Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)
1970-09-17 / 218. szám
Eigy római színházban 1921 tavaszán ,furcsa című és különös tartalmú színdarabot mutattak be. A mű — „Hat szerep keres egy szerzőt!” — világszenzáció lett és írója rövidesen világhírű. Luigi Pirandello az író neve, szicíliai születésű német szakos tanár. Első rangos sikeréig szinte minden műfajban alkotott már jelentéset — drámában is —, de igazán e műve hívta fel a világ figyelmét, s szinte ennek sikere íratta vele még ugyanabban az évben — a hagyomány szerint két hét alatt — a Vígszínházban most bemutatott IV. Henriket. Több mint ötvenéves, amikor a színpadi sikerek beköszöntenek és ez az idő már a legyőzhetetlen pesszimizmusé. Befejezett esetűt — legalábbis, ami a tapasztalatokat illeti — a „semminek sincs értelme” győzelme ez, mert semmi sem igaz már a kor polgári társadalmában, a morál hazug és az igazság is erkölcstelen! Nincs mit tenni! Bizonytalanság és kiúttalanság van mindazok fejében, kik világukkal kiegyezni nem tudnál, de odáig se tudnak eljutni, hogy forradalommal el lehet söpörni az egészet. Ilyenkor születnek a filozófiai kiskapuk, a menekülés felemás útjai. A társadalom előli szökés, a magának élés megteremtése önként vállalt Robinsonként egy valóságos, vagy mesterségesen kialakított szigeten. Az emberek gyilkolják egymást halomra, az ő dolguk, nekem semmi közöm hozzá — mondja ez a filozófia. Hiszen: „Nem igaz tehát, hogy az emberek azért élnek együtt, hogy segítsék egymást, azért telepednek együvé, hogy háborúskodhassanak." — írja Pirandello és ennek a szökési kísérletnek egyedi illusztrációja a IV. Henrik. Legendás hírű mű: az intellektuális dráma példája. S 1941-es első hazai bemutatója (a mostani rendezővel, Várkonyi Zoltánnal a címszerepben, akkor Pünkösti Andor rendezésében) — még csak tovább erősítette ezt a legendát. Mindenki jogosnak érezi a szökés vágyát „a háborúba ájult. ..” világból s nyilvánvalóan ez a vágy akkor nagyon-nagyon is tisztességes volt. A sikernek ez volt hát egyik kulcsa és a másik — a mély kútból szóló kollégák megható szava szerint — a kivételes tehetségű fiatal főszereplő keménynek és újnak, valóságosan realistának ható szerepfelfogása. Ez utóbbi kiemelése — szinte egyszereplős drámáról lévén szó — természetes, és való, ami való, ezt a művet egy kitűnő címszereplő sikerre tudja vinni. Még akkor is, ha az idő éppen nem segít a mű üzenetének, vagy ha ellene dolgozik is. Egy alapjaiban jó közérzetű világban nehezen tud a „vendetta”, ha kell, egy életen át tüzelő bosszúérzetének és a német filozófiai determinizmusnak ez a szép keveréke leszállni a földre. De mint tanulságos játék és teljesítmény, vonzó múzeum. Várkonyi Zoltán tudja ezt a darabot. Kicsit talán jobban, mint kellene. Olyannyira birtokában van, hogy csak a lényegét nyújtja át nekünk, az ő általa értelmezett — és valljuk meg, kitűnően értelmezett — lényeget. Nem zanzásítás ez, csak a színpadi funkcionalitásnak máskor mindig számonkért — itt könyörtelen végrehajtása. Egy ember ügyéről szól a dráma, s valóban egy ember ügyévé tette a rendező. Ezt az embert a színpadon Latínovits Zoltán teremti meg. Méltó utódja lehet rendezőjének (lehet, mondom, hiszen nem láttam Várkonyit akkor, csak a korabeli tudósításokból következtetek), de nyilván más. Ő a Latinovits. Szerepépítkezése: a két részben játszott mű első felében „megkoreografált” tornajáték. A fizikum hatalmas sportteljesítménye, hogy a második részben mintegy ellenpontozásként megjelenjen az értelem — sőt a mű legendás intellektusa. Ugyanolyan bravúros teljesítményt nyújtva most, mint amilyent láttunk az elsőben. A baj csak az, hogy ez az ellenpontozó szerepfelfogás