Népszava, 1972. május (100. évfolyam, 102–126. sz.)
1972-05-05 / 104. szám
HU* május 5 A Minisztertanács tárgyalta A szocialista brigád- és újítási mozgalom anyagi ösztönzése 1970. január elsején lépett életbe a szocialista brigádok kitüntetésének és munkájuk elismerésének új rendszere, amelyben a kormány és a SZOT elnöksége a többi között intézkedett a brigádok kitüntetésének fokozatairól, és a velük járó jutalmakéi. Azóta a bronz, az ezüst és az aranyéremnél elismert brigádoknak az egyes fokozatokkal arányban álló pénz- vagy egyéb jutalmakat kell adni, amelynek mértékét ésormáit a vállalati kollektív szerződésekben kell szabályozni és , vállalati forrásból kell fedezni. E jutalmakat általában a részesedési alap terhére fizetik. Hasonló a helyzet ,4 vállalat kiváló brigádja kitüntetéssel járó jutalommal is, ennek összegét azonban a kormány és a SZOT elnöksége meghatározta. Egy brigádtagra számítva átlag 1500 forint pénzjutalom jár A vállalat kiváló brigádja kitüntetéssel. Sok helyütt természetesen nemcsak az említett kötelező esetekben jutalmazzák a szocialista brigádokat. A számítások szerint évente körülbelül 300—300 millió forint jutalmat kapnak e brigádok tagjai, amihez megfelelő keretet biztosít a részesedési alap és a bérköltség. Éppen azoknak a munkája segíti leghatékonyabban a részesedési alap növelését, akiknek eredményeit a részesedési alap terhére elismerik és még jobb eredményekre ösztönzik. Ezért a kormány nem tartja szükségesnek, hogy e jutalmak elszámolásának módját, fedezetének forrásait általában megváltoztassák. Más a helyzet A vállalat kiváló brigádja kitüntetéssel járó jutalomnál, amelynek öszszegéről, formáiról nem a vállalati kollektív szerződés intézkedik, hanem azt a kormány és a SZOT elnöksége előírta. E kitüntetéssel járó jutalmat továbbra is vállalati forrásokból fizetik, oly módon azonban, hogy az sem a vállalat bérszínvonalát, se részesedési alapját ne terhelje. A kormány az újítási díjak és a kiemelkedő műszaki teljesítményekért járó prémiumok, jutalmak kérdéseivel is foglalkozott. Ezeket az összegeket a bérköltség, vagy a részesedési alap terhére kell fizetni és elszámolni. Mindenekelőtt azt vizsgálta a kormány, hogy az utóbbi években hogyan alakult az újítómozgalom, s van-e reális lehetőség arra, hogy bérköltségből, részesedési alapból megfelelően ösztönözzék újításokra a dolgozókat. Kétségtelen, hogy 1968-ban — 1967-hez viszonyítva, — jelentősen visszaesett a benyújtott újítások száma, azóta e csökkenés lényegesen lelassult, sőt az elfogadott és hasznosított újítások száma már növekedést mutat. Erőteljesebben utal a javulásra az újítások minősége. Az egy hasznosított újításra jutott gazdasági eredmény az 1967. évi 25 800 forintról 1971- ben 46 500 forintra emelkedett. Jelentősen nőtt az egy hasznosított újításra kifizetett díjazás összege is. Az újítómozgalom tehát nagyobb jelentőségű, a nagyobb eredményeket hozó újítások felé tolódik el. A kormány nem tartja szükségesnek a jutalmak fedezeti fonásának megváltoztatását, annál kevésbé, mivel az újítások, szellemi alkotások a vállalat nyereségét, részesedési alapját növelik, s így reális követelmény, hogy továbbra is az eddigi módon, tehát bérköltségből vagy a részesedési alap terhére jutalmazzák az újítókat, ha a kooperáció következményei nem háríthatók az árrendszerre, s nem leplezhetők ennek valóban meglevő ellentmondásaival. Az említett vizsgálat tapasztalatai szerint a begyűrűző áremelkedések és a kötött ár ellentmondása miatt a nyereség csupán néhány vállalatnál csökkent komoly mértékben, többségüknél a nyereség nem csökkent, hanem növekedett. Tekintettel a kétségkívül meglevő problémákra a kormány határozatában kimondta, hogy minden területen szigorítani kell az útellenőrzést. Különös figyelmet