Népszava, 1971. április (99. évfolyam, 77–101. sz.)
1971-04-01 / 77. szám
4 A rosszul őrzött lány Balett-bemutató az Erkel Színházban A balettbemutató tényét fenntartás nélkül köszönteni egyenesen kötelesség hatalmasat fejlődött táncművészetünk iránt. Mondhatni csendben, a többi művészeti ág vitáinak és viharainak hátterében olyan magas színvonalú táncművészet fejlődött ki hazánkban, amely bátran állítható a többi művészeti ág mellé, egyik-másik elé, és amely óhatatlanul a jelenleginél több figyelmet kíván és érdemel. Nem a segítséget keveslem (a kifejlődéshez például a szovjet segítség páratlanul nagy értékű volt), hanem a szakszerű odafigyelést. Benne egyebek mellett a szaksajtót, amely nincs. Ami örvendetes: a közönség érdeklődése megvan. A kis előrebocsátást indokolja, hogy balettművészeinkből szinte feltörnek a kiaknázatlan energiák az új bemutató, A rosszul őrzött lány előadásában. Rájuk — és a közönségre! — tekintettel egyaránt rendkívül helyes, hogy végre humoros hangvételű mű, „táncvígjáték” került a műsorrendre. Olyan művészegyéniségek, akik eddig csak drámai adottságaikról adhattak számot, köztük néhányan már-már egy egész művészpálya során, ragyogó humorérzéküket bizonyítják. Az első és legfőbb elismerés Sir Frederick Ashtont, az angol balett vezető egyéniségét illeti, aki a sok változatot megélt, csaknem kétszázéves mű régire támaszkodó új koreográfiáját készítette. (Sir Ashton és két segítője, a koreográfia betanítója, Faith Worth és Michael Somes személyesen megjelent a premieren és élvezte a megérdemelt sikert. Megismerve a műnek ezt a változatát — rövidített változatát a Kubai Nemzeti Balett előadásában, Alicia Alonso értelmezésében öt éve ismertük meg — megértjük az elmúlt évtizedben világszerte aratott sikert. Sir Ashton saját és a táncosok nagy tudására épített, változatos, kifejező koreográfiát hozott létre Ferdinand Hérold zenéjére, amely utóbbi érdekes ötvözetben foglal magába különböző Rossini és Donizetti részleteket (Herold már eredetileg így vegyített muzsikáját John Lanchberg dolgozta át kitűnően). A táncalkotó minden részleten rajta hagyta „kézjegyét”, klasszikusnak és népies jellegűnek rendkívül ízléses elegyítésében, játékos elemek beépítésében, kedves ötletek sokaságának alkalmazásában. A táncosok nem rutinból, hanem jókedvből mosolyogják végig az előadást, őszinte jókedvre hangolva a nagyon bájos mese eltáncolásával a néző-hallgatókat. Ashton kivált az első részben ontja sziporkáit, a mű negyedik negyedére koreográfiája egy kicsikét sajnos fárad, de szépsége és szórakoztató értéke nem merül ki itt sem. És egy kedves záróötlet még a kis hullámvölgyet is feledteti. A közreműködő magyar művészek közül indokolt elsőnek dicsérni a szépen és a táncosokra figyelemmel játszó zenekart — mind Fráter Gedeon, mind Pál Tamás vezényletével. A szceniusok, Forray Gábor és Márk Tivadar munkájához anynyit: egymásra sem ártana jobban figyelni. A barnás-narancsos rajzolt háttér, illetve előtér és a szereplők árnyalattal eltérő öltözékei helyenként bántóan zavarják egymást. Táncművészeink valamennyien brillíroznak, és ezt itt csak másodsorban értem a testi ügyesség, a tánctudás vonatkozásában (bár főleg a fiú- és lányfőszerep tekintélyes nehézségi fokon követeli a tudást, a biztonságot). A színészi feladatot, a szó szerinti játékot magas és még magasabb fokon jól oldják meg valamennyien Egészen szokatlan feladat várt Fülöp Viktorra és Pethő Lászlóra anyaszerepben (nem tévedés!). Fülöp Viktoré azzal egészen briliáns, hogy néhány gesztuson túl egyszerűen megmaradt férfinek. Ez minden nyakatekert