nem nyilvánvaló az első rész alatt — nincsenek a kibontakozásra jelzések, holott az írott mű kínál ilyeneket —, s ezért idegenül, értetlenül nézzük a harsány teljesítményt. Szinte összedőlt ezért az első rész, s figyelni kell erre, még akkor is, ha megejtően szépen igazol vissza a második. Van egy pillanat, amikor Latinovits olyat produkál, amit néző nem felejt, míg valaha színház lesz, és róla szólni lehet. Ez pedig az, amikor a két kép az ostoba kísérletnek megfelelően, életre kel, oly pontosan, — most ez az elkoptatott jelző a legjobb — félelmetesen pontosan érzékelteti az igazi őrületbe taszíttatás lehetőségét —, ekkor minden színpadi rezdülése oly „szörnyűen szép igaz” —, hogy örökre rögzíti, emlékezetből ki nem törölhetővé emeli a pillanatot. Mindenki, aki még a színpadon van, hálátlannak tűnő feladatként az ál-Henrikért van. De van, aki jól van érte. Úgy érezzük, elsősorban Tomanek Nándor és Szatmári István. De elfogadható volt Bánki Zsuzsa, Zách János, Pándy Lajos és Tahi Tóth László. Üres volt a két fiatal Kovács István és Venczel Vera. Most valahogy jelzésszegénységben szenvedtek, pedig az ürességet is életre lehet kelteni. S kivételesen — ritkán fordul elő a sokat bizonyító Láng Rudolf esetében — zavarónak tűntek a jelmezek. A szép és okos díszletben — Fábri Zoltán munkája — ügyetlennek és stílustalannak láttuk ezeket a ruhákat. Szalontay Mihály Az első idei bemutató Luigi Pirandello, IV. Henrik Tényhamisítás — képekkel „Szárnyaló” százforintosok — a továbbiakban szárnyaló milliók — sorsáról láthattak kisfilmet vasárnap a tv nézői. A kisfilm szerzői, egy korábbi népi ellenőrzési vizsgálat tényét — és néhány számadatát — alapul véve, arról kívántak képet, illetve képsort adni: mennyibe is kerül az iskoláztatás, és melyek azok a külön költségek, amelyek a tanév folyamán megterhelik a szülői pénztárcákat. A szándékkal, sőt a KNEB-visgálat tényeivel — utóbbiakat lapunkban is ismertettük — nincs is semmi probléma; régóta kifogásolja, teljes joggal, a sok száz ezres szülői tábor az iskolai „különkiadásokat", amelyek közül sokkal maguk a pedagógusok sem értenek egyet. A vasárnapi kisfilmben azonban — a pedagógusok nagy megdöbbenésére és felháborodására — néhány torz és igazságtalan vád, tényhamisítás is „képet öltött”. Egy példa a képekkel elkövetett tényhamisításra: arra a kérdésre, hogy a szülő a többletkiadás megtagadása esetén tart-e pedagógiai „megtorlástól", 37 százalék nemmel válaszolt. E tényt tálalva, azt érzékelteti a képsor, hogy a többi 63 százalék bizony feltételezi a jegyrontást. Jutalék (biztosítótól, könyvterjesztőtől, OTP- tól): a kisfilm szerint ezekből tetemes sápot húznak a pedagógusok, akiknek — a képeket alapul véve — érdekük minél több kiadást zúdítani a gyerekek szülőire. Befejezésül, a kisfilm mondanivalóját mintegy keretbe foglaló, szemléltető képsor: kirepül a szülők zsebéből 70 millió forint és vándorol, gyors szárnycsapásokkal a pedagógusok mély öblű zsebeibe. Egy fontos, politikus és a pedagógia szempontjait igen nagy tisztelettel kezelő vizsgálat adatait, tényanyagát így kiforgatni, helyenként kifejezetten meghamisítani, véleményünk szerint nagy hiba, ártalmas és visszatetszést keltő játék több millió tvnéző jóhiszeműségével. Köztudomású, hogy nincs ma Magyarországon egyetlen olyan pedagógus sem, aki rosszabb jegyet adna a sorsjegyet, vagy a biztosítást visszautasító szülő gyerekének, ez a durva, primitív eljárás sohasem került, nem is kerülhet a pedagógia fegyvertárába. A pedagógusok százezres tábora a töredéknyi, egyébként pénzügyi rendeletben biztosított ,,százalékról” is évek óta szívesen lemondana, hogy több idő maradjon oktatási tevékenységre és több legyen