Népszava, 1971. november (99. évfolyam, 258–282. sz.)

1971-11-02 / 258. szám

KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Houari Bume­­dient, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársa­ság „fori-gdelipi” tanácsá­nak elnökét Algéria nem­zeti ünnepe, a felszabadí­tó harc megindulásának 17. évfordulója alkalmá­ból. Péter János külügy­miniszter táviratban kö­szöntötte Abdelaziz Bu­­teflika algériai külügy­minisztert, Varsóba utazott egyhe­tes látogatásra a pedagó­gusok szakszervezetének tanulmányi küldöttsége a lengyel testvérszakszerve­zet meghívására. Han Szu Gil, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külkereskedelmi miniszterhelyettese, aki a két ország árucsere-for­galmi tárgyalásai alkal­mából tartózkodott ha­zánkban, hétfőn elutazott Budapestről. A KNDK miniszterhelyettesét fo­gadta dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter is Vanja Vranjicannak, a Jugoszláv Vasutak vezér­­■ igazgatójának vezetésével hétfőn — dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhe­lyettes, MÁV vezérigaz­gató meghívására — vas­utasküldöttség érkezett hazánkba. Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök vezetésével va­sárnap fővárosi tanácsi küldöttség utazott Indiá­ba. „ A magyarországi unitá­rius egyház október 31-i zsinati ülésén dr. Ferencz Józsefet az unitárius egy­ház püspökévé, Bartók Bélát az unitárius egyház főgondnokává választotta Megválasztásukhoz az Ál­lami Egyházügyi Hivatal az előzetes hozzájárulást megadta. A Guineai Demokrata Párt küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására október 17—31 között ba­ráti látogatást tett ha­zánkban a Guineai De­mokrata Párt küldöttsé­ge, amelyet dr. Kamara Kekoura, a Központi Bi­zottság tagja, egészség­­ügyi államtitkár vezetett. A guineai küldöttség át­adta Ahmed Sekou Toure elnöknek, a Guineai De­mokrata Párt főtitkárá­nak Kádár Jánoshoz, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárához in­tézett baráti üzenetét. A küldöttség megbeszélést folytatott Pullai Árpád­dal, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság más képviselői­­vel. Látogatást tett a bu­dapesti pártbizottságon, a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Hazafias Népfront Országos Taná­csánál, s a KISZ közpon­ti bizottságában, találko­zott dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter­rel. A guineai vendégek megismerkedtek Buda­pest nevezetességeivel és ellátogattak Borsod me­gyébe, ahol ipari, mező­­gazdasági és egészségügyi létesítményeket tekintet­tek meg. A guineai párt­küldöttség nagy érdeklő­déssel tanulmányozta a szocialista építőmunka tapasztalatait, a párt- és a tömegszervezetek tevé­kenységét, eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a­ két párt kapcsolatai­ról. A baráti légkörű esz­mecserék és találkozók során a küldöttség tájé­koztatást adott a Guineai Demokrata Párt tevé­kenységéről, valamint a guineai nép társadalmi, gazdasági és kulturális té­ren elért vívmányairól, a guineai nép harcáról az imperialista erők és bel­ső szekértolói ellen. E harcban kimagasló győ­zelmet aratott az k­flu. november 22-i fegyveres imperialista támadás vis­­­­szaverésével. Az MSZMP Központi Bizottságának képviselői kifejezték, hogy a magyar nép mély megbecsüléssel tekint a guineai nép eredményeire és harcára. Szolidaritásukról biztosí­tották a guineai dolgozó­kat országuk függetlensé­gének megvédéséért, a társadalmi­­ haladásért folytatott