Népszava, 1973. július (101. évfolyam, 152–177. sz.)
1973-07-10 / 159. szám
1973. július 10. Tíz év alatt háromszoros forgalom Bővülnek Jugoszláviával kereskedelmi kapcsolataink 15 gépipari szerződés — 42 millió dolláros bauxitfeldolgozó Vetőmagcsere és „fehér technika” Miben működünk együtt, melyek gazdasági kapcsolataink kilátásai Jugoszláviával — erre a kérdésre kértünk választ a Külkereskedelmi Minisztériumban. A teljesség igénye nélküli, legfrissebb kép: Magyarország és Jugoszlávia árucsere-forgalma az elmúlt 10 évben megháromszorozódott. Évente mintegy 10 százalékkal növekszik ez a forgalom. Sok-e ez vagy kevés? Az elmúlt évben például 125 millió dollárt tett ki, idén talán elérheti a 150 milliót is, ennyi ugyanis az éves árucsere-forgalmi megállapodás összege. Milyen az áruszerkezet? A magyar importban az anyagok részaránya növekszik, az exportban kiemelkedő a gépek részesedése. Az egyik legnagyobb exporttételünk például a horvátországi timföldgyár részére szállított, illetve 1975-ig szállítandó, 42 millió dollár értékű gépi berendezés. Ilyen nagy értékű exportszerződést még egyetlen céggel sem kötöttünk. Tovább bővül a magyar—jugoszláv alumíniumipari kooperáció, amelyben — érdekességként — a Szovjetunió játssza a főszerepet. Boszniában ugyanis a Szovjetunió 600 ezer tonna kapacitású timföldüzemet épít, és a szovjet vállalat a magyar ALUTERV-vel készítteti a grandiózus létesítmény terveit. Mit exportálunk déli szomszédainknak? Például egy megállapodás értelmében 46 motorvonatot. Jelentős a kohászati félkész és késztermékek cseréje. Csövek, hengerelt áruk, vegyipari cikkek, műtrágya, kénsav és más anyagok jönnek-mennek a két ország útjain, egymáshoz, de jó a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek cseréje is. Csupán a vetőmag 1 millió dolláros forgalmat jelentett. Mi búzát, szomszédunk hibridkukoricát szállított. Mit szeret látni a magyar vásárló a jugoszláv cikkek közül a honi üzletekben? Például a kiváló jugoszláv bútorokat, textíliákat, cipőket és a különböző háztartási gépeket. A szomszédos országban a feldolgozó ipar fejlett, modernizálták a „fehér technikát", a háztartási gépek gyártását. Képesek a legfrissebb divatot követni. Jó lenne, ha a bő választékból még inkább részesedhetnének a magyar háziasszonyok. Visszatérve az együttműködés „térképéhez”: termelési szerződéseink több millió dollárosak. A Csepeli Acélmű a sisaki gyárral, smederevói és zenicai gyárakkal áll kapcsolatban, a szőnyi kőolajfinomító évi 100 ezer tonna vajdasági olajat dolgoz fel bérmunkában, a Csepel Kábelművek jugoszláv rézből készít huzalokat, a Panfova jugoszláv pamutárukat dolgoz fel, és sorolhatnánk tovább. Csupán a gépiparban 15 kooperációs szerződésünk van. Előkészület történt a magyar—jugoszláv járműkooperációra, amely szerint szomszédainknál szerelnének össze bizonyos alkatrészeket az Ikarusbuszokhoz és karosszériát is készítenének, kapcsolataink jók, a kereskedelmi forgalom növekszik. Minden bizonynyal még sok lehetőség van az együttműködésre, a műszaki tudományok cseréjére, mindkét ország ipari kultúrájának növelse érdekében. Sz. D. Nigériai delegáció érkezett hazánkba Néhány napos magyarországi látogatásra hétfőn Budapestre érkezett Audo Bako, a nigériai Kano állam katonai kormányzója, a legfelsőbb katonai tanács tagja, valamint Kano állam több minisztere és államtitkára. A nigériai delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Ando Bakó a repülőtéren adott nyilatkozatában az MTI munkatársának többek között elmondta, hogy látogatásának elsődleges célja tanulmányozni a magyar mezőgazdaság fejlődését, gépesítését, különös tekintettel az öntözéstechnikára és az állattenyésztésre. Budapesti tartózkodása alatt tárgyalásokat