Népszava, 1971. szeptember (99. évfolyam, 205–230. sz.)

1971-09-01 / 205. szám

2 Kiküldött tudósítónk telefonjelentése Viszonylagos csend és érdektelenség a XXXII Velencei Filmfesztiválon Félidejéhez érkezett a XXXII. velencei filmfesz­tivál. A részt vevő 21 or­szág vetítésre kerülő 19 filmjéből még 18 hátra­van, de az már bizonyos­nak látszik, hogy ez a se­regszemle sem ilyen növeli majd a fesztiválok jó hí­rét, és nem bizonyítja jo­gosultságukat. Úgy látszik, ez is csak egy lesz az el­múlt évek viszonylag si­kerületlen fesztiváljai kö­zött. Pedig nagy vihar — politikai és művészi . Mindenesetre, keresztül­vitték a változásokat és ennek következtében a Volpi alapította velencei filmfesztivál az idén ala­posan megváltozott modor, került megrendezésre. A változás lényege, hogy megszüntették a fesztivál versenyjellegét — nem hir­dettek és — eddig úgy van — nem is adnak ki díjakat. „A részvétel a díj" — mondta a rendező bizottság egyik tagja, az olimpia jelszavára utalva. Ezért már a válogatás so­rán ügyeltek arra, hogy a „szerzők fesztiválja" le­gyen ez az idei, és — ezt már a kritikus mondja — ne a világban végbemenő társadalmi folyamatok va­lódi ábrázolásának sereg­szemléje. Az is a változáshoz tar­tozik, hogy mérhetetlenül megnövelték a fesztiválon belül eddig is szokásosan megrendezésre kerülő mellék­rendezvények szá­mát. Emiatt aztán a fesz­tivál vendégének a Lidó­­tól Mestréig (Velence elő­városa) gigantikus mozi­nak tűnik Velence. A kü­lönböző vetítések szél előzte meg a fesztivált. A viharos előzmények egy és más utórezgését fel is fedezhetjük a fesztivá­lon, de a „szenzáció" el­maradt. Legalábbis a mű­vészi, eddig biztosan. A fesztivált megelőző vihart éppen ezek a fesztiválok válságát elkerülni akaró személyi és szervezeti in­tézkedések okozták. Az olasz lapokban ma is zaj­lik a vita: „Venezia si — Venezia­no” (legyen Ve­lence, vagy ne legyen), vannak szórva a város mozijaiban —, ahol a hi­vatalosan bemutatásra ke­rülő nagy­játékfilmek és a különböző műfajú kis­­filmek fesztiválja mellett (ez utóbbi huszonketted­szer kerül megrendezés­re) megnézhetik az érdek­lődők az etnográfiai és szociológiai filmek sereg­szemléjét, amit az idén három téma, a harmadik világ, a technológiai civi­lizáció és az aktualitások köré csoportosítottak. Kü­lön bemutatósorozata van az idén az 1927-től máig gyártott belga dokumen­tumfilmeknek is. A filmszakemberek, kri­tikusok körében legna­gyobb sikere egyébként — s ez talán mond vala­mit a fesztivál művészi színvonaláról — a külön­böző retrospektív filmtör­téneti vetítéseknek van. A két legjobb filmtörté­neti seregszemle közül az első, az 1895 és 1915 kö­zött gyártott francia fil­meké, mindig telt ház előtt megy. De a másik, „Max Reinhardt és a né­met film 1916—1926’[ is v­ikws,­­zott „Under Milk Wood" (A tejerdő alatt) és az Aldous Huxley „The De­vils" (Az ördög) című könyvéből készült, azonos című film, az olaszok „Üres piac” című filmje, a franciák „M mint Má­tyás ” című filmje és a mi „Horizont” című filmünk­nek van sikervisszhangja. Ha emlékezetes közönség­sikere talán nem is lett Gábor Pál filmjének, az összegyűlt szakemberek, kritikusok rokonszenvvel beszéltek a filmről. Kor­rektnek, jó ritmusúnak tartották. Ebben a közeg­ben is egyre erősödik ugyanis azoknak a hang­ja, akik a sok filmblöffel, filmhalandzsával, álmély­séggel szemben a valódi társadalmi, emberi prob­lémák elmélyült ábrázolá­sát kívánják a filmművé­szettől. Meglehetősen ve­gyes visszhangja van az amerikaiak