Népszava, 1973. augusztus (101. évfolyam, 178-203. sz.)
1973-08-01 / 178. szám
1973. AUGUSZTUS 1. SZERDA 101. ÉVFOLYAM 178. SZÁM Ala 80 FILLÉR • A €au a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Közlemény nyolc szocialista ország pártvezetőinek baráti találkozójáról . A Krím-félszigeen július 30—31-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett. "Vödör Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Custáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katasin, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozó részvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is. II. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Pár és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megállapították, hogy az 1972 júliusában megtartott Knin-félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a testvérpártok kongresszusain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogú elismerése. Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése. Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet—amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkáránál személyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között, kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladna a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első szakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós európai béke megteremtésébe vetett reményeiket fűzik, amennyiben megvan a részvevőkben a jóakarat, már ebben az évben teljes egészében véget érhet. Annak érdekében, hogy a legnagyobb politikai tekintélyt biztosítsák az értekezlet határozatainak, annak zárószakaszát legmagasabb szinten kellene megrendezni. A szocialista országok állást foglalnak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása mellett, minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érinkezés mellett, a turisztika, a sportkapcsolatok ösztönzése, a kulturális kapcsolatok fejlesztése és a szellemi értékek cseréje mellett, a béke megszilárdítása és a népek közötti kölcsönös megértés nevében. A szocialista országok abból indulnak ki, hogy az ilyen együttműködésnek minden állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartása, a belügyeibe való be nem avatkozás, keretei között kell fejlődnie, figyelembe véve minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd minden európai nép és külön-külön mindegyik érdekeinek. Megelégedéssel állapították meg, hogy jelenleg aktivizálódik az olyan társadalmi erők tevékenysége, amelyek fontos szerepet tölthetnek be Európa békekontinenssé válása történelmi feladatának megoldásában, a föld békéjének megszilárdításában. A szocialista országok következetesen síkraszállnak azért, hogy a politikai enyhülés kiegészüljön a leszerelést elősegítő katonai enyhüléssel. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló, ez év októberében Bécsben megtartandó tárgyalásoknak a középeurópai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. A szocialista országok elengedhetetlenül szükségesnek tartják az enyhülés övezetének kiszélesítését, az egész világra való kiterjesztését. Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió teremtette konfliktushelyzetek haladéktalan rendezését. Ismét megerősítették, hogy következetesen támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya álláspontját, azt a követelését, hogy valamenynyi fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapodást: biztosítani kell Indokína népei számára annak lehetőségét, hogy maguk döntsenek sorsukról, meg kell teremteni az igazságos békét egész Indokínában, kifejezték internacionalista szolidaritásukat a vietnami néppel, azt a készségüket, hogy megadják neki a szükséges segítséget, erősítik a VDK-val a testvéri együttműködést. Továbbra is az egyik legkiélezettebb probléma a közelkeleti helyzet, amelyet rendezni kell olyan alapon, hogy teljes egészében kivonják az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről,tiszteletben tartják e térség államai és népei, beleértve a Palesztinai arab nép függetlenségét és törvényes jogait. A feszültség enyhülésének és az államok békés együttműködése fejlesztésének politikája élvezi a népek, a világ egész haladó, békeszerető közvéleménye forró támogatását. Ezzel együtt azonban továbbra is léteznek azok az erők, amelyek a hidegháború szellemében cselekedve, szembeszegülnek a nemzetközi enyhüléssel, állást foglalnak a háborús előkészületek fokozása, a katonai költségvetések növelése mellett Állandó éberségre van szükség az ilyen erők politikájával szemben, ellene kell szegülni az olyan kísérleteiknek, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítsanak a népek között, a szocializmus állásainak aláaknázására használják fel a feszültség enyhülését. A szocialista államok elvi osztálykülpolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának irányvonala, a szolidaritás minden ország és kontinens népeinek felszabadító harcával, a szabadságuk és függetlenségük ellen, a sorsuk önálló meghatározására való joguk ellen intézett merényletek visszautasítása — ezek ennek a politikának elidegeníthetetlen alkotórészei. Figyelembe véve, hogy milyen óriási jelentősége van a szocialista országok gazdasági együttműködésének a sikeres szocialista és kommunista építés, az ezekben az országokban élő népek jólétének és kultúrájának állandó növekedése szempontjából, megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programba megvalósításának menetét és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége további tökéletesítésének fő irányait. Megerősítették, hogy ezeknek a kérdéseknek továbbra is a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai figyelmének központjában kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és munkáspártok, minden antiimperialista erő szilárduló egysége elősegíti a béke és a társadalmi haladás ügyének sikereit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának szakadatlan fokozódása a marxizmus- leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, minden ország kommunistáinak szoros testvéri együttműködése a jövőben is kiemelkedő szerepet tölt majd be a feszültség enyhülésének megszilárdulásában, a béke és a szocializmus eszméinek diadalában. III. A találkozón részt vett valamennyi testvérpárt vezetői egyöntetűen hangsúlyozták azt a törekvésüket, hogy fejlesztik a sokoldalú együttműködést a szocialista országok között, összehangolják cselekedeteiket a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus ügye és a béke megszilárdítása érdekében. A találkozó szívélyes, baráti hangulatban ment végbe. (MTI) A tervezettnél gyorsabban nőtt a termelés.....................