Népszava, 1973. november (101. évfolyam, 256–280. sz.)

1973-11-14 / 266. szám

197­3. november 14. Pullai Árpád Somogy megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden Somogy megyébe látogatott, ahol a megyei és a járási veze­tők társaságában Mesz­­tegnyő községet kereste­­fel. A művelődési otthon­ban a község vezetői a kö­zös gazdaság és a falu éle­téről, az eredményekről és problémákról számol­­tak be. A tájékoztató után baráti beszélgetést foly­tattak a termelőszövetke­zet és a falu helyzetét előbbrevivő teendőkről. Pullai Árpád délután Marcaliban kommunista aktívaülésen tartott tájé­koztatót az időszerű bék­és külpolitikai kérdések­ről. (MTI) Elutazott a finn honvédelmi miniszter Kristian Cestrin, a Finn Köztársaság honvédelmi minisztere és kísérete az elmúlt napokban baráti látogatás során ismerke­dett hazánkkal, a magyar néphadsereg életével és tevékenységével. Gestrin miniszter és kísérete, va­lamint Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi miniszter és a néphadse­reg más vezetői között sokoldalú megbeszélésre került sor­ .Áttekintették és értékelték a finn had­erő és a magyar néphad­sereg közötti jelenlegi kapcsolatokat és azok bő­vítésének lehetőségeit. A baráti finn nép ka­tonai küldöttségének láto­gatása, a szívélyes, őszinte légkörben lezajlott tár­gyalások jól szolgálják a finn és a magyar nép, a két ország hadseregei ba­rátságának elmélyítését, a két államnak a béke meg­szilárdítása és a haladás érdekében kifejtett tevé­kenységét, s annak több­oldalú továbbfejlesztését. A finn haderő vezetői­nek katonai programja alatt Eddina Gestrin és Hertta Sarmanne asszony az ország nevezetességei­vel ismerkedett. Többek között látogatást tettek a fóti gyermekvárosban, a Május 1. Ruhagyárban és a Herendi Porcelángyár­ban. Kristian Gestrin és kí­sérete kedden délután el­utazott Budapestről. A finn vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren ünnepé­lyesen, katonai­ tisztelet­­adással búcsúztatták. Czi­nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszterrel az élen a búcsúztatásnál jelen voltak a Honvédel­mi Minisztérium katonai tanácsának tagjai, Nagy János külügyminiszter­­helyettes, Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykö­vete, valamint Paul Jyr­­kankallio budapesti finn nagykövet. (MTI) Az argentin szolidaritási mozgalom képviselői Budapesten Újságírókkal találkoz­tak kedden a Magyar Szolidaritási Bizottság Belgrád rakparti székhá­zában a Latin-Amerikai Antiimperialista Szolida­­ritás Argentin Mozgal­mának (MAASLA) képvi­­selői, dr. Rafael Marino, az argentin szolidaritási bizottság társelnöke, a parlament kül-, energia- és jogügyi bizottságának tagja, Juan E. Alcoaga, a bizottság társelnöke és Manuel Berguier, a bi­zottság titkára. Az argentin politikusok — akik a békeerők moszkvai világkongres­­­szusáról érkeztek a Ma­gyar Szolidaritási Bizott­ság vendégeiként Buda­pestre — tájékoztatták a sajtó képviselőit a MARSLA tevékenységé­ről, feladatairól. Elmon­dották, hogy Argentíná­ban 1966-ban — puccsal — katonai diktatúra ke­rült hatalomra. A junta­ellenes tömegszervezetek, politikai alakulatok, fegy­veres csoportok politikai nézetei között voltak el­térések­, jelszavuk azon­ban közös volt: antiimpe­rialista nemzeti felszaba­dítás! A haladó népi de­mokratikus mozgalmat a junta nem tudta eltipor­ni, kénytelenek voltak választásokat kiírni. 