bemutatójá­nak is, az „Utolsó film" című allegorikus alkotás­nak, amely a fesztivál el­ső hetét zárta. A részvétel a díj Bemutatták a Horizontot Érdekes színfoltja c. fesztiválnak a „The Free Cinema: USA” című be­­mutatósorozat, a fiatal, független amerikai fil­mesek jószándékú, ötlet­gazdag, de nagyon sok­szor dilettáns próbálkozá­sainak gyűjteménye. A körülbelül 20—50 perces filmek közül messze ki­emelkedik a programba utólagosan felvett és tel­jes egészében dokumen­tumanyagból összevágott ,,Angéla — egy forradal­már portréja" című, An­gela Davist bemutató film és az amatőrszintű, de rendkívül sok új techni­kai ötletet felvonultató „Whisky — unalom” cí­mű. Az első héten bemuta­tott ,nagy­játékfilmek kö­zül — már a válogatás szempontjai miatt is sok az érdektelen — a Dylan Thomas emlékének áldo- AZ ASVANI OLAJFORGALMI VÁLLALAT FELVESZ 8 ÁLTALÁNOST VÉGZETT FIÚKAT elektrolakatos ben­zinkútszerelő és karbantartó ipari tanulónak A KIKÉPZÉS HELYE: Várpalota MOM 305. sz. , Szakmunkásképző Intézet A KÉPZÉS IDEJE: három év Díjtalan kollégiumi ellátás biztosítva A vállalat a tanulmányi ösztöndíjon felül a tanulókkal társadalmi ösztöndíjszerződést köt, és részükre a második félévtől 250,0 Ft ösztöndíjat biztosít JELENTKEZNI LEHET: Á F­O R­asván­yol­a­jforg­almi VÁLLALAT Budapest, IX., Közraktár utca 30, V. emelet 11 Budapesti Vegyiművek I­I AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ érettségizett dolgozókat különféle adminisztrációs munkakörbe, kezdő, vagy gyakorlattal rendelkező könyvelőket, bérelszámolókat, továbbá gyors- és gépirónőket JELENTKEZÉS: Budapest, IX., Kén utca 5 FŐKÖNYVELŐSÉG Telefon: 276—282 Álforradalom és rémdráma A második hét első be­mutatója, az „Arác’ című mexikói film, az öregek és a fiatalok közötti em­beri kapcsolatokat, a ge­nerációs problémákat boncolgatja egy 1800-ban Amerikában játszódó tör­ténet ürügyén. Mint a si­kerületlen filmek zömé­nek, ennek is a didakti­­kusság, a felesleges rész­letek képi, színészi ma­gyarázata és a vontatott­­ság a fő hibája. Az első igazán botrány­­szagú bemutató a spa­nyolok „Libertina '90” cí­mű zavaros, álforradalmi hangulatú filmje. Nagyon rossz film, zavarosságából csak az a bizonyos lóláb látszik ki: meggyőzni a fiatalokat, hogy a hatalom mindenütt egyforma, sőt, vannak még a spanyolnál rosszabbak is. Ha ez az ideológiai szándék nem­ lenne olyan szemérmet­len, a film szót se érde­melne. Az angolok harmadik bemutatója a Marion Brando főszereplésével készült „Az éjszakai láto­gató’ című alkotás, pszi­chológiai rémdráma. Re­mélhetően, a hátralevő filmek között akadnak majd jobb művek. Szalontay Mihály N­E­P­STAW 1971. szeptember 1. (((((((mn A rádió mellett »mi)))))) AZ ÉLETEM, EMLÉ­KEIM sorozat legutóbbi számában Kós Károly, az ismert erdélyi író vallott életútjáról. Balogh Edgár rövid bevezetése után hangzott fel az író önélet­rajza — a művek tükré­ben. Hiszen a legizgalma­sabb művészi pálya­ is csak akkor érdekes a­ hall­gató számára, ha az el­hangzott illusztrációk iga­zolják hitelességét, ha fel tudják kelteni az érdeklő­dést a művek iránt. Ez a mostani közel egyórás műsor szinte ismeretter­jesztő feladatot is vállalt, hiszen Kós Károly nevét, műveit egy kicsit háttér­be szorította az idő. Most azonban azok számára, akik ismerték, szerették az írót, jóleső elégtétel volt a megemlékezés, azok számára pedig, akik csal, eztán kívánnak könyvei­­k­kel közelebbről megismer­kedni, értő eligazítást je­lentett. VÁSSZA ZSELEZNO­­VA: A rádió Gorkij-cik­­lusában ezúttal