Népszava, 1973. augusztus (101. évfolyam, 178-203. sz.)

1973-08-14 / 189. szám

197­3. augusztus 14. Komócsin Zoltán fogadta Ábrahám Levenbraumot Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn fogadta a hazánkban pi­henő Ábrahám Leven­braumot, az Izraeli Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tagját. Az elvtársi egyetértés szelle­mében lefolyt találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom idő­szerű, kérdéseiről, vala­mint a közel-keleti hely­zetről. (MTI) Elutazott hazánkból az egyiptomi mezőgazdasági küldöttség Az MSZMP KB meg­hívására Ahmed Younis­­nak, az Egyiptomi Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága tagjának, az Egyiptomi Mezőgazdasági Szövetkezeti Szövetség el­nökének vezetésével ha­zánkban járt mezőgazda­­sági küldöttség tanulmá­nyozta a magyar szövet­kezeti mozgalom tapasz­talatait. Megbeszélést folytatott dr. Romány Pállal, az MSZMP KB tagjával, a Központi Bi­zottság osztályvezetőjével. Látogatást tett a Mező­­gazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumban, a Termelőszövetkezetek Or­­szágos Tanácsában, a SZÖVOSZ-ban és az OKISZ-ban. Az egyiptomi delegáció hétfőn elutazott Buda­pestről. Elutazott a kubai delegáció Hétfőn elutazott Buda­­pestről Luis Pavonnak, a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács elnökének vezeté­sével hazánkban járt kül­döttség. Búcsúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy Miklós művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László művelő­désügyi államtitkár, vala­mint a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Külügy­minisztérium­­ több vezető munkatársa. Ott volt Fló­rera­ Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A delegációt látogatása során fogadta Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, és dr. A­jtai Miklós, a Minisztertanács elnök­­helyettese. A­ delegáció találkozott Nagy Miklóssal, dr. Orbán Lászlóval és a Művelődés­­ügyi Minisztérium más vezető munkatársaival, s tárgyalásokat folytatott a két ország ,közötti kultu­rális kapcsolatok további elmélyítéséről. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést adományozta 70. születésnapja alkalmából dr. Lászlóffy Waldemár­­nak, a Vízügyi Dokumen­­tációs és Tájékoztató Iro­da tudományos tanácsadó­jának, valamint nyugdíjba vonulása alkalmából Sző­­nyi Istvánnak, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főelő­adójának, több évtizedes, eredményes munkásságuk elismeréséül. A kitünte­téseket hétfőn Dégen Im­re államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnö­ke adta át. (MTI) 1357 lakást adnak át Épül a centenáriumi lakótelep Mátyásföldön Mátyásföldön építik a Centenáriumi lakótelepet, amely a főváros jubileu­mának tiszteletére kapta ezt a nevet. Idén 114 tu­lajdonos beköltözhet, de az első ütemben, 1976-ig, 1357 lakást adnak át. A lakóházakkal párhu­zamosan készül többek között az ABC-áruház, a szolgáltatóház, a bölcsőde és az óvoda. A generál­kivitelezéssel az „Április 4.” Építőipari Szövetkeze­tet bízták meg. A KISZ budapesti bizottsága és a Szakszervezetek Budapes­ti Tanácsa a lakótelep védnökségét vállalta. Vun­­dele György, a Szakszer­vezetek Budapesti Taná­csának osztályvezetője tá­jékoztatott a mostani helyzetről. " Az épületek állnak. A munka folyamatos le­hetne, de kevés kőművese