Jó dolog a DH- mozgalom." A „miért’-re azonban már eltérő vá­laszokat adnak: G­uivás TomimnitT mte e 80* Jft nt RS55IGMS $ mumus ► Új rendszer a lakosság polgári védelmi felkészítésében Dr. Sajnovics János vezérőrnagy nyilatkozata A lakosságnak a polgá­ri védelemmel összefüggő korszerű felkészítését biz­tosító oktatómunkáról, az ezzel kapcsolatos to­vábbi tervekről, felada­tokról adott tájékoztatást dr. Sajnovics János vezér­őrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsno­ka. Elmondotta: a jelen­legi oktatási rendszer 1970 december végéig marad érvényben. Az ed­digi eredmények megte­remtették az alapját an­nak, hogy a jövőben cél­ratörőbben, differenciál­tabban, korszerűbb for­mákban és módszerekkel folytassuk a felkészítést. A lakosság további pol­gári védelmi felkészítését 1971-től a következőkép­pen szabályozzák: a hon­védelmi törvény rendel­kezéseinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári védelmi oktatás­ban minden polgári vé­delmi kötelezettség alatt álló lakos részére, férfiak­nál 14-től 65, nőknél­­14- től 60 éves korig. Az oktatásban messze­menően érvényesítjük azt az elvet, hogy az állam­­apparátusban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak képzést, amire rendkívüli időszakban munkakörük­nél fogva szükségük lehet a termelési, az igazgatási feladatok folyamatos ellá­tásához, s hogy az isme­retanyag egyben önvédel­müket is szolgálja. A fog­lalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt a hivatalok, válla­latok, ipari és mezőgaz­dasági üzemek vezetői szervezik.­­ Mindenkit arra ké­pezünk ki, amit esetleges háborús körülmények kö­zött ismernie kell, ami munkája végzéséhez nél­külözhetetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni ér­deken túl egyértelműen állami érdek is, termé­szetes, hogy kötelező jel­legű.­­ Az a tervünk, hogy 1975 végéig befejezzük a lakosság polgári védelmi felkészítését. Úgy tervez­zük, hogy a felkészítési időszak után, tehát 1976- tól a tömegkommuniká­ciós eszközök (televízió, rádió, film), továbbá kü­lönböző kiadványok segít­ségével elevenítjük fel a mindenkor aktuális isme­retanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számára nyilván meg­nyugtató — be akarjuk fejezni a vég nélküli ok­tatást. Az 1971-es évvel kezdődő ötéves felkészí­tési időszak alatt a lakos­ság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a ter­melésben elfoglalt helyé­nek, szerepének megfele­lően. De nem öt éven át, hanem úgy, hogy ha vala­ki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzés­ben, felkészítését befeje­zettnek tekintjük. Elmondotta még a ve­zérőrnagy, hogy míg ed­dig a tájékoztató előadá­sokon a felolvasásos mód­szer volt a jellemző, a jö­vőben az audiovizuális rendszer váltja fel. (MTI) K­érdések j­áSsak, a t? FÓMÉOZ A t­ag Lázár Jenő főosztályvezető : Cserba László főosztályvezető Igéretünkhöz híven folytatjuk a televízió egészségügyi Fórumához érkezett kérdések megvá­laszolását. RABI PÁLNÉ (205—293) : Miért nem alkalmaznak olyan varratot, amelytől nem gyullad be a seb? LÁZÁR JENŐ, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője: — A sebészprofesszo­rok véleményére támasz­kodva mondom: olyan sebvarró anyagokat