Népszava, 1970. december (98. évfolyam, 281–305. sz.)

1970-12-25 / 302. szám

Ifj­. december 25 N­ÉPSZ­AV­A ! Hogyan valósult meg a harmadik ötéves terv írta: Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Csupán néhány nap vá­laszt el bennünket a har­madik ötéves terv befeje­zésétől. Bár a végleges mérleg elkészítése — ter­mészetesen — még hátra van, már ma is jól látha­tó: népünk sikeresen tel­jesíti a terv célkitűzéseit, figyelemre méltó előreha­ladást ér el a gazdasági­ A terv fő céljai . Munkánk során 1966— 1970-ben kettős felada­tunk volt: az ötéves terv gazdaságpolitikai elő­irányzatait teljesíteni, a gazdaságirányítási rend­szert továbbfejleszteni. Ismeretes, hogy a most záródó tervidőszak során új irányzatok alakultak ki, illetve erősödtek meg a népgazdaságban. Az ipar állóalapjának extenzív bő­vítése, a mezőgazdaság kollektivizálása után a tervidőszakban­­az eddi­gieknél nagyobb figyelmet fordíthattunk a fejlődés egyensúlyának megterem­tésére, a visszamaradott ágazatok gyorsabb ütemű fejlesztésére, a gazdasági hatékonyság javítására. Mielőtt rátérnénk a har­madik ötéves terv teljesí­tésének fő vonásaira, nem árt ismét összefoglalni a terv alapvető céljait. Ezek a következők voltak: a fo­­gyasztás és a felhalmozás megközelítően azonos üte­mű emelése, a mezőgaz­dasági termelés színvona­lának emelésével az ipar és a mezőgazdaság fejlő­dési ütemének közelítése, a fizetési mérleg fokozatos kiegyensúlyozása a tőkés­­országok viszonylatában. 1966 és 1970 között gyorsult a nemzeti jöve­delem növekedésének üte­me. Míg a második ötéves terv során a növekedés évi átlaga 4,5 százalék aránya tovább nőtt. En­nek hatékonysága azon­ban nem mindig volt ki­elégítő, mivel szerkezete­társadalmi felemelkedés­ben. A gazdaságirányítás rendszerében bekövetke­zett változások újabb ösz­tönzést adtak a fő társa­dalmi célok megvalósítá­sáért folytatott munkának, s számottevő mértékben hozzájárultak a harmadik ötéves terv sikeres teljesí­téséhez. A terv gazdaságpolitikai előirányzatai között­­talál­hattuk még azt, hogy a fo­gyasztáson belül növeked­jenek a munkával kap­csolatos jövedelmek, a fel­halmozáson belül pedig az állóalapok bővítésére for­dított összegek aránya nyersen tért a készletkép­ződés rovására. A fejlesz­téspolitikában pedig erő­teljesen folytatódjék a gazdaság struktúrájának korszerűsítése. A tervidőszak utolsó há­rom évében tanúi lehet­tünk a gazdaságirányítási reform új értékelési, ter­vezési és ösztönzési rend­szerének. A harmadik ötéves terv alapvető célkitűzései kö­zül a legtöbb teljesül, a fejlődés üteme pedig je­lentősen gyorsabb a terve­zettnél. A gazdaság irá­nyításának változása za­vartalanul történt, segí­tette a kedvező irányzatok érvényesülését. Emellett azonban látni kell azt is, hogy az eddigi eredmé­nyek még csak a kezdetet jelentik. Sok a tennivaló még az ipari és építőipari termelékenység emelkedé­se érdekében. Lássuk a tényeket! volt, a harmadik ötéves terv időszakában az átla­gos növekedés évi üteme várhatóan 6,5 százalékos. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem­ben viszonylag nagy sú­lya volt a készleteknek és a­ befejezetlen beruházá­soknak, éves átlagban 5,5 száza­lékkal nő. Az ipari termelés elkép­zeléseinknek megfelelően, mintegy évi,­6 százalékkal nőtt. Ennél gyorsabb ütemben emelkedett az ipar nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása, kereken 7 százalékkal. A tervidőszak első felében gyorsabb volt a bruttó ter­melés növekedési üteme, a periódus, második felében viszont a mérsékeltebb Az ipari termelés növe­kedésére az elmúlt öt év­ben is az extenzív fejlő­dés volt a jellemző. A lét­szám gyors növekedésé­vel nem tartott lépést ki­elégítő­­álértékben a mun­ka termelékenységének javulása. Az okok sokré­tűek: egyaránt megtalál­juk közöttük a munkaidő ütem mellett a termelés jobban igazodott a keres­lethez és nagyobb volt a nemzeti jövedelem terme­léséhez való hozzájárulása. Az ipari termelés szer­kezete