Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)

1973-06-05 / 129. szám

1­9­7­3. június 5. KÖZÉLET Fock Jenő, a kormány elnöke, a Magyar Nép­­köztársaság Miniszterta­nácsa nevében táviratban fejezte ki részvétét Sztan­­ko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének, Ha­­ralambi Trajkov bolgár tájékoztatási és hírközlési miniszter elhunyta alkal­mából. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására Nagy Miklósnak, az MSZMP Központi Bizott­sága tudományos, közok­tatási és kulturális osztá­lya vezetőjének vezetésé­vel vasárnap pártmunkás­­küldöttség utazott a Szov­jetunióba. Dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter veze­tésével hazaérkezett a ma­gyar nehézipari delegáció Bulgáriából. Részt vettek Burgasban, a KGST fém­­kohászati állandó bizott­ságának 38. ülésszakán, ahol a KGST-országok és Jugoszlávia együttműkö­désének perspektíváival foglalkoztak és megkezd­ték a Mongol Népköztár­saság területén található színes fémérclelőhelyek hasznosítása lehetőségei­nek tanulmányozását. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Pálos Tamás, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt KB agi­­tációs és propaganda osz­tálya helyettes vezetőjé­nek vezetésével hétfőn pártm­un­k­ás - küldöttség utazott Rómába. Kelemen Lajosnak, a fővárosi tanács általános elnökhelyettesének veze­tésével hétfőn tanácsi de­legáció utazott Moszkvá­ba. Gór Nagy Sándor ne­hézipari miniszterhelyet­tes hétfőn Moszkvába uta­zott, ahol megnyitja az össz-szövetségi háztartás­­vegyipari egyesülés be­mutatótermében rende­zett magyar kiállítást és szimpoziont. Mladen Kosztov, a Bol­gár Népköztársaság Ál­lamtanácsa népi tanácsok osztályának vezetője négy tagú küldöttség élén hét­főn Budapestre érkezett. Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhe­lyettes hétfőn a Szovjet­unióba utazott. Látogatá­sa során megtekinti Moszkvában azt a számí­tástechnikai kiállítást, amely a KGST-országok egységes számítógép­rendszerével foglalkozik. Napirenden: Dr. Gonda György el­nökletével hétfőn a Par­lament Gobelin-termében ülést tartott az ország­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson , ame­lyen részt vett dr. Korom Mihály igazságügy-minisz­ter, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első he­lyettese, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bí­róság általános elnökhe­lyettese és Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyet­tese — a képviselők a múlt esztendei állami költségvetés végrehajtásá­nak tapasztalatait elemez­ték. Részletesebben meg­ismerkedtek az Igazság­ügy-minisztérium, az ügyészségek és a Legfel­sőbb Bíróság „zárszáma­dásával”, majd — dr. Ga­­ramvölgyi Károlynak, a pénzügyminiszter első he­lyettesének előterjesztése alapján — megvitatták a tanácsok múlt évi gazdál­kodását. Megállapították, hogy 1972-ben tovább növeke­dett a tanácsok gazdasági önállósága, hatásköre. A korábbi évekhez mérten tavaly lényegesen na­gyobb gondot fordítottak a kommunális igények ki­elégítésére, a város- és községrendezés feladatai­ra, a lakásépítésre, álta­lában az urbanizáció fej­­lesztésére. A rendelkezé­sükre álló pénzügyi forrá­sok jelentősen meghalad­ták a negyedik ötéves pénzügyi terv 1972-re ere­detileg számításba vett