Népszava, 1970. december (98. évfolyam, 281–305. sz.)
1970-12-25 / 302. szám
Ifj. december 25 NÉPSZAVA ! Hogyan valósult meg a harmadik ötéves terv írta: Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Csupán néhány nap választ el bennünket a harmadik ötéves terv befejezésétől. Bár a végleges mérleg elkészítése — természetesen — még hátra van, már ma is jól látható: népünk sikeresen teljesíti a terv célkitűzéseit, figyelemre méltó előrehaladást ér el a gazdasági A terv fő céljai . Munkánk során 1966— 1970-ben kettős feladatunk volt: az ötéves terv gazdaságpolitikai előirányzatait teljesíteni, a gazdaságirányítási rendszert továbbfejleszteni. Ismeretes, hogy a most záródó tervidőszak során új irányzatok alakultak ki, illetve erősödtek meg a népgazdaságban. Az ipar állóalapjának extenzív bővítése, a mezőgazdaság kollektivizálása után a tervidőszakbanaz eddigieknél nagyobb figyelmet fordíthattunk a fejlődés egyensúlyának megteremtésére, a visszamaradott ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztésére, a gazdasági hatékonyság javítására. Mielőtt rátérnénk a harmadik ötéves terv teljesítésének fő vonásaira, nem árt ismét összefoglalni a terv alapvető céljait. Ezek a következők voltak: a fogyasztás és a felhalmozás megközelítően azonos ütemű emelése, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével az ipar és a mezőgazdaság fejlődési ütemének közelítése, a fizetési mérleg fokozatos kiegyensúlyozása a tőkésországok viszonylatában. 1966 és 1970 között gyorsult a nemzeti jövedelem növekedésének üteme. Míg a második ötéves terv során a növekedés évi átlaga 4,5 százalék aránya tovább nőtt. Ennek hatékonysága azonban nem mindig volt kielégítő, mivel szerkezetetársadalmi felemelkedésben. A gazdaságirányítás rendszerében bekövetkezett változások újabb ösztönzést adtak a fő társadalmi célok megvalósításáért folytatott munkának, s számottevő mértékben hozzájárultak a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséhez. A terv gazdaságpolitikai előirányzatai közötttalálhattuk még azt, hogy a fogyasztáson belül növekedjenek a munkával kapcsolatos jövedelmek, a felhalmozáson belül pedig az állóalapok bővítésére fordított összegek aránya nyersen tért a készletképződés rovására. A fejlesztéspolitikában pedig erőteljesen folytatódjék a gazdaság struktúrájának korszerűsítése. A tervidőszak utolsó három évében tanúi lehettünk a gazdaságirányítási reform új értékelési, tervezési és ösztönzési rendszerének. A harmadik ötéves terv alapvető célkitűzései közül a legtöbb teljesül, a fejlődés üteme pedig jelentősen gyorsabb a tervezettnél. A gazdaság irányításának változása zavartalanul történt, segítette a kedvező irányzatok érvényesülését. Emellett azonban látni kell azt is, hogy az eddigi eredmények még csak a kezdetet jelentik. Sok a tennivaló még az ipari és építőipari termelékenység emelkedése érdekében. Lássuk a tényeket! volt, a harmadik ötéves terv időszakában az átlagos növekedés évi üteme várhatóan 6,5 százalékos. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelemben viszonylag nagy súlya volt a készleteknek és a befejezetlen beruházásoknak, éves átlagban 5,5 százalékkal nő. Az ipari termelés elképzeléseinknek megfelelően, mintegy évi,6 százalékkal nőtt. Ennél gyorsabb ütemben emelkedett az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása, kereken 7 százalékkal. A tervidőszak első felében gyorsabb volt a bruttó termelés növekedési üteme, a periódus, második felében viszont a mérsékeltebb Az ipari termelés növekedésére az elmúlt öt évben is az extenzív fejlődés volt a jellemző. A létszám gyors növekedésével nem tartott lépést kielégítőálértékben a munka termelékenységének javulása. Az okok sokrétűek: egyaránt megtaláljuk közöttük a munkaidő ütem mellett a termelés jobban igazodott a kereslethez és nagyobb volt a nemzeti jövedelem termeléséhez való hozzájárulása. Az ipari termelés szerkezete a