küzdelmükben és az imperializmus neo­­kolonialista törekvései el­len vívott harcukban. A két párt képviselői elítél­ték az imperialisták in­­­dokínai c­­ég közel-keleti agresszióját és támogatá­­­sukat fejezték ki Viet­nam­, Kambodzsa, Laosz,, •az­ arab országok, Gui­nea-Bissau, Angola, Mo­zambique, Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek igazságos, fel­­­szabadító harca iránt. Nagy jelentőséget tulaj­donítottak az imperialis­taellenes erők akcióegysé­gének a nemzetközi reak­ció és a neokolonialista törekvések ellen, a világ­­­békéért és az egyetemes társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A két párt képviselői megállapodtak, hogy to­vább fejlesztik a két or­szág és a párt kapcsola­tait és együttműködését, amivel hozzájárulnak a guineai és a magyar nép barátságinak további el­mélyítéséhez. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára le­vél útján baráti választ küldött Ahmed Sekou Toure elnöknek, a Gui­neai Demokrata Párt fő­titkárának. A Guineai Demokrata Párt küldöttsége vasár­nap elutazott Budapest­ről. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács Vida­ánost, a Szikra Lap­­ivomda termelési főosz­­ályának vezetőjét több­­tizedes eredményes munkája és mozgalmi te­­vékenysége elismerése­­ként a Munka Érdemrend rang fokozatával tüntet­­i ki. (MTI) Felmentés, kinevezés A kormány György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettest érde­mei elismerése mellett beosztásából november 1-i hatállyal felmentette, egyidejűleg dr. Betler Sándort kohó- és gépipa­ri miniszterhelyettessé ki­­­nevezte. (MTI) Megállapodás chilei rézbehozatalról Hazaérkezett az a ma­gyar gazdasági delegáció, amely Chilében réz­im­portról tárgyalt. Mint Kóvári László, az Orszá­gos Tervhivatal főosztály­­vezetője elmondta, rövi­­debb távra máris megál­lapodás született chilei rézimportról. Az állami rézbányák vezetőivel egyetértettek abban, hogy 1975-ig évente 5000 tonna rezet vásárol A­agyaror­szág. Az elvi megállapo­dást röviden a magánjogi szerződés aláírása követi. Reális lehetősége van an­nak is, hogy 1975 után ezt a mennyiséget növeljük. (MTI) NÉPSZAVA A televízió előtt RUGÓSOKON Haffai Sarolta új no­­velláskötetében lapozga­tott a Nyitott könyv mű­sora. A költőként indult írónő három elbeszélése került képernyőre dra­matizált formában, há­rom szűkszavú, fanyar és érdekes életkép. A Rész­vét című novella olyany­­nyira ismerős házaspárja, a Csillagvizsgáló hirtelen megfáradt művésze, az Aliig vértben hősének ne­vetségesen kisszerű buká­sa vagy lebukása — min­dennapi emberi históriák. Ezért is élnek, érvénye­e­sülnek olyan jól a képer­nyőn, a modern tv-novel­­la érzékeny, fokozott rea­litást igénylő műfajában. Ratkó István szerkesztő válogatása és Gaál Albert rendezése a lehetőséghez képest igyekezett sokszí­nű és hangulatú képet ad­ni Raffai Sarolta írásmű­vészetéről. Kitűnő volt a szereposztás, különösen Váradi Hédi, Bessenyei Ferenc és Balázs Samu nyújtott remekbe formált alakítást. Az est legérdekesebb „szereplője” maga az író­nő volt. Raffai Sarolta ro­konszenvesen és őszintén beszélt munkájáról, mű­helygondjairól, a kisvá­rosban élő, meglehetősen szűk és zárt körben moz­gó író sajátos problémái­ról, amelyeket a publiká­­ás lehetősége sem old meg. Farkas László jó be­szélgetőpartnernek és műsorvezetőnek bizo­­nyult, okosan mellőzte az iodalmi műsor korábbi adásainak kissé katedrál stílusát. A Nyitott könyv most valóban