Népszava, 1971. január (99. évfolyam, 1–26. sz.)
1971-01-16 / 13. szám
2 Az üzemi demokrácia fejlesztése politikai és gazdasági feladat A továbbiakban a szakszervezeti jogok érvényesülését elemezte, majd a szocialista demokrácia kibontakozásának ideológiai és gyakorlati feladatairól szólt. " A szocialista demokrácia lényege, hogy növeljük a dolgozók részvételét a döntésben és az ellenőrzésben. Biztosítsuk, hogy a dolgozók széles körű bevonásával, véleményük, javaslataik figyelembe vételével szülessenek meg az alapvető határozatok, állásfoglalások — mondotta, majd beszéde során rámutatott: — A fejlett országok és hazánk közötti termelékenységi színvonalkülönbségnek is egyik fő oka az, hogy a vállalatvezetési módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest is — viszonylag elmaradottak. Ennek következménye, hogy meglehetősen sok vezető elfeledkezik arról, hogy a munkahely nemcsak gazdasági egység, ahol termelés folyik, hanem politikai egység is, ahol emberi viszonyok formálódnak, ahol a termelés eredményeiben ölt testet a dolgozók tudata, aktivitása. Az üzemi demokrácia fejlesztése politikai és gazdasági feladat Politikai, mert a munkásoknak nap mint nap éreznie és tudnia kell, hogy van szava, szükség van nemcsak cselekvésére, hanem gon Az erkölcsi és anyagi elismerés megbecsülése — A SZOT elnöksége úgy látja, hogy előbbre kell lépnünk a versenyben kitűnt kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismerésének, megbecsülésének fejlesztésében is. Károsnak és hibásnak tartjuk azt a nézetet és gyakorlatot, amely kizárólag az anyagi érdekeltségekre épít és szükségtelennek tartja a dicséretet, az elismerő véleménynyilvánítást. Törekedni kell az erkölcsi és anyagi ösztönzés kellő összhangjának biztosítására, megteremtve egyben az erkölcsi elismerésnek az eddigieknél nagyobb rangját. Ezért az erkölcsi elismerést olyan társadalmi megbecsülésként kell alkalmazni, melyben csak azok részesülhetnek, akik munkaköri feladataik eredményes elvégzése mellett a közösséggel szembeni kötelezettségüknek is eleget tettek. A beszámoló ezután utalt a X. pártkongreszszus azon állásfoglalására, hogy a felelős gazdasági és társadalmi vezetőket nem szavaik, szándékaik, hanem a politika érdekében tett konkrét cselekedeteik alapján kell elbírálni. Szólt a felelősségteljesebb és hatékonyabb állami irányító munka szükségességéről. NÉPSZAVA A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A verseny legyen a munkaszervezés része Beszéde további részében Nemeslaki Tivadar hangsúlyozta, hogy az életszínvonal fontos része a munkakörülményeknek, az üzemi munkafeltételeknek az alakulása. Még a munkaerővándorlás elemzése is erre figyelmeztet, hiszen a dolgozók számára sokszor még bérkülönbséget is megér a jó üzemi légkör, a jól szervezett munka, az emberséges hang és a dolgozók jogos igényei iránti figyelem. Az ilyen vezetési stílus kialakítását a szakszervezetek rendkívül fontosnak tartják. A vezetőknek nagyobb érzékenységet és figyelmet kell tanúsítaniuk a dolgozók reális problémái meghallgatása és megoldásának elősegítése iránt. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere az intézkedésekhez szükséges kiadások anyagi fedezetének jelentős részét, az e döntési hatáskörükbe utalta. A munkaerő-gazdálkodás, a munkakörülmények elemzése során szóvá tette a túlórák növekedését. Az állami iparban 1970 első háromnegyed évében a megelőző év azonos időszakához képest a túlórák száma több mint 40 százalékkal növekedett. Hangsúlyozta, hogy nem általában a túlórák ellen kíván szót emelni, hiszen ez nem járulna hozzá a kialakult helyzet javításához. Megjegyezte, hogy a feltétlenül szükséges és objektíve elkerülhetetlen túlórákat a jövőben se akadályozzák, kivéve azokat az eseteket, amelyek az érintett dolgozók egészségét, munkaképességét és testi épségét veszélyeztetik. Az a véleményünk, hogy mindez nem adhat menlevelet a sokszor indok nélküli, a vezetői tevékenység gyengeségéből, a munka szervezetlenségéből és más hasonló okokból bekövetkező mértéktelen túlóráztatás elrendeléséhez. Ezért már most felhívjuk vállalati szakszervezeti szerveink figyelmét arra, hogy a jelenleg előkészítés alatt álló kollektív szerződésekben kellő gondossággal és alapossággal szabályozzák a lehetséges és kívánatos túlórákkal kapcsolatos vállalati kérdéseket A SZOT elnöksége a múlt év októberében részletesen foglalkozott a szocialista munkaverseny értékelésével és továbbfejlesztésének feladataival. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy egész gazdasági fejlődésünk egyik fő meghatározó tényezője: mennyire és hogyan sikerül a dolgozók tömegeit aktívizálnunk. Szerintünk megérett a helyzet arra — mondotta —, hogy a verseny szervezése annak is elsőrendű feladatát képezze, aki a munkát irányítja, szervezi. El kell érnünk tehát, hogy a munkaverseny irányítása és szervezése a minden szintű gazdaságirányító munka szerves részévé, a munkaszervezés alkotó elemévé váljon. A szakszervezeti tevékenységet a szocialista munkaverseny területén alapvetően az érdekvédelem és a nevelés oldaláról kell erősíteni. Főként a dolgozók kezdeményezésének kiváltásában és felkarolásában, valamint hasznosításának ellenőrzésében. Mindezek azt is igénylik, hogy a vezetők jobban vonják be a dot(Folytatás az 1. oldalról) tanul hangsúlyozzuk: a vállalati szakszervezeti bizottságainknak is fontos feladata, hogy az összlakosság érdekében ügyeljenek arra, hogy a vállalatok jogtalan jöve— Miben kell erősítenünk munkánkat e munkamegosztáson belül? — Alapvető továbbra is, hogy a szakszervezet sajátos eszközeivel még hatékonyabban segítse a politikai, gazdasági, szociális, kulturális célkitűzések maradéktalan végrehajtását, a szervezett dolgozók társadalmi aktivitásának továbbfejlesztésével a szocialista demokrácia erősödését. Következetesebben ellenőrizze az állami törvények, rendeletek végrehajtását , és ha szükséges, határozottan lépjen fel a törvények végrehajtásának biztosítása érdekében. A szakszervezeti munka két oldalának következetes érvényesítése minden szinten a vezetés egyik legfontosabb feladata. A szakszervezetek egész munkájában jelentőségének megfelelő szerepet kell kapnia mind az anyagi alapok termelése, az alkotó és szolgáltató tevékenység sajátos szakszervezeti támogatásának, mind a szervezett dolgozók érdekei, a törvényesség hatékonyabb védelmének. El kell érnünk, hogy a jogok és kötelességek minden szinten és mindenütt együtt és egyszerre érvényesüljenek. A X.gozó kollektívákat, csoportokat a feladatok kialakításába és megvalósításába. Ezáltal nyíljék mód arra, hogy az emberek magukénak érezhessék a vezetés céljait, gondjait, megismerhessék a személyükkel és munkájukkal szemben támasztott elvárásokat. Ezúton az eddigieknél hatékonyabban erősíthető a Somoskői Gábor beszámolójában