ötletnél találóbb és eredetibb volt, így sikerült leginkább nevetségessé tennie nem magát, hanem az amúgy is férfias Simone asszonyt. Nagyon jó a férfi főszerepben (Simone asszonyt mégse vegyük annak) Róna Viktor és Dózsa Imre. Táncban talán ez a legigényesebb szerep. Kun Zsuzsa és Orosz Adél alakítása mindkettejük legjobb adottságaiban gazdag, s ezzel nagyon sokat mondtam. Kun Zsuzsa, akinek kifinomult lírája, belső törékenysége közismert, végre teljesen új és sokakat meglepő, gyermeteg, játékos, rusztikus arcával is mutatkozhatott Orosz Adélban születetten van valami kis Lise-szerű, ez azonban természetesen nem levon, hanem hozzátesz az alakítás értékéhez. Végül ki kell emelni még Sipeki Levente és Forgách József ütődött fiúját Két teljesen eltérő, kimagasló alakítás. Forgách valami kis poézist, szánalmasságot érez az alakban, ha így táncolják, van is. Sipeki ellenállhatatlan komikummal „hülye gyereket” táncol, és ez a felfogás is helytálló, túlzásmentes, arányos, hatásában frenetikus. Kívánni is, remélni is teljesen indokolt, hogy a régi balett új, hagyományszerető változata, Sir Ashton koreográfiája, A rosszul őrzött lány, ez az új szín táncművészetünkben, az Erkel Színház sok nézőjének szerez majd sokáig örömet. Rajk András A színpadon Kurátor Zsófi viaskodott az emlékeivel. Berek Katalin Németh László gondolatait tolmácsolta. A Ganz- MÁVAG Művelődési Ház színháztermében 250 ember — jórészt a gyár munkásai és alkalmazottai — pattanásig feszülő csendben figyelt. Hétfő este volt, a művelődési házban a Huszonötödik Színház vendégszerepeit. Az előadás után rögtönzött művész—közönség találkozót hirdettek, ott a nézőtéren. Mint Gyurkó László szellemes bevezetőjében mondta: — Színház után az utcán, a villamosmegállóban mindenki szereti megbeszélni a hozzátartozóival, barátaival, ismerőseivel, amit látott. Arra gondoltunk, beszéljük meg itt, együtt. Vita előadás után Hatvanegyen maradtak ott a fél tízkor kezdődő vitán. A harminckilenc felszólalást szó szerint leírni nem lehet, így csak említem az együtt töltött hetvenöt percben elhangzott főbb kérdéseket. Kezdetben Berek Katalint faggatták a szerep nehézségéről, majd arról érdeklődtek, hogy mit szimbolizált a színpadon álló egyetlen ágy. A hangulat akkor forrósodott meg, amikor egy idősebb Ganz-gyári munkás feltette a kérdést: miért nem próbált meg Kurátor Zsófi kitörni a megkövesedett szokások köréből, mennyiben felelős a társadalom az elzárkózásáért, személyes tragédiájáért? Miért nem tört ki? Mit tehetne? Hova mehet? Ezek a kérdések már nem is mindig a művészeknek szóltak, hanem egymásnak, sőt, önmaguknak tették fel a vitázók. S egyszercsak napjainkra terelődött a szó, mai problémák vetődtek fel. Ekkor nyert igaz értelmet az előadás és a vita, amikor a látottakat és hallottakat ki-ki lebontotta a saját helyzetére, illetve az általa ismert esetekre. A művészek és a közönség háromnegyed tizenegykor búcsúztak egymástól, a vita pedig az utcán és a villamosmegállóban tovább folytatódott. Mátyás István ÖRÖKRE VASALVA FÉKON PRESS Szintetikus puplining NÉPSZAVA A HIT FILMJEI ITT! Horizont Gábor Pál rendező már első filmjében, a Tiltott területben is a valóságnak elkötelezett, a társadalmi problémák iránt érzékeny alkotónak bizonyult. Most bemutatásra kerülő második játékfilmjével méginkább felzárkózik filmművészetünk „cselekvő” vonulatához: életünk, jövőnk fontos ügyein gondolkodik és gondolkodtat. A Horizont nem hibátlan film. Amit mond, az igaz, rokonszenves, figyelemre méltó, ahogy mondja, az sokszor nem eléggé kifejező, az ábrázolás, a tolmácsolás halványabb a