a szabadideje. Nem a milliók, nem a 70 milliós szülői kiadás szárnyalt ebben a kisfilmben, hanem a készítők fantáziája kapott ,,gellert”, csapódtak be rosszul, tévesen fogalmazott következtetéseik, ellentétben a KNEB-vizsgálat megfelelő helyekre és intézményekhez címzett következtetéseivel. A magyar pedagógustársadalom ezt a kisfilmet nem érdemelte meg, a képekkel elkövetett inszinuációt csakis elutasítani lehet. V. M. Új magyar opera: Az ember tragédiája Nyolcvanhetedik évadját nyitotta meg társulati ülésével szerdán az Operaház. Lukács Miklós igazgató köszöntötte a társulat tagjait, köztük az újonnan szerződött művészeket. Az operaház magánénekese lett Berczelly István, Lehoczky Éva, Vadass Kiss László és Szegleth Ferenc, az új ösztöndíjasok: Csengery Adrienne, Forgács Júlia, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Németh József és Róka István. Nagy Ferencet az Erkel Színház karigazgatójának, Angyal Máriát segédrendezőnek szerződtették. A balett-együttes a balett intézet négy most végzett növendékével bővült. Az új évadban tovább bővül a repertoár. Ünnepi feladat Bartók három színpadi művének felújítása. A bemutató szeptember 26-án lesz a magyar operák hete keretében. Folytatódik az az örvendetes gyakorlat, hogy az Operaház évadonként egy-egy új magyar művet mutat be. Az idén Ránki György ,„Az ember tragédiája" című operája az új alkotás. Magyar zeneszerző magyar író remekét vitte operaszínpadra ez alkalommal. Felújítják Richard Strauss Rózsalovagját, amely régóta hiányzott a repertoárból A Wagner - tetralógiából az idén a Siegfriedre kerül sor. Az Erkel Színházban felújítják Johann Strauss Cigánybáróját, valamint a Pillangókisasszonyt és Puccini Gianni Schlechtjét. Bemutatják Donizetti Csengő című operáját. A balettműsor A rosszul őrzött lány című klasszikus művel gazdagodik, amelynek betanítására Sir Frederick Asthon érkezik hozzánk. Koreográfiájával a darab már világsikert aratott. Az induló évadban is számos világhírű külföldi művészt hallhat majd a közönség. A többi között fellép hazánkban Renata Scotto, Nicolai Gedda, Mario del Monaco, Riacomo Aragall és Anja Silja. Számítunk Grace Bumbry, Montserrat Gaballe, Peter Schreier és Raírta Kabaivanska szerepléséére is. (MTI) NÉPSZAVA 1970. szeptember 17 ■ •■■■■■ iIBBBBBBBB!IBBBBBBBB S 5 * I A HIT PILMJEfl Trilógia Nem varázslat, vagy szellemidézés — csak a technika újabb, szinte már „mindennaposnak” tűnő bravúrja. A film alapja, kiindulási pontja a harmonikus szépségű görög vázarajz. És Bodrossy Félix rendező érdekes, egyedi eljárással (szabadalmának lényege, hogy a figurák két dimenzióban, bábos megoldásban forognak-peregnek) szinte életre kelti a rajzok nyomán a görög mitológia kétes-fenséges hőseit, szereplőit. Elsősorban nem a technika újabb bravúrját dicsérem a kitűnő rajzfilmben Mondhatnám azt is, nem az eszközök, hanem az általuk elmondott gondolatok a fontosabb elemei Bodrossy Félix munkájának. Ugyanis a régi művek harmóniájában levő szellemi gazdagságot, önnön szakmai alaposságát és modern törekvéseit az ahavallja, hogy a mához illően, tudatos ismeretterjesztési, bölcsen tanítói szándékkal mesélje el a klasszikus kultúra, művészet és irodalom alapjait, Hellasz isteneinek izgalmas kalandjait. Boszorkányper ördögűzés — sátáni eszközökkel. Ez esetben találó a MOKÉP reklámszövege. Az új csehszlovák film valóban ördögien kegyetlen, sátánian véres, naturalistán hátborzongató. Negatív hőse, Boblig van Edelstadt félé inkvizitor, aki iszonytató pusztítást visz végbe — rafinált és kegyetlen kínvallatások közepette — a boszorkánysággal gyanúsított nőszemélyek között, összesen 105 ember kerül máglyára. Majd némi fordulattal a