Népszava, 1972. szeptember (100. évfolyam, 206–231. sz.)
1972-09-01 / 206. szám
lift, szeptember 1 *• Üzemszervezés számítógéppel VI. Az embereken múlik Eddig öt alkalommal, különböző összefüggésekben próbáltuk bemutatni, hogy a Villamos Berendezés és Készülék Művekben hogyan készülnek az üzembe helyezendő nagy teljesítményű számítógép hasznosítására, melynek révén korszerű alapokra kívánják helyezni a tíz gyárat, egy kutatóintézetet tömörítő, csaknem 14 ezer dolgozót . Még 1969-ben elhatároztuk: a vállalat bérrendszerét úgy alakítjuk ki, hogy termelékenyebb munkára ösztönözzön. Akkori módszerünk lényege : minden egymillió forint többlet árbevétel után előre meghatározott bértömeget kaptak a gyárak, létszámuktól és bérszínvonaluktól függetlenül. Ennek következményeként, ha az adott gyár kollektívája nagyobb teljesítményt produkálás a termékeket nemcsak elkészítette, hanem értékesítette is, a vállalati átlagnál jóval magasabb jövedelememelkedésre számíthatott — magyarázza dr. Kecskés Józsefné gazdasági igazgató. — Az új bérezési szisztémát kísérleti jelleggel a mi gyárunkban próbálta ki a vezérigazgatóság — tájékoztat Dunka Sándor, a VBKM Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának igazgatója. — Teljes sikerrel. Hihetetlennek tűnik, de igaz: a kísérlet évében, 1969-ben körülbelül 30 százalékkal termeltünk többet, mint az előző esztendőben, anélkül, hogy létszámunk jelentősen emelkedett volna. A mintegy 80 milló műveken belüli feltételek szigorítására az országos közgazdasági szabályozók megváltoztatása kényszerített bennünket — indokolja a történteket dr. Kecskés Józsefné. — A gyárakban ugyanis saját kockázatunkra vezettük be a bérfoglalkoztató nagyvállalat vezetési és információs rendszerét. A teljes siker természetesen nagymértékben függ a vezetők és a beosztottak hozzáállásától, amit viszont lényegesen befolyásol, hogy az emberek mennyire találják meg számításukat, ha a komputer diktálta objektív követelményeknek megfelelően dolgoznak. hó forint értékű többlettermelésért 4,2 millió forint többletbért kaptunk. Ily módon az átlagos kereset 11 százalékkal nőtt, emellett körülbelül egyhavi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést is fizethettünk. — A fejlemények? — Időközben alaposan megszigorították a feltételeket. Lényeges változás, hogy a béremelés lehetőségét — az árbevétel mellett — a nyereség alakulásához kötötték. Amennyiben a gyári nyereség az előző évhez képest öt százalékkal nő, ezért nem kapunk semmit, többletbér csak ezen felül jár, ám alig fele a korábbinak. Az új bérrendszer minél nagyobb nyereség elérésére ösztönöz — folytatja a gondolatsort Tálosi István, a VBKM Transzformátor- és Villamoskészülék Gyárának igazgatója. — Sajnos, a szándék valóra váltását nehezíti, hogy nincs elég megrendelés. Viszont a korábbinál nehezebb külső körülményekellenére az árban és nyereségtömegben mért többletteljesítményért kisebb bért kapunk cserébe, tömeggazdálkodást, hiszen a Villamos Berendezés és Készülék Műveket — a többi vállalathoz hasonlóan — a bérszínvonal ménese alapján számoltatták és számoltatják el. Igaz, a kísérletre nem fizettünk rá, a művek termelésének évi 6,9 százalékos emelkedését a termelékenység növelésével fedeztük. Ám az időközben módosított közgazdasági szabályozók szigorúan büntetik az olyan vállalatokat, ahol az egy főre jutó nyereség -s bér az előző évihez képest kisebb mértékben emelkedik, mint a bérszínvonal. Ezért vigyáznunk kell, hogy az esetleg könnyelműen elhatározott béremelések progresszív, bizonyos esetekben több száz százalékos adókötelezettsége nehogy elvigye a részesedési alap egészét. A vázoltakból tehát egyértelműen kitűnik, hogy az elmúlt években bevált bérrendszer veszített ösztönző hatásából. Ráadásul a szabályozók