1973. március 11-én Argentína népének 80 százaléka an­­tiimperialista, nemzeti fel­szabadító programot foga­dott el. A chilei fasiszta kato­nai puccsot már a „hiva­talos” Argentína is el­ítélte, a képviselőház és a szenátus tiltakozott a Chilében történtek ellen, a kongresszus jegyzéket intézett a juntához Cor­­valan és a többi politi­kai foglyok szabadon bo­csátása érdekében. A tör­­vényhozás mindkét háza egyhangúlag szavazta meg azt is, hogy delegáció képviselje Argentínát Moszkvában, a békesze­rető erők világkongresz­­szusán. Nemzetközi kerekasz­tal­­konferencia a Nőtanácsban A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának vendége­ként hazánkban tartózko­dó jugoszláviai, NDK- beli, román és francia nő­küldöttségek tagjai ked­den egésznapos tanácsko­zást tartottak a Nőtanács vezetőivel és aktivistái­val a nőmozgalom idő­szerű feladatairól, külö­nös tekintettel a nők közéletben és családban betöltött szerepére, hely­zetére. A tanácskozáson részt vett Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke. Klupp Judit, a Nőta­nács társadalompolitikai osztályának munkatársa vitaindító előadásában be­számolt arról, hogy jelen­legi munkájuk közép­pontjában a nők közélet­ben elfoglalt helyéről, szerepéről készülő tanul­mány­­összeállítása áll. Is­mertette a dolgozó nők élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását célzó párt- és kormányhatáro­zatok megvalósításának eredményeit, a részvevők különös érdeklődést ta­núsítottak a gyermekgon­dozási segély bevezetésé­nek hatása tapasztalatai iránt. Irene Leuscher, az NDK nőszövetségének osztály­­vezetője hozzászólásában a fiatal házasok, a csa­ládalapítás előtt állók és a kisgyermekes anyák ér­dekében született párt- és kormányintézkedések ta­pasztalatairól beszélt. Anica Kuhar, a szlovén nőkonferencia titkárságá­nak tagja kiemelte: Ju­goszláviában jelenleg a nők közéleti szereplése a legaktuálisabb téma mind a politikai, mind a társa­dalmi szervezetekben. Ja­­nine Zaidner, a francia nőszövetség országos tit­kára azokról az országos akciókról számolt be, amelyeket a francia nők, családanyák élet- és mun­kakörülményeinek meg­javításáért indítottak. A tanácskozás részve­vői magyarországi láto­gatásuk során vidékre is ellátogatnak. (MTI) Semmelweis­emlékérem A Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetem taná­csa az 1973. évi Semmel­­weis-emlékérmet és juta­lomdíjat dr. Kesztyűs Lo­­ránd akadémikus, egyete­mi tanárnak ítélte oda az experimentális immuno­lógia terén elért kimagas­ló eredményeiért. A felemás időjárás ellenére jól haladnak az őszi munkák Az Országos Operatív Bizottság kedden az őszi mezőgazdasági munkákat értékelte a MÉM-ben. Dr. Mészáros István főosztály­­vezető tájékoztatásul el­mondotta, hogy a száraz időjárás egyfelől elősegí­tette a betakarítást, más­részt késlelteti az őszi ve­tésű növények kelését. November első felében je­lentősebb mennyiségű eső csak a Dunántúlon esett — átlag 13—17 millimé­ter —, mindenhol máshol az országban ennél keve­sebb, vagy semmi csapa­dék nem hullott. A hideg idő sem felelt meg az év­szaknak, csak most vasár­nap óta állt helyre a ná­lunk szokásos időjárási egyensúly. Ez lehetővé te­szi az alföldi és az észak­magyarországi „foltosabb” kelésű gabonafélék állo­mányának kiegyenlítődé­sét. A kukorica betakarítása jól halad, az elmúlt év azonos időszakánál 6-7 százalékkal jobbak az eredmények. Az állami gazdaságok lényegében befejezték ezt a munkát, a termelőszövetkezeteknél megközelítően 100 ezer hektár kukorica vár még betakarításra, elsősorban a­­ Dunántúlon. A cukorrépa vetésterü­letének 95 százalékáról került le a termés, 5000 hektáron azonban még kint van a répa. Gyorsí­tani kell a földeken priz­mákban álló cukorrépa behordását is. A vetéssel is jól haladnak az üzemek. Az idén a népgazdasági előirányzatnál nagyobb területen vetnek gabona­félét, számítanak az eset­leges időjárási károkra. Eddig a termőterület 99 százalékán vetették el a kenyérgabonát. A bizottság megállapí­totta, hogy a mélyszántást körülbelül december kö­zepéig kell folytatni ah­hoz, hogy a tavalyi szin­tet elérjék. Az operatív bizottsághoz jelzések ér­keztek, hogy néhány me­gyében — például Vasban és Fejérben — átmeneti üzemanyaghiány állt elő. Az ÁFOR illetékesei in­tézkedtek, bár