kell fordítani a vállalati árkalkulációra a kooperációk kialakítása során, mert ez az egyik legfőbb területe a begyűrűző áremelkedéseknek. Ugyanakkor az árstabilitás érdekében fenntartott vegyes árformák a jövőben is szükségessé teszik, hogy az állam különböző kedvezményekkel segítse a népgazdaság fejlődése szempontjából fontos nagyvállalatokat átmeneti nehézségeik feloldásában. Csökkenteni kell a lakásszanálások számát A lakásépítés területi előkészítésével kapcsolatos szanálásokról előterjesztett minisztertanácsi jelentés szerint a IV. ötéves tervben az előző tervidőszakhoz viszonyítva 2,4-szeresére emelkedik a megszűnő lakások száma. Az ország lakásállományának 42 százaléka ugyanis vályogból és egyéb nem szilárd falazatból épült, s 17 százalékánál az alapozás sem szilárd anyagú. Ugyanakkor a lakásállománynak mintegy 20 százaléka már majdnem 100 éves. A fővárosban és egyes nagyobb vidéki városokban már kevés a tömeges lakásépítésre alkalmas üres, szabad terület. Ezért a tanácsok a tervezett új lakások jelentős részének a település belső magjában készítettek elő építési területet, számolva azzal, hogy lebontják az elavult, régi lakásokat, s ezzel párhuzamosan megkezdték az elavult városrészek rekonstrukcióját is. A szanálás és a bontás azonban nem minden városban egyformán sürgető. A túlzottan nagy ütemű városrekonstrukciók miatt az építkezések ugyanis a korábbinál kisebb ütemben növelik az ország lakásállományát, mert sok új lakás a lebontott otthonok pótlására szolgál. „A lakásállomány gyorsabb ütemű növelése mindenképpen megköveteli, hogy a lakásépítési területek előkészítésénél ne kerüljön sor nagyarányú szanálási koncentrálódásra. A Minisztertanács határozatainak megfelelően mérsékelni kell a szanálásokat. Sok helyen a lakásépítésre alkalmas, üres területekkihasználása helyett a városközpont rekonstrukcióját szorgalmazzák. E túlzások elkerülése érdekében döntött úgy a kormány, hogy a tanácsok csak az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben kiadott engedélye alapján kezdhetnek hozzá a városközpont-rekonstrukciók tervezéséhez, kivitelezéséhez. A rögzített és maximált áron értékesítő vállalatok helyzete A rögzített és maximált árakon értékesítő nagyvállalatok közül többen panaszolják, hogy amíg az általános áralakulás nyomán a termékeikhez felhasznált egyes cikkek árai emelkednek, ők maguk ezt nem érvényesíthetik késztermékeikben, így nyereségük romlik. E problémával az árhatóságok a múltban már többször foglalkoztal, legújabban pedig 70 vállalatnál vizsgálták meg a szabad- és kötött árak ütközése nyomán kialakult helyzetet. Megállapították, hogy bár a nyereség fokozásának legjobb módszere a hatékonyság növelése, ennek ellenére a kötött és maximált árak következményeként egyes vállalatok nyereségszintje alacsonyabb az átlagnál. Különösen azok a ■''állalatok kerültek ne’nez helyzetbe, amelyek termékeik nagyobb részét államközi megállapodások alapján exportra készítik, s ahol az ár hosszú időre rögzített. E problémákat azonban hiba lenne eltúlozni, amint azt némely vállalatnál teszik. A rossz vállalati munka, a kapacitás kihasználatlansága, a hi- Az Országos Béketanács állásfoglalása a távol-keleti helyzetről A világ békeszerető közvéleménye mind nagyobb aggodalommal figyeli a távol-keleti helyzet élesedését — szögezi le az Országos Béketanács most közzétett állásfoglalásában. Az utóbbi másfél évtized japán eseményeit végiggondolva, ma sajnálattal kell megállapítanunk — hangsúlyozza az OBT —, hogy a japán politikai életet irányító bizonyos körök az alkotmányos kötelezettséggel ellentétes irányban tevékenykednek. Méltán kelt aggodalmat * Japanai távé*, felére-székén, országokban — köztük Magyarországon is — a japán fegyveres erőnek az amerikai érdekek