nyitva volt l .szélesebb nézőrétegek számára is, érdeklődést és kedvet keltett az olvasás­hoz. CSEHSZLOVÁK est A televíziós nemzeti es­tek sorában a csehszlovák tv összeállítása is­­a ha­gyományos műsorrendet követte, de egy kis rá­adással is meglepett. Az ember és a természet kap­csolatát bemutató rövid­filmek, a táncminiatűrök, az ötletes könnyűzenei összeállítás, a riportok, a mesék és a játékfilm — ha nem is az ígért ke­resztmetszetet adta — né­mi ízelítőt nyújtott a csehszlovák tv termésé­ből. A főműsorként be­mutatott film nem volt valami szerencsés válasz­tás, szívesen néztünk vol­na helyette egy eredeti cseh vagy szlovák tv-já­­tékot. Az esti film után vi­szont érdemes volt fenn­maradni és megnézni a műsor végét. A Zene a kastélyokban című kis­­film a preklasszikus mu­zsikát festette alá stílu­sos, szép képsorokkal, a Prágai dekameron pedig szellemes, kicsit pajzán hangulatú kultúrtörténeti séta keretében mutatta be a cseh főváros patinás műemlékeit. Kellemes új­donsággal, az élő adás va­rázsával is szolgált a mű­sor: néhány mozgalmas percre­­ bekapcsolódhat­tunk a prágai tv-magazin adásába. Jó lenne ezt az eleven műsorformát is be­sorolni a nemzeti estek hagyományai közé. HÉT VÉGI MULATSÁGOK Tabi László Csodák vi­lága című minikomédia­­sorozatának második és harmadik részét mutatta be a múlt héten a televí­zió. A játékos alapötletű kis darabok közül a Da­­nubius mester búcsúfel­lépése tetszett a legjob­ban. Szirtes Tamás ren­dező igen jó szereposztás­­ban vitte képernyőre a játékot, szatirikus ízeit cseppnyi iróniáját hang­súlyozva. Jó mulatságot szerzett Sinkovits Imre és Demján Edit kettőse. A szerelmes bűvész, aki ma­ga is csodálkozik a cso­dán, amit tett, és az asz­­szony, aki földön járó ter­veivel, reális vágyaival egyszerűen elutasítja a csodát: kell a csodának. A sorozat harmadik epizódja, a Hajrá, magya­rok! inkább kabaré jelle­gű, de ugyancsak szóra­koztató, groteszk humorú apróság. Ilyen színfoltok­ra is szükség van a tv műsorpalettáján. A Kicsoda-micsoda? túlélte az állandó sza­bálymódosításokat, a já­tékvezetői válságokat, a húsevő ló és a kerti törpe körüli vitákat, sőt a kriti­kákat is, és — örömünk­re — ismét életképesnek bizonyul. Vasárnap este végre élvezetes volt a já­ték, jó versenyzőkkel, ro­konszenves, aktív zsűri­vel és játékvezetővel. Igaz ugyan, hogy a pa­radicsom­beli kígyó három és fél percen át mesefigu­­raként szerepelt, és a böl­csek kövében is el lehe­tett botlani, de a zsűri előbb-utóbb mégiscsak helyesbített. Az is igaz, hogy a barkochbában nem szokásosak az ilyen válaszok: „talán, egy ki­csit igen, ez relatív, bizo­nyos határok között”. Na de „bizonyos határok kö­zött” lehet a néző — el­néző, ha különben jól szórakozik. Vajk Vera A legifjabb színház — a legifjabbak színháza A Bartók Gyermekszínházról Sok útkereső próbálko­zás, kezdeményezés után — ez évben Bartók Szín­ház néven megnyílik az önálló­­ gyermek- és ifjú­sági színház a Paulay Ede utcában, a Thália Színház volt épületében. — Melyek az első gon­dolatok, amelyeket el kell mondania a legfiatalabb színházról? —­ kérdeztük a közeli premier tenniva­lóival elfoglalt igazgató­nőt, Duka Margitot. — Mivel ennek a szín­háznak nincs tradíciója, nincsenek kötelező hagyo­mányai, mindenekelőtt a darabirodalmat kell meg­teremtenünk, a népme­séktől a klasszikusokig. Színházunknak nincs ál­landó társulata, de a szí­nészválasztás nem egy­szeri és esetleges. Elgon­dolásunk az, hogy