Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-26 / 226. szám

yilág proletárjai, egyesüljetek! ■,*r ■ f ' iTöZLi ’ X''Üt'W10­// NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970 SZEPTEMBER 26. SZOMBAT Javuló ellátást biztosít a könnyűipar Nagyszabású rekonstrukció • Nagy József­né miniszter sajtótájékoztatója Az iparág fejlesztésé­ről, a termelés alakulá­sáról és a munkakörül­ményekről tájékoztatta tegnap a Parlamentben az újságírókat Nagy Jó­zsef­né könnyűipari mi­niszter. Elmondotta, hogy a termelésben az idén for­dulat következett be: megszűnt a stagnálás, 7 százalékkal több árut ál­lítottak elő, mint tavaly, s mert a foglalkoztatot­tak száma nem változott, nőtt a termelékenység. A minisztérium veze­tői a vállalati igazgatók­kal több ízben is tanács­koztak arról, mnként le­het és kell a belföldi piac nyugalmát biztosí­tani. Egyes cikkek ex­portját csökkentették, má­sokét megszüntették, s végül is a belföldi lakos­ság ellátására kereken 30 százalékkal több árut szállítottak az év első fe­lében, mint 1969 azonos időszakában. Minthogy a belkereskedelem most már jelentős — több mint öthónapos — árukészlet­tel rendelkezik, erejüket az exportkötelezettségek teljesítésére összpontosít­hatják. A miniszter elmondta, hogy javult a lakosság ellátása pamut, szövet és selyem méteráruból, leányka és női ruhából, pantallóból, olcsó cipőből, szőnyegből, függönyből és takaróból, de nem tud­nak még elég ágyneműt, bútorszövetet, habselyem­árut, harisnyát, gyermek ballonkabátot, drágább férficipőt és többféle gyermekruházati cikket adni a belkereskedelem­nek. A nemzeti jövedelem egyszázalékos növelése érdekében a vállalatok el­sősorban olyan cikkekből termelnek többet, ame­lyekre a lakosságnak szüksége van. Így például az árvíz sújtotta terüle­tekre bútort szállítanak — terven felül. A köny­­nyűipari vállalatok fej­lesztési alapjukból 65 millió forintot ajánlottak fel. A belföldi igények tel­jes kielégítése érdekében a kapacitást bővíteni, az érdekeltségi rendszert ja­vítani, a vezetési módsze­reket tökéletesíteni kell, s nem utolsósorban nö­velni szükséges a terme­lékenységet. A miniszter hangoztatta, hogy a jobb vállalati munka hiányát viszont semmiféle közpon­ti intézkedés sem tudja pótolni. A ruházati ipar készü­lő, nagy rekonstrukcióját — mint Nagy Józsefné elmondotta — az áruel­látás és a fizetési mérleg­ javítása teszi szükséges­sé. A következő ötéves terv 34—39 százalékos termelésnövekedéssel szá­mol, s a rekonstrukciós programot a kormány a kiemelt feladatok közé sorolta. 1975-ig a belke­reskedelem 40—42, a szo­cialista országok 60—62, a tőkésországok 30—32 szá­zalékkal igényelnek több ruházati cikket. A textil- és a textilruházati ipar az idén 31, 1975-ben pedig már 42—45 milliárd forint értékű árut állít elő. A jelenlegi munkaerőhely­zetben a termelés felfu­tásának 80—84 százalékát a termelékenység növelé­sével kell fedezni. A rekonstrukció első időszakában 14,5 milliárd forintot ruháznak be, részben hosszú lejáratú hitelből, részben állami támogatásból, részben pedig a vállalatok saját erőforrásainak felhaszná­lásával. Gépeket 60 mil­lió rubel, illetve 60—70 millió dollár értékben importálnak. A miniszter végül a munkakörülményekről szólt. Közölte, hogy 1975- ig nem terveznek mun­kaidő- és műszakcsök­kentést, az éjszakai mű­szakokat fenn kell tarta­ni, de ezekben lehetőleg kevesebb nőt kívánnak foglalkoztatni. Az éjsza­kai munka ésszerűsítése érdekében több javaslatot dolgoztak ki, s folyamato­san meg kívánják szün­tetni a három- vagy többgyermekes anyák éj­szakai foglalkoztatását. (Természetesen csak azo­­két, akik ezt kérik.) A beszámoló után a mi­niszter az újságírók kér­déseire válaszolt. A Nép­,­szava munkatársának kérdésére közölte, hogy a gyermekholmikból lénye­gesen jobb árukínálatot kívánnak