van a szövetkezetnek. Ezért úgy döntöttünk, hogy a fővárosi vállalatokkal szocialista szerződést kö­tünk kőművesek delegá­lására. Azok a vállalatok, amelyek kétezer órára kő­művest adnak a szövetke­zetnek, cserébe egy lakás­­kiutalást kapnak. KÖZÉLET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvö­zölte az Iraki Arab Újjá­születés Szocialista Pártja vezetőségét és az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát abból az alkalomból, hogy a két párt,a közelmúltban meg­állapodást írt alá az Iraki Nemzeti Front megalakí­tásáról. Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke bemutatko­zó látogatáson fogadta Eiji Tokurát, Japán új rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. A Norvég Mezőgazda­sági és Erdészeti Szakszer­vezet elnökségének meg­hívására hétfőn MEDOSZ- küldöttség utazott Norvé­giába. A küldöttséget Ko­vács István, a MEDOSZ főtitkára vezeti. Megkezdődött a III. országos matematikai konferencia Pécsett hétfőn meg­kezdte munkáját­­ a III. országos matematikai konferencia, amelyen a TIT keretében működő kis matematikusok baráti köreinek vezetői vesznek részt. A hatnapos tanács­kozást dr. Kalmár László akadémikus, a szegedi József Attila Tudomány­egyetem tanára, a TIT matematikai választmá­nyának elnöke nyitotta meg. A konferencián 230 pe­dagógus vesz részt, s a program keretében elő­adásokat hallgatnak és bemutató foglalkozásokat figyelnek meg, illetve vezetnek. (MTI) TRANSZELEKTRO-bemutató Moszkvában A TRANSZELEKTRO kiállítássorozatot nyitott Moszkvában, ahol bemu­tatja szovjet partnereinek a magyar erősáramú ipar különféle gyártmányait, az elektromos háztartási készülékektől a komplett erőművi berendezésekig. A napokban megnyílt kiállításon nagy sikert aratott a Jászberényi Hű­tőgépgyár komplett szu­permarket-berendezése és a Pepsi-Colás hűtőláda. Nagy az érdeklődés a Fémfeldolgozó Szövetke­zet kávé- és grillbárja iránt is. A kereskedelmi tár­gyalások megkezdődtek, s már több millió forint ér­tékű termék szállítására kötöttek szerződést a szovjet partnerekkel. A kiállítássorozatot augusztus 14-én háztar­tási készülék- ,és lám­patest-bemutatóval foly­tatják, majd ezt követi augusztus 23-án az erős­áramú készülékek felvo­nultatása. A Kelenföldi lakótelepen, a Leningen utcában, az utolsó simításokat végzik az ú­j 18 + 4 tantermes általános iskolán. Szeptembertől 350—400 diák kezdi a tan­évet az új intézményben (MTI Fotó : Benkő Imre felvétele) N­ÉPSZAVA ­ A TELEVÍZIÓ ELŐTT Annál nehezebbé válik a kritikus dolga, minél in­kább múlik a nyár. A mű­sorok egyre gyakrabban ismétlések, filmmatuzsá­lemek vagy útibeszámo­lók, melyekről nem írunk, hiszen a nyár fölemészti a tartalékokat, s akarva­­akaratlan esik a színvonal. Még a politikai műsoro­kon is lehet valamit érez­ni, fáradtabb a tv-híradó, olykor a Hétbe is becsú­szik egy-két érdektelen műsor, hiába, nem a szer­kesztők, riporterek tehet­nek arról, hogy azok is nyaralnak, akikről a kom­mentálandó esemény ké­szülne. GONDOLATOK A BOLDOGSÁGRÓL Nincs még vége Pálfalvi Nándor műsorának, de már most elmondható, hogy jó műsort készített. Tulajdonképpen az egész országról készített kereszt­metszetet, és így keresi a választ arra, hogy mit­ je­lent boldognak lenni 1973- ban Magyarországon. Fel­mérés ez a műsor, annak a felmérése, hogy hova ju­tottunk az eltelt