Népszava, 1972. október (100. évfolyam, 232–257. sz.)

1972-10-01 / 232. szám

2 Kádár János felszólalása az Országos Tervhivatal jubileumi ünnepségén (Folytatás az 1. oldalról.­) A népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jö­vőben erre az útra lépnek, érvényes,­­hogy szocializ­mus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges.­ — A szocialista tervgaz­dálkodás valamikor elmé­let volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fo­gadtatására. A szocialis­ta tervgazdálkodás bevezeté­se és megvalósítása osz­tályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján­­ kétkedéssel fo­gadták az imperialisták. Azóta viszont a világ meg­tanult egy új fogalmat, új szót, a szocialista tervgaz­dálkodás eszméje és ereje az­ egész nemzetközi köz­vélemény előtt győzött.­­ A szocialista terv­­gazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is, mutatott­ rá Kádár János és kiemel­te, hogy a tervgazdálko­dás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyo­mait, döntő szerepet ját­szott a szocialista társa­dalom gazdasági alapjai­nak lerakásában, megszi­lárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépíté­séért folyó munkának.­­ Hazánkban a mun­káshatalom, a néphatalom a szocialista tervgazdál­kodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista For­radalom kezdeti szakaszá­ban hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország po­litikai és társadalmi fej­lődését. Az eszmét a szé­les milliók gondolkozá­sukban úgy mérik, aho­gyan az a gyakorlatban megvalósul. Kádár János elismerés­sel beszélt a tervezés tu­dományos megalapozott­ságának, módszereinek, technikájának fejlődésé­ről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás re­formja hozzájárult a terv­­szerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödé­séhez. Felhívta a figyel­met arra, hogy nagy fon­tosságú a számítástechni­ka, de az nem pótolja a marxista módon gondol­kozó, kommunista meg­győződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokonszenvező alkotó em­berek szellemi munkáját. — A tudomány és a szocializmus — hogy ha­sonlattal éljek —, egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt ér­vényes az, hogy az elmé­letet és gyakorlatot állan­dóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában. A tervhivatal előtt álló feladatokra és a maga­sabb színvonalú tervezés­re utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizott­ság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely nép­­gazdasági összefüggések­ben ellenőrzi, hogyan va­lósulnak meg a tervek. A közeljövőben a parlament elé kerülő tervtörvény­javaslatról szólva Kádár János elmondta, hogy a tapasztalatok szerint az Országos Tervhivatal ha­táskörét növelni kell. Ál­lami munkánk korszerű­sítésével összhangban ez lehetséges és szükségszerű. Kádár János emlékez­tetett arra, hogy a Köz­ponti Bizottság foglalko­zik a kongresszusi hatá­rozatok végrehajtásának tapasztalataival.­­ Ha most pillanatfel­vételt készítünk fő tevé­kenységünkről, annak irá­nyáról, nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy az or­szágban a­ hatalom szi­lárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erő­sek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberek­ben megvan a munka­készség, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszüksé­gesebbekkel rendelke­zünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: ho­gyan tud Magyarország még előbbre lépni a köze­pesen fejlett országok so­rából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági ered­ményekről, a beruházási intézkedések kedvező ha­tásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazda­ság ma már érezteti