Népszava, 1971. február (99. évfolyam, 27–50. sz.)

1971-02-02 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM 27. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1971 FEBRUÁR 2. KEDD A szakszervezetek a dolgozók érdekében használják fel bevételeiket Jóváhagyták a Mur­kuvesteleni Kutató Intézet IV. ötéves tervét A SZOT elnökségének ülése Úi üdülök, oktatási létesítmények Az elnökség tudomásul vette, hogy a szakszerve­zetek nagy gondot fordí­tottak az 1971. évi költ­ségvetések előkészítésére, terveik megalapozottak, összhangban vannak a politikai feladatokkal és jól szolgálják azok telje­sítését. Az 1971. évi költ­ségvetés tételei összessé­gükben és részleteikben is igazolják, hogy a legfon­tosabb célkitűzések meg­valósításában, a nevelő- és felvilágosító munká­ban, a szociális és kultu­rális gondoskodásban je­lentősen előrelépnek a szakszervezetek. Az elnökség megállapí­totta, hogy a költségveté­sek reális igények kielé­gítését szolgálják, de ugyanakkor feszítettek is, ezért a gazdálkodást, a bevételek és a kiadások, alakulását menetközben is fokozott figyelemmel kell kísérni. Az alapszerveze­tek csaknem félmilliárdos összegből gazdálkodnak, ez is megköveteli a köz­ponti és a választott ellen­őrző szervek rendszeres, jó munkáját. Jelentős se­gítséget nyújthatnak eb­ben a számvizsgáló bi­zottságok, éppen ezért na­gyon fontos tevékenysé­gük támogatása, tagjaik megfelelő oktatása és er­kölcsi megbecsülése. 1971-ben a tagdíjakból közvetlenül az alapszer­vezeteknél maradó összeg hasonló lesz a tavalyihoz, míg központi támogatás­ból kétmillió forinttal többet kapnak vissza, mint az előző évben. Az összesített tervek szerint az idén segélyezésre 16, szociális célokra 5, a tö­megsport támogatására pedig 1 millió forinttal költenek többet az előző évinél. A központi beruházások főbb tételei: a negyedik ötéves terv során elkészü­lő oktatási létesítmények (­ OAAUVUlllet«) d­um­at­ge hétfői ülésén felülvizs­gálta és elfogadta a szak­­szervezeti mozgalom 19­71. évi költségvetését. Az el­nökség nagy figyelmet fordított a szakszervezeti tagdíjak felhasználására. Megállapította, hogy az elmúlt évben a tagdíjak 52,9 százaléka közvetlenül ottmaradt az alapszerve­zeteknél. Közvetve, támo­gatás formájában — kul­turális, szociális, üdülési és sportcélokra — a köz­pontoktól visszakaptak további több mint 13 szá­zalékot, így a befizetett tagdíjak 66,7 százalékával az alapszervek rendelkez­tek. Mire költötték a ren­delkezésükre álló összeget az alapszervek? Kiadásaik között a legnagyobb tétel a segélyezésre fordított összeg: 130,5 millió forint. A kultúrotthonok, az is­meretterjesztés, a könyv­­­tárak fenntartására és tá­mogatására a tagdíjbevé­telek 23 százalékát fordí­tották, üdülési hozzájáru­lásra 8,7, a tömegsport­tá­— amelyek nyáron a munkásturizmust szolgál­ják —, az Országos Nyug­díj Intézet székháza, a 600 személyes soproni gyógyüdülő, valamint a szakszervezetek könyv- és lapnyomdájának folya­matos építése. A szakmák idei beruhá­mogatására pedig 4,6 szá­zalékot költöttek. A szakmai központok kiadásai között jelentős tétel, csaknem 20 millió forint, a szakszervezeti káderek oktatását, tovább­képzését szolgálta. Az alapszervek támogatására 83 millió forintot juttat­tak. Az elmúlt évben a szakszervezetek 3,6 millió forintot biztosítottak az árvízkárosultak segélyezé­sére. A szakszervezetek közös és a szakmák saját beru­házásainak összege 50 millió forint volt. Ebből fejezték be a sátoraljaúj­helyi és a fonyódi 500— 500 férőhelyes gyermek­üdülőt, a gyulai 400 ágyas és a soproni 140 ágyas gyógyüdülőt. Ugyancsak ebből fedezték a rövide­sen átadásra kerülő 400 személyes rózsadombi gyógyszálló folyamatos építkezését. Jelentős be­ruházása volt a szakszer­vezeti mozgalomnak a sze­gedi SZMT-székház és a békéscsabai SZMT-szék­­ház könyvtári toldalék­részének felépítése. Másai közül megemlíthet­jük a bányászok leányfa­lui és a textilesek bala­­tonföldvári gyermek­üdülő-építkezését, a ME­­DOSZ szigligeti üdülőjé­nek bővítését, a művész­szakszervezetek tatai üdülőépítkezésének meg­kezdését és zamárdi üdü­lőjének befejezését. Ugyancsak jelentős beru­házás lesz a vasasok Nor­mafa úti nyugdíjas üdülő­­építkezésének megkezdé­se, valamint az orvos­­egészségügyi szakszerve­zet