a szocialista és tő­késországokban egyaránt tapasztalható tendenciák­nak megfelelően alakult. Az átlagot jóval meghala­dóan nőtt a villamosener­gia-, a gép- és vegyipar, valamint a papír- és nyomdaipar termelése, csökkentését és a vidéki iparfejlesztés mértékének növekedését, de azt is, hogy a vállalatok részére még sokszor kedvezőbb volt a­ termelés létszám­­­bővítéssel történő em­elése. Megjegyezzttte, hogy■ az idén már e területen is kedvező irányú változások történtek. Az építőipar termelése éves átlagban 8,5 száza­lékkal nőtt. Ennek elle­nére sem sikerült telje­sen kielégíteni az igé­nyeket. Különösen a szak- és szerelőipar terü­letén volt kedvezőtlen a helyzet. A termelés növe­kedésének alapját elsősor­ban a létszámbővülés ad­ta. A létszámemelkedés hatására csak mintegy két és fél százalékkal nőtt éves átlagban az építőipar egy foglalkoztatottra szá­mított termelése. Az eddigi ötéves tervek­nél gyorsabb ütemben és a tervezettet is meghalad A harmadik ötéves terv során jelentős mértékben növekedett a közlekedés teljesítőképessége és ugyancsak számottevően haladt korszerűsítése is. Ennek eredményeképp a szállítási igényeket lénye­gében sikerült kielégíteni, bár a vasúti közlekedés — elsősorban kapacitáshiány miatt — nem mindig tett maradéktalanul eleget feladatainak. Nőtt, még­pedig 30 százalékról 65 százalékra a vasúti közle­kedésen belül a villamos- és Diesel-vontatás aránya. Ezzel egyidejűleg a szál­lítási feladatok megoldá­sában a vasút részaránya 9—10 százalékkal csök­­kent. Ennek megfelelő mértékben nőtt a közúti közlekedés és a csővezeté­kes szállítás aránya, ami minden körülmények kö­zött a szállítási formák korszerűsödését tanúsítja. A városi közlekedés, fő­leg Budapesten, a fejlesz­tések ellenére sem javult. Mivel a tervezettnél gyorsabban nőtt a nemze­ti jövedelem, mód nyílt arra is, hogy mind a fel­halmozás, mind a fo­gyasztás gyorsabban nö­vekedjék a tervelőirány­dó mértékben, mintegy évi három százalékkal nőtt a mezőgazdaság ter­melése. Ez annál figye­lemreméltóbb, mivel a me­zőgazdasági keresők szá­ma — törvényszerűen — a tervidőszak éveiben csökkent. A gépesítés, a műtrágya és növényvé­dő szerek mind szélesebb körű elterjedése és az ösz­tönzési módszerek finomí­tása eredményezte az ör­vendetes változást.­­ Az eredmények között könyvelhetjük el a mező­­gazdasági termelőszövet­kezetek többségének gaz­dasági-szervezeti megszi­lárdulását, az önálló, vál­lalatszerű gazdálkodás ki­alakulását. A növénytermelés növe­kedése volt a dinamiku­sabb. Csökkent a termés­ingadozás és 1968—69-ben a korábbi éveknél sokkal nagyobb termést takarít­hattunk be. Ez minden növénytermelési ágban a magasabb termésátlagok eredménye volt. Amíg né­hány évvel ezelőtt jelen­tős mennyiségben kellett kenyér- és takarmányga­bonát importálnunk, ad­dig 1968—1969-ben már exportőrök voltunk. A szarvasmarha- és ser­téstenyésztés fejlődése va­lamelyest elmaradt a me­zőgazdaság általános fej­lődésétől, sőt 1968—1969- ben átmenetileg csökke­nés következett be. Ez a kedvezőtlen tendencia az idén megváltozott, s a ja­vulás első jeleit tapasztal­hatjuk a­zatoknál. S mindez úgy, hogy közben a külkeres­kedelmi mérleg egyensú­lya is kielégítően alakul­jon. A nemzeti jövedelem elosztására ugyanaz volt a jellemző, mint az előző időszakokban. A felhal­mozás növekedési üteme évi 9,5—10 százalék körül mozgott, s ezzel megha­ladta az évi 5,5—6,0 szá­zalékkal gyarapodó fo­gyasztási növekedési üte­met. Ebből már látható, hogy a felhalmozás rész­A beruházások évi nö­vekedésének üteme a har­madik ötéves terv során elérte a 10 százalékot, vagyis lényegesen megha­ladta a terv előirányzatát. A gazdaságirányítás re­formját megelőző években még ennél is gyorsabb volt a beruházások növe­kedési üteme. Figyelemre méltó, hogy a beruházási célokra rendelkezésre álló pénzforrás a harmadik ötéves terv minden évé­ben meghaladta a kivite­lezők kapacitását. Nagy horderejű válto­zások történtek a beruhá­zások­­ anyagi-műszaki