a mi színpadunkon az elérhető legtökéletesebb formában találkozzon színész és sze­rep, s ez társuljon a gye­rekközönséggel való kap­csolatteremtés képessé­gével is. Bízunk abban, hogy akiket megszeretnek a gyerekek, azokat vi­szontláthatják — más produkciókban is. — Egyelőre két korosz­tálynak játszunk, az öt-tíz éveseknek, elsősorban tündérmeséket, népmesé­ket, és a tíz-tizennégy éveseknek, ami életkori adottságaiknál fogva a legjobban érdekli őket: történelmi tárgyú dara­bokat, romantikus hang­vételű színműveket. Sze­retnénk sok olyan törté­netet mutatni nekik, ami róluk szól. És ehhez vár­juk ifjúsági irodalommal foglalkozó íróink segítsé­gét is! — Ez a színház a tanul­ó­ -g-yerekeké, hogyan kíván­ják ötvözni a művészi és a nevelési feladatokat? — A színházművészet komplexitására építünk A gyerekek itt irodalom­mal, zenével és képzőmű­vészeti elemekkel egy­aránt találkoznak. Mind­ezt érthető, elsajátítható formában kell adnunk nekik, annak tudatában, hogy alakuló személyisé­gükkel együtt ízlésük is formálódik. — Hogyan segíti majd a színpad a legif jobbakat abban, hogy egyértel­műen differenciáljanak jó és rossz között? — Éppen azért, mert egy színházi látogatás után a látott játék nyúj­totta élm­ény mellett a nevelő hatás sem marad­hat el, bizonyos mértékig didaktikusnak kell len­nünk. Az eszmei monda­nivalót közvetítő főhősök kontúrjait határozottan és élesen kell megrajzolni, a végső igazságot — sok esetben — ki kell mon­dani, és úgy, hogy a gyer­mek azonosuljon vele. — Kollektív élményt akarunk nyújtani az ifjú közönségnek — veszi át a szót Kárpáthy Gyula, a színház dramaturgja. — A gyerekekre — elsősor­ban — érzelmeiken ke­resztül lehet hatni. Az a nagy nevelőerővel bíró folyamat, hogy a■ gyermek együtt él a színpadon lá­­ott cselekménnyel, szinte önkéntelenül is önmagát helyezi a szituációkba, emocionális reakciókkal kíséri a történéseket — igen nagy felelősséget ró az előadókra, a színházi szakemberekre, s igen kö­rültekintő eljárást igé­nyel a műsorterv összeál­lításában. — 1972 februárjától egy harmadik korosztályt, a terriereket is szeret­nék bevonni a színház­látogatók közé, ennek megfelelően alakították ki az évad műsorát is. Nekik szól majd Gárdo­nyi Láthatatlan embere és Janikovszky Éva Mál­naszörp és szalmaszál cí­mű darabja, Gyárfás Mik­lós Shakespeare ifjúságá­val foglalkozó műve és Goldoni A hazug című da­rabjából készült musical. — A serdülőknek szán­juk első bemutatónkat, a november 3-án színre ke­rülő színművet, amely Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című re­gényéből készült, Mark Twain Koldus és király­fiját, és az angol gyere­kek kedvencét, a Peter Pan tündért. A legkiseb­beknek szól a Csipkeró­zsika és a Tündér Ilona. — Meghallgattak-e pe­dagógusokat is a műsor­terv összeállításánál? — Sokat tanácskoztunk nevelési szakemberekkel, aktív pedagógusokkal — feleli Kárpáthy Gyula. — Szorosabb kapcsolatot szeretnénk teremteni az iskolákkal. Például szín­házbarát köröket terve­zünk iskolásoknak, hogy mire felnőnek, már értői legyenek a színházművé­szetnek. Tanárokkal­ is megbeszéltük azt az érde­kes problémát, amelynek aktualitását a közeli be­mutató, a Mondják meg Zsófikának előadása adta. Ebben a darabban a fő­szereplők ugyanis csak kislányok. Megszoktuk, és a gyerekek is észrevehet­­ték, hogy eddig az ifjúsá­gi művek középpontjá­ban mindig fiúk álltak. — Kíváncsian és érdek­lődéssel várjuk, hogyan reagálnak majd a gyere­kek arra a mondandóra, amelyet tanulságul sze­retnénk megértetni velük­ , a humánus, közösségi ma- I­gatartás mindenkire —­ fiúkra és lányokra egy­­­­aránt — kötelező érvényű.