hasz­nálunk, mint amilyene­ket mindenütt a világon. A seb begyulladása kü­lönben sem a varróanyag­tól, hanem egyénenként a beteg, illetve a seb fer­­tőzöttségétől származik. — Kiegészítésül meg­ GHEFF RÓBERT (472-869): Miért nem lehet más és­­jó fogamzásgátló szert kapni? Mikor árusítják majd az Infecundin tökéletesített vál­tozatát? Jegyzem, hogy a Gyógy­­áruértékesítő Vállalat kórházellátó osztályához folyó évben egyetlen inté­zettől sem érkezett pa­nasz a sebvarróanyagok (Cat-Gut) minőségi hibá­jára, sterilitására.­­ Jelenleg is több ha­gyományos és néhány újabb, helyileg alkalma­zandó fogamzásgátló. .Van­ forgalomban (például Ti­miden zselé, Globulus anticoncipiens, pessarium, preservativ, C-film stb.). — Az Infecundin — szájon keresztül szedhető korszerű készítmény — bevált és csak ritkán és enyhe mellékhatást okoz. Ez év második negyed­évében például több mint 10 millió tablettát hasz­náltak fel. A választék bővítésére az előkészüle­tek folyamatban vannak. Az új gyógyszereket — forgalomba hozataluk előtt — igen széles körű, alapos vizsgálatnak vetik alá, amely során többek között teljesen tisztázni kell a nem kívánt mel­lékhatásokat is. Különö­sen fontos ez a tartósan használt hormonkészít­ményeknél. Az iroda­lomban közölt nemzetközi tapasztalatokat is figye­lembe véve folyik a két új készítmény vizsgálata, de forgalomba természe­tesen csak a vizsgálatok megnyugtató lezárása után kerülhet sor, előzetes in­formációink szerint 1971- ben. Tizmalió tabletta Infecundin Mesterek a kastélyban Egy évvel ezelőtt, a keszthelyi kastély restau­rálásának kezdetén angol rendszámú kocsi állt meg az épület egyik oldalsó bejáratánál. Elegáns tu­risták, a felhalmozott épí­tőanyagok, vasak, téglák között botorkálva néze­gették az épületet. A ké­szülő Helikon-szárny előtt megálltak, s egyikük magyarul szólította meg a bonyolult bádog dísze­ken dolgozó munkásokat. Az egyik idősebb mun­kás elmondta néhány szóban, mi is folyik itt: a magyarul beszélő ide­gen fordított, az angolok elismerően bólogattak és körbenézték az apró ré­szekből összerakott bá­dogfigurákat. A magyarul beszélő fér­fi a kastély hajdani gaz­dájának, a Festetics csa­ládnak egyetlen élő fér­­fitagja, a munkás, Ördög Mihály, az Országos Szak­ipari Vállalat szocialista brigádvezetője volt. — Semmi köze nincs neki már régen ehhez a kastélyhoz, de azért csak jólesett, hogy ennyire tet­szett nekik a mi mun­kánk, és álmélkodtak, hogy a magyar állam ilyen temérdek pénzt tud költeni ilyesmire. 1968 őszén kezdtek hoz­zá az épület felújításá­hoz, ami éppen a leg­jobb időben jött, mert 140 év óta csak a leg­­szükségesebb fenntartáso­kat végezték el. A tetőn levő pala, az épületet bo­rító több évtizedes vako­lat nem bírta már, töre­dezett, mállott, a csator­nák leszakadtak, a lép­csők, díszek lekoptak, s a homlokzati szobrokon nagy ragyokat vájt­ott eső. A mostani felújítás a szép barokk kastély meg­mentését jelenti. A régi építészek és mesterek alkotókészségé­nek megbecsülése, a tör­ténelmi érték megóvása 70—80 milliójába kerül az országnak. Nagysza­bású munka a legaprólé­­kosabb tervekkel, renge­teg finom aprómunkával ezen a nagy épületen, ahol a kiáltás is alig hul­­lik el