Népszava, 1971. július (99. évfolyam, 153–179. sz.)
1971-07-06 / 157. szám
2 Szentendrei Teátrum 1971 Egy nagyobb szabású, nagy távlatot maga elé tűző kulturális vállalkozásról könnyelműen és idő előtt nem helyes kijelenteni, hogy bevált. Nem tartom azonban könnyelműségnek, ha a Szentendrei Teátrumról jelentem ki ezt, és — bár csak a harmadik évad kezdetén járunk — idő előttinek sem. A kezdeményezés rendkívül egészséges tényezőkre támaszkodik, olyanokra, amelyeket a kor követel, amelyek világszerte feszegetik általában a színjátszás, jelesül a szabadtéri színjátszás beszűkült kereteit. Egy szép és régi város könyezete és mai élete találkozik hazánk színjátszásának történelmi múltjával és jövőjével egyszerre — lévén az egész kezdeményezés báAz idei bemutató első fele Giovanni Paisiello kis remekműve, amely Békés István kitűnő szövegátdolgozásában a Botcsinálta Bölcsek címet kapta. Szentendre gondolati alapjához, színjátszásunk ismeretlen és jeles előzményeinek szórakoztató bemutatásához úgy csatlakozik, hogy az első olasz opera volt, amelyet nálunk százhetvennyolc évvel ezelőtt magyarul színre hoztak. Az elődök iránti teljes tisztelettel hadd mondjam: aligha kedvesebb, könnyedebb modorban, mint most, majd’ két évszázad után. Köszönet érte a közreműködő ifjú színi- és zenei (és műegyetemi) növendékeknek (zenekar, énekkar), Békés András művészeti vezetőnek, Oberfrank Géza karmester és — ezúttal — rendezőnek, Forray Gábor és Székely Piroska A Szüzesség A. másik darab egy „régi ■, forrásokból merített zenés-táncos bibliai játék” (nos, igencsak régi forrás) „Jákob ősatya és az ő fiai, A szerelmes Putifárné, A szemérmetes József, valamint a hatalmas fáraó históriájával”. A kiváló zisa ifjú színész- és zeneművészjelöltjeink sokasága és néhány fiatalos kedvű érett művész. Éppen ezért rendkívül szerencsétlen módja a hírverésnek egyik képes hetilapunk képtelen fogalmazása az üggyel és helyszínével, a szentendrei főtérrel kapcsolatban. Olyan hely ez — mondja —, amely „az év tizenegy hónapjában szürke hétköznapok Csipkerózsikaálmát alussza”. Nemhogy eleven színházat nem lehet játszani ilyen téren — de emberi életet élni sem lehet. A formátlan kitétel pontosan az életet, a lényeget szippantja ki a kezdeményezésből, amely nem egyhetes életet „teremt”, hanem éppenséggel a hétköznapi életbe beleépül, szcenikusoknak, Ligeti Mária koreográfusnak. A négy főszereplő: Dunszt Mária, Kalmár Magda, Miller Lajos és Várhelyi Endre, aki a második darabban is kiválóan működik közre. A fiatal Kalmár Magda elsőrendű vígoperai képességei már nem számítanak meglepetésnek, Várhelyi Endréé még kevésbé. Nagyon örvendetes meglepetés ellenben Dunszt Máriának, a született operadrámai hősnőnek a felszabadult, finom humora. Miller Lajos teljesítménye pedig prózai színpadon is hangsúlyos említést érdemelne. Kitűnő játéka, a recitáló részek bolondos megoldása ugyanakkor egy percre sem megy a zenei megvalósítás rovására. Aki nem tudta, most meglepetéssel tapasztalhatta, milyen kiváló olasz vígoperák előzték meg Rossini, Donizetti életművét. Acél-Tükör e verses szöveg — szintén Békés István munkája — olyan elődökre támaszkodik, mint Nagybánkai Mátyás protestáns prédikátor (XVI. század), Táncz Menyhért pálos szerzetes (XVIII. század), akinek „mulatságképpen csináltatott játékát” nálunk soha nem adták elő. A humorban gazdag játéknak mai jókedvű művészeinkre kellett várnia, hogy a Szentendre főterén ácsolt deszkákról hirdethesse az egybeseregletteknek máig megszívlelést érdemlő tanulságait. Olyanféle — itt egyedül helyes — stílusban, ahol József testvérei alföldi juhászok, ahol a fáraó lángost süttet magának és Tutankhámon ismert arany fej dísze helyett egy erre isten