vasárnap esti főműsorként került sor az egyik méltán leg­ismertebb, legnépszerűbb Gorkij-dráma rádiós be­mutatkozására. Vássza Zseleznova, ez a törhetet­len akaraterejű, könyör­telenül célratörő asszony olyan figura, amelyet nem könnyű megformálni. Pso­­ta Irén alakítása mesteri volt, jól eltalálta a hősnő szárazon kimért, kegyet­len, hátborzongtató hang­jait, de tudott lágy és halk is lenni, minden gesztu­sában, minden hangjában mesterien visszafogott, fe­gyelmezett volt, nem a fi­gura sablonjait alkalmaz­ta. Most már, akik eztán fogják olvasni a művet, talán épp a rádiós bemu­tató következtében. Psota hangjain hallják megszó­lalni ezt a különös asz­­szonyt. Vássza menye, akit Ronyecz Mária alakí­tott, a forradalmárnő, drá­­mailag ugyanolyan erőtel­jes megformálást követelt volna, mint a főhős. Nem Ronyecz Márián múlott, hanem bizonyára a ren­dezőn, hogy sok apró részlet homályban ma­radt a hősnő sorsát ille­tően, s így az emigráció­ból való visszatérésén csak csodálkozhattunk, hiszen nem tudhattuk, mikor ment el. Ugyan­csak rendezői hiba, hogy a­ mellékszereplők megle­hetősen homályban ma­radnak (Pityorkin, vagy a bíró fia). Mindezek elle­nére — hiszen végül is egyetlen órába kellett be­sűríteni a darabot — a Vássza Zseleznova rádió­­sított változata igazi él­ményt jelentett. AZ EGYNYOLCAD EM­BER. Fantasztikus rádió­­drámában kevés része van általában a hallgatóknak, hát még a gyermek- és ifjúkorú hallgatónak! A szünidő végén került mű­sorra Borontd-Bolics György és László Endre kétrészes játéka. Hétfőn délelőtt sugározták az el­ső részt, bizonyára népes gyermekhallgatóságnak. A szerdai második részt azonban legfeljebb né­hány ráérő nagymama hallgathatja meg már csak, hogy beszámolhas­son az évnyitón, az isko­lában levő unokájának a történtekről... Hiszen szeptember 1-én, délelőtt tíz órakor aligha ülnek a rádiókészülék mellett az iskolások. ARANYHANGOK. A népszerű sorozatban ez­úttal a század talán leg­népszerűbb énekese, Ben­­jamino Gigli következett. Csaknem két órát szánt a rádió a régóta várt adás­nak — megérte! Kertész Iván tömören vázolta­ fel a nagy énekes pályáját, s kevés szövegében arra is biztosított helyet, hogy íz­léssel és mértékkel jelez­ze Gigli kivételes tehetsé­gének határait is. Sokak kedves emlékeit ébresz­tette a rádió akkor is, amikor a hétfői kívánság­­műsorban Rózsahegyi Kálmán alakját idézte fel. Ez az adás is felébresztett azonban bennünk egy mű­sorpolitikai kívánságot: tudjuk, hogy nem lehet egy ilyen, típusú műsor­­tömb anyagát előre rész­letezni, de ha már a rá­dióújságban nincs rá mód, legalább az adás kezdetén kellene bejelenteni, mi­korra várható egy-egy ki­emelkedőbb részlet sugár­zása. A Hétfői kívánságmű­sornak oly nagy és hűsé­ges hallgatótábora van, hogy ennyi előzékenysé­get igazán megérdemelne. Háry Márta Új „25. Színház" a Népköztársaság útján A „25. Színházi" októ­berben új, végleges he­lyén kezdi évadját, a Magyar Újságírók Szövet­ségének Székházában (Népköztársaság útja 101.) Az első bemutató novem­berben lesz, a Fényes sze­lekből készített színművet (Hernádi Gyula és Jancsó Miklós írták színpadra a forgatókönyvet) Jancsó Miklós rendezi. A követ­kező bemutató Gyurkó László műve: „A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges sza­­landjai és gyönyörűszép halála”, Berek Kati­­ ren­dezésében. A társulat új tagjai: Berek Kati, Kristóf Ti­bor és Zala Márk, új fő­rendezője Szigeti Károly. Ki mit tud Bulgáriáról? 7. Mikor ünnepük a bolgár kultúra és a szláv írás napját? 