központi könyvtárá­nak létesítése. Mindezek megvalósítá­sának feltételeként a költségvetés számításba veszi, hogy a tagság 90 százaléka eddig is ponto­san fizette tagdíját, 7,8 százaléka van csak egy­két hónapos elmaradás­ban, és mint tavaly az elő­ző évhez képest, idén is tovább emelkedik a tag­díjbefizetések összege. A tervek ugyancsak számol­nak 48 ezer új tag belé­pésével. Az elnökség sokoldalú és alapos vita után a szakszervezetek 1971. évi költségvetését elfogadta. Egyben köszönetét fejezte ki a számvizsgáló bizott­ságoknak eredményes munkájukért, amellyel a szakmák és a SZOT pénz­ügyi munkáját segítették, kérve őket, hogy tevé­kenységükkel továbbra is hatékonyan támogassák a szakszervezeti szerveket. Jeleinek nagy része az üzemekkel kötött kutatás szerződések teljesítéséből prototípusok, egyéni vé­dőeszközök gyártásába származik. Ennek összege öt év alatt 2,9 millióra 10,8 millió forintra emel­kedett. A következő öt éves tervidőszakban fő célki­tűzésük az egészséges és biztonságos munk­akörül­­mények megteremtésének, illetve továbbfejlesztésé­nek, a foglalkozási meg­betegedések és balesetek csökkentésének, illetve kiküszöbölésének elősegí­tése munkavédelmi, biz­tonságtechnikai műszaki és egyéb megoldásokkal. Hat kutatási főirányt jelöl meg a terv, melyek kiterjednek a foglalkozási megbetegedéseket, egész­ségi ártalmakat okozó le­­vegőszennyeződések csök­kentésére; gépek, beren­dezések korszerű bizton­ságtechnikai eszközökkel való ellátására; jelző, sza­bályozó, beavatkozó rend­szerek, műszerek kidolgo­zására; az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásainak, óvórendsza­bályainak továbbfejleszté­sére; gépek berendezések munkavédelmi minősíté­sére; egyéni védőeszközök, védőfelszerelések és védő­ruházatok kutatására, to­vábbfejlesztésére; a dol­gozókra ható munkahelyi terhelések vizsgálatára beleértve a munkapszi­chológiai, orvos-egészség­ügyi vizsgálatokat. Az ötéves terv során a SZOT jelentős összeget fordít az intézet műszer­­állományának fejlesztésé­re, műszereik jelenlegi értékének több mint négyszeresét. Ugyanakkor megfelelő összeget biztosít az intézet laboratóriumai­nak bővítését szolgáló be­ruházásokra. Az elnökség a kutató­­intézet harmadik ötéves tervének teljesítéséről ké­szült jelentést jóváhagyta és elfogadta annak negye­dik ötéves és távlati fej­lesztési tervét is. 70 százalékát bevezették az iparban Az elnökség ülésén sze­repelt a SZOT Munkavé­delmi Tudományos Kuta­tó Intézetének jelentése harmadik ötéves tervének teljesítéséről, valamint az intézet távlati fejlesztési terve és negyedik ötéves kutatási terve. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt ötéves munkaprogramban meg­határozott fő kutatási irá­nyok reálisak voltak, és az elért eredmények 70 százalékát az ipar haszná­latba vette, illetve gya­korlati bevezetésük fo­lyamatban van. Jelentős ezek közül a szilikózisveszély elhárítá­sára, illetve a nehéz fizi­kai munka gépesítésére kidolgozott kőbányászati nagylyukfúró, továbbá kőzetrepesztő berendezés; mindkettő szabadalmazta­tás alatt áll. Ugyancsak szabadalom lett a kohá­szat és a vegyipar dolgo­zóinak egészségét veszé­lyeztető ipari ártalmak megszüntetésére kidolgo­zott porleválasztó beren­dezés. (Az új berendezés iránt Olaszország, India és Finnország is érdeklő­dik.) Szabadalmaztatás előtt áll az a műszerük is, amely az eddigieknél na­gyobb pontossággal jelzi a kőolaj- és földgázfel­­dolgozó üzemekben, vala­mint a bányászatban je­lentkező gázrobbanás­­veszélyt. Az intézet munkájának gyakorlati jelentőségét jól mutatja az is, hogy bevé­ OLDAL Gyárat­­építettek maguknak........................ 3 Közérdekű tudnivalók a lakásrendeletről . 3 Lottó tárgynyeremény-sorsolás................. 