Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)

1970-11-26 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek/ NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 277.SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK OLDAL Az E­NSZ ténymegállapító bizottsága Guineában ... 9 Pécs a XXI. században............12 A szocialista demokrácia, a gazdaságpolitika és nemzetközi kérdések az MSZMP X. kongresszusának vitájában Biszku Béla, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső beszéde a szerdai tanácskozáson A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerda reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy nyitotta meg, majd bejelentette, hogy újabb testvér­pártok juttatták el üdvözletüket az MSZMP X. kongresszusa- ■ hoz. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt, a Haiti Kom-­­­munisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevői­nek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. A kongresszus címére szerda estig csaknem 700 üdvözlő távirat érkezett az ország üzemeiből, intézményeiből, vállala­taitól, termelőszövetkezeteitől. A Csepel Vas- és Fémművek dolgozói levelükben hangsúlyozzák: „Az egész gyárat felölelő munkaversennyel köszöntjük a párt X. kongresszusát. Mi, kommunisták, munkások, műszaki és adminisztratív dolgozók, nők és fiatalok önkéntes kezdeményezéssel, eredményes mun­kával kívánjuk kifejezni valamennyiünk egységes álláspontját. A Központi Bizottság továbbra is­­ számíthat a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájára, a kommunisták önfeláldozó munká­jára.” A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár dolgozói kongresz­szusi műszakkal köszöntik a tanácskozást. A Volán 15-ös számú vállalatának dolgozói azt jelentették táviratukban, hogy éves tervüket 3,2 százalékkal túlteljesítették. A vállalat 540 fiatalja kongresszusi vasárnapot tartva, segítette az áruszállítást. Üdvözlő táviratban jelentették a kongresszusnak vállalá­saik teljesítését­ a Szerszámgépipari Művek Esztergomi Maró­gépgyára — „A szocialista munka gyára” — szocialista brigád­jai, az Alföldi Cipőgyár „Komarov” négyszeres szocialista bri­gádja, az Élelmezésipari Tervező Vállalat Kun Béla szocialista brigádja. Táviratot küldtek a mohácsi Új Barázda Tsz dolgo­zói is és jelentették, hogy a kongresszus tiszteletére vállalt mezőgazdasági munkájukat befejezték. KISZ-szervezetek, ka­tonai egységek szintén táviratban köszöntik a kongresszust. A KISZ Veszprém megyei bizottsága az ifjúkommunisták ne­vében jelentette, hogy november 22-én a megye ipari üzemei­­ben a X. kongresszus tiszteletére 5000 fiatal 27 ezer társadalmi munkaórát végzett. A szerdai tanácskozáson elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szó­lalt fel, fogyatékosságokat, az életben kitermelődő ellentmondásokat, és helyes választ adjon a prob­lémákra. Pártunk tehát olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára és annak segítségé­vel az egész ország közvéle­ményére, általánosítja a tanul­ságokat, és gondoskodik érvé­nyesítésükről. A tömegek ta­pasztalatai elsősorban a szo­cialista demokrácia révén jut­nak el sokoldalúan, teljeseb­ben a vezetéshez. Biszku Béla ezután a demok­rácia és centralizmus össze­függéseiről beszélt. Kifejtette:, A párton belüli demokratiz­mus elveszítené jelentőségét, ha nem szolgálna meghatáro­zott, konkrét célokat, így a párt politikájának kialakítá­sát é­s leninista fejlesztését, a párt egységének, szervezettsé­gének erősítését, a párt politi­kájának végrehajtását. • Ami pedig a centralizmus­­demokratikus tartalmát illeti, elsősorban arra utalok, hogy nemcsak a központi határoza­tokat és döntéseket kell a centralizmus fogalmába beso­rolni, hanem a helyi pártszer­vekét, sőt az alapszervezetek vagy a helyi állami és társa­dalmi szervek vezetőségének a határozatait is. Így pártunk­ban a demokratikus centraliz­mus egységes, összefüggő, egy­másba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, amely a Köz­ponti Bizottságtól a helyi szer­vezetekig érvényesül, nélkülöz­hetetlen része és ösztönzője a helyi szervek öntevékenységé­nek, a helyi kezdeményezések kibontakoztatásának, vagyis a politikai tevékenység demok­ratizmusának. Tisztelt kongresszus! Központi Bizottságunk min­denkor nagy figyelmet fordí­tott a pártdemokrácia fejlesz­tésének kérdéseire. A fejlődés azonban növekvő követelmé­nyeket támaszt pártunkkal szemben. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, és tör­ténelmileg új viszonyok kö­zött folytatjuk a szocialista építőmunkát. Hogy a párt megfelelhessen a növekvő kö­vetelményeknek, szükségkép­pen arra kellett és kell töre­kednünk, hogy a pártdemokrá­cia kiteljesítésével is nővér szervezeteink cselekvőképp- - gét, gyarapítsuk alkotóerejet. Ennek a folyamatnak fontos állom­ása volt, amikor pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot, elméleti­leg kutassuk a pártdemokrá­cia fejlesztésének új lehetősé­geit, és ennek eredményeit for­máljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 no­vemberében átfogóan megtár­gyalta a pártdemokrácia hely­zetét. BISZKU BÉLA: Népünk nagy többsége a párttal együtt váltja az újabb, nagy fel Tisztelt kongresszus! Tisztelt küldött elvtársak! A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett je­lentése sokoldalúan foglalko­zott a pártdemokrácia és a szo­cialista demokrácia jelentősé­gével, helyzetével és tovább­fejlesztésének feladataival. Tel­jes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezek­hez a kérdésekhez. A demokratizmus helyes irá­nyú szocialista jellegű tovább­fejlesztésének fontos követel­ménye, hogy a fogalom jelen­tését, mindenekelőtt a demok­rácia osztálytartalmát vala­mennyien egységesen, marxis­ta-leninista módon értelmez­zük. Közismert, hogy osztályok­tól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A de­mokratizmus eredeti jelentése, a népuralom — hadd emlékez­tessünk — csak a szocializ­musban, a mi társadalmunk­ban valósulhat meg. Társadal­munkban, osztálypolitikánknak megfelelően, a szocialista de­mokrácia fő célja az, hogy to­vább erősödjék általa a mun­kásosztály hatalma az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabban érvényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilár­duljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pár­tot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szükséges meg­ítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadal­munk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelent­kező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódja­nak meg. Az ezért folyó küz­delmet csak a párt tudja ve­zetni, amely ösztönzője, fejlesz­tője, szervezője a szocialista demokráciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődé­sének biztosítéka a pártdemok­rácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének lehe­tőségeit és feladatait vizsgál­juk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó töme­gek tevékeny közreműködésé­re, cselekvő közéleti részvétel­re van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatá­rozásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthet demokratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó pa­raszt, a földmunkás a nagy­birtok bármely kérdésében, a város, v­agy a falu dolgaiban az ezt megelőző társadalmakban? Csak a szocializmus képei szá­zak, ezrek és tízezrek; pártta­gok és pártonkívüliek; a töme­gek alkotó részvételét biztosí­tani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szün­telen ösztönzése a párt alap­vető politikai feladatai közé tartozik. A párt úgy tehet ele­get ennek a feladatának, ha a párttagság példásan aktív, a pártélet erőteljes politikai-tár­sadalmi energiát sugároz. A kommunisták aktivitásának vi­szont nélkülözhetetlen feltéte­le az, hogy minél jobban ki­teljesedjék a pártélet belső de­mokratizmusa. A néptömegek növekvő, alkotó részvétele a szocializmus építésében a pár­ton belüli demokrácia és az államélet, a szocialista demok­rácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokra­tizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvény­szerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes fel­építésének egyik legfontosabb eszköze, .................. Helytelen volna, ha a párt­­demokrácia erősítését kizáró­lag a párt belső ügyének te­kintenénk, illetve elválaszta­nánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és köve­telményeitől. Különösen fontos felismerés ez a hatalmon levő munkásosztály vezető pártjai, így tehát a mi pártunk számá­ra is. Ugyanis a történelmi fejlődés tapasztalatai szerint a demokratizmus fejlettsége meg­határozóan befolyásolja a párt politikájának kidolgozását, megvalósítását. Hazánkban a kibékíthetetlen osztályellenté­tek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom lét­rehozása még sok-sok évig tar­tó folyamat. Ennek következ­tében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, vala­mint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbsé­gek. Az előadó ezután arról be­szélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta: Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatai­nak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a ne­hézségek leküzdésére, a prob­lémák megoldására. Amint ismeretes, nálunk úgy alakult a történelmi fejlődés, hogy a proletárdiktatúra me­chanizmusa az egypártrendszer viszonyai között működik. Ez a helyzet korántsem minden­ben könnyíti meg, hanem bizo­nyos fokig bonyolultabbá teszi a vezetés munkáját. Pártunk­nak be kell töltenie vezető szerepét, meg kell határoznia a társadalom haladásának irá­nyát, kezdeményeznie és ösz­tönöznie kell a szocialista épí­tőmunkát. Az is a pártra há­rul, hogy ellenőrizze a végre­hajtást, támogassa a helyes kezdeményezéseket, tárja fel a­ z MTI Fotó : Papp Jenő felvétele) A hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati ta­pasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indultunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megkö­veteli a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javí­tását. A pártirányítás rend­kívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika vé­delméről és továbbfejlesztésé­ről. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmas­ságra. Állandóságra a szocia­lizmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében, az életkörülmények állandó javításában; megújulásra az új kérdésekre adott, új, alkotó válaszokban; szilárdságra alap­elveinkben; rugalmasságra, kö­rültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltuda­tos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demok­ratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak. ’­ A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fej­lesztése, amely a vezetés min­den szintjén a párttagok leg­­jobbjaiból hozza létre a kol­lektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a ve­zetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dolgozók között. A pártban olyan szervezett ál­landó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a veze­tés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagságnak és a párton­­kívülieknek, másrészt a kom­munisták és a pártonkívüli dolgozók többségének vélemé­nyét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a veze­téshez. Ennek az állandó, két­irányú mozgásnak, mondhat­nám, a párt politikai vérkerin­gésének, sohasem szabad le­lassulnia vagy szünetelnie. Ugyanilyen hiba volna, ha a párttagok és a pártonkívüli dolgozók­­ észrevételeit, véle­ményét, a valóságot nem pon­tosan tükrözve közvetítenék. A legnagyobb veszélyek egyike, ha elképzeléseinket, vágyain­kat tényként tüntetjük fel, hogy amit szeretnénk, azt meg­valósultnak hisszük. Hogy ezt elkerüljük, a legfőbb biztosí­ték a demokratizmus fejleszté­se. Úgy véljük, hogy a töme­gek és a vezetés, a párttagság és a központi szervek közötti információk cirkulációjának a legfontosabb formáit, módsze­reit már kiépítettük, csak to­vább kell munkálkodnunk a folyamat tartalmának fejlesz­tésén, színvonalának emelésén. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrá­cia kiszélesítésével kapcsolat­ban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és neve­lése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani töre­kedtünk fontos történelmi ta­pasztalatokat a vezetők kivá­lasztásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyílt­ság a tömegekkel szemben.

Next