Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)

1973-05-08 / 105. szám

197­3. május 8. A Szabolcs-Szatmár megyei tanács alakuló ülése A Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács hétfőn tartot­ta alakuló ülését Nyíregy­házán. Az ünnepi ülésen részt vett és felszólalt Benkei András, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, belügymi­niszter, Nyíregyháza or­szággyűlési képviselője, valamint dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Az ülésen megválasz­tották a 118 tagú megyei tanács vezetőit, végrehaj­tó bizottságának tagjait. A megyei tanács elnöke ismét dr. Pénzes János, általános elnökhelyettese dr. Czimbalmos Béla, el­nökhelyettese Gyúró Im­re és dr. P. Szabó Gyula lett. Országos tanácskozás Szombathelyen a DH-munkarendszerről A „Dolgozz hibátlanul”’ munkarendszerről hétfőn háromnapos országos ta­nácskozás kezdődött Szombathelyen, a MTESZ- ben. A gépipar ezzel kap­csolatos feladatait vitat­ják meg a szakemberek számos előadáson, vetíté­sen és üzemlátogatáson. A nemzetközileg és idehaza is tért hódító mozgalom célja olyan feltételek megteremtése, amelyek révén a vállalatok hibái felderíthetők, részben megszüntethetők és jövő­beni jelentkezésük meg­akadályozható. Hazánkban a könnyű­iparban történtek lépések e tekintetben. A gépipar­ban ez ideig nyolc­­üzem vezette be e módszert, s negyvennél folynak az előkészületek. A tanács­kozáson megállapították, hogy a bevezetés lassúbb a kelleténél, ehhez az is hozzájárul, hogy hatása körülbelül másfél év múl­va jelentkezik, de így is bőségesen visszatérül a befektetett pénz és ener­gia. A szombathelyi ta­nácskozástól a mozgalom térhódításának a meg­gyorsulását várják. (MTI) Pedagógusjelöltek országos találkozója Szegeden vasárnap megkezdődött a pedagó­gusjelöltek 11. országos találkozója: 19 intézmény — tanárképző főiskolák, tanító-, és óvónőképző in­tézetek — mintegy 2000 hallgatójának részvételé­vel. A háromnapos ün­nepségre delegáció érke­zett a Szovjetunióból, Csehszlovákiából,­ az NDK-ból és Romániából. A délelőtti nagygyűlést Hegedűs András, a Sze­gedi Tanárképző Főiskola főigazgatója nyitotta meg, majd Ilku Pál mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: " Jelentős ez a talál­kozó azért is, mert a pe­dagógus jelöltek az or­szág nyilvánossága előtt mutatják fel értékeiket. Örömmel regisztrálhat­juk, hogy több száz tudo­mányos dolgozatból há­romszázötven jutott el az országos bíráló bizottság elé, hogy négyszázötven pedagógus jelölt mutatja be a kulturális rendezvé­nyek során az ének, a ze­ne, a táncművészet terén produkcióját, hogy ötszá­zan vesznek részt a spar­­takiád versenyeken, hogy száznyolcvan fotó- és képzőművészeti alkotást állítottak ki és hogy szép­számú oktatási, technikai eszközzel is jelentkeztek diákjaink. Délután az újszegedi liget szabadtéri színpa­dán mutatkoztak be a pedagógus jelöltek művé­szeti csoportjai és ugyan­csak „ Ú Újsze­gedren ” került sor különböző sportvetél­kedőkre. A találkozó programjá­ban ezeken kívül szakmai tanácskozásokat, országos tudományos diákköri kon­ferenciát, matematikai feladatmegoldó versenyt rendeznek. K­ÖZÉLET Az MSZMP Központi Bizottságának meghívásá­ra vasárnap Budapestre érkezett az Olasz Szocia­lista Párt öttagú küldött­sége Mario Zagari, a párt elnöksége tagjának veze­tésével. Az MSZMP KB meghí­vására hétfőn Budapestre érkezett a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt pártmunkásküldöttsége, amelyet Erich Ziegler, a párt alelnöke vezet. Péter János külügymi­niszter fogadta Moncef Jaáfart, a Tunéziai Köz­társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. V. Sz. Bujanoval, a Komszomol központi bi­zottságának osztályveze­tőjével az élen hétfőn Bu­dapestre érkezett a Lenini Komszomol Központi Bi­zottságának négytagú kül­döttsége. A küldöttséget hétfőn fogadta dr. Gom­bár József, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tit­kára. D. Zagasbaldannak, a Mongol Statisztikai Hiva­tal elnökének vezetésével hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezett a Mongol Központi Statisztikai Hi­vatal delegációja. Dr. Szakács Ödön, a­­Magyar Népköztársaság­­ Legfelsőbb Bíróságának elnöke dr. Franz Palim­nak, az Osztrák Legfel­sőbb Bíróság elnökének meghívására hétfőn Auszt­riába érkezett. Fock Jenő részvéttávirata Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Ali Nasser Mohamednek, a JNDK miniszterelnöké­nek, Mohamed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere, va­lamint Ahmed Saleh al- Shai­, a JNDK hazánkba akkreditált nagykövete és a demokratikus Jemen diplomáciai szolgálata más vezető személyiségei­nek tragikus elhunyta al­kalmából. (MTI) Magyar vízmű Tanzániában Hazaérkezett Afrikából a magyar vízügyi küldött­ség, amely Mlinganóban felavatta azt a vízművet, amelyet a magyar kor­mány Tanzánia függet­lenségének 10. évforduló­ja alkalmából adományo­zott az országnak. Az óránként 10 köbméter ivóvizet szolgáltató léte­sítményt Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese ün­nepélyes keretek között adta át I. Shinawinga víz­ügyi miniszternek. A ma­gyar küldöttség az átadás után tárgyalásokat foly­tatott a tanzániai és Szí­riai vízügyi szervek veze­tőivel a kapcsolatok fej­lesztéséről. (MTI) Kéthetenként szabad szombat, egy héten kétszer rövidített munkaidő­ s lakosság ügyeinek intézésében nem lehet fennakadás az államigazgatási dolgozók munkaidő-csökkentése miatt . Az államigazgatásban dolgozóknál a rövidített munkaidő bevezetését lét­számnövelés és többletbér igénybevétele nélkül, az ügyintézés zavartalansá­gának és folyamatosságá­nak biztosítása nélkül kell megvalósítani. — Erről ad tájékoztatást a Tanácsok Közlönye. A munkaidő­csökkentés miatt viszont a dolgozók bére nem csök­kenhet. A közszolgálatban a munkaidő-csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy ír hivatalok a szombati munkanapokon is betölt­sék feladatukat. A lakos­ság és a vállalatok ügyei­nek intézésére fordított (félfogadási stb.) időt csökkenteni nem lehet. A munkarendet­ úgy kell ki­alakítani, hogy a dolgozók szabad szombatjukat két­hetenként felváltva vegyék ivénybe, s így a szombati WwwtaMMpcB & cMgoerfk létszámának mintegy fele munkát végezzen. Mindez a dolgozók mun­karendjét úgy változtatja meg, hogy átlagban a két­heti 88 órás munkaidőt a dolgozóknak kéthetenként egy szabad szombat bizto­sításával, 11 nap alatt kell teljesíteniük. A dolgozók munkaidejét — a kéthe­tenkénti szabad szombaton túl — minden hét pénte­kén egy órával, a szom­bati munkanapon pedig fél órával kell csökken­teni. A munkaidő-csökkentés után az államigazgatás te­rületén egységes munka­rendet kell alkalmazni. A lépcsőzetes munkakezdést figyelembe véve az egysé­ges munkarendtől munka­idő kezdetekor és befeje­zésekor fél óra eltérés en­gedélyezhető. A felügye­leti szervek — esetenként, megha­tározot­t munkák e­­rőkben­— eltérő m­ódszert is alkalmazhatnak. Azok az intézmények, amelyek a Minisztertanácstól, vagy felhatalmazás alapján a munkaügyi minisztertől ötnapos munkahét alkal­mazására engedélyt kap­tak, ezt továbbra is alkal­mazhatják. Az állami ügyeleti rend kérdésében a minisztériu­moknál, a tanácsoknál és egyéb szerveknél az e tárgyban kiadott jogsza­bályok az irányadók. A minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek, a tanácsok és egyéb intézmények a munkaidő­­csökkentés utáni, új rend­jét a miniszterek, az or­szágos hatáskörű szervek vezetői, a tanácsoknál a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának­­ elnöke egy­idejűleg úgy szabályozzák, hogy az államigazgatási munka folyamatossága a szombati napokon is biz­tosított legyen. NÉPSZAVA Az elmúlt töredék hét sem kényeztette el a tévé­nézőket az eredeti műso­rok bő választékával. Ért­hető a dolog, hiszen a hosszúra nyúlt ünnepek után pihennünk kell. Csü­törtökön a tizedik estét töltöttük együtt Warne­­rékkel. Ha egyáltalán le­hetséges fokozatokat fel­állítani, ez a folytatás még az előzőeknél is giccsesebb volt, de erre majd vissza­térünk a sorozat befejezé­se után. Lezajlott a VIT-vetél­­kedő második fordulója is. Nagyon helyes, hogy a többé-kevésbé objektíven mérhető tudás alapján vá­lasztják ki az utazó száz fiatalt. Csak ... nem le­hetne fiatalosabban, vidá­mabban, a VIT-ek igazi szellemében vetélkedni? Mégis furcsa, hogy a mai fiatalnak igazán nem mondható Ipper Pál volt a legkedélyesebb, a leg­jobb kedvű a résztvevők közül, zsűritag létére, rá­adásul. MAJOMPARÁDÉ Hetilapjaink közül mél­tán tartozik a legnépsze­rűbbek közé a Rádió- és Televízió Újság. Nemcsak azért, mert jól szerkesz­tett és kitűnően áttekinti a hét műsorait, de azért is, mert akárcsak egy rejt­vényújság, feladatai, rejt­vényei megfejtését is köz­li. Hasonlóképpen járt el Gyárfás Miklós televíziós játékánál. Mit látott a té­vénéző? Egy pupák újságírót, aki megalkudott és versek helyett a „riportocskáit” irkálja, többszörös fel­­szarvazások közepette, továbbá, egy ledér erköl­csű feleséget, egy kem­ény jellemű patikust, és a ma­jomápolónőt, aki valami trombitás után ácsingó­zott. (Ez volt nyilván a darab szimbóluma.) Arról, hogy mit kellett volna látnia a tévénézőnek, az előbbiekben említett, mél­tán népszerű hetilap tudó­sít. Tehát, a „Majompará­dé” a valódi és álérzel­mek közt ingázó, bizarr­­játék, amely egy szerelmi négyszög változásai során bontakozik ki. Arról van s­zó, hogy egy szellemi ká­tyúba jutott költő-újság­író egy majomápolónőtől várja a megváltást, de tö­rököt fog választásával. Gyárfás könnyed játéká­ban végül is rendeződnek az erővonalak, az összeil­lők egymásra találnak, de addig csalódások és felis­merések fokozatain kell áthaladniuk. Igen, olykor előfordul, hogy az elképzelés és a valóság nem találkozik egymással. Szerda este is ez történt, és nekünk is a csalódások és felismeré­sek fokozatain kellett át­haladnunk. AZ ÖRÖK SZÍNHÁZ Ha lehet tökéletes em­lékműsort készíteni, akkor a péntek esti az volt. Ka­zimir Károly, aki a forga­tókönyvet írta és a mű­sort vezette, kitűnő össz­hangot teremtett a kor­társak és tanítványok visszaemlékezései, az ösz­szekötőszöveg és a Heve­si Sándor műveiből vett idézetek között Azzal, hogy ilyen igényességgel emlékezett meg a televí­zió színházművészetünk nagy teoretikusára, igen jó szolgálatot tett közmű­velődésünknek is. Ez már önmagában véve sem kis dolog. A rendező Málnay Levente jó érzékkel, jó ritmusban oldotta meg feladatát. Mit is lehetne mást kívánni, mint azt, hogy minden emlékműsor ilyen legyen. BÁNYAMENTŐK Ismét egy nagyszerű do­kumentumfilm! Bányá­szokról írni, filmet készí­teni mindig izgalmas vál­lalkozás. Még izgalmasab­bak azok a percek, mikor a bányamentők kerülnek reflektorfénybe, azok, akik saját életük kockáztatá­sával sietnek társaik se­gítségére, a népvagyon megmentésére. Bányá­szoktól országgyűlési kép­viselőig mindenki beszélt róluk, nagy emberséget, önfeláldozást követelő munkájukról. És beszél­tek a bányászok a mun­káról, az értékteremtő em­beri cselekvésről, mely szocializmust építő társa­dalmunk alapja. Meg kell becsülnünk őket? Feltétlenül. A bá­nyamentőket anyagilag is sokkal jobban, hisz mil­liókat érő berendezések felett őrködnek. Csak üdvözölni lehet a televízió hasonló irányú törekvéseit. Szívesen ta­lálkoznánk más foglalko­zási ágak képviselőivel is. M. Szebeni Géza A rádiórendezés új útjai A korszerű, mai rádió­rendezésről beszélgetünk Bozó Lászlóval, a rádió főrendezőjével. — Ma már kezd meg­változni az a sajátos, pro­vincializmusból kialakult helyzet,­­ hogy valaki „csak” rádiórendező vagy író. A színházi rendezők „érdemeik elismeréséért" amolyan nyugállományba kerültnek tekintették ma­gukat, ha a rádióhoz he­lyezték őket. Ma már me­rőben változott ez a hely­zet, és lassan ott tartunk, hogy X. vagy Y. színházi rendező „szeretne rendez­ni valamit a rádióban" , mert érdekli az új műfaj. Ma már széles rendezői gárdával dolgozunk. Mintegy másfél-két éve, hogy a rádió főrendezője lettem, és egyúttal művé­szeti vezetője is. Harma­dik feladatköröm szerint a stúdióosztály megbízott vezetője is vagyok. A színészegyeztetéstől a zenei munkatársakig, ügyelőkig sok minden és mindenki tartozik Bozó Lászlóhoz, joga van át­­rendeztetni egy darabot, újrarendeztetni — min­den rendezéssel­­kapcsola­tos kérdés a főrendezői hatáskörbe tartozik. Újabban jött létre a rá­dióban az úgynevezett kí­sérleti stúdió. Erről ér­deklődöm, mit is jelent ez közelebbről. — A kísérleti stúdióban olyan illusztris vendégek lépnek fel, mint például legutóbb Peter Leonhard Braun, az egyik legjobb európai rádiós szakember (a Csirkék eldorádója cí­mű hangjátéka nálunk is nagy sikert aratott), aki kétszer négyórás bemu­tató előadást tartott a leg­újabb típusú rádiós mű­fajról. Nálunk is kísérle­teznek olyan, nagyobb technikai igényességű rá­diójáték-típussal, amely­ben a riport, a dokumen­tumelem is jelen van. Mindenesetre a rádióban is egyre jobban előtérbe kerül az olyan rendező, akol meri érvényesíteni sa­ját egyéniségét is mun­káiban. Ilyesmihez eddig inkább csak a film, szín­ház, vagy a tv esetében szoktunk hozzá. Most a rádióban is igény támadt az erőteljesebb rendezői alkatok, egyéniségek iránt. A rádióban főleg a szó­centrikus művek érvénye­sülnek, de egyre jobban előtérbe kerülnek azok az új típusú játékok, drá­mák, amelyekben a tech­nikai adottságokat, a rá­dió akusztikai formáit erőteljesebben lehet al­kalmazni. — Legközelebbi rende­zése ? — Négy folytatásban kerül a hallgatóság elé Goethe Faustja, Latino­­vits Zoltánnal, Darvas Ivánnal a főszerepekben. A rádióban játszották mintegy tíz évvel ezelőtt a Faustot, Szécsi Ferenc rendezésében, Apáthyval a főszerepben. Én a Faust­ban azt találtam meg, ami engem érdekel: nem szabad egyoldalúan élni, nem szabad elszalasztani az élet kínálta lehetősé­geket. Hiszen ha lenne is még egy életünk, az is ugyanolyan lenne, mint az elszalasztott. 1973-ban, úgy érzem, a Faust azt mondja nekünk, hogy élni kell, a saját életünket. Szokolay Sándor zenéje egészen különlegesen jól sikerült. 12 fiúval és 12 lánnyal „felvettük” az ábécét, minden hangnak más atmoszférateremtő ereje, más érzelmi velejá­rója van. A Faustban így lett az egyszerű emberi hangból drámai hatáskel­tő eszköz. A csendet pél­dául a fertőrákosi bar­langban vettük magneto­fonszalagra, az elrepülést cintányérrezzenés jelzi. A hangtechnikussal, Hámori Jánossal szorosan együtt dolgoztunk, sokszor egy hárompercnyi jelenet mö­gött 10—12 órai munka rejlik. A valóság elemei ebben a Faustban stilizál­va kerülnek bemutatásra. Azt hiszem, hatásos lesz, különösen a sztereóválto­­zatban. Lehet, hogy nem mindenki ért vele egyet.’ lehet, hogy vitatkoznak majd vele, de közönyös aligha marad bárki is. A rádiójátékok színvo­nalát­­csak úgy lehet emelni, ha kísérletező­kedvet ébresztünk a ren­dezőkben, írókban. És en­nek már mutatkoznak je­lei az utóbbi esztendők rádiózásában. Bozó László az utóbbi időkben a világirodalom nagy eposzait alkalmazta rádióra — ezekért a nagy munkákért kapta a Já­­szai-díj első fokozatát. Háry Márta Megnyílt a XIV. miskolci filmfesztivál Hétfőre ünnepi díszt öltött Miskolcon a Szak­­szervezetek Borsod me­gyei Tanácsának székhá­za, amely immár tized­szer ad otthont a magyar kisfilmművészet éves szemléjének. A korábbi budapesti rövidfilm­szemléket, szám szerint négyet, 1964-ben váltotta fel a rendszeres, évente visszatérő, szám szerint tizedik miskolci fesztivál. A kisfilmművészet idei fesztiváljára összesen 61 mozi- és televíziófilmet neveztek be, valamint több híradó-összeállítást. 14 összeállításban pereg­nek majd a fesztivál filmjei a közönség előtt. A korábbi fesztiválok erősen vitatható gyakor­latától eltérően az idén a mozifilmeket és a televí­zió filmjeit nem különí­tik el egymástól, azok az egyes fesztivál-vetítése­ken közösen szerepelnek. A­­ televízió előzsűrizett filmekkel, szám szerint 23 alkotással vesz részt, a mozifilmek előzetes válo­gatás nélkül kerültek a fesztivál versenyprogram­jára. A 14 fesztivál­vetítésen kívül három filmösszeál­lítást mutatnak be a He­vesi Iván Filmklubban a fiataloknak, s a bemuta­tókat művészi közönség találkozókkal is egybekö­tik. A város nehézipari műszaki egyetemén, vala­mint a Szentpéteri kapui kórház filmklubjában kü­lön vetítéseket, Göncön és Kazincbarcikán kihelyezett fesztivál-bemutatókat tar­tanak. A fesztiválhoz kap­csolódó­ ankétot,­ amelyen a kisfilmek kritikáját ve­szik vizsgálat alá, az el­méleti munkaközösség tavalyi, ismert állásfogla­lásának tükrében, nagy érdeklődés előzi meg. A tanácskozásra 11-én, pén­teken kerül sor, vitaindí­tót Lázár István tart. Miskolc város most is szíves és bőkezű házigaz­dának bizonyult és több zenei és képzőművészeti rendezvényt is a fesztivál hetére csoportosított. Hétfőn napközben még viszonylag csendes volt a fesztivál székháza, bár a vendégek folyamatosan érkeztek. A hazaiakon kí­í­vül a szovjet, a lengyel, a­ bolgár, a román, az NDK és az NSZK kisfilmművé­szet néhány képviselője már az első napon Mis­kolcra érkezett. Délután 5 órakor Bárczi Béla, Mis­kolc város tanácselnöke megnyitotta a fesztivált, György István, a fesztivál igazgatója bemutatta az Ortutay Gyula akadémi­kus elnökletével működő zsűri tagjait. Utána két összeállításban 11 filmet és két híradót mutattak be. Az első nap legemlé­kezetesebb filmjei Huszá­­rik Zoltán: Tisztelet az öregasszonyoknak és B. Farkas Ta­más: Balázs Já­nos vágyó.. című alkotásai voltak. Előbbi a mozik­ban, utóbbi a televízióban ért el korábban figyelem­re méltó sikert. A megnyitó ünnepségen a helyi párt-, állami és szakszervezeti vezetőkön kívül részt vett dr. Simó Jenő művelődésügyi Mi­niszterhelyettes és Kondor István filmfőigazgató. Benedek Miklós ­ Baráti találkozó az írószövetségben Hétfőn a Magyar Írók Szövetsége székházában baráti találkozót rendez­tek a finn kulturális hét keretében hazánkban tar­tózkodó íródelegáció, s a magyar—finn kulturális vegyes bizottság tagjai tiszteletére. A baráti ta­lálkozón — amelyen szá­mos hazai író, költő és műfordító vett részt — Dobozy Imre Kossuth-dí­­jas író, a szövetség főtit­kára üdvözölte a megje­lenteket. Petőfi művei — kritikai kiadásban Minden korábbinál hi­telesebb szövegkritikai ki­adásban jelenteti meg az Akadémiai Kiadó Petőfi Sándor összes műveit. A sorozat első kötete a napokban került a köny­vesboltokba, az 1838 és 1843 között írt verseket, tehát a költő vándorévei­nek, diák-, katona- és szí­nészkorának költeményeit tartalmazza. A Petőfi-kutatás összes eddigi eredményének fel­­használásával készült bő jegyzetanyag a nem szak­ember olvasók szám­ára is sok érdekességet tartal­maz. Ezekben a jegyze­tekben a költemények ke­letkezési helyével és ide­jével, kapcsolatos kérdé­sekről, ismeretekről esik szó. M. L Elhunyt dr. O. Nagy Gábor Az MTA Nyelvtudomá­nyi Intézete mély meg­rendüléssel közli, hogy dr. O. Nagy Gábor kanditá­­tus, az intézet tudomá­nyos osztályvezetője,­­ a mai magyar szókészlet legkitűnőbb ismerője, a tudományos szótárírás legavatottabb szakembere, számos nagy jelentőségű tudományos és tudomány­népszerűsítő mű szerzője és szerkesztője május 4- én 58 éves korában tragi­kus körülmények között elhunyt. Az intézet az el­hunytat saját halottjának tekinti. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. (MTI)

Next