Népszava, 1972. április (100. évfolyam, 78–101. sz.)
1972-04-01 / 78. szám
Iiéag proletárjai, egyesüljetek ! ! NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ARA 1 FORINT 1972. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Kitüntetések április 4. alkalmából Az Elnöki Tanács felszabadulásunk 27. évfordulója alkalmából az állami, a gazdasági munka különböző területein dolgozóknak és a fegyveres testületek több tagjának adományozott kitüntetést. A kitüntetettek egy csoportjának az érdemrendeket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte a kitüntetetteket és hangoztata: kiemelkedő munkájuk gyümölcsei ott vannak országunk gyarapodásában, népünk életének szépülésében, szocialista rendünk erősödésében. (A kitüntettek névsora a 2. oldalon.)ik Április 4. alkalmából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban, s átadták a kiemelkedő munka elismeréseként adományozott kitüntetéseket. A kitüntetéseket Berkes András belügyminiszter adta át, a minisztérium tábornoki és parancsnoki kara tagjainak jelenlétében. Az igazságügyi szervezetben és a büntetésvégrehajtási testületben végzett eredményes munkásságuk elismeréséül több személyt kitüntettek. A kitüntetéseket péntek délután dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a jogászház dísztermében rendezett ünnepségen nyújtotta át. Jelen volt dr. Szakács Ödön, a Legfelső Bíróság elnöke. (MTI) r Érmek, ünnepi fényben • NEMZETI ÜNNEPEINKET megelőző munkanapokon minden üzemben, intézményben, hivatalokban bensőséges megemlékezést tartanak. Az ilyenülkor szokásos ünnepi beszéd, szavalat, énekszám után még egy kedves mozzanattal bővül a program: üdvözlik azokat, akik kitüntetést kaptak. Bizonyára számos ilyen megkapó, meleg hangú köszöntésre kerül sor az idei április 4-i megemlékezéseken. Kiket és mit köszöntünk tulajdonképpen? Egyszerűnek látszik a felelet: személy szerint azokat a munkatársainkat, akik gömblyukukba tűzhetik a frissen csillogó érmet, jelvényt.Elsősorban természetesen nekik, barátainknak szól az ünneplés. Munkásoknak, parasztoknál, értelmiségieknek. Dolgozóknak, alkotóknak. Kitüntetéseink legtöbbje már címében is tartalmazza ezt a szót: munka. IGEN. A MUNKÁT, az eredményesen, a kiválóan végzett munkát ünnepeljük a kitüntetettek köszöntésekor. Nálunk ma már, csakis ezzel lehet előírni az anyagiaknál cseppet sem kevésbé becses erkölcsi megbecsülésnek, elismerésnek ezt a legmagasabb fokát. De emlékeztetnünk kell rá, hogy ebben az országban, egészen 1945-ig, csaknem kizárólagosan a származás, az uralkodó osztályhoz tartozás határozta meg a kitüntetések adományozásának rendjét. A „kisember” viszont bármilyen nagyszerűen dolgozott, bármekkora hasznot hajtott munkaadójának, nem kapott semmit. Legfeljebb, amikor társai zömét egy-egy válsághullám idején az utcára tették, ő meghúzódhatott a helyén, s megmaradt a darabka kenyere. Ami azt illeti, voltaképpen ez is kitüntetés volt... Erről nemigen esik szó — minek is esne? — az említett összejöveteleken. Annál többször halljuk a meghatott ünnepeltektől válaszként a méltatásra: „Köszönöm az üdvözlést, de ez nemcsak engem illet, hanem a kitüntetés a kollektívának is szól.” Közhelynek, kötelező udvariassági szólamnak hangzik ez a sűrűn ismétlődő megállapítás. Mégis igaz! Már csak azért is, mert gyakran — munkahelyi vezetők a megmondhatói, milyen gyakran! — alig-alig lehet különbséget tenni a legkiválóbbak között, és sokan megérdemelnék érdemeik szerint szinte hajszálnyira egyformán az elismerést, a kitüntetések száma azonban korlátozott. Éppen ez adja erkölcsi értéküket, ettől csillognak olyan fényesen az érmek, jelvények. De azért sem puszta szerénykedés a kollektívával megosztani a dicsőséget, mert a kitüntetett valóban közösségben dolgozik, állandó kölcsönhatások közepette. Ahogyan ő segít munkájával másokat. Ugyanúgy segítenek neki társai. Nem véletlen, hogy a széthúzó, összeforratlan munkahelyi