folytat majd a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és a TESCO vezetőivel is nagy teljesítményű vágóhíd, valamint szarvasmarhatelepek vásárlásáról. A tervek szerint a magyar külkereskedelem nemcsak másfél millió dollárért szállít majd ezekből a berendezésekből a nigériai Kano államba, amely egyébként az ország 12 állama közül a legfontosabb és a legfejlettebb mezőgazdasági terület. A nigériai vendég végül elismeréssel szólt a több mint húsz magyar szakember Kano államban végzett munkájáról, kutatótevékenységéről. Nigéria fejlődő ország, s mint ilyen, továbbra is igényt tart a magyar mezőgazdaság és ipar, valamint a szakemberek széles körű támogatására. (MTI) Elutazott Delhi polgármestere Hétfőn délelőtt a Ferihegyi repülőtérről elutazott a fővárosi tanács vendégeként Budapesten tartózkodó Kidar Nath Sahani, Delhi polgármestere és a társaságában levő küldöttség tagjai. Orosz nyelvi diáktábor Hétfőn az Országos Pedagógiai Intézet és a KISZ központi bizottsága rendezésében a Szolnoktiszaligeti KISZ-táborban megnyílt az első hazai orosz nyelvi diáktábor. A résztvevő kétszáz Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyei II. osztályos középiskolás tanulót a tantestületek és az iskolai KTSZ-szervezetek delegálták. A tanulók orosz nyelvi felkészültségének fejlődését tizenkét szovjet pedagógus és száz moszkvai, leningrádi és kijevi nyelvszakos egyetemista segíti. Barackszüret Az ország gyümölcstermelő tájain vasárnap barackszüret volt. Szatymazon már szombaton hozzáláttak és vasárnap folytatták az őszibarack szedését. Megkezdődött a sárgabarack szüretelése is A magyar—lengyel gépkocsigyártási kooperáció Ez év végén érkeznek az első Polski Fiat 126-os próbakocsik Mint vasárnapi lapunkban már hírül adtuk, szombaton Varsóban dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint Alexander Kopec lengyel gépipari miniszterhelyettes magyar—lengyel kormányközi egyezményt írt alá, amely a Polski Fiat 126-os személygépkocsi gyártásának ipari kooperációját rögzíti. Dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettest felkerestük hazaérkezése alkalmából, hogy lapunkat részletesebben tájékoztassa a kialakuló új személygépkocsi-gyártási kooperációról. — A kis kategóriájú gépkocsiban rendkívül nagy a kereslet hazánkban — kezdte nyilatkozatát dr. Betler Sándor miniszterhelyettes. — Közismert, az NDK személygépkocsigyártása 1978—SO-ra befejezi a Trabant és a Wartburg gyártását. A lengyel ipar ezért vásárolta meg a Fiat cégtől a 600 köbcentis kiskocsi gyártási jogát, s rendkívül gyors ütemben törekszik arra, hogy Bielsko- Bialában mielőbb üzembe helyezze gépkocsigyárát. A tervek szerint 1974- ben kezdődik a gyártás. A magyar féllel az egyezmény 1914-től 1985-ig rögzíti a szállításokat. — Mi 1974 IV. negyedévében kezdjük meg alkatrészszállításainkat, a lengyel gyár felfutásának megfelelően. 1974-re 10 ezer kocsihoz szállítunk alkatrészt, s ezért ellentételként 1975-ben 400 darab kocsi érkezik hazánkba. Ezt követően a gyártás 1978-ra 150 ezer darabra fut fel, a beszállított gépkocsik száma 1976- ban 2000, 77-ben 3814, 78- ban pedig már csaknem 5700 darab lesz. — Miután gépjárműves szakmérnök, milyen sikert vár a Polski Fiat 126-tól? — Megítélésem szerint feltétlen sikere lesz. E gépkocsitípus keresett, mert viszonylag kicsi, a városi közlekedésben rendkívül jól használható, nagyon könnyen fordul, kis helyen lehet vele parkírozni, s ezt egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni ma már Magyarországon is. A gépkocsi elég jól gyorsul, 23 lóerős teljesítménye pedig elégséges arra, hogy mind városi, mind városközi közlekedésben megállja a helyét. Ráadásul a kocsi 4 személyes, és csak 5—5,5 literes fogyasztású. Reméljük, hogy rövidesen mi is meggyőződhetünk erről, mert lengyel partnerünk ígéretet tett arra, hogy ez év végén, jövő év elején saját szerelésből az első néhány, a próbaüzemelésű kocsit megkaphatjuk. P. F. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT Az elmúlt heti tv-műsorban mindenki megtalálhatta az őt érdeklő műsort. A teniszsport kedvelőinek nyilvánvalóan csemegét jelentett a Wimbledonból közvetített verseny és biztosan sok érdeklődőt vonzott a Kopeczky Lajos szerkesztette-vezette „Családi ház”műsor. Jó szórakozást nyújtott a Lengyel Televízió estje is, hiszen segítségével még közelebbi ismeretséget köthettünk lengyel barátainkkal. Lyuk az életrajzon Sajnos, kortörténeti adaléknál nemigen volt több a szerda este bemutatott, televízióra alkalmazott Gádor Béla szatíra. A darab életrajzára való sok emlékeztetés helyett többet használt volna az alaposabb átdolgozás, a túlságosan korhoz kötött részek „húzása”. Az alaphelyzeten olyannyira túllépett az élet, hogy sokkal , jobb lett volna a valóban vígjátéki, komikus helyzetek hangsúlyozása a másfél órán keresztül húzódó nyomozás helyett. Az igazi szórakozást az elsőrendű színészteljesítmények nyújtották. Feleki Kamill, Sinkovits Imre, Somogyváry Rudolf, Tomanek Nándor játéka a mai néző számára kissé avítt konfliktust is elhihetővé tette. Ha nem is végig, de olykor jókat nevettünk. Nyitott könyv A „Nyitott könyv” szabályos időközökben jelentkező műsora mintegy panorámát nyit kortárs irodalmunkra és ezzel nem kis szerepet játszik annak megismertetésében. Az elmúlt heti adásnak megkülönböztetett elismeréssel kell adóznunk, hiszen Kertész Ákos munkások világában játszódó novelláinak kötetét mutatta be és ezzel örvendetesen gyarapította a munkás témájú alkotások televízióban bemutatott adaptációinak számát. Talán éppen a „Nyitott könyv” feladata lehetne, hogy nagyobb nyilvánosságot biztosítson azoknak a regényeknek, novellásköteteknek, melyek a munkásemberek életének, a gyárak világának konfliktusait, összeütközéseit, örömeit ábrázolják. Ez a világ ugyanis semmivel nem érdektelenebb, mint, teszem egy bravúros nyomozás története. A bemutatott elbeszélések pontosan visszaadták az eredeti próza hangulatát, mondanivalóját. Sinkó László és Pap Éva jó volt Vig Gusztáv és felesége szerepében. „Ide nekem az oroszlánt is!“ Anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk bántani, meg kell mondanunk, Kazimir Károly osztályának műsora rossz volt. Műsoruk ismét bebizonyította, nem mindig az a jó, amihez kedve van az embernek. Ennek az osztálynak a műsora nemcsak azzal okozott meglepetést, hogy érthetetlen módon „cselesi” sanzonokat is bemutatott, de azzal is, hogy tehetségük a rossz válogatás miatt fel- és megmérhetetlenné vált. Revünek aligha volt revü ez a program, jóllehet azt ígérték, és a silány kuplékat még a „bedobott” Brechtsongok sem tudták feledtetni. Nem ártott volna a műsor alaposabb megszerkesztése és válogatása, mert amit péntek este láttunk, elég soványka eredmény négyévi munka után. Hivatása rendőr Nagyon helyesen tette a televízió, hogy a rendőrökről készített filmet, hiszen napról napra találkozunk velük, de az az igazság, hogy vajmi keveset tudunk róluk. Pedig munkájuk roppant érdekes és változatos, hiszen járőrözéstől kezdve a szülés levezetéséig sok mindent elvégeznek. A kellő társadalmi megbecsülés kialakításához, megtartásához az ilyen, a megismerést szolgáló filmek, dokumentumműsorok elengedhetetlenek. M. Szebeni Géza Ma kezdődik a filmfesztivál Moszkvában Ma nyitják meg hivatalosan Moszkvában a nemzetközi filmfesztivált, amely ezúttal nyolcadszor kerül megrendezésre. Az esti megnyitó a Kreml Kongresszusi Palotájában lesz. A hivatalos nemzeti bemutatók színhelye a Roszszija Szálló