piromániás, megszállott őrült megnősül, s boldog öregkort él meg neje oldalán. Otakar Vávra rendező alkotása Václav Kaplicki regénye nyomán készült, amely utolsó morvaországi boszorkányperekről regélt, az 1678—1685 között lejegyzett inkvizíciós periratok alapján. A rendező arra használja a hajdani történelmi eseményt, hogy ítéletet mondjon a mai történelem, illetve a közelmúlt koncepciós perei felett. Ám „rejtett” mondanivalójához nem teremt megfelelő filmi keretet, vagy ha úgy tetszik, kimerítő és alapos filmi parabolát, így játéka — amely tartalmaz ugyan néhány durva erőszakolt mára utalást — nem több, mint amolyan félelmetes és véres játék. Játék a kitűnő színészekkel (Vladimir Streral, Elő Romancik, Lona Valentová, Lola Skrbkova tehetségével) és a néző idegeivel ... Csak a halott válaszolhat Krimi — izgalom nélkül! Pedig hulla is akad benne — a páncélszekrényben, sőt még a telefonfülkében is. S a szereplők is meglehetősen „rejtélyesek”. Az egyik például veszedelmes diverzáns, a másik „orvlövész” — és még az egyik hulla sem igazi, „személyazonosságáról” kiderül, hogy már kisfiú korában meggyilkolták. Végül is az új lengyel krimi — az átlagosnál is unalmasabb. Kitűnő altatószer — dorlotin — a rosszul alvóknak. A rend kedvéért: a rendező Andrzej Wydrzynski volt. Gantner Ilona Október 5—10 Pécsi filmszemle A Szerelmesfilmtől — a Szerelemig. Akár alcímként is szerepelhetne ez a mondat mai tudósításom élén. Hiszen október 5-én este Szabó István Szerelmesfilmjével nyit a pécsi filmszemle — a záróünnepségen pedig Makk Károly alkotása, a Szerelem kerül bemutatásra. Ezekben a napokban — a mecsekalji város vendégszerető jóvoltából — ismét a magyar film kerül a „terítékre”. A „Hunnia” elmúlt esztendei „kulturális termékeiről” vitatkoztunk a vitákon — B. Nagy László „A magyar film jelenlegi helyzete” című előadásának nyomán — a szakmai megbeszéléseken a közönség, a mozinéző bevonásával. Elkészült a nevezett filmek listája is. Ezek szerint a pécsi filmszemlén a Szemüvegesek, az Arc, az Ítélet, az Isten hozta, őrnagy úr, az Utazás a koponyám körül, a Virágvasárnap, az Imposztorok és a Szemtől szembe című alkotások vetélkednek majd a zsűriés a közönség díjáért.Azaz, idén a társadalmi zsűri a két fődíj és a színészi kitüntetések mellett .— kiadja a legjobbnak találtatott operatőr, zeneszerző, forgatókönyvíró díját is. És újdonságnak számít az is, hogy a frissen elkészült magyar filmek bemutatói mezőnyében (Bacsó Péter: Kitörés, Mészáros Márta: Szép lányok, ne sírjatok mellett) két televíziós film is szerepel. Mégpedig: Móricz Zsigmond Pillangója (rendező: Esztergályos Károly) és az Igéző, amely Lengyel József művéből készült. Szinetár Miklós rendezésében. Az idén tízesztendős a Balázs Béla Filmstúdió, így a filmszemlén majd' mindennap sor kerül fiatal tehetséges stúdiótagok alkotásainak bemutatására. G. I. Madách Színház: A tetovált rúzsa (7). — Madách Kamara Színház: Vonó Ignác (7). — Vígszínház: IV. Henrik (D. b. 1. ea., 7). — Pesti Színház: A hús és a csokoládékatona (7). Fővárosi Operettszínház: Négyen pizsamában (7). — József Attila Színház: Canter, bury mesék (7). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Kamara Varieté: Kolumbusz tojása (9 és fél 9). KOSSUTH RADIO 4.30: H. Idej. 4.33: Hajnaltól reggelig. Közben 5: H. Időj. 5.31: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 5: H. Idej. 5.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 3. 7.15: Körz. idej. 7.30: Új könyvek. S. H. Idős. 8.05: Színház- és moziműsor. 8.30: A Clark Sisters műsorából. 8.35: Kozmosz. 9: Puccini: Pillangókisasszony (három felv. opera). 11.41: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiákoktól. 