Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)

1970-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA •___________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA___________• 98. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ÁRRA 1,20 FORINT 1970. NOVEMBER 1. VASÁRNAP Ünnepi előkészületek november 7-re Nyers Rezső mond rádió- és tv-beszédet Új üzemeket, intézményeket, emlékműveket avatnak az évforduló alkalmából Az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói az idén is ünnepségeken em­lékeznek meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom évfordulójáról. Az eddigi hagyományoknak megfelelően fellobogóz­zák az utcákat, tereket, nemzetiszínű és vörös zászlókkal, transzparen­sekkel ékesítik a középü­letek, nagyobb intézmé­nyek homlokzatát. November 6-án, az ün­nep előestéjén Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra méltatja majd a rádió­ban és a televízióban a nagy október jelentősé­gét. Ugyanazon a napon délelőtt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a kor­mány és a Hazafias Nép­front koszorúzási ünnep­séget rendez a Szabadság téri hősi emlékműnél. Az évforduló estéjén F. 3. Tyttov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a rádióban és a televízióban méltatja az októberi for­radalom jelentőségét. Ünnepségeken emlékez­nek az évfordulóra a fel­sőoktatási intézmények­ben. Az általános és kö­zépiskolákban műsoros délutánokat rendeznek, az úttörők ünnepi csapat­gyűléseken, a kommunis­ta fiatalok KISZ-gyűlése­­ken vesznek részt. Több helyütt megrendezik az ifjúság és a veteránok ta­lálkozóját, meghívják a rendezvényekre az orosz­­országi forradalmi har­cok egykori részvevőit. Pécsett felavatják az orvostudományi egyetem új elméleti tömbjét. Za­laegerszegen az évforduló alkalmából kerül sor Marton László szobrász­­művész Lenint ábrázoló monumentális alkotásá­nak felavatására. Nagy­kanizsán átadják rendel­tetésének az új városi ta­nácsházát, Zalaszentgró­­ton pedig a korszerű já­rási művelődési közpon­tot.­­- . A Fejér megyei Baracs­­kán szovjet hősi emlék­művet, Móron felszabadu­lási emlékművet, Ma­gyaralmáson új pártházat, Vértesacsán művelődési házat, Sárosdon pedig or­vosi rendelőt avatnak. Vas megye­­ új ipari üzemmel gazdagodik no­vember­i tiszteletére. Őri­­szentpéteren 10 millió fo­rintos , költséggel hozták létre a Szombathelyi Ci­pőgyár új üzemét. Kapu­váron november 7-én ad­ják át rendeltetésének a négy és fél millió forin­tos költséggel épített, 315 személyes filmszínházat Miskolcon, a Szentpé­­teri-kapui lakótelepen az évfordulóra elkészül a 464 személyes szociális ott­hon, a Népkertben pedig megnyitják a fedett sport­csarnokot. A tatabányai események közül kiemel­kedik az Újváros impo­záns felvonulási terének, és az ott emelt felszaba­dulási emlékműnek a fel­avatása, az újvárosi kor­szerű üzletsorok átadása, a bánhidai lakótelep új művelődési házának meg­nyitása. Salgótarjánban a Lenin téren felavatják az új szovjet hősi emlékművet, Csaba László építőmű­vész alkotását. Egerben november 7-én avatják fel az újonnan épült Technika Házát. Makón az ünnepségsorozat kere­tében adják át rendelte­tésének az új rendelőin­tézetet. Békéscsabán Hunya Ist­ván, a MEDOSZ elnöke tart előadást Orosháza csaknem 30 millió forin­tos költséggel épített­ mű­velődési központtal gaz­dagodott, amelynek meg­nyitásakor tartják a vá­ros szülötte, Szokolay Sándor „A zene hatal­ma” című kórusfantáziá­jának ősbemutatóját. Ke­­vermesen az új 6000 kö­tetes könyvtárat, Gyulán pedig a több mint 3 mil­lió forintos költséggel fel­újított MÁV-állomást ad­ják át rendeltetésének. (MTI) Utcai harcok Belfastban Véres zavargások Észak-Írországban Szombatra virradó éjjel több mint hat órán át ut­cai harc dúlt Belfastban, Észak-Írország