Népszava, 1972. augusztus (100. évfolyam, 179–205. sz.)

1972-08-12 / 189. szám

Százezer biztosított lakásban dolgoznak az Üvegesek Szövetkezetének szakemberei •• Üvegfestés a Parlamentben Valóságos üvegmúzeum Gergely Györgynek, az Üve­gesek Szövetkezete elnöké­nek dolgozószobája. Csiszolt tükrök, különböző üvegmin­ták, mozaikberakású vilá­gítótestek, még forgalomba nem hozott asztali lámpák jelzik, hogy a szövetkezet valóban az üveggel foglalko­zik. — Először szövetkezetünk néhány jellemző adata — kezd­te beszélgetésünket az elnök. — 24 évesek vagyunk, közel 600 dolgozónk évente mintegy 80 millió forintos termelést va­lósít meg. Van 22 fióküzletünk Budapesten, amelyekben éven­te több mint 150 000 vevőt szolgálunk ki. A lakossági munkákat négy nagy üvegező műhelyünkben és a központi keretező üzemben végezzük, 17 teherautóval és 90 motorral szállítjuk az üveget, évente közel 100 000 biztosított buda­pesti lakásba, ahol kitört az ablak és a mi szakembereink csinálják meg. — Ezek szerint a szövet­kezet fő profilja az üvege­zés? — Igen, amit az is bizonyít, hogy idén például kereken egymillió négyzetméter sík­üveget dolgozunk fel és az ipari felhasználók közül mi vagyunk a legnagyobb meg­rendelői az orosházi és a sal­gótarjáni üveggyáraknak. Kü­lönösen büszkék vagyunk arra, hogy szakembereink nemcsak a fővárosban és vidéken, ha­nem gyakran dolgoznak kül­földi munkákon is. Így például magyar üveggel szakembe­reink végezték a moszkvai és a damaszkuszi nemzetközi vá­sár pavilonjainak üvegezését. Több szép munkánk volt már az NDK-ban, és jelenleg is Csehszlovákiában dolgoznak szakembereink több nagy­üzemben. Több külföldi mun­kánk is folyamatban van, há­rom szerződést már meg is kö­töttünk 9 millió forint érték­ben, amiből 3 millió forint ér­tékű még az idén el is készül. — Közismert, hogy az Ál­lami Biztosító megbízásá­ból az Üvegesek Szövetkeze­te intézi a háztartási bizto­sított ablakok üvegpótlásait. Sokan panaszolják, hogy a bejelentés után sokáig kell várni az üvegesre. — Azt hiszem, hogy itt el kell mondani azt a folyama­tot, ami a bejelentéstől az üve­ges kiszállásáig történik. Min­denekelőtt arra kell utalnom, hogy augusztus közepétől de­cember közepéig van a fő sze­zonunk, ilyenkor törik a leg­több üveg a lakásokban, és 90 motorkerékpárral közlekedő szakembereinknek ilyenkor havonta 10—12 000 helyre is kell menniük. A károsult be­jelenti a kárt a házfelügyelő­nek , vagy közvetlenül az Ál­lami Biztosítónak. Az ÁB elő­ször felméri a helyszínen, hogy mennyi üvegre van szük­ség, a felmérő is leadja a cé­duláját, majd ezután jut el a bejelentés hozzánk. Gyakorla­tilag tehát a bejelentéstől szá­mított negyedik, ötödik napon kapjuk meg, hogy hová is kell mennünk, és ha sok a munka, akkor mi sem tudunk máról holnapra üvegest kiküldeni. Ez az igazság. Az üveggel kapcsolatban még több tájékoztatást kap­tunk Gergely György elnöktől, így például azt, hogy vállalnak síküvegcsiszolást, tükörkészí­tést — ma már kifogástalan minőségű és nem torzító im­porttükreik vannak — és a szövetkezet is egyre nagyobb mértékben vásárlója az Oros­házi Üveggyár újdonságának, a hőszigetelt üvegnek, amely lakóházak, szállodák és nagy­üzemek vonatkozásában a jö­vő legkorszerűbb üvegének tekinthető. A szövetkezetnek egyébként van egy saját hőszi­getelt üveget gyártó kis rész­lege is, amely elsősorban köz­vetett exportra dolgozik, így például hőszigetelt üveget gyártanak a MIRKÖZ hűtő­pultjaihoz. Kis létszámú részleg, de na­gyon szép munkát végeznek az üvegfestők, akik a Parlament, nagy értékű műemlékeink, templomaink és az újonnan lé­tesülő középületek, szállodák színes, mozaikszerű művészi ablaküvegeit festik és ólmoz­zák. A szövetkezet éppen most tett ajánlatot a bécsi Stephans­kirche színes ablaküvegeinek a felfrissítésére, új ablaküve­gek elkészítésére. Egyet kell érteni az elnök­nek azzal az észrevételével, hogy a színes ablaküveget, ezt a művészi díszítőformát — sajnos — belsőépítészeink ma kissé elhanyagolják. Nem ve­szik kellőképpen igénybe az ezer színben pompázó és min­den helyiséget díszítő, kiemelő színes ablaküvegek adta lehe­tőségeket. A szövetkezet évente több mint 3 millió forint értékben keretez, készít különböző mé­retű és formájú képkereteket a lakosság részére, ezt a mun­kát központi képkeretező üze­mük végzi. A képkeretezést il­letően kielégítik a hazai igé­nyeket, de ugyanakkor export­ra is­­szállítanak több ország­ba, Kanadától Kuwaitig. A szövetkezet 22 fiókjának szolgáltatási tevékenysége, hogy árusítanak kész tükröket különböző nagyságokban, kész képkereteket különböző mére­tekben, és aki az üvegezést maga végzi, az vásárolhat a fiókokban vágott üveget, saját készítésű gittet, képszegeket. Bevezették azt a szolgáltatást, hogy a csiszolt árukat, üvege­ket házhoz szállítják. Az Üvegesek Szövetkezete az elmúlt években több jelen­tős beruházást hajtott végre. Az I. csiszolda beváltotta a hozzá fűzött reményeket és az egyik legjobban termelő üze­mük. A dilatherm üzem is jól bevált, szépen termel, ugyanez mondható a Garay téri apró­cikkrészlegről, valamint a II. csiszoldáról is, mely már ki­nőtte gyermekcipőit és teljes kapacitással működik. Az ország legnagyobb üve­ges szakmai szövetkezete a kö­zeljövőben újabb 4 millió fo­rintos beruházáshoz kezd, így felépül a Jegenye utcai rész­leg, a Hunyadi Mátyás úti rak­tár — mindkét részlegben üvegezési munkákat folytat­nak majd —, a Hunyadi Má­tyás úton pedig berendezik a központi üvegtárolót is. Ter­veikben szerepel két belterü­leti fiók korszerűsítése, meg­rendeltek egy 5 fejes gyalu­gépet és előkészítik a keretléc­­készítő üzemek egy helyre te­lepítését. (X) Kilencven motoros üveges járja a főváros utcáit, végzi a biztosított lakások üvegezési munkáit Az Üvegesek Szövetkezetének egyik legkorszerűbb boltja a Tanács körúton Az ország egyik legnagyobb üvegipari szövetkezete A MŰSZAKI ÜVEGIPARI SZÖVETKEZET 1956. január elsején alakult 120 taggal. Je­lenleg ötszáz dolgozóval mű­ködik, akik közül négyszázan Budapesten és százan a salgó­tarjáni üzemben dolgoznak. A modern üzemházba, a Buda­foki út 91—93. sz. alá — 14 helyről, többségükben pincék­ből — 1964-ben költözött a szövetkezet. FŐ TEVÉKENYSÉGÜK a síküveg feldolgozása. Síküveg­ből hajlított üveget is készíte­nek, a fogtükörtől az 1 méter átmérőjű útjelző tükörig. A különféle asztali tükröktől az exportra készülő különleges bútortükörig mindenfajta tük­röt készítenek. A szövetkezet fejlődését nagymértékben elősegítette, hogy hazánkban a műszer-, jármű- és bútoripar az utóbbi időkben rendkívüli mérték­ben fejlődött, aminek ter­mészetes velejárója, hogy a három iparág számára a szük­séges üveganyag gyártását is hasonló mértékben kellett fej­leszteni. Mit tett ennek érde­kében a Műszaki Üvegipari Szövetkezet? Az üveghajlítási technológiát a követelmények­nek megfelelően korszerűsítet­ték és a kokszfűtéses kemen­ce helyett ma már alagút rend­szerű kemencét alkalmaznak. Ezzel a technológiával az üveg minősége megjavult. Több megmunkálási folya­matot korszerű gépekkel végez ma már a szövetkezet. 1967-től két gyémántkorongos automa­ta szélcsiszológépet helyeztek üzembe, ami egyrészt az egész­ségtelen és veszélyes fizikai munka megkönnyítését, más­részt a termelékenység növe­lését segítette elő. A GÉPI CSISZOLÁS beve­zetésével gyorsabb lett és az új módszerrel megháromszo­rozódott a termelés. A szövet­kezet 1968-ban pedig olyan új gépet szerzett be, amely az ex­port megrendelések teljesítését segíti elő. Az exportból a gép ára másfél év alatt megtérült. NAGY FEJLŐDÉS ELŐTT ÁLL a szövetkezet: befejezés­hez közeledik egy új üzemhe­lyiség építése, ahol lehetővé válik, egy 40 méter hosszú tü­körkészítő automata gép üzem­be helyezése. Jelenleg napon­ta 300 négyzetméter tükröt ké­szítenek az üzemben; az új automata gép beállításával óránként 100 négyzetméter tükröt gyárthatnak. A külföldi gyártmányú gépet előrelátha­tólag még az idén üzembe he­lyezik. A salgótarjáni üzemet első­sorban a helybeli nők foglal­koztatása érdekében létesítet­ték. Ma már itt közel 100 nő dolgozik, mikroszkóp tárgyle­mezt gyártanak exportra. 