előirányzatait. A tanácsok szociális és egészségügyi feladatokra fordított kiadásai kis hí­ján tíz százalékkal halad­ták meg az e célra 1971- ben jutott pénzt, s intéz­ményeik felújítására is 40 millió forinttal többet költhettek a megelőző esztendeinél. A gyógyinté­zeti ágyak száma 1972- ben 1160-nal emelkedett a szakorvosi órák száma 1380-nal, a felnőtt- és gyermekorvosi körzetek száma 108-cal, a bölcső­dei helyek száma 1600-zal, az egészségügyi gyermek­­otthoni helyek száma pe­dig 115-tel gyarapodott. A magukra­ maradt idős emberekről való gondos­kodás mindinkább a ta­nácsi munka szerves ré­szévé válik, az öregek napközi otthonaiban 1972- ben már csaknem 13900 gondozottnak biztosítanak naponta többszöri étke­zési kulturált pihenési, szórakozási lehetőséget Kulturális feladatok ellá­tására szintén lényegesen több pénz jutott mint 1971-ben. Az előterjesztést köve­tő vita után dr. Korom Mihály tájékoztatta a képviselőket a családjogi törvény tervezett módosí­tásának előkészületeiről. A vitában kifejtette véle­ményét dr. Gajdócsi Ist­ván, Imri Gyula, dr. Nez­­vál Ferenc, dr. Antalffy György, Bartha János, Szokola Károlyné dr. és Szép Zoltán országgyűlési képviselő. Gácsi Miklós elnökleté­vel ül­ést tartott hétfőn a Parlamentben az or­szággyűlés ipari bizottsága is. A tanácskozáson — amelyen részt vett Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökének első helyettese, Kiss Ernő kohó- és gépipari minisz­terhelyettes, valamint Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes — a bi­zottság tagjai szintén az 1972. évi állami költség­­vetés végrehajtásáról, ezen belül pedig az ipari tárcák múlt évi zárszá­madásáról tájékozódtak. A témáról kiadott írásos munkaanyaghoz Madará­sz Attila pénzügyminisz­­ter-helyettes fűzött szó­beli kiegészítést. Az ipar bruttó terme­lési értéke tavaly az 1971-esnél valamivel mér­sékeltebben nőtt: legna­gyobb mértékben a vegy­ipar, az építőanyagipar és a gépipar termelése emel­kedett, s egyedül a bá­nyászaté csökkent. (Mind­ez megfelelt a negyedik ötéves tervben számítot­taknak, a termelés struk­turális változására vonat­kozó előirányzatoknak.) A termelés tavaly lényegé­ben változatlan létszám mellett emelkedett, s ezt az ágazatok többségében teljes egészében a terme­lékenység javulása ered­ményezte. A bizottság megállapí­totta, hogy a múlt évben sikerült tovább lépni a munkaügyek egyensúlyi helyzetének javításában, s­­ a foglalkoztatottak lét­száma a tervezettnek megfelelően, mérsékelten emelkedett. Tovább mér­séklődött a munkaerő­­mozgás, lényegében meg­szűnt a nagyiparban fog­lalkoztatottak átáramlása a mezőgazdasági mellék­üzemekbe, ipari szövetke­zetekbe. Az előterjesztést köve­tő vitában felszólalt Ko­vács Sándor, dr. Varga Pálné, Fodor Mihály, Jaz­­binsek Vilmos, Herczeg Károly, Rujsz Lászlóné, Valaska László, Weisz­­böck Rezsőné és Varga István országgyűlési kép­viselő. (MTI) A múlt évi költségvetés ülést tartott az országgyűlés két bizottsága Bőripari újdonságaink kiállítása A TANNIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat szovjetunióbeli szállításai az utóbbi években dina­mikusan fejlődnek. Cipő- és bőrdíszmű-kivitelei 1970-ről 1973-ra megkét­szereződtek. A TANNIMPEX a kivi­tel növelése érdekében rendezi meg június