Népszava, 1973. február (101. évfolyam, 26–49. sz.)

1973-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 01. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 11 ÁRA 1 FORINT 1973. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Életformájuk: a helytállás H­ a ezekben a napokban valaki minden város és üzem neve mellé egy apró piros pontot illesz­tene a térképen, ott, ahol a munkásőrök évzáró ünnepi egységgyűlései folynak, a térkép csakhamar megtelne ezekkel a színes jelzésekkel. Csak a leg­utóbbi néhány nap krónikájából: Orosháza, Pécs, Eger, Pásztó, Szécsény, Mezőtúr, Jászberény, Füzes­abony, Nagybátony, Budapesten a Landler Jármű­javító, Erzsébetváros, Józsefváros, ismét vidéken Oroszlány, Tiszafüred, Paks neve mellé kerülhetett volna az egységgyűlés megtartását mutató kis jel. Az egész országban dolgozó, fejlődő és évről évre új ki­képzési feladatokat megoldó önkéntes fegyveres tes­tület országos számvetése folyik. Az ország térképe szinte kínálja a hasonlatot: ez is zárszámadás, akár a termelőszövetkezeteké, ame­lyek a falusi élet gazdasági közösségeit alkotják. A munkásőr zászlóalj persze nem szövetkezet és nem is termel. Viszont olyan közösség, amelyben megterem­nek a tisztességes kötelességteljesítés, a következetes helytállás, az osztályhoz hű férfiak és nők példamuta­tásának legszebb virágai. Munkásközösségek, kommunista közösségek és egyben családi légkörű, egymás képességeit, jellem­vonásait, magatartását békében is katonai körülmé­nyek között szemlélő kollektívák. Hadsereg, amely­nek nincs laktanyája, amely munkásházakban, vén kolóniákon és új lakótelepeken, állami gazdaságok lakóépületeiben és faluvégi családi házakban lakik, Diósgyőr Martin-telepétől a komlói bányákig és a régi város peremétől a mai toronyházakig. Hogy mennyire családi ez a közösség, azt mutatják olyan példák, mint a hatvani, ahol a Zalka Máté század egységgyűlésén három testvér egyszerre tett esküt. Somogyi Pál, Ist­ván és László — egy fészekből, sőt egy szakmából is, mert mind a hárman vasutasok. Nem túlságosan messze Hatvantól, Füzesabonyban most tett mun­­kásőresküt Tóth László traktoros, akinek apja, Tóth Antal már a 16­ évet tapossa a kékesszürke egyen­ruhában. Ezeken az egységgyűléseken az „öregek’­ tartalék­állományba vonulnak, a fiatalok esküt tesznek, az élet nagy rotációja érvényesül, de az alapok változatlanok — azok az alapok, amelyek a munkásőrség megalaku­lásának első percétől jellemzik ezt a sajátos feladato­kat ellátó sereget Volt valamikor egy régi mozgalmi dal: „Nézd a mi hadseregünket, a büszkét, itt jön a fegyveres munkáscsapat.” Változott viszonyok között, a munkáshatalom viszonyai között ezek a sorok szól­nak a kék overallos seregről is. S­enki nem készített statisztikát arról, mennyi ener­gia, mennyi fáradozás, átvirrasztott késő esti vagy hajnali óra jelezte ennek a seregnek több mint másfél évtizedes felkészülését az osztály, a munkás­hatalom érdekeinek fegyveres védelmére. Ilyen sta­tisztikák nem is készíthetők, mert az emberi odaadás­nak és fáradozásnak nincsenek mértékegységei, külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy az első években még galambősz „tizenkilencesek” és Horthy-Magyar­­ország internálótáborait megázt férfiak és asszonyok is viselték a géppisztolyt és vállaltak minden fáradal­mat. Magukkal hozták múltjukból a kötelesség min­den körülmények közötti teljesítésének, a nem mérics­kélő és latolgató hűség megtartásának szellemét. Ma már — aki él még közülük — tartalékba került, de ismerek olyan öregeket, akik szinte egészségüknél is jobban ragaszkodtak ahhoz a kötelékhez, amelyben osztályuk fegyvereit viselhették. Ezek a­ fegyverek nemcsak acélból, műanyagból és fából készültek, hiszen a géppisztoly, a golyószóró vagy a kézigránát a hatalom megtartásának csak egyik szerszáma, igaz, nem tartozik a nélkülözhetők közé. Szerte az országban olyan gárda tartja új évet indító találkozóit, amely fegyveres feladatai miatt nem ha­nyagolja el a munka szerszámait sem. A XV. kerületi munkásőrök Fazekas Ferenc zászlóaljánál mondták el, hogy a személyi állomány több mint 80 százaléka szo­cialista brigádtag — és ilyen példát tulajdonképpen minden megyéből vagy kerületből hozhatnánk meg. Mutatja, hogy ennek a testületnek a neve tökéletesen fedi tagságának státusát, ez valóban a munkások őr­sége a munkáshatalom védelmében, s akikből tobor­­zódott, azok a helytállást