Népszava, 1971. július (99. évfolyam, 153–179. sz.)

1971-07-06 / 157. szám

2 Szentendrei Teátrum 1971 Egy nagyobb szabású, nagy távlatot maga elé tűző kulturális vállalko­zásról könnyelműen és idő előtt nem helyes ki­jelenteni, hogy bevált. Nem tartom azonban könnyelműségnek, ha a Szentendrei Teátrumról jelentem ki ezt, és — bár csak a harmadik évad kezdetén járunk — idő előttinek sem. A kezde­ményezés rendkívül egész­séges tényezőkre támasz­kodik, olyanokra, amelye­ket a kor követel, ame­lyek világszerte feszege­tik általában a színját­szás, jelesül a szabadtéri színjátszás beszűkült ke­reteit. Egy szép és régi város könyezete és mai élete találkozik hazánk színjátszásának történel­mi múltjával és jövőjével egyszerre — lévén az egész kezdeményezés bá­Az idei bemutató első fele Giovanni Paisiello kis remekműve, amely Békés István kitűnő szövegát­dolgozásában a Botcsinál­ta Bölcsek címet kapta. Szentendre gondolati alap­jához, színjátszásunk is­meretlen és jeles előzmé­nyeinek szórakoztató be­mutatásához úgy csatla­kozik, hogy az első olasz opera volt, amelyet ná­lunk százhetvennyolc év­vel ezelőtt magyarul színre hoztak. Az elődök iránti teljes tisztelettel hadd mondjam: aligha kedvesebb, könnyedebb modorban, mint most, majd’ két évszázad után. Köszönet érte a közremű­ködő ifjú színi- és zenei (és műegyetemi) növendé­keknek (zenekar, ének­kar), Békés András mű­vészeti vezetőnek, Ober­frank Géza karmester és — ezúttal — rendező­nek, Forray Gábor és Székely Piroska A Szüzesség A. másik darab egy „ré­gi ■, források­ból merített zenés-táncos bibliai játék” (nos, igencsak régi forrás) „Jákob ősatya és az ő fiai, A szerelmes Putifár­­né, A szemérmetes József, valamint a hatalmas fáraó históriájával”. A kiváló zisa ifjú színész- és ze­neművészjelöltjeink soka­sága és néhány fiatalos kedvű érett művész. Ép­pen ezért rendkívül sze­rencsétlen módja a hír­verésnek egyik képes he­tilapunk képtelen fogal­mazása az üggyel és hely­színével, a szentendrei fő­térrel kapcsolatban. Olyan hely ez — mondja —, amely „az év tizenegy hónapjában szürke hét­köznapok Csipkerózsika­­álmát alussza”. Nemhogy eleven színházat nem le­het játszani ilyen téren — de emberi életet élni sem lehet. A formátlan kitétel pontosan az éle­tet, a lényeget szippantja ki a kezdeményezésből, amely nem egyhetes éle­tet „teremt”, hanem ép­penséggel a hétköznapi életbe beleépül, szcenikusoknak, Ligeti Mária koreográfusnak. A négy főszereplő: Dunszt Mária, Kalmár Magda, Miller Lajos és Várhelyi Endre, aki a második da­rabban is kiválóan mű­ködik közre. A fiatal Kalmár Magda elsőrendű vígoperai képességei már nem számítanak meglepe­tésnek, Várhelyi Endréé még kevésbé. Nagyon ör­vendetes meglepetés el­lenben Dunszt Máriának, a született operadrámai hősnőnek a felszabadult, finom humora. Miller La­jos teljesítménye pedig prózai színpadon is hang­súlyos említést érdemelne. Kitűnő játéka, a recitáló részek bolondos megoldá­sa ugyanakkor egy perc­re sem megy a zenei meg­valósítás rovására. Aki nem tudta, most meglepe­téssel tapasztalhatta, mi­lyen kiváló olasz vígope­­rák előzték meg Rossini, Donizetti életművét. Acél-Tükör