első napjaiban azt a nagysza­bású kijevi árubemutatót, amelyen megismerteti a szovjet vásárlókkal a ma­gyar bőripar újdonságait. Június 10-én nyílik a poz­nani vásár A poznani nemzetközi vásárt eddig évente egy alkalommal rendezték meg. Ez évtől kezdve a vásár profilját kettéosz­tották, így e hét végén, június 10-én megnyitja kapuit a nemzetközi mű­szaki vásár, amelyen kü­lönböző gépeket, nehéz, ipari és elektromos be­rendezéseket, műszaki ter­mékeket mutatnak be. A vásár június 19-én zárul. Szeptember 25—30-a kö­zött kerül sor a fogyasz­tási cikkek vásárának megrendezésére. Koszorúzás Rózsa Richárd emléktáblájánál Harminc esztendővel ez­előtt ejtőernyős partizán­ként vesztette életét Ró­zsa Richárd, a kommu­nista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Az évforduló alkalmából a Mező Imre úti teme­tőben a munkásmozgalom nagy halottainak Pan­teonjában levő emlék­táblájánál koszorúzási ünnepséget rendezett hét­főn a Magyar Partizán Szövetség. A résztvevő barátok, harcostársak, kommunisták, antifasisz­ták, veteránok és ifjú­munkások nevében, vala­mint a családot képvi­selő testvér, Rózsa Irén jelenlétében Fodor Zol­tán, a partizánszövetség országos választmányának tagja méltatta emlékbe­szédében Rózsa Richárd életét, munkásságát. A beszéd után a par­tizánszövetség képvise­letében Dékán Sándor és Pető László, a buda­pesti KISZ-bizottság ré­széről Siklósi Andorné, a KISZ központi bizott­ságának tagja és dr. Al­­földy Árpád, a budapesti KISZ-bizottság titkára; a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete ne­vében pedig Szász Fe­­rencné elnök és Vészi Lászlóné titkár koszo­­rúzta meg az emléktáb­lát. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hang-­­jaival ért véget (MTI) m 1 A TELEVÍZIÓ ELŐTT Eredeti produkciókban eléggé szegényes volt az elmúlt hét. Mégsem unat­koztunk, mert meglehető­­sen változatos volt a tv­­műsor, jóllehet igazi cse­megét nem kapott a néző. SZOMSZÉDOLÁS A pozsonyi televízióval készült közösen ez a mű­sor arról a szállodaépítés­ről, melyen magyar mun­­kások, magyar mérnök tervei alapján, a győri házgyár készítette pane­lekkel dolgoznak. Tulajdonképpen semmi különös nincs egy ilyen műsoron, mégis szót kell ejtenünk róla. Tudniillik januárban kezdték és jö­vő októberre kulcsátadás lesz. Persze, kiderült, hogy a munkafolyamatok a legmesszebbmenőkig szervezettek, álló mun­kás és holt idő nem léte­zik, mindenki és mindig dolgozik valamit. És ez nagyon jó, igen biztató így, és örüljünk neki, hisz ez azt bizonyítja, nálunk sem elképzelhetetlen az ésszerű szervezés. Csak azt nem érti a jámbor né­ző, hogy miért kell ehhez Pozsonyban dolgozni? EGY OKA MÚLVA ITT VAGYOK Sajnos, egy időre vége szakadt ennek a jó kis so­­rozatnak, és pont akkor, amikor már kezdtünk vol­na együtt élni vele. Mél­tán aratott sikert ez a tv­sorozat. Amennyire lehe­tett, hiteles képet rajzolt a háború előtti világról. A munkásmozgalomnak pe­dig éppen azzal állított emléket, hogy hőseit nem heroizálta túl, hanem em­­berségük felől közelített feléjük. Várjuk a folyta­tást. Külön ki kell emelnünk Harsányi Gábor alakítá­sát a népes és kiváló szí­nészi teljesítményeket nyújtó szereplőgárdából. Harsányi el tudta hitetni a valóságot, azt, hogy mi­képpen lesz a tétova, ide­­oda