vcscse hasonlító demizson kivágott oldalán tekintget inkább alföldi, semmint sivatagi birodalmára. (Rendező: Sík Ferenc.) Vujicsics Tihamér — kivételes zenei ismeretanyagára támaszkodva —olyatt muzsikát komponált ehhez a játékhoz, amely Hódmezővásárhelytől Kairóig és Bagdadig ereszti gyökereit. Kitűnő ötvözetével egyébként csak az életet utánozza: népzenénk is ilyen és még nagyobb távolságra nyúló gyökerekből táplálkozik. A játékban a már megdicsért fiatalok szerepe központi, tehát döntő. A színpadi körülmények megteremtőit már a fentiekben említettem. Psota Irén, Konrád Antal, Mádi- Szabó Gábor, Szabó Gyula, Sztankay István és egy sor további színész segíti elő az előadás sikerét. Maros Gábor, a főiskolát most végzett, de színpadról már ismert fiatal művész eddigi legjobb teljesítményét nyújtja „a szüzesség acél tükörét” mutató, erkölcsi tisztaságában szinte szinte elröppenő József szerepében. Az idei két szentendrei bemutató két bajára kell rámutatni: mind a két mű tömörítést kívánt volna. Még kánikulában is sok — hidegben méginkább. Az ökonómia a kőszínházban fontos — szabad téren még fontosabb. A másik: néhány színművészünk itt-ott egy percre megfeledkezik említett rangjáról. Az aránytévesztés azonban nem volt súlyos — így még hidegben is jól szórakoztunk. Rajk András Botcsinálta Bölcsek Bécsből hazaérkezett a Kodály-kórus Hétfőn délután Bécsből visszautazott Debrecenbe a Kodály-kórus, amely részt vett az V. osztrák nemzetközi kórusfesztiválon, a 42 tagú női kórus kitűnően szerepelt és a legkiemelkedőbb teljesítményt elért három együttes közé került több mint hatvan énekkarból. Az énekkar vezetőit és tagjait elutazás előtt fogadta Kurtán Sándor, hazánk bécsi nagykövete. Megnyílt a IX. eszperantó nyári egyetem Gyulán Vasárnap nyitotta meg kapuit a IX. eszperantó nyári egyetem Gyulán. Az eszperantómozgalom e nagy érdeklődésre számot tartó eseménye iránt megnőtt az érdeklődés. Az idén 14 államból 360 eszperantista érkezett Gyulára, de természetesen részt vesznek a nyári egyetemen magyar eszperantisták is. A külföldiek többsége már törzsvendégnek számít, mert rendszeresen részt vesz az egyhetes programban, de most Amerikából, Svédországból, Svájcból és más országokból új vendégek is érkeztek. A IX. eszperantó nyári egyetem ünnepi megnyitójára vasárnap délelőtt került sor a városi tanács dísztermében. A vendégeket dr. Vidó István, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd Kádár Imre, az egyetem titkára eszperantó nyelven mondott ünnepi beszédet s ismertette az egyhetes gazdag programot. Az első nap ünnepi szónoka dr. Vonsik Gyula, a TIT országos főtitkára volt, aki „Permanens művelődés — korszerű műveltség” címmel tartott előadást. Az egyetem tudományos, művészeti programja igen változatos. Programját magyar népdal- és népitáncest, tárlatlátogatás, a gyulai Várszínház előadásainak megtekintése és számos érdekes kirándulás is tarkítja. (MTI) Kiállítás Salgótarjánban Iparművészeti kiállítás nyílt vasárnap a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A tárlaton hatvanhét kerámiát, ötvösmunkát, textil faliképet állítottak ki a mai magyar iparművészet reprezentánsainak — többek között Gádor Istvánnal, Gorka Líviának, Kovács Margitnak, Szuppán Irénnek, Kopcsányi Ottónak — alkotásaiból. □ Solti György magyar származású karmester tíz éven át volt a londoni Covent Garden vezető karmestere. Most a Chicagói Szimfonikus Zenekart és a Világ más kiemelkedő zeneegyütteseit fogja dirigálni. Szombati búcsúelőadásán Heath miniszterelnök köszöntötte a kiváló magyar mestert. □ Orosházi fiatal festők legszebb alkotásaiból rendeztek kiállítást a Békés megyei Gádoroson a Justh Zsigmond Művelődési Házban. A tárlaton Fekete