gondolatnál. De hát mit is mond, miről is szól a Horizont? A fiatal Marosi Gyula novellájából írt film hőse egy 17 éves fiú, aki maga akarja megválasztani életútját, megkeresni helyét a világban. Látszólag csupa tüske ez a Karesz, sértő és sértődött, csupa formátlan, kamaszos lázadás. Tanulni nem akar, kimarad a gimnáziumból, ellöki a segítő kezet, botrányos viselkedésével kidobatja magát munkahelyéről is. Pedig Karesz szeret dolgozni. Amikor zöldséges ládákat, szemetes kukákat cipel ingyen, szívességből, minden mozdulatán érzik a munkaszerető ember öröme. Munkásnak való fiú, arra termett, nem pedig tébláboló irodai kifutónak. Édesanyja, az özvegy, elnyűtt munkásasszony „szerezte be” a hivatalba, erőlködő buzgalommal, hogy íróasztalnál dolgozó „úriembert” faragjon belőle , kedve, képességei ellenére. Karesz az anyját is szereti, gyengéden és dühösen. Ajándékkal lepi meg és börtönnel fenyegeti, mert az asszony ingre való vásznat csempész ki munkahelyéről, a textilgyárból. A fiú kritikus szemmel nézi, ítéli meg környezetét. Faképnél hagyja autószerelő barátját, mert az borravalóért hajbókol a „vastag mazsola” előtt, megveti a zöldséget lopó teherautósofőrt. A tisztes, jó szándékú megnyilvánulásokat, így a személyzeti vezető darabos emberségét, nehezebben veszi észre és értékeli. Gyerek még, de jó emberanyag, kivált, ha megtalálja helyét a világban. S úgy tűnik, megtalálja. A film egyik érdekes kulcsjelenetében kirobbannak a Kareszt feszítő ellentétes indulatok. A fiú egy pszichológussal beszélget a munkaalkalmassági vizsgálat során: egy-egy szóra rá kell vágnia azt, ami éppen eszébe jut róla. Folyó? Hajó! Pénz? Öszeres! Idáig rendben volna, de Karesznek az anyáról a börtön, a kertes házról a „vastag mazsola”, a hajbókoló haver, az undor a menekülés jut eszébe A pszichológus nem érti mert nem ismeri a fiút a fiú nem érti a felnőtteket. Ez a film talán egy kicsit segít megérteni Karesz és kortársai gondjait, gondolatait, érzésvilágát, bár ábrázolásmódja lélektanilag nem mindig olyan pontos és találó, mint az idézettjelenetben. Sok valóságos problémát, létező jelenséget érdekes figurát vonulta fel a film, hiteles környezetben. Az életszerűség igénye helyenkén kissé el is szürkíti, dokumentumjellegűvé teszi a képsorokat. Másutt viszont a puritán stílust valamiféle keresettség váltja fel: tetszetős, de igazi tartalom nélküli jelenetek. Elismerésre méltó viszont az apró részletek, megfigyelések finomsága, egy-egy jellegzetes epizódfigura remekül elkapott, éles pillanatképe, Zsombolyai János operatőr ezúttal is jó alkotótársa volt Gábor Pálnak. A rendező nemcsak a témaválasztásban, hanem a szereposztásban is vállalkozó szellemű. Alig ismert színészekre és gimnazista diákokra bízta filmje főszerepeit. Új arcokra valóban szükség van, a kolozsvári színészek, Orosz Lujza, Vadási Zoltán jól is oldották meg feladatukat. A 16—11 éves fiú és társai szerepét aligha lehetett volna kész felnőtt színészekkel eljátszatni. A harmadik gimnazista Fried Péter ét Marossy Szilvia alkatilag kitűnően fedi a figurát, de a játék- és beszédkultúra hiánya bizony csorbítja a film értékeit. A tónál Szergej Geraszimov, a szovjet filmművészet egyik „nagy öregje” fiatalos alkotókedvvel és szenvedéllyel foglalkozik napjaink kortársi problémáival, a modern élet a fejlődés gondjaival, óhatatlan ellentmondásaival A tónál című kétrészes filmje az ember és a természet kapcsolatáról szól A történet hősnője egy fiatal lány, aki a Bajkáltónál nőtt fel. Biológus apja mellett a tudomány és a szépség szeretetét szívta magába. S egy napon megkezdődik a nagyipari