1 Április 19-én 2 Május 17-én 2 Május 24-én HÁZIASSZONYOK, FIGYELEM! Megnyílt Budapest első ÖNKISZOLGÁLÓ MOSÓSZALONJA VII., Rákóczi út 8/11 A svájci automata gépeken 1 óra alatt kész a nagymosás! A kimosott ágyneműt ö1 óra alatt kivasalhatja! A mosáshoz szükséges mosószert a FŐVÁROSI PATYOLAT biztosítja! A szalonban férfiingek mosását is vállaljuk 6 és 24 órás határidőre .«IS KERESSE FEL ÖN IS A fővárosi patyolat mosószalonját Nyitva reggel 7-től este 7 óráig! Kölcsönös moszkvai és budapesti vendégjátékkal kezdődik az operaszezon Budapesti dalszínhá­zunk idei évadja vendég­játékkal kezdődik. Társu­latunk szeptember 15-én a Szovjetunióba utazik. A moszkvai Nagyszínház­ban kilenc alkalommal lép fel a három Bartók-mű­vel, Szokolay Vérnászá­val, Monteverdi remek­művével, a Poppea meg­koronázásával és Puccini Manon Lescaut című ope­rájával. Mint ismeretes, ugyanebben az időszak­ban látogat hozzánk a moszkvai Nagyszínház tár­sulata, amely a Borisz Godunovot, a Pique Da­­me-ot, és Prokofjev mű­vét, a Szemjon Kotkót játssza Budapesten. A moszkvai vendégjá­tékon kívül további há­rom alkalommal szerepel külföldön operai társula­tunk. Április végén Ró­mában a Bartók-műveket ötször adja elő, májusban operaegyüttesünk a Prá­gai Tavaszon vesz részt, júniusban a balettegyüt­tes a várnai balettfeszti-­­válon­­ vendégszerepel. Operatársulatunk új tag­jai : Láposi Dániel (Ko­lozsvárról), Nagy János (az Állami Népi Együt­testől), Fülöp Attila, Zsig­­mond Gabriella, Berkes János, Páka Eszter. Új segédrendező Fehér And­rás, új karigazgató Nagy Ferenc. Az Állami Ba­lettintézet nyolc most vég­zett növendéke került az Operaházhoz. Rendes tag­gá lépett elő az ismer­tebbek közül Laczó Ildi­kó, Torday Éva és Ko­­váts Kolos. Néhány jeles művé­szünk nyugalomba vonult, köztük Harangozó Gyula, évtizedeink kimagasló táncművésze és koreográ­fusa, aki négy és fél évti­zedet töltött az Operaház­nál. □ A Csehszlovák Kul­túra értesíti az érdeklődő­ket, hogy a cseh és szlo­vák nyelvtanfolyamokra 1971. szeptember 13-ig le­het jelentkezni (VI., Nép­­köztársaság útja 21.) reg­gel 9-től 17 óráig. □ A vietnami nép éle­téről és küzdelméről szóló fotókiállítás nyílik ma a Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezésében a Liszt Ferenc utcai könyv­­klubban. HA KÉRDEZ — FELELÜNK! HA NINCSEN — BESZEREZZÜK! HA BEÉRKEZIK — ÉRTESÍTJÜK! CENTRUM VEVŐSZOLGÁLAT Áruházaink profiljába tartozó minden cikkre felvilágosítást, vásárlási tanácsot ad REGGEL 9-TŐL ESTE 9-IG . MŰSOROK = Főv. Nagycirkusz: Nyári parádé (fél 8). —. Pest mc. Tanács díszudvara: M. All. Hangversenyzenekar (B. s. 5.1­8, rossz idő esetén: 2-án). A Nemzeti Színház 1971. szeptember 11-én 7 órakor Madách Imre: Mózes c. drá­májával­­ nyitja évadját- Ugyanaz nap a Katona Jó­zsef Színház Csurka István: nagy sikerű víg­játékával, a Döglött aknákkal kezdi sze­zonját. A Nemzeti Színház­ban műsoron: Az ember tra­gédiája, Rómeó és Júlia, Ro­­sencrantz és Guildenstern ha­lott, ún. Hadrián,’ Ivanov, Bánk bán, Félkegyelmű, Bűn­­beesés után. A Katona Jó­zsef Színházban műsoron: Arbat meséi, Mindent a kert­be, Iván, a rettentő, Stuart Mária, Luzitán szörny, Fös­vény, Varsói melódia. Jegyek már kaphatók a színházak pénztárainál délelőtt 10 órá­tól. Csoportos jegyigénylés a szervezési osztályon. Nagyme­ző u. 19. Telefon: 111—818. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Kedvelt régi melódiák. 9.00: A 22-es csapdája. XXV. 9.20: Szimfonikus zene. 10.00: H. Idős. 10.03: Az egy nyolcad ember II. 11.08: Kórusmuzsi­ka. 11.30: A Szabó család.