egyik oldaltól a másikig. Ahhoz, hogy a kastély így leromlott, hozzájárult az is, hogy az utóbbi években számos gazdája volt, így aztán egy igazi sem akadt, aki költött volna rá. Rövid időszak volt a felszabadulás óta, amikor az épületnek egy gazdája volt: az ellenfor­radalom után hónapokig egyetlen kiskatona lakta a számtalan helyiséget. Az alagsorban levő nyom­dát őrizte, aztán vala­hogy itt felejtették, egye­dül. -rr----­ Most még csak a bal szárnyon látszik az épít­kezés nyoma, ott azon­ban lassan kibontakozik a kastély leendő képe. Nézem a finom ívű­ vi­rágokkal, vas csigákkal, díszekkel teli hatalmas vaskapukat, ablakrácso­kat, díszítő elemeket, és hibát keresek a kész munkán. Sokáig keresek, nincs. Nem találok. Az­tán elszégyellem magam, amiért kétségbe vontam, hogy a mai mesterek, a mai élettempó mellett, a rohanás, a futószalagok világában képesek arra az elmélyült, finom mun­kára, aprólékoskodó türe­lemre, mint évszázadok­kal ezelőtti elődeik. Ujj­nyi kis lemezek kecses haji itassal — százszám­ra. Sehol egy, a többitől elütő hajlat, sehol varrat, szegecsnyom, színárnya­lat-változás. A szakma elitje dol­gozhat itt. Egyelőre arc nélkül, ebédszünet van, csak a kész munkát lá­tom. Aztán megjelenik az arc: megkérdezi a hátam mögött, tetszik-e? Igen. Krisztián Béla, a Fém­munkás Vállalat műlaka­tosa, a szakma egyik elit­je huszonegy évet arra áldozott az életéből, hogy száz, vagy több száz év­vel ezelőtti elit mesterek keze munkáját mentse. Kékzubbonyos ember, aki azt mondja, a barokkot szereti leginkább, és a hiányzó részt, ha nincs minta, ráérzéssel pótolja, mert érzi a hangulatát, ő csinálta a zirci apát­ság vasmunkáit is, de dol­gozott modernen is: Sió­fokon, Földvárott, Ti­hanyban, Füreden, éveket töltött a budapesti mű­emlékeken. A keszthelyi kastély felújítása most újra hosz­­szú évtizedekre szól. Nem egyszerű renoválás, mert a födémeket is teljesen átépítik, fémszerkezettel és vegyi anyagokkal át­itatott, éghetetlen geren­dákkal cserélik ki a ré­gieket. Az építkezés előrelát­hatólag 1973—1975-ig el­tart, persze, ennyi idő­re nem zárják le a kas­télyt. Először a Helikon­­gyűjteménynek és a kas­télymúzeumnak helyet adó szárnyat készítik el, s akkor azt meg is nyit­ják. Később aztán való­színűleg itt helyezik el a Dunántúlról összegyűj­tött főúri levéltárakat, itt lesz a keszthelyi mú­zeum tárlatterme, zene­iskola és könyvtár lesz az épületben, de még így is marad hely elég. Azzal egyelőre nem tudják, mit fognak csinálni. Az épülő szárnyon és a tetőn az a szocialista bri­gádvezető kalauzol, aki Festeticset is­­ útbaigazí­totta. Sajnálkozik és bosszús, mert a zűrzavar­ban az egyik kályha mel­lől lelopott valaki néhány drága csempét. Ő most olyan díszeken dolgozik, amilyeneket ere­detileg csak német mes­terekkel tudtak megcsi­náltatni. Sok finom mun­ka került már ki a kezé­ből, kastélyt is látott már közelről nem egyet, de ilyen cifra bádogos­munkával még nem ta­lálkozott. Egy-egy ablak­vagy tetődíszt tucatnyi kis darabból lehet csak összehozni. Az eredetit először fenn Pesten szét­­trancsírozzák, aztán ré­szenként préselik, for­málják. S ugyan ki lát­ná ezt a tetőn, vagy a magas ablakon odalentről — de ők kétszer