kombinát építése, megbontja a táj ősi harmóniáját, a technika hadat üzen a természetnek Az építkezés, az ipari fejlődés és a természetvédelem körüli viták beleszólnak a lány életébe is, párhuzamos szálon futnak sorsa alakulásával. Nehéz volna röviden meghatározni Geraszimov filmjének műfaját Publicisztikus mű, vitázó és gondolatokat ébresztő, ugyanakkor széles mederben hömpölygő Urai elbeszélés is. Geraszimov maga írta a forgatókönyvet, és a sok szálú történetben valamiféle kiutat keres, kerestet hőseivel az ellentmondások megoldására. Számára a természetvédelem erkölcsi ügy, ugyanakkor tudja, hogy a nagy ipari létesítmények is az ember életét szépítik, jobbítják. Hogyan lehetne összehangolni az őseredeti és a munkával teremtett szépséget? Ezeken a kérdéseken meditál a film, sok részletében megkapó gondolatokkal, költői képsorokkal, érdekes figurák felvonultatásával. A több filmből ismert, neves színészek — Oleg Zsukov, Vaszilij Suksin — mellett kitűnő alakítást nyújt az elsőfilmes főszereplő, Natalja Belohvosztikova. A film nagydíjat, a fiatal színésznő pedig a legjobb női alakítás díját nyerte a tavalyi Karlovy Vary-i fesztiválon. A keselyű vére kopár, sziklás hegyek közé, nyomorúságos indián faluba vezet Jorge Santines bolíviai rendező filmje. A bennszülött hegyi lakók fellázadnak az amerikai segélyprogram keretében működő Béke Testület ellen, amely a könyöradományok mellett születésszabályozással akar enyhíteni az indiánok nyomorán. A jótékonysági intézmény kórházában szülő asszonyokucat, tudtuk és beleegyezésük nélkül sterilizálják. A céltudatos népirtástól tartó indián parasztok izzó haragjukban megostromolják a kórházat és a lázadás a drámai események sorát indítja el. Santines alkotása szenvedélyes hangú tiltakozás egy nép, illetve népcsoport emberi jogainak semmibe vevése ellen. A mozaik szerkesztésű filmstílus, a szinte átkötés nélkül váltakozó idősíkok azonban nehezítik a megértését. Ehhez hozzájárul, hogy a film fontos utalásokat tartalmazó mottóját, bevezető feliratát — legalábbis a sajtóbemutatóig — nem fordították magyarra. Vajk Vera MÁR MOST GONDOLJON A HÚSVÉTI ÜNNEPEKRE! BŐSÉGES ITAL, KÁVÉ, ÉDESSÉG VÁLASZTÉKKAL VÁRJA A m Hétfőn temetik Kiss Manyit Kiss Manyi Kossuthdíjas kiváló művészt április 5-én fél négykor búcsúztatják a Farkasréti temető ravatalozójából. (MTI) Tanácskozás az Olvasó népért mozgalomról Megbeszélést tartottak folyóirat első számát, szerdán az írószövetség- amelyet a 10—14 évesekben az Olvasó népértnek szánnak. Minthogy az mozgalom koordinációs UNESCO határozata érbizottságának tagjai. éz termében 1972 a könyv és eddig végzett munka is az olvasás éve lesz, elméretében megállapítot- hangzott egy olyan javaslat, hogy sikerült minl az, hogy az Olvasó népért den területen megértetni: mozgalom készítsen felaz Olvasó népért mozga- vet ennek leghasznosabb lem nem kampány jelle- hazai kihasználására egy feladat. Egyre több könyvtáros és népművelő talál rá azokra a feladatokra, amelyekkel a saját területén legjobban segítheti a mozgalom ügyét. Szó esett a tanácskozáson a könyvterjesztés propagandájáról is, amelyről megállapították, hogy még mindig nem kielégítő. Bemutatták a jelenlevőknek a Kincskereső című új ifjúsági irodalmi M. I. 1971. áprili* 1 . MŰSOROK · Operaház: A sevillai borbély (M. b. 8. ea., 7). — Nemzeti Színház: Ivanov (?). Katona József Színház: Utolsó tét (7). — Madách Színház: Kaviár és lencse (7). — Madách Kamara Színház: Mesterdetektív (7). — József Attila Színház: Karikacsapás (M. b. 5. ea., 7). — Főv. Operettszínház: Lóvátek lovagok (7). — Ttalia Színház: A Thibault