diktálta béremelési lehetőség nem csupán attól függ, hogy mekkora a művek nyeresége, hanem attól is, hogy miként alakul a létszám összetétele. S ez nem elméleti eszmefuttatás. A nagyvállalt üzem- és munkaszervezés javítása napjaink fontos feladata. A párt és a kormány határozatát követően szinte valamennyi vállalat kidolgozta a saját programját. A minisztériumok a legjobb vállalatokat — mint mintaüzemeket — külön felszólították intézkedési terv kidolgozására, hogy az itt szerzett tapasztalatokat, módszereket általánosítsák. Mindezeket a törekvéseket azonban nem segíti eléggé, sőt néhány vonatkozásban akadályozza a jelenleg érvényes érdekeltségi rendszer. — Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése ennek ellenére halaszthatatlan feladat. Bár pillanatnyilag eléggé rapszodikus partnereink rendelési készsége, emiatt akaratlan a zavar és kapkodás, mégis minden vállalat, gyár évről évre a termelés bővítésére törekint gyárainak létszáma az elmúlt évhez képest több mint száz — elsősorban alacsonyabb bérű — fővel csökkent, ily módon a gyári kollektíváknak nagyobb teljesítményért, a magasabb árbevételért és nyereségért járó többletbér egy része után — a részesedési alap terhére — progresszív adót kell fizetni. A helyzet fonákságát jól érzékelteti, hogy a folyamatban levő szervezési intézkedések nyomán egyre több, magasabb bérű, kvalifikált szakemberre lesz szükségük, míg a szakképzetlen kisegítő állomány egy része ,,feleslegessé’’ válik. — Szerencsémre. ..hivatalból” nem kell foglalkoznom a témával. De mint kommunista, évek óta szenvedélyesen vitatkozom róla: miért ragaszkodunk ehhez a bérrendszerhez — mondja Sombor György kereskedelmi igazgató, szik. A létszámforrás már kiapadt, a műszaki fejlesztés lehetősége korlátozott, így nem marad más hátra, mint az üzem- és munkaszervezés javítása. Tőlünk telhetően erre kell törekednünk, még akkor is, ha a jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszer nincs eléggé szinkronban ezzel — jellemzi az általános felfogást Tálosi István. A megjegyzéssel a Villamos Berendezés és Készülék Művek vezérkara egyetért. Számos egyéb szervezési intézkedés mellett ezért határozták el, hogy egy nagy teljesítményű számítógép közreműködésével új, korszerű alapokra helyezik a nagyvállalat vezetési és információs rendszerét, s azon fáradoznak, hogy a vállalaton belül és kívül egyaránt — megteremtsék szándékaik valóra váltásának feltételeit. Mocsári Károly Kísérlet teljes sikerrel Az összetétel veszélyei Az egyetlen reális lehetőség Az új lakásügyi jogszabályok megjelenésekor kötelezően előírták a lakásigények megújítását. Ezzel a lehetőséggel az országban 1971 áprilisáig 178 ezren éltek. A kérelmek több mint 50 százalékát — 93 547 — a budapesti tanácsokhoz nyújtották be. — Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a tanácsok szakértőivel közösen készítette elő az igények megújítását — mondja Jeney György, a fővárosi tanács lakásügyi főosztályának helyettes vezetője. — A kérdőíveket úgy állítottuk össze, hogy a válaszok kódolhatók lehessenek tehát „lefordíthassuk” a számítógépek nyelvére. Az adatfeldolgozást az Építésgazdasági és Szervezési Intézetre bíztuk. Most már minden kerületi tanács megkapta a teljes feldolgozást; minden igénylőt valamennyi körülmény figyelembevételével besorolt a gép, kimutatva az igényjogosultsági pontszámot. — A gépi feldolgozás alapján milyen tapasztalatokat vontak le? — Most már egyértelműen megállapítható, hogy az igazságos, objektív elosztás, az új rendeletek következetes alkalmazása szinte lehetetlen lett volna a megújítás és a korszerű értékelési rendszer nélkül. A tanácsoknál Budapesten 1970- ben már 155 000 kérelem volt. Akik közben valamilyen módon megoldották lakásgondjaikat, nem jelentették be. Sok