e verses szöveg — szintén Békés István munkája — olyan elődökre támaszko­dik, mint Nagybánkai Mátyás protestáns prédiká­tor (XVI. század), Táncz Menyhért pálos szerzetes (XVIII. század), akinek „mulatság­képpen csinál­tatott játékát” nálunk so­ha nem adták elő. A hu­morban gazdag játéknak mai jókedvű művészeink­re kellett várnia, hogy a Szentendre főterén ácsolt deszkákról hirdethesse az egybeseregletteknek máig meg­szívlelést érdemlő ta­nulságait. Olyanféle — itt egyedül helyes — stílus­ban, ahol József testvérei alföldi juhászok, ahol a fáraó lángost süttet ma­gának és Tutankhámon ismert arany fej dísze he­lyett egy erre isten vcs­­cse hasonlító demizson kivágott oldalán tekint­­get inkább alföldi, sem­mint sivatagi birodalmá­ra. (Rendező: Sík Ferenc.) Vujicsics Tihamér — ki­vételes zenei ismeret­­anyagára támaszkodva —­olyatt muzsikát kompo­nált ehhez a játékhoz, amely Hódmezővásárhely­től Kairóig és Bagdadig ereszti gyökereit. Kitűnő ötvözetével egyébként csak az életet utánozza: népzenénk is ilyen és még nagyobb távolságra nyúló gyökerekből táplálkozik. A játékban a már megdi­csért fiatalok szerepe köz­ponti, tehát döntő. A színpadi körülmények megteremtőit már a fen­tiekben említettem. Psota Irén, Konrád Antal, Mádi- Szabó Gábor, Szabó­ Gyu­la, Sztankay István és egy sor további színész segíti elő az előadás sikerét. Maros Gábor, a főiskolát most végzett, de színpad­ról már ismert fiatal mű­vész eddigi legjobb telje­sítményét nyújtja „a szü­zesség acél tükörét” mu­tató, erkölcsi tisztaságá­ban szinte­ szinte elröppe­nő József szerepében. Az idei két szentendrei bemutató két bajára kell rámutatni: mind a két mű tömörítést kívánt volna. Még kánikulában is sok — hidegben mégin­­kább. Az ökonómia a kő­színházban fontos — sza­bad téren még fontosabb. A másik: néhány szín­művészünk itt-ott egy percre megfeledkezik említett rangjáról. Az aránytévesztés azon­ban nem volt súlyos — így még hidegben is jól szórakoztunk. Rajk András Botcsinálta Bölcsek Bécsből hazaérkezett a Kodály-kórus Hétfőn délután Bécsből visszautazott Debrecenbe a Kodály-kórus, amely részt vett az V. osztrák nemzetközi kórusfesztivá­­lon, a 42 tagú női kórus kitűnően szerepelt és a legkiemelkedőbb teljesít­ményt elért három együt­tes közé került több mint hatvan énekkarból. Az énekkar vezetőit és tagjait elutazás előtt fo­gadta Kurtán Sándor, ha­zánk bécsi nagykövete. Megnyílt a IX. eszperantó nyári egyetem Gyulán Vasárnap nyitotta meg kapuit a IX. eszperantó nyári egyetem Gyulán. Az eszperantómozgalom e nagy érdeklődésre számot tartó eseménye iránt meg­nőtt az érdeklődés. Az idén 14 államból 360 esz­­perantista érkezett Gyu­lára, de természetesen részt vesznek a nyári egyetemen magyar eszpe­­rantisták is. A külföldiek többsége már törzsven­dégnek számít, mert rend­szeresen részt vesz az egyhetes programban, de most Amerikából, Svéd­országból, Svájcból és más országokból új vendégek is érkeztek. A IX. eszperantó nyári egyetem ünnepi megnyi­tójára vasárnap délelőtt került sor a városi ta­nács dísztermében. A ven­dégeket dr. Vidó István, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd Kádár Imre, az egyetem titkára eszperantó nyelven mon­dott ünnepi beszédet s is­mertette az egyhetes gaz­dag programot. Az első nap ünnepi szónoka dr. Vonsik Gyula, a TIT or­szágos főtitkára volt, aki „Permanens művelődés — korszerű műveltség” cím­mel tartott előadást. Az egyetem tudomá­nyos, művészeti prog­ramja igen változatos. Programját magyar nép­dal- és népitáncest, tár­latlátogatás, a gyulai Vár­színház előadásainak meg­tekintése és számos ér­dekes kirándulás is tar­kítja. (MTI) Kiállítás Salgótarjánban Iparművészeti kiállí­tás nyílt vasárnap a sal­gótarjáni József Attila Művelődési Központ üveg­­csarnokában. A tárlaton hatvanhét kerámiát, öt­vösmunkát, textil faliké­pet állítottak ki a mai magyar iparművészet rep­rezentánsainak — többek között Gádor Istvánnal­, Gorka Líviának, Kovács Margitnak, Szuppán Irén­nek, Kopcsányi Ottónak — alkotásaiból. □ Solti György magyar származású karmester tíz éven át volt a londoni Coven­t Garden vezető karmestere. Most a Chi­cagói Szimfonikus Zene­kart és a Világ más ki­emelkedő zeneegyütteseit fogja dirigálni. Szombati búcsúelőadásán Heath miniszterelnök köszöntöt­te a kiváló magyar mes­tert. □ Orosházi fiatal fes­tők legszebb alkotásaiból rendeztek kiállítást a Bé­kés megyei Gádoroson a Justh Zsigmond Művelő­dési Házban. A tárlaton Fekete János, Feldmann Tibor, Dénes Sándor és Szlotta András csaknem száz festményét, grafiká­ját láthatják az érdeklő­dők. □ A „Kiváló együttes” címmel kitüntetett győri fotóklub tagjainak leg­újabb alkotásaiból kiállí­tás nyílt vasárnap a győri Műcsarnokban. □ Vasárnap délután kiállítást nyitottak meg Rácz Edit szobrászmű­vész alkotásaiból Hajdú­szoboszlón a művelődési ház nagytermében. A be­mutatón több mint 50 al­kotást láthatnak a nézők. □ Darvas József, az írószövetség elnöke a szovjet írók V -ik kong­resszusán részt vett ma­gyar íródelegáció vezető­je. A seremetyevói repü­lőtéren Georgij Markov, a szovjet írószövetség első titkára, valamint a moszk­vai magyar nagykövetség vezető munkatársai bú­csúztatták. NÉ­P­S­ZAVA A televízió előtt RIPORTEREK TALÁLTATTAK Vége hát a nagy vetél­kedőnek, amely a döntő estéjén már a szó legszo­rosabb értelmében közös áramkörbe kapcsolt sok millió tv-nézőt, rádióhall­gatót. A „fényűző” szava­zásból nem is az a fon­tos, hogy hány megawat­tal honorálta a közönség dr. Feledy Péter vagy Nyakas Szilárd teljesít­ményét. Bizonyára Lódi Györgyért és Baráth Jó­zsefért is meggyújtottak volna néhány százezer villanyégőt. A riportervetélkedő, a kezdeti nehézségek és bukdácsolások után, kü­lönösen a finisben érde­kes, sokszínű, valódi érté­keket és tanulságokat fel­mutató műsorrá vált. A versenyélményen túl, ez is hozzájárult a megawat­tokban mért sikerhez. Talpraesett, friss inter­júk, jólinformáltságot, a problémák iránti érzé­kenységet tükröző kom­mentárok, szociografikus igényű riportok egész so­rát láttuk, hallottuk a ve­télkedő utolsó fordulói­ban. Nem voltak persze hibátlanok — de a „mély vízbe dobott” riporterje­löltek munkájaként iga­zán figyelemreméltóak. A zsűri sok hasznos és okos tanácsot adott a versenyzőknek. Időnként azonban, mintha megfe­ledkezett