kevesebb tankautó állt rendelkezés­re, s lelassult az országúti szállítás. Gépek és alkat­részek változatlanul jó minőségben és elegendő mennyiségben állnak ren­delkezésre. A felvásárlás a betaka­rításnak megfelelően ha­lad, helyenként gondot okoz, hogy nincs elegen­dő szárítógép és most már ezt a műveletet nem lehet kihagyni. A termelők a tavalyinál több műtrágyát kaptak eddig, s zavarta­lan volt a növényvédő­­szer-ellátás is. A szüret Tokaj-hegyalja kivételé­vel befejeződött. Az al­maszüretnek is vége és a zöldségféléket is betaka­rították a szántóföldekről, a káposzta kivételével. L. V. NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETT ) GYÜMÖLCSKOSÁR A Magyar zeneművek sorozatban kivételesen ér­­dekes műsor hangzott el a múlt héten. Farkas Fe­renc zeneszerző és Weö­res Sándor költő közös művét, a Gyümölcskosár című dalciklust hallhat­tuk kitűnő énekesek és művészek közreműködé­sével. Az új felvétel kü­lönös vonzóerejét az ad­ta, hogy a Lázár Eszter szerkesztette és Földes Imre vezette műsor első részében Farkas Ferenc és Weöres­­Sándor be­szélgetett költészet és zene kapcsolatáról, a ver­sek megzenésítésének p­oblémáiról. S nemcsak beszélgettek, hanem éne­keltek is, a költő nagy kedvvel szavalt, ütemezte verseit, alkalomadtán da­­lolt is, a zeneszerző mindjárt illusztrálta egy­­egy megoldását. A két művészeti ág e két nagyszerű képviselő­jének szép együttműkö­dését példázta ez a mű­sor, mely egyszersmind betekintést adott a kí­­vülálló számára mindig legizgalmasabb rejtélybe, a mű születésének tit­­kaiba. KABARÉSZÍNHÁZ A novemberi bemutató a megszokott gárda meg­szokott jó színvonalán elégítette ki havi kabaré­­humor-szükségletünket. A szokásos újítás sem ma­radt el, amennyiben dr. Buga László vállalkozott a szóvivő szerepének be­töltésére. Egészségügyi vo­natkozásokkal átszőtt hu­­moros konferanszát íze­sen adta elő a közked­veltségnek örvendő rádiós doktor. A bemutató csúcspontja kétségtelenül Sas József produkciója volt. Eddig is tudtuk, hogy egyik-má­sik sláger dallamkincse milyen forrásokból szár­­mazik, s foglalkoztak e témával humoristáink már korábban is, de ez a „bizonyítási eljárás” legalább olyan humoros volt, mint amennyire ze­­neileg is meggyőzőnek si­került. Érdemes volna a „rózsát szedni — elvé­gezni” és hasonló szintű „rímek” gyártóinak telje­sítményét is a kabaré színpadán elemezgetni, mert jónéhány dal szö­vege nem kevésbé kíván­­ná meg a tollhegyre tű­zést. KARINTHY SZÍNPAD A novemberi kabaré alig egy percet hagyott pihenőül a hallgatónak, s a Petőfi adón máris elkezdődött a Magyar Rá­dió Karinthy-színpadának bemutatkozó előadása. Azóta most hétfőn a második adást is hall­hattuk. Az első részben Ka­rinthy gyermekkori nap­lójából és verseiből, va­lamint későbbi műveiből, főleg a Tanár úr, ké­rem!"-ből válogatott ki Kaposy Miklós remekül egybecsengő szemelvénye­ket. A második rész az Így írtok tit-ből adott re­mek válogatást. A szer­­kesztőnek és a rendező Marton Frigyesnek közös szándéka az volt, hogy a nagy humorista és filozó­fus író hiteles portréját rajzolja meg a sorozat, amely mindvégig az ere­deti Karinthy-művekre épül, egyetlen mások ál­tal írt toldalék vagy ös­­­szekötő szöveg nélkül. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy e szándékot eddig teljes sikerrel valósítot­ták meg. Az avatott szer­kesztő, s az e feladatra termett rendező Latino­­vits Zoltán személyében a legméltóbb tolmácsot találta meg a Karinthy, művek előadására, ponto­sabban az író megszemé­lyesítésére. Latinovits ellenállhatat­lan humorral szólaltatta meg a diák­ Karinthy szö­vegeit, s ugyanakkor mélységes komolysággal tudta érzékeltetni a fel­­nőtt író gondolati erejét. A második alkalommal már népes színészi gár­da kapcsolódott az elő­adásba, közülük is Ráday Imrét, Agárdi Gábort és­­Kő Gyulát emelhetjük ki. Mind