fővárosá­ban. Este 11 óra körül ka­tolikus tüntetők megütköz­tek a brit hadsereg egysé­geivel, házilag készített bombákkal és benzinespa­lackokkal dobálták meg az angol tengerészgyalogoso­kat. A hadsereg páncél­autókat küldött a katoli­kus negyedbe. Éjjel egy óra után ismeretlen for­rásból géppuskatűz zúdult a páncélautókra. Több ka­tona megsebesült, a pol­gári sebesültek száma is­meretlen. Pat Griffiths al­ezredes csak akkor volt hajlandó visszavonni csa­patait a környező negye­dekben, amikor egy kő ar­con találta. A csata haj­nali három óra körül ért véget. Véres zavargások voltak Londonderry városában is, ahol Ian Paisley lel­kész, parlamenti képvise­lő, a szélsőséges protes­táns uszító mondott beszé­det. Hallgatói közül a fiata­labbak kőzáport zúdítot­tak egy katonai őrállásra. Sir Ian Freeland tábor­nok, az észak-írországi angol csapatok főparancs­noka folytatja nyomozását a péntekre virradó éjjel Belfastban eldördült lövés ügyében. A hadsereg pén­teken közölte, hogy a szó­ban forgó katona puskája nem véletlenül sült el, ahogyan azt felettesei ere­detileg állították. három kommunista miniszter az új chilei kormányban Salvador Allende chilei­­köztársasági­­ elnök pénte­ken, a késő esti órákban nyilvánosságra hozta ter­vezett kormányának ösz­­szetételét. Az ország külügymi­nisztere Clodomiro Al­­meyda (szocialista), bel­ügyminisztere Jose Thoba (szocialista), igazságügy­minisztere Lizandro Cruz Ponce (API), gazdaságügyi minisztere pedig Pedro Buskovic (API) lesz. A Chilei­­ Kommunista Párt a rendkívül fontos munkaügyi miniszteri (Jo­se Oyarce), a­ közmunka­ügyi miniszteri (Pascual Barraza) és a pénzügymi­niszteri (Americo Zorilla) tárcával rendelkezik. Tárca nélküli miniszteri rangban a kormány főtit­kárának tisztét a szocia­lista párti Jaime Suarez tölti be. SZOT - kü­ld­ettség Allende elnöki beiktatásán Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének vezeté­sével SZOT-küldöttség utazott Chilébe, a chilei szakszervezeti központ meghívására, dr. Salvador Allande elnöki beiktatási ünnepségeire. A Ferihe­gyi repülőtéren a kül­döttséget Timmer József, a SZOT titkára búcsúz­tatta. (MTI) Kongresszusi hónap kezdődik a csepeli gyárvárosban Háromnegyed év alatt félmilliárddal többet termeltek, mint tavaly Az eddigi adatok sze­rint a Csepel Vas- és Fémművek vállalatai ered­ményesen zárják terv­évüket. Ezt dokumentál­ja dr. Takács László, a tröszt számviteli főosz­tályvezetőjének rövid tá­jékoztatója is. A X. pártkongresszus tiszteletére folyó verseny­ben a több mint ezer fős munkáslétszámhiány okoz­ta gondok ellenére há­romnegyed év alatt 9 milliárd 964 millió forint értékű terméket gyártot­tunk. Ez a tavalyi hason­ló időszak alatt készült termékek mennyiségét 550 millió forint értékkel meghaladja. Az eredmé­nyes munkában kitűnt az Egyedi Gépgyár, a Szer­számgépgyár, az Öntöde, az Acélmű, valamint a Fémmű kollektívája, amelynek csak a hideg­­szalag-hengerde üzemé­ben a kilenc hónap alatt 500 ezer forint értékű acélszalagot gyártottak. A többlettermékből a tröszt eleget tehetett a belkereskedelmi kötele­zettségének. A többi kö­zött határidőre szállítot­ták a rendelt kerékpáro­kat, motorkerékpárokat és varrógépeket. Az ex­portszállításokat nemcsak teljesítették, hanem a külföldi megrendelők ké­résére 342 millió értékű termékkel többet szállí­tottak, így az átlagosnál többet exportálhattak az igen keresett összecsuk­ható kemping kerékpá­rokból, s a korszerű szám­jegyvezérlésű szerszámgé­pekből, valamint az Ugyancsak keresett fúró-, maró- és esztergagépek­ből. A gyár dolgozói úgy ha­tároztak, hogy november­ben kongresszusi hónapot tartanak. Ezzel is hozzá kívánnak járulni a párt­­kongresszus méltó meg­ünnepléséhez, s egyben az évi munka eredmények­ben gazdag lezárásához. (T. L.) n OLDAL Válaszok a TV-fórum kérdéseire ....... 