kollektívák féltékenykedő, intrikus, visszahúzó légkörében igen-igen ritkán adódik lehetőség kitüntetések ünneplésére. Gyenge, vagy éppenséggel egészségtelen talajból nem képes magasra nőni a fa! Márpedig a nagy családnak, a haza népének az az érdeke, hogy — képletesen szólva — erdőszámra emelkedjenek ki a magas, sudár törzsek. EZÉRT TOLDJUK MEG a magunk részéről egy — s* úgy érezzük, közérdekű — óhajjal a most kitünntetettek üdvözlését. Nekik valamennyiüknek további jó egészséget, békés, kiegyensúlyozott munkát, sok-sok személyes sikert, boldogságot kívánunk. Tartsák meg emlékezetükben nemcsak ennek a napnak az örömét, hanem az ilyenkor támadó ünnepi gondolatokat is. Légióként azt, hogy mi mindenre kötelezi őket az elismerés. Ugyanakkor magunknak, valamennyiünknek, az országnak kívánjuk, váljék idővel minden munkaközösség olyan erőssé, egészségessé, hogy mindig nehezebb legyen megállapítani, ki benne a legkiválóbb, a legelismerésreméltóbb. Más szóval — és talán ez a pontos fogalmazás — minél több igazi szocialista közösséget kívánunk. Miklós Dezső ! Lenínvárosi arcok ......................... Áprilistól áprilisig ...................... Barátság III.......................................... Tisztelet az alkotó szorgalomnak 3 7 7 9 Felszabadulási ünnepségek országszerte Egy évvel a határidő előtt: Beremend indulásra kész Pénteken országszerte megkezdődtek a felszabadulási évforduló ünnepségei. Csongrád megyében, Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a város képviselője méltatta az évforduló jelentőségét és azóta elért eredményeinket. A nagygyűlésen, ahol a dél-alföldi nagyváros iparának ezer munkása, szocialista brigádtagok és veteránok voltak a hallgatóság, megjelent Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, és dr. Biczó György szegedi tanácselnök. Képviseltették magukat szovjet katonai alakulatok és a romániai Temes megye pártdelegációja, Ilié Morodan, megyei titkár vezetésével. Ünnepi gyűlések voltak Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Csongrádon is. Somogyban Kaposvárott Somogyi József, a pártbizottság első titkára, Veszprémben dr. Radnóti István megyei tanácselnök, Zalaegerszegen Vándor László, a szakszervezetek megyei titkára volt az ünnepség szónoka. Nagykanizsán és Pápán ugyancsak megemlékeztek a felszabadulás évfordulójáról. A Tolna megyei Dunaföldváron pedig felavatták az ország egyik legnagyobb községi vízművét. (MTI) Négy esztendő telt el a Beremendi Cementes Mészművek építésének kezdete óta, s a csarnokokban már zúgnak a gépek, április első napjaiban már őrölni kezd a nyersmalom, s még ebben a hónapban cementet ad új nagyüzemünk. Még az idén 450 ezer tonna cementtel enyhítik az ország építőiparának óriási cementéhségét. Az új létesítmény két és fél milliárd forintba került, s évente egymillió tonna cement termelésére alkalmas. Nyersanyaglelőhelyeiről évente egymillió 350 ezer tonna mészkövet és 250 ezer tonna agyagot bányásznak ki. A több mint 10 emeletnyi ■magas silóegyüttes ötvenezer köbméter cement tárolására alkalmas. A malomcsarnok 47 méter magas, ez az építmény maga több mint 100 millió forintba került, építéséhez 32 ezer köbméter betont használtak fel. Az újszülött ipartelep első mozdulatait, a részet,és az egész összhangját most 1800 ember kíséri figyelemmel: építők és szerelők, akit egy hónap óta akár mindennap ünnepelhetnének, hiszen március 1-e óta naponta új egységet helyeztek üzembe. Elsőként a törőmű indult, amely hat perc alatt — a próbán — 40 tonna követ zúzott apróra. Egy hete megforgatták a nyersmalmot, kipróbálták a szállítóberendezéseket. Április első napjaiban indul az ipartelep legfontosabb egysége, a klinkerégető kemence is. Ez a korszerű berendezés, amelynek pontos működését a központi vezérlőteremből ipari televízióval figyelik, folyamatos működésekor naponta 1500 tonna kankert gyárt rendkívül gazdaságosan. A figyelemre és az együttműködésre most a