ere­jét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövet­kezeti parasztok a kedve­zőtlen időjárási nehézsé­geket is leküzdötték, bíz­tató eredmények ígérkez­nek. Szólt arról, hogy világ­méretekben mindinkább a szocializmus javára ala­kulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülmé­nyeket teremt a tervgaz­dálkodás történelmi ta­pasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldo­gulásához. — A belső és külső fel­tételek tehát jók. Nyugod­tan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk. Népünk szocialista jövője biztosít­va van — jelentette ki Kádár János, akinek be­szédét nagy tapssal fo­gadták az ünnepség részt­vevői. Az ünnepség dr. Szla­­meniczky István zársza­vával, majd az Interna­­cionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) Elutaztak tíz európai sísváraseji küldöttségei A Pest, Buda és Óbuda a fővárosi tanács elnöke egyesítésének 100. évfor- és a fővárosi tanács vég­­dulója alkalmából még­­rehajtó bizottságának tartott budapesti találkoz több vezetője, valamint a­zon részt vett polgármes- ■ Budapesten akkreditált terek szombaton elutaz- diplomáciai képviseletek lak hazánkból. A vendég­­táiszó vezetője és tagja bn­geket Szépvölgyi Zoltán, csúztatta. (MTI) Vályi­­Péter fogadta az eG£3 IC fi­tkát és Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese fogadta Janez Sztanovni­­kot, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkárát. A főtitkár szombaton elutazott Ma­gyarországról. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Szita János miniszterhe­lyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint a Külügyminisz­­térium és az NGKT több vezető munkatársa. Ott volt dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete is. (MTI) Vándorkiállítás a korszerű táplálkozásról Egy­ orvosprofesszortól hallottam­ hasonlatot: a kövér ember olyan, mint­ha egész életén át 5 vagy 20 kilós hátizsákot cipel­ne. Nem csoda, ha ez a felesleges megterhelés a kelleténél jobban igény­be veszi szívét és más életfontosságú szerveit. Márpedig a „jóltáplált­­ság” nálunk immár nép­betegség. S ami ennél is nagyobb baj: az egész­ségügyi propaganda még nem változtatta meg a gondolkodásunkat sem ezzel kapcsolatban; sokan mondják például, hogy „milyen szép kövér gye­rek!” Pedig a kövérség sem nem szép, sem nem egészséges. Ebben az akadozó pro­pagandában figyelemre­méltó akciót kezdett a Belkereskedelmi Minisz­térium az Egészségügyi Felvilágosító Központtal közösen: Korszerű táplál­kozás címmel vándorkiál­lítást állított össze, ame­lyet elsőként — október 2. és 5. között — Buda­pesten, a Szalag utca 5. szám alatti bemutatóte­remben láthatunk. Egyút­tal országos kirakatver­senyt is hirdettek, amely­nek célja szintén az egész­séges táplálkozás propa­gálása. A kiállításon a többi között szénhidrátszegény és fehérjedús élelmiszere­ket mutatnak be; olyan csokoládét, száraztésztát, üdítő italt, befőttet, gyü­mölcslevet, amelyet fo­gyókúrázók, sőt, cukorbe­tegek is fogyaszthatnak. (Sajnos a készítmények egy része csak a közel­jövőben lesz kapható, többségét azonban már árusítják.) Bemutatják azt is, ho­gyan étkezzen a szoptató anya, hogy megfelelően tudja táplálni gyermekét, mire van szüksége az is­koláskorú gyermeknek, az idős embernek és a fogy­ni kívánónak. Tanácsot adnak a korszerű főző­eszközök — például t­o­­lon, kukta — használatá­hoz, ismertetik az alufó­lia, a turmix széles alkal­mazási lehetőségeit. S hogy minderre a pro­pagandára szükség van, azt nemcsak alakunk iga­zolja, hanem a statisztik­a is. Az összes fehérjefo­­gyasztásunkból a biológi­ailag értékesebb állati fe­hérjék aránya a háború előtti 28,0 százalékról 42,5 százalékra nőtt, de még nem éri el a kívánatos 55—60 százalékos arányt. Húsz-huszonöt