Népszava, 1973. május (101. évfolyam, 101–125. sz.)

1973-05-11 / 108. szám

197­3. május 11. Országszerte nagygyűlésekkel nyitották meg a békehónapot Salgótarjánban mintegy nyolcszáz részvevővel bé­kegyűlést rendeztek a Síküveggyár művelődési házában.. A demonstráción részt vett és felszólalt Beaid Khelifa, az Algériai Szállítómunkások Szak­­szervezetének titkára és Boughaba Boughatb, a Marokkói Szakszervezeti Tanács végrehajtó bizott­ságának tagja is. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága és a kecskeméti városi népfrontbizottság a Kecskeméti Baromfiipari Vállalatnál rendezte meg a tavaszi béke és barát­sági hónap első esemé­nyét. A gyűlésen köszön­tötték a Vietnami De­mokratikus Köztársaság szakszervezeti vezetőit, az Országos Béketanács ven­dégeként hazánkban tar­tózkodó Nguyen Van Dait, a VDK szakszervezeti el­nökségének tagját, tarto­mányi szakszervezeti első titkárt, Nguyen Van Dac­ot, a VDK Szakszerveze­teinek osztályvezetőjét, valamint a demokratikus Vietnam budapesti nagy­­követségének képviselőjét. Ünnepi ülést tartottak Szekszárdon is, Okány községben pedig magyar —szovjet baráti napot ren­deztek. A Hazafias Népront Pest megyei bizottsága csütörtökön Vácott, a Du­nai Cement- és Mészmű­vek művelődési termében tartotta a béke és barát­ság hónapja megyei meg­nyitó ünnepségét. A béke­nagygyűlésen részt vett Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára, dr. Gsicsay Iván, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Kovács Antalné, a népfront megyei bizott­ságának titkára, dr. Dobi Ferenc, a Szakszervezetek megyei Tanácsának veze­tő titkára, Vác város párt-, tanácsi és tömegszerveze­teinek vezetői. Ott volt Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete, Sz. V. Mazgrkin, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének első titkára, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front hazánk­ban tartózkodó küldöttsé­ge, Trau Hoi Nam, a DNFF Központi Bizottsá­ga tagjának vezetésével Békegyűléssel nyitották meg csütörtökön Komá­romban a Csokonai Klub­ban a béke és barátság hónapot. K­ÖZÉLET A Laoszi Királyság nemzeti ünnepe alkalmá­ból Losonczi Pál, az Elnö­­ki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Sri Savang Vathanát, Laosz királyát. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes veze­tésével csütörtökön mun­kaügyi küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba a magyar S NDK munkaerő-koope­ráció 1974. évi jegyző­könyvének aláírására. Dr. Simai Mihály, az Országos Béketanács al­­elnöke csütörtökön a Ha­zafias Népront székházá­ban 13 tagú argentin cso­portot fogadott, tájékoz­tatta őket a béke és ba­rátsági hónap eseményei­ről. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa Bieber Károly Munkácsy-díjas ötvösmű­vész, vaskovácsnak 80. születésnapja alkalmából eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adomá­nyozta. (MTI) Új jogszabályok a felvonókról A kormány csütörtöki ülése az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert bízta meg azzal, hogy a kohó- és gépipari minisz­terrel és az Országos, Anyag- és Árhivatal el­nökével egyetértésben mi­niszteri rendeletben sza­bályozza a felvonók léte­sítésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével, a szak­értői tevékenységgel és a felvonók használati díjá­val kapcsolatos kérdése­ket. A felvonókkal kapcso­latos alapvető jogszabá­lyokat eddig az 1949-ben, tehát több mint húsz év­vel ezelőtt kiadott kor­mányrendelet állapította meg. E régi szabályok túlnyomó része már el­avult, túlhaladott rendel­kezéseket tartalmaz, s ezért került sor a kor­mány új intézkedésére, amely szerint most már nem kormányrendeletben, hanem miniszteri rende­letben az építésügyi és városfejlesztési miniszter saját hatáskörében adja ki az új jogszabályokat. Az új miniszteri rendelet tervezete már lényegében elkészült, egyeztették az illetékes miniszterekkel, országos hatóságokkal is. Így rövidesen megjelenik a miniszter rendelete, amely korszerűsíti és át­fogóan rendezi, összefog­lalja a felvonókra vonat­kozó jogszabályokat. Az új intézkedés kidolgozá­sánál különösen nagy fi­gyelmet fordítottak a fel­vonók műszaki-biztonsági követelményeinek megte­remtésére, az építési, az üzembentartási és ellen­őrzési feladatok részletes meghatározására, a felvo­­nókezelők kötelezettségei­re. Az új rendelkezések­ben — a lakosság jogos kívánságának megfele­lően — lehetővé teszik, hogy az általánosan hasz­nált felvonókat minden egészséges személy ve­zethesse. Nagyon fontos­nak tartják azonban, hogy a vezetésre jogosult sze­mély kísérete nélkül nyolc éven aluli gyermek, továbbá egészségi állapo­tuk miatt felvonóvezetés­re alkalmatlan, illetve it­tas személyek, valamint fertőző betegek és a ve­lük közös lakásban lakó vagy érintkező személyek ne használhassák a felvo­nót. A szülők ne adják át a liftkulcsot nyolc éven aluli gyermekeiknek, mert valamilyen üzemzavar esetén végzetessé váló baleset áldozatává vál­hatnak. A kisgyermekek szállítása esetén tehát fo­kozott gondossággal kell eljárni. Szigorúan veszik azt is, hogy az engedély­től eltérő módon ne hasz­nálják a felvonót. Így a jogszabálytervezet szerint engedélytől eltérő hasz­nálatnak minősül, hogy­ha a megengedettnél több személyt vagy terhet szál­lítanak, jogosulatlan sze­mély kezeli a liftet, tűz­és robbanásveszélyes anyagokat szállítanak, nyílt lángot használnak, s hősugárzó berendezést al­kalmaznak a felvonóban. A tervezet szerint az új rendelkezések a megje­lenéssel egyidőben lépnek életbe. (MTI) Véget értek a tudományos ülések az Akadémián A zárt ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő Csütörtökön, az Akadé­mia közgyűlésének ne­gyedik napján befejeződ­tek a filozófiai és termé­szettudományok, valamint a matematikai és fizikai tudományok osztályainak ülései. Ugyancsak befeje­ződött a műszaki tudomá­nyok osztályának az előző napon megkezdett tanács­kozása is. Délután az Akadémia várt kongresszusi termé­ben, a közgyűlés zárt ülé­sén megkezdték az elnök­ség és a főtitkár beszá­molójának vitáját. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Fock Jenő, a kormány el­nöke. A zárt ülés pénteken folytatja munkáját. M. A. Morozov magyarországi előadásai Az MSZMP Központi Bizottságának meghívásá­ra május 7-10-ig Magyar­­országon tartózkodott Mi­hail Alekszandrovics Mo­rozov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője, aki elő­adásokat tartott az SZKP agitációs és propaganda­munkájának időszerű kér­déseiről. Látogatása ide­jén fogadta Katona István, a Központi Bizottság agi­tációs és propagandaosz­tályának­ vezetője. Eluta­zásakor a Nyugati pálya­udvaron megjelent Grósz Károly, az agitációs és propagandaosztály helyet­tes vezetője. (MTI) Vietnami ifjúsági küldöttség Magyarországon Sajtótájékoztató Budapesten A vietnami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövet­ség négytagú küldöttsége — a DIVSZ támogatásá­­sával — felkereste az európai országokat, hogy tájékoztassa a kontinens fiataljait a párizsi béke­tárgyalások utáni indo­kína helyzetéről. A kül­döttség 14 európai orszá­got maga mögött hagyva, Budapestre érkezett, ahol a DIVSZ-székházban tá­jékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Dinh Van Nam, a Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség központi bizott­ságának tagja, a delegá­ció vezetője adott tájé­koztatót a vietnami hely­zetről és a küldöttség munkájáról, majd Alain Thérouse, a DÍVSZ fő­titkára számolt be a kö­zelgő berlini VIT előké­születeiről. NÉPSZAVA Megyei tanácsok alakuló ülése Apró Antal Szegeden Csütörtökön szegedi szék­házában tartotta alakuló ülését a Csongrád me­gyei tanács. Az esemé­nyen ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­­zottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Rózsa István, a Csongrád me­gyei pártbizottság titkára, dr. Buda Gábor, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese. A megyei tanács elnö­kének ismét dr. Komó­csin Mihályt, a tanácsel­nök általános helyettesé­nek Kovács Imrét, elnök­­helyetteseknek Hantos Mihályt és dr. Paczuk Istvánt választották meg. Apró Antal a párt Központi Bizottsága, az Országgyűlés, a kormány és a Csongrád megyei pártbizottság nevében kí­vánt sikereket, jó mun­kát a testületnek, a tiszt­ségviselőknek, majd a ta­nácsülés dr. Komócsin Mihály zárszavával feje­ződött be. Apró Antal ezután Sze­geden felkereste az Alsó- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­­gatóságot, ahol beszélge­­tést folytatott a hivatal vezetőivel, megtekintette a Tisza szegedi szakaszá­nál épülő új partfal ma­kettjét, tájékozódott an­nak műszaki és egyéb adatairól. Csütörtökön tartotta ala­kuló ülését Borsod me­gye újonnan megválasz­tott tanácsa. Az ülésen részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Borsod megyei ta­nács elnökévé ismét dr. Ladányi Józsefet válasz­tották meg. Az általános elnökhelyettes dr. Pusztai Béla, elnökhelyettes Var­ga Gáborné, az ország­­gyűlés alelnöke és Fejes László lett. (MTI) ­ Az európai egyházak konferenciája elnökségi ülése Az európai egyházak konferenciájának elnök­sége a magyarországi egy­házak ökumenikus taná­csának meghívására má­jus 7—10-ig Siófokon ülé­sezett. Foglalkoztak az európai béke és bizton­ság ügyének a keresztyén egyházak részéről törté­nő támogatása kérdései­vel, és a jövő évi nagy­­gyűlés előkészítésével. El­határozták: t é éveiben for­dulnak az európai bizton­sági és együttműködési konferencia ügyében Európa külügyminiszte­reihez s abban kifejtik, hogy késedelem nélkül mozgósítsanak minden erőt, amely hozzájárulhat a döntések eredményes megvalósításához. Miklós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta a mozga­lom vezetőit, dr. Ernst Wilm elnököt, dr. Glen Gerfield Williams főtit­kárt, és d. dr. Ottlyk Ernő alelnököt. Beszélge­tést folytattak a Haza­fias Népfront központjá­ban dr. Bartha Tibor püspökkel és Várnai Fe­renccel az európai béke és együttműködés magyar nemzeti bizottságának al­eln­ökei­vel. (MTI) ­ biztosítás nem­ ismer határokat Tavaly 141 országba exportáltunk különböző termékeket és 99 ország­ból érkezett hozzánk áru. Ez a két adat is jelzi, mi­lyen élénk külkereskedel­mi forgalmunk, és ebben egyáltalán nem mindegy, hogy a szállítmányok ép­ségben kerülnek-e rendel­tetési helyükre. A biztosítás biztosítása — Valóban nem — mondja Ács László, az Állami Biztosító vezér­igazgató-helyettese. — Nálunk a teljes export­import forgalom 25 szá­zaléka biztosítva van, és ez azt jelenti, hogy kül­kereskedelmi vállalataink megfelelő körültekintés­sel élnek ezzel a lehető­séggel. Az áru biztosítása főleg a tengeri fuvarozás­nál fontos. Az export-im­port forgalom túlnyomó részben ugyanis szárazf­földön bonyolódik le, de itt a biztosításoknak ki­sebb a jelentőségük, hi­szen az esetleges káro­kért a vasút is felelőssé tehető.­­ A szállítmánybizto­sításoknál az eladók, il­letve a vevők 11 fuvar­paritásból választhatják ki a számukra legelőnyö­sebbet. Népgazdasági ér­dek, hogy például a mi külkereskedelmi vállala­taink olyan fuvarparitás szerint kössék üzleteiket, amely alapján a biztosí­tási díjat nem külföldön, hanem itthon, az ÁB-nál fizetik be. Csak egy pél­da: a HUNGAROTEX mondjuk Afrikába szállít valamilyen textíliát. A két fél megállapodása ér­telmében az eladó viseli a szállítási költséget, gon­doskodik a biztosításról, ő rendeli meg a vasúti kocsikat, szervezi meg az árunak a vasútról hajóba történő átrakását. Ha te­hát néhány vég­yelme út közben megsérül vagy tönkremegy, a biztosítási kötvény alapján az Ál­lami Biztosító megfizeti a HUNGAROTEX kárát. Mindebből következik, hogy minden nagyobb ki­kötőben működnek kár­biztosok. A biztosítási kötvényen az ÁB által megbízott kárbiztos neve is szerepel, akit azonnal értesítenek, ha a szállít­­­mányt valami baj érte. Ö 1 »3'Jkie. felméri a kárt, és erről megfelelő igazolást ad. — Mi történik akkor, ha importáruról van szó? — Tulajdonképpen ugyanez. A HUNGARO­TEX Afrikában vásárolt valamit. A megállapodás szerint a szállítási költség és a biztosítási díj ezúttal a vevőt terheli. A HUN­GAROTEX olyan fuvar­paritást választ, hogy az importáru biztosítási dí­ját ne külföldön, hanem itthon kelljen befizetni. Vagy: a MONIMPEX két évvel ezelőtt 400 ezer dol­lár értékű kávét vásárolt Dél-Amerikában. Az árut szállító hajó a Panama­csatornában zátonyra fu­tott, a kávé tönkrement. A MONIMPEX úgyneve­zett FOB-paritással kö­tötte meg az ügyletet, a kávét tehát az ÁB-nál biztosította, s így az té­rítette meg a kárt. A MONIMPEX a kártérítés­ből újabb kávét vásárolt. Hogy miért választott ilyen paritást a vállalat? Mert a vételárban egyéb­ként benne lett volna a biztosítás díja is. Nem mindegy, mennyiért vesz­­szük azt a kávét... Repülőgép, hajó . Egyébként nemcsak az export-import árukra,­ hanem fuvareszközökre — hajóra, repülőgépre — is devizában nyújtanak biztosítást. A MAHART- nak két 10 ezer tonnás tengerjáró hajója 4—4 millió dollárra van bizto­sítva. Egy-egy kisebb ten-' geri hajónak 400 ezer dol­láros biztosítása van. Ha­sonló a helyzet a MALÉV légiflottájával is, sőt, mi­vel a repülőgép úgyneve­zett „veszélyes üzemű", biztosítási rendszerét nemzetközi egyezmények szabályozzák. — Mi történik, ha mondjuk zátonyra fut vagy elsüllyed egy ha­jónk, lezuhan egy re­pülőgépünk? Képes-e ekkora kockázatot vál­lalni az Állami Biztosí­tó? — A különböző, idegen pénznemben vállalt koc­kázatokat megosztjuk vi­szontbiztosítási partne­reinkkel. Az ÁB ugyanis viszontbiztosítást köt a külföldi biztosító intéze­tekkel. A viszontbiztosí­tás a biztosítás biztosítá­sa. A népgazdaságot te­hát egy-egy nagyobb kár­eset annayiha­­ant ter­heli teljes egészében, mert annak egy részét a kül­földi biztosító megtéríti. Például egy repülőgép biztosított értékének csak egy részét tartjuk meg magunknak, a tekintélyes összeg 40 százaléka lon­doni vállalatoknál van el­helyezve. A lényeg a koc­kázat megosztása. Egy másik példa: a hajókra kerülő magyar áruknál 75 ezer dollárig terjed a ha­zai biztosítás, a fennma­radó értéket viszontbizto­sítják. A nemzetközi üz­leteket devizában kötik, a külföldi viszontbiztosí­tó társaságok tehát devi­zában kapják meg a díja­kat és fizetik meg a rá­juk eső kárrészt is. Csőd, válság — Az ÁB-nak 35 kül­földi biztosító társaság­gal van közvetlen kapcso­lata, ezenkívül tagja a Szállítmánybiztosítók Nemzetközi Szövetségé­nek, a Légibiztosítók Nemzetközi Szövetségé­nek, a Zöld és Kék Kár­tya Egyezménynek. Vi­szontbiztosítást kizárólag nemzetközi biztosításokra kötnek.. Az Állami Bizto­sító maga is vállal vi­szontbiztosítást külföldi partnereitől. — Mi a céljuk az ex­porthitel-biztosítások­nak? — A külkereskedelmi forgalom ösztönzése. A vi­lágpiacon ugyanis egyre gyakoribb a hitelbe tör­ténő eladás. A hitelezés bizonytalansága azonban gyakran fékezi az üzlet­kötéseket. Az egyik külkereske­delmi vállalatunk hathó­napi hitelre ad el vala­mit egy külföldi cégnek, s ezt a hitelt gazdasági kockázatokra biztosítja. Ha a külföldi vevő csőd­be megy, a vételárat a biztosító megfizeti. Az ár­folyamkockázatokra vo­natkozó exporthitel-bizto­sítás jelentősége a leg­jobban a dollár leértéke­lése idején mutatkozott meg. A külkereskedelmi vállalatok többségét azonban nem éri veszte­ség. A leértékelésből adó­dó különbözetet esedékes­ségkor a biztosító megfi­zeti. Ilyen címen körülbe­lül félmilliárd forintot fi­zetett ki és fog fizetni az Állami Biztosító — fejez­te be a beszélgetést Ács László vezérigazgató-he­lyettes.­ ­Kovács Ildikó 5 700 géptípus a munkavédelmi tilalmi listán Szigorítják a gépek minősítését • Életveszélyes halászat Minden hazai felhasz­nálásra kerülő gépet so­rozatgyártás vagy forga­lomba hozatal előtt mi­nősíteni kell, megfelel­­nek-e a biztonságos mun­kavégzés követelményei­nek. A különböző minő­ségvizsgáló intézetek a SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutatóintézeté­vel együtt — négy év alatt — kétezer géptípust vizsgáltak meg. Hétszázat alkalmatlannak minősí­tettek. 1972-ben 618 féle berendezés közül 217 nem felelt meg a munkavédel­mi követelményeknek. A számok tehát azt mu­tatják, hogy a hazai — a legtöbb már sorozatban is legyártott géptípus — és a külföldről behozott gé­pek egyharmada valami­lyen formában ártalmas az egészségre, veszélyez­teti a dolgozók testi épsé­gét. A legtöbb gépet az építőiparban utasították el: betonkeverő géptípu­sokat, szivattyúkat, von­tatható betongyárat, par­kettcsiszoló géptípust és kaputelefonok tömegét, más építő- és szerelőipari gépekkel együtt. Hason­lóan nagy számban szere­pelnek mezőgazdasági gé­pek is az alkalmatlanok között. A KGM területén különösen sok a probléma a szerszámgépek védő­­burkolatával: ezt a forgó részeknél a legtöbbször elhagyják; olyan tarto­zékként tüntetik fel a berendezéshez adott gép­könyvben, amit, ha akar a megrendelő, külön megvásárol vagy ha akar­ja, anélkül szereli fel a gépet. Pedig a védőberen­dezés nem lehet tartozék , hanem a gépek szerves részeként kell szerepelnie. Gyakori még mindig, hogy az alkalmatlannak minősített gépeket tovább gyártják, vagy forgalom­ba hozzák. A Közúti Köz­lekedési Kutató Intézet egy külföldi autódarutí­pust nyilvánított veszé­lyesnek, s ezután még 31 darabot adott ide el belő­le. Az országban az ösz­­szes elektromos halászó berendezést le kellett ál­lítani 1972-ben, mert be­bizonyosodott, hogy élet­­veszélyesek, halálos bal­esetet is okoztak. Sokáig nehéz volt megértetni a gyártó vállalatokkal azt is, hogy nemcsak baleset­veszély, hanem a magas zajszint miatt is alkal­matlanná kell nyilváníta­ni gépeket, járműveket, a dolgozók egészségvédelme érdekében. Előfordul, hogy egy gép modern for­matervezésére nagyobb összeget áldoznak, mint a biztonsági berendezések­re, s csodálkoznak, hogy a modernnek látszó gép forgalomba hozatalát megtiltják. A minőségvizsgáló inté­zetek most már a soro­zatgyártás előtt, a terve­zés időszakában felkere­sik a gyártó vállalatokat, s tanácsaikkal segítik a tervezőket. A szigorúság­, amely a minősítések te­rén a jövőben még csak fokozódik, érthető, hiszen most fejeződik be az óvó­rendszabályok átdolgozá­sa, amely még nagyobb követelményeket állít a gépgyártók elé. Korszerű­sítik a szabványokat is, s mindezek az intézkedések még jobban hangsúlyozzák a munkavédelmi minősí­tések alaposságának és szigorúságának szükséges­ségét. Nagy Tamás

Next