­­ Polesinszky Veronika ! 1971. november 2 Boris Christoff vendégszerepléséről A legnagyobbak, illetve legnagyobbnak tartottak sorából ismét személye­sen megismerhetett vala­kit a magyar közönség, napjaink bolgár opera­­ének­esi „vonulatának” vi­lághírű személyiségét, a basszus énekes Boris Christoffot. Az Erkel Színház Don Carlos -elő­adásán lépett fel Fülöp király szerepében október 30-án — és lép fel no­vember 3-án. Nem a Kabaivanska-, Nikolov-, Gjaurov-eset ismétlődött meg (bolgár művészeknél maradva), ahol a felejthetetlen, le­nyűgöző élmény minden­ben igazolta — egy eset­ben megelőzte­­ a világ­hírt. Boris Christoff rend­kívüli híréhez, nevéhez viszonyítva október 30-án csalódást keltett. És össz­benyomásunk nem pilla­natnyi indiszpozícióról ta­núskodott (bár bizonyos, hogy Christoff nem volt a legtöbb hangállapot­ban). A híres szobajele­­nettől kezdve éneklésben és színpadi megformá­lásban is kimagaslót hal­­lottunk-láttunk, kétségte­len — de még mindig nem azt, amit a világ szvnk legelsőjétől joggal elvárhatunk. Christoff p°lyséy°i tiszták, de az Sz’itverő, a telítettség hí-,­iával valók. Hangjéból innen az a nagyszabású, t e**mészetes áradás hiány- 5­k, amely a szán hangon izén énekk­ént olyan elha­ladóvá, felemelővé, ér­zelmeket megmozgatóvá teszi. Szerepfelfogásával is vitatkozni kell: Fülöpje mind a schilleri, mind a zenében Verdi által meg­fogalmazott emberalak­hoz viszonyítva egysíkú, nélkülözi a figura bonyo­lult, félelmetes nagysá­gát, szánalmasságát és tragédiáját Mindehhez indokolt hozzátenni: egy szerep az elejétől a vé­géig tart mind énekesi, mind színészi intenzitás dolgában. Sem világ­nagyságtól, sem kisebb nagyságtól nem elfogad­ható, hogy saját nagy je­lenetére koncentráljon. A Kórodi András vezé­nyelte előadás lényege­sen jobb volt az átlagos­nál (más kérdés, hogy az alapjában, a felújításkor elhibázott rendezői és szcenikai koncepció min­dig újra zavar). A meg­szokottan jó teljesítményt kaptuk mindenekelőtt Melis Györgytől és Si­­mándy Józseftől. Kelle­mes meglepetést keltett korábbi hasonló szerep­léseit színvonalban lé­nyegesen túlszárnyalta Déry Gabriella, Szalma Ferenc és több (de nem minden)­­ ponton Erese Margit. A fiatal Jánosi Péter és Hankiss Ilona kiemelése is helyénvaló. Végül a zenekaré, ame­lyik régen szólaltatta meg ilyen tartalmasan a nagyszerű Verdi -remek­művet. Rajk András A Magyar Irodalomtörténet Társaság vándorgyűlése Petőfi Sándor és Jókai Mór pápai találkozásá­nak és együtt tanulásá­nak 130. évfordulója al­kalmával az Irodalom­­történeti Társaság Pápán tartotta vándorgyűlését. A kétnapos találkozó a múlt hét végén zajlott, nagy sikerrel. A gazdag programnak különös je­lentőséget adott az a kö­rülmény, hogy közele­dünk Petőfi születésének 150. évfordulójához, s ez a pápai vándorgyűlés mintegy a következő év ünnepélyeinek és tudo­mányos tanácskozásainak nyitánya lett. A sikert legalább két tényező tette lehetővé: az irodalomtör­téneti társulat kitűnő elő­adásokról gondoskodott, s a helyi művelődési szer­vek tartalmas keretet biztosítottak az előadá­sokhoz. Petőfi és Jókai művé­szetének­­ általános kérdé­sei mellett­, bőven szere­peltek a helytörténeti vo­natkozások, a két kiváló író életrajzának pápai mozzanatai is. Ez utób­biakból kedves műsort adtak elő a veszprémi színház művészei is. A vándorgyűlés részt-­­­vevői, az ország különbö­ző vidékeiről érkező iro­dalomtörténészek, nyel­vészek, történészek, taná­rok Petőfi-kiállí­tást is láthattak, gazdag helytörténeti múzeumban gyönyörködhettek, és vá­rosszerte a hagyományok megbecsülésének számos megható jelét te”'*'Rotál­hatták. h. M. Operaház: Poppea megko­ronázása (A. b. 2. ea., 7). - Erkel Színház: Bánk bár (Kerner b. 1. ea., 7). — Nem­­zeti Színház: Csák végnapjai (7). — Katona József Színház Bölcsek a fán (7). — Ikladách Színház: A térképen nem ta­­lálható (7). — Madách Kama­­ra Színház: Mesterdetektív (7). — Vígszínház: A testet (B. b. 2. ea., 7). — Pesti Szín­ház: Furcsa pár (7). — Jó­zsef Attila Színház: Figaró házassága (D. b. 2. ea., 7). — Főv. Operettszínház: Egy éj Velencében (7). — Vidám Színpad: A szülő is ember (fél g). — Állami Bábszínház: Csodaház az ertteszéren (du. 3). — Kamara Varieté: Rá­­kérdezhetek? (6 és fél 9). KOSSUTH RADIO S.18: Népdalok, néptáncok. 9: Harsai, a kürtszó! 9.35: öt penny (részf.). 10: H. Idős. 10.05: Vaszilij Tyorkin (rádió­játék). 11.13: Solti György operafelvételeiből. 12: Déli kr. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Me­lódiakoktél. 13.41: írj Georgi­kon (A halászat jelene, jövő­je). 13.56: A Szovjet Kultúra Hete (Vaszilij herceg, mesej.) 11.49: Éneklő Ifjúság. 15: H. Időj. 15.10: Rádióiskola. 16: A csággazd. hírei. 16.05: A beru­­házás gazdaságtanából. 16.15: Szönyi Erzsébet: öt dal. 16.37: A kegyelet kertje. 17: Hírek. Időj. 17.05: Tallózás a világ­ítóban. 17.20: Gyurkovics Mária éne­kel. 17.35: Az angol tarlamok­­ karzatán (beszá­­moló). 18: Könnyűzenei hír­­idő. 18.30: A Szabó család. 1 9: Esti krónika. 19.25: Közv.­­ Magyarország—NSZK asztal­itenisz Európa Liga raérk.­­D. 19.40: Bramls: Hegedű­verseny. 20.18: Tánczene. 21: 1. 21.03: Kilátó. 22: H. Idők, sport. 22.20: Mágnás Miska részi.). 23: Noteszlapok. 24: I. Idős. 0.10: Virág énekek. PETŐFI RADIO 3.05: Szimfonikus zene. 9.45: Öröm a háznál (Fekete Gy. elbeszélése). 10: A zene hul­lámhosszán. 11.55: A ladányi torony tetejébe...­­. 12.10: Schumann: d-moll szonáta.. 12.40: A közélet fórumain. 13: H. Idős. 13.03: Az írnokok mezeje (részf.). 14: Zenés dél­után kettőtől hatig! 18.10: Rá­­dióegyetem. 18.35: Zene (Szé­kely János verse). 18.40: Közv. a Magyarország—NSZK asztalitenisz Európa Liga mérk.-ről. 19: Hangverseny a stúdióban. 19.40: Verbunko­sok. 19.54: Mese. 20: Esti kr. 2. 20.28: Közv. a Magyaror­szág—NSZK asztalitenisz Európa Liga mérk.-ről. 20.38: Holnap közvetítjük. 21.08: Muzsikaszó. 22.08: A film ma (könyvism.). 22.23: Mai szov­jet szerzők műveiből. 23.46: Monteverdi-kórusok. TELEVÍZIÓ 8.05: ITV: Számtan—mértan (á. i., 5. o.). 9: Környezettem, (á. i. 4­. o.). 11.55: Számtan— mértan (á. i. 7. o.). 13.10: Számtan—mértan (5. o. ism.). 14: Környezetismeret (ism.). 14.55: Számtan—mértan (7. o. ism.). 15.53: Műsor. 15.55: va­sas—St. Johnstone UEFA Ku­pa labdarúgó-mérk. 17.50: H. Í1*21 Pályaválasztási műsor. 18.25: Telemagazin. 19.05: Rek­lám. 19.10: Mese. 19.30: Tv. híradó. 20: A Kreml torony­órája (tv-f­ém változat). 21.25: Crj arcok rivaldafényben (Ko­vács Eszter és Turpinszky Béla). 21.50: Tv-hiradó 2. 22: Sakk-matt. KÍSÉRLETI 2. MŰSOR. 15.55: Vasas—Sz. Johnston® SZEFA Kupa labdarúgó-mérk. POZSONYI TV 19: Tv-hiradó. 19.30: séta a járásban. 20: Az ötletesebb nyer. 20.35: Egészen egyszerű. 20.50: Október napjai. 2L2S1. Tv-hiradó.

Next