­ Ism. 12.00: Déli krónika. 12.20­: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.13: Népi zene, nó­ták. 13.43: Válaszolunk hall­gatóinknak. 14.00: A koldus­diák. Részi.. 14.36: Kamaraze­ne. 15.00: H. Idős. 15.10: A világgazd. hírei. 15.15: Nyitni­­kék. 13.50: Darvas Ferenc: Rondó két szaxofonra, zongo­rára, ütőhangszerekre és bő­gőre. 16.00: A világgazd. hí­rei. 16.05: Beregi szőttes. Ism.. 16.50: Csárdások. 17.00: H. Ides. 17.05: Ku­lp.­figyelő. 17.20: Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek. 18.00: Töltsön egy órát kedvencei­vel! 19.00: Esti krónika. 19.25: Közv. a Magyarország—Jugo­szlávia válogatott labdarúgó­iért II. félidejéről. 20.20: Népzenei magazin. 21.00: Gondolat. 21.29: Bartók: I. vonósnégyes. 22.00: H. Időj. Sporth. 22.20: Népballadák, népdalok. 22.40: A hazai tár­sadalomkutatás tapasztalatok­­­ból. Kvn. 23.00: Könnyűzene. 24.00: H. Időj. 0.10: Opera­áriák. PETŐFI RADIO 8.05: Mozart: B-dúr diver­­tihiemo K. 287. 8.45: Arab arcképcsarnok. Ism. 9.00: Ebe Suignani énekel. 9.25: Mi van a varázsdobozban? 9.55: Né­hány perc tudomány. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Vietnami népdalok. 12.08­: Rim­szkij , Korszakov: Versenymű harsonára és fú­vószenekarra. 12.20: Egy kis zenés Toscanini-életrajz. II. 13.00: Hírek. Időjárásjelentés. 13.03: II. Idős. 13.03: Bánk bán. Részi. 14.00: Zenés dél­után kettőtől — hatig! 18.10: Kis magyar néprajz. 18.15: Verdi, Otelló. Részi. 18.25: Közv. a Magyarország—Jugo­szlávia válogatott labdarúgó­­mérk. I. félidejéről. 19.13: Népdalcsokor. 19.34: Fülemü­lék holdfényben. Rádió 1. 19.54:­­Mese. 20.00: Esti krónika 2. 20.28: Hangverseny a stúdió­ban. 21.08: Könnyűzene Hor­váth Jenő szerzeményeiből. 21.40: A históriák forrásánál. Kézfelkelés Moszkvában 22.0­­: Hangverseny­ naptár. 22.14: A Moszkvai Állami Filharmó­nia Zenekarának hangverse­nye. Hangf. Közben 23.00: H. Időj. 24.00: H. Időj. URH 18.00: H. Időj. 18.10: Tánc­zenei koktél. 18.55: A trófeá­tól a természetvédelemig. Ism. 19.10: Haydn műveiből. 20.05:­ A dzsessz kedvelőinek. 20.21: H. 20.24: Zenekari mu­zsika. 21.19: Giordano: Fedo­ra. Három felv. opera. 23.00: H. Ides. „ TELEVÍZIÓ 9.30: Az uszuri tajga. Ism. 10.00: Rózsa Sándor. II. rész. Ism. 10.55: Könnyűzene az in­­tervízió műsorából. A Len­gyel Televízió felvétele. 13.28: Hírek. 17.35: 6. szeptember... Holland kisfilm. 18.00: Rek­lámműsor. 18.10: Esti mese. 18.20: Telesport. Magyaror­szág—Jugoszlávia labdarúgó- mérkőzés közvetítése. 20.20: Tv-híradó. 20.50: Klasszikusok tévéfilmen. Egy őrült naplója. 21.40: Alba Regia napok. — Videoton In­ter jazz- fesztivál 1971. 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.25: Hogy eredőmé­­nyesebb legyen a tanulás. A TIT pedagógiai nyári egye­teme Szegeden. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 18.20: Magyarország—Jugo­szlávia labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. Színes. 20.20: Irrterfórum »71. Fiatal művészek nemzetközi seregszemléje a fertődi kas­télyban. Ilari Lehtinen fuvo­laművész (Finnország) hang­versenye. — Viktoria Jagling gordonkam­ű­vésznő (Szovjet­unió) hangversenye. Színes. 21.05: Vankóné Dudás Juli. Magyar kisfilm. Színes. 21.20: Tv-híradó — L kiadás. Um, POZSONYI TV 16.30: Élet egy antik vá­rosban. 17.15: Film a késmár­­ki fatemplomról. 17.50: Ér­dekességek a brnói nemzet­közi vásárról. 19.00: Tv-hi­adó. 19.40: Dalok. 19.50: PUma riport a gyermekek közleke­dési biztonságáról. 20.05: Vígjáték. 22.95: Tv-h­radó*

Next