az Így írtok ti, mind pedig a Tanár úr, kérem! kitűnő szórako­zást nyújtó, nívós pro­dukció volt. Remélhető­leg a következő előadá­sok is megerősítik e-et az állítást. Háry Márta Munkás színjátszók Tatabányán A Népművelési Intézet rendezésében kedden a munkás színjátszó csopor­tok vezetői tanácskoztak a tatabányai Népházban. Ajkai, győri, komlói, szol­noki, csepeli, pesterzsébeti és tatabányai együttesek vezetői értékelték a moz­galom helyzetét, és össze­állították a munkás szín­játszók első országos ta­lálkozójának a program­ját. Ismertették a megbeszé­lésen, hogy november 23— 25. között Tatabányán ren­dezik meg a munkás szín­játszók első országos ta­lálkozóját. Nyolc együttes szerepel majd a bemuta­tókon. Mintegy 60 csoport vezetője, valamint a szak­­szervezetek, a tanácsok és más intézmények képvi­selői „megfigyelőként” vesznek részt a nagysza­bású fesztiválon. A prog­ram érdekessége, hogy az együttesek a város több üzemében is — a műszak­váltások időpontjában — rendeznek bemutatókat a bányászoknak, ipari mun­kásoknak. A találkozón megvitatják, milyen új feladatok várnak az együt­tesekre, és mit kell ten­niük az irányítószervek­nek. Szakmai előadások hangzanak el a munkások körében végzett legújabb szociológiai felmérésekről is. Csokonai-emléknapok Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordu­lója tiszteletére irodalmi napok kezdődtek. Karcagon, a nagykun város művelődési szervei­nek rendezésében, az ese­ménysorozatot kedden sza­valóverseny vezette be. A város iskoláiban rendha­gyó irodalmi órákat tarta­nak. Ugyancsak kedden a So­mogy megyei Csurgón is . A Duna Művész­együttes befejezte hollan­diai és belgiumi vendég­­szereplését és hazautazott Az együttes két hónap alatt mintegy félszáz al­kalommal mutatta be a két országban magyar megkezdődtek a Csoko­­nai-napok. Sor került ar­ra a tudományos tanács­kozásra is, amelyen iro­dalom szakos tanárok, Csokonai-kutatók vettek részt. A csurgói program­­sorozat első napja a mű­velődési ház nagytermé­ben Csokonai-emlékesttel zárult. Szerdán a művelő­dési házban Csokonai­­szavalóverseny lesz. (MTI) népdalokból és népi tán­cokból álló műsorát min­denütt igen nagy siker­rel.­­ A Magyar Állami Népi Együttes hatévi szü­net után november 20-tól ismét Csehszlovákiában vendégszerepel. ­ 155 új mű Az idei téli könyvvá­sárra megjelenő új mű­veket mutatták be teg­nap a könyvkiadó és ter­jesztő vállalatok. A hol­nap kezdődő könyvvásár­ra 155 új mű jelenik meg, összesen három és fél millió példányban. Köz­tük van 27 magyar és 28 világirodalmi alkotás, va­lamint 26 gyerekkönyv. Már a téli könyvvásár címjegyzékét is élvezet lapozgatni, amely 159 ezer példányban készült, s bármelyik könyvesbolt­ban hozzáférhető. Ismét megjelennek Arany János összes költeményei két kötetben. Az előző ki­adás elfogyott már. Kallós Zoltán Balladák könyve című gyűjteményét a bu­karesti Kriterion után most a budapesti Heli­kon-műhely is megjelen­teti Illyés Gyula mintegy nyolcvan új verse Min­den lehet címmel került a könyvesboltokba. Legszívesebben a 155 művet egytől egyig felso­rolnánk, csaknem mind értékes, magas színvonalú alkotás. Nehéz néhányat példaként kiválasztani közülük. A Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban megjelenik a Finn költők antológiája. Két kötetben A világirodalom legszebb verseit olvashatjuk. A gyönyörűség dalainak kezdete a címe az óegyiptomi szerelmes verseket tartalmazó kö­tetnek, amely először je­lenik meg magyarul. Továbbra is címeket sorolunk, hiszen minden más szónál többet mon­danak az idei könyvvá­sár gazdag választékáról, művelődéspolitikai szem­mel nézve is dicsérendő témabeli sokszínűségéről. deltai Gáspár Krónika a magyarok dolgairól című munkája fakszimile ki­adásban jelenik meg. Az Égtájak 1973 antológia a világirodalom legfrissebb novellatermésének javát tartalmazza. Újra kiadják három kötetben A világ­­irodalom legszebb elbe­széléseit. Az ifjúsági művek kö­zül megemlítjük példa­ként G. Beke Margit Északi istenek című kö­tetét, amely 17 történet­ben foglalja össze az északi mitológiát. Három arany nyílvessző címen kárpát-ukrajnai magyar népmesegyűjtemény lát napvilágot a gyerekek­nek. Szokás szerint meg­jelenik a Fiúk évkönyve, illetve a Lányok évköny­ve. Az egyéb jellegű mű­vek között van Simon István A magyar iroda­lom története című írói olvasónaplója, amelynek egy változatát lapunk Szép Szó rovatának olva­sói már ismerhetik. Ké­pekkel illusztrálva meg­jelenik A nemzetközi munkásmozgalom törté­nete. A finnugor őshaza nyomában címen olvas­mányos dokumentum­gyűjteményt vehetünk kézbe az őshazakutatás­ról. A televízió a téli könyvásár idején kilenc kisfilmben mintegy öt­ven új könyvet ismertet. A rádióban háromszor egyórás kvízműsor hang­zik el, amelynek kereté­ben meghívott közönség h°'zé! a téli könyvtár köteteiről. M. I. Holnap kezdődik a téli könyvvásár Könyvtárakban, múzeumokban A Közalkalmazottak Szakszervezetének elnök­sége megvizsgálta, hogy a fontosabb közművelő­dési alapintézmények — könyvtárak, múzeumok, levéltárak, művelődési otthonok — tevékenysége megfelel-e társadalmunk igényeinek, fejlesztésük arányban áll-e a szük­séglettel, s kielégítő-e az említett területek dolgo­zóinak megbecsülése. Ami az említett intéz­mények helyzetét, jövőjét illeti, a közművelődési könyvtárak olvasóinak aránya 15 éven belül vár­hatóan 30—35 százalékra emelkedik, az irodalom­használat pedig eltolódik a szakmai és tudományos kiadványok irányába. Ezért — a szakszervezet szerint — aggodalomra ad okot, hogy az ország községeinek egy részében sokszor a minimális isme­­retekkel sem rendelkező tiszteletdíjasokkal, ala­csony nyitvatartási idővel működnek a könyvtárak. A múzeumoknál a je­lentős új beruházások el­lenére a terület egésze elmaradott a működési feltételek tekintetében. Súlyosak a raktárgondok, sok az egészségtelen mun­kahely. Szinte teljesen hiányzik a szakképzett középkáder, kevés a ki­segítő munkaerő. A me­gyei levéltárak tekinté­lyes része egészségtelen, nem megfelelő beosztású épületben működik. A művelődési otthonok zö­me — bár az utóbbi években a tanácsok, üze­mek jelentősen javítot­ták működési feltételei­ket — anyagilag rosszul ellátott. A tapasztalatok alap­ján az elnökség felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét, hogy a jövőben törődjenek többet a köz­­művelődési intézmények dolgozóinak gondjaival, és segítsék problémáik meg­oldását. (MTI) Kodály Intézet Kecskeméten Kodály Zoltán szülővá­rosában. Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács támogatásával hoz­zák létre a Kodály Inté­zetet. A város történelmi központjának patinás műemlékegyüttesében, az egykori Ferences-kolostor épületében alakítják ki a zenetudományi intéz­ményt. Az intézet nagy lehe­tőséget nyújt majd a ha­zai és a külföldi ének-ze­nei szakemberek képzésé­re. Mellette van a világ­hírű Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gimnázium, amelyet an­nak idején a mester szor­galmazására létesített szülővárosa. A tervezett zenei óvoda szintén a kö­zelben lesz. A Kecskeméti Kodály Intézet kialakítását meg­kezdték. Megnyitását a jövő évben sora kerülő nemzetközi Kodály-sze­­minárium idejére terve­zik. Kiállítások A hét közepén több új kiállítás nyitja meg ka­puit a Képcsarnok bemu­tatótermeiben. A legérde­kesebbnek Szabó Vladi­mir tárlata ígérkezik amit Féja Géza nyit meg csütörtök délután fél 6-kor a Csók Galériában, de bizonnyal szép sikere lesz Szilágyi Mária kera­mikus gyűjteményes kiál­lításának is, amely a Der­­kovits-teremben kerül be­mutatásra. Gerencsér Ju­dit fiatal reklámgrafikus­nak a Stúdió Galériában, Kárpáti Éva festőművész­nek Veszprémben nyílik­ bemutatója.

Next