volt a kettős és a hármas igénylés is, hiszen a mostanival szemben a korábbi rendelkezés lehetővé tette, hogy több kerületben is benyújtsanak kérvényt. Most erre csak a lakhely szerinti tanácsnál van mód. Az új rendelkezész új lakásra várakozók, a minőségi, illetve lépcsős cserét kérők 43,9 százaléka jelenleg családtagként lakik. Viszonylag magas, 12 százalékos az albérlők aránya. Az „egyke”-korszak is érződik: a kérelmezők 16 százaléka több gyerekes, az egygyerekesek vannak a legtöbben — 38 százalék —, a gyermektelen házaspárok aránya 32 százalék, az egyedül élőké pedig 14. A kérelmezők 67 százaléka fizikai munkás, illetve termelést irányító munkakörben dolgozik. Budapesten a legtöbben — 8216-an — a XIII. kerületben adtak be kérvényt, de rendkívül sok a kérelmező a belső kerületekben, mint például a VII.. — Az első tapasztalatok alapján nagyobb pontszámmal kell értékelni azokat, akik hosszú idejefolpoznak egy munkahelyen, tehát a törzsgárdához tartoznak, munkájuk alapján kitüntetéseket kaptak. Valamivel sok a jövedelemviszonyok szerint is differenciálnak egy főre jutó 1500 forint jövedelemig tanácsi bér-, 2500 forintig tanácsi értékesítési — ezen felül pedig csak társasházi lakás kérhető, illetve a VITI-ban, ahol közismerten rosszak a lakásviszonyok. — Az elosztás a számítógép adatai alapján történik? — Az igénylőket két nagy kategóriába soroltuk, az egyikbe azokat, akik a rendelet alapján jelenlegi körülményeiket figyelembe véve lakás kiutalásra jogosultak, a másikba pedig azokat, akik rendelkeznek valamilyen bérleménnyel, de ehelyett nagyobbat, vagy komfortosabbat kérnek. Ezen belül valamennyi körülmény, de elsősorban a család nagyságának, az eltartottak számának, az egészségügyi és egyéb körülmények figyelembevételével soroltunk, növelni kell azok pontszámát is, akik már hoszszú ideje várnak lakásra. Nyilvántartásaink szerint az igénylők több mint 20 százaléka több mint 10 éve kéri a tanácsoktól lakásproblémája megoldását. Ha ilyen finommásokra szükség van is, elmondhatjuk, hogy soha még nem állt a tanácsok rendelkezésére a mostanihoz hasonló, a tényleges állapotot tükröző, részletes kimutatás. A gép azonban nem oszthat az ember helyett, tehát az adatok figyelembevételével a végső szó kimondása előtt nagy szerepük van a lakásosztályoknak, és a ma már mindenütt működő társadalmi bizottságoknak. — Hogyan vezetik át a változásokat? — Mivel a jövőben is a nyilvántartást géppel akarjuk végezni, nem lenne gazdaságos, ha módot adnánk a heti vagy havi változásbejelentésre. Erre nincs is szükség, hiszen az elosztási tervek elkészítése előtt kell minden évben a tanácsok, a bizottságok rendelkezéseMinden módosításhoz szükség van az eredeti lakáskérelem másodpéldányára, amit tavaly áprilisban kaptak meg az érdekeltek. A módosításhoz szükséges nyomtatványt minden kerületi tanácsnál rendelkezésre bocsátják, s az újonnan kitöltött ívek egyik példányát visszaadják. A kérelemmegújítás mindenkinek egyeniérdeke. Ha ugyanre bocsátani a legfrissebb adatokat. Éppen ezért a fővárosi tanácsi rendelet alapján minden év szeptember 1-e és október elseje között lehet a lényeges változásokat bejelenteni. Ilyen változásbejelentésre ezúttal először mától kerül sor. Mit nevezünk mi lényeges változásnak? Mindenekelőtt közölni kell a családi viszony megváltozását, például a válást. Ha nem rendelkeznek önálló lakással, mindkettőjüknek külön kérelmet kell benyújtaniuk. A jövedelemviszonyok változásának átvezetése is kötelező, de csak akkor, ha az egy főre jutó jövedelemhatárt átlépik, és ezáltal már csak más lakáselosztási formában részesülhetnek. Például, ha a kérelem benyújtásakor 1400 forint volt az egy főre jutó jövedelem, s most 1700. átlépték az 1500 forintos határt, csak tanácsi értékesítési lakást