szolgálatára felkínálása, s még inkább a nuklearizálási program. E katonaipolitikai lépések jelentősége a mai távol-keleti helyzetben és későbbi kihatásukban olyan borzalmas erejű lehet, hogy — együtt a békeszerető emberiség öt kontinensre kiterjedő hangjával — kötelességünknek érezzük szavunkat felemelni ellene — hangsúlyozza az OBT állásfoglalása. «W1 NÉPSZAVA Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség jelentése Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség jelentésében foglaltak a bányászatban, a kőolaj- és gáztermelésben, szállításban dolgozó csaknem 200 ezer embert érintenek. Életük, munkájuk biztonságáról gondoskodni elsődleges feladat, a tárnákban és a kőolajkutaknál egyaránt. A biztonság és a korszerű műszaki termelési színvonal sajátos egységet képez, egyik sem képzelhető el a másik nélkül. Éppen ezért a bányabiztonság helyzetét a műszaki-technológiai színvonal fejlődésének tükrében lehet elsősorban vizsgálni. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség felmérései szerint a szénbányákban a tervnek megfelelően folytatódott a műszaki fejlesztési, korszerűsítési tevékenység. Újabb önjáró biztosító berendezéseket építettek be a föld alatti fejtésekbe, s ezek segítségével termelik már az összvolumen 25 százalékát. Harmincöt százalékra emelkedett a gépi jövesztés, 60 százalékra a gépi rakodás, 92 százalékra pedig a gépesített szállítás aránya. A technológiai fejlődés azonban új veszélyt is hozott, amelynek elkerülésére számos intézkedés született. A villamosított bányákban kábeltüzek keletkeztek, másutt pedig meggyulladt a gumi szállítószalag. Ennek megakadályozására már megkezdték a nem gyulladó kábelek és szalagok alkalmazását, gondot okoz azonban, hogy ezek 30 százalékkal drágábbak, mint az éghetők. Tavaly nagymértékben nehezítette a komlói bányászat munkáját a gázkitörés. Az egyre mélyebbre ható feltárás megnövelte a gázveszélyt, ezért új eljárásokat kellett alkalmazni, amelyek biztonságosabbá tették a szénkitermelést Komló környékén is. A vízkimosatásos technológiával, valamint a nagy átmérőjű fúrással csökkentették a kőzetfeszültséget . Üzemszerűen alkalmazzák a gázlecsapolást is. Tavaly 6 millió köbméter metánt vezettek le. A kőolaj- és gázprogram megvalósítására nagy erőfeszítéseket tettek az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai. Korszerűsítették a vezetéképítési, árokásási, szigetelési és csőlefektetési munkálatokat. .A kőolaj- és gázlelőhelyeken csökkent az üzemzavarok és a balesetek száma Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vizsgálata szerint az ország 5300 kilométeres elosztóhálózatából 350 kilométernyi csőrendszer teljesen elhasználódott, gyors kicserélésre vár. Szükséges a vezetékrendszerek gyakoribb ellenőrzése és karbantartása is. A kormányrendeletek és határozatok már eddig is megszabták a műszaki és a biztonságtechnikai fejlesztés útját. Ezek az intézkedések ma is betöltik funkcióikat. A bányabiztonság óriási jelentősége indokolja, hogy a Minisztertanács minden évben, immár hagyományosan beszámoltatja az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőséget. (MTI) Marx sírjánál is ossza az út London Jtl szívéből a Highgate temetőig. A metró kocsijai nem győzik nyerni a kilométereket, s az idegen még jó ideig bolyong a régi házak között, míg rátalál a Waterloo Park délnyugati kapujára. Innen sírok erdején át vezet az út Marx Károly gránitoszlopon álló emlékművéig. Körös-körűi csönd, máig nem jut el London lüktetése. A sírral szemben: fiatalok. Lányok és fiúk, fehérek és feketék, angolok és tengeren túliak. Virággal kezükben hallgatnak. Mert Marx Károly sírjánál a döbbent tisztelet csendet parancsol. Az arcokat nézem, a tekinteteket. Mindegyik ugyanazt tükrözi; ugyanazt az erős érzést és indulatot, amely valamennyiünket összeköt, akik elzarándokoltunk ide a föld különböző sarkaiból. 