volna arról, hogy a riporterség­i szakma, amelyet a leg­jobb képességek, adottsá­gok mellett is csak hosszú évek gyakorlatával lehet mesterfokon csinálni. Oly­kor bizony nagyon nehe­zek voltak a feladatok, a zsűri pedig elég sokat kö­vetelt. Kár, hogy a „fel­nőtt” riporterek munkái iránt nem mindig ilyen igényesek a szerkesztők. A riportervetélkedő vég­ső soron a közönségnek és a televíziónak, rádiónak is nyeresége. Sok órányi vál­tozatos, néha izgalmas és szórakoztató műsor kere­kedett belőle, rátermett, rokonszenves riporterje­­löltek edződtek, nőttek fel szemünk láttára a továb­bi feladatokhoz is. A kö­zönség megkedvelte őket: a jól kérdező, ironikus humorú Feledy Pétert, a tárgyilagos, kicsit „ráme­nős”, stílusában és alka­tában egyaránt szikár Nyakas Szilárdot,, a kelle­mes egyéniségű, jó han­gulat- és kapcsolatterem­tő Lódi Györgyöt és a kamaszosan kedves, lelkes Baráth Józsefet. A vetélkedőn nemcsak riporterek, hanem ripor­tok, témák is találtattak. Sok fontos kérdés és ér­dekes probléma, további elemzésre, vitára, doku­mentálásra méltó téma, mindenféle műfajban. Ezeket is és az ifjú ri­portereket is szívesen vi­szontlátnánk a képernyőn. SOROZAT­BÚCSÚZTATÓ Soames meghalt, a For­syte család huszonhat hét után levonult képer­nyőinkről. Emlékükre — az elektromos szavazás főpróbájaként — vasár­nap este 790 ezer százal égőt gyújtott a hálás kö­zönség. Kevésbé látványo­san, de ugyancsak véget ért A vadon törvényei cí­mű természetfilm-sorozat és a tizenhárom részes francia kalandfilmsoroza­tot is elvitte Gorri, az ör­dög. Nem baj. Az új film­sorozat, a Salto mortale Diron családja a bemutat­kozáskor kissé sótlannak tűnt, a történet pedig ne­hézkesnek, de még min­den lehet belőle. Szórako­zás is. A búcsúzó sorozatok he­tén az évad utolsó színhá­zi bemutatóiból adott íze­lítőt a Színházi Album. Kár, hogy ez a műsor egy lépéssel mindig elmarad az eseményektől. Jó len­ne a jövő évadban — a technikai akadályok és műsor ritka jelentkezése ellenére —valahogy szink­ronba hozni az érdekes beszámolókat a minden­kori aktualitással, öröm­mel láttuk a műsorban Hegedűs Gézát — értő és közérthető kis esszéi, kri­tikái gazdagítják a szín­házi albumot. Kabaré utca 1... A szombat esti kabaréműsor címe, a sejtelmes három ponttal, netán azt jelenti, hogy legközelebb a Kaba­ré utca 2. számú „vidám pesti házba” látogathat el a tv-néző? Ismerős volt a ház, ismerősek a jelene­tek, magánszámok, té­mák, tréfák, poének is — hiába, kis ország vagyunk. Tulajdonképpen méltá­nyolni kellene a tv ismét­lődő erőfeszítéseit humor­ügyben, de ez a kabaré­ház, sajnos, meglehetősen gyenge lábon állt. Nehéz dolog a könnyű műfaj! KÖLTÉSZET KÉT MŰFAJBAN Megjelenés előtt cím­mel Devecseri Gábor új verseiből láttunk negyed­órás lírai összeállítást. Szépek voltak a versek, kitűnő a válogatás, a ren­dezés, nemesen egyszerű a játékos és filozofikus köl­temények tolmácsolása. Több ilyen rövid, benső­séges hangulatú versmű­sorra volna szükség. Műsorváltozás folytán került képernyőre az Út Párizsba című költői szov­jet kisfilm. Egy kirgiz kis­fiú álmait, érzéseit mutat­ta be a szűkszavú törté­net, nagyon