kaphatnak. Bizonyára sokan elköltöztek abból a kerületből, ahol a kérelem megújításakor laktak. A módosítást az új lakhely tanácsánál kell bejelenteni. is valaki sorra kerül a lakáskiutalásnál, és a bizottság megállapítja, hogy körülményei lényegesen változtak, de ezt nem közölte, törlik a kiutalási jegyzékből. Erre a szigorú intézkedésre azért van szükség, mert csak „élő” adatok alapján lehet az elosztási elveket érvényesíteni — mondotta befejezésül Jeney György. Moldovan Tanás sától október 1-ig módosíthatók a fővárosban a lakáskérelmek adatai A XIII. kerületben várnak a legtöbben Előnyben a törzsgárda és a fizikai munkások Egyéni érdek is NÉPSZAVA 3 185 ezer elsős — Új iskolák Csökken a túlterhelés Az általános és középiskolákban ma kezdődik az 1972—1973-as oktatási év. Az általános iskolák első osztályaiban mintegy 130 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait. A különböző típusú középiskolák első évfolyamaira több mint 55 ezren iratkoztak be. A gimnáziumokban összesen 26 862, a szakközépiskolákban 28 279 fiatal tanul majd. Szeptember 2.: az első tanítási nap. Az első héten kialakítják az osztályok végleges órarendjét. Az elsősök a tanévkezdést követő hetekben főleg az iskolai élettel, a magatartásbeli követelményekkel ismerkednek majd. A tanév során — a művelődésAz új tanévvel kapcsolatban fontos intézkedés: a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya — az Országos Pedagógiai Intézettel közösen —, útmutatót készített a tanulók túlterhelésének csökkentésére, a közismereti tárgyakra vonatkozóan. Ez egy átfogó intézkedéssorozat első lépése. Az útmutatóban — a tantárgyak jellegétől függően — differenciáltan határozzák meg a terhelés csökkentésének módját, lehetőségét Egyes tantárgyakból például az útmű-Hagyomány már, hogy tanévkezdéskor megszépülve, kicsinosítva várják a diákokat az iskolák. A főváros szinte valamennyi oktatási intézmény — óvodákkal és kollégiumokkal együtt 756 — frissen festve fogadja az általános és középiskolások Ikat. Az iskolatatarozásokat nagyban segítette a fővárosi centenáriumal-Felkészülten várják a diáksereget a Győr-Sopron megyei iskoláik is. Heves megyében az idén 20 új tanteremmel gyarapodtak az általános iskolák, ügyi miniszter utasítása értelmében két nevelési értekezletet tartanak az iskolákban. A novemberi tanácskozás témája, valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben: az MSZMP Központi Bizottsága közoktatás-politikai határozatának feldolgozása. Az 1973 áprilisában sorra kerülő nevelési értekezlet témáját az igazgató jelöli ki. A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta az 1972—1973-as oktatási év tanulmányi rendjét. A téli szünidő 1972. december 24-től 1973. január 7-ig, a tavaszi szünet 1973. április 5 től 14-ig tart. tató előírja a kötelező minimumot, más tárgyaknál viszont anyagrész elhagyását javasolja. Az új oktatási évtől új tantervek és tantervi utasítások alapján oktatják a „Világnézetünk alapjai” című tantárgyat, a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán. A negyedik osztályokban mindenütt megkezdik, illetve folytatják a tantárgy oktatását, ahol kellően felkészített pedagógus áll rendelkezésre, és az egyéb feltételek is biztosítottak. kaimából meghirdetett társadalmi mozgalom, az „Egy üzem — egy iskola” akció. A fővárosban egyébként három új általános iskolát avatnak szeptember elsején: az óbudai, a zuglói és az újpalotai lakótelepen egy-egy modern, 30 tantermes intézményt hoztak tető alá az építők. Szabolcs-Szatmár megyében, Tiszaeszláron és Nábrádon 4—4 tantermes általános iskola épült. A nyíregyházi tanyai kollégiumot rekordidő alatt bővítették hat tanteremmel. Korszerűen berendezett, 16 tantermes iskolában kezdi az évet a nyíregyházi Széchényi István Közgazdasági