sodródó kisemberből az eszméért folytatott har­cot tudatosan vállaló for­radalmár. Láng Vince megformálása arra enged következtetni, hogy Har­sányi Gábor a legjobb úton van afelé, hogy leg­jobb színészeink egyike legyen. Nagyszerű volt az „örök epizodista” Gyenge Árpád Spyler szerepében! Talán ő volt a sorozat másik nagy meglepetése. Igazán elgondolkoztató, hogy miért nem látjuk őt főszerepben. EGYÜTT INDULTAK Szép volt a televízió pedagógusnapi műsora. Tanyasi, osztatlan isko­lákban tanító fiatal peda­­gógusokat keresett fel az Iskola-tv forgatócsoport­ja, hogy kikutassa, milyen körülmények között dol­goznak ezek a fiatalok, milyen érzelmek fűzik őket a tanyához. Roppant tanulságos volt látni, hogy milyen eredményekre ké­pes a lelkiismeretességgel párosult hivatástudat a nehéz körülmények kö­­zött is. örülünk neki, hogy ezt a riportfilmet láttuk, mert úgy gondoljuk, az ilyen műsorok méltóak a pedagógusnaphoz. A VISSZHANG TITKA Vasárnap késő délután láttuk a Nagibin-elbeszé­­lés televíziós változatát, és nagyon kellemes fél­órában volt részünk. Si­pos Tamás átdolgozása pontosan visszaadta az eredeti novella lírai ár­nyalatait, és ezt csak elő­segítette Wiedermann Károly pontos, mérték­tartó rendezése, összessé­gében is szép munka volt, pontosan visszaadta a gyereklélek sok-sok ár­­nyalatát. A kisfiú és a kislány megértette, miről van szó, és kedvesen tol­mácsolták Nagibin gondo­latait. M. Szebeni Géza NÉPSZAVA Gobbi Hilda hatvanéves Megfordítanám a sort, előbb szólnék a nagy szí­nészről, mert Gobbi Hil­dával kapcsolatban — érthető mód — mindig a társadalmi személyiség, a tevékeny „civil”, az em­berséges ember kerül elő­térbe. Hadd mondjam vele kapcsolatban régi meggyőződésemet: a ket­tő szorosan, elválasztha­tatlanul összefügg. A csú­cson, a csúcsokon nincs külön nagy művész és külön „privát” emberség. A legnagyobbaknál a kettő szükségképpen ösz­­szetartozik, egymásból fa­­kad. És Gobbi Hilda a leg­nagyobbak egyike a maga hivatásában. Aase anyósa, Gertrudis királynője. Mi­rigy boszorkánya, Mur­­zaveckajája és Szent Jo­hannája, emelkedett és alantas, nemes és nem­telen alakokról alkotott nagyszerű színpadi képe egyaránt abból a nagy­szerű emberanyagból táp­lálkozik, abból a rendkí­vüli tapasztaló és megfi­­gyelőképességből merít, aki és amilyen adottsá­gokban gazdag ő maga. Gobbi Hildának ezrek köszönhetik életük kima­gasló művészeti élményét — ennyiben nagyszerű versmondásaira, a mun­kásmozgalomnak adott művészi hozzájárulására gondolok — és százezrek, milliók olyan „hétközna­pibb” művészi élménye­ket, amelyek nélkülözhe­tetlenek egy nép igénye, fogékonysága fokozatos emelkedéséhez. Gobbi nem „válogatós” — mélységes demokra­tizmusa kizárja, hogy az legyen. A legmagasabb­­rendű művészi feladatok mellett a maga művésze­tébe olvasztja a más­milyen, a tömeges, popu­­láris feladatokat — nem leereszkedik hozzájuk, hanem magához emeli őket. Nem beszél hivatásá­nak szentségéről, hanem tesz érte. Alig van, aki annyit tett, mint ő. Kol­légium, színé­szotthon, színészeti múzeum szer­vezői tettei, áldozatai és fáradhatatlan, folytonos segítése közismert. Jó, hogy van ilyen mű­vészünk, éljen soká, jó egészségben. —ajka— A HÉT KÖNYVEI CORVINA KIADÓ Kleng—Brandt Evelyn: Uta­zás az ókori Babilonba. — Nagyrévi-Neppel György: Huszárok. EUROPA KIADÓ Elias Canetti: Káprázat. Re­gény. Nazim Hikmet: Én, egy ember. Válogatott versek. GONDOLAT KIADÓ Szántó György: Fekete éveim. 