* . . . * 3 Rózsakertet ültetett a fesztivál... 3 Raktárakból — üzletek, bemutatótermek..*•*..**. 8 Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón, a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972 őszén Magyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésének és a sokoldalú szovjet— magyar együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. Kurt Waldheim elutazott Budapestről Az ENSZ főtitkárának nyilatkozata magyarországi látogatássával Magyarországon tett hivatalos látogatását befejezve, kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A magyar kormány meghívására hazánkban tartózkodott vendégeket a Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták; ebből az alkalomból magyar nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légi kikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megjelent Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes. . Szarka Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Kömives Imre nagykövet, hazánk genfi állandó ENSZ-képviseletének vezetője, továbbá a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák és Tadeusz Hanuszek lengyel nagykövet, valamint dr. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az ENSZ-főtitkár és kísérete magyarországi látogatásának utolsó napján, kedden délelőtt a vendégek látogatást tettek Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész műtermében. Kurt Waldheimet, feleségét és a társaságukban levő vezető ENSZ-diplomatákat elkísérte Hollai Imre, Szarka Károly ésott volt dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. A vendégek ezután a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeit tekintették meg. Péter János az Intercontinental-szállóban villásreggelit adott Kurt Waldheim és kísérete tiszteletére. Mielőtt a vendégeket vivő repülőgép — 14 órakor — útnak indult Budapestről Prágába, Kurt Waldheim főtitkár interjút adott az MTI. diplomáciai, tudósítójának — Mindenekelőtt szeretném felhasználni az alkalmat arra — mondotta —, hogy melegen megköszönjema magyar kormány-,nak, a magyar politikai vezetésnek az igen baráti fogadtatást, amelyben részem volt az önök országában, mind a politikusok, mind a lakosság részéről. Bármerre jártam, rendkívül szívélyesen fogadtak. Úgy hiszem, hogy a látogatás rendkívül sikeres és gyümölcsöző volt. Nagyon beható eszmecserét folytattam az Elnöki Tanács elnökével, a miniszterelnökkel és természetesen a külügyminiszterrel. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi politikában jelenleg tapasztalható enyhülés nagyon pozitív fejleményt jelent. Mi üdvözöljük ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Meggyőződésem, hogy ez a tendencia, nevezetesen a nagyhatalmak jobb együttműködése előnyére válik a többi országnak is, a kis és közepes államoknak is, és ebből az enyhülésből mi feltétlenül profitálunk az ENSZ-ben. — Hogyan látja ön az európai biztonság ügyének fejlődését az ENSZ működése szempontjából? — Az európai biztonsági konferenciát, amelyet tulajdonképpen biztonsági és együttműködési konferenciának neveznek, nagy előrehaladásnak tekintem a nemzetközi kapcsolatokban. Az ENSZ alapokmányában szó van az egyes földrészek, földrajzi egységek regionális együttműködéséről, s mi üdvözöljük az ilyen regionális együttműködést, hiszen ez kétségkívül szolgálja az ENSZ érdekeit is, segít a világszervezetnek a problémák megoldásában. Nagyon pozitívan ítélem meg (Folytatás a 2. oldalon) Együttesen az európai munkások közös érdekeinek védelmében Gáspár Sándor nyilatkozata a szakszervezeti vezetők bécsi tanácskozásáról Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára újságíróknak nyilatkozott a bécsi megbeszélésekről, amelyeken szovjet, NDK-beli, magyar, svéd, brit és NSZK- beli szakszervezeti központok vezetői az európai szakszervezetek együttműködését érintő kérdésekről tárgyaltak. Elmondotta, hogy a bécsi megbeszélés résztvevői első ízben két évvel ezelőtt, a finn szakszervezetek kongresszusán találkoztak. Az volt az első alkotom, amikor a különböző ideológiai alapon álló szakszervezetek vezetői európai szinten szervezett kontaktust teremtettek, s azóta — legalábbis kétoldalú formában — a kapcsolatok fejlődtek. — A magyar szakszervezeteknek immár valamennyi európai szakszervezettel van többé-kevésbé rendszeres és szervezett kapcsolata. Mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteinek következetes politikája tette lehetővé, hogy a párbeszéd megindult. Mi már korábban is a kapcsolatok fejlesztése mellett voltunk, s arra törekszünk, hogy e területen minőségi változások történjenek. Az immár kedvező folyamathoz számos nyugat-európai szakszervezeti vezető jószándéka is hozzájárult, hiszen a békés egymás mellett élés politikája Európában polgárjogot nyert. Változatlanul nő és erősödik a szocializmus vonzereje a nyugat-európai munkások között. Nyugat-Európa dolgozói igen élénken érdeklődnek a szocialista országok szakszervezeteinek tevékenysége iránt, figyelemmel akarják kísérni, hogy a szocialista országokban a munkások hogyan vesznek részt a hatalom gyakorlásában, milyen befolyásuk van, hogyan élnek, s mindebben milyen szerepük van a szakszervezeteknek. — Bécsben összegeztük mindazt, amit eddig elértünk és együttesen kerestük annak lehetőségét, hogyan lehetne a kapcsolatokat tovább szélesíteni, intézményessé, szervezetté tenni. Mint ismeretes, elvi egyezséget kötöttünk arról, hogy a jövő év elején Genfben, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet konferenciája keretében összehívjuk az európai szakszervezeti vezetők találkozóját. Ennek igen nagy a jelentősége, mert ilyen találkozóra még nem volt példa és nagy reményeket fűzünk a januárra tervezett tanácskozáshoz. Közös elhatározással még világosabbá, egyértelműbbé szeretnénk tenni, hogy szakszervezeteink mit tehetnek együttesen az európai munkások érdekeinek védelmében. E közös feladat az alapvető kapocs a szocialista és a nyugat-európai országok szakszervezetei között, hiszen mindkét társadalmi rendszerben a dolgozók érdekvédelme a szakszervezetek alapvető rendeltetése. (MTI)