életformájuknak válasz­tották. E­szembe jut egy találkozás, valahol a Mátrában, ahol a Heves megyei munkásőrök sajtótájékozta­tóján valaki segíteni akarta a munkámat és meg­ígérte, hogy szerez az egyik századból olyan munkás­­őröket, akik szakszervezeti funkcióban vannak, vagy aktivisták. Nem sok szervezésre volt szükség , pilla­natok alatt kiderült, hogy, ha jól emlékszem, a gyön­gyösi ércbányászok és a váltógyáriak szakaszában szinte alig lehetett találni olyan munkásőrt, aki ne lett volna szakszervezeti bizottsági tag, régi aktivista, de mindenképpen szervezett munkás. Ez nemcsak az adott riport számára jelentett jellemző adalékot — úgy gondolom, országosan általánosítható tanulság rejlik mögötte. A térképen sokasodnak a kis piros jelek. A telex­gépek kopogják az új esztendőre készülő munkásőr egységek nevét. Dózsa György, Landler Jenő, Hámán Kató, Kun Béla, Sallai Imre, Nógrádi Sándor, aztán ismét Kossuth Lajos, majd Kilián György, Stromfeld Aurél neve. Távoli történelmi korokból és az idősebb nemzedékek szívében még személyes élményként ra­gyogó évtizedekből bukkannak elő ezek a nevek. Ha­gyományt köszöntenek és elkötelezettségről beszélnek: a nemzeti múlt és az osztály küzdelmes múltja meg­értéséről, vállalásáról és folytatásáról. Baktai Ferenc Húsz ország képviselői Bécsben Megkezdődött a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások előkészítő konzultációja Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti . Szerdán délután négy órakor a bécsi Hofburg­­ban tizenkilenc ország képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Negyvenperces ülés, 1­9 felszólalás — ez volt szer­da délután az európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentésével foglalkozó előzetes kon­zultációk nem hivatalos nyitánya a bécsi Hof­­burgban. Az egytagú por­tugál „küldöttség”, mely­nek bécsi jelenlétét az ülés előtt megerősítették, végül mégsem vett részt az első kapcsolatfelvétel­nél, amelyet a következő napokban egyelőre szin­tén nem hivatalos talál­kozók követnek majd. Hivatalos közleményt a találkozóról nem adtak ki, de annyi ismeretessé vált, hogy a küldöttségek egy része helytelenítette a megbeszélések témájának a NATO által adott meg­jelölését („kölcsönös és kiegyensúlyozott haderő­csökkentés”), amit az MBFR rövidítés tartal­maz. A megbeszélést köve­tően délután öt órakor dr. Rudolf Kirchschläger oszt­rák külügyminiszter a bé­csi Hofburg tanácstermé­nek előcsarnokában üdvö­zölte az európai haderő­és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra megérkezett küldöttségeket, és jelké­pesen átadta nekik a ren­delkezésükre bocsátott tárgyalótermek kulcsait. A több hetesre tervezett előzetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont ada­tai szerint a következő húsz ország képviselői vesznek részt: Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hol­landia, Kanada, Lengyel­­ország, Luxemburg, Ma­gyarország, Nagy-Britan­­nia, az NDK és az NSZK. Norvégia, Olaszország, Románia, a Szovjetunió, Törökország és az USA. A küldöttségek, illetve „előőrseik” kedden és szerdán érkeztek az oszt­rák fővárosba. Szerda dél óta a sokoldalú konzultá­ció színhelyén van a ma­gyar küldöttség is dr. Tis­­zor Endre nagykövet veze­tésével. Oleg Hlesztov, az euró­pai kölcsönös haderőcsök­­kentési tárgyalások előké­szítésében részt vevő szov­jet küldöttség vezetője Bécsbe érkeztekor a kö­vetkező nyilatkozatot ad­ta: " A Szovjetunió kül­döttsége azért érkezett Bécsbe, hogy a többi euró­pai ország, az Egyesült Ál­lamok és Kanada képvi­selőivel együtt részt ve­gyen az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgya­lások előkészítő konzultá­cióin. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a konzultációk­nak, szem előtt tartva, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentésével k­apcsolatos megállapodás elősegítené a feszültség további eny­hítését az európai konti­nensen, hozzájárulna az egyetemes béke megszilár­dításához. A NATO-országokból Bécsbe érkezett delegációk kedden megtartott „takti­kai megbeszélésükön”, amely, természetesen az amerikai nagykövetségen zajlott le, a semleges és el nem kötelezett országok részvétele ellen foglaltak állást, mivel az „veszé­lyeztetné a megbeszélések titkosságát és hatékony­ságát”. Kirchschläger oszt­rák külügyminiszter vi­szont, aki kedden tájékoz­tatta a minisztertanácsot a konzultáció