szépen, tisz­tán komponált, érzékletes képsorokban. Tv-etűd, filmköltemény néhány percben — ez a műfaj meglehetősen ritka, és ta­lán nem is eléggé megbe­csült a képernyőn. Pedig odakívánkozik­ , Vajk Vera Évadzárás után Jubileumi évadot zárt az ország legnagyobb színháza Az Állami Déryné Szín­ház, amely 20. idényét zárta, a következő szín­házi szezonban is fő cél­kitűzésként foglalkozik a társulat bővítésével oly módon, hogy tehetséges fiatalokat képez és nevel színésszé. A Szécsi Ferenc vezette stúdióban jövőre is neves szakemberek foglalkoznak majd a fiatalokkal, akik a stúdióban zenét, nyelve­ket, beszédtechnikát és színészmesterséget tanul­nak. A következő évben több olyan fiatal lép szín­padra a Déryné Színház előadásain, akiket már színésszé formáltak a stú­dióban. A színház tíz társulat­tal, százhúsz színésszel működik, s valamennyi­üknek helyt kell állniuk mind a drámai, mind a zenés műfajokban. A kö­vetkező szezonban olyan új, tizenöt fős együttest is szerepeltet a Déryné, amelynek tagjai csak az ebben a színházban most meghonosodott műfajban, a vígoperában lépnek majd színpadra. Az ope­raegyüttes még nem ala­kult ki véglegesen, foly­nak a meghallgatások. El­sősorban a zenés színhá­zak kórusaiból valók a jelentkezők, de szívesen látnak minden jó hangú fiatalt a színház vezetői. A következő évad első előadásait augusztus 19-én tartják, amikor egyszerre kilenc társulat lép színre — különböző műfajokat képviselve, repertoár-da­rabokkal — az ország kü­lönböző vidékein. Bemutatótervek a Dé­ryné Színházban: Móricz Zsigmond—Móricz Virág „Rokonok”, Dévai—Nádas —Szenes „Potyautas”, Örsi Ferenc „Princ, a civil”, Illyés Gyula „Fáklyaláng”, Arbuzov „Az Arbat me­séi”, Shakespeare „Szent­­ivánéji álom”, Heltai Jenő „A néma levente”, Sarka­­di Imre „Szeptember”, Kállai István „Szegény szélhámosok”, Szirmai— Em­őd „Mézeskalács”, va­lamint egy vígopera: Do­nizetti „Szeszélyes eskü­vő” („Don Pasquale”). A színház a jövő évad­ra 1800 előadást tervez, amelyekre hetvenezer bérletet adtak el, három­ezerrel többet, mint ta­valy. Az Állami Déryné Szín­ház igazgatósága a jövő­ben felkeresi a megyék művelődési vezetőit. Meg­kérik őket, tegyék lehető­vé, hogy a megyei közle­kedési vállalatok autóbu­szokat bocsássanak azok rendelkezésére, akik — színházi szempontból — szinte megközelíthetetlen helyen élnek, de igényük van a színház nyújtotta élményre, így a nagyobb községekben tartott elő­adásokat látogathatnák, és optimális körülmények között lehetnének befoga­dói a színházművészetnek! Pelesinszky Veronika Építkezők, figyelem! SÓDER, BÁNYAHOMOK ÉS FAANYAG SZÁLLÍTÁSÁT MAGÁNOSOK RÉSZÉRE VÁLLALJUK HORIZONT ÁFÉSZ Budapest, X., Fehér út 1 Telefon: 149—202 Ügyintéző: Ritter József GÉPEK SZÁLLÍTÁSA HELYBEN ÉS VIDÉKRE 1971. július 6 2 MŰSOROK­­. KOSSUTH RADIO 8.20: Régi magyar dalok Grabócz Miklós feldolgozásá­ban. 8.32: Hárjam a kürtszó! 9.07: Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfelvon­á­­sos vígopera. Közben 10.00: H. Ides. 10.05: Szép magyar novella. 11.47: Farkas Ferenc: Athéni Timon. Szvit. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.47: Törvénykönyv. 