százalék­kal kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, mint a fejlett országok­ban, s eközben még min­dig sok burgonyát, zsírt, cukrot eszünk. (K. ZS.) NÉPSZAVA A partizán szövetség és a Háborús Veteránok Szovjet Bizottságának megállapodása A Magyar Partizán Szövetség meghívására szeptember 25 és 30 kö­zött — V. P. Moszkovsz­­kij alelnök vezetésével — hazánkban tartózkodott a Háborús Veteránok Szov­­­­jet Bizottságának küldött­sége, és tárgyalásokat folytatott a partizánszö­vetség vezetőivel. A két testvérszervezet képvise­lői a szívélyes, baráti légkörben lezajlott meg­beszéléseken tájékoztat­ták egymást szervezetük tevékenységéről, megvi­tatták a kölcsönös kap­csolatok és az együttmű­ködés időszerű kérdéseit. A tanácskozás befejezté­vel megállapodást írtak alá az együttműködés to­vábbfejlesztéséről. A szovjet küldöttséget fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány elnökhelyettese, a Ma­gyar Partizán Szövetség elnöke, és szívélyes, ba­ráti hangulatú beszélge­tést folytatott a vendé­gekkel. A delegáció föl­keresett néhány üzemet és termelőszövetkezetet, a Székesfehérvári Könnyű­fémművekben KISZ-akti­­vistákkal találkozott. Jár­tak a vendégek a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mián, s találkoztak a fő­város XI. kerületének egykori partizánjaival is. A Háborús Veteránok Szovjet Bizottságának küldöttsége szombaton, a késő esti órákban eluta­zott Budapestről. (MTI) KÖZÉLET Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és Coj Jen Gen, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése elnökségének elnöke táv­iratban mondott köszöne­tet a magyar vezetőknek a KNDK megalakulásának 24. évfordulója alkalmából küldött jó­kívánságaikért A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Makariosz érseket, a Ciprusi Köztár­saság elnökét. Péter János külügyminiszter ugyan­csak táviratban fejezte ki jókívánságait Christofi­­dis külügyminiszternek. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Ya­­kubu Gowon táborno­kot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökét Nigé­ria nemzeti ünnepe alkal­mából. Péter János kül­ügyminiszter dr. Okoi Arikpo nigériai külügymi­niszternek küldött üdvöz­lő táviratot. Pénzügyi küldöttség uta­zott szombaton az USA- ba a magyar—amerikai vagyonjogi tárgyalások folytatására. A Szíriai Paraszt Szö­vetség küldöttsége, amely Mahmoud Abdel Kader elnök vezetésével a ma­gyar termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, ered­ményeit tanulmányozta, szombaton elutazott ha­zánkból. Shankar Pillai a Kul­turális Kapcsolatok Inté­zetének meghívására Bu­dapestre érkezett, hogy az indiai kulturális hét al­kalmából, október 3-án megnyíló indiai gyermek­rajz-, népművészeti baba- és ifjúsági könyvkiállítá­son adja át az elmúlt évi nemzetközi versenyen eredményesen szerepelt magyar gyerekeknek a dí­jakat. Kitüntetés A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Mun­ka Érdemrend aranyfoko­zatával tüntette ki Szi­geti Istvánt, a ZÖLDÉRT igazgatóját nyugdíjba vo­nulása alkalmából. A ki­tüntetést szombaton Pa­­tai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adta át. (MTI) 1971. október 1 Losonczi Pál a Somogy megyei képviselőcsoport ülésén Szombaton tartotta ülé­sét Barcson a járási párt­­bizottság épületében az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja, melyen részt vett és fel­szólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Ferenc, a Somogy megyei pártbizottság első titkára. (MTI) Aczél György látogatása Baranyában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kétnapos látogatást tett Baranyá­ban. Pénteken részt vett a Baranya és a Bács-Kis­­kun megyei képviselők együttes csoportértekezle­tén, majd