esztendők alatt. A boldogság mellől soha nem maradt el a munka, a munka dicsére­te, mert ez így is van rendjén, saját magát a munkán keresztül valósít­hatja meg az ember és csak úgy találkozhat a boldogsággal. ÖTSZEMKÖZT Új és roppant érdekes sorozatot indított el Vit­ray Tamás. Személyes be­szélgetésre invitálja azo­kat az embereket, akiket jól ismerünk, jobbára csak hírből, színházból, a tv képernyőjéről. Első alka­lommal Palló Imrével be­szélgetett Vitray Tamás, és olyan izgalmasra sike­rült ez az egy óra, hogy felért akármilyen más műsorral. Szerénységből és egyszerűségből sokan tanulhatnának Palló Im­rétől, főként amikor a vé­konyan csörgedező tehet­ség a hatalmasan höm­pölygő önbizalommal tár­sul. Jó lenne minél több hasonló jellegű programot látni a televízióban, mert tulajdonképpen ez is a munka dicsérete volt, mert mennyi munka kel­lett ahhoz, hogy Palló Im­re kerek ötven évig tud­jon énekelni Európa egyik első operaszínpadán. OROSZ ASSZONY Galambos Lajos jól meg­formált, izgalmasan mo­dern és mai problemati­kát feszegető tv-játéka is hasonló irányban halad. A Leningrádból Magyaror­szágra kerülő feleség a kellemes élet ellenére is, a hivatás hiányában bol­dogtalan. Egyetlen gyenge pont volt a televíziós já­tékban az asszony haza­térte egész éjszakai távol­­maradása után. Itt egy kissé megingott a drama­­turgiailag jól felépített szerkezet. A rendező, Esz­tergályos Károly jó rit­musban vitte végig a cse­lekményt, elképzelései szerencsésen találkoztak az íróéval. A két főszerep­lő, Sztankay István és Esztergályos Cecília, erő­teljes ábrázolással még életszerűbbé tette Bandi és Tanya figuráját. M. Szebeni Géza Regény a pesti színházakról „Pest-Buda egyesítésé­nek századik évfordulójá­ra” — hirdeti a Bános Ti­bor nagyon érdekes köny­vének borítóján körülsza­­lasztott papírpánt. Az ak­tualitás tény, és bár vé­letlen, még meghatározó­nak is mondható, hiszen a főváros ma létező és a közelmúltban megszűnt színházépületei kivétel nélkül a mai Budapest lé­tezése óta elmúlt évszá­zadban keletkeztek. Hoz­zátehetjük azonban: a könyv az évforduló nél­kül is megszületett volna és az évfordulótól függet­lenül üdvös, hogy ez meg­történt. A címe bocsánatosan pontatlan. Nem „regény” a pesti színházakról, ha­nem nagyon dicséretes, alapos kutatással létreho­zott, népszerű formában előadott történet, amely­ben nem épületek, hanem alkotóműhelyeket, intéz­ményeket, gondolatokat, stílusokat létrehozó, ne­mes és nagy törekvéseket elképzelő és megvalósító emberek, művész- és poli­tikus személyiségek kel­nek életre. Széchenyi Ist­vántól, a Nemzeti Színház nagy álmodójától, Földvá­­ry Gábortól, a Pesti Ma­gyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) megva­lósítójától Pünkösti Ando­rig, a Madách Színház (a mai Madách Kamara Színház) tragikus sorsú, bátor igazgatójáig. A két pólus között: színházaink, benne sok tekintetben színjátszásunk története — bár természetesen a kettő nem mindenben azonos és itt a hangsúly az előbbin van. A magyar színjátszó művészet személyiségei­nek minden életre kelté­sét azért is üdvözölhetjük örömmel, mert ők sajnos tünékenyebbek más mű­vészeknél és a megérde­meltnél ritkábban is kel­­t­ege­tjük őket. Paulay Ede, Jászai Mari, Hevesi Sán­dor, Varsányi Irén, Pün­kösti Andor és mások, a magyar kultúrhistória nagyjai, még olvasott fia­taljainknak is inkább csak egy-egy tér vagy utca ne­vét jelentik, semmint a nevek hordozóinak tartal­mas emberi lényét és szel­lemi alkotását. Növeli a könyv értékét, hogy a benne foglalt is­meretanyag kellemes, ér­dekes előadásban és vilá­gos szerkezetben kerül az olvasó elé. Ez utóbbi az adott esetben a szokottnál is nagyobb érdem. Nagy mennyiségű, jellegében rendkívül sokféle forrás­munkából lehetett csak megalkotni a kalandos születésű és sorsú buda­pesti színházaknak ezt a „regényét”, egy évszázad napilapjainak, folyóiratai­nak, értékes és csak a cél érdekében figyelmet ér­demlő könyveinek követ­kezetes, kitartó tanulmá­nyozása segítségével. Helyes, hogy a szerző tények és témák sokasá­gát mellőzte (például a zenedrámai színházakét csaknem teljes egészben) — a teljességre törekvés csak túlzsúfoltsághoz ve­zethetett volna az adott esetben. Azt ellenben nem helyeslem, hogy — felte­hetően a könnyedebb ol­vasmányosság védelmé­ben — ,az anyagba épített gazdag idézeteit vagy jegyzetekkel, vagy záróje­lesen nem pontosítja. Ez a népszerűséget aligha csökkentette volna, ugyan­akkor egy vagy más rész alaposabb tanulmányozá­sában nagy segítség az érdeklődőnek. A könyv összefoglaló részében érdekes kép- és dokumentumanyag talál­ható, Széchenyi István színházi tárgyú levelétől egészen a remélt új Nem­zeti Színház makettjéig. Ebből több ívnyi is jól támogatta volna a Mag­vető Kiadó gondozásában megjelent jó könyvet. Rajk András ..Lenni vagy tenni?” Tóth Mária: Szerep című regényéről A cím a regény fő prob­lémájára utal. A történet pedig egy szépen induló házasság egy válságos esztendejének története. Nem szoros időrendben. A szereplők, Bitay válla­latvezető és felesége egy­hetes üdülésre mentek. Ez az egy hét ad alkalmat az asszonynak, hogy az el­múlt év eseményei tükré­ben számot vessen egész eddigi életükkel, s még­­inkább a további együtt­élés, a folytatás lehetősé­geivel. Az indítékot az adja, hogy az üdülőben senki­­ nem ismert fel egyetlen esztendő után. Ennyire megöregedett volna? Az évek múlása azonban csak kiváltó kö­zeg, eszköz ahhoz, hogy szembenézzen azokkal a jelenségekkel, melyekkel eddig, elsősorban férje iránti szerelemből, nem mert, nem is akart. Bitay korunknak nem „hőse”, de mindenesetre jellegzetes típusa. „Fantá­ziája van, mer önállóan dolgozni” — mondják ró­la. Gyárában szeretik, „ügyes ember”-nek tart­ják. Szinte mindent elér, amit akar. Nem csal, nem sikkaszt, nem önkényes­­kedik, embereinek „ked­vez”. De a jobbszeműek már megfogalmazzák ró­la: ......merészen használ­ja ki a szocialista össze­köttetéseket”. S nemcsak, s néha nem is elsősorban a saját hasznára, de „...rá­kapott arra, hogy a köny­­nyebb ellenállást válasz­­sza”. Adott s kapott szí­­vességek láncolatában él. (Például: a gyár munká­saival rendbe hozatja az üdülő vízcsapját, mikor kormányküldöttség érke­zik, s ezért, üdüléskor­­ megkülönböztetett szolgá­latokat kap stb.) Felesége számára azonban egyre elviselhetetlenebbé lesz ez. „Lenni akart valaki, vagy tenni akart vala­mit?” — kérdezi egyre gyakrabban önmagától. S a kérdések egyelőre újabb és újabb kérdéseket szül­nek. Kibomlik előttük házas­ságuk válsága, az a má­sodrangú szerep, melyet ebben férje juttatott szá­mára. „Szokásokat erő­szakolt rá”, s „csak fele­séggé” redukálta. A jel­szava ez volt: ..... te min­dig itthon légy, ha én dol­gozom”. Az asszony azon­ban nem hajlandó „üveg­szemű alvóbaba” lenni. Először más férfival való kapcsolat útján keresi a kitörési lehetőséget. De mikor férjét a miniszté­riumba akarják helyezni, nemcsak régi szerelme tá­mad fel, hanem magatu­dó, öntudatos embersége is. Megakadályozza, hogy férje kitegye magát egy „csúfos bukás”-nak. A szerző — szerencsé­re! — nem oldja „min­dent megbocsátó” és el­rendező, „megnyugtató” megoldásba a regényt. Érezteti: sok küzdelem vár még hőseire azért, hogy elvesztett harmóniájukat megtalálják, hogy a meg­szokott és kényelmes tév­­utakról a nehezebb, de emberibb útra találjanak. Azt tartjuk, így maradt hű a valósághoz. Az ala­pos, őszinte, s bizony tá­volról, sem kíméletes elemzéssel. Mert a meg­oldásihoz ez, s nem az illúziók „minden rendben lesz” jelzőtáblája nyomán vezet az út. (Kriterion) Bessenyei György HORIZONT — A Fővárosi Művelő­dési Ház idegen nyelvű tanfolyamain az idén an­gol, francia, német, orosz, spanyol kurzusok indul­nak. — Koreai fotódokumen­tációs kiállítás nyílik au­gusztus 24-én a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézeté­nek Dorottya utcai kiál­lítótermében. Vietnamról a Belügyminisztérium ki­állítótermében, a Népköz­társaság útján nyílik ha­sonló kiállítás augusztus 30-án. —■ Bálint Endre, Hajnal Gabriella, Kass János, Or­szág Lili és Varga Imre képzőművészeti alkotásai­ból öt művész Magyaror­szágról címen kiállítás nyílik augusztus 25-én Osl­ó mellett, Moss váro­sában, Norvégia egyik legismertebb kiállítóhelyi­ségébe­n. — A nyírbátori zenei napok eseményeire au­­­gusztus 18-án, 9-én, va­lamint augusztus 25-én és 26-án, mindkét alkalom­mal szombat—vasárnap kerül sor. Mozart-est, Ko­dály Psalmusa, Sugár Hő­si éneke, Liszt XIII. zsol­tára, Händel Júdás Mac­cabeus című oratóriuma kerül előadásra kimagas­ló budapesti, vidéki és külföldi szólisták, vala­mint legjobb együtteseink közreműködésével.­­ Kellér Andor, tíz éve elhunyt kiváló író sírját augusztus 17-én, pénteken 12 órakor koszorúzza meg a Kozma utcai temetőben a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége. — Gábor Páp filmje, az Utazás Jakabbal második helyezést ért el a locarnói nemzetközi filmfesztivá­lon. — Marik Eszter textil­művész és Janáki Viktor keramikusművész bemu­tatója augusztus 17-én nyílik Balatonfüreden. ­ Pénteken, augusztus 17- én nyílik meg a Szépmű­vészeti Múzeumban az a képkiállítás, amelynek anyagát a moszkvai Pus­kin Múzeum és a lenin­­grádi Ermitázs küldte kölcsönképpen­ olasz gyűj­teményéből. A kiállítás kamaraméretű, így is meg­különböztetett figyelmet érdemel. A múzeum másik na­gyon érdekes látnivalója a most megnyílt görög— római kiállítás. Anyagá­nak zöme több ,mint egy éve nem volt látható, ki­sebbik része pedig telje­sen új szerzemény. Az utóbbiak néhány fontos darabja: egy athéni geo­metrikus kis kancsó, egy etruszk késő archaikus, terrakotta istennőfej, egy időszámítás előtti hetedik századból származó itáliai bronz amulett, egy hár­mas római agyagmécses, valamint szép római üveg­edények. A görög—római Görög bronz edény, az időszámítás előtti V. szá­zad közepéről. (Grimaui kancsó.) anyag állandó kiállításon foglal helyet, folyamato­san megtekinthető. Képek Moszkvából és Leningrádból Érdekes kiállítások a Szépművészeti Múzeumban

Next