3 Amíg az államkassza megtelik ......... 4 A lakosság jövedelmének alakulása a reform első két évében.............. 7 A gáz- és elektromosenergia-ellátás alakulása a fővárosban ......................16 A francia munkásosztály helyzetéről, CGT harcairól és eredményeiről Georges Séguy nyilatkozata Georges Séguy, a francia Általános Munkaszövetség, a CGT főtitkára fogad­ta munkatársunkat, Mállát Árpádot és készséggel válaszolt a Népszava kérdéseire, hogy tájékoztassa ol­vasóinkat a francia munkásosztály hely­zetéről,­ nagy szak­­szervezeti szövetsé­gének, a CGT-nek harcairól és eredmé­nyeiről. NÉPSZAVA: A tőkésvi­­lágban az utóbbi években beállott változások köze­pette milyennek ítéli a francia munkásosztály jelenlegi helyzetét? GEORGES LÉGUY: Az 1968 május—júniusi nagy sztrájkmozgalomig a mun­kabérek átlagos színvonala Franciaországban, a ha­sonló gazdasági fejlettsé­gű tőkésországokhoz ké­pest, egyike volt a leg­­alacsonya­bbak­nak. A munkabérek vásárló­erejét állandóan kétsé­gessé teszik az áremelke­dések és az infláció, amely a­ mi országunk­ban különösen nagymér­tékű és gyors. Az 1968 május—júniu­si nagy sztrájkmozgalom, erejével és széles kiter­jedésével, a munkabérek átlagosan 13 százalékra tehető növekedését kény­szerítette ki, az alacsony bérek lényegesen nagyobb emelésével. A kötelező minimális bért például 35—42 százalékkal nö­velték és egységesítve, valamennyi körzetben. Bár ezeket az eredmé­nyeket különösen a frank leértékelésével, az ár­emelkedésekkel és az adó­préssel kétségessé tet­ték, megállapítható, hogy ezek a vívmányok, hála a dolgozók akciójának, lényegileg mégis fennma­radtak. Végezetül, az állam olyan szisztematikus ta­karékossági politikát folytatott a közületi be­ruházásokkal, a kultúra, az egészségügy, a szociá­lis intézmények és a la­kásügy területén, amely a leggyászosabb következ­ményekkel jár mind a dolgozókra, mind magá­nak az országnak a jövő­jére. Ez a politika, amely különösen katasztrofális a közoktatás és a szak­mai képzés területén, a gazdasági és a társadal­mi kiegyensúlyozatlansá­gok egyik oka. És az a politika, ame­lyet a vezető körök a közeljövőben érvényesíte­ni akarnak, még súlyo­sabb helyzetet ígér. A kapitalista kizsákmá­nyolásnak ez a kiélező­dése közvetlenül kapcso­lódik a monopolista kon­centrációhoz, amely gyors ütemben bontakozott ki, és a nemzetközi gazda­sági verseny kiéleződésé­hez, amelynek teljes ter­hét a gazdasági nagyha­talmak, az állam lénye­ges támogatását élvezve, igyekeznek a bérből élők­­re áthárítani. NÉPSZAVA: Az töb­biekben ismertetett hely­zet milyen igényeket tá­maszt a CGT iránt, és­­ melyek a mozgalom leg­főbb követelései? GEORGES LÉGUY: Ma­ga a kapitalizmus fejlő­dése — amelyről az imént beszéltem — az osztály­összeütközések színvona­lának emelkedéséhez ve­zet. Kedvező feltételeket teremt, hogy a műsza­kiak és technikusok újabb rétegei kapcsolódjanak be a küzdelembe, és egyre nagyobb tömegek egye­süljenek a szakszervezeti akció keretében. A CGT átérzi súlyos fe­­lelősségét azért, hogy elő­mozdítsa az egység meg­valósulását, hogy úgy irá­nyítsa a dolgozók akció­ját, hogy azok szembe­száll­janak a nagytőke fo­kozódó támadásával, ki­(Folytatás a 3. oldalon) A monopolista koncentráció és a nemzetközi konkurrencia terhei Pozitív eredményeket értünk el 1968-ban és az­óta, a munkaidőt illetően. Az átlagos munkaidő azonban még így is egyi­ke a leghosszabbaknak Nyugat-Európában. Ehhez járni még a munkaütem rendkívüli intenzitása, amely súlyosan hat visz­­sza a dolgozók egészsé­gére, az idegbetegségek és az üzemi balesetek gyors szaporodását okozva. A május—júniusi nagy harcok lehetővé tették a szakszervezeti jogok meg­erősödését, különösen a vállalatok szintjén. Ez