család (7). — Mikroszkóp Színpad: Aki né?jó akar lenni (fél 9). — Vidám Színpad: Pénz beszél! (fél 8). Irodalmi Színpad: Woyzeck, Leonce és Léna (fél 8). — Egyetemi Színpad: Vivaldi kamarazenekar hangversenye (fél 8). — Állami Bábszínház: Ludas Matyi (de. 10). — Kamara Varieté: Maxi-show (8 és fél 9). — Nagycirkusz: Orosz sztrojka (fél 8). — Zeneakadémia: M. Áll. Hangversenyzenekar (Tavaszi b. B/I1. s., fél 8). * Az Operaház igazgatósága közli, hogy ma este az Erkel Színházban Mario D del Monaco vendégfelléptével az Otello kerül előadásra. Az 1. bérletsorozat, valamint a március 13-ra váltott jegyek érvényesek. KOSSUTH RADIO 8.IX: Népi zene. 9: Kozmosz (ism.). 9.25: Paganini (részf.). 10: H. Idős. 10.05: Rádióegyetem. 10.35: Francia áriák. 11: Vadászúton a Tapajos mocsaraiban. III. 11.18: Zenekari muzsika. 12: Déli krónika. 12.25: Ki nyer ma? 12.35: Melódiákok tél. 13.43: A kecskeméti levéltárban. 14.03: Csendes Don, XIX. 15: Hírek. Idős. 15.10: Népdalcsokor. 15.44: Dalok. 16: A világgazda hírei. 16.05: Egy képíró arcképe (ism.). 16.24: Zeng az erdő (részf.) 16.43: A szocialista integráció perspektívája. 17: H. Időj. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Új felvételeinkből. 17.35: T. választó! (rp.). 18: Magyar századok zenéje. 19: Esti kr. 20: A mi kis rádiónk... Rádióparódia. 2?: Hírek. Időj. Sporth. 23.25 : Meditáció. 22.35: Beethoven és Bartók zenei öröksége. XV. 23.28: Paul Celan költeményei. 23.43: Moldován Stefánia cipera áriákat énekel. 24. H. Időj. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Zenekari muzsika. 10: A zene hullámhosszán. 11.50: Magánvélemény a közügyekben. 12: Könnyűzenei híradó (ism.). 12.33: Kodály daljátékaiból. 13: H. Idős. 13.03: Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.20: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel. Hirvenés délután kettőtől — hatig! 18.10: Rádióegyetem. 18.40: Keringők fúvószenekarra. 18.51 : Új könyvek. 18.54: Mese. 19: A Rádió dalversenye. Válogató TV. Közben 20: Esti krónika 2. 21.25: Verbunkosok. 21.30: Rádióhang versenyekről. 22.20: Zsírraktár az emberi testben (beszélg.). 32.30: Koncz Tibor táncdalaiból. 22.40: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 23: H. Időj. 18.15: Népdalok, néptáncok. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvvizsga előkészítő. 19.19: Székely Endre: m. partita. 19.25: A dzsessz kedvelőinek. 19.50: Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia. 20.21: H. 20.24: Carmen (részi.). 21.04: A Nemzetközi Rádióegyetem programjából. 21.34: Hangfelvételek —* felsőfokon. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 9: ITV. Olvasás (á. i. 1. o.) 11.55: Filmesztétika (középisk. II. o.). 14: Olvasás (ism.). 17.13: Műsor. 17.15: Hírek. 17.20: Kisfilmek kedvelőinek. 17.40: Dzsessz-Expressz ... 18: A régi Győr (kisfilm). 18.15: Nők fóruma. Egy évvel a párthatározat után. I. 19.05: Reklám. 19.15: Mese. 19.30: Tv-híradó. 20: A Forsyte Saga. 13. A találkozás. 20.50: Maja Pliszeckaja és Vlagyimir Tyihonov táncol. 21.10: Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa. Kb. 21.25: Jégkorong VB (SZU—Csehszlovákia). Közben kb. 22.05: Tvhíradó 2. SZÍNES KÍSÉRLETI ADÁS 21.25: JégkorongVB. POZSONYI TV 19. Tv-híradó. 19.20: Az állam mi vagyunk (tv-riport). 19.45: Látogatás a prágai Semafor Színházban. 20.25: Szovjetunió—Csehszlovákia VB. 22.45, Tv-híradó. KERAVILL KERAVILL ▲ A ▲ ▲ ▲ ▲ A. KORSZERŰ HÁZTARTÁS — KORSZERŰ VARRÓGÉP Import Program Automata varrógép 3320.— Ft Import Automata varrógép 211110.— Ft AZ ORSZÁG EGYETLEN VARRÓGÉP-SZAKÜZLETE Budapest, VTIL. József krt. 37