elsősorban azokról a feladatokról szólt, amelyek az MSZMP X. kongresszusa határozataiból a szakszervezeti mozgalmunkra hárulnak. — Nagy politikai és elméleti jelentősége van annak — mondotta a többi között —, amit a Központi Bizottság beszámolója ilyen magas pártfórumon először fogalmazott meg, amikor kijelentette: a munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A fő következtetés tehát számunkra, hogy szakszervezeti mozgalmunk fejlesztésére továbdelemhez, nyereséghez ne jussanak az árak indokolatlan emelése révén. Ugyanakkor segítsék az olyan termelési feltételek kialakítását, amelyek az árakra kedvező hatással lehetnek. kongresszus uivai és vllagosan, elvi alapokon fogalmazta meg, hogy társadalmunkban a szocialista építés vívmányai között is szükséges, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozók csoportjai, az egyes emberek érdekeit, jogait, képviseljék érdekeiket. A szakszervezetek érdekvédelmi munkájánál abból indulunk ki, hogy mozgalmunk akkor vállalati és munkahelyi közösségekben a szocialista tulajdonosi tudat és felelősség, a közösségi gondolkozás, a munkahelyi emberi kapcsolatok szocialista vonásai. — Az üzemi demokrácia, de a munkaversenymozgalom fejlődése is elválaszthatatlan a belső irányítási rendszer korszerűsítésétől. Több bizalomra és ezzel az egyes egységek vezetőinek nagyobb önállóságára, felelősségük növelésére van szükség — hangoztatta Nemeslaki Tivadar. — Ezért fontosnak tartjuk, hogy a szakszervezeti szervek az elkövetkezendő időszakban kezdeményezőbben lépjenek fel a vállalati belső mechanizmus korszerűsítéséért. Mi erőfeszítéseket tegyünk a szakszervezetek szerepének, hivatásának kibontakoztatásában, érvé■gyesítésében, szakszervezeteink szocialista jellegének fejlesztésében. Világosan látnunk kell, hogy ma, amikor a társadalmi munkamegosztás elvei mindjobban érvényesülnek, a szakszervezetek felelőssége sokszorosan nagyobb, mint korábban: ma a szakszervezetek helyett, helyettünk senki nem végzi el a sajátosan szakszervezetekre háruló kötelességeket. — Fő vonalaiban kialakult a munkamegosztás a párt, az állami szervek és a szakszervezetek között. Ezt az irányvonalat a párt X. kongresszusa megerősítette — az elmúlt évek tapasztalatai alapján továbbfejlesztette, a fokozottabb fegyelemről és felelősségvállalásról vezetői és beosztott munkaterületen egyaránt. Felhívta a szakszervezeti szerveket: segítsék és ellenőrizzék, hogy emberibb, megértőbb kapcsolatok alakuljanak ki vezetők és beosztottak között a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és bizalom alapján. Ugyanakkor a leghatározottabban lépjenek fel a dolgozók által is jogosan sérelmezett protekcionizmus, a bürokratizmus, a lélektelenség és a korrupciós megnyilvánulásokkal szemben. Mindezen feladatok eredményes végrehajtása nagymértékben segíteni fogja, hogy a felszabadulási, illetve kongresszusi munkaverseny töretlenül tovább folytatódjon, s a negyedik ötéves terv megvalósítását eredményesen szolgálja. — Engedjék meg, hogy befejezésül a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszönetünket fejezzük ki a munkásoknak, műszaki értelmiségieknek az alkalmazottaknak, a tudomány, a kultúra, a művelődésügy, az egészségügy dolgozóinak, akik erejüket, tudásukat és képességüket latba vetve, sikeresen dolgoztak a harmadik ötéves tervünk végrehajtásán. Ugyanezt kérjük tőlük a most beindult negyedik ötéves