Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)
1973-05-22 / 117. szám
1973. május 22. Az enyhülés jelei az EGB közgyűlésén Gépi mbn határozat magyar kezdeményezésre Genfben befejeződött az Európai Gazdasági Bizottság 28. közgyűlése, amelyen a magyar küldöttséget Szita János miniszterhelyettes vezette. Hazaérkezése után Szita János az MTI munkatársának elmondotta, hogy az idei ülésszak légköre igen nyugodt volt, jól tükrözte az Európában észlelhető enyhülési folyamatot — érződött például annak kedvező hatása, hogy ezúttal első ízben az NDK delegációja is részt vett a közgyűlés munkájában, mégpedig az EGB teljes jogú tagjaként. A nyugati országok végre kénytelenek voltak elismerni a realitásokat, s az NDK — már a két német állam ENSZ-felvételét megelőzően — a bizottság tagja lett. A közgyűlés több kérdésben megfelelő határozatokat tudott hozni. Ilyen a gépipar problémáival foglalkozó határozat, melyet a magyar delegáció kezdeményezett. Eredeti javaslatunkat — önálló gépipari bizottság létesítésére — nyugati részről egyelőre nem fogadták ugyan el, kialakult azonban egyolyan álláspont, amely e bizottság létesítéséhez előkészíti a talajt és meghatározza a gépipari együttműködés munkaprogramját. E területen azért fontos az előrehaladás, mert a gépipari együttműködésnek az egész gazdasági élet szempontjából kiemelkedően nagy a jelentősége. Bizonyos előrehaladás történt a kelet-nyugati kereskedelem és az ipari kooperáció kérdéseinek tanulmányozásában. Határozatot hozott a bizottság arról, hogy a jövőben fokozottan elemezni kell a műszaki-tudományos együttműködést, a hosszú távú gazdasági kérdések témakörét. Nem kevésbé fontos az információcsere kiépítése. Megállapodtak abban is, hogy az EGB a jövőben rendszeresebben foglalkozik a turizmus problémáival. A kedvező légkör ellenére a közgyűlést bizonyos visszafogottság és várakozás jellemezte. Adelegációk nagy figyelemmel kísérték és kísérik a helsinki tanácskozást, az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tárgyalásait. Ezen a leendő konferencián ugyanis az európai gazdasági együttműködés legfontosabb problémáit is megvitatják majd, így a konferencia megszabja a további munka irányát és zöld utat biztosíthat a részben már korábban megérett kérdések megoldásához, módot nyitva egy szélesebb körű európai együttműködés kibontakozásához. (MTI) Megkezdődött az OPW tanácsának 23. ülése Szombathelyen Hétfőn megkezdődött Szombathelyen az OPW (a szocialista országok közös vasúti teherkocsiparkja) tanácsának 23. ülése. A hét európai szocialista országot egyesítő szervezet az 5 napos tanácskozáson a közös kocsipark időszerű kérdéseit vitatja meg. Az ülésszakon az OPW- park 1972. évi munkáját értékelik és megbeszélik az üzemeltetési technológia korszerűsítésével, a hatékonyság fokozásával kapcsolatos tennivalókat. A 235 000 kocsiból álló közös parkot 9 évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy az európai szocialista országok vasútjai eleget tudjanak tenni a KGST-n belül egyre növekvő szállítási feladatoknak. Naponta 24— 25 000 kocsit raknak meg áruval a hálózaton, s 10— 12 000 kocsit adnak át egymásnak a tagvasutak. Minden egyes vasút naponta díjmentesen annyi OPW-kocsit használhat belföldi és nemzetközi szállításra a hálózatán, amennyit a közös parkba beadott. A Magyar Államvasútnak napi 70 000 km üres futást takarít meg ezzel. Május 25-én a határozatok és a jegyzőkönyv aláírásával zárul az OPW tanácsának munkája. (MTI) A Magyar Partizán Szövetség országos bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Jugoszláv Népfelszabadító Háború Harcosai Szövetségének (SUBNOR) háromtagú küldöttsége. Jelen voltak az érkezésnél a meghívók képviselői és dr. Ziga Vodusek, a Jugosláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. KITÜNTETÉS Zsigmondi Endrének, a Magyar Hirdető Vállalat vezérigazgatójának nyugdíjbavonulása alkalmából eredményes munkájának elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta, amelyet dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes adott át. Az NDK miniszterhelyettese Budapesten Hétfőn este Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes meghívására Budapestre érkezett Gerhard Nitzschke, az NDK külgazdasági miniszterhelyettese, aki a Budapesti Nemzetközi Vásár megtekintésén kívül megbeszélést folytat a külkereskedelmi minisztériumban az 1973. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv Vélemények a lépcsőzetes kezdésről Kényelmesebb utazás, de még nem az igazi Május közepétől már egész Budán és Pest egy részén lépcsőzetesen kezdik a munkát a gyárakban. A tavaly szeptemberi, Budafoki úti premier óta — a Budapesti Közlekedési Vállalat illetékesei szerint — ezen a vonalon mintegy 30 százalékkal csökkent azsúfoltság. Észlelik-e az érintett vállalatok — köztük a BKV — dolgozói is? Reggel fél hat... A Móricz Zsigmond körtéri végállomásról kétpercenként indul a 10-es busz. — Mióta utaznak ezen a vonalon ? — kérdezem a peronon beszélgető fiatalembereket. — Három éve. — Akkor le tudjuk mérni a változást... — Sokkal gyorsabban és biztosabban jár a 10- es. És a gombokat sem tépjük le egymás kabátjáról. — Egyenletesebb, gyorsabb lett a járat — mondja később a végállomáson Szlivon Ferenc, a busz vezetője. — Nekem is sokkal könnyebb, nem kell hosszú percekig erőlködni, amíg be tudom zárni az ajtókat. Magyar Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyára. Réti Judit: — Én vidékről járok be és három műszakban dolgozom. A mi munkakezdésünk nem változott. Mégis könnyebb a bejárás, mert amikor mi jövünk, akkor is kisebb aterhelés. A szomszédos műhelyben Veres Endrené háromnegyed hatra jár. — Nekem korábban kell jönnöm, mivel a gyereket is hozom ... Mindig van ülőhely. Supka Erzsébet Csepelről utazik. — Én is csak jót mondhatok. Reggel mindig idejében érkezem. Délután viszont sokkal nehezebb, no de akkor már nem rohan az ember. — Az emberek kisebb hányadát érinti ez a változás, mert a többség három műszakban dolgozik — mondja a munkaügyi osztályvezető. — Én egyébként Zuglóból járok, és az utóbbi napokban sok baj volt a 7-es busszal. Mintha az egyes részterületek lépcsőzetes munkakezdése nem lenne szinkronban. Az szb-titkár: — A reggeli lépcsőzetesség már tökéletes. Nem így a délutáni. A városba tartó buszok rendre elakadnak a Schönherz Zoltán utcánál. Szerintem közlekedési lámpa kellene... A Magyar Kábelművek szakszervezeti bizottságán egy sor érdekes észrevétellel fogadnak: a 83-as buszt nem a vonatok érkezése szerint indítják... Mi lesz, ha életbe lép a MÁV nyári menetrendje? Miért nem hosszabbítják meg a S6-os útvonalát? — Már csakazért is vélna mehetne a Budafoki úton — magyarázza Takácsi Dezső —, mert nagyon sok baj lesz a 10-essel, ha a 3-as és a 14-es buszt visszaviszik a Fehérvári útra. Szanati Sándor, a körtéri alközpont diszpécsere: — Sajnos, a menetrendbe se fér be minden. Ha késik is a vonat, a busznak akkor is indulnia kell, hiszen máshol is várnak rá. Ami az elterelt járatokat illeti: a 14- esbusz jelenleg sokkal jobban hiányzik az eredeti útvonalról, mint majd a Budafoki útról. A 103- as egyébként végleg a Budafoki úton közlekedik majd. Horváth Ede, a kelenföldi pályaudvar állomásfőnöke : — A vasúti menetrendben a legkisebb változtatás is véget nem érő láncolatot von maga után. Ha viszont stabilizálódik a lépcsőzetes munkakezdés, nekünk is feltétlenül igazodni kell hozzá, és valószínűleg végrehajtunk néhány finomítást. A tények bizonyítják, hogy a Budafoki úton bevált a lépcsőzetes munkakezdés. De csak a délelőtti műszakban. Elég sok tennivaló lesz még, mire zökkenőmentesen kialakul az egész napra szóló lépcsőzetes rend. Annyi azonban bizonyos, hogy a BKV-nak addig is érdemes meghallgatnia az érdekeltek, a munkások véleményét. Kimmel .1. Emil NÉPSZAVA :U A TELEVÍZIÓ ELŐTT Igazán nem panaszkodhatunk a tv elmúlt heti műsorára. Pontosan olyan változatos volt, mint amilyennek lennie kellett. Láttunk sportközvetítéseket (nemzetközi labdarúgó-mérkőzést is, igazán nem a televízión múlott, hogy nem sok örömünk tellett benne), Csehov-novellát tv-filmen, útifilmeket, közelebbről megismerkedtünk a Watergatebotránnyal. Egyszóval, nem unatkoztunk. JÓ ESTÉT, PÉCS! Ezzel a műsorral a televízió egy nagyváros hétköznapi közérzetét kívánta bemutatni, s rögtön hozzátehetjük, hogy a szándék maradéktalanul valóra vált. Minden dicséret megilleti a tv 2 műsort készítő kollektíváját, hiszen a közéletiség, hazánk közös dolgai iránt az érdeklődést felkelteni a legkönnyebben ily módon lehet. A helyi provincializmus leküzdésére ezek a műsorok igen jó eszközök, hiszen a pécsiek gondjai is a mi gondjaink, és viszont, mert egy utat járunk. A jó ritmusban pergő, egy pillanatig unalmassá nem váló műsor szerencsésen fejlesztette tovább a Fórum, az Interpelláció már megszokott formáját. Milyen jó lenne, ha az ország összes nagyvárosának kívánhatnánk jó estét! OLVASTA-E? Irodalmunk klasszikus vonulatának megismertetéséhez, népszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárul az Olvasta-e? Nagyon rokonszenves az a megoldás, hogy a sorozat szerkesztői változnak, mert így többféle szemléletmód érvényesül, és a műsor nem válik egy ízlésréteg rabjává. A tv-játék nagy érzékenységgel adta vissza a Nagy Lajos ábrázolta világot, és ez feltétlenül a rendező Szemes Marianne érdeme. Igazi meglepetésünkre szolgált Galambos Erzsi érett, magas színvonalú színészi alakítása, mely egyszerűségében is sokszínű, feltétlen figyelmet érdemlő volt. Egyházi Gábor csak megerősítette azt a véleményünket, hogy ő továbbra is legtehetségesebb gyermekszínészeink egyike. SZÜLŐFÖLDEM, ERDŐHÁT Megismerni az országot, jól megismerni (az utazáson kívül) csakis az ilyen műsorokkal lehet. Bízvást mondhatjuk, hogy a szombat esti ötven perc alatt Végh Antal író segítségével pontos és őszinte képet kaptunk az Erdőháton élő emberek életéről, gondjairól, örömeiről. Magunk is meggyőződhettünk arról, hogy milyen parancsoló szükségek alapozták meg a kormány ipartelepítési politikáját, hiszen a helyi ipar hiánya nemcsak országos ügy, és nemcsak valahol „fent”, statisztikák formájában jelent gondot, hanem a családok leghétköznapibb életében is. Nemcsak a szakember számára volt tanulságos azt látni, hogyan kapcsolódik egymáshoz a munkaalkalom hiánya és a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek kihasználatlan kapacitása. Igen nagy szükség van arra, hogy az ország különböző tájait továbbra is a Végh Antalhoz hasonló, értő, felelősséget vállaló emberek mutassák be. SÖTÉTKAMRA Sokféleképpen lehet írni — tartja a mondás —, csak unalmasan nem. Ez a televíziós változatokra is érvényes. Sajnos, a szombat este sugárzott bűnügyi film menthetetlenül unalmas volt, és ezen a nyomokban felbukkanó társadalomkritika sem változtatott semmit. Mi szükség van manapság arra, mikor oly sok a megírandó és megírható téma, hogy a legjobb indulattal is csak középszerűnek minősíthető Aszlányi Károly regényének Mamcserov Frigyes jóvoltából megelevenedett méltóságos aszszonyait, főügyészeit, hírlapíróit, Nagy Vazuljait nézzük szombat esti programként? Úgy véljük, hogy ennek a világnak, még ha az általános emberi felől közeledünk felé, igen kevés köze van mai valóságunkhoz, így hát ez a bűnügyi film is besorolhat a nem sikerült vállalkozások közé. M. Szebeni Géza A Moszkvai Nagycirkusz Budapesten A világhírű Moszkvai Nagycirkusz május 25-től Budapesten vendégszerepel. Az ötventagú részleggel több világhíresség érkezik hazánkba, köztük Petrov, a nagy bohóc, Averino, a híres illuzionista. A moszkvai vendégművészek két hónapon át lépnek fel majd a Városligetben. A moszkvaiak budapesti vendégjátékával egy időben magyar artistatársulat lép fel a Szovjetunió nagyvárosaiban. A Moszkvai Nagycirkusz moszkvai nemzetközi műsorában szerepet kapnak a mi artistaiskolánk most végzett növendékei. HORIZONT — Horváth Ferenc és Erdélyi Ágnes irodalmi estet adnak Verskaleidoszkóp címen a KPVDSZ Művelődési Központban május 26-án, szombat este. — Barbusse születéséjek 100. évfordulója alkalmából emlékestet rendez a Magyar Írók Szövetsége május 23-án este a Kossuth Klubban. — A Vasas Művészegyüttes nyerte a VI. szolnoki néptáncfesztivál nagydíját. A két első díjat a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Bartók Béla Együttese és a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese kapta. — Az 500 éves magyar nyomdászat emlékére május 26-ig tartó rendezvénysorozat kezdődött Borsod megyében. Ebből az alkalomból érdekes kiállítás nyílt a Helikon legszebb könyveiből. Langer Klára fotóművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze hosszú szenvedés után elhunyt. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Magyar Fotóművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. — Borlai Rudolf zeneszerző „Alba Regia” oratóriumát (Móra Magda szövegével) bemutatta Székesfehérvárott a helybeli szimfonikus zenekar a pécsi Liszt Ferenc Kórus és Bende Zsolt operaénekes közreműködésével. — Új Kossuth-szobrot, Marton László alkotását avatták fel Sárospatakon, ahol Kossuth diák volt 1819—20-ban. Az avatáson megjelentek Kossuth szülőfalujának, Monoknak a képviselői. Kiállítás is nyílt Kossuth és Sárospatak kapcsolatainak dokumentumaiból. Száz esztendő tükrében Budapest munkásainak harci krónikája „Emberibb életért” címmel hétfőn kiállítás nyílt Budapest munkásainak az elmúlt száz esztendőben vívott harcáról. A megnyitó ünnepségen, a Fővárosi Művelődési Házban Pandurovits József, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára mondott beszédet. A kiállítás megnyitására annak a nemzetközi szakszervezeti tanácskozásnak az előestéjén került sor, amely kedden reggel kezdődik a SZOT székházában. A kiállítás megnyitóján már részt vettek a hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegátusok is. A bemutatott több száz fotó, grafika, plakát és eredeti múzeumi emléktárgy szemlélteti, miként jutottak el a munkásszervezetek a mindennapi gazdasági harctól a tőkés kizsákmányolás elleni politikai küzdelmekig, s miként váltak a szakszervezetek az osztálytudatos munkások szerveivé. Híven tükrözik a múlt század végétől Budapesten egyre erőteljesebbé vált megmozdulásokat, s bemutatják a felszabadulást követő időszak vívmányait is. A gazdag anyagot a későbbiekben vándorkiállításként mutatják be több fővárosi üzemben és művelődési házban. (MTI) A HÉT KÖNYVEI AKADÉMIAI KIADÓ Castiglione László: Az ókor nagyjai. CORVINA Telepy Katalin: Tájképek a Magyar Nemzeti Galériában. GONDOLAT Rábai Imre: Elemi matematikai példatár. 2. Algebra — geometria. — Szimonov, Konsztantyin: Töprengő írások. Tanulmányok, visszaemlékezések, cikkek. — White, Terence Hamburg Üdv néked, Arthur, nagy király! Regény. KOSSUTH Havas Katalin, G.: Formális logika. — A szervezés időszerű kérdései. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ Haraszti György: A nemzetközi szerződések megszűnése. — Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályok. MŰSZAKI Épületgépészeti munkák minőségi vizsgálata. STATISZTIKAI Építőipari adatok, 1969—1971. — Népszámlálás, 1970. évf. SZÉPIRODALMI Sárándi József: Vándor 1é 5 aszályban. Versek. TANKÖNYVKIADÓ Hőnyi Ede, ifj.