Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)

1973-06-12 / 135. szám

1#T3. J­úin­i­u­s 1~2. Munkásgyűlések Csepelen, Diósgyőrben és Győrön (Folytatás az 1. oldalról) — Marx és Engels több mint egy évszázaddal ez­előtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit, meg tudja való­sítani céljait, a tőkés tár­sadalom megdöntését és a szocializmus, a kommu­nizmus felépítését, önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, mely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályöntudatra neveli és szervezi a mun­kásságot, és fellép a bur­zsoáziával megalkuvó kis­polgári nézetek ellen. Apró Antal áttekintette az önálló és egységes for­radalmi párt megteremté­séért folytatott harc ma­gyarországi állomásait, majd ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1930-as években a munkásegysé­gért, a két munkáspárt együttműködéséért foly­tatott harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomra jutása után egész Európában ki­éleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meg­gyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg a háborús előkészületeket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mind­ez kihatott a magyar dol­gozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország továb­bi fasizálódásától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtized­del az első világháború után újabb háború fenye­get. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban le­vő párt volt, a szociálde­mokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozga­lomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megterem­tésére törekedett a hor­thysta rendszer, a fenye­­­gető háborús veszély el­leni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után, végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült vál­ságok leküzdésén, megál­lapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociál­demokraták és a kommu­nisták egységbe kovácso­lódása a marxizmus—le­­ninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Mun­káspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú te­vékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkás jellegének megőrzését, a munkásosz­tály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítását. Ne­künk, a mi generációnk­nak jutott az a megtiszte­lő feladat, hogy megvaló­sítsuk hazánkban a szo­cialista társadalom felépí­tését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyaror­szágot. Egységes munkás­­osztályunk, egységes pár­tunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését. — Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiatal­­jainkhoz, dolgozó ifjúsá­gunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk meg­oldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai if­júság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző év­tizedek forradalmár nem­zedékének harcait, küz­delmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért. — Fiataljaink tanulja­nak népünk nehéz küz­delmeiből, amelyeket év­századokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Ta­nuljanak az egymást kö­vető munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból, munkás­­osztályunknak, pártunk­nak a Horthy-fasizmus elleni negyedszázados küzdelmeiből, és tanul­janak annak a generáció­nak a munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot ho­zott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem ki­zsákmányolt, nem elnyo­mott, hanem a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializ­must, a felnőtt nemze­dékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. If­júságunk számára a szo­cializmus sikeres építése során évről évre kedve­zőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanu­láshoz, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunk­nak, hogy ismerje és vál­lalja a párt eszméit, cél­jait, legyen szocialista hazánk hű polgára, szor­galmasan