4 Több ABC áruház és iparcikk szaküzlet épül................... 8 Úton a Hold felé az Apollo Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A felhősödés okozta 40 perces késéstől eltekintve az Apollo 14. normálisan startolt, de alig hagyta el Föld körüli parkolópályá­­ját, mindjárt a Hold felé vivő út első szakaszán vá­ratlan­ feetmik­ai nehézsé­geidbe ütközött. A már viszonylag egy­szerű , szám­műveletnek számító átsorolási, manő­vert befejező mozzanata, a parancsnoki anyaűrhajó és a holdkomp összekap­csolása csak negyedszeri próbálkozásra sikerült. Az űrhajósok megkezd­ték annak a hibás beren­dezésnek a leszerelését, amely a parancsnoki ka­bin és a ho­rikomp össze­kapcsolására szolgál. A hou­ston-i­­ központ hétfő délután a dokkolási mechanizmus további vizsgálatára adott utasí­tást... ■ A földi ellenőrzés adatai­­Szerint az űrhajósok pon­tosan az előre kiszámított pályán haladnak. A sike­rült összekapcsolást köve­tően, a harmadik rakéta­fokozatot a kiszámított pozícióba helyezték, ahol ismét begyújtották, hogy egy más úton repüljön a Holdra. Az Apollo 14, közép­európai idő szerint hétfő reggel 6.35 órakor 77 438 kilométer távolságban volt a Földtől, 9991 kilométer óránkénti sebességgel szá­guldott a Hold felé. Felszállás előtt az Apollo 14. űrhajósai: Edgar Mitchell, Stewart Roosa és Alan Shepard (MTI Fotó : Külföldi Képszolgálat) Megalakult az elefia-program beruházási kormánybizottsága Leninvárosban lesz a szovjet—magyar kooperá­cióval megvalósuló ele­­fiaprogram központi be­ruházása. Ez egyébként a negyedik, ötéves terv egyik legnagyobb létesít­ménye. A beruházások koordinálására kormány­bizottság jött létre dr. Lé­­várdi Ferenc nehézipari miniszter elnökletével. A bizottságban részt vesz­nek a beruházások meg­valósulásában érdekelt minisztériumok, szervek vezető képviselői. A beruházás előkészü­leteiről a Nehézipari Mi­nisztériumban elmondot­ták, hogy a Leninváros­ban tulajdonképpen há­rom nagy üzem létesül. Az egyik az évi 250 000 tonna (etilénre számított) kapacitású benzinpirolí­­zis üzem, a másik az olaj­­finomító, a harmadik pe­dig az erőmű, amelynek összteljesítménye kiépíté­sének első szakaszában 800 megawatt lesz. A helyszínen az idén megkezdődnek az építke­zés előkészületei. Az erő­mű és a kőolajfeldolgozó beruházási javaslatait már kidolgozták, s rövi­desen az illetékes kor­mányszervek elé kerül­nek. Megkezdődött az ole­finüzem beruházásának előkészítése is, számos vi­lágcég küldött ajánlatot az üzem berendezésének szállítására. Különös gon­dot kíván a finomítómű és az erőmű építésének összehangolása, a finomí­tó termékei közül ugyan­is­ a pakura az erőmű fű­tőanyaga lesz. A mintegy 4,5 milliárd forintos beruházás ered­ményeként a vegyipar számos ága kap majd ol­csó nyersanyagokat. A Ti­szai Vegyi­kombinátban FVC-t, a Borsodi Vegyi­­kombinátban polietilént állítanak elő belőlük­ Ah­hoz, hogy a Borsodi Ve­gyikombinátba eljusson az etilén, csővezeték épül Leninváros és Kazincbar­cika között. Az olefinprogram ipari beruházásainak végrehaj­tása együtt jár Leninvá­ros nagyarányú fejleszté­sével. A Tiszai­­ Vegyi Kombinátban ugyanis, né­hány év múlva már hét­ezren dolgoznak és az ú­j dolgozók számára külön­böző pénzügyi források­ból mintegy 2000 lakást kell építeni. (MTI) Hamällä­inen elnök vezetésével finn szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A SZOT meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Finn Szakszervezeti Szö­vetség (SAK) öttagú dele­gációja Niilo Hämäläinen elnök vezetésével. A kül­döttséget a repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT főtitkára és a SZOT más vezetői fogadták. A finn vendégek ma­gyarországi tartózkodásuk során megbeszéléseket folytattak a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa vezetőivel a két ország szakszervezeteinek tevé­kenységéről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, va­lamint megismerkednek a magyar dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Kil­o- Hiunalamez­es-Gáspár Sándor » repülőtéren (Gonda György felvétele) Losonczi Pál Somogy megyében Hétfőn Kaposvárott ülé­sezett az országgyűlési képviselők Somogy me­gyei csoportja. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei bizottságának első titká­ra és tanácsi vezetők. A megyei tanács pénzügyi osztályvezetője tájékozta­tót tartott Somogy megye harmadik ötéves tervének teljesítéséről és a negye­dik ötéves terv célkitűzé­seiről. Ezután Illés Dezső, a képviselőcsoport veze­tője ismertette az ország­­gyűlés soron következő ülésszakának előkészüle­teit, majd vita követke­zett. Losonczi Pál, ezután a helyi vezetők társasá­gában Szenna községbe látogatott, ahol beszélge­tést folytatott a község, valamint a helybeli ter­melőszövetkezet vezetői­vel és tagjaival. (MTI)

Next