1883. március 17-én itt búcsúztak el Marxtól a barátok, a harcostársak, a hozzátartozók. Itt,ahol akkor a hivatalos világ és az egyház által kiközösítetteket temették, mondta Marxról Engels Frigyes. ..Kormányok — önkényuralmiak meg köztársaságiak is —■■ kiutasították, burzsoák — konzervatívok meg szélső dermokraták is — versenyeztek abban, hogy megrágalmazzák. Mindezt könnyedén félretolta, nem is hederített rá, s csak végső kényszer esetén felelt. És halálakor a szibériai bányáktól egész Európán és Amerikán át, Kaliforniáig a forradalmár munkatársak milliói tisztein szeretik, gyászolják, s bátran mondhatom : lehetett még sok ellenfele, de aligha volt személyes ellensége. Neve és műve is élni fog századokon át!” Sohha senki nem ostromolta az emberiséget a gránitsúlyú, gondolatok olyan rendszerével, mint ő, hogy ráébressze helyére és szerepére. Előtte soha senki nem próbált ilyen súllyal választ keresni az emberi történelem fejlődési törvényére. Felfedezte azt, mint ahogy felfedezte a tőkés termelési mód s az általa létrehívott társadalom mozgástörvényét is. Tudós volt, a tudományos kommunizmus megalkotója és a forradalmár. Forradalmár, aki a proletariátus tudatát ébresztette, hogy a felismerve helyzetét, harcba induljon a tőké ellen. ..Agya olyan volt, mint a hadihajó, amely befűtve áll a kikötőben; mindig kész volt, hogy a gondolkodás bármely irányában útra leljen” — veje, Lafargue jellemezte így. A világ azóta is e rendkívüli elme tanításaiból táplálkozik. A szocialista forradalmak sora jelzi a marxi életmű útját. Nemcsak rendkívüli elme, rendkívüli ember is volt. Az egyszerűséget s az erőt tartotta kedvenc erényének, a céltudatosságot fő jellemvonásának, a küzdelmet boldogságnak, és a behódolást boldogtalanságnak. Meg tudta bocsátani a hiszékenységet, a csúszás-mászást soha. Kedvenc életszabályáról ezt írta: „Nihil humania me alienum puto — Semmi sem idegen tőlem, ami emberi kedvenc jeligéje pedig ez volt: „De omnibus dubitandum — Mindenben kételkedni kell.” A babér volt a virága, és a vörös a legkedvesebb színe. Ma van 154 esztendeje, hogy Trierben, a Brücken- Gasse 664. számú egyemeletes házban született. Barabás Péter 3 E A MTESZ Vili. közgyűlést KEZDŐDIK El KÉT NAPON ÁT ülésezik a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége VIII. közgyűlése, amelyen 27 tagegyesületbe, számos központi szakmai és területi szervezetbe tömörült több mint százezer tag képviseletében csaknem ezren vesznek részt. Az MTESZ-nek ma már az egész ország területét átfogó hálózata van és tagegyesületei megbízható és rendszeres partnerei a döntést hozó állami szerveknek és irányító apparátusnak, ahol számítanak rá és figyelembe is veszik munkájukat. Soraikban egyesítik a magyar műszaki, agrár- és a természettudományokkal foglalkozó értelmiség színe-javát, akik között mind nagyobb szerepet kap a felnövő és munkába lépő fiatalság. Számukra is egyre vonzóbb a műszakitudományos pálya, nem utolsósorban a mind nagyobb társadalmi megbecsülés miatt. A kétnapos tanácskozáson megvitatják az elmúlt négy év alatt végzett munkát és foglalkoznak a jövő nagy feladataival, a tagegyesületek fokozottabb szerepével a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megoldásában. Az MTESZ tagegyesületeinek több min százezres tagsága aktívan részt vesz, véleményt mond megvitatja a magyar népgazdaság előtt álló olyan fontos feladatokat, mint a közúti járműgyártás, a közlekedés, a számítástechnika, az alumíniumipar fejlesztése, a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése és nem utolsósorban a lakásépítési program gyors és pontos megvalósítása. Meg kell tárgyalnia a közgyűlésnek, hogyan lehet tovább fokozni kapcsolataikat az üzemekkel, részt venni az üzemek előtt álló feladatok megoldásában, például a számítógépek ismeretének oktatásával, vagy a balesetek leküzdése érdekében szakmai tanfolyamok indításával. Tavaly 1300 üzemi előadást tartottak az MTESZ tagegyesületei, de ezt a számot még lehet fokozni, hasonlóképpen növelni az üzemi műszaki klubok számát.