szocialista és tőkésországokban egyaránt tapasztalható tendenciáknak megfelelően alakult. Az átlagot jóval meghaladóan nőtt a villamosenergia-, a gép- és vegyipar, valamint a papír- és nyomdaipar termelése, csökkentését és a vidéki iparfejlesztés mértékének növekedését, de azt is, hogy a vállalatok részére még sokszor kedvezőbb volt a termelés létszámbővítéssel történő emelése. Megjegyezzttte, hogy■ az idén már e területen is kedvező irányú változások történtek. Az építőipar termelése éves átlagban 8,5 százalékkal nőtt. Ennek ellenére sem sikerült teljesen kielégíteni az igényeket. Különösen a szak- és szerelőipar területén volt kedvezőtlen a helyzet. A termelés növekedésének alapját elsősorban a létszámbővülés adta. A létszámemelkedés hatására csak mintegy két és fél százalékkal nőtt éves átlagban az építőipar egy foglalkoztatottra számított termelése. Az eddigi ötéves terveknél gyorsabb ütemben és a tervezettet is meghalad A harmadik ötéves terv során jelentős mértékben növekedett a közlekedés teljesítőképessége és ugyancsak számottevően haladt korszerűsítése is. Ennek eredményeképp a szállítási igényeket lényegében sikerült kielégíteni, bár a vasúti közlekedés — elsősorban kapacitáshiány miatt — nem mindig tett maradéktalanul eleget feladatainak. Nőtt, mégpedig 30 százalékról 65 százalékra a vasúti közlekedésen belül a villamos- és Diesel-vontatás aránya. Ezzel egyidejűleg a szállítási feladatok megoldásában a vasút részaránya 9—10 százalékkal csökkent. Ennek megfelelő mértékben nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya, ami minden körülmények között a szállítási formák korszerűsödését tanúsítja. A városi közlekedés, főleg Budapesten, a fejlesztések ellenére sem javult. Mivel a tervezettnél gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelem, mód nyílt arra is, hogy mind a felhalmozás, mind a fogyasztás gyorsabban növekedjék a tervelőiránydó mértékben, mintegy évi három százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése. Ez annál figyelemreméltóbb, mivel a mezőgazdasági keresők száma — törvényszerűen — a tervidőszak éveiben csökkent. A gépesítés, a műtrágya és növényvédő szerek mind szélesebb körű elterjedése és az ösztönzési módszerek finomítása eredményezte az örvendetes változást. Az eredmények között könyvelhetjük el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek többségének gazdasági-szervezeti megszilárdulását, az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakulását. A növénytermelés növekedése volt a dinamikusabb. Csökkent a termésingadozás és 1968—69-ben a korábbi éveknél sokkal nagyobb termést takaríthattunk be. Ez minden növénytermelési ágban a magasabb termésátlagok eredménye volt. Amíg néhány évvel ezelőtt jelentős mennyiségben kellett kenyér- és takarmánygabonát importálnunk, addig 1968—1969-ben már exportőrök voltunk. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlődése valamelyest elmaradt a mezőgazdaság általános fejlődésétől, sőt 1968—1969- ben átmenetileg csökkenés következett be. Ez a kedvezőtlen tendencia az idén megváltozott, s a javulás első jeleit tapasztalhatjuk azatoknál. S mindez úgy, hogy közben a külkereskedelmi mérleg egyensúlya is kielégítően alakuljon. A nemzeti jövedelem elosztására ugyanaz volt a jellemző, mint az előző időszakokban. A felhalmozás növekedési üteme évi 9,5—10 százalék körül mozgott, s ezzel meghaladta az évi 5,5—6,0 százalékkal gyarapodó fogyasztási növekedési ütemet. Ebből már látható, hogy a felhalmozás részA beruházások évi növekedésének üteme a harmadik ötéves terv során elérte a 10 százalékot, vagyis lényegesen meghaladta a terv előirányzatát. A gazdaságirányítás reformját megelőző években még ennél is gyorsabb volt a beruházások növekedési üteme. Figyelemre méltó, hogy a beruházási célokra rendelkezésre álló pénzforrás a harmadik ötéves terv minden évében meghaladta a kivitelezők kapacitását. Nagy horderejű