Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)
1973-05-11 / 108. szám
1973. május 11. Országszerte nagygyűlésekkel nyitották meg a békehónapot Salgótarjánban mintegy nyolcszáz részvevővel békegyűlést rendeztek a Síküveggyár művelődési házában.. A demonstráción részt vett és felszólalt Beaid Khelifa, az Algériai Szállítómunkások Szakszervezetének titkára és Boughaba Boughatb, a Marokkói Szakszervezeti Tanács végrehajtó bizottságának tagja is. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a kecskeméti városi népfrontbizottság a Kecskeméti Baromfiipari Vállalatnál rendezte meg a tavaszi béke és barátsági hónap első eseményét. A gyűlésen köszöntötték a Vietnami Demokratikus Köztársaság szakszervezeti vezetőit, az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tartózkodó Nguyen Van Dait, a VDK szakszervezeti elnökségének tagját, tartományi szakszervezeti első titkárt, Nguyen Van Dacot, a VDK Szakszervezeteinek osztályvezetőjét, valamint a demokratikus Vietnam budapesti nagykövetségének képviselőjét. Ünnepi ülést tartottak Szekszárdon is, Okány községben pedig magyar —szovjet baráti napot rendeztek. A Hazafias Népront Pest megyei bizottsága csütörtökön Vácott, a Dunai Cement- és Mészművek művelődési termében tartotta a béke és barátság hónapja megyei megnyitó ünnepségét. A békenagygyűlésen részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Gsicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács Antalné, a népfront megyei bizottságának titkára, dr. Dobi Ferenc, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Vác város párt-, tanácsi és tömegszervezeteinek vezetői. Ott volt Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Sz. V. Mazgrkin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hazánkban tartózkodó küldöttsége, Trau Hoi Nam, a DNFF Központi Bizottsága tagjának vezetésével Békegyűléssel nyitották meg csütörtökön Komáromban a Csokonai Klubban a béke és barátság hónapot. KÖZÉLET A Laoszi Királyság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sri Savang Vathanát, Laosz királyát. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön munkaügyi küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba a magyar S NDK munkaerő-kooperáció 1974. évi jegyzőkönyvének aláírására. Dr. Simai Mihály, az Országos Béketanács alelnöke csütörtökön a Hazafias Népront székházában 13 tagú argentin csoportot fogadott, tájékoztatta őket a béke és barátsági hónap eseményeiről. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bieber Károly Munkácsy-díjas ötvösművész, vaskovácsnak 80. születésnapja alkalmából eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. (MTI) Új jogszabályok a felvonókról A kormány csütörtöki ülése az építésügyi és városfejlesztési minisztert bízta meg azzal, hogy a kohó- és gépipari miniszterrel és az Országos, Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben miniszteri rendeletben szabályozza a felvonók létesítésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével, a szakértői tevékenységgel és a felvonók használati díjával kapcsolatos kérdéseket. A felvonókkal kapcsolatos alapvető jogszabályokat eddig az 1949-ben, tehát több mint húsz évvel ezelőtt kiadott kormányrendelet állapította meg. E régi szabályok túlnyomó része már elavult, túlhaladott rendelkezéseket tartalmaz, s ezért került sor a kormány új intézkedésére, amely szerint most már nem kormányrendeletben, hanem miniszteri rendeletben az építésügyi és városfejlesztési miniszter saját hatáskörében adja ki az új jogszabályokat. Az új miniszteri rendelet tervezete már lényegében elkészült, egyeztették az illetékes miniszterekkel, országos hatóságokkal is. Így rövidesen megjelenik a miniszter rendelete, amely korszerűsíti és átfogóan rendezi, összefoglalja a felvonókra vonatkozó jogszabályokat. Az új intézkedés kidolgozásánál különösen nagy figyelmet fordítottak a felvonók műszaki-biztonsági követelményeinek megteremtésére, az építési, az üzembentartási és ellenőrzési feladatok részletes meghatározására, a felvonókezelők kötelezettségeire. Az új rendelkezésekben — a lakosság jogos kívánságának megfelelően — lehetővé teszik, hogy az általánosan használt felvonókat minden egészséges személy vezethesse. Nagyon fontosnak tartják azonban, hogy a vezetésre jogosult személy kísérete nélkül nyolc éven aluli gyermek, továbbá egészségi állapotuk miatt felvonóvezetésre alkalmatlan, illetve ittas személyek, valamint fertőző betegek és a velük közös lakásban lakó vagy érintkező személyek ne használhassák a felvonót. A szülők ne adják át a liftkulcsot nyolc éven aluli gyermekeiknek, mert valamilyen üzemzavar esetén végzetessé váló baleset áldozatává válhatnak. A kisgyermekek szállítása esetén tehát fokozott gondossággal kell eljárni. Szigorúan veszik azt is, hogy az engedélytől eltérő módon ne használják a felvonót. Így a jogszabálytervezet szerint engedélytől eltérő használatnak minősül, hogyha a megengedettnél több személyt vagy terhet szállítanak, jogosulatlan személy kezeli a liftet, tűzés robbanásveszélyes anyagokat szállítanak, nyílt lángot használnak, s hősugárzó berendezést alkalmaznak a felvonóban. A tervezet szerint az új rendelkezések a megjelenéssel egyidőben lépnek életbe. (MTI) Véget értek a tudományos ülések az Akadémián A zárt ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő Csütörtökön, az Akadémia közgyűlésének negyedik napján befejeződtek a filozófiai és természettudományok, valamint a matematikai és fizikai tudományok osztályainak ülései. Ugyancsak befejeződött a műszaki tudományok osztályának az előző napon megkezdett tanácskozása is. Délután az Akadémia várt kongresszusi termében, a közgyűlés zárt ülésén megkezdték az elnökség és a főtitkár beszámolójának vitáját. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, a kormány elnöke. A zárt ülés pénteken folytatja munkáját. M. A. Morozov magyarországi előadásai Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására május 7-10-ig Magyarországon tartózkodott Mihail Alekszandrovics Morozov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője, aki előadásokat tartott az SZKP agitációs és propagandamunkájának időszerű kérdéseiről. Látogatása idején fogadta Katona István, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője. Elutazásakor a Nyugati pályaudvaron megjelent Grósz Károly, az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetője. (MTI) Vietnami ifjúsági küldöttség Magyarországon Sajtótájékoztató Budapesten A vietnami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség négytagú küldöttsége — a DIVSZ támogatásásával — felkereste az európai országokat, hogy tájékoztassa a kontinens fiataljait a párizsi béketárgyalások utáni indokína helyzetéről. A küldöttség 14 európai országot maga mögött hagyva, Budapestre érkezett, ahol a DIVSZ-székházban tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Dinh Van Nam, a Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség központi bizottságának tagja, a delegáció vezetője adott tájékoztatót a vietnami helyzetről és a küldöttség munkájáról, majd Alain Thérouse, a DÍVSZ főtitkára számolt be a közelgő berlini VIT előkészületeiről. NÉPSZAVA Megyei tanácsok alakuló ülése Apró Antal Szegeden Csütörtökön szegedi székházában tartotta alakuló ülését a Csongrád megyei tanács. Az eseményen ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. A megyei tanács elnökének ismét dr. Komócsin Mihályt, a tanácselnök általános helyettesének Kovács Imrét, elnökhelyetteseknek Hantos Mihályt és dr. Paczuk Istvánt választották meg. Apró Antal a párt Központi Bizottsága, az Országgyűlés, a kormány és a Csongrád megyei pártbizottság nevében kívánt sikereket, jó munkát a testületnek, a tisztségviselőknek, majd a tanácsülés dr. Komócsin Mihály zárszavával fejeződött be. Apró Antal ezután Szegeden felkereste az Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot, ahol beszélgetést folytatott a hivatal vezetőivel, megtekintette a Tisza szegedi szakaszánál épülő új partfal makettjét, tájékozódott annak műszaki és egyéb adatairól. Csütörtökön tartotta alakuló ülését Borsod megye újonnan megválasztott tanácsa. Az ülésen részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Borsod megyei tanács elnökévé ismét dr. Ladányi Józsefet választották meg. Az általános elnökhelyettes dr. Pusztai Béla, elnökhelyettes Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és Fejes László lett. (MTI) Az európai egyházak konferenciája elnökségi ülése Az európai egyházak konferenciájának elnöksége a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának meghívására május 7—10-ig Siófokon ülésezett. Foglalkoztak az európai béke és biztonság ügyének a keresztyén egyházak részéről történő támogatása kérdéseivel, és a jövő évi nagygyűlés előkészítésével. Elhatározták: t é éveiben fordulnak az európai biztonsági és együttműködési konferencia ügyében Európa külügyminisztereihez s abban kifejtik, hogy késedelem nélkül mozgósítsanak minden erőt, amely hozzájárulhat a döntések eredményes megvalósításához. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta a mozgalom vezetőit, dr. Ernst Wilm elnököt, dr. Glen Gerfield Williams főtitkárt, és d. dr. Ottlyk Ernő alelnököt. Beszélgetést folytattak a Hazafias Népfront központjában dr. Bartha Tibor püspökkel és Várnai Ferenccel az európai béke és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alelnökeivel. (MTI) biztosítás nem ismer határokat Tavaly 141 országba exportáltunk különböző termékeket és 99 országból érkezett hozzánk áru. Ez a két adat is jelzi, milyen élénk külkereskedelmi forgalmunk, és ebben egyáltalán nem mindegy, hogy a szállítmányok épségben kerülnek-e rendeltetési helyükre. A biztosítás biztosítása — Valóban nem — mondja Ács László, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese. — Nálunk a teljes exportimport forgalom 25 százaléka biztosítva van, és ez azt jelenti, hogy külkereskedelmi vállalataink megfelelő körültekintéssel élnek ezzel a lehetőséggel. Az áru biztosítása főleg a tengeri fuvarozásnál fontos. Az export-import forgalom túlnyomó részben ugyanis szárazfföldön bonyolódik le, de itt a biztosításoknak kisebb a jelentőségük, hiszen az esetleges károkért a vasút is felelőssé tehető. A szállítmánybiztosításoknál az eladók, illetve a vevők 11 fuvarparitásból választhatják ki a számukra legelőnyösebbet. Népgazdasági érdek, hogy például a mi külkereskedelmi vállalataink olyan fuvarparitás szerint kössék üzleteiket, amely alapján a biztosítási díjat nem külföldön, hanem itthon, az ÁB-nál fizetik be. Csak egy példa: a HUNGAROTEX mondjuk Afrikába szállít valamilyen textíliát. A két fél megállapodása értelmében az eladó viseli a szállítási költséget, gondoskodik a biztosításról, ő rendeli meg a vasúti kocsikat, szervezi meg az árunak a vasútról hajóba történő átrakását. Ha tehát néhány végyelme út közben megsérül vagy tönkremegy, a biztosítási kötvény alapján az Állami Biztosító megfizeti a HUNGAROTEX kárát. Mindebből következik, hogy minden nagyobb kikötőben működnek kárbiztosok. A biztosítási kötvényen az ÁB által megbízott kárbiztos neve is szerepel, akit azonnal értesítenek, ha a szállítmányt valami baj érte. Ö 1 »3'Jkie. felméri a kárt, és erről megfelelő igazolást ad. — Mi történik akkor, ha importáruról van szó? — Tulajdonképpen ugyanez. A HUNGAROTEX Afrikában vásárolt valamit. A megállapodás szerint a szállítási költség és a biztosítási díj ezúttal a vevőt terheli. A HUNGAROTEX olyan fuvarparitást választ, hogy az importáru biztosítási díját ne külföldön, hanem itthon kelljen befizetni. Vagy: a MONIMPEX két évvel ezelőtt 400 ezer dollár értékű kávét vásárolt Dél-Amerikában. Az árut szállító hajó a Panamacsatornában zátonyra futott, a kávé tönkrement. A MONIMPEX úgynevezett FOB-paritással kötötte meg az ügyletet, a kávét tehát az ÁB-nál biztosította, s így az térítette meg a kárt. A MONIMPEX a kártérítésből újabb kávét vásárolt. Hogy miért választott ilyen paritást a vállalat? Mert a vételárban egyébként benne lett volna a biztosítás díja is. Nem mindegy, mennyiért veszszük azt a kávét... Repülőgép, hajó . Egyébként nemcsak az export-import árukra, hanem fuvareszközökre — hajóra, repülőgépre — is devizában nyújtanak biztosítást. A MAHART- nak két 10 ezer tonnás tengerjáró hajója 4—4 millió dollárra van biztosítva. Egy-egy kisebb ten-' geri hajónak 400 ezer dolláros biztosítása van. Hasonló a helyzet a MALÉV légiflottájával is, sőt, mivel a repülőgép úgynevezett „veszélyes üzemű", biztosítási rendszerét nemzetközi egyezmények szabályozzák. — Mi történik, ha mondjuk zátonyra fut vagy elsüllyed egy hajónk, lezuhan egy repülőgépünk? Képes-e ekkora kockázatot vállalni az Állami Biztosító? — A különböző, idegen pénznemben vállalt kockázatokat megosztjuk viszontbiztosítási partnereinkkel. Az ÁB ugyanis viszontbiztosítást köt a külföldi biztosító intézetekkel. A viszontbiztosítás a biztosítás biztosítása. A népgazdaságot tehát egy-egy nagyobb káreset annayihaant terheli teljes egészében, mert annak egy részét a külföldi biztosító megtéríti. Például egy repülőgép biztosított értékének csak egy részét tartjuk meg magunknak, a tekintélyes összeg 40 százaléka londoni vállalatoknál van elhelyezve. A lényeg a kockázat megosztása. Egy másik példa: a hajókra kerülő magyar áruknál 75 ezer dollárig terjed a hazai biztosítás, a fennmaradó értéket viszontbiztosítják. A nemzetközi üzleteket devizában kötik, a külföldi viszontbiztosító társaságok tehát devizában kapják meg a díjakat és fizetik meg a rájuk eső kárrészt is. Csőd, válság — Az ÁB-nak 35 külföldi biztosító társasággal van közvetlen kapcsolata, ezenkívül tagja a Szállítmánybiztosítók Nemzetközi Szövetségének, a Légibiztosítók Nemzetközi Szövetségének, a Zöld és Kék Kártya Egyezménynek. Viszontbiztosítást kizárólag nemzetközi biztosításokra kötnek.. Az Állami Biztosító maga is vállal viszontbiztosítást külföldi partnereitől. — Mi a céljuk az exporthitel-biztosításoknak? — A külkereskedelmi forgalom ösztönzése. A világpiacon ugyanis egyre gyakoribb a hitelbe történő eladás. A hitelezés bizonytalansága azonban gyakran fékezi az üzletkötéseket. Az egyik külkereskedelmi vállalatunk hathónapi hitelre ad el valamit egy külföldi cégnek, s ezt a hitelt gazdasági kockázatokra biztosítja. Ha a külföldi vevő csődbe megy, a vételárat a biztosító megfizeti. Az árfolyamkockázatokra vonatkozó exporthitel-biztosítás jelentősége a legjobban a dollár leértékelése idején mutatkozott meg. A külkereskedelmi vállalatok többségét azonban nem éri veszteség. A leértékelésből adódó különbözetet esedékességkor a biztosító megfizeti. Ilyen címen körülbelül félmilliárd forintot fizetett ki és fog fizetni az Állami Biztosító — fejezte be a beszélgetést Ács László vezérigazgató-helyettes. Kovács Ildikó 5 700 géptípus a munkavédelmi tilalmi listán Szigorítják a gépek minősítését • Életveszélyes halászat Minden hazai felhasználásra kerülő gépet sorozatgyártás vagy forgalomba hozatal előtt minősíteni kell, megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A különböző minőségvizsgáló intézetek a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetével együtt — négy év alatt — kétezer géptípust vizsgáltak meg. Hétszázat alkalmatlannak minősítettek. 1972-ben 618 féle berendezés közül 217 nem felelt meg a munkavédelmi követelményeknek. A számok tehát azt mutatják, hogy a hazai — a legtöbb már sorozatban is legyártott géptípus — és a külföldről behozott gépek egyharmada valamilyen formában ártalmas az egészségre, veszélyezteti a dolgozók testi épségét. A legtöbb gépet az építőiparban utasították el: betonkeverő géptípusokat, szivattyúkat, vontatható betongyárat, parkettcsiszoló géptípust és kaputelefonok tömegét, más építő- és szerelőipari gépekkel együtt. Hasonlóan nagy számban szerepelnek mezőgazdasági gépek is az alkalmatlanok között. A KGM területén különösen sok a probléma a szerszámgépek védőburkolatával: ezt a forgó részeknél a legtöbbször elhagyják; olyan tartozékként tüntetik fel a berendezéshez adott gépkönyvben, amit, ha akar a megrendelő, külön megvásárol vagy ha akarja, anélkül szereli fel a gépet. Pedig a védőberendezés nem lehet tartozék , hanem a gépek szerves részeként kell szerepelnie. Gyakori még mindig, hogy az alkalmatlannak minősített gépeket tovább gyártják, vagy forgalomba hozzák. A Közúti Közlekedési Kutató Intézet egy külföldi autódarutípust nyilvánított veszélyesnek, s ezután még 31 darabot adott ide el belőle. Az országban az öszszes elektromos halászó berendezést le kellett állítani 1972-ben, mert bebizonyosodott, hogy életveszélyesek, halálos balesetet is okoztak. Sokáig nehéz volt megértetni a gyártó vállalatokkal azt is, hogy nemcsak balesetveszély, hanem a magas zajszint miatt is alkalmatlanná kell nyilvánítani gépeket, járműveket, a dolgozók egészségvédelme érdekében. Előfordul, hogy egy gép modern formatervezésére nagyobb összeget áldoznak, mint a biztonsági berendezésekre, s csodálkoznak, hogy a modernnek látszó gép forgalomba hozatalát megtiltják. A minőségvizsgáló intézetek most már a sorozatgyártás előtt, a tervezés időszakában felkeresik a gyártó vállalatokat, s tanácsaikkal segítik a tervezőket. A szigorúság, amely a minősítések terén a jövőben még csak fokozódik, érthető, hiszen most fejeződik be az óvórendszabályok átdolgozása, amely még nagyobb követelményeket állít a gépgyártók elé. Korszerűsítik a szabványokat is, s mindezek az intézkedések még jobban hangsúlyozzák a munkavédelmi minősítések alaposságának és szigorúságának szükségességét. Nagy Tamás