Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-02 / 282. szám

1973. DECEMBER 2. VASÁRNAP 101. ÉVFOLYAM 282. SZÁM ARA 1,20 FT • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK• NÉPSZAV­A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA vezeT • I Aoppe­rd­Wm cklod en­JirapCKM tooth Szeretettel köszöntjük kedves bolgár vendégeinket Kiíztis célljainkén­tH­olnap érkezik hazánkba Todor Zsivkov vezér­lésé­vel a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A látogatás kiemelkedő jelentőségű esemény szocialista testvérországaink életében. Mérföldkőként jelzi a hétköznapok egy­másutánjában kialakult és folyamatosan bővülő együttműködés eredményeit. Jó alkalom adódik ilyenkor a személyes emlé­kek, ismeretségek, barátságok felelevenítésére. Október derekán Várnában találkoztak a vi­lág számos szakszervezetének képviselői a Vili. szakszervezeti világkongresszuson. A részvevők közül többen — felhasználva a szabad időt — be­kapcsolódtak Várna kulturális életébe, felkeresték a város kicsiny operaházát is, s meggyőződhettek arról, hogy nemcsak a világhírű „utazó” bolgár énekesek, muzsikusok kiválóak. És a várnaiak ta­núsítják, hogy szinte minden előadáson sok a kül­földi, mert egyre több nemzetközi tanácskozás helyszíne üdülővárosuk. Nyáron milliók látogat­nak ide, hogy rövidebb, hosszabb ideig élvezzék a ragyogó napsütést, a tenger hullámait, a nagy­szerű, modern szállodák kényelmét az Aranyho­mokon. Akik pedig a nyári „főszezon” után, hiva­talos ügyben járnak itt, azok az őszi, téli tenger­part ugyancsak sajátos hangulatát élvezik, élnek a kulturális lehetőségekkel, s nem kevésbé szép emlékekkel távoznak Várnából. D­e hiszen nemcsak a bolgár tengerparton lát­ni csodákat, szépségeket. Az ország fővárosa, Szófia, és más tájai is vendégszeretettel, vá­ratlan meglepetésekkel fogadják a látogatót. És aki megfordult a Bolgár Népköztársaságban, az nemcsak a természeti szépségekre figyelt fel, ha­nem a szocializmus építésének jeleire, eredményei­re is. Nemegyszer a szocialista országok együttmű­ködésének bizonyítékaira. A magyar utas öröm­mel fedezi fel — akár Várnában — tengerjáró ha­jóinkat, amelyek itt kapnak helyet a „szárazdokk­­ban", itt részesülnek a „nagyjavítás” fontos mun­kájában. Együttműködésünknek ez azonban csak pará­nyi jele. Sokoldalú kapcsolataink valójában az élet minden területén évről évre bővülnek. És ezt a fejlődést csak fémjelzik a két ország párt- és álla­mi vezetőinek, magas szintű küldöttségeinek szin­te folyamatos kölcsönös látogatásai. Még jól em­lékszünk arra a szeretetteljes fogadtatásra, amely­ben a szocialista testvérországban 1969-ben párt­os kormányküldöttségünket részesítették. Ez al­kalