Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)
1973-06-01 / 126. szám
A Művelődő népművelők továbbképzés kivételes jelentőségűvé vált mai életünk minden területén, a fizikai és a szellemi munka vitágában egyaránt. Szinte nincs is olyan hasznos, társadalmilag szükséges emberi tevékenység, amelyben ne volna rá szükség. Ez igaz általában — hatványozottan igaz a népművelésben. Itt a továbbképzés, a naprakész tájékozottság, a mindig megújuló helyzet beható ismerete jelentőségében vetekszik az alapképzettséggel, a népművelésre alkalmasság feltétlen, elengedhetetlen része. Aki mégoly alapos, tíz év előtti népművelői képzettségével — pusztán azzal — kívánná ellátni mai feladatait, nyomban, az első akadálynál kénytelen volna felfedezni, hogy lehetetlenre vállalkozott. A jó népművelő egyebek között azért is érdemel és igényel joggal nagy megbecsülést, mert munkáját folytonos önképzéssel, helyzet- és módszerismeretének állandó frissítésével mind jobban láthatja és látja el. Alkalmam volt meggyőződni személyesen, hogy mennyire így van. Ha csak rövid ideig is, részt vettem azoknak a művészeti előadóknak a konferenciáján Balatonalmádiban, a Népművelési Intézet továbbképző házában, akik a megyei népművelési csoportoknál és a megyei módszertani központoknál tevékenykednek. És mivel egy évvel ezelőtt hasonlóképpen részt vettem (akkor a népművelők egy másik nagy csoportjának a tanfolyamán), összehasonlítási alapom is keletkezett: mennyi új ismeret és tájékozottság szükséges csupán az egy esztendő folyamán végbement változások helyes, érzékletes nyomon követéséhez, ami nélkül a népművelő munkája rossz útra, vagy éppen zátonyra futhat. A közművelődés világa bizony semmiben nem hasonlatos a matematikához, a fizikához (amelyeknek a területén ugyancsak nem sokra mennénk pusztán évtizedek előtti iskolai ismeretekkel) — az előbbi területen a társadalmi együttélés, a szabad idő alakulás, a gazdasági, a lélektani tényezők változásai befolyásolják és sok árnyalatban módosítják a tennivalókat. Árnyalatokat említek, amelyek azonban a népművelés hatásossága, eredményessége tekintetében döntőek. A május utolsó napján végződött továbbképző tanfolyam a sokból egy egész nyáron át folyó tanfolyamsorozat része. És maga a sorozat is része egy nagyobb egésznek, egy megindult és gyakorlatilag soha véget nem érő folyamatnak, a népművelők továbbképzésének, amely egész évben folyik, hosszú esztendők óta, nagyon sokféle, fontos változatban. Folyik, mint az iskolai rendszerű népművelő szakoktatás segítése — benne a nem pedagógusképző intézményekben tanuló fiatalok felkészítése népművelői ismeretekre. Gondoljuk csak el, milyen sok ilyen feladattal találja szemben magát a vidéken, kisebb városokban, településeken dolgozó értelmiségi — lett légyen mérnök, gyógyszerész, orvos vagy más —, milyen fontos, hogy a kor követelte szinten feleljen meg ezeknek a társadalmi feladatainak is. Ennek a munkának a dandárja: a főhivatású népművelők állandó, rendszeres továbbképzése — amibe a kiindulásul említett nyári tanfolyamok is tartoznak. A közművelődés irányításában mind nagyobb és örvendetesebb arányban foglalatoskodnak és végeznek sok figyelmet és áldozatot kívánó munkát magas iskolázottsági, képzett emberek — maguk is tudják azonban, hogy ismert feladataikat csak a közlés, a meggyőzés, az érdeklődésf elkeltés, a lélektan új módszereinek ismeretében láthatják el jól. Ahogy igaz ez rájuk, ugyanúgy igaz a művészeti csoportok vezetőire, a művelődési házak igazgatóira, az ismeretterjesztő jellegű csoportok vezetőire, a klubkönyvtárak és a klubok vezetőire, dolgozzanak bár a szakszervezetek, vagy a tanácsok közművelődést szolgáló hálózatában. Lapunkban a közelmúltban foglalkoztunk — más vonatkozásban — a népművelőkkel. Legfőbb mondanivalónk az volt ott: ez a rendkívül összetett és igényes értelmiségi munka nagy megbecsülést igényel. Nagyobbat, mint amekkorát kap. Nem kevesebbet és nem mást tartanak a kezükben ezek a „holtig tanuló” emberek, mint népünk tartalmasabb életvitelének, legjobb értelemben igényesebb szórakozásának, növekvő szabad időnk tartalmasabb kitöltésének a kivételes fontosságú ügyét. Hangsúlyozni kell: nem mindegy, hogy kik a mi állandósult népművelőink! Éppen a megbecsülés fokozása is a célunk, amikor újra és újra ráirányítjuk a figyelmet a művelt és művelődő népművelőkre. Közöttük egy sor tanárra, aki „nem középiskolás fokon” részt vesz népünk tanításában, miközben maga is folyamatosan tanul — nyáron is, amikor az ifjú & idősebb „tanulók” pihennek. Tartsuk ébren és fejlesszük érdeklődésüket, szellemi igényességüket !. kultúra, a művészetek dolgai iránt — művelődést igénylő egész népünk látja hasznát. Rajk íisdráe •›#›‹i ?* ■ / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 . JÚNIUS 1. PÉNTEK 101. ÉVFOLYAM 126. SZÁMÁRA 1 FORINT • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Demográfiai fénykép az ország fővárosáról................ 3 Hajdú-Bihar dalai.................. 4 Hogyan „készül " a nyugdíj . . . . 6 A Közös Piac és a világgazdaság . 7. " Június 19-én parafálják a csehszlovák-NSZK szerződést Chnoupek külügyminiszter Bonnba utazik, Brandt kancellár az aláírásra Prágába készül Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Bohuslav Chnoupek külügyminiszter június 19-én utazik Bonnba a csehszlovák-nyugatnémet szerződés parafálására —– jelentette be csütörtökön Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes. Az aláírás ősszel történik meg — folytatta —, és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár utazik Prágába. Jiri Götz bonni elutazása előtt csütörtökön reggel nyilatkozott a CTK hírügynökség és a Rudé Právo tudósítóinak. Hangsúlyozta, hogy elégedett a szerdán lezárt hivatalos tárgyalások eredményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek. „Kulcskérdésnek tekintettük — mondotta —, hogy a müncheni egyezményt semmisnek ismerjék el, és azt erkölcsileg és politikailag elítéljék. Ez megtörtént, a szerződés előszavának harmadik mondatában, és az I. cikkelyben. A küldöttségek most a szerződéstervezetet kormányuk elé terjesztik jóváhagyásra.” Götz megállapította, hogy a tárgyalások és az azokat megelőző puhatolózó megbeszélések igen intenzívek voltak, sokáig tartottak, hiszen nehéz kérdéseket kellett kölcsönösen elfogadható formában megoldani. A müncheni diktátum erkölcsipolitikai megbélyegzésére a nyugatnémet fél olyan megoldást részesített előnyben, amelyből nem tükröződött kellően az egyezmény vétkes jellege. Ezeket a nyitott kérdéseket azonban sikerült megfelelően rendezni, és a megoldás a csehszlovák fél számára kielégítő — hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. A csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok normalizálásának távlatait Götz igen biztatónak ítélte meg, legfontosabb — mondotta —, hogy a két kormány jóváhagyja a szerződéstervezetet. A szerződést június 19-én Bonnban vagy személyesen a két külügyminiszter parafálja, vagy a két küldöttség vezetője. A parafálásra Chnoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnba jön. Ezután történik majd meg a szerződés aláírása és ratifikálása. Mint közölték velünk, Willy Brandt szövetségi kancellár a nyári szünet után kész Prágába utazni, hogy aláírja a szerződést.’’ Götz hangot adott meggyőződésének, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele sem várat sokáig magára, szavai szerint ..az igen hamar megtörténhet”. A szerződések életbe lépésével elkezdődik a kapcsolatok normalizálódásának folyamata, összhangban az európai helyzet pozitív alakulásával, s ez további javulást hoz majd a légkörben. „Úgy vélem, hogy a távlatokat pozitívan ítélhetjük meg” — fejezte be nyilatkozatát a csehszlovák miniszterhelyettes. Új rádió- és tv-adók segítik a kifogástalan műsorsugárzást Fejlesztik az URH-adók hálózatát • Megkezdődött az új budapesti tv-adó berendezésének gyártása A rádióelőfizetők száma már meghaladja a két és fél milliót, de ennél jóval több készüléket üzemeltetnek. A vevőberendezések számától függetlenül ugyanis egy család csak egy rádió után fizet díjat. Az ország különböző részeiből gyakran érkezik panasz: a Kossuth, de elsősorban a Petőfi adó műsorát csak nehezen, sőt időnként egyáltalán nem tudják venni. A posta vezérigazgatóságán elmondották, hogy az elmúlt években sok nagy teljesítményű adóállomást helyeztek üzembe a környező országokban, ezek is „bezavarnak”. Nehezen tudják megoldani a hegyekkel árnyékolt területek besugárzását. A Kossuth és a Petőfi műsorának kifogástalan sugárzására részletes tervet dolgoztak ki. Sokat segít az URH- program: jelenleg 10 URH-adó dolgozik az országban, s a tervidőszak végéig további kilencet helyeznek üzembe, s ezzel Magyarország teljes területén lehetővé teszik a műsorok vételét. Az URH-n egyébként nemcsak zenei hangminőségű műsort sugároznak, hanem a Kossuth és a Petőfi műsorát is. Az idén Miskolc körzetében helyeznek üzembe egy URH-adót. Viszonylag fiatal a sztereorádiózás. Most csak Budapest és Pécs körzetében vehető ez a program, de a hálózat fejlesztése lehetővé teszi majd az egész ország besugárzását Több mint kétmillió tv-készüléktulajdonos van. A posta több száz ellenőrző menést végzett, hogy pontosan megállapítsa a fehér foltokat. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ország területének 84 százalékán jól vehető a program, de a további 16 százalék besugárzása egyelőre gyenge vagy rossz. Éppen ezért több adóállomást felújítanak — jelenleg 16 működik az országban — és újabbakat is építenek. A többi között dolgoznak a szentesi és a kabhegyi tv-adók rekonstrukcióján. Az új nagykanizsai tv-torony a jövő év őszére készül el, s kicserélik az 1958-ban átadott budapesti adót is, a berendezések gyártása már megkezdődött. A Ganz- MÁVAG dolgozói befejezték a zalaegerszegi tv-átjátszó állomás csaknem 40 emelet magas adótornyának szerelését, az adóberendezések üzembe helyezését augusztus 20-ra tervezik. Elkészült a második televíziós program fejlesztési terve is. Budapest és Pécs után Tokaj lesz a következő állomás, amely a kettes csatorna programját közvetíteni fogja. Így már az ország, területének 39 százalékán nézhetik majd a második programot színesben és fekete-fehérben egyaránt. Schmidt Attila Az év elején kezdte meg tervszerű üzemelését az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárának kismotorüzeme. A 120 millió forintos beruházással létesített üzemben jelenleg kétféle motort gyártanak. Képünkön: Borsos Annamária a motorok a kerészet ellenőr. (MTI Fotó : Fehér József felvétele) ■Vro Az Olasz KP értékelése a kormányválságról Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt vezetősége elemezte azt az új politikai helyzetet, amelyet a jelenlegi kormánytöbbség felbomlása, a republikánus párt kormánytöbbségből történt kiválása jelent, s megállapította: az új helyzet szükségszerűen azt igényli, hogy az Andreotti-kormány mondjon le. A párt ezzel kapcsolatban nyilvánosságra hozott közleménye többek között megállapítja: Az utóbbi hónapok eseményei sorozatosan mutatták meg, hogy a kormánytöbbség