János, Feldmann Tibor, Dénes Sándor és Szlotta András csaknem száz festményét, grafikáját láthatják az érdeklődők. □ A „Kiváló együttes” címmel kitüntetett győri fotóklub tagjainak legújabb alkotásaiból kiállítás nyílt vasárnap a győri Műcsarnokban. □ Vasárnap délután kiállítást nyitottak meg Rácz Edit szobrászművész alkotásaiból Hajdúszoboszlón a művelődési ház nagytermében. A bemutatón több mint 50 alkotást láthatnak a nézők. □ Darvas József, az írószövetség elnöke a szovjet írók V -ik kongresszusán részt vett magyar íródelegáció vezetője. A seremetyevói repülőtéren Georgij Markov, a szovjet írószövetség első titkára, valamint a moszkvai magyar nagykövetség vezető munkatársai búcsúztatták. NÉPSZAVA A televízió előtt RIPORTEREK TALÁLTATTAK Vége hát a nagy vetélkedőnek, amely a döntő estéjén már a szó legszorosabb értelmében közös áramkörbe kapcsolt sok millió tv-nézőt, rádióhallgatót. A „fényűző” szavazásból nem is az a fontos, hogy hány megawattal honorálta a közönség dr. Feledy Péter vagy Nyakas Szilárd teljesítményét. Bizonyára Lódi Györgyért és Baráth Józsefért is meggyújtottak volna néhány százezer villanyégőt. A riportervetélkedő, a kezdeti nehézségek és bukdácsolások után, különösen a finisben érdekes, sokszínű, valódi értékeket és tanulságokat felmutató műsorrá vált. A versenyélményen túl, ez is hozzájárult a megawattokban mért sikerhez. Talpraesett, friss interjúk, jólinformáltságot, a problémák iránti érzékenységet tükröző kommentárok, szociografikus igényű riportok egész sorát láttuk, hallottuk a vetélkedő utolsó fordulóiban. Nem voltak persze hibátlanok — de a „mély vízbe dobott” riporterjelöltek munkájaként igazán figyelemreméltóak. A zsűri sok hasznos és okos tanácsot adott a versenyzőknek. Időnként azonban, mintha megfeledkezett volna arról, hogy a riporterségi szakma, amelyet a legjobb képességek, adottságok mellett is csak hosszú évek gyakorlatával lehet mesterfokon csinálni. Olykor bizony nagyon nehezek voltak a feladatok, a zsűri pedig elég sokat követelt. Kár, hogy a „felnőtt” riporterek munkái iránt nem mindig ilyen igényesek a szerkesztők. A riportervetélkedő végső soron a közönségnek és a televíziónak, rádiónak is nyeresége. Sok órányi változatos, néha izgalmas és szórakoztató műsor kerekedett belőle, rátermett, rokonszenves riporterjelöltek edződtek, nőttek fel szemünk láttára a további feladatokhoz is. A közönség megkedvelte őket: a jól kérdező, ironikus humorú Feledy Pétert, a tárgyilagos, kicsit „rámenős”, stílusában és alkatában egyaránt szikár Nyakas Szilárdot,, a kellemes egyéniségű, jó hangulat- és kapcsolatteremtő Lódi Györgyöt és a kamaszosan kedves, lelkes Baráth Józsefet. A vetélkedőn nemcsak riporterek, hanem riportok, témák is találtattak. Sok fontos kérdés és érdekes probléma, további elemzésre, vitára, dokumentálásra méltó téma, mindenféle műfajban. Ezeket is és az ifjú riportereket is szívesen viszontlátnánk a képernyőn. SOROZATBÚCSÚZTATÓ Soames meghalt, a Forsyte család huszonhat hét után levonult képernyőinkről. Emlékükre — az elektromos szavazás főpróbájaként — vasárnap este 790 ezer százal égőt gyújtott a hálás közönség. Kevésbé látványosan, de ugyancsak véget ért A vadon törvényei című természetfilm-sorozat és a tizenhárom részes francia kalandfilmsorozatot is elvitte Gorri, az ördög. Nem baj. Az új filmsorozat, a Salto mortale Diron családja a bemutatkozáskor kissé sótlannak tűnt, a történet pedig nehézkesnek, de még minden lehet belőle. Szórakozás is. A búcsúzó sorozatok hetén az évad utolsó színházi bemutatóiból adott ízelítőt a Színházi Album. Kár, hogy ez a műsor egy lépéssel mindig elmarad az eseményektől. Jó lenne a jövő évadban — a technikai akadályok és műsor ritka jelentkezése ellenére —valahogy szinkronba hozni az érdekes beszámolókat a mindenkori aktualitással, örömmel láttuk a műsorban Hegedűs Gézát — értő és közérthető kis esszéi, kritikái gazdagítják a színházi albumot. Kabaré utca 1... A szombat esti kabaréműsor címe, a sejtelmes három ponttal, netán azt jelenti, hogy legközelebb a Kabaré utca 2. számú „vidám pesti házba” látogathat el a tv-néző? Ismerős volt a ház, ismerősek a jelenetek, magánszámok, témák, tréfák, poének is — hiába, kis ország vagyunk. Tulajdonképpen méltányolni kellene a tv ismétlődő erőfeszítéseit humorügyben, de ez a kabaréház, sajnos, meglehetősen gyenge lábon állt. Nehéz dolog a könnyű műfaj! KÖLTÉSZET KÉT MŰFAJBAN Megjelenés előtt címmel Devecseri Gábor új verseiből láttunk negyedórás lírai összeállítást. Szépek voltak a versek, kitűnő a válogatás, a rendezés, nemesen egyszerű a játékos és filozofikus költemények tolmácsolása. Több ilyen rövid, bensőséges hangulatú versműsorra volna szükség. Műsorváltozás folytán került képernyőre az Út Párizsba című költői szovjet kisfilm. Egy kirgiz kisfiú álmait, érzéseit mutatta be a szűkszavú történet, nagyon szépen, tisztán komponált, érzékletes képsorokban. Tv-etűd, filmköltemény néhány percben — ez a műfaj meglehetősen ritka, és talán nem is eléggé megbecsült a képernyőn. Pedig odakívánkozik , Vajk Vera Évadzárás után Jubileumi évadot zárt az ország legnagyobb színháza Az Állami Déryné Színház, amely 20. idényét zárta, a következő színházi szezonban is fő célkitűzésként foglalkozik a társulat bővítésével oly módon, hogy tehetséges fiatalokat képez és nevel színésszé. A Szécsi Ferenc vezette stúdióban jövőre is neves szakemberek foglalkoznak majd a fiatalokkal, akik a stúdióban zenét, nyelveket, beszédtechnikát és színészmesterséget tanulnak. A következő évben több olyan fiatal lép színpadra a Déryné Színház előadásain, akiket már színésszé formáltak a stúdióban. A színház tíz társulattal, százhúsz színésszel működik, s valamennyiüknek helyt kell állniuk mind a drámai, mind a zenés műfajokban. A következő szezonban olyan új, tizenöt fős együttest is szerepeltet a Déryné, amelynek tagjai csak az ebben a színházban most meghonosodott műfajban, a vígoperában lépnek majd színpadra. Az operaegyüttes még nem alakult ki véglegesen, folynak a meghallgatások. Elsősorban a zenés színházak kórusaiból valók a jelentkezők, de szívesen látnak minden jó hangú fiatalt a színház vezetői. A következő évad első előadásait augusztus 19-én tartják, amikor egyszerre kilenc társulat lép színre — különböző műfajokat képviselve, repertoár-darabokkal — az ország különböző vidékein. Bemutatótervek a Déryné Színházban: Móricz Zsigmond—Móricz Virág „Rokonok”, Dévai—Nádas —Szenes „Potyautas”, Örsi Ferenc „Princ, a civil”, Illyés Gyula „Fáklyaláng”, Arbuzov „Az Arbat meséi”, Shakespeare „Szentivánéji álom”, Heltai Jenő „A néma levente”, Sarkadi Imre „Szeptember”, Kállai István „Szegény szélhámosok”, Szirmai— Emőd „Mézeskalács”, valamint egy vígopera: Donizetti „Szeszélyes esküvő” („Don Pasquale”). A színház a jövő évadra 1800 előadást tervez, amelyekre hetvenezer bérletet adtak el, háromezerrel többet, mint tavaly. Az Állami Déryné Színház igazgatósága a jövőben felkeresi a megyék művelődési vezetőit. Megkérik őket, tegyék lehetővé, hogy a megyei közlekedési vállalatok autóbuszokat bocsássanak azok rendelkezésére, akik — színházi szempontból — szinte megközelíthetetlen helyen élnek, de igényük van a színház nyújtotta élményre, így a nagyobb községekben tartott előadásokat látogathatnák, és optimális körülmények között lehetnének befogadói a színházművészetnek! Pelesinszky Veronika Építkezők, figyelem! SÓDER, BÁNYAHOMOK ÉS FAANYAG SZÁLLÍTÁSÁT MAGÁNOSOK RÉSZÉRE VÁLLALJUK HORIZONT ÁFÉSZ Budapest, X., Fehér út 1 Telefon: 149—202 Ügyintéző: Ritter József GÉPEK SZÁLLÍTÁSA HELYBEN ÉS VIDÉKRE 1971. július 6 2 MŰSOROK. KOSSUTH RADIO 8.20: Régi magyar dalok Grabócz Miklós feldolgozásában. 