Népszava, 1973. szeptember (101. évfolyam, 204–229. sz.)

1973-09-25 / 224. szám

Számítógép biztosítja a gyógyszerellátás zavartalanságát Export 86 országba­n Új gyógyszerek, gy­ermektápszerek - A hazai szükségletet a kivitel rovására is ki kell elégíteni A magyar gyógyszer­­ipar termelés tekintetében a világranglista előkelő 12. helyén áll, az egy főre jutó gyógyszertermelés­ben pedig az 5. helyen. Az idén termékeinek 72 százalékát exportálja. Horváth Gyula, a Ma­gyar Gyógyszeripari Egye­sülés elnökhelyettese el­mondotta: a legnagyobb mennyiséget, exportunk 70 százalékát a szocialista országokba szállítjuk. Partnereink között első helyen a Szovjetunió áll, amely az elmúlt évben is 87 millió rubel értékben vett magyar gyógyszere­ket. Míg a szocialista or­szágokba elsősorban gyógyszereket szállítunk, Svájcnak, az NSZK-nak, Japánnak és az Egyesült Államoknak 90 százalék­ban gyógyszer-hatóanya­gokat adunk el. A ma­gyar gyógyszeripar az idén összesen 86 ország­ba szállít. Az iparág a megnöve­kedett hazai gyógyszer­fogyasztást is ki tudja elégíteni. Nem éppen elő­nyös jelenség , de az idei év első felében 10,3 százalékkal volt nagyobb a gyógyszerforgalom ide­haza, mint 1972 első hat hónapjában. Augusztus végéig 15- féle új gyógyszert hoztak forgalomba. Közülük ki­lenc magyar kutatás eredménye, négyet svájci, kettőt belga licenc alap­ján állítottak elő. Ismert­té váltak már közülük a Desopimion néven forga­lomba került étvágycsök­kentő, fogyókúrát előse­gítő gyógyszer, a Decaris, amely a bélférgek meg­szüntetésére alkalmas. Két hónapja került forgalom­ba a Milurit, amely a köszvényes rohamokat szünteti meg, míg az erős hatású Reasec tabletta a bélfertőzések és hasmené­sek gyors megszüntetését segíti. Mindezek mellett több, elsősorban a kórhá­zakban alkalmazható és a pszichiátriai betegségek gyógyítására szolgáló gyógyszert is előállítottak. A kutatóintézetekben több potenciális hatású vegyület állatkísérlete, míg a klinikákon újabb, a közeljövőben forgalom­ba kerülő gyógyszerek ki­próbálása folyik. Igen po­zitívak a tapasztalatok a Magurlitról, amely forga­lomba kerülése után egyes vesekövek oldására szolgál. A jövő nagy hatású gyógyszereit ígérő pros­taglandin kísérletek gyü­mölcsei is beérőben van­nak; a család első tagja a vizsgálatok ezrei után — sorozatgyártás előtt áll. Néhány hónapon belül — kizárólag klinikákon — már művi beavatkozás nélkül szünteti meg a ter­hességet, vagy a gyorsabb szülést segítheti elő. A család két másik vegyü­­lete közül az egyik — amely jövőre már klini­kai alkalmazásra kerül — az asztmát gyógyítja, míg a másik olyan fogamzást gátló gyógyszert ígér, amelyet havonta csak egy­szer kell bevenni. Fejlő­dik a gyermektápszer­­gyártás is: az új kör­mendi tápszergyárban jö­vő év elején már olyan tápszereket is gyártanak, amelyek pótolják az anyatejet. Az elnökhelyettes el­mondotta: az Egészség­­ügyi Minisztériummal kö­zösen intézkedéseket dol­goznak ki arra, hogy az egyes gyógyszerekből idő­szakosan előforduló hiá­nyokat megszüntessék. Azokból a gyógyszerekből, amelyek nem válhatnak hiánycikké, előírják, mennyi legyen a kötele­ző raktárkészlet. Ezt az igényt még az export, ro­vására is ki kell elégíteni. Tervezik, hogy számító­gép alkalmazásával mé­rikk fel az igényeket és a készleteket, s ennek meg­felelően gondoskodnak a lakosság zavartalan gyógy­szer-ellátásáról. Nagy Tamás Gyémántlak­odalom Szállási István tsz­­nyugdíjas és felesége, Ko­lozsvári Gizella gyémánt­lakodalmát is megünne­pelték vasárnap a mező­túri Magyar—Mongol Ba­rátság Termelőszövetke­zetben, a tsz-ben rende­zett öregek napja alkal­mával. A 25 éves fennál­lását ünneplő nagyüzem 350 nyugdíjasát hívta meg az ünnepi alkalomra. A gazdaság minden évben csaknem egymillió forin­tot fordít az idős nyugdí­jasok, járadékosok szociá­lis támogatására, minden jogosult nyugdíját 700 fo­rintra egészítik ki. Meg­kapják az öregek az évi kenyérszükségletüket és a közösség vállalja magára háztáji földjeik megmű­velését, vetőmag-ellátását is. Rendelet a régészeti leletek védelmére Gyakran kerülnek fel­színre értékes építészeti emlékek, képzőművészeti alkotások, vagy muzeális tárgyak az ország nagy építkezésein. A lelet­anyag megmentésére — a Művelődésügyi Minisz­tériummal egyetértésben — új rendeletet adott ki az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium. Ha a föld felszíne alól építkezés, bányaművelés közben lelet kerül elő, a munka felelős vezetője 24 órán belül táviratban kö­teles értesíteni a Buda­pesti Történeti Múzeumot, Pest megyében a Feren­­czy Múzeumot, Komárom megyében a tatai Kuny Domokos Múzeumot, az ország többi részén pedig a megyei múzeumokat, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattá­rát. Ezzel egy időben a lelőhelyen végzett mun­kát fel kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környeze­te — a szakértői vizsgá­latig — érintetlenül ma­radjon. Csökkent a világ búzahiánya A Nemzetközi Búzata­nács (IWC) jelentése sze­rint augusztusban kissé csökkent a világon a bú­zahiány. A termelés emel­kedése ellenére sem lehet azonban az árak csökke­nésére számítani. A jelen­tés szerint a jelenlegi bú­za-exportajánlat 59—62 millió tonnára tehető, míg a keresletet 62—65 millió­ra becsülik. Dióárverés Dióárverést tartottak szombaton Pécs határá­ban az Új Élet Termelő­­szövetkezet malomi üzem­egységében. A tsz terü­letén, a dűlőutak mentén nagyra nőttek a 40—50 éves diófák, s nagy gond a termés leszüretelése. Sok pécsi lakos viszont szívesen vállalja a sze­dést, ezért évente elár­­verezik a termést. Egy­­egy fa kikiáltási ára 30— 50 forint. Rovar-szimpozion Nemzetközi szimpozion kezdődött Budapesten hét­főn, a természetvédelem és az egyes rovarfajok vi­selkedésének összefüggé­seiről, a rovarvilág gaz­dasági szempontból fon­­tos fajainak megfigyelési tapasztalatairól. Az ötna­pos rendezvényen Közép- Európa legjobb rovarszak­értői több mint 30 elő­adás keretében vitatják meg a növényi kártevők pusztításában, és a virá­gos növények beporzásá­ban tekintélyes szerepet betöltő rovarok újabban megfigyelt, érdekes szoká­sait.­­ Összeütközött egy te­hergépkocsi a menetrend szerint közlekedő távolsá­gi autóbusszal, a Zala me­gyei Nova és Lenti között. A karambol következté­ben az autóbusz vezetője, a 41 éves Pataki László és jegykezelője, a 19 éves Gál Ildikó a helyszínen meghalt. Az utasok közül ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben megsé­rültek. ­ NÉPSZAVA Új óvodák Erzsébeten Szám szerint a legtöbb tanácsi óvoda a XX. ke­rületben van, és mégis a pesterzsébeti óvodák uta­sítják el a legtöbb jelent­kezőt helyhiány miatt. A budapesti kerületek taná­csi óvodái közül ebben a városrészben a legmaga­sabb a képesítés nélkül foglalkoztatott óvónők aránya. Ezért az égető óvodagondok megoldására a kerületi tanács végre­hajtó bizottsága új óvodák építését tervezi 1975-ig: az Erdély, a Szegfű és Sodronyos utcában, a Le­hel téren és a Millennium­­telepen. Ezek felépítése összesen 775 új óvodai he­lyet jelent majd. Ezenkí­vül a Hazai