tanuljon, be­csületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket. — A mai, ünnepi évfor­duló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció ered­ményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pár­tunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gaz­dasági építőmunkában, a kulturális életben, a köz­élet további demokratizá­lásában, hogy a szocialis­ta életforma minél gyor­sabban, minél jobban ki­teljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak. A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a na­pokban, amikor országunk közvéleménye megemlé­kezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfor­dulójáról, Bécsben a ma­gyar jobboldali szociálde­mokraták úgynevezett kongresszust tartottak. — Olyan személyek gyüle­keztek össze — mondotta —, akik a magyar mun­kásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülé­sét annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbe­ment szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi te­kintélyét. De azért — sze­rintük — Magyarországon „mégiscsak bajok van­nak”. Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék, hogy az élet­ szocialista fejlődé­sünk tőlük függetlenül előremegy. Beszéde befejező részé­ben Apró Antal, a Köz­ponti Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a a munkásosztály, a dolgo­zó nép ügyének szolgála­tában. (MTI) Öröm és számonkérés A szakszervezet közkatonája Az ember nem minden­nap teszi mérlegre az éle­tét. Nincs rá idő és apro­pó. Most viszont egy kü­lönös, belső kényszer ha­tására, szinte hangosan gondolkodva tesz vallo­mást a 38 éves Kácsor Kornél. S bár nekem be­szél — mégis önmagához szól, kérdezget, latolgat. .. Mert a kitüntetés öröm és számonkérés egyszerre. „Az apám hatalmas, 120 kilós ember volt. Pék. Ne­kem kevés maradt belőle. Szeme se rebbent, ha egy százkilós zsákot feldobott a vállára. Nekem a hat­van kilót is meg kell gon­dolnom ... Ma is abban a XII. ke­rületi házban lakom, ahol születtem. Anyámmal ott osztottuk meg a vacsorát, a gondot és az örömöket. 1958-ban oda vittem az asszonyt is. Az apám örül­ne, ha látná a három uno­káját, s ha tudná, hogy minden az ő álma szerint alakult. Semmiben sincs hiányunk. Hogy nekem, a fiának örülne-e? A közepes álta­lános iskolai bizonyítvá­nyomnak? Az autóközle­kedési technikumi érett­ségimnek? Talán. S hogy mit kérdezne, ha most megjelenne? ... Feltehetően azt: hogyan élek? Hogyan jutottam­­ el a kitüntetésig?^^-’* Kácsor Kornélt kiemel­kedő szakszervezeti mun­kájáért választották ki a 43-as számú Építőipari Vállalat közel tízezer dol­gozója közül, és az építők napja alkalmából az Épí­tőipar kiváló dolgozója ki­tüntetéssel jutalmazták. „Tudja, úgy rohannak a napok. A történtek néha utólag lepik meg az em­bert. 1956 óta dolgozom ebben az iparban. 1972-ig gépkocsivezetősködtem. Így alakult. Munkások között telt el tizenhat évem. Mindig szót értettem velük. Ma is. Valahogy szerettek. Ha baj, probléma adódott, hozzám jöttek. S bár 1953 óta tagja va­gyok a szakszervezetnek, és sokáig voltam bizalmi — álmomban sem gond­­­oltam volna, hogy üzemi bizottsági titkár leszek. Mint ahogy azt se hittem soha, hogy kineveznek gépkocsielőadó csoportve­zetőnek ... Nyolcszázan­­ tartoznak ahhoz az üzemi bizottság­hoz, aminek titkára va­gyok. 400 gépkocsivezető, 200 autószerelő, rakodó­­munkások és egyéb kise­gítő dolgozók. Amolyan nehéz emberek. A mun­kától a személyes gondig, minden eljut hozzám. Há­lás és háládatlan feladat egyszerre. Ha tudok segí­teni — hálás az ügy. Ha nem — annál kevésbé. Okosan, felelősségteljesen, emberségesen! Ilyen az a „szentháromság”, amit vallok. Mostanában kevesebb a bérprobléma. A szállítási üzem bérszintje a rende­zés óta egyike a legmaga­sabbaknak. Sokszor még az építőipari szakmunká­soknál is jobban keresnek az itteniek. A személyes és a csalá­di gond elég gyakori. Itt volt például a következő eset. Az egyik szaki fele­sége autóbaleset folytán meghalt. A kollégánk egyedül maradt a másfél éves gyerekkel. Jött, hogy segítsünk. Kellene hetes bölcsőde a srácnak. Há­rom gyerekem van. Tu­dom, mi a gyereknevelés. Természetes nőtt, hogy ez a hetes bölcsőde az én ügyem is. Meglett. Van egyébként 73 nő is az üzemben. Képzelheti, hogy mindnek akad oly­kor valamilyen fontos , nagyon is érthető problé­mája ... Mellesleg a 800 ember 12 munkahelyen van szétszórva, így azután nem könnyű szakszerve­zeti életet élni. De ha az ember elvállalt valamit, azt minden körülmények között csinálnia kell... Keveset foglalkozom magammal. A család és az emberek. A család és a munka. Ez a kettő meg­adja a teljességet. Néha tréfásan ,azt mondom, két úr szolgája vagyok. De ez a „két úr” az életem. Ez minden vágyam és törek­vésem értelme. Annyi minden eszembe jutott ma. Néhány óra alatt majd minden lénye­gesebb esemény . .. Sok még a dolgom. Fel kell nevelnem a két lányomat és a fiamat. Azt akarom, hogy ne ott kezdjék, ahol én ... Meg kell szerveznem ebben a február óta mű­ködő üzemi bizottságban a bizalmi hálózatot. Ez most nagyon fontos. Szerintem ugyanis a jól megválasz­tott bizalmi gárda megha­tározója annak, milyen erőt képvisel egy-egy cso­port a vállalati szakszer­vezeten belül. Én azt val­lom, hogy igenis kellenek jó értelemben vett hang­adók. Kellenek tekinté­lyes munkások, akikre odafigyelnek .. . Azt aka­rom elérni, hogy az a nyolcszáz ember, aki „hoz­zám” tartozik, ne csak a fizetésig és a szabad szom­batig lásson el...” Kácsor Kornél egy azok közül, akik a szakszerve­zeti munka hétköznapjai­nak közkatonái. Adni akar az embereknek, s közben észrevétlenül önmaga is kiteljesedik... Szabó Iréné N­ÉPSZAVA K­ÖZÉLET Moszkvából hazaérke­zett az MSZMP pártmun­kásküldöttsége, mely Nagy Miklósnak, a KB osztály­­vezetőjének vezetésével június 4-től 9-ig tartózko­dott a Szovjetunióban, és tanulmányozta az SZKP tapasztalatait a tömegkul­turális munkában. Az MSZMP KB párt­munkásküldöttsége, amely Pálos Tamásnak, a Köz­ponti Bizottság osztály­­vezető-helyettesének ve­zetésével az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottságának meghívásá­ra június 4 és 9 között tar­tózkodott Olaszországban, hazaérkezett. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere táviratban üd­vözölte Mohamed Saleh Mullát a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterévé történt kinevezése alkal­mából. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter hétfőn Moszkvába utazott, ahol a következő napokban kétoldalú tár­gyalásokat folytat a ma­gyar—szovjet közlekedési és távközlési kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter ve­zetésével hétfőn magyar küldöttség utazott Dub­­rovnikba a KGST rádió­­technikai és elektronikai ipari állandó bizottságá­nak kedden kezdődő 24. ülésére. Bero Salmi főtitkárhe­lyettes vezetésével Buda­pestre érkezett a Finn— Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, amely az MSZBT,meghívására egy hetet tölt hazánkban. A háborús veteránok szovjet bizottságának meg­hívására hétfő délelőtt — Úszta Gyula főtitkár ve­zetésével — Moszkvába utazott a Magyar Partizán Szövetség küldöttsége. Libanoni és Szíriai út­járól hazaérkezett az Or­szágos Béketanács kül­döttsége, amelyet dr. Mondok Pál alelnök,­­ a Pest megyei Tanács elnö­ke vezetett. A SZOT elnöksége meg­hívására Alois Bruna titkár vezetésével hétfőn egyhe­tes baráti látogatásra ha­zánkba érkezett az­ oszt­rák szakszervezeti egység­­frakció tanulmányi kül­döttsége. Az 50 éves Szovjetunió köszöntése Nemzetközi jelentőségű ünnepi esemény, a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfordulója nyomán jelentette meg a Kossuth Kiadó Az 50 éves Szovjet­unió köszöntése című kö­tetet. A díszes kiállítású kiadvány nem protokollá­ris jellegű, más és több kiadásának célja: a jubi­leum gazdag ideológiai és politikai tartalmát akarja további tanulmányozás végett az olvasó elé tárni. Mit tartalmaz ez a kö­tet? Ismertetőt kap benne az olvasó az 1972. decem­ber 21—22-i, Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Pa­lotájában tartott ünnepi ülésen elhangzott számos beszédről, illetve felszóla­lásról. Teljes terjedelmé­ben olvasható L. I. Brezs­­nyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak ünnepi beszéde, s a testvérpártok képviselői­nek — közöttük Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának felszólalása. Ifjúsági béketalálkozók A béke és a X­­VI. je­gyében a KISZ Bács-Kis­­kun megyei, kecskeméti és kiskunfélegyházi bizott­ságai vasárnap egész na­pos ifjúsági találkozót rendeztek a Lakitelek melletti őserdőben. A kis­kunsági fiatalok este fák­lyás csónakfelvonuláson és tűzijátékon vettek részt a lakiteleki holt Tisza-ág­­nál. Kapuvár város KISZ- bizottsága az illegális kommunisták és üldözöt­tek 1944. évi rejtekhelyén, a Varjú-tanyán rendezett ifjúsági napot. A Varjú család tagjainak emlék­művénél tartott emlékezés után a fiatalok honvédel­mi és sportversenyeken, valamint motoros ügyes­ségi versenyen vettek részt. Jánosházán több mint 500 fiú és lány sportver­senyeken találkozott va­sárnap délelőtt. Délután ifjúsági gyűlést tartottak, majd a celldömölki járás fiataljainak öntevékeny művészeti együttesei mű­sorral szórakoztatták a részvevőket. (MTI) Sikerrel zárult az ünnepi könyvhét Könyvkultúránk nagy seregszemléje volt az ün­nepi könyvhét , amely­nek ezúttal a könyvnyom­tatás 500. évfordulója kü­lön jelentőséget adott. A könyvhét fővárosi mérlege becslések szerint 22 millió forint, a szoká­sos vásárlás kétszerese különösen nagy volt a forgalom a külső kerüle­tekben és az üzemekben Ez elsősorban a szakszer­vezeti kulturális bizottsá­goknak, az üzemi könyv­terjesztőknek és a köny­vesboltoknak köszönhető. Az idei könyvhetet a szí­nesség, a látványosság jel­lemezte. Minden üzemben, s minden könyvsátorban voltak kisebbfajta rendez­vények. A csepeli üzemekben például öt író — Vészi Endre, Szilvási Lajos, Hi­das Antal, Jókai Anna és Baranyi Ferenc — tett látogatást. A Habselyem- és Kötöttárugyárban Ko­lozsvári Grandpierre Emil, a Minőségi Cipőgyárban Palotai Boris. Az ..500 év­e 500 isko­lai könyvtár” keretében az Állami Könyvterjesztő Vállalat két iskolának adott át ezer kötetet, és háromezer forint értékű könyvutalványt: az elsőt a Somogyi Béla utcában, a másikat Csepelen a II Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Az ÁKV felmérése sze­rint nagy sikernek bizo­nyult a Chronica Hunga­­rorum, a magyar Anjou­­legendárium, a Magyar Remekírók sorozata, a Lyra mundi-sorozat. Első­sorban a magyar írók mű­vei fogytak: a verseskö­tetek között Garai Gábor, Váci Mihály, Csoóri Sán­dor, Weöres Sándor köte­te; a szépirodalmi művek sorában nagyon keresett volt Szabó Magda, Mol­dova György, Lengyel Jó­zsef, Örkény István és Krúdy Gyula műve. Az is­meretterjesztő irodalom legsikeresebb kiadványá­nak az „Anyanyelvi kalei­doszkóp” bizonyult. A tavalyi könyvhéthez viszonyítva több mint másfélszeres forgalmat bonyolítottak le a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat vidéki könyvesbolt­jaiban, könyvutcáiban. Nagy sikere volt min­denütt a könyvhét „fél­­áras” kiadványainak, a .,Szép verseknek”, a ,,Kör­képnek”, a „Rivaldának”, és a ,,Tengeri szél” című szovjet novellaantológiá­nak. A Művelt Nép tizenkét megyeszékhelyen rende­zett be reprezentatív könyvutcát, könyvteret. Közülük gazdag program­jával kiemelkedően sike­res volt Debrecen város könyvutcája — az orszá­gos vidéki megnyitó szín­helye —, ahol a könyvhét mindennapján színes, vál­tozatos zenei, irodalmi program várta az érdek­lődőket. A munkahelyeken, üze­mekben több mint 500 ki­állítást rendeztek a Mű­velt Nép bizományosai. Ezek sikerének tudható be néhány fontos iparváros jelentős könyvforgalmi eredménye: Kazincbarci­kán a múlt évinek mint­egy háromszorosára, Sajó­­szentpéteren és Várpalo­tán ötszörösére emelke­dett a könyvkereslet az el­múlt évi könyvhéthez vi­szonyítva. (MTI) Meghalt Beretzk