koncertterme lesz, amely a világ legkorszerűbb hangverseny- és mozitermei közé tartozik. A teremben 220 négyzetméteres vásznat helyeztek el, s a hat vetítőgépen nanorámafilmtől a 16 milliméteres kisfilmig minden vetíthető. Minden ülésen megtalálható az ötnyelvű szinkron-tolmácsberendezés. Ha a rendezőség kívánja, a helyiség percek alatt bálteremmé alakítható át: egy különleges szerkezet egyetlen gombnyomásra a parkett alá süllyeszti a széksorokat. A fesztivál hivatalos díjain kívül számos szovjet alkotói szövetség, társadalmi és tömegszervezet saját díjat vagy oklevelet alapított. Különdíjat nyújtanak át a Szovjet Filmművész Szövetség, az Írószövetség és a Zeneművészek Szövetsége, valamint több filmszaklap szerkesztősége nevében. HORIZONT — Garai György hegedűművész és Petri Endre zongoraművész hangversenyt adott hétfőn a keszthelyi Festetics-kastély helyreállított zenetermében. — Bodor Miklós, Kiskunfélegyhzán alkotó grafikusművész tárlata nyílt meg hétfőn Kecskeméten. Azok a tollrajzok is láthatók a kiállításon, amelyeket a művész Petőfi nyomába szegődve, a Kiskunság tájairól készített. Lengyel kulturális hetet rendez a Magyar Rádió július 16 és 22 között. A lengyel hét adásai kiterjednek a rádiónak szinte valamennyi műfajára. Érdekes hangjátékok, zenés összeállítások sugárzására is sor kerül. — A XI. országos ifjúsági képzőművésztelep megnyílt Tamásiban. Augusztus 20-án kiállítás nyílik az ifjú művészek itt létrehozott alkotásaiból. — A szegedi műgyűjtők klubjának érdekes kiállítását vasárnap megnyitották a város Bartók Béla Művelődési Otthonában. Lucs Ferenc védett jellegű gyűjteményének ötven darabja került közönség elé. A II. balatoni kisgrafikai biennálé megnyílt vasárnap a keszthelyi Balaton Múzeumban. Balatonfüreden Fülöp Lajos kiállítását nyitották meg ugyanakkor. Megkezdték az antenna szerelését Augusztus 20-tól műsort sugár a zalaegerszegi tv-adó Zalaegerszegen hétfőn megkezdték az ország legújabb, 100 méter magas tv-erősítő antennájának szerelését. Még ezen a héten hozzálátnak a műszaki berendezések beméréséhez, hogy a terveknek megfelelően augusztus 20-án megkezdhessék a televíziós műsor sugárzását. Az adó üzembe állításával az eddigi 12-es helyett a 6-os csatornán foghatják a tv-műsort Zalaegerszegen és a szomszédos nagylengyel olajmező lakótelepén. Szakemberek szerint így szobaantennával is jó vétel biztosítható. Az automatikusan üzemelő berendezés működését a Kabhegyről sugárzott jel vezérli majd. Az erősítőtorony külső feljáróját és a belső felvonót ajövő évben építik meg. Ezután nyitják meg a 60 méter magasságban berendezendő eszpresszót és körkilátót. (t. a.) A HÉT KÖNYVEI GONDOLAT KIADÓ Archibald Robertson: A kereszténység. -t- Függelék: A holttengeri tekercsekről. SZÉPIRODALMI KIADÓ Garai Gábor: Elférünk a földön. Tanulmányok. — Szabó Pál: Nyugtalan élet. Önéletrajzi regényciklus. TÁNCSICS KIADÓ Élelmiszeripari munkavédelmi kézikönyv. — A SZOT határozatai és a szakszervezeti mozgalmat érintő állami jogszabályok. KÖZÖS KIADÁSOK ÉS KÜLFÖLDI KIADÓK Berertd T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon. 1848— 1844. Kossuth Kiadó—Közgazdasági és Jogi Kiadó. — Németh László: Emberi színjáték. Magvető—Szépirodalmi Kiadó. • CIGÁNYOK Csenki Imre operája a Margitszigeten Tisztelet és teljes elismerés jár a kitűnő zeneszerző és karnagy, Csenki Imre elmélyült cigányfolklór kutatásainak, az értékes munkának, amelyet a valódi cigánymuzsika felkutatásának szentelt egy életen át. Mindennek az eredményei ott hallhatók Cigányok címen a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon most bemutatott operájának zeneileg kiváló részleteiben. Az alábbiakban azonban nem valamely szvitet vagy a cigányság nemzetközi népzenéjére épülő