meg­néznek minden illesztést, hogy az unokájuk is büsz­ke lehessen rá. Az építkezés elején tartanak még, Ördög Mi­hály és brigádja még évekig itt fogja tölteni a nyarat a Balaton mellett, fenn a tetőn. Mikor munkába jönnek, ódon könyvtártermeken, szalo­nokon, faburkolatú falak között jutnak fel a tető­re. Néha átmennek a kas­tély régi urainak házi kápolnáján, szalonnáznak a felforgatott szobákban a stukkók alatt. Elmeren­genek a régi időkön, régi urakon, régi mestereken, és ha idejön, eligazítják Festeticset. ők tudják, mi van itt. Eötvös Pál Több Trabant Hycomat szükséges DR. KA­NCZIK (326—472): Ilyen módon kívánják meg­oldani a rokkantak gépko­csi ellátását . CSERBA LÁSZLÓ, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezetője: — A csehszlovák gyárt­mányú Velorex kiskocsik szállítása az idén az elő­ző évi átlagos darabszám egyhatodára csökkent és a jövő évtől megszűnik. A kiskocsi pótlására szolgálna a hasonló tel­jesítményű, de négykere­kű, szovjet gyártmányú, körülbelül 20 ezer forin­tos Motornaja Koljaszka, de — a magyar közleke­désrendészeti követelmé­nyek alapján — a KER­­MI közúti közlekedésre alkalmatlannak minősí­tette. Ha sikerül megol­dani a kifogásolt világí­tás és fék átalakítását, akkor a szovjet fél által ajánlott évi három—négy­száz darab behozatala jelentősen segítené a rok­kantak gépkocsiellátását.­­ A másik megoldás a Trabant Hycomat NDK- gyártmányú gépkocsi, amellyel a kieső Velorex részben vagy egészben pótolható lenne, ha leg­alább évi 300 darabra nö­velnék a behozatalt. (Je­lenleg, sajnos, csupán 100 darabra kötöttek szerző­dést az NDK-val.) A helyzet súlyossága miatt segítséget kértünk egy­részt a Trabant Hycomat kocsi behozatal mennyisé­gének növelése érdekében az illetékes minisztériu­moktól, másrészt a szov­jet kiskocsi újabb elbí­rálása és az átalakítá­sokhoz szükséges AFIT- kapacitás biztosításáért a közlekedésügy vezetőitől. A külkereskedelem vá­lasza szerint 1971. évben több Trabant Hycomatot importálnak. A jármű­behozatal növelésével — beleértve a kis szovjet kocsit is — szeretnénk elérni, hogy a jövőben a rokkantak közlekedésére szolgáló kocsikat a ke­reskedelem közvetlenül —, előjegyzéses alapon — bonyolítsa le. SZASZKA GYULA: Milyen ."alapon utalják ki a Trabant rokkantkocsi (Hycomat) vál­tozatát? — A rokkantak közle­kedésére szolgáló gépjár­művek megvásárlásának engedélyezése a 11 1969. (Eü. K. G.) Eü. M. számú utasítás értelmében a me­gyei (fővárosi) tanácsok eü. szakigazgatási szerve hatáskörébe tartozik.­­ Az engedélyezéshez a kérelmezőnek mellé­kelnie kell a rászorult­ságát igazoló „szakértői véleményt", amelyet a megyei rendelőintézetben (Bp., Pest megye vonat­kozásában Bp., VIII., Mező Imre út 19 a) mű­ködő „gépjárművezetői alkalmasságot véleménye­ző szakértő bizottság” vizsgálata alapján állít ki. A Trabant Hycomat gép­kocsira is érvényes az a gyakorlat, hogy ugyanaz a személy az új gépkocsi vásárlásától számított 4 éven belül új kedvezmé­nyes árú gépkocsiellátás­ban nem részesülhet. Szo­ciális szempontokat mér­legelve, előnyben kell ré­szesíteni az aktív dolgo­zókat és a kisgyermekes rokkantakat a 4 szemé­lyes Trabant vásárlásá­nak engedélyezésénél. Lukács Mária

Next