Pamutszövő — tanácsi hozzájárulással — százszemélyes óvodát épít, a Harisnya-gyár pedig saját költségén 16-tal gya­rapítja a kerületi óvodái férőhelyeinek számát. Férfi divat Legújabb termékeit mu­tatja be a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár azon a kiállításon, amely hét­főn nyílt meg a Divat­­csarnok Lotz-termében. A látogatók egy kis ízelítőt kapnak a VOR „történe­téből”: 1950-ben egyetlen gyártelepen működött a vállalat, ma már öt gyá­ra és két üzeme van, amelyben 4500-an dol­goznak. Az idén egymil­lió öltönyt, 300 ezer za­kót, egymillió nadrágot szabnak-varrnak. A mai választékra jel­lemző, hogy csupán öl­tönyből kétezerfélét ké­szítenek. Kísérletképpen még az idén 51 méretben 10 ezer öltönyt adnak át a belkereskedelemnek. Eddig ugyanis 32 méret­ben dolgoztak. Saját zsebükre gazdálkodtak az olajjegyekkel Az Elektris Ipari Szö­vetkezet két vezető beosz­tású dolgozója, Joó Sán­dor műszaki titkár és Hoffmann Károly részleg­­vezető, valamint bűntár­saik ellen a XVIII—XIX. kerületi ügyészség külö­nösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, folyta­tólagosan elkövetett sik­kasztás miatt emelt vádat. Az Elektris Ipari Szö­vetkezet 1969-ben tért át az olajfűtésre. Joó Sán­dort bízták meg az olaj­kályhák megvételével, s ő később feladatának tar­totta a fűtőolajjegyek be­szerzését és az olajvásár­lás irányítását is. Bár ez­zel a szövetkezet vezetői közül senki nem bízta meg, mindenki látta, hogy csinálja és senki nem szólt ellene ..Joó lényegében tetszése szerint írta rá a feletteseivel aláíratott megrendelőlevelekre a kért olajmennyiséget. Ki­használja felettesei nagy­vonalúságát, az olajjegye­ket a szabályokkal ellen­tétesen nem adta át a rak­tárosnak, csak az ÁFOR szállítóleveleit. Jól tudta, hogy az olaj­jegyek felhasználását sen­ki nem ellenőrzi, ezért azok egy részét sorozato­san eltulajdonította. A vádirat szerint 1969 szep­tembere és 1973 májusa között a szövetkezet nevé­ben 630 620 liter fűtőolaj­ra szóló jegyet igényelt az ÁFOR-tól, valójában azonban a szövetkezet en­nek a mennyiségnek csak a harmadrészét használta el. Több mint 400 ezer li­terre szóló jeggyel Joó sa­játjaként gazdálkodott. Hoffmann a nekiadott je­gyek kisebb részét saját háztartásában hasznosí­totta, a többségét benzin­kutasoknak adta el. Joó nemcsak Hoffmann-nak adott az elsikkasztott je­gyekből, azokat másoknak is árulta, sőt, ajándékozott is belőlük. Főleg a benzin­kutasokkal szemben volt gavallér: húsz literről szó­ló olajjegyekkel fizette a borravalót. A vádlottak, akik közül Joó és Hoff­mann előzetes letartózta­tásban van, a vádirat sze­rint 602 280 forint kárt okoztak a társadalmi tu­lajdonban. Ügyüket a XVIII—XIX. kerületi bí­róság tárgyalja. Heves község háziipari szövetkezetében a régi mintákat ismerő hímző- és szövő­­asszonyok dolgoznak. Kezük munkája gazdagítja a modern divatot és a lakás­kultúrát Újítási hónap Októberben műszaki tá­jékoztatási és újítási hó­nap lesz az építő-, fa- és építőanyag-ipari válla­­­­latoknál, szervezetek, az­­ Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, az Építők Szakszervezete és az Építőipari Tudományos Egyesület felhívására. Részletesen ismertetik a dolgozókkal a termelő­­egységek műszaki fejlesz­tési és szervezési terveit. Sok helyen műszaki és szakmai könyvkiállítást, vásárt rendeznek, egyút­tal tájékoztatják a dolgo­zókat a szakmai tovább­­­képzés lehetőségeiről és feltételeiről is. Egymillió dolláros üzlet A jugoszláv partnercé­gek csaknem egymillió dollárért rendeltek