szerkezetében. A lakásépí­tés és a mezőgazdasági építkezések következtében nőtt a beruházásokon be­lül az építkezések aránya, s ezzel nem tartott lépést az építési, az építőanyag­A lakosság fogyasztása a most­­ záródó tervidő­szakban a tervezett 19 százalék helyett 30—32 százalékkal nőtt. Ez a fej­lődés alapjában véve egyenletes volt, az utóbbi években a növekedés üte­me 5—6 százalék között váltakozik. A reáljövedelem növeke­dési üteme 30—32 százalék. A számítottnál gyorsabb növekedés oka a nagyobb foglalkoztatás, a káresetek gyorsabb emelkedése, a paraszti jövedelmek nö­vekedése, a végrehajtott szociálpolitikai intézkedé­sek (nyugdíjjogosultság kiterjesztése, nyugdíjak egyes kategóriáinak eme­lése, a társadalombiztosí­tási és más szociális jut­tatásoknak a tsz tagokra történt kiterjesztése, a tsz-nyugdíjtörvény beve­zetése, a családi pótlék emelése és a jogosultság kiterjesztése, a gyermek­­gondozási segély beveze­tése stb.). Számottevően nőtt a népgazdaságban a foglal­koztatás. Az iparban és az építőiparban több válla­latnál a hatékonyság ált­­al támasztott követelmé­nyeknél gyorsabban nőtt a létszám. Ennek tudható be, hogy a reálbérek nö­vekedési üteme a terve­zett 9—16 százalékkal szemben, bár eléri a 16— 17 százalékot, mégsem kö­zeledik kellően növekedé­si ütemben a reáljövede­lem növekedéséhez. ipari és a szerelvénygyár­tó­­kapacitás. A gazdaságilag indo­koltnál lényegesen hosz­­szabb ideig húzódott a be­ruházások üzembe helye­zése. Ennek következté­ben 1970 végén a megkez­dett, de még be nem fe­jezett beruházások állo­mánya előreláthatóan 60 milliárd forint lesz. Ami a készletemelke­dést illeti, az ötéves terv első három­ évében rom­lott a helyzet. A növeke­dés elérte a nemzeti jöve­delem 7,8 százalékát, s ez mindenképpen magas. Az elmúlt két évben a nö­vekedési ütem mérséklő­dött, de 1970 végén a fel­halmozódott készletállo­mány még így is eléri majd az éves nemzeti jö­vedelemnek mintegy 90 százalékát. Az öt év alatt mintegy 46—48 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruforga­lom. Növekedett­ az ipar­cikkek és csökkent az élelmiszerek részaránya a fogyasztás és a forgalom szerkezetében. Az iparcik­keken belül a leggyorsab­ban elsősorban a tartós fogyasztási cikkek keres­lete nőtt, így — a többi között — a száz családra jutó tv-készülékek száma 1970-ben kétszerese lesz az 1965. évinek, a hűtő­­szekrények száma pedig megnégyszereződött. Ami a ruházati cikkeket illeti, itt nőtt a korszerű alap­anyagból, modern techno­lógiával készült termékek aránya. Az áruellátás javult, de nem volt mindig zavarta­lan. Húsból, személygép­kocsiból, néhány építő­anyag-féléből és­­ szerel­vényáruból nem volt zök­kenésmentes az ellátás. A szolgáltatások sem tudtak lépést tartani a növekvő igényekkel. A fogyasztói árszínvonal öt év alatt mintegy 5,6 százalékkal nőtt. Ebben részben központi intézke­dések, részben pedig a piaci ármozgások játszot­tak közre. A külkereske­delmi áruforgalom vára­kozásainknak megfelelően alakult, összegezve: a harmadik ötéves terv beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó alapot teremtett a ne­gyedik ötéves terv részére. Nemzeti jövedelem, ipari termelés Építőipar és mezőgazdaság Arányeltolódás a szállításban Mérlegen a beruházás Jövedelem, szociális juttatás A 100 családra jutó tv-készülékek és hűtőszekrények száma A magyar gyógyszeripar legnagyobb beruházását fejezték be 1970-ben Tisza­­vasváron. Közel 700 millió forintos beruházási költséggel felépült az Alkaloida Vegyészeti Gyár (MTI Fotó : Elek Emil felvétele) 1966 elején, a III. ötéves terv első évében adták át a Dunai Vasmű hideg­hengerművét (MTI Fotó — Mező Sándor felvétele) 1968 II. félévétől teljes kapacitással dolgozik a Magyar Vagon és Gépgyár Motorgyára, ahol a ma már jól ismert Rába—MAN Diesel-motorokat gyártják (MTI Fotó — Hadas János felvétele) KOHÁSZAT BÁNYÁSZA­ vegyipar építőanyag IPAR ÉLELMISZERIPAR KÖNNYŰIPAR ttHUWUmiMMlHUlUUltlItlimitHIIIUM

Next