—Szebenyi Péter: Tanári kézikönyv a Képes történelmi atlasz használatához. KÖZÖS KIADÁSOK ÉS KÜLFÖLDI KIADÓK Szász János: Elsők és utolsók. Felkiáltójeles éjszakák. 4- Holnap havazni fog. 4- Emberek vagyunk. Három regény, Bukarest, Kriterion. S KRITIKA HELYETT A mosoly országa ürügyén Vitatkozunk, vitatkozgatunk néhány évtizede operettügyben — és a nagy vitatkozásban itt,ott figyelmen kívül maradnak a tények. Az a tény mindenekelőtt, hogy a század elejétől mintegy a közepéig felívelt másodvirágzású bécsi (és budapesti) operett mégiscsak végső időszakát éli. A könnyű, zenés színházért rajongó közönség, az „operettközönség” is mind kevésbé tud mit kezdeni vele. Lehet a dolgot struccpolitikával odázgatni még néhány évig (inkább csak elvben), ennek azonban semmi értelme. Aki azt mondja: „Az operett örök!”, azzal nem kell vitázni — az operett tényleg örök. Az a kérdés csak, mit értünk a műfajmeghatározáson. A „musical” ugyanis szintén operett, csak korszerűbben szórakoztat, tartalmasabb, egy sor idejemúlt elemet levetett, új elemeket ötvözött maga. Nyugodtan nevezhetnénk korszerű operettnek — kétszavas, körülírt műfaj-meghatározás azonban nem létezik. Mindezt A mosoly országa felújítása juttatja eszembe. Semmi más bajom a Fővárosi Operettszínház korrekt előadásával, mint hogy a közönség hűvösen fogadta. Nagyon kellett sietni a meghajlásokkal, hogy egyáltalán végbe mehessenek. A mű a 30-as években világsiker volt — ilyen előadásának ilyen fogadtatása nálunk még húsz éve sem lett volna elképzelhető. És hogy nemcsak a fiatalok igényeiben történtek e tekintetben is alapvető változások, azt a korosabb hallgatók közérzete mutatta. Jómagam olyan valakivel láttamhallgattam az előadást, aki „A sárga kabát” (A mosoly országa elődje) 1923-as bukott premierjén is ott volt a Király Színházban, és a nagy sikerű operaházi bemutatón is az Operaházban, 1930-ban. A várt élmény elmaradt, a reminiszcenciák nem éledtek újjá. A mai színházak, a televízió bármely korú mai nézője-hallgatója kissé tanácstalanul ül A mosoly országa nézőterén. Kérdés, hogy holnap egyáltalán beül-e még oda. Ha kedves, vagy éppen kedvenc melódiáit kívánja hallani — erre kínálkozik más mód. Például meghallgatja a rádióban, magnóról, lemezről. A dolog színházi része mármár halott. Legalábbis a Fővárosi Operettszínház mind inkább máshoz szoktatott közönségének. Sokkal inkább tenni kell arról, hogy sürgősen kialakuljon a mainál biztosabb gárda igényes (zeneileg is igényes!) mai zenés játékok, operettek és musicalek előadására. Ez az előadás is azt mutatta, hogy rendkívül nagy az elmaradásunk ezen a területen (ó, mennyi szó esett már erről)! A május 18-i előadás más-más korú női és férfifőszereplője és jó néhány továbbszereplője — másértmásért — nem alkalmas a távlatban oly nagy feladat és feladatok megoldására. A színház stúdiója aligha bocsáthat ki gyorstalpaló eszközökkel olyan összetett adottságokkal rendelkező művészeket, akik a korszerű operett zenei és színpadi követelményeinek eleget tehetnek. Ilyen véletlen adódhat a jövőben (eddig nem adódott) — erre azonban a műfaj sorsát nem bízhatjuk. A felújítás tényezői közül leginkább a Hidas Hédi koreográfiáját szépen megvalósító táncosokat emelhetjük ki (szólót Farkasházi Klára és Mauer Erika táncolt). Jó volt az énekkar (igazgató Virág László), Lendvay Kamilt vezényletével az előadás egész zenei anyaga elfogadhatóan szólalt meg, csak a szólóéneklések árnyaltsága hiányzott. Általában sem rossz a Fővárosi Operettszínház előadása. A fenti gondolatmenet nem egy előadás, hanem egy színház és egy műfaj gondjairól szól, amelyekkel a színház maga becsülettel birkózik. De nem birkózhat meg egyedül. Jajka—