előkészüle­teiről, félreérthetetlenül utalt egy „részvételi nyi­tásnak”, és ezzel Ausztria bekapcsolódásának lehe­tőségére. Ülést tartott a budapesti képviselőcsoport A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kádár János Szerda délután — a bu­dapesti Népfront-bizott­ság székházában — ülést tartott az országgyűlési képviselők budapesti cso­portja. Megtárgyalta a képviselőcsoport 1972. évi tevékenységéről, az or­szággyűlés testületi mun­kájában való részvételé­ről, a képviselők válasz­tókerületi munkájáról, va­lamint az interpellációk­ról szóló beszámolót, s azt elemző vita után — módosításokkal — elfo­gadta. Napirenden szere­pelt a képviselőcsoport idei munkájáról és 1973- ban esedékes tanácstagi választásokkal kapcsola­tos tevékenységéről szóló tervezet is. A tanácsko­záson felszólalt Kádár János, a főváros XIII. kerülete 39. számú vá­lasztókerületének képvi­selője, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára is. (MTI) Fock Jenő vietnami diplomatákat fogadott Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke — kéré­sükre — szerdán fogadta Hoang Cuongot, a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykö­vetét és Huynh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársa­ság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügy­vivőjét. A vietnami diplomaták tájékoztatást adtak a Viet­nami háború megszünteté­séről és a béke helyreál­lításáról szóló megállapo­dás aláírását követően ki­alakult helyzetről. Átad­ták a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsá­gának és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányának január 28-i felhívását, valamint a Dél-vietnami Felszabadí­­tási Frontnak és a dél­vietnami ideiglenes forra­dalmi kormánynak ugyan­aznap megjelent felhívá­sát, amelyek kinyilvánít­ják a két kormánynak a megállapodás maradékta­lan végrehajtására vonat­kozó készségét. Fock Jenő a magyar kormány további támoga­tásáról biztosította a viet­nami népet hazája újjá­építésében. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköz­­társaság a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bi­zottságban vállalt tagsá­gával hozzá kíván járulni a párizsi megállapodások megvalósításához. (MTI) A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése 1973 februárjában Varsóban tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülésen a Varsói Szerződés katonai szervei mindennapi tevékenységének kérdé­seit vitatják meg. (MTI) Ezermester munkások .................................. 3 A „problematikus" könyvelő.................... 3 Szociális és munkakörülmények a könnyűiparban..................................... 7 Heti rádió- és televízióműsor................... . 9 Tovább javul az élelmiszer-kínálat . . ....12 . ..! Kissinger Hanoiba látogat A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és az Egyesült Államok megál­lapodott: február 10—13 között Hanoiba látogat dr. Henry Kissinger, az am­erikai elnök nemzet­­biztonsági főtanácsadója, hogy a két ország hábo­rú utáni kapcsolatairól és más, kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kér­désekről tárgyaljon a a VDK kormányával. A Kanada, Magyaror­szág, Indonézia és Len­gyelország képviselőiből álló vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottság négy küldöttség­­vezetőjének politikai he­lyettesei szerdán délután tartották meg első együt­tes ülésüket a VDK, a DIFK, az Egyesült Álla­mok és a saigoni rezsim képviselőiből álló négyol­dalú katonai vegyes bi­zottság helyettes küldött­ségvezetőivel. Az ülés megtartásáról Michel Gauvin, a kana­dai delegáció vezetője tá­jékoztatta a sajtót. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság ugyan­csak szerdán délután tar­tott teljes ülése után. A vietnami békemeg­állapodásban előírt két testület első együttes ülé­sén Gauvin kanadai kül­döttségvezető elnökölt. Jelezte, az ülésnek két fő célja volt:­­ Felkérték a tűzszüneti megállapodás­nak a négyoldalú katonai vegyes bizottságban kép­viselt aláíróit, hogy tart­sák tiszteletben a megál­lapodás rendelkezéseit, és szüntessék be a megálla­podás megszegését. — Utakat-módokat kerestek a négyoldalú katonai ve­gyes bizottság együttmű­ködésének elnyerésére, hogy a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizott­ság csoportjai a kijelölt pontokon megkezdhessék működésüket. Gauvin reményét fejez­te ki, hogy a nemzetközi­­ ellenőrző és felügyelő bi­zottság „a lehető