1—2. kötet, önéletraj­zi regény. KOSSUTH KIADÓ Marx—Engels—Lenin: Marx­ról. MÓRA KIADÓ Bálint Ágnes: Frakk a macskák réme. Gyermekre­gény. — Josef Kleibl: Adam nyomában. PANORÁMA Huba László: Spanyolorszá­gi utazások. (Panoráma kül­földi útikön­yvek.) — Nagy Zoltán: Esztergom. (Panorá­ma képeskönyve.) NATURA Nagyvadak hazájában. SZÉPIRODALMI KIADÓ Mikszáth Kálmán: A szelis­­tyei asszonyok. Kisregények. TÁNCSICS KIADÓ Nagy László: A munkaügyi viták intézése. (Munkaügyi kiskönyvtár.) EGYÉB MAGYAR KIADÓK A csönd órái. Fejér megyei írók antológiája. — Egy őrült naplója. Színmű, Gogol no­vellája alapján. NPI. KÖZÖS KIADÁSOK ÉS KÜLFÖLDI KIADÓK Kótsi Patkó János: A Régi és Új Theátrum Históriája és egyéb írások. Sajtó alá rend. és bev. Jordáky Lajos. Bu­karest: Kriteron. A könyvhét első hírei A könyvhét első esemé­nyeit említve szólni kell a magyar könyvnyomtatás 500. évfordulóját köszöntő rendezvényekről. A kettő szorosan összefügg, hiva­talosan a könyvhéttel kez­dődött a félezredes évfor­duló megünneplése, s az ünnepi könyvhét idejére esik június 5-e, az a nap, amelyen ötszáz esztendő­vel ezelőtt Hess András budai nyomdáját elhagy­ta az első könyv. Az utcákat járva meg­figyelhettük, hogy a könyvhét első három nap­ján (pontosabban két és­félen, hiszen szombaton délben nyílt) szinte soha­sem volt „üresjárat” a sátraknál. Nyitástól zárá­sig vásárlók vették körül az elárusítóasztalokat. Kedvezett a szabadtéri árusításnak az időjárás is, főleg az első két napon, szombaton és vasárnap. Hosszú sorok álltak és vártak türelemmel a de­dikáló írók előtt Mackó sátor Óbudán Budapesten, a Váci ut­cai könyvutcában szinte minden magyar nyelvű kiadónak sátra áll, bele­értve a környező országok magyar nyelvű kiadóvál­lalatait is. Új színfoltja volt a Váci utcának az idén a Huszonötödik Szín­ház stúdiójának fellépése. Június 2-án, a déli órák­ban vidám műsort adtak a vásárló közönségnek. Ezt 6-án és 8-án délután fél hatkor megismétlik. Örvendetesen megszapo­rodott ebben az évben a főváros peremkerületei­ben, gyárnegyedeiben álló könyvsátrak száma. A leg­többet Csepelen és a Váci úton láttuk. Óbudán, a Miklós téren nagy nép­szerűségnek örvend az úgynevezett „Mackó sá­tor”, amelynél a gyermek- és ifjúsági irodalom kö­zönsége találkozhat a mű­vekkel és az alkotókkal. A könyvhét vidéki meg­nyitóját május 3-án, Deb­recenben tartották. A Gambrinus- kör csaknem reprezentatívnak mond­ható könyvutcájában a könyvhét minden napján műsorokat mutatnak be Debrecen legjobb művész­együttesei. Itt volt az ős­bemutatója vasárnap Ba­lázs Árpád Szavak a könyvhöz című új kórus­művének is. Miskolcon tegnap Bertha Bulcsú és Sánta Ferenc szerzői est­jét rendezték meg. Nagy sikere van a színes szol­noki könyvudvarnak, amely a Damjanich Mú­zeum klasszicista stílusú épületének zárt árkádso­ra alatt kapott helyet. A könyvhét első két napján a könyvudvarban 700 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Vetélkedő a könyvről A Hazafias Népfront ál­tal meghirdetett „ötszáz év — ötszáz iskolai könyv­tár” akció keretében teg­nap délelőtt Budapesten, a