a vívmány is hatályban maradt, habár az állam ez idő szerint igénybe vesz bizonyos eszközöket hogy fokozza az elnyo­mást. 1967 óta a munkanél­küliek szá­­a lényegesen magasabb, mint a Fran­ciaországban a második világháború óta nyilván­tartott korábbi számada­tok. Noha 1968 után bi­­zonyos javulás mutatko­zott, a helyzet most is­mét rosszabbodik. Jelen­leg 440 000 munkanélküli van Franciaországban. Minden kategóriát érint, de­­ elsősorban a fiatalo­kat, a nőket­ és­­az idős személyeket. A gazdaság strukturális változásai, nevezetesen­­ a­­koncentrá­ció és a korszerűsítés kö­vetkeztében az alkalmaz­tatás változékonysága el­bocsátásokkal jár együtt, deklasszálódásokat vált ki,­­ és a bérmunkások számára egyre növekvő létbizonytalanság kútfor­­rása. A társadalombiztosítás szenvedett bizonyos csa­pásokat, és bár a kor­mány meghátrálásokra kényszerült, a „VT. terv”, amelynek elfogadása most van folyamatban, nem leplezi a nagytőkének és a politikai hatalomnak azt a szándékát, hogy újabb csapásokat mérje­nek rá­ le Több olcsó húskészítmény az üzletekben Milyen húsellátásra szá­míthatunk az esztendő hátralevő részében, ho­gyan alakul a hús- és húskészítmények termelé­se jövőre? — a többi kö­zött erről tájékoztatta a Népszava munkatársát Marschik Pál, az Állat­­forgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató he­lyettese.­­ Az ipar ismert nyersanyaggondjai ellené­re a hátralevő két hó­napban a lehetőségekhez képest igyekszünk kielé­gíteni az igényeket. Né­hány adat az idei fo­gyasztásról : ebben az esz­tendőben összesen várha­tóan 5 százalékkal több sertés- és 1 százalékkal több marhahús kerül for­galomba, mint tavaly. (A harmadik negyedév­ben a leszállított hús csaknem 80 százaléka sertés vert!)­ Húskészít­ményekből 7,6 százalék­kal küldünk többet a bol­tokba, mint 1969-ben. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az idén — éppen a vásárlók kíván­ságára — fagyasztott ser­téshúst alig hoztunk for­galomba és a marhahús nagy része is frissen ke­rült a fogyasztókhoz. — Mi a helyzet az ol­csó cikkekkel? — Olcsó cikkeknek a kilónként 40 forinton aluli húskészítményeket nevezzük. Úgy terveztük: az­­ idén a forgalomba hozott árunak körülbelül 60 százalékát ilyen cik­kek teszik ki. Ma már ez az arány nem 60, hanem 63 százalék. Ennél többre nemigen vagyunk képe­sek, hiszen csak annyi olcsó húskészítményt tu­dunk termelni, amennyi olcsó alapanyag rendel­kezésünkre áll. Egyéb­ként érdekes, hogy a la­kosság például a szalon­nafélékből a drágábbat keresi. — Lesz-e elegendő téli cikk a boltokban? — A téli szezoncikkek­ből — hurkafélékből, ko­csonyahúsból — a tava­lyihoz hasonló mennyi­séget hozunk forgalomba. Ez azonban nem fedezi teljesen az igényeket. Hurkaféléből, kenőmájas­ból novemberben, decem­berben 115—120 vagonnal küldünk az üzletekbe. Az ellátás mégis javulni fog, hiszen a tsz-ek, állami gazdaságok is hoznak a piacra disznótoros készít­ményeket, és kocsonya­húst Idénycikk a bőrös malachús is. Ez évek óta nem kapható. Az idén lesz. Szilveszterre ebből, úgy gondoljuk, az igé­nyeknek megfelelően tu­dunk szállítani. — Mire számíthatunk jövőre? — Az ellátást természe­tesen tovább szeretnénk javítani. Ehhez megvan­nak a feltételek. A me­zőgazdasági termelőszö­vetkezetek, az állami gaz­daságok hústermelése — mint már hírül adtuk — fokozódni fog. Ennek alapján úgy tervezzük, hogy tőkehúsból 3,5 szá­zalékkal több kerüljön a boltokba, ezen belül a sertéshús mennyisége 3,5 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén volt. Hús­­készítményekből 5,3 szá­zalékkal adunk többet, mint 1970-ben. De még ez sem jelenti azt, hogy az igényeket minden te­rületen teljes mértékben ki tudjuk elégíteni — fe­jezte be nyilatkozatát Marschik Pál vezérigaz­gató helyettes. (K. J.)

Next