8.32: Hárjam a kürtszó! 9.07: Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfelvonásos vígopera. Közben 10.00: H. Ides. 10.05: Szép magyar novella. 11.47: Farkas Ferenc: Athéni Timon. Szvit. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. 13.47: Törvénykönyv. 14.02: Gyermekrádió. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.00: H. Ides. 15.10: Schubert kamarazenéjéből. 16.00: A világgazda hírei. 16.05: Aureliano Fertile operafelvételeiből. 16.31: Divatos szó: a hatékonyság. 16.41: Kórusok magyar költők verseire. 17.00: H. Ides. 17.05: Tallózás a világsajtóban. 17.20: Az MRT népi zenekara játszik. 17.45: Hangos levél — a 125 éves balatoni gőzhajózásról. 18.00: Könynyűzenei hírad. 18.30: A Szabó család. 19.00: Esti krónika. 19.30: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben 20.10: Új földrész. Versek. 21.00: H. 21.03: A XX. század nagy írói. Marcel Proust. 21.43: Verbunkos muzsika. 22.00: H. Ides. 22.15: Mongóliában. 22.25: Egy szerelem három éjszakája. Részi. 22.50: A biblia világa. I. Mi a biblia? 23.10: Nótacsokor. 24.00: H. Idős. 6.10: Régi táncok — fúvósokra. PETŐFI RADIO 8.05: Kamarazene. 8.40: Rita Pavone és Szécsi Pál énekel, Helmuth Zacharias zenekara játszik. 9.20: Népdalok, néptáncok. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Zenekari muzsika. 14.00: Randevú kettőtől — hatig! 18.10: Fiatalok hullámhosszán. 19.54: Mese. 20.00: Esti krónika 2. 20.28: Dőry József nótákat énekel. 20.40: A vívó VB férfi egyéni döntőjének közvetítése. 22.00: Könnyűzenei újdonságok. 22.20: Jean-Pierre Rámpás fuvolaestje az 1970. évi bukaresti Enescu-fesztiválon. Hangf. Közben 23.00: H. Időj. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Hanglemezparádé. 19.01: Horusitzky Zoltán: Szonáta két zongorára. 19.10: Részletek a bilzeni nemzetközi dzsesszfesztivál felvételeiből. II. 19.49: A szürke autó utasai. Rádiój. Ism. 21.44: H. 21.47: Hangfelvételek — felsőfokon. 23.00: H. Idős. TELEVÍZIÓ 17.18: Műsor. 17.20: „Életet az éveknek Nyugdíjasok műsora. 18.05: Hírek. 18.10: Kuckó. 18.35: A keréktől az űrhajóig. 19.00: Reklám. 19.10: Mese. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Waterloo. Mb. cs. film. 21.35: Vívó VB férfi tőr egyéni döntő. 22.15: Tvhíradó 2. POZSONYI TV 16.00: Könnyűatlétika. 17.25: Kellemes vakációt! Gyerekeknek. 19.00: Tv-híradó. 20.05: Ballada az eltévedt moziról. 21.05: Párbaj az emlékezettel. 21.35: Emberek és történelem. 22.10: Tv-híradó. A zalaegerszegi városi tanács 120 oldalas képeskönyvet jelentet meg a közeljövőben az első jelentős magyarországi szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a Zalaegerszegen felállított göcseji Falumúzeumról. A művészi kivitelű képeskönyv a száz évvel ezelőtti göcseji népéletet mutatja be színes és fekete-fehér fölökön. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES VILLAMOSKOCSI-VEZETŐKET és AUTÓBUSZVEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű, 20. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi és női dolgozók, mert vállalaton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI-VEZETŐNEK! 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjárművezetői gyakorlattal rendelkeznek, és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK! Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív szerződés szerint Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk Jelentkezés: Budapest, VII., Kertész utca 16 és a vállalat valamennyi telephelyén