-TENNIVALÓK VANNAK MÉG a szakszervezetek- kel kialakított jó kapcsolatok további széle site-i- sében is. Az együttműködés egyik fő feladata lehet a műszaki értelmiség helyzetének, munkakörülményeinek folyamatos javítása, a mérnöki és gazdasági munka hatékonyságával kapcsolatos kérdések vizsgálata a jobb együttműködés a szakmai képzetben és továbbképzésben, az újitómozgalomba és a szocialista munkaversenyben Szó lesz a kétnapos tanácskozáson arról is, hogy szükségszerűen kívánatos a fiatalok fokozottabb részvétele az egyesületek vezető szerveiben, mert semmi esetre sem mondható egészségesnek, hogy jelenlegi vezető szervekben a 35 éven aluliak aránya alig haladja meg a négy százalékot. A tudományos egyesületeknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk arra is, hogy segítsék a végzős fiatalok munkahelyi beilleszkedését, biztosítsák továbbképzésüket. GONDOLATOK jegyében kívánunk jó munkát az MTESZ VIII. közgyűlésen részt vevő műszaki - értelmiségi dolgozóknak. Vándor Pá! Konzervatív-e a fogyasztó? legutóbbi belkereskedelmi sajtótájékoztatón hangzott el, hogy a fogyasztóközönség konzervatív famása akadályozza a korszerű, félkész és konyhakész élelmiszerek széles körű elterjedését. Valóban konzervatívak lennénk? Ragaszkodnánk a házi munkához akkor is, ha helyette pihenhetnénk, olvashatnánk? Nem kétséges akadnak maradi háziasszonyok, akik még ma is maguk teszik el a paradicsomot, a befőttet, a lekvárt. S vannak férfiak, akik a házi kosztra esküsznek, s minden estére megkövetelik az otthon készített meleg vacsorát. Az emberek többségére azonban nem ez a jellemző. Itt van például a szovjet fogytán, amelynek más az íze, mint a hazainak, más a formája, a csomagolása is, mégis megkedveltük, sorban állunk érte. Vagy a Coca-Cola, aki először issza, nagyon furcsának, a fagiforra emlékeztetőnek találja az ízét — mégis népszerű lett annyit az ízlés konzervativizmusaiól. Ami a házatartási munkát illeti, annak megkönnyítését is sok esetben örömmel fogadtuk és fogadjuk. Tortakarikából, tortalapból hatalmas forgalmat bonyoltanak le az üzletek, az előhűtött csirke, amelyet nem kell belezni, tisztítani, sikerrel versenyez a „hagyományossal”, hetek alatt népszerű lett a mirelit belszimoló, hogy csak néhány példát említsünk. De felhozhatunk ellenpéldákat is. Nincs nagy sikere a fóliába csomagolt, tisztított zöldségnek, mert nem mindig árulják frissen, s ha egyszer belül léccsomagot visz haza a háziasszony, meggondolja, hogmég egyszer megvásárolja. Nem túl kelendő sok ételkonzerv sem, részben mert az ára viszonylag magas — ugyanaz egy önkiszolgáló étteremben is olcsóbban kapható —, részben, mert ízesítése nem megfelelő, vagy éppen ,,konzervíze" van A konzervipar, a hűtőipar, az élelmiszer-kereskedelem országos kampányt folytat az új készítményei megismertetéséért. „Korszerű háztartás — több szabad idő” címmel sorozatosan rendeznek kiállítást, árubemutatót, kóstolót. Jól teszik, hiszen az újat meg kell ismertetni, meg kell szerettetni, be kell vezetni, s a valóban meglevő, kiben-kiben különböző mértékű maradiság ellen küzdeni kell. S van-e hatékonyabb fegyver a maradiság ellen, mint a jóízű, könnyen felhasználható, praktikus csomagolású és reális árú termék? Az ilyen áru utat tör magának a vásárlóhoz lerombolja a maradiság korlátait. S ha valami, amit korszerűnek nevezünk, nem fogy, nem kelendő, akkor nem okvetlenül a fogyasztóban van a hiba .