biztosítani, s ennek, valamint a gyer­mekruházati cikkek árá­nak a vásárlók számára előnyösebb alakításáról a Belkereskedelmi Minisz­térium vezetőivel tárgyal­nak. Közös intézkedéseket dolgoznak ki, mert úgy vélik, hogy az ilyen jel­legű problémák megoldá­sa halaszthatatlan. (g. zs.) Befejezte hivatalos magyarországi programját Roland Leroy és Louis Aragon Roland Leroy, a Fran­cia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára és Louis Aragon író, a párt Központi Bizott­ságának tagja , akik az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására ér­keztek hazánkba — pén­teken befejezték hivata­los magyarországi prog­ramjukat. Fogadta őket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélé­seket folytattak az MSZMP Központi Bizott­ságának tudományos, kul­turális és ideológiai kér­désekkel foglalkozó fele­lős munkatársaival, iro­dalmi és művészeti éle­tünk több neves képvise­lőjével, találkoztak az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanáraival és hallgatóival és megte­kintettek több kulturális intézményt. Roland Leroy péntek délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Óvári Miklós, a KB osz­tályvezetője. Louis Ara­gon néhány napot még hazánkban tölt. (MTI) Nemrégen adták át rendeltetésének a Hungária körút és a Róbert Károly körút közötti felüljárót. Most újabb „szárazföldi hidat” építenek a Hungá­ria körút és a Kacsóh Pongrác út között. A 80 mé­ter hosszú, monolit vasbeton hídszerkezet a vas­úti pályatest felett ível át. Jelenleg a pályalemez betonozásán dolgoznak az építők. A tervek szerint a Hídépítő Vállalat még az idén átadja rendelte­tésének az új felüljárót (MTI Fotó : Bara István felvétele) Jövő héten V. nevelésügyi kongresszus Hétfőn az Országház kongresszusi term­ében kezdi meg háromnapos tanácskozását az V. neve­lésügyi kongresszus, ame­lyen hatszáz küldött vesz részt. A plenáris ülésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT főtitkára mond megnyitó beszédet, majd Péter Er­nő, a szervező bizottság elnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének főtit­kára számol be a nevelés és a neveléstudomány leg­időszerűbb kérdéseiről, problémáiról, a szocialista nevelésügy fejlesztésének feladatairól. Ezután öt szekcióban folytatódik a A földön kell megakadályozni oldal a repülőgéprablásokat.............................2 Nem lehet forinttal megváltani . . . . 3 Nemcsak csepeli gond.................... . 3 Szép Szó................................... . 7—10 Gyorsítják a fővárosban a közműépítést 16 Husszein és Arafat megegyezett a tűzszünetben Az ammani rádió pén­teken, helyi idő szerint 13 óra 40 perckor bejelentet­te, hogy az arab állam­fők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pén­teken a reggeli órákban külön-külön megbeszélést folytatott Husszein jordá­niai királlyal és Jasszer Arafattal, a palesztinai felszabadítási szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfe­szítéseinek eredménye­képpen megegyezés jött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető saját kezűleg írt, Nimeri szudáni elnök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „Hogy a lakosság elte­methesse halottait, és hozzájuthasson mindah­hoz, ami az élet folytatá­sához szükséges, én, mint a forradalom főparancs­noka, az arab államfők és királyok kairói tanácsko­zásáról Ammanba érke­zett delegáció felhívásá­nak eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóra váltását, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom testvérei­met. ők is tartsák magu­kat a tűzszünet előírásai­hoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el.” Husszein király nyilat­kozata : „A fegyveres erőkhöz intézett korábbi tűzszüneti felhívásomnak megfelelően és tekintve, hogy testvéreim, a geril­laparancsnokok, biztosí­tottak róla, hogy a tűz­szünetet