legha­marabb” ténylegesen megkezdheti munkáját, de ennek kapcsán még hoz­závetőleges időpontot sem volt hajlandó megjelölni. Dél-Vietnamban to­vábbra sincs teljes fegy­vernyugvás, de a tűzszü­net negyedik napján még­is alábbhagyott a harci tevékenység. A hanoi rádió szerdai kommentárjában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a saigoni csapatok Dél-Vietnam számos pont­ján szabotálták eddig a tűzszünetet. A legsúlyo­sabb összecsapásokat a fegyvermentes övezet kö­zelében, továbbá a Köz­ponti Fennsíkon, Pleiku és Hué térségében, Binh Dinh tartományban és a Saigontól 100 kilométerre levő Tay Ninh város kö­zelében provokálták. A tűzszünet megsértésével kapcsolatban a hanoi rá­dió kommentátora emlé­keztetett Thieu elnök va­sárnap reggeli beszédé­re, amelyben már a tűz­szünet életbe lépése után (Folytatás az 5. oldalon) Július 1-től 44 órás munkahét, 9 százalékos keresetnövekedés az államigazgatásban Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége Szerdán ülést tartott a Közalkalmazottak Szak­­szervezetének központi vezetősége. A tanácskozá­son megjelent dr. Tímár Mátyás, a kormány elnök­­helyettese, Lázár György munkaügyi miniszter és Gál László, a SZOT tit­kára. Az első napirend kere­tében dr. Tímár Mátyás tájékoztatást adott a nép­gazdaság helyzetéről és a KB novemberi határoza­tából adódó feladatokról. Elismerően szólt az ál­lamapparátus eddigi te­vékenységéről és szólt azokról az igényekről, amelyeket a párt és a kormány az állami szer­vek dolgozói iránt tá­maszt. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szabályozók finomítása mellett az ál­lami szervek irányító munkáján is javítani kell. Jelentős összegeket irá­nyoztak elő az államigaz­gatási munka gépesíté­sére. Rámutatott a szak­­szervezet szerepének és részvételének jelentősé­gére a további munká­ban. A második napirend dr. Prieszol Olga főtitkár be­számolója volt az elmúlt év munkájáról és a köz­ponti vezetőség ez évi munkaprogramjáról. El­mondotta, hogy az 1985-ig szóló távlati tudományos kutatási terv keretében sor került a közigazga­tás átfogó fejlesztését célzó feladatterv kidol­gozására és a végrehaj­tását koordináló kor­mánybizottság megalakí­tására. E bizottság mun­kájában a szakszervezet szintén képviseletet ka­pott. Szólt arról, hogy ez év­ben július 1-től az állam­­igazgatásban is beveze­tésre kerül a 44 órás munkahét, amelyet úgy kell majd megvalósítani, hogy a lakosság ügyeinek intézése ne szenvedjen sé­relmet. Ez évben a taná­csi dolgozók jutalomkere­tét 6 százalékra emelték fel. Az idei bérfejlesztés­sel együtt ez azt jelenti, hogy átlagosan biztosítva van a közalkalmazottak 9 százalékos keresetnöve­kedése. Az illetékes álla­mi szervek a szakszerve­zettel együtt foglalkoznak a közalkalmazottak egy­séges bér- és címrendsze­rének kialakításával, amelynek bevezetésére talán már 1974-ben sor kerülhet. Budapesti m művészeti hetek a centenárium jegyében A fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága az 1972- es budapesti művészeti hetek programját értékel­te és jóváhagyta az idei eseménysorozat tervét. A művészeti hetek során el­sősorban a magyar művé­szek, nemzeti kultúránk, a szocialista országok és a világ művészetének bemu­tatására törekednek. Ta­valy összesen 12 ország művészeit látta vendégül Budapest. Tizennyolc vi­déki hivatásos és amatőr művészegyüttes is fellé­pett. A művészeti hetek 223 rendezvényét 253 000 néző tekintette meg. Az idén szeptember 24— október 25. között sorra kerülő hetek műsorát a főváros centenáriumának a jegyében állították ösz­­sze. A megnyitón az Er­kel Színházban Bartók színpadi művei kerülnek színre. A többi között a litván kamarazenekar, a szovjet trió, a Prágai Ka­­­marazenekar, a New Phil­­harmonia Orchestra, (Lon­don) vendégszereplésére számítanak. A nemzetközi zenei versenyek sorában az idén gordonka-, hege­dű-, brácsa- és kamaraze­ne-vetélkedőre kerül sor, az utóbbi ezúttal is Wei­ner Leó emlékére és szel­lemében. A budapesti mű­vészeti hetek alkalmából mutatják be Szokolay Sándor Sámson című ope­ráját. A Liszt—Bartók-esten a Pécsi Balett lép fel. Hat­nyolc vidéki társulat, el­sősorban magyar színmű­vekkel vesz majd részt a vidéki színházak fesztivál­ján. Több külföldi színtár­sulat is bemutatkozik Ma­gyarországon, így a moszkvai Vahtangov Szín­ház, a görög Nemzeti Szín­ház, a milánói Piccolo Theatro, valamint a pári­zsi Theatre da Soled.

Next