Somogyi Béla utcai 13-as számú általános iskolában adták át az Állami Könyv­­terjesztő Vállalat ajándé­kaként a második iskolai könyvtárt. A harmadikat — ugyancsak az Állami Könyvterjesztő ajándéka­ként — csütörtökön a cse­peli II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kapja. Közel ezer művet vehet­tek birtokukba a Somogyi Béla utcai iskola kisdiák­jai, s mellé egy három­ezer forintos könyvutal­ványt, hogy a közeljövő­ben megjelenő újdonságo­kat is megvásárolhassák. Bizonyára sokan hal­lották tegnap délután a Petőfi rádióban a Könyv­ről könyvért című irodal­mi rejtvényműsort. Ez az adás mostantól kezdve, minden hétfőn jelentkezik a Petőfi adó délutáni kí­vánságműsorában. Az or­szág különböző pontjairól jelentkezik majd, most még könyvesboltokból, ké­sőbb könyvtárakból is. A műsorban szereplő kérdé­sek mindig­ mindig egy­­egy könyvhöz, s a legfris­sebb könyvterméshez kap­csolódnak. A nyeremény minden alkalommal könyvutalvány lesz, az Ál­lami Könyvterjesztő és a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat ajándéka­ként. A következő három adásra a tervek szerint a csepeli új könyvesboltban, a kaposvári József Attila Könyvesboltban, illetve a pécsi írók Könyvesboltjá­ban kerül sor. üröm as örömben Sajnos, a könyvhét örö­mébe belekerült az első üröm is. A legtöbb köny­vesboltban a vásárlók hiába kérik külön — m­a­­gunk is meggyőződtünk — a Szépirodalmi Könyvki­adó nagyszerű, új soroza­tának, a Magyar Remek­íróknak egyik vagy másik kötetét. Nem kapják meg, csak ha az egész soroza­tot, amely több mint tíz évig tart, s nyolcvan kö­tetből áll, előjegyzik. Nem helyeseljük. Legyen elő­fizetés, de — ismerve az egyes írók műveinek ke­lendőségét —, nyomjanak mindig egy-kétezer pél­dánnyal többet, azoknak, akik nem minden kötetet akarnak megvenni, mert esetleg már meglevő, nemegyszer személyes em­lékeket hordozó műveiket nem szándékoznak kidob­ni, sem pedig duplán vá­sárolni az egyéb könyvek nagy választéka mellett. Kiadónak és terjesztők­nek mielőbb meg kell egyezniük, s ezen a hely­zeten változtatniuk, mert jobban szolgálja az olva­sók ügyét, ha valaki 15— 20 kötetet megvesz és el­olvas a sorozatból, mint­ha egy sem jut el hozzá. Mátyás István írók a könyvsátraknál Az első napokban bebi­zonyosodott, hogy az idén is kedvelt „szolgáltatása” a könyvhétnek a dediká­lás. Ma a budapesti könyvsátraknál a többi között a következő írók dedikálnak. A Blaha Luj­za téren 16 órától Há­mos György, az óbudai Miklós téren 15 órától 16 óráig Kiss Dénes, 16-tól 17-ig Barabás Tibor, az Újpesti Áruháznál szintén 16 és 17 óra között Nagy Kata­lin, a Váci utcai Fórum­­sátornál 11-től 12-ig Mán­­dy Iván 12 és 13 óra kö­zött Dávid Antal, 15 és 16 óra között Somogyi Tóth Sándor, a X. kerületben a Somfa utca és az Üllői út sarkán levő­ könyvsátor­ban pedig 16 óra 30 és 17 óra 30 perc között Bárá­nyi Ferenc. * 5 Szakszervezeti együttesek külföldön Hollandiai vendégsze­replésre utazott a Köny­­nyűipari Minisztérium Bartók Béla kórusa. A magyar énekesek a hágai nemzetközi kórusfesztivá­lon 27 külföldi és 24 hol­land énekkarral mérik össze tudásukat. A tatabányai Bányász Színpad együttese az ausztriai Villachban szín­játszó fesztiválon vesz részt, ahol tíz európai or­szág csoportja lép fel.

Next