14.02: Gyermekrádió. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.00: H. Ides. 15.10: Schubert kamarazenéjéből. 16.00: A világgazda hírei. 16.05: Aureliano Fertile ope­rafelvételeiből. 16.31: Divatos szó: a hatékonyság. 16.41: Kórusok magyar költők ver­seire. 17.00: H. Ides. 17.05: Tallózás a világsajtóban. 17.20: Az MRT népi zeneka­ra játszik. 17.45: Hangos le­vél — a 125 éves balatoni gőzhajózásról. 18.00: Köny­nyűzenei hírad. 18.30: A Sza­bó család. 19.00: Esti krónika. 19.30: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben 20.10: Új földrész. Versek. 21.00: H. 21.03: A XX. század nagy írói. Mar­cel Proust. 21.43: Verbunkos muzsika. 22.00: H. Ides. 22.15: Mongóliában. 22.25: Egy sze­relem három éjszakája. Részi. 22.50: A biblia világa. I. Mi a biblia? 23.10: Nótacsokor. 24.00: H. Idős. 6.10: Régi tán­cok — fúvósokra. PETŐFI RADIO 8.05: Kamarazene. 8.40: Ri­ta Pavone és Szécsi Pál éne­kel, Helmuth Zacharias zene­kara játszik. 9.20: Népdalok, néptáncok. 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. 12.00: Zene­kari muzsika. 14.00: Randevú kettőtől — hatig! 18.10: Fia­talok hullámhosszán. 19.54: Mese. 20.00: Esti krónika 2. 20.28: Dőry József nótákat énekel. 20.40: A vívó VB férfi egyéni döntőjének közvetí­tése. 22.00: Könnyűzenei új­donságok. 22.20: Jean-Pierre Rámpás fuvolaestje az 1970. évi bukaresti Enescu-feszti­­válon. Hangf. Közben 23.00: H. Időj. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Hang­­lemezparádé. 19.01: Horusitz­­ky Zoltán: Szonáta két zon­gorára. 19.10: Részletek a bilzeni nemzetközi dzsessz­­fesztivál felvételeiből. II. 19.49: A szürke autó utasai. Rádiój. Ism. 21.44: H. 21.47: Hangfelvételek — felsőfokon. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 17.18: Műsor. 17.20: „Éle­tet az éveknek Nyugdíja­sok műsora. 18.05: Hírek. 18.10: Kuckó. 18.35: A kerék­től az űrhajóig. 19.00: Rek­lám. 19.10: Mese. 19.30: Tv­­h­íradó. 20.00: Waterloo. Mb. cs. film. 21.35: Vívó VB férfi tőr egyéni döntő. 22.15: Tv­­híradó 2. POZSONYI TV 16.00: Könnyűatlétika. 17.25: Kellemes vakációt! Gyere­keknek. 19.00: Tv-híradó. 20.05: Ballada az eltévedt mo­ziról. 21.05: Párbaj az emlé­kezettel. 21.35: Emberek és történelem. 22.10: Tv-híradó. ­ A zalaegerszegi vá­rosi tanács 120 oldalas képeskönyvet jelentet meg a közeljövőben az első jelentős magyaror­szági szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a Zalaeger­szegen felállított göcseji Falumúzeumról. A művé­szi kivitelű képeskönyv a száz évvel ezelőtti göcseji népéletet mutatja be szí­nes és fekete-fehér fölö­kön. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES VILLAMOSKOCSI-VEZETŐKET és AUTÓBUSZVEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű, 20. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi és női dolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK! 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjárművezetői gyakorlattal rendelkeznek, és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK! Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk Jelentkezés: Budapest, VII., Kertész utca 16 és a vállalat valamennyi telephelyén

Next