13.40: Község a főváros i MŰSOROK árnyékában. 14: Népi zene. 14.25: Harcban születtek... — I. 14.39: Sáncalja — VI. 15: H. Idős. 15.10: Mihály András: Három darab régi stílusban. 15.35: A szép Heléna (részi.). 15: A világgazd. hírei. 16.05: Bach: D-dúr versenymű három hegedűre és zenekarra. 16.28: A közoktatás fóruma. 16.48: Az élő népdal. 17: H. Idős. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.13: Az MRT énekkara Kodály-műveket énekel. 17.35: Tanácsaink az új törvénytervezet tükrében — kerekasztal-beszélgetés. 18: Az Állam Népi Együttes műsorából 18.28: Yokohama kék fényei (zenei mozaikok Japánból). 19: Esti krónika. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Az MRT szimfzkrának hangversenye. Közben 20.15: Fekete István két írása. 30.57: H. 21: Made in Hungary. 21.30: Haydnművek. 22: H. Idős. 22.15: Közv. a vívó-világbajnokságról — Ankarából. 22.33: lakatos Lajos cimbal mozik. 22.48: Harangszó, száll a messzeségben . . . (versek). 23: Mathis, a festő (részi.8. 24: H. Idős. o.io: André Segovia gitározik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szimf. zene. 8.45: Külpolitikai figyelő (ism.). 9: Népi zene. 9.30: Ipar a szabad ég alatt (összeállítás). 10: A zene hullámhosszán. 11.50: Magánvélemény közügyekben. 12: Könnyűzenei híradó (ism.). 12.30: Kórusok, hangszerszólók. 13: H. Időj. 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. 14: Kívánságműsor kettőtől -» hatig!«: H. Időj. 18.10: Eladó birtokok (rádiój.). 18.57: Rádióhangversenyekről. 19.27: Szovjet népek dalaiból 19.54: Mese. 20: Esti krónika 2. 20.25: Új könyvek. 20.28: Tarimenes utazása — I. (Ifj. Rádiószínpad). 21.02: Holnap közvetítjük... 31.33: Könnyűz. 21.52: Romantikus kórusmuzsika. 22.07: Operettdalok. 22.30: A Senki szigete. 22.40: Dzsessz. 23: H. Idő. 23.15: Tánczene — Varsóból, Prágából és Berlinből. 24: H. Idős. TELEVÍZIÓ ITV. 9: Olvasás (ált. Isk. 2. oszt.). 2.55: Magyar nyelvtan (ált. Isk. 5. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.). 14: Olvasás (ism.). 14.35: Magyar nyelvtan (ism.). 15.50: Kémia (ism.). 17.58: Műsor. 18. H. 18.05: A muzsika apró követei (a Tv-híradó kisfilmje). 18.35: Reklám. 18.50: Mese. 19: Régi kórusmuzsika. 19.15: Mindenki közlekedik... 20: Tv-híradó. 20.20: Magyarázom a jövőnket... 15: A mezőgazdaság. 20.30: Az öröklés (magyar film). 22: Tv-híradó 2. 22.10: Ember és írás (A mai magyar prózairodalom kérdései). POZSONYI TV 9: Dokumentum. 9.30: Párizs meghódítása (ism.). 10.40: Dalok. 11: Ifjúsági fórum. 11.35: Tv-híradó. 15: Szlovan Bratislava—Brno jégkorongmérk. 17.15: Közönséges nap (tv-rip.). 17.35: Szökőkutas óra (tv-játék). 18.40: Mese. 19: Tv-híradó. 19.10: Néprajzi dók.-film. 20.05: Kis filmtörténet (Az angolszász filmgyártás 1945-ben). 21.20: Néptáncok. 21.40: Autósok, motorosok. 22: Tv-híradó. 22.20: Egy hét a hokipályán. Harcok, szerelmek, kalandok egy költő életében...• MCTI KOMÉDIA SZÍNES magyar film 14 éven felülieknek! Bemutató: szeptember 24. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE RERES VILLAMOSKOCSI-VEZETŐKET és AUTÓBUSZVEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű, 20. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi- és nődolgozók, mert vállalaton belül KIKÉPEZZÜK VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK! 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjármű-vezetői gyakorlattal rendelkeznek, vállalaton belül KIKÉPEZZÜK az autóbuszvezetésre jogosít© „D" KATEGÓRIA VIZSGÁRA! Bérezés a kiképzési idő alatt ki a kollektív szerződés szerint Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra és HÉV-re szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk JELENTKEZÉS: BUDAPEST Vn. KERTÉSZ UTCA 1.