Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)

1970-11-22 / 274. szám

Világ proletárjai, egyesüljeteki NÉPSZAVA •________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA__________• 98. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT 1970. NOVEMBER 22. VASÁRNAP KÖSZÖNTJÜK A KONGRESSZUST * marxista—leninista párt életében mindig kiemelkedő aktus a kong­­'*■ resszus. A hatalmon levő pártnál pedig a legrangosabb belpolitikai ese­ménnyé szélesedik, mert a nép életével és a haza következő lépéseivel összefüg­gő elgondolások itt kerülnek döntésre. Természetes tehát, hogy nálunk általá­nos társadalmi érdeklődés kísérte a kongresszusi előkészületeket most, 1970- ben is. Nem szenzációvárás okán, hiszen az utóbbi három kongresszus ahhoz szoktatott bennünket, hogy nem látvá­nyos külsőségekre, hanem elmélyült elemzésre és megfontolt következteté­sekre épül pártunk stratégiája és takti­kája. A mi pártunk abból az elvi alapból indul ki, hogy felelősséggel tartozik an­nak a népnek, amelynek megbízásából ellátja a vezetés teendőit, s ugyancsak felelősséggel tartozik a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, amelynek meg­­győződésesen internacionalista osztaga. E két alaptényezőnek marxista-leninis­ta fölfogása és gyakorlati érvényesítése adja a párt politikájának konkrét és mindig aktuális megfogalmazásához a szilárd eszmei támpontot. A párt politikájában állandóan érvé­nyesül mindkét irányú kötelezett­ség. Szükséges fölsorolni azokat a bizonyítékokat, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a nép, s a haza sorsáért, a szocialista máért és holnapért érzett fe­lelősség magas fokon él a Magyar Szo­cialista Munkáspártban. Ha a párt poli­tikájának azt az eredményes törekvését vesszük szemügyre, hogy az adott hely­zet konkrét elemzéséből levont követ­keztetések józan és bátor alkalmazása milyen eredménnyel járt hazánkban, akkor a mögöttünk hagyott évek önma­gukért beszélnek. Lassacskán már törté­nelemmé érlelődik a mezőgazdaság át­alakítása. A gazdaság jobb, tervszerűbb irányítása érdekében alkalmazott veze­tési stílus polgárjogot nyert. A marxista -leninista fölfogásból eredő szövetségi politika, az állami élet vezetésében meghonosodott munkamegosztás olyan nagyméretű, egészséges alkotóerőket ho­zott felszínre, amelyekre méltón büsz­kék lehetünk. Hazánk lakossága érté­keli és becsüli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt, a munkáshatalom ve­zetője tesz a szocialista Magyarország megvalósulásáért. A mi pártunk tántoríthatatlan inter­nacionalizmusával szolgálja a nemzet­közi mozgalom ügyét; a testvérpártok­kal együtt munkálkodik a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erő­sítésén; az imperializmus elleni, világ­méretű harc soraiban menetel az MSZMP is. Megbonthatatlan a szövet­ségünk és testvériségünk a Szovjetunió Kommunista Pártjával , Lenin pártjá­val. A Magyar Szocialista Munkáspárt emelt fővel, a kemény, küzdelmes évek­ben kivívott eredmények birtokában áll a hazai és a nemzetközi közvélemény elé, hogy számot adjon a IX. kongresz­­szus óta végzett munkáról, s megtegye javaslatait a következő négy évre. M­it vár dolgozó népünk a párt X. kongresszusától? Azt, hogy tovább folytatja, megerősíti azt a politi­kái, amelyet 1957 után elkezdtünk, mert ez a politika — majd’ másfél évtizednyi tapasztalat alapján — kivívta népünk támogatását és becsülését. Egészen ter­mészetes már, hogy a politika fő voná­sainak állandósága nem azonos a válto­zatlansággal. Éppen az az erénye e be­vált politikai vonalvezetésnek, hogy nem reked meg sémákban, sablonokban, hanem a szocialista építés folyamatában megoldást kívánó új jelenségekre mar­xista-leninista módon reagál. Az állandóság és a változás dialek­tikus egységének célirányos kezelése tette lehetővé, hogy nagy horderejű po­litikai, gazdasági, társadalmi feladato­kat oldottunk meg. Nem kerültük és nem kerüljük meg az élet produkálta kérdéseket, hanem konkrét marxista elemzéssel a gyakorlati megoldás útjára segítjük ezeket. Nem recept az MSZMP munkastílusa, de a hazai — és csakis a hazai! — viszonyokra jól bevált mun­kamódszer ez, amelyet a marxista elmé­let alkotó alkalmazása támaszt alá. Politikánk fő vonásainak megőrzése mellett a kongresszustól kongresszusig tartó négy évben fölgyűlnek új kérdé­sek, s ezek új választ is kapnak. Az is lényeges elem, abban, hogy a szocialista építés új jelenségeire pártunk politiká­jában új válaszok kapnak helyet P­olitikánk, gazdaságpolitikánk jó el­veinek végrehajtásában jelentkező, látszólag kisebb fontosságú problé­mák arra figyelmeztetnek, hogy az úgy­nevezett „apró” kérdések jelentősége nagyobb lett. A gazdaság tervszerű irá­nyításának az üzemi, vállalati kérdései hangsúlyosabbá váltak. Kulturális éle­tünkben nagyobb jelentőségre tesz szert a munkás-paraszt emberek művelődési lehetőségének továbbfejlesztése, konk­rét módon az üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, munkás lakta peremke­rületekben, falvakban. A gazdaságot közvetlenül irányító embereink politi­kai érdeklődésére és egyetemes fejlődé­sére is erőteljesebb hangsúly esik. Élet­­színvonalunk alakulása és a hatéko­nyabb gazdálkodás egymással összefüg­gő vonásait szükséges jobban érzékel­­tetni a közvélemény előtt. A kongresz­­szust előkészítő irányelvekből az is ki­derül, hogy e témakörök hangsúlyosan szerepelnek a kommunisták tanácsko­zásán. A szervezett munkások milliós tábora figyelemmel kíséri a párt X. kongresz­­szusának eseményeit Érthető várakozás előzi meg Kádár János elvtárs előadói beszédét. Hiszen egyre több és több munkásember érti és érzékeli pártunk politikáját, és önálló módon alkot véle­ményt, s azt el is mondja. Ezt, lezajlott párttaggyűléseink országszerte bizonyí­tották. A munkás-paraszt hatalom erős táma­sza, s a szocialista haza áldozatkész osz­tálya, a munkásosztály e magatartásá­nak tanúbizonyságát adta az elmúlt évek­ben; nem volt olyan kérése, gondja a szo­cialista hazának, a pártnak, amelyre ne reagált volna kedvezően. Hiszen most, a kongresszus előkészületeiben jobb, tisz­tességesebb és hasznosabb munkával is kifejezték a pártpolitikával egyetértő ál­láspontjukat. T­alán e négy év egyik legszebb és legmarkánsabb fegyverténye volt a szabolcsi árvízkatasztrófa után ta­núsított munkásmagatartás. Emelkedett jellemű és gondolkodású emberek tíz­es százezrei segítettek munkával, pénz­zel és egyéb módon is azért, hogy mire megkezdődik a pártkongresszus, az ár­vízkatasztrófa áldozatainak feje fölött újra tető legyen. Fél esztendő alatt több mint négyezer hajlékot építettek föl. A szocialista építőmunkában minde­nütt szép eredmények mutatják a mun­kásosztály áldozatkészségét, politikai aktivitását, s azt a támogatást, amelyet a párt politikájához ad. A harmadik öt­éves tervet valamennyi mutatójában eredményesen megvalósítja, a negyedik ötéves terv magasabb, s igényesebb cél­kitűzéseit is magáénak tekinti, és kész küzdeni, dolgozni érte. A szervezett munkások köszöntik pár­tunk X. kongresszusát, eredményes mun­kát kívánnak a kommunisták e nagy je­lentőségű tanácskozásához. '■"«*** OLDAL Jubileum a gyógyításban........................... 3 Kőbánya küldötte: a lakásépítő................. 3 Konfekció karácsonyra............................... 4 Változott forma - gazdagabb tartalom ... 7 Áruházat épít és szolgáltatást nyújt a munkás fogyasztási szövetkezet ... 16 Hétfőn kezdődik az MSZMP X. kongresszusa intézet November 23-án, hétfő délután 2 órakor az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására, e) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, d) a fellebbviteli bizottság jelentése, c) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődé­sére is számot tartó ese­mény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a kormány tagjai, az or­szágos főhatóságok veze­tői, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozás­ra a magyar munkásmoz­galom számos régi harco­sát, a tudományos és mű­vészeti élet ismert képvi­selőit, a szocialista építő­munka élenjáróit. A kialakult hagyomá­nyokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, kül­döttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a köz­vélemény, az ország népe naponta részletesen tájé­kozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A te­levízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsol­ják a kongresszusi ülés­termet, helyszíni közvetí­tést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a be­számolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel A kongresszusról jelentjük címmel külön műsort su­gároz a televízió. Péntek este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig ösz­­szefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adá­saiban szintén folyamato­san hírt ad majd a kong­resszus eseményeiről. Hét­főn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adás­ban közvetíti a megnyi­tót, illetve a Központi Bi­zottság beszámolóját. A Déli krónika naponta ter­jedelmes helyszíni beszá­molót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti krónika pedig össze­foglalja az egész napi ta­nácskozást, s hangképek­ben tudósít a felszólalá­sokról. A Budapesti Porcelángyár ötszörös szocialista brigádja, a Kállai Éva csempe mázoló brigád, a kongresszus tiszteletére tett vállalását a minőség javítására a selejt további csökkentésére becsülettel teljesíti (Gonda György felvételi Újabb pártkü­ldöttségek érkeztek Budapestre Szombaton újabb kül­földi küldöttségek érkez­tek Budapestre, az MSZMP X. kongresszusára. Megérkezett a Vietna­mi Dolgozók Pártjának küldöttsége Hoang Van Hoannak, a Politikai Bi­zottság tagjának vezeté­sével, tagjai: Nguyen Tho Chan, a Központi Bizott­ság póttagja, Hoang Luong, a VDK budapesti nagykö­vete, aki itt csatlakozik a delegációhoz. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Kállai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja és Jakus Jenő, hazánk VDK-ba akkreditált nagykövete fo­gadta. Max Reimann, a Köz­ponti Bizottság első titká­ra vezetésével megérke­zett Németország Kom­munista Pártjának kül­döttsége. Budapestre érkezett a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Lei­ Hammerstad, a titkárság tagja vezet, a delegáció tagja, Birger Bakken, a Központi Bizottság tagja. A Svédország Baloldali Pártja — kommunisták — küldöttségét Gunver Ry­­ding, a Politikai Bizott­ság tagja vezeti, tagjai: Erik Berg, a Központi Bi­zottság tagja, Gustaf An­­dersson, az östergötlandi területi pártbizottság el­nöke. A Dán Kommunista Párt küldöttségének vezetője Ivan Hansen, a Politikai Bizottság tagja, a delegá­ció tagja: Bent Gammel­­gaard, a Központi Bizott­ság póttagja. A Finn Kommunista Párt küldöttségét Taisto Sinisalo alelnök vezeti, tagja: Erkki Kauppila, a Központi Bizottság titkár­ságának politikai munka­társa. A Luxemburgi Kom­munista Párt küldöttsé­gét Dominique Urbany, a párt elnöke vezeti. A­­ Görög Kom­munis Párt háromtagú küldöt­séggel képviselteti maga, amelyet Kosztasz Kol­­annisz, a Központi Bi­zottság titkára vezet. A delegációk fogadásá­nál a Ferihegyi repülőté­ren jelen voltak: Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jakab Sán­dor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Molnár Frigyes, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tag­jai, Kimmel Emil, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja. (MTI) Közös közlemény a török külügyminiszter látogatásáról Közös közleményt adtak ki I. S. Caglayangil török külügyminiszter magyar­­országi látogatásáról. Péter Jánosnak, a Ma­gyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghí­vására Ihsan Sabri Cag­layangil november 17—21 között tett hivatalos láto­gatást Magyarországon — állapítja meg többi között a közlemény. Látogatása­ során a ma­gas rangú török vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke. A tárgyalásokon részt vet­tek, magyar részről: Hal­lai Imre külügyminiszter­helyettes, Zágor György, a Magyar Népköztársa­ság ankarai nagykövete, dr. Pehr Imre, dr. Bá­nyász Rezső és Matusek Tivadar,, a Külügyminisz­térium főosztályvezetői, valamint más miniszté­riumok vezető munkatár­sai. Török részről: Ismail Soysal, a Török Köztár­saság budapesti nagykö­vete, Oktay I­seen, Oktay Cankardes és Erdem­ Er­­ner, a külügyminiszté­rium főosztályvezetői. Az őszinteség a szívé­lyesség és a kölcsönös megértés légkörében le­folyt tárgyalások során a két miniszter eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről és áttekintette a szá­mos területen kielégítően fejlődő török—magyar kapcsolatokat. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere sorát­ a felek kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is megtesz­nek minden tőlük telhe­tőt a béke erősítéséért, az államok közötti együtt­működés fejlesztéséért, a nemzetközi érintkezés ál­talánosan elfogadott el­veinek tiszteletben tartása alapján. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két mi­niszter utalt e kapcsola­tok történelmi alapjaira. Örömmel állapították meg, hogy az utóbbi évek­ben különösen a kereske­delmi, a gazdasági és a kulturális területen ered­ményeket értek el őszin­te szándékuk, hogy továb­bi erőfeszítéseket tesznek a két fél számára kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat. Tanulmá­nyozzák a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének új lehetőségeit, hogy ösztö­nözzék az ipari együtt­működés különböző for­mái, ezen belül közös vál­lalkozások létrejöttét. A felek erőfeszítések tesznek a kulturális kap­csolatok fejlesztésére. En­nek keretében a két nép közös múltjával kapcsola­tos tudományos kutatá­sokban fokozzák az együttműködést. A miniszterek nay megelégedéssel nyilatkoz­tak a látogatás eredmé­nyeiről; török külügymi­niszter első ízben látoga­tott a Magyar Népköztár­saságba. A látogatás a két (Folytatás az 5. oldalon)

Next