Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)
1970-09-26 / 226. szám
yilág proletárjai, egyesüljetek! ■,*r ■ f ' iTöZLi ’ X''Üt'W10// NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970 SZEPTEMBER 26. SZOMBAT Javuló ellátást biztosít a könnyűipar Nagyszabású rekonstrukció • Nagy Józsefné miniszter sajtótájékoztatója Az iparág fejlesztéséről, a termelés alakulásáról és a munkakörülményekről tájékoztatta tegnap a Parlamentben az újságírókat Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. Elmondotta, hogy a termelésben az idén fordulat következett be: megszűnt a stagnálás, 7 százalékkal több árut állítottak elő, mint tavaly, s mert a foglalkoztatottak száma nem változott, nőtt a termelékenység. A minisztérium vezetői a vállalati igazgatókkal több ízben is tanácskoztak arról, mnként lehet és kell a belföldi piac nyugalmát biztosítani. Egyes cikkek exportját csökkentették, másokét megszüntették, s végül is a belföldi lakosság ellátására kereken 30 százalékkal több árut szállítottak az év első felében, mint 1969 azonos időszakában. Minthogy a belkereskedelem most már jelentős — több mint öthónapos — árukészlettel rendelkezik, erejüket az exportkötelezettségek teljesítésére összpontosíthatják. A miniszter elmondta, hogy javult a lakosság ellátása pamut, szövet és selyem méteráruból, leányka és női ruhából, pantallóból, olcsó cipőből, szőnyegből, függönyből és takaróból, de nem tudnak még elég ágyneműt, bútorszövetet, habselyemárut, harisnyát, gyermek ballonkabátot, drágább férficipőt és többféle gyermekruházati cikket adni a belkereskedelemnek. A nemzeti jövedelem egyszázalékos növelése érdekében a vállalatok elsősorban olyan cikkekből termelnek többet, amelyekre a lakosságnak szüksége van. Így például az árvíz sújtotta területekre bútort szállítanak — terven felül. A könynyűipari vállalatok fejlesztési alapjukból 65 millió forintot ajánlottak fel. A belföldi igények teljes kielégítése érdekében a kapacitást bővíteni, az érdekeltségi rendszert javítani, a vezetési módszereket tökéletesíteni kell, s nem utolsósorban növelni szükséges a termelékenységet. A miniszter hangoztatta, hogy a jobb vállalati munka hiányát viszont semmiféle központi intézkedés sem tudja pótolni. A ruházati ipar készülő, nagy rekonstrukcióját — mint Nagy Józsefné elmondotta — az áruellátás és a fizetési mérleg javítása teszi szükségessé. A következő ötéves terv 34—39 százalékos termelésnövekedéssel számol, s a rekonstrukciós programot a kormány a kiemelt feladatok közé sorolta. 1975-ig a belkereskedelem 40—42, a szocialista országok 60—62, a tőkésországok 30—32 százalékkal igényelnek több ruházati cikket. A textil- és a textilruházati ipar az idén 31, 1975-ben pedig már 42—45 milliárd forint értékű árut állít elő. A jelenlegi munkaerőhelyzetben a termelés felfutásának 80—84 százalékát a termelékenység növelésével kell fedezni. A rekonstrukció első időszakában 14,5 milliárd forintot ruháznak be, részben hosszú lejáratú hitelből, részben állami támogatásból, részben pedig a vállalatok saját erőforrásainak felhasználásával. Gépeket 60 millió rubel, illetve 60—70 millió dollár értékben importálnak. A miniszter végül a munkakörülményekről szólt. Közölte, hogy 1975- ig nem terveznek munkaidő- és műszakcsökkentést, az éjszakai műszakokat fenn kell tartani, de ezekben lehetőleg kevesebb nőt kívánnak foglalkoztatni. Az éjszakai munka ésszerűsítése érdekében több javaslatot dolgoztak ki, s folyamatosan meg kívánják szüntetni a három- vagy többgyermekes anyák éjszakai foglalkoztatását. (Természetesen csak azokét, akik ezt kérik.) A beszámoló után a miniszter az újságírók kérdéseire válaszolt. A Nép,szava munkatársának kérdésére közölte, hogy a gyermekholmikból lényegesen jobb árukínálatot kívánnak biztosítani, s ennek, valamint a gyermekruházati cikkek árának a vásárlók számára előnyösebb alakításáról a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel tárgyalnak. Közös intézkedéseket dolgoznak ki, mert úgy vélik, hogy az ilyen jellegű problémák megoldása halaszthatatlan. (g. zs.) Befejezte hivatalos magyarországi programját Roland Leroy és Louis Aragon Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Louis Aragon író, a párt Központi Bizottságának tagja , akik az MSZMP Központi Bizottságának meghívására érkeztek hazánkba — pénteken befejezték hivatalos magyarországi programjukat. Fogadta őket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszéléseket folytattak az MSZMP Központi Bizottságának tudományos, kulturális és ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelős munkatársaival, irodalmi és művészeti életünk több neves képviselőjével, találkoztak az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanáraival és hallgatóival és megtekintettek több kulturális intézményt. Roland Leroy péntek délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Óvári Miklós, a KB osztályvezetője. Louis Aragon néhány napot még hazánkban tölt. (MTI) Nemrégen adták át rendeltetésének a Hungária körút és a Róbert Károly körút közötti felüljárót. Most újabb „szárazföldi hidat” építenek a Hungária körút és a Kacsóh Pongrác út között. A 80 méter hosszú, monolit vasbeton hídszerkezet a vasúti pályatest felett ível át. Jelenleg a pályalemez betonozásán dolgoznak az építők. A tervek szerint a Hídépítő Vállalat még az idén átadja rendeltetésének az új felüljárót (MTI Fotó : Bara István felvétele) Jövő héten V. nevelésügyi kongresszus Hétfőn az Országház kongresszusi termében kezdi meg háromnapos tanácskozását az V. nevelésügyi kongresszus, amelyen hatszáz küldött vesz részt. A plenáris ülésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mond megnyitó beszédet, majd Péter Ernő, a szervező bizottság elnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára számol be a nevelés és a neveléstudomány legidőszerűbb kérdéseiről, problémáiról, a szocialista nevelésügy fejlesztésének feladatairól. Ezután öt szekcióban folytatódik a A földön kell megakadályozni oldal a repülőgéprablásokat.............................2 Nem lehet forinttal megváltani . . . . 3 Nemcsak csepeli gond.................... . 3 Szép Szó................................... . 7—10 Gyorsítják a fővárosban a közműépítést 16 Husszein és Arafat megegyezett a tűzszünetben Az ammani rádió pénteken, helyi idő szerint 13 óra 40 perckor bejelentette, hogy az arab államfők küldöttsége, amely csütörtökön érkezett a jordániai fővárosba, pénteken a reggeli órákban külön-külön megbeszélést folytatott Husszein jordániai királlyal és Jasszer Arafattal, a palesztinai felszabadítási szervezet elnökével. A Nimeri szudáni elnök vezette delegáció erőfeszítéseinek eredményeképpen megegyezés jött létre a szembenálló felek között a tűzszünetről. Arafat bejelentését, amelyet a gerillavezető saját kezűleg írt, Nimeri szudáni elnök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: „Hogy a lakosság eltemethesse halottait, és hozzájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szükséges, én, mint a forradalom főparancsnoka, az arab államfők és királyok kairói tanácskozásáról Ammanba érkezett delegáció felhívásának eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóra váltását, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom testvéreimet. ők is tartsák magukat a tűzszünet előírásaihoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár el.” Husszein király nyilatkozata : „A fegyveres erőkhöz intézett korábbi tűzszüneti felhívásomnak megfelelően és tekintve, hogy testvéreim, a gerillaparancsnokok, biztosítottak róla, hogy a tűzszünetet elfogadják, megismétlem parancsomat: a fegyveres erők szigorúan és késedelem nélkül hajtsák végre a tűzszüneti utasításokat... Elfogadtuk azt a megegyezést, amelyet az ellenállási szervezetek központi bizottságának néhány tagja terjesztett elő és azt határozattervezetként fogjuk kezelni a válság megoldására irányuló tárgyalásokon, amennyiben az arab államfők és királyok is jóváhagyják.” Az Ammanban tartózkodó arab békéltető bizottság pénteken délután szudáni katonatisztekből álló csoportot küldött Irbidbe, Észak-Jordánia legnagyobb városába, hogy a helyszínen ellenőrizzék a korábban kölcsönösen elrendelt tűzszünet betartását. A szovjet békebizottság elnöksége pénteken közzé tett nyilatkozatában felszólítja az arab országok népeit, tegyenek meg minden lehetőt a jordániai fegyveres konfliktus békés rendezéséért. A szovjet békebizottság felszólította a világ összes békeszerető erőit, politikai és vallási nézeteiktől függetlenül tegyenek újabb egyesített erőfeszítéseket a közel-keleti válság beszüntetésére. A békés rendezés valamennyi hívének széles körű találkozója lehetne a gyakorlati lépés az effajta nézet- és akcióegység megvalósítása felé” — hangoztatja végezetül a nyilatkozat Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21-e és szeptember 