Szakközépiskola. A tanévkezdésig Komárom megyében mind a 136 általános és 19 középiskolában befejezték a nyári tatarozást. Bács-Kiskun megyében, Felsőszentivánon új általános iskolai nevelőotthont építettek a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek számára. Kecskeméten 16 tantermes, Kiskunhalason pedig 12 tantermes új iskolát vesznek birtokukba a gyerekek. Megszépített iskolák várják a tanulókat Zala megyében is. A Vas megyei iskolákban 12 új tanteremmel és egy tornateremmel gyarapodott az oktatási hálózat. A Tolna megyei Dombóváron 100 személyes általános iskolai új diákotthont létesítettek a pusztai felső tagozatos iskolásoknak. Borsod megye általános és középiskolái is megszépültek a tanévnyitásra. Új iskolák építésével és a régiek bővítésével több mint félszáz tanteremmel gazdagodott a megye. Békésben ezen a nyáron 200-nál is több oktatási épületet tataroztak, korszerűsítettek A Nógrád megyei Drégelypalánkon a tanévnyitó ünnepségen négy tantermes új iskolát avatnak. Fejér megyében több községben a helyi tanács és a gazdaságok közös anyagi erejével bővítették az iskolákat. A Szolnok megyei Újszászon 12 tanteremmel, két műhelyteremmel ellátott gimnázium és autóforgalmi szakközépiskola épült Debrecenben mintegy hatmillió forintos költséggel felépített új épületrészt adnak át a tanévnyitón a Tóth Árpád Gimnáziumban. A nagy alföldi városban két új kollégium is megnyitja kapuit (MTI) Az átfogó intézkedéssorozat első lépése Megszépült fővárosi iskolák Avatások, Avatások, felújítások vidéken Nemcsak járandósági kérdés a vasutasok egyenruhája ogyan ítéli meg az utazóközönség a vasutasokat? Eléggé kulturált külsővel, tiszta és vasalt egyenruhában jelentkeznek-e szolgálattételre? Ezt firtatta a szakszervezet elnöksége a MÁV ruházati utasításának módosítására beterjesztett javaslat megvitatása során. És az elnökség tagjai elégedetlenségüket, nyugtalanságukat fejezték ki vasutasaink ruházata, külső megjelenése miatt. A felszabadulás óta lényegében járandóságként, munkásellátási kérdésként kezelik a vasutasok öltözetét. Pedig ma már nemcsak erről van szó. Az ellátási nehézségek időszaka régen lejárt, és a kalauz, a forgalmista, a váltókezelő egyenruhája is hozzátartozik a kulturált utazáshoz. Nem valamiféle öltözési hóbortról van szó, hanem az utazóközönség iránti tiszteletről. A MÁV évenként 190 millió forintot költ ruhára. Ez hatalmas összeg. A vasutasok bizonyára szebben is öltözhetnének belőle, ha egy részük nem használná az egyenruhát kerti munkára, nem hajtaná benne a loiat a piacra, vagy ha nem kímélné annyira az újat, hogy emiatt a kihordási idő letelte után is a régi, kopottban jár. Ezeket a jelenségeket neveléssel és szigorúbb ellenőrzéssel természetesen mérsékelni lehet. De elengedhetetlen, hogy az állomásfőnök, a szolgálati hely parancsnoka naponta ellenőrizze a vasutasok öltözékét, és követelje meg a tiszta, vasalt egyenruhát. A szakszervezet azt a véleményét is kifejezésre juttatta, hogy a 190 millió forint, lényegében csak az úgynevezett járandósági, illetve munkásellátási követelmények kielégítését fedezi. A mai igényeknek megfelelő öltözék biztosításához több kell. Az elnökségi ülésen néhányan feltették a kérdést, honnan teremtse elő a MÁV a többletet? A válasz természetesen nem a szakszervezet elnökségére, hanem a vasút vezetőire tartozik. Tanácsot azonban kaptak: példának hozták fel a taxisokat, a Volán, a metró, a BKV dolgozóit, akiknek öltözéke majdhogy egyik napról a másikra megváltozott. Úgy véljük, amit az idézett vállalatok megoldottak, arra a MÁV tapasztalt vezetői is képesek lesznek. Bizonyosak vagyunk benne, hogy amint a szemlélet megváltozik — s megértik, hogy ez a kulturált közlekedéshez tartozik —, a szükséges pénz is előkerül. Zsidai Pál