változások történtek a beruházások anyagi-műszaki szerkezetében. A lakásépítés és a mezőgazdasági építkezések következtében nőtt a beruházásokon belül az építkezések aránya, s ezzel nem tartott lépést az építési, az építőanyagA lakosság fogyasztása a most záródó tervidőszakban a tervezett 19 százalék helyett 30—32 százalékkal nőtt. Ez a fejlődés alapjában véve egyenletes volt, az utóbbi években a növekedés üteme 5—6 százalék között váltakozik. A reáljövedelem növekedési üteme 30—32 százalék. A számítottnál gyorsabb növekedés oka a nagyobb foglalkoztatás, a káresetek gyorsabb emelkedése, a paraszti jövedelmek növekedése, a végrehajtott szociálpolitikai intézkedések (nyugdíjjogosultság kiterjesztése, nyugdíjak egyes kategóriáinak emelése, a társadalombiztosítási és más szociális juttatásoknak a tsz tagokra történt kiterjesztése, a tsz-nyugdíjtörvény bevezetése, a családi pótlék emelése és a jogosultság kiterjesztése, a gyermekgondozási segély bevezetése stb.). Számottevően nőtt a népgazdaságban a foglalkoztatás. Az iparban és az építőiparban több vállalatnál a hatékonyság által támasztott követelményeknél gyorsabban nőtt a létszám. Ennek tudható be, hogy a reálbérek növekedési üteme a tervezett 9—16 százalékkal szemben, bár eléri a 16— 17 százalékot, mégsem közeledik kellően növekedési ütemben a reáljövedelem növekedéséhez. ipari és a szerelvénygyártókapacitás. A gazdaságilag indokoltnál lényegesen hoszszabb ideig húzódott a beruházások üzembe helyezése. Ennek következtében 1970 végén a megkezdett, de még be nem fejezett beruházások állománya előreláthatóan 60 milliárd forint lesz. Ami a készletemelkedést illeti, az ötéves terv első három évében romlott a helyzet. A növekedés elérte a nemzeti jövedelem 7,8 százalékát, s ez mindenképpen magas. Az elmúlt két évben a növekedési ütem mérséklődött, de 1970 végén a felhalmozódott készletállomány még így is eléri majd az éves nemzeti jövedelemnek mintegy 90 százalékát. Az öt év alatt mintegy 46—48 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom. Növekedett az iparcikkek és csökkent az élelmiszerek részaránya a fogyasztás és a forgalom szerkezetében. Az iparcikkeken belül a leggyorsabban elsősorban a tartós fogyasztási cikkek kereslete nőtt, így — a többi között — a száz családra jutó tv-készülékek száma 1970-ben kétszerese lesz az 1965. évinek, a hűtőszekrények száma pedig megnégyszereződött. Ami a ruházati cikkeket illeti, itt nőtt a korszerű alapanyagból, modern technológiával készült termékek aránya. Az áruellátás javult, de nem volt mindig zavartalan. Húsból, személygépkocsiból, néhány építőanyag-féléből és szerelvényáruból nem volt zökkenésmentes az ellátás. A szolgáltatások sem tudtak lépést tartani a növekvő igényekkel. A fogyasztói árszínvonal öt év alatt mintegy 5,6 százalékkal nőtt. Ebben részben központi intézkedések, részben pedig a piaci ármozgások játszottak közre. A külkereskedelmi áruforgalom várakozásainknak megfelelően alakult, összegezve: a harmadik ötéves terv beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó alapot teremtett a negyedik ötéves terv részére. Nemzeti jövedelem, ipari termelés Építőipar és mezőgazdaság Arányeltolódás a szállításban Mérlegen a beruházás Jövedelem, szociális juttatás A 100 családra jutó tv-készülékek és hűtőszekrények száma A magyar gyógyszeripar legnagyobb beruházását fejezték be 1970-ben Tiszavasváron. Közel 700 millió forintos beruházási költséggel felépült az Alkaloida Vegyészeti Gyár (MTI Fotó : Elek Emil felvétele) 1966 elején, a III. ötéves terv első évében adták át a Dunai Vasmű hideghengerművét (MTI Fotó — Mező Sándor felvétele) 1968 II. félévétől teljes kapacitással dolgozik a Magyar Vagon és Gépgyár Motorgyára, ahol a ma már jól ismert Rába—MAN Diesel-motorokat gyártják (MTI Fotó — Hadas János felvétele) KOHÁSZAT BÁNYÁSZA vegyipar építőanyag IPAR ÉLELMISZERIPAR KÖNNYŰIPAR ttHUWUmiMMlHUlUUltlItlimitHIIIUM