1-e között tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. * Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének felhatalmazása alapján a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén kártalanításra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvaellátásra szerezhetnek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíjjogszabályok a termelőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akikidős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmében, amelyet aSzakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügyminiszter — a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben közösen kezdeményezett, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósul meg. (MTI) / Tanács ülése A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíjbiztosítása Bartók-ünnepségek a zeneköltő halálának 25. évfordulóján Emlékülés a Tudományos Akadémián Koszorúzás a Szilágyi Dezső téren A Bartók Béla Emlékbizottság pénteken a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében ünnepi emlékülésen rótta le kegyeletét a magyar zeneköltő és népzenetudós halálának 25. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, továbbá művészeti, politikai és társadalmi életünk számos ismert személyisége. Ott volt Bartók Béla özvegye és fia is. Dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg az ülést az emlékbizottság elnöksége nevében, majd Szabolcsi Bence akadémikus méltatta a zeneköltő munkásságát. Ezt követően Kovács Dénes, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója szólt Bartók zongoraművészi tevékenységéről, előadóművészi rangjáról. Illyés Gyula „Bartók” című költeményét olvasta föl, majd a zeneköltő fia, ifjú Bartók Béla emlékezett vissza édesapjára. Az emlékülést követően koszorúzási ünnepséget tartottak az I. kerület Szilágyi Dezső tér 4. számú háznál. (Ebben a házban élt és dolgozott 1922 —1928 között Bartók Béla.) Az ünnepség kezdetén a Magyar Állami Népi Együttes női kara Pászti Miklós vezényletével előadta Bárdos Lajosnak erre az alkalomra írt,Bartók emlékére” című kórusművét. A kegyelet virágát helyezte el a márványtáblán a Bartók Béla Emlékbizottság nevében dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és ifjú Bartók Béla. A Magyar Zeneművészek Szövetsége nevében Sárai Tibor főtitkár és Kadosa Pál zeneszerző, az elnökség tagja koszorúzott. A Román Zeneművészek Szövetségének koszorúját Aladár Zoltán zeneszerző, a szövetség erdélyi csoportjának elnöke helyezte el. Lerótták kegyeletüket a Szlovák Zeneművészek Szövetségének képviselői is: Oto Ferenczy zeneszerző, a szövetség elnöke és Jan Cikker zeneszerző, az elnökség tagja. A Hazafias Népfront koszorúját Bugár Jánosné, a népfront országos tanácsának főtitkárhelyettese és dr. Trautmann Rezső, a népfront budapesti bizottságának elnöke helyezte el. A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának nevében Kelemen Lajos, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, valamint Kurcz György, a népművelési főosztály vezetője koszorúzott. A megemlékezés virágaival rótta le kegyeletét az 1. kerületi tanács nevében Kékedi György, a végrehajtó bizottság elnöke és Brenner Péter elnökhelyettes. A koszorúzási ünnepséget követően a Magyar Állami Népi Együttes vegyes kara előadta Bartók Bujdosóját (MTI) Országgyűlési bizottság tanácskozása A népgazdaság fejlődésének tervezett üteme reális Dr. Bognár József elnökletével pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, s ott volt dr. Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese is — a képviselők megvitatták a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az országgyűlés plénuma előtt tartandó expozéjának főbb gondolatait, majd válaszolt a bizottsági ülések során felvetődött javaslatokra, indítványokra. Egyebek között kifejtette, hogy a nemzeti jövedelem alapvető arányai a következő tervidőszakban nem változnak. Lényeges átalakulás várható viszont a kereslet belső szerkezetében, amihez a termelés és a nemzeti jövedelem csak abban az esetben tud társadalmi veszteségek nélkül igazodni, ha évente nagyjából egyenletes ütemben növekszik. Dr. Bognár József — összefoglalva a tanácskozást — rámutatott: a népgazdaság fejlődésének tervezett növekedési üteme reális. A terv- és költségvetési bizottság a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szólótörvényjavaslatot — néhány észrevétellel kiegészítve — elfogadta. (MTI)