a töb­bi között porcelánt, kár­tyát és pingponglabdát a napokban véget ért zág­rábi vásáron. A megálla­podás szerint az ARTEX még az idén mintegy 150 ezer dollár értékben szál­lít ezekből a termékek­ből, elsősorban pécsi és hollóházi porcelánt. Felrobbant a repülőgép , halott nincs Hétfőn hajnalban le­szállás közben felrobbant az Indiana állambeli Gary ’repülőtéren egy négymo­toros Super Constellation repülőgép. A szerencsés kimenetelű baleset során az első jelentések szerint öten szenvedtek sérülése­ket. Valamennyien a sze­mélyzethez tartoztak, a gépnek ugyanis utasa nem volt. NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII. kerület, Rákóczi út­ 54 Telefon: 224—819 Levélcím: 1964 Budapest Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél @ Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 005 Konferencia az iparjogvédelemről Hétfőn Budapesten 25 ország 500 szakemberének részvételével nemzetközi iparjogvédelmi konferen­cia kezdődött. Hírmagyarázónk írja: Az iparjogvédelem tárgy­körét az 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezmény így határozza meg: ,,Az ipari tulajdon oltalmának tárgya a szabadalom, a használati minta, a gyári­­vagy kereskedelmi véd­jegy, a kereskedelmi név, származási jelzés vagy eredetmegjelölés, vala­mint védekezés a tisztes­ségtelen verseny ellen.” Az iparjogvédelem tehát azoknak a hazai vagy nemzetközi törvényeknek az összessége, amelyek vé­delmet nyújtanak a felta­lálóknak, újítóknak, vál­lalatoknak, biztosítják jo­gaikat szellemi, műszaki alkotásaik értékesítésére. A párizsi egyezmény óta 90 év telt el, azóta sok olyan új probléma kelet­kezett, amely már túlnő az iparjogvédelem klasz­­szikus formáin, hiszen a nem szabadalmaztatott műszaki, technológiai el­járások is értéket képez­nek, s egyre több kerül ezekből is forgalomba szerződések révén. Sok az aktuális témaköre tehát a mostani konferenciának, amely egyben a magyar iparjogvédelmi kultúra fejlettségének is próba­köve. Rendkívül nagy szelle­mi kapacitással rendelke­zünk. Évenként több mint 700 szabadalmat jelente­nek be Magyarországon, amelyek haszna százmil­liókban fejezhető ki. Csak az újítások egy év alatt 1,8 milliárd hasznot jelen­tenek a népgazdaságnak. S több ezerre tehető azok­nak az eljárásoknak a szá­ma, amelyeknek az érté­két fel kellene ismerni, s ezek­nek az iparjogvéde­lem e­e­közeivel védelmet gyújtani. A vállalatoknál viszont kevés az olyan szakember, aki segítene egy-egy műszaki ötlet, el­járás újdonságának felis­merésében. Sokan sok­szor nem is tudják, hogy szellemi, műszaki alkotá­suk szabadalmaztatható, hogy védettséget érdemel. Az Országos Találmányi Hivatal által kiképzett 1500 szakértő közül 1200 más munkaterületen dol­gozik, holott a vállalatok­nál sokszor nincs, aki az újításokkal, találmányok­kal hozzáértően foglalkoz­na. S mennyi jó ötlet, újí­tás vagy találmány veszik ismeretlenségbe emiatt? S fel lehet róni azt is, hogy sem a felsőoktatásban, sem a vezetőképzésben nem kapta meg még mél­tó helyét ezen ismeretek oktatása. A mostani nemzetközi konferenciát egy, a hazai szakemberek részére ren­dezendő iparjogvédelmi konferencia követi. Re­mélhető, hogy ez még jobban ráirányítja a fi­gyelmet arra a tényre, hogy az iparjogvédelem ismerete nemcsak egyéni, vállalati, hanem népgaz­dasági érdek is. (N. T.) Korszerűen berendezett és felszerelt munkahelyre, könnyű, tiszta munkára NŐKET FELVESZ a KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRÜGYÁR Budapest, X., Gyömrői út 19. (X)

Next