próbaüzemelés során még nagyobb szükség van, hiszen Beremenden a próba az átlagosnál is nagyobb feladatot jelent: különböző országok szállították a cementmű berendezéseit, s ezek összehangolását a próbák során oldják meg. Néhány érdekes adat a nemzetközi gépparkról: A bányák berendezéseit az NSZK-ban és az Egyesült Államokban gyártották. A kőszállítást a 27 tonnás szovjet Belaz-dömperek végzik. A mészkő lengyel gyártmányú törőberendezésbe kerül, innét magyar szállítószalagok viszik a nyersanyagot a német és csehszlovák kooperációban készült malomig. A megőrölt nyersliszt az NSZK által szállított homogenizáló silóba kerül, a következő állomás a forgókemence, amely ugyancsak német—csehszlovák együttműködéssel készült. A gyáróriás teljesen automatizált. Beremenden a nyersanyag beszállításától a késztermék kibocsátásáig a technológiai sort — mondhatnánk így is — szinte „egy kéz” irányítja majd gombnyomásokkal a központi vezérlőteremből. Az új gyártelep lesz egyben az első olyan cementgyárunk, amelyet már gépi adatfeldolgozásra rendeztek be. Nagy Tamás A Beremendi Cementművek látképe Szadat a washingtoni politikáról és a Husszein-tervről Becz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon május végére tervezett moszkvai látogatása előtt fokozódik az arab térségre nehezedő amerikai—izraeli nyomás — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök csütörtökön, amikor látogatást tett az egyik légitámaszponton a Nílus-delta vidékén. Az elnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok négy-öt nappal ezelőtt úgy határozott, rakétahordozó gyorsnaszádokat ad Izraelnek. Ezeket azzal a feladattal helyezik el a Vörös-tengeren, hogy biztosítsák Eilat és Sarm el- Sejk bejáratának védelmét. Ezt megelőzően az Egyesült Államok úgy döntött, hogy továbbá Phantom és Skyhawk vadászbombázókat szállít Izraelnek, s lehetővé teszi, hogy Izrael amerikai fegyverek hazai gyártására rendezkedjék be. A hazug és rosszhiszemű amerikai magatartást leleplezve Szadat rámutatott, hogy a legutóbbi amerikai javaslat azonos volt az izraeli javaslattal. Husszein jordániai király tervéről szólva Szadat annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a terv amerikai kezdeményezés a közel-keleti térségben, s célja a Palesztinai probléma gyökeres felszámolása. Ezután a probléma puszta határkérdéssé zsugorodnék Egyiptom és Izrael számára. Szadat ismételten hangsúlyozta, hogy a felszabadító háború elkerülhetetlen. A belső frontnak azonban még időre van szüksége ahhoz, hogy felkészüljön a naponta várható 1200—1300 légitámadásra. „Nem tűrök el semmiféle repedést a belső fronton” — szögezte le az államfő, majd kijelentette, hogy Egyiptomot két alapvető cél vezeti: nem mond le egyetlen talpalatnyi saját vagy arab területről, nem bocsátkozik alkuba a Palesztinai nép jogairól, amelyeket most Husszein király — kész helyzet elé állítva az arabokat — szabotálni akar. Heves támadásokat indítottak a dél-vietnami népi erők Dél-Vietnamban a népi felszabadító hadsereg tüzérsége és gyalogsága csütörtök déltől négy év óta a leghevesebb támadássorozatot indította a saigoni hadsereg északi védővonala és a középső fennsíkon kiépített állásai ellen. Amerikai tisztek elismerik, hogy a nagyszabású ás összehangolt támadás váratlanul érte őket és attól tartanak, hogy kezdetét vette a hetek óta várt nagy offenzíva. Az amerikai légierő két hét óta először ismét bombázta a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. A népi erők példátlanul heves tüzérségi előkészítés után, amelynek során becslések szerint 25000 rakéta, ágyúlövedék és akna hullott a saigoni csapatok állásaira, két erődítmény feladására kényszerítették őket. A bábcsapatok kénytelenek voltak feladni a fegyvermentes övezet közelében levő Mai Loc és Holcomb bázisokat. Élénk haditevékenység bontakozott ki a központi fennsíkon is, a három indokínai ország határának találkozása közelében, ahol a szabadságharcosok