Népszava, 1973. október (101. évfolyam, 230–255. sz.)
1973-10-04 / 232. szám
10 ~ NÉPSZAVA 1973. október 4. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ENERGIAGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Az Energiagazdálkodási Inter energetikaiműszaki tervezési tevékenysége során mindig szem előtt tartja a környezetvédelmi célkitűzéseket. A kazánok korszerűsítésével szemben fennálló legújabb és hazai adottságokat figyelembe vevő műszaki-gazdasági követelmények kielégítésére, viszonylag a legkevesebb beruházási költséggel vállalkozik. Meglevő bármilyen rendszerű régi (BW, Slatina, Cornwall stb.) gőzfejlesztő kazán tüzelőberendezését olyan legújabb combuszoros tüzelésre tervezi át, amely a legkisebb költségekkel — — lehetővé teszi, hogy a kazánt akár szénel, akár olajjal, vagy gázzal üzemeltessük; — a költséges rostélykiszerelést, vagy tűztéri hűtőrácsbeépítést el lehet kerülni, magát a kazánt nem kell átalakítani, csupán a combuszoros tüzelőberendezést kell felszerelni; — a kazán fűtőfelületeinek gáztermelő-képességét megnöveli a széntüzelésre jellemző hosszú élettartam fenntartása mellett; * * — a kazán összteljesítményét — a rostély meghagyása mellett kb. 25 százalékkal lehet megnövelni, a széntüzelés korábbi hatásfokát, kb. 65 százalékról, kb. 85 százalékra lehet javítani. Az intézet vállalja annak megoldását is, hogy a meglevő régi kazán össztérfogatán belül, új kazán felállításához képest sokkal kevesebb költséggel kiegészítse, és ezzel megnövelje a kazán gőztermelő kapacitását — a kazán méreteitől függően —, az eddigihez képest 75—125 százalékkal a rostély kiszerelésével és új konstrukciójú konvektívblokk-elektek beépítésével, láng nélküli combustoros tüzeléssel A műszaki-gazdasági mutatók megjavításán felül a speciális combustoros tüzelés megoldja a légszennyeződés problémáját is: — lecsökkennek a távozó füstgázban a mérgező gázkomponensek (korom, CO, CnNm és NO* ), mert a kazánban a hőmérsékletek sehol sem lépik túl az 1250 C-fokot. . . A felsorolt légtisztasági és gazdasági eredmények elérésére az ÉGI újonnan felállítandó kazánok áttervezésével is vállalkozik a kazánkonstrukciók versenyképességének fokozása érdekében. A fent említett áttervezések kapcsán elkészíti a teljes kazán, komplett hőtechnikai műszerezésének és az automatikus villamos biztonságtechnikai berendezések terveit is, kivitelező kapacitást biztosít, és az átalakított kazánt műszaki szakirányítás mellett próbaüzemeltetéssel adja át. A kazánok és egyéb tüzelőberendezések üzemeltetésének levegőszennyező hatása elleni védekezés mellett, a környezetvédelem szempontjából nagy jelentősége van a szemétégetésnek is, mivel az iparosodás, valamint — ezzel kapcsolatban — a lakosság életszínvonalának emelkedése rohamosan növeli a keletkező szemét (hulladék) mennyiségét. A nagy mennyiségű ipari és kommunális hulladék sok veszélyt rejt magában az emberi (állati és növényi) életre, egészségre nézve, ezért a hulladékokat az ember környezetvédelme érdekében ártalmatlanná kell tenni. Ennek legbiztosabb, általánosan alkalmazható módja az elégetés. Az elégetés során nemcsak a hulladék vegyileg kötött hőtartalma szabadul fel, hanem a legtöbb esetben szükséges póttüzelés tüzelőanyagának elégetésével is megnövekszik a füstgázhő mennyisége. Az így adódó, sokszor jelentős hőmennyiségek gazdaságosan hasznosíthatók és ezáltal a berendezés üzemköltségei csökkenthetők. A hulladékmegsemmisítés kérdése ily módon hulladékenergia-hasznosítási kérdéssé, tehát energiagazdálkodási témává válik, amely az intézet profiljával teljes mértékben megegyezik. Nagyobb emberi települések, főleg nagyvárosok esetében igen nagy gondot okoz a lakásokból származó ún. kommunális szemét olyan elhelyezése, hogy az a lakosság egészségét, kulturált életkörülményeit ne veszélyeztesse. A szemét fajlagos mennyisége egyre növekszik (életszínvonal-emelkedés, csomagolóanyagok), ezzel együtt fűtőértéke is. Kb. 2 milliós fővárosunk évi szemétmennyisége, kb. 1 millió tonna, tehát kb. 500 kg/fő, év. Az átlagos fűtőérték a néhány év előtti kb. 1000 kcal/kg értékről a közeljövőben 2000kcal/kg értékre fog nőni. Az eddig — és jelenleg is — alkalmazott módszer, a szemét deponálása a város külterületén. Ez azt jelenti, hogy a szemétszállító tehergépkocsiknak nagy távolságra kell a szemetet elszállítani, ez jelentős szállítási költséggel jár. A depóménak olyannak kell lennie, hogy a szemétben levő ártalmas anyagok, vagy bomlástermékek sem a talajvizén keresztül, sem esőzések idején a környezetet ne fertőzhessék. Ennek érdekében a szemetet rétegesen tárolják, salakréteggel takarják és járművekkel összepréselik. Tökéletes semlegesítés még így sem érhető el, ez a megoldás tehát környezetvédelmi szempontból nem megnyugtató, ugyan-akkor jelentős üzemköltségeket okoz, nem beszélve a nagy és egyre növekvő helyigényről. A fentiek miatt a külföldi (főleg nyugati) nagyvárosok kommunális szemét mennyiségét újabban növekvő számban szemétégető művekben teszik ártalmatlanná. Hazai viszonylatban fővárosunk, Budapest van elsősorban olyan helyzetben, hogy egy szemétégetőmű létesítése időszerű feladatként jelentkezik. Az intézet a Fővárosi Köztisztasági Hivatal megbízásából 1971—72-ben generáltervezőként két csehszlovák vállalat és magyar tervezővállalatok bevonásával, előtervet készített az első budapesti szemétégetőműre. A mű kapacitása a jelenlegi budapesti szemétmennyiség kb. felének (kb. 500 000 t/év) elégetését tenné lehetővé. HŐTERV Ilyen nagy teljesítményű szemétégető műveknél már világszerte szokásos az utánkapcsolt füstgáz tisztítóberendezés miatt amúgy is lehűtendő füstgázok hőtartalmát gőzkazánokban hasznosítani. Különösen célszerű ez olyan jelentős energiaimportra szoruló országokban, mint, amilyen hazánk is. Az így egész éven át, három műszakban, tehát kb. 8000 órán keresztül nyerhető gőzmennyiség kb. 100 t/óra, 40 at, 435 C-fok gőzjellemzőkkel. Ez lehetővé tenné egy kb. 25 MW teljesítményű elvételes kondenzációs gőzturbina-generátor gépcsoport létesítését. Ezáltal megoldható volna a környező ipari üzemek ipari gőz ellátása, valamint a lakótelepek távfűtése és melegvíz-ellátása. A szemétégetés kérdése vidéki nagyvárosainknál is felmerült, persze, nagyságrendileg kisebb teljesítményekre (pl. 50 000 t/év), és erőmű nélkül, legfeljebb csak hőhasznosítókazánnal ellátva. Az intézet készen áll arra, hogy a szóban forgó létesítményekkel kapcsolatos minden tanulmányi, műszaki és kiviteli tervezési, továbbá művezetési munkát generáltervezőként — megfelelő altervezők bevonásával — elvégezzen. Különösen célszerűvé teszi az intézet ilyen szerepét az, hogy a szemétégető erőműnek villamos energia és távhő-szolgáltatási kapcsolódásait tervezi a vonatkozó optimális megoldások alkalmazásával. Ez nagymértékben hozzájárulna a szemétégető erőművek elérhető gazdasági eredmény fokozásához, és ezzel az egész szemétégetőmű gazdaságosabbá tételéhez.(X)