megtekintette Pécsett a misinai tv-tor­­nyot és az adóberende­zést, ezt követően láto­gatást tett a Technika Házában a kerámiabien­­nálén. Aczél György szomba­ton művészpolitikai aktí­vát tartott Baranya me­gye és Pécs város párt-, állami, kulturális és mű­vészeti vezetői részére a pártszékházban. (MTI) Hazaérkezett Plovdivból a magyar küldöttség Szombaton hazaérkezett Bulgáriából az a magyar delegáció, amely Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter vezetésével meg­tekintette a plovdivi nem­zetközi vásárt. A küldött­séget a Ferihegyi repülő­téren dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese, va­lamint a Külügy- és a Könnyűipari Minisztéri­um több vezető munka­társa fogadta. Ott volt az érkezésnél­­ Sztoio Szta­­noev budapesti bolgár nagykövet is. (MTI) Egységes számítógéprendszer program Az MTA meghívására szeptember 20—30. között hazánkban tartózkodott M. R. Sura-Bura, a moszk­vai Lomonoszov egyetem professzora, a szocialista országok egységes számí­tógéprendszere, Szoftware munkáit koordináló bi­zottságának vezetője. Meg­tekintette, a Számítás­­technikai és Automatizá­lási Kutató Intézet több osztályát, konzultált a szakemberekkel, s így ké­pet kapott a magyar szá­mítástechnikai kutatások­ról is. Az ESZR-program keretében már öt számí­tógépet kifejlesztettek. Ebben a munkában részt vett: Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, a Szovjetunió, NDK és Ma­gyarország. Két számító­gép gyártását már meg­kezdték. (MTI) Óvodát avattak Csepelen Szombaton délelőtt Cse­pel a Királyerdőn a Szú­nyog utcában 100 szemé­lyes új óvodát avattak. Az 5 millió 300 ezer fo­rintos költséggel felépült korszerű gyermekintéz­ményt határidőre adták át rendeltetésének az épí­tők. Csepel 13. óvodájával az új óvodai évadban már 1310 kerületi gyer­mek elhelyezését tudják biztosítani. A városrész­ben a meglevő gyermek­intézmények jelenleg 130 százalékos kihasználtság­gal működnek. (MTI) S­ densem tudtam, hogy lé-­­ tesik Budapestnek egy fából készül, picinyke mása. Jobban mondva, nem is olyan kicsi, hi­szen a Parlament vagy­­ harminc centiméternyi,­­ az Erzsébet-híd hetven centiméternyi rajta. Ezen a kis Budapesten minden elem elmozdítható, a fej­lesztés valamennyi eshe­tőségének, ellentmondásá­nak, hasznának a tanul­mányozására. Izgalmas játék — pontosabban, nem is játék, sokkal több annál. „Ö” — ez a makett — van az egyik pavilon kö­zéppontjában. Békében és barátságban Andorra la Vellával. Európa és a vi­lág egyik legkisebb köz­társaságának fővárosával, Ankarával, a földré­szünkre átnyúló Törökor­szágnak fél évszázad óta fővárosával, valamint a városok városával, Athe­­nae-vel — magyarul Athénnal —, a bámulatos Parthenon és a jóval ké­sőbbi, ma már mégis tör­ténelmi, 1896-os, első mo­dern olimpia városával. A Városligetben látható most mindez, azon a máig előd nélküli kiállításon, amelyen huszonegy euró­pai főváros „köszön" egy­másnak és Budapestnek, megmutatva valamicskét arculatának, gondjainak, törekvéseinek és eredmé­nyeinek sokaságából. Amint néhány lépéssel Belgrádból Bonnba, Villé de Monacóból Helsinki­be, Moszkvából London­ba „utaztam" — örömmel és szeretettel köszöntöt­tem magam is mindazt a szépet és kedveset, ami hasonlóképpen köszöntött engem is, amikor szeren­csénk volt személyesen találkozni. Pontosabban nekem volt szerencsém, hiszen a Blazsonnij szé­kesegyháznak igazán van ideje, hogy rendre kivár­ja a látogatókat — évszá­zadokban méri az időt. „Mermaid”, a koppenhá­gai Langelinie tenger­partjának Andersen ihlet­te kicsiny bronz szirénje is nyugodt egyéniség, sziklaüléséről örökké a végtelen vízre tekint, mint aki csodára vár. Milyen csodára vajon? Városról városra járva ezen töprengtem — kép­zeletben