Péter Szegeden 79 éves korá­ban meghalt dr. Beretzk Péter, Európa-hírű orni­tológus, a biológiai tudo­mányok kandidátusa, c. egyetemi tanár, nyugal­mazott főorvos. Nevéhez fűződik a fehér-tói re­zervátum megteremtése. Ő figyelt fel a harmincas évek elején a Szegeddel határos ,.vadvízország” páratlanul értékes madár­világára. Az ő kezdemé­nyezésére nyilvánították 1935-ben rezervátummá a területet. Kétszázötven madárfajt figyelt meg, s ebből kétszázhuszonnégy fajt, több mint ezer pél­dányt sikerült begyűjte­­nie. A hazai és külföldi szaklapokban csaknem 400 tudományos közlemé­nye jelent meg. Életében számos tudományos tár­saság tagja volt, és mun­kásságáért több kitünte­­­tést­ kapott..-CM 2T4 5­ 10 A TELEVÍZIÓ ELŐTT * A televízió elmúlt heti műsora, bár változatos volt, gondot okoz a kri­tikusnak, aki eredeti pro­dukciókról szeretne írni. Igaz, a hét három esté­jének volt főműsora a spanyol polgárháborút megelőző időben játszódó NDK-fi­lmsorozat, amely nemes szándéka ellenére itt-ott naivitásról tett ta­núbizonyságot. Rendben lementek az ökölvívó EB közvetítései is, bár örö­münkre csupán Csjef aranyérme szolgált. Lázadók Sokszor elmondottuk már, e helyütt is, hogy a televízióban bemutatott novellák, regények mi­lyen fontos szerepet ját­szanak közművelődé­sünkben, hiszen ezek a műsorok ízlésre nevel­hetnek. Bizonyára nevel­nek is, mert a levetített dramatizált változatok eredetijét — könyvesbolti eladók a megmondhatói — rengetegen megvásá­rolják azok, akiknek ki­fejezetten a tévé csinált kedvet az olvasáshoz. Ennek az igénynek a ki­elégítésére tett minden­fajta szándék dicséretes és fenntartások nélkül kell is dicsérni ... a szándékot. Más a helyzet azonban a megvalósítással, mert ez nem minden esetben fedi az elgondolásokat. Ez kárt persze nem okoz, de olvasási kedvet sem tá­maszt és ily módon ön­magát kérdőjelezi meg. Valami hasonló történt Szabó István novellás változatainak kedd este történt vetítése során. Ezek a tömör szerkesz­tésű, egybefogott, drámai történésű novellák bi­zony elszegényedtek a filmre alkalmazás, dra­­matizálás, rendezés so­rán. Csupán halvány kontúrokkal megrajzolt illusztrációi voltak az eredeti műveknek. Pedig tudva tudjuk, hogy a te­levízió számtalan eset­ben készített az eredeti­vel vetekedő színvonalú feldolgozást. A rossz ér­telmezés különösen a Vacsorában ötlött szem­be. Nyilván nem Almási Évában volt a hiba, hogy leszámolásra készülő pa­rasztasszony helyett neu­rotikus hölgyet alakított. Helyes instrukciók alap­­ján, a novella jobb fel­dolgozása esetén nyilván hibátlan alakításra lett volna képes. Juhász István átüti munkája a Siralódaltan sikerült, jól reprodukál­-,­ta az eredeti hangulat­ is és tolmácsolta annak mondanivalóját. Fórum A Fórum kiváló mű­sor. Nemcsak azért, mert az ország vezetői a beér­kezett kérdésekre vála­szolnak és így a mi szá­munkra is felméretnek le­hetőségeink, hanem azért is, mert mindegyik Fó­rum a szocialista demok­rácia kézzelfogható meg­nyilvánulása. Pénteken Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára válaszolt a telefonon beérkezett, il­letve a helyszínen el­hangzott kérdésekre. A kérdések, úgy véljük, ha képet adtak az ország közvéleményét érdeklő problémákról és azokról is, melyek áttételesen, de mindenképpen érintik a lakosságot. A gazdaság­­politikát érintő kérdések­re adott pontos és köz­vetlen válaszok hozzájá­rultak a párt gazdasági téren folytatott politiká­jának alaposabb megis­meréséhez. Érdeklődéssel bárjuk a következő Fó­rumot. Zúgjon dalunk... Haladó hagyományaink ápolásának szerves részét képezi a munkásmozga­lom lassan feledésbe me­­rülő dalainak felkutatá­sa, feldolgozása. Minden szempontból jól sikerült ez a műsor, és igazi örö­münkre szolgált, hogy a beiktatott filmriportok segítségével a munkatár­sak elkerülték az ilyen­kor szokásos katalógus­szerű felsorolást. Dicséret illeti a szerkesztő Ben­­czédi Ágnest az okos vá­logatásért. M. Szetten­i Géza

Next