tervben kitűzött feladatok sikeres megvalósításához, családjuk és egész dolgozó népünk érdekében látja el jól hivatását, ha egyszerre tudja szolgálni az általános társadalmi érdekeket, a szűkebb közösség és egyes emberek látszólag nem jelentős, de számukra legfontosabb jogos érdekeit. A szakszervezetek fontos hivatása rendszeresen vizsgálni, elemezni a dolgozók életszínvonalának alakulását, elősegíteni társadalmi tevékenységükkel az életkörülmények fejlődését szolgáló anyagi alapok megteremtését — mondotta és a többi között hangsúlyozta. — A fő figyelmet a munkásosztály alapvető igényei jobb kielégítésére kell fordítani. Ezek a következők: a bér, ár, a munkaerőhelyzet kérdései, a munkaidő-csökkentés további perspektívái az iparon kívüli területeken, a nők éjszakai munkája megszüntetésének reális lehetőségei, a túlórázás, a nagycsaládosok helyzetének javítása, a szociálpolitika fejlesztésének főbb érvei a béren kívüli juttatások fejlesztésének iránya, a lakásépítés és elosztás és a szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladatai, a dolgozó nőket, a fiatalokat érintő határozat anyagi feltételei, az értelmiségi dolgozók egyes rétegei helyzetének javítására irányuló intézkedések addataira is, hogy övé a hatalom és ez arra is kötelezi, hogy túl lásson a saját, a csoportja, az üzeme érdekein. Gazdasági, mert ahol ezt nem biztosítják, kárát látja a termelés, a munkaverseny, az emberi kapcsolatok. Somoskői Gábor ezután a vezetés, különösen a mozgalmi vezetés színvonalának, az üzemi szakszervezeti szervek irányító munkája megjavításáról szólt, majd a kádermunkával, valamint a nők és az ifjúság problémáival foglalkozott. Az ideológiai munkáról szólva hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom eszközeivel az aktivisták és az egész tagság ügyévé kell tenni a szocialista morál kialakítását, a kispolgári légkör, világnézet, életmód elleni harcot. Kulturális életünk helyzetével, továbbfejlesztésével kapcsolatban megállapította: " A szakszervezeti mozgalomnak jelenleg is sok problémát okoz a felnőttek iskolarendszerű oktatásának elmaradott, korszerűtlen rendszere és módszere. El kell érni, hogy a felnőttoktatás szerves részét képezze az új oktatási intézkedéseknek és a felülvizsgálatba, reformba bekapcsolják a szakmunkásképzést is. Szóvá tette a többi között: téves az a — néhány művésznél fellelhető — nézet, hogy ami közérthető, az primitív. A dolgozók világnézetének formálásában fontos eszköz a művészet, nem pedig öncél, amint az egyes művészek alkotásaiban kifejezésre jut. A szakszervezetek közművelődési tevékenységében a továbbiakban is intenzíven kell foglalkozni a dolgozók ízlésének formálásával. Segítenünk, ösztönöznünk kell a kulturális közvélemény fejlődését és érvényesülését Somoskői Sábor előadói beszéde A szakszervezetek hivatása Felelősségteljes időszak A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését jobban összhangba kell hozni munkájuk társadalmi fontosságával, mert jelenleg a legrosszabbul fizetett értelmiségi réteghez tartoznak. Szólt a munkás származású tehetséges gyermekek támogatásáról, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek központi alapból is támogatják tanulásukat, de ez még mindig nem elegendő. — A tudományok, a kultúra, a művészet emberei nélkül nem lehet a szocializmust építeni. Segíteni kell egész értelmiségünk világnézeti fejlődését, aktív bekapcsolódását