oratóriumot kell értékelni, hanem egy műfajában operának mondott művet, amelyet Puskin hasonló című elbeszélő költeménye alapján nagy szerzői és előadói apparátus valósított meg. Helyesebb kereken megmondani, mint felemás módon: a kísérletet ebben a formájában sikerületlennek tartom. Az alaphibát nem nehéz tetten érni. Csenki hatalmas anyagmennyiséget gyűjtött egybe az említett folklórból — ez a tömörségében balladai Puskinműbe semmiképpen nem férhet bele. Az eredeti műtől idegen elemek sokasága társult így a teljes estét betöltő operába, anélkül, hogy szervesen is beleilleszkedett volna. Az eredeti mondanivalót ezek az eklektikusan ide válogatott drámai és egyéb (tánc-) elemek nem képesek szolgálni, új mondanivalót nem hordoznak, így tehát terhelik a művet és néző-hallgatóját. A példakép érezhetően a nagy mester, Kodály egyedi és alighanem ismételhetetlen Székely fonója volt, ennek szűkszavúsága, letisztultsága, szigorú rendje és a szabályszerű operától, a cselekményességtől történt elhatárolódása nélkül. Ugyanakkor a nagy példák közt Muszorgszkij népoperája is felfedezhető, ez utóbbi páratlan drámai erejének akár csak töredéke nélkül. Egyebek közt éppen ez a drámai erő forgácsolódott széjjel a túl nagyot markolásban, a „mindent bele” alkotói tévedésben, amely sosem gazdagít, mindig szegényít, kivált színpadi mű esetében. Az opera szövegét Szabó Miklós írta. Messze került az eredetitől, sajnos, a végkicsengés így merőben más, kibicsaklott. Csak részben érthető, hogy a hibát mi okozta (bizonyos zenei anyag megőrzésére törekedtek). A vajda lányának egész cselekvése viszont más a költeményben, ezen hiba volt változtatni, mert a lényeget torzítja. Hiba a két rész szerves kettétörése is. A népes művészgárda Nagy Ferenc karmester irányításával jó munkát végez. Elsőnek a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkarát említem, amely az Operaház énekkarával és gyermekkórusával a zenei anyag legértékesebb részeit nagyon szépen szólaltatja meg (karigazgatók: Nagy Ferenc, Tóth Béla és Botka Valéria). A MÁV Szimfonikusok tisztán, szépen játsszák a nem könnyű zenei anyagot. A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének tánckara mindent megtesz a siker érdekében, Novák Ferenc koreográfiája azonban, valószínűen a tisztázatlan drámai struktúra áldozataként is, nem a legsikerültebb. Az a gyanúm, hogy nem is lehet csaknem végigkoreografálni ezt a művet így. Márié Tivadar jelmezei tetszettek, Götz Béla szcenikai hozzáadásában sok a formális és érthetetlen, tartalmilag nem indokolható, stilárisan ellentmondó elem. Kerényi Imre rendező nem tudott megbirkózni az anyaggal — ismét csak az a gyanúm, hogy nem is lehet. Azt azonban külön nem értem, mert veszi át Babits tévedését „a vad Kaukázus bérceit” illetően (ez a stílust nyilván befolyásosa). Babits itt feltehetően A kaukázusi fogoly elbeszélő költeménynyel eszmetársított. A Cigányok Besszarábiában, a Duna-torkolat táján játszódik (amúgy természetesen a zene is ezt fejezi ki és sugallja). A főbb szerepek közül három — Aljeko, a vajda, Kemsira — származik Puskintól, és kiváló énekes (Zemfira esetében ráadásul táncos) életre keltőre lelt Bende Zsolt, Radnay György és a kolozsvári vendég Rodica Popescu személyében. Albert Miklós Zlotárija még félig sem Puskin-eredetű — az énekesi megoldás jó. A másik kolozsvári vendég, Szabó György ragyogó, érdekes színész. Komlóssy Erzsébet nagy érdeme, hogy minden művészi megbízatást száz százalékig komolyan vesz és maximális töltéssel bocsát útjára. Meggyőződésem, hogy Csenki Imre rendkívül értékes zenei anyaga valamely formában tovább él majd — az is meggyőződésem, hogy nem az opera lesz ez a '""■ma, vagy legalábbis r ti ebben a szerkezetben. Rajk András