szétmorzsolódott, felbomlott, nincs meg többé a szükséges parlamenti bázisa, a veszélyes jobboldali konzervatív fordulat kísérlete vereséggel végződött. Az Andreotti-kormánynak mennie kell és ugyanakkor fel kell számolni a jobbközép politikai irányt is, amely minden téren csak súlyosbította az ország helyzetét. Ez az irányvonal szemben találta magát a néptömegek, a dolgozók harcával. Folytatni ezt az utat egyre inkább azt jelenti, hogy veszélybe kerül az egész demokratikus rend. A jobbközép irányvonal lezárásának felelőssége elsősorban a kereszténydemokrata pártra hárul, amely kongresszusra ül össze a közeli napokban. Az OKP felszólítja a kereszténydemokratákat, hogy alakítsanak ki világos politikai állásfoglalást, egyértelmű programot, vonják le a következtetést abból, ami az utóbbi hónapokban történt Olaszországban és kerüljék el, hogy a kongresszus konzervatív döntéssel, vagy zavaros kompromisszumokkal fejeződjék be. „Az országnak a politikai irány megváltoztatására van szüksége, új kormányra, amely demokratikus, antifasiszta reformpolitikát követ” — hangoztatja az Olasz Kommunista Párt közlemét • fi JU Két szakaszban készül az V. ötéves terv programja Az Országos Tervhivatalban 1972 második felében kezdődtek az 1976 alállóra szóló V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészületei. Először a tervkészítés általános, majd részletes programja is elkészült, az utóbbit a Tervhivatal elnöke utasítás formájában a közelmúltban adta ki a tervezésben érdekelt különböző szerveknek. Az ötéves népgazdasági terv kidolgozása 1973 elején kezdődött, s két szakaszban valósul meg. Az első szakaszban — 1974 közepéig — a népgazdasági terv koncepcióját, a másodikban pedig a végleges népgazdasági tervet dolgozzák ki. A tervet az országgyűlés előreláthatólag 1975 második felében emeli törvénnyé. A tervezőmunka első szakaszának befejezéseként az Országos Tervhivatal szelektálja és összehangolja a különböző elgondolásokat és javaslatokat, feltárja a fejlődés legkedvezőbb és egyúttal reális változatát és összefoglaló javaslatot dolgoz ki az ötéves terv koncepciójáról. A tervezés második szakaszában tárják fel a tervkoncepcióban megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósításának módjait. 1974-ben az érintett szervek részletes javaslatokat dolgoznak ki a központi fejlesztési programok megvalósításának ütemére és módjára, a fejlesztéssel kapcsolatos állami döntésekre, az egyes tevékenységek állami támogatására, illetve korlátozására. ötéves tervünk megalapozása szempontjából rendkívül fontos a nemzetközi tervkoordináció. Ez — a KGST-ben elfogadott munkarend szerint — 1973—1974-ben, két szakaszban történik, s 1975-ben az ötéves népgazdasági tervet az egyeztetett nemzetközi együttműködés alapján véglegesítjük. Igen fontos az is, hogy a szabályozók továbbfejlesztése a középtávú terv kidolgozásával összhangban történjék. Ezért a gazdaságpolitikai elgondolások rögzítik majd a szabályozók továbbfejlesztése iránti követelményeket, ezzel összhangban készülnek el 1973 második felében a részletesebb javaslatok. 1974 elején egyeztetik a kialakuló népgazdasági tervkoncepció és a szabályozóeszközök korszerűsítésének elgondolásait. Az ötéves terv kidolgozásának második szakaszában a tervezés már a szabályozóeszközök elfogadott módosításaira, sőt hatásuk első tapasztalataira is támaszkodhat. Egyébként a minisztériumok és az országos hatáskörű főhatóságok — mint állami tervező szervek — tevékenyen részt vesznek a népgazdasági terv kidolgozásában, jóllehet saját önálló ötéves tervvel nem rendelkeznek. A trösztök, vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok saját középtávú terveket készítenek.