1969-ben havonta három millió tárgylemezt készítettek, idén már elérték a havi tízmillió darabot. SOK TERMÉKET (visszapil­lantó tükröket, mikroszkóp tárgylemezeket) kizárólag a Műszaki Üvegipari Szövetkezet állít elő, 1971-ben 63 millió forint volt a termelési érté­kük, az idei terv már 66 millió forint. Tavaly 16 milliós tőkés exportot bonyolítottak le, ez év első felében viszont már 13 millió forint volt a tőkés ex­port kiszállítások értéke. (X) Negyedmillió ipari hőmérőt gyárt évente a LOMBIK Huszonegy évvel ezelőtt 12 kisiparos és azok alkalmazot­tai a Köztársaság tér 24. szám alatt — egy régi épület né­hány szobájában — megalakí­tották a Lombik Üvegipari Szövetkezetet. Már az induláskor Köves László volt az elnök, aki azóta egyfolytában azon munkálko­dik, hogy ezt, a népgazdaság szempontjából is fontos szö­vetkezetei munkatársaival kö­zösen tovább fejlessze. A kis szövetkezetből jelenleg már 320 taggal dolgozó közép­üzem lett, amelynek csak egyetlen hátránya, hogy mű­helyei szétszórtan, a város tíz különböző helyén találhatók. A szövetkezetnek három fő profilja van: laboratóriumi üvegeszkö­zök gyártása, ipari hőmé­rők előállítása és orvosi fecskendők javítása. A Szamuely utca 7. szám alatt működik a laboratóriumi üveggyártó üzemrész. Itt ké­szülnek azok az üvegtermékek, amelyek a vegyipar és az olaj­ipar termelésénél nélkülözhe­tetlenek; többek között itt gyártják a kidesztilláló készü­lékeket, amelyek segítségével — kétszeri hűtéssel — teljes tisztaságú vizet nyerhetnek. Itt készül továbbá a Soxleth extraháló, amelyet vegyi anyagok szétválasztására, ana­lizálására alkalmaznak. Igen fontos az éter- és higany desz­tilláló berendezés, amely az éter és az ipari célokra alkal­mazott higany tisztítását biz­tosítja a szükséges mértékben. Általában itt állítják elő — a lombiktól a pipettákig — az egységes laboratóriumi felsze­reléseket, amelyeket az isko­lák, a felsőfokú intézetek kis mennyiségű anyagok analizá­lására használhatnak. Ezek az úgynevezett mikro- és maxi­laboratóriumok, amelyeket egységes alkatrészekből, illetve egyéb darabokból úgy állíta­nak össze, hogy a felhasználó azonnal és igényének megfe­lelően alkalmazhassa. Tulaj­donképpen univerzális labora­tóriumi készletről van szó, mert minden felszerelést, ami a laboratóriumban szükséges, a vegyész vagy a pedagógus megtalálhat. A szövetkezet másik fontos gyártmánya a film­bepárló berendezés, amelyet elsősorban az olaj­iparban alkalmaznak. A labo­ratóriumi berendezések mint­egy 70 százalékát exportálják. Az országban egyedül a Lombik Üvegipari Szövetkezet készít ipari hőmérőt, amiből évente 250 000 darabot gyártanak. A fele exportra ke­rül, az itthon maradó mennyi­ség a belföldi igényeket tel­jesen kielégíti. Az itt készült hőmérőket ipari célokra hasz­nálják, így többek között itt állítják elő a kazánhőmérőket, a kontakt (automata kapcsolá­sú) hőmérőket, a Beckmann­hőmérőket az olajipar számá­ra, amelyek százados pontos­sággal mutatják az adatokat. Tulajdonképpen ipari szol­gáltatás az orvosi fecskendők javítása: a kórházak, a gyógy­intézetek elhasznált fecskendő­alkatrészeit az OMKER be­gyűjti és átadja a LOMBIK- nak, ahol eredeti állapotba hozzák és megjavítva vissza­adják az orvosi intézeteknek. A havi „termelés” 30 000 komplett fecskendő. Az orvo­si fecskendők javításánál szükséges üvegcsiszolás eléggé ártalmas az egészségre, ezért most az egyik dolgozó szaba­dalmazott találmánya alapján áttérnek a szilikonos gumidu­gattyús fecskendők készítésére. 1973-tól már e szabadalom alapján javítják a fecskendő­ket. A tervek szerint jövőre a szövetkezet megkezdi az orvo­si fecskendők gyártását is, amelyhez üveganyagot a hazai ipar biztosít. (X)

Next