a kedves berlini mackó és a brüsszeli hí­res „Manneken Pis", a pi­silő kisfiú társaságában, aki erre a kis időre fel­függesztette szokásos te­vékenységét. Nem olyan csodák ezek, mint amilyenek a már felidézett dán mesemon­dónál rendre megesnek. Másmilyen csodák. Ná­lunk például az — hogy időszerű maradjak —: né­hány hét múlva a Duna alatt száguldoznak majd honfitársaink, fővárosi polgártársaink, akik száza­dokon át, érthetően, ah­hoz szoktak, hogy fölötte közlekedjenek. Az okos mackóval és a kisfiúval hármasban vé­geztünk egy gyors fejszá­mítást: különféle körül­mények, szokások, társa­dalmi feltételek között mintegy ötvenmillió em­ber él ezekben a városok­ban. Együttvéve egy nagy nemzet népessége. (Lon­don, Moszkva, Párizs és környéke ebből magában harmincmillió!) Elmond­hatatlanul sok minden kell ennek az ötvenmillió embernek, hogy az élete csakugy­an emberivé vál­jék. A GLC (Greater Lon­don Council — Nagy Lon­don Tanácsa) egyebek kö­zött zöldterületet és füst­mentes levegőt akar va­rázsolni, meg akarja va­lósítani elgondolását, hogy a következő évtizedekben minden londoni lakos, legfeljebb öt percnyi gya­loglás után parkot talál­jon az otthona közelében. Jussi Artman, Anna Ma­ria Alli nyolcéves finn ál­­lampo­gárok pompás ákom­bákomokkal fejezik ki színes elképzeléseiket az egészséges házakról, a jó életről. Városuk, Hel­sinki — becenevén „a Bal­tikum leánya” — gazdái joggal büszkélkednek az­zal, „miként vált egy asz­faltdzsungel paradicsom.Más városok is szívesen használják a világtól ka­pott neveiket — a fél­milliós Hága „falu”-nak mondja magát. Harold Hardrake viking király ezeréves alapítványa, Os­lo „mesebeli város”-nak. Amott Rembrandt híres sebészei, itt Vigeland szobrai, Munch festmé­nyei néznek szembe ve­lünk. „A zene városa”, Bécs felől Strauss-muzsi­­ka szól, Beethoven szülő­városa, Bonn irányából az a szimfónia. Az emberek már régóta csakugyan csodálatos csodákat eszel­nek ki, hogy széppé te­gyék a maguk életét. Ké­pet, zenét, technikát, tu­dományt. Moszkvában hétszáz tudományos in­tézet működik, hatszáz­ezer főiskolai diák tanul , hogy azután százhúsz­ezer lakás épülhessen évente a moszkvaiaknak. „Játszani is engedd ....” — a mi nagy költőnk ezt mondja. A hágai Madu­­rodam (miniatűrváros) az ottani gyerekek — és fel­nőttek — örömére épült, sis egy kicsit a világ min­den gyerekének, felnőttjé­nek az örömére is — akárcsak a budapesti út­törővasút. Itt tartottunk a sétá­ban, amikor Varsóba ér­keztünk. A mackó és a kisfiú nem volt mellet­tem. Nem tudom, hová lettek. Egyedül, döbbe­nettel álltam egy kő előtt. Ennek a városna­k szívében — még csa huszonhét évvel ezelőt — kilencszázötvenöt épületből harmincnég maradt épen, úgy, ahogy Nyolcszázezer ember hal meg itt. Legalább negy­ven Villé de Monaco,­­ hirtelen jött a következ gondolat: szörnyen i­én szörnyen! — isme­rős az a szám is, amelye­t mackóval és a brüsszel fiúcskával kiszámítot­tunk: ötvenmillió. Együtt véve egy nagy nemzetné­vessene. Ennyien pusztul­tak el a második világhá­borúban. Varsónak ma annyi a lakója, mint volt a má­sodik világháború kitöré­sekor. Sokat szenvedet ez a pompás, megélhetet­len város. Utcáit, óvo­dáit, sportpályáit immá­­ismét kedves útitársaim­mal együtt nézzük. Belg­­rádét is, amely a 2000-es esztendőig előrevetíti vá­rosfejlesztési elképzelé­seit. Rómáét, ameli vala­ha lázas betegségek átkot hatásár volt, s a Campag­­na Romana után mai szénségével m­ghódnia az egész világból áradó lá­togatóit is. Ez a páratlan kiállítás arról szól, hogy minden terv megvalósításához, m­índen a város életéhez béke kell, homt az evró­­nait, az emberit, az em­bert mngit nem szabad és nem lehet ri—'s-li*avi. Rajk András 1 mackó—50 millió ember

Next