szintén nagyszabású tüzérségi előkészítés után rohamoztak. Megfigyelők rámutatnak, hogy a népi erők a dél-vietnami hadszíntéren csütörtökön első ízben bevetettek 730 és 152 milliméter űrméretű lövegeket is. Dél-Vietnamban pénteken, a reggeli óráktól folytatódott a nagyarányú harci tevékenység a fegyvermentes övezet közelében és a központi fennsíkon. A saigoni csapatok támogatására ezúttal is bevetették az amerikai légierőt, a 7. flotta rombolói pedig ágyúval lőtték a fegyvermentes övezetet. A népi felszabadító erői, péntek hajnalban is többórás heves tüzérségi előkészítés után indították meg a gyalogsági rohamokat a saigoni csapatok állásai ellen. A jelentései arról számolnak be, hogy a hazafiak legalább kilenc bázist támadtak. Fokozódott az ütközetek hevessége a központi fennsíkon is, és a szorongatott kormánycsapatok felmentésére sürgősen 2500 tartalékos ejtőernyőst küldtek a helyszínre. A VDK külügyminisztériumának szóvivője — jelenti Hanoiból a VNA — pénteken nyilatkozatban közölte, hogy a demilitarizált övezettől délre és az amerikai 7. flotta hadihajóin elhelyezett amerikai ütegek március 27—30 között szünet nélkül támadták a demilitarizált övezet északi felében, azaz a VDK területén fekvő falvakat A nyilatkozat elítéli a hadicselekményeket, és követeli azok, valamint a VDK szuverenitása és biztonsága ellen intézett összes egyéb amerikai haditevékenység azonnali beszüntetését. Nagy a forgalom az NDK tranzitútjain A pénteki napon — munkaszünet lévén mind az NDK-ban, mind Nyugat-Berlinben — megindult a látogatók áradata Nyugat-Berlinből a demokratikus Berlinbe és az NDK más helységeibe. Az NSZK és Nyugat-Berlin között az NDK területén át vezető tranzitutakon is nagy a forgalom. Az NDK hatóságai azonban megbirkóznak a mostani nagy feladattal is, a határátlépőhelyeken továbbra sincs semmi fennakadás. A nyugat-berlini Telegraf című lap pénteki száma ezt a címet adja a látogatásokról szóló beszámolójának: Gördülékenyen és barátságosan”. A nyugat-berlini lapok kiemelik, hogy a Springersajtónál vagy a Deutsche Welle rádióadónál alkalmazott nyugat-berlini újságírók is megkapták a határátlépési engedélyt az NDK hatóságaitól. Walter Sickert, a nyugat-berlini SPD parlamenti csoportjának elnöke, a nyugat-berlini szakszervezetek elnöke is ellátogatott az NDK fővárosába, sőt, felkereste a berlini magisztrátus épületét is. Sőt, mivel az élet néha különös eseteket produkál, Heinrich Summer, a nyugat-berlini CDU parlamenti frakciójának elnöke, az NDK mostani, egyoldalú akciójának egyik leghevesebb támadója, ugyancsak élt a lehetőséggel és felkereste a demokratikus Berlint. Klaus Schütz nyugatberlini kormányzó polgármester „próbautat” tett az NDK-n keresztül a Nyugat-Berlinből az NSZK- ba vezető egyik tranzitúton és vissza, s Nyugat- Berlinbe való hazatérése után ő is elismerő szavakkal szólott az NDK hatóságai részéről tapasztalt nagyvonalúságról és előzékenységről. Véget ért a néphadsereg harcászati gyakorlata Sikeresen véget ért a magyar néphadsereg kijelölt csapatainak, tartalékosok bevonásával végrehajtott, a kiképzési tervek szerinti gyakorlata. Ebből az alkalomból Nyíregyházán nyilvános tábori díszszemlét rendeztek, amelyen részt vettek a Honvédelmi Minisztérium magas rangú képviselői, a gyakorlat során érintett megyék párt- és tanácsi vezetői, a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának tagjai közül többen. Jelen volt J. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyarországi képviselője. A szemlén Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter rövid beszédben értékelte a gyakorlat tapasztalatait, hangoztatta : maradéktalanul elérték a kitűzött célt, újabb hasznos tapasztalatokat szereztek a további munkához. A miniszter köszönetét és elismerését fejezte ki a gyakorlat végrehajtóinak és minden közreműködőnek. A beszéd után, a gyakorlaton, részt vett egységek elvonultak a megjelentek előtt. (MTI