elfogadják, meg­ismétlem parancsomat: a fegyveres erők szigorúan és késedelem nélkül hajt­sák végre a tűzszüneti utasításokat... Elfogad­tuk azt a megegyezést, amelyet­­ az ellenállási szervezetek központi bi­zottságának néhány tagja terjesztett elő és azt hatá­rozattervezetként fogjuk kezelni a válság megoldá­sára irányuló tárgyaláso­kon, amennyiben az arab államfők és királyok is jóváhagyják.” Az Ammanban tartóz­kodó arab békéltető bi­zottság pénteken délután szudáni katonatisztekből álló csoportot küldött Ir­­bidbe, Észak-Jordánia legnagyobb­­ városába, hogy a helyszínen ellen­őrizzék a korábban köl­csönösen elrendelt tűzszü­net betartását. A szovjet békebizottság elnöksége pénteken közzé tett nyilatkozatában fel­szólítja az arab országok népeit, tegyenek meg minden lehetőt a jordá­niai fegyveres konfliktus békés rendezéséért. A szovjet békebizottság felszólította a világ összes békeszerető erőit, politi­kai és vallási nézeteiktől függetlenül tegyenek újabb egyesített erőfeszí­téseket a közel-keleti vál­ság beszüntetésére. A bé­kés rendezés valamennyi hívének széles körű talál­kozója lehetne a gyakor­lati lépés az effajta nézet- és akcióegység megvalósí­tása felé” — hangoztatja végezetül a nyilatkozat Az Elnöki Tanács pén­teken ülést tartott. Lo­sonczi Pál beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzá­niai Egyesült Köztársa­ságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21-e és szeptember 1-e között tett hivatalos baráti látogatá­sának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnö­ki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. * Az Elnöki Tanács mó­dosította a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tagjainak kötelező köl­csönös nyugdíjbiztosításá­ról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletének felhatalmazása alapján a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány ren­­delete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mező­­gazdasági termelőszövet­kezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sa­játosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rok­kantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén kártalaní­tásra, hozzátartozóik pe­dig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvaellátásra szerezhet­nek jogosultságot. Az ellátásra jogosult­sághoz szükséges nyug­díjévek számát a nyug­díjjogszabályok a terme­lőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben hatá­­­rozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik­­idős koruk, vagy munkaképtelensé­gük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megsze­rezni, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi jára­dékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kap­hatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövet­kezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyug­díj­járulékot fizetnek. A rendelkezések beveze­tésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kö­telező kölcsönös nyugdíj­biztosítás keretében tör­ténik gondoskodás. Az új rendelet értel­mében, amelyet a­­Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsa és az igazságügy­miniszter — a munka­ügyi miniszterrel, a me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterrel, a pénz­ügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben­­ közösen kezdeményezett, a mező­­gazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága va­lósul meg. (MTI) / Tanács ülése A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíjbiztosítása Bartók-ünnepségek a zeneköltő halálának 25. évfordulóján Emlékülés a Tudományos Akadémián Koszorúzás a Szilágyi Dezső téren A Bartók Béla Emlék­­bizottság pénteken a Ma­gyar Tudományos Aka­démia felolvasótermében ünnepi emlékülésen rótta le kegyeletét a magyar zeneköltő és népzenetu­dós halálának 25. évfor­dulója alkalmából. Az emlékülésen­ megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a kor­mány elnökhelyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszter­helyettes, továbbá művé­szeti, politikai és társa­dalmi életünk számos is­mert személyisége. Ott volt Bartók Béla özvegye és fia is. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg az ülést az emlékbizottság elnöksége nevében, majd Szabolcsi Bence akadé­mikus méltatta a zene­költő munkásságát. Ezt követően Kovács Dénes, a Zeneművészeti Főisko­la főigazgatója szólt Bar­tók zongoraművészi te­vékenységéről, előadómű­vészi rangjáról­. Illyés Gyula „Bartók” című köl­teményét olvasta föl, majd a zeneköltő fia, if­jú Bartók Béla emléke­zett vissza édesapjára. Az emlékülést köve­tően koszorúzási ünnepsé­get tartottak az I. kerület Szilágyi Dezső tér 4. szá­mú háznál. (Ebben a ház­ban élt és dolgozott 1922 —1928 között Bartók Bé­la.) Az ünnepség kezde­tén a Magyar Állami Né­pi Együttes női kara Pászti Miklós vezényleté­­vel előadta Bárdos Lajos­nak erre az alkalomra írt­­,Bartók emlékére” cí­mű kórusművét. A kegyelet virágát he­lyezte el a márványtáb­lán a Bartók Béla Em­lékbizottság nevében dr. Orbán László, a műve­lődésügyi miniszter első helyettese és ifjú Bartók Béla. A Magyar Zenemű­vészek Szövetsége nevé­ben Sárai Tibor főtitkár és Kadosa Pál zeneszer­ző, az elnökség tagja ko­szorúzott. A Román Ze­neművészek Szövetségé­nek koszorúját Aladár Zoltán zeneszerző, a szö­vetség erdélyi csoportjá­nak elnöke helyezte el. Lerótták kegyeletüket a Szlovák Zeneművészek Szövetségének képviselői is: Oto Ferenczy zeneszer­ző, a szövetség elnöke és Jan Cikker zeneszerző, az elnökség tagja. A Haza­fias Népfront koszorúját Bugár Jánosné, a népfront országos tanácsának fő­titkárhelyettese és dr. Trautmann Rezső, a nép­front budapesti bizottsá­gának elnöke helyezte el. A fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának nevé­ben Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság el­nökhelyettese, valamint Kurcz György, a népmű­velési főosztály vezetője koszorúzott. A megemlé­kezés virágaival rótta le kegyeletét az 1. kerületi tanács nevében Kékedi György, a végrehajtó bi­zottság elnöke és Brenner Péter elnökhelyettes. A koszorúzási ünnep­séget követően a Magyar Állami Népi Együttes ve­gyes kara előadta Bartók Bujdosóját (MTI) Országgyűlési bizottság tanácskozása A népgazdaság fejlődésének tervezett üteme reális Dr. Bognár József el­nökletével pénteken a Parlamentben ülést tar­tott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsá­ga. A tanácskozáson, ame­lyen részt vett és felszó­lalt Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke, Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyet­tese, s ott volt dr. Mol­nár Imre, a KNEB elnök­­helyettese is — a képvise­lők megvitatták a népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szóló törvényja­vaslatot, Párái Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke vázolta az országgyűlés plénuma előtt tartandó expozéjának főbb gondo­latait, majd válaszolt a bizottsági ülések során felvetődött javaslatokra, indítványokra. Egyebek között kifejtette, hogy a nemzeti jövedelem alap­vető arányai a következő tervidőszakban nem vál­toznak. Lényeges átalaku­lás várható viszont a ke­reslet belső szerkezeté­ben, amihez a termelés és a nemzeti jövedelem csak abban az esetben tud tár­sadalmi veszteségek nél­kül igazodni, ha évente nagyjából egyenletes ütemben növekszik. Dr. Bognár József — összefoglalva a tanácsko­zást — rámutatott: a nép­gazdaság fejlődésének ter­vezett növekedési üteme reális. A terv- és költség­­vetési bizottság a népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szóló­­törvényja­vaslatot — néhány észre­vétellel kiegészítve — el­fogadta. (MTI)

Next