a politikai és szakmai közéletbe — hangoztatta, majd részletesen elemezte a szakszervezeti mozgalom nemzetközi feladatait. Beszéde befejező részében a szakszervezeti választások első tapasztalatairól szólt. Megállapította : — A választások politikai légköre jó, a dolgozók érdeklődése és aktivitása megfelelő. A pártválasztások — különösen az MSZMP X. kongreszszusa időszakában kialakult politikai hangulat — alapozta meg a szakszervezeti választásokat is. A jó légkör erősítését segíti a szakszervezeti szervek sokoldalú politikai és szervező munkája, mely megelőzi és kíséri az egész választás menetét . Az eddig megtartott választásokon a szervezett dolgozók a korábbiaknál nagyobb érdeklődéssel fordulnak a választások felé, igényesek a tisztségviselőkkel szemben. A bizalmi választásokon például a tagság megjelenése 80—100 százalék volt. Hasonlóan jó a megjelenés az eddig megtartott műhelybizottsági választásokon és a jelölő bizottságot választó taggyűléseken, küldöttértekezleteken. Beszédét a következő szavakkal fejezte be Somoskői Gábor: " Áttekintve a X. kongresszus határozatából adódó és a XXII. kongreszszus előkészítésével öszszefüggő feladatainkat, világossá válik, hogy nehéz, de felemelő és felelősségteljes időszak elé nézünk. A munka elvégzéséhez szükség van minden vezető, aktivista és az egész tagság odaadó és lelkiismeretes munkájára. Nem kétséges, hogy mindezt elvégezzük, mégpedig az eddiginél magasabb színvonalon, amit joggal elvár tőlünk a munkásosztály és a szervezett dolgozók 3 és fél milliós tömege. A XXII. kongresszus napirendje A szóbeli beszámolók, valamint a második és harmadik napirendhez készült írásos anyag alapján a tanácsülés mindhárom napirendi előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Az elnökség által előterjesztett írásos javaslat alapján a tanácsülés úgy határozott, hogy 1971. május 4—8. között összehívja a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát. A kongresszusra a tanácsülés a következő napirendet javasolja: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság megválasztása. Losonczi Fal a mohácsi Új Barázda Tsz zárszámadó közgyűlésén A Mohács határában gazdálkodó öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszámadás Baranya megyében. Az ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál. — 1870 nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak — mondotta egyebek közt —Ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gazdálkodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavartalan a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása, ami itthon és külföldön egyaránt elismerést váltott ki. (MTI) 1971. Január 1. EI MŰSOROK : Operaházi A walkür (Rékai b. 6. ea., fél 7). — Erkel Színház: A cigánybáró (5. b. 4. ea., 7). — Nemzeti Színház: Mózes (7). — Katona József Színház: Sttuart Mária (7). — Madách Színház: Oirkons király (F. b., 7). — Madách Kamara Színház: Mesterdetektív (N/S. b., 7). — Madách Stúdió: Magyar Játékszín (fél 10). — Vígszínház: Hotel Plaza (F. b. 3. ea., 7). — Pesti Színház: Az öreg (VI. b. 2. ea., 7). — Tóvárosi Operettszínház: My fair Lady (du. fél 3); A víg özvegy (7). — József Attila Színház: Várj, amíg sötét lesz (M. b. 3. ea., 7). — Thália Színház: A világ olyan, amilyen (7); Cserdei szimpozion (stúdió ea., 8). — Vidám Színpad: Idefigyeljetek, gyerekek! (du. fél 4); Egy fiúnak négy mamája (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Irodalmi Színpad: A Nagy Testamentum (fél 8). — Egyetemi Színpad: „Ki kérdezett?” — Kézdy György Karinthy-estje (7). — Állami Bábszínház: A fából faragott királyfi, Petruska (a Fővárosi Tanács dísztermében, du. 4). — Huszonötödik Színház: Szókratész védőbeszéde (8). — Kamara Varieté: Maxi-show (8 és fél 9). — Ódry Színpad: Koldusopera (du. 3). — Zeneakadémia: Zenei kaleidoszkóp (Középisk. b. n/3., du. fél 8) ; Starker János gordonkaestje (Mesterbérlet 6., fél 8). — Fővárosi Tanács Díszterme: Korok zenéje (Föv. Zeneisk. Szerv. bér. A., du. 4). KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Lányok, asszonyok. 8.40: Verbunkosok, népdalok. 9.13: Lemezmúzeum. 9-29: Operacsillagok — operaslágerek (ism.). ID: H. ides. 10.05: Az utolsó utáni éjszaka (rádiój., ism.). 11.20: Zenekari muzsika. 12: Déli krónika. 12.20: Zenei anyanyelvünk. 12.30: Melódiakoktél. 13.50: A gyár még épül, de már tanítja vasastanulóit (riport). 14: Kóruspódium. 14.10: A dzsessz kedvelőinek. 14.20: Kis magyar néprajz. 14.25: J?j zengi újság. 15. H. 15.05: Hétvégi kíslp. figyelő. 15.20: Csak fiataloknak! 16.08: Thyl Aleospiegel. IV. 16.41: Szombat délután. 17.59: Új lemezeinkből. 19: Esti krónika. 19.25: 139 n-660 (Automata közönségszolgálat). 22: H. Időj. Sporthíradó. 22.25: Táncoljunk! M f H. Időj. 0.10: Melódiákoktól, PETŐFI RADIO 8.05: Nóták. 8.55: Lehár operettjeiből. 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 10: A zene hullámhosszán. 11.50: Könyvszemle. 12: Zenekari muzsika. 13: H. Idős. 13.03: Kamarazene. 14: Napraforgó. 15.05: Orvosok a mikrofon előtt (ism.). 15.10: Bartók: Táncszvit. 15.30: Falvakban, mezőkön. 16: H. Idríj. 16.05: A Lago di Nemi titka. 16.20: A hét műsorából ( Az élő népdal, 2. Heten vagyunk, 3. Lemezek közt válogatva.) 17.46: Egy csésze kávé mellett (beszélg.). IS: H. Időj. 18.10: Egy utas lemarad (rádiój.). 18.55: Mese. 18.59: Wagner: Trisztán és Izolda (három felv. zenedráma). Közben 20.28: Esti krónika 2. 22.23: H. Időj. 24: H. Időj. URH IS: H. Időj. 16.05: Hófehérke és a két óriás (zenés játék). 17.45: Népi zene. 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 19: Beethoven: István király. 19.23: A dzsessz kedvelőinek. 19.35: Starker János gordonkaestje. Közben 20.25: Szép magyar vers. 21.20: Operaáriák. 2946: Szimfonikus zene. 23: H. Időj. TELEVÍZIÓ 9: Műsor. 9.01: Szétosztható-e a földgolyó? (Ism.). 9.30: A Forsyte Saga (ism.) 2. Családi botrány. 10.20: Eredmények — gondok (ism.). 10.50: A biológia forradalma (ism.). 15.18: Műsor. 15.20: Tüskevár (Ism.). 15.50: Szárnyrakolt tér (Belga kisfilm a gótika korának európai művészetéről). 16.10: Nyomozók társasága, 1. Nyugodt víkend. 16.35: H. 16.40: Reklám. 16.45: Rettegett Iván (H. ism.). 18.10: Antenna. 18.50: Lírai riport Jékely Zoltánnal. 19.15: Mese. 1350: Tv-híradó. 20: Bőzs! és a többiek (Érettségi találkozó, tv-játék). 21-10: Egy város — egy dal (Zenés képek Londonról). 22.10: Tv-hiradó. 2250: Éjszakai előadás: A szép Serge (mb. fr. film). POZSONYI TV 15.35: A világ filmobjektíven keresztül. 16.05: Lányok— fiúk magazinja. 16.55: Chr. Litvinov—Sparta Praha CKD jégkorong-mérk. 19.20: Tvhiradó. 1950: A Tv-híradó melléklete. 20: Michigan környéke (Kanadai természetfilm-sorozat). 20.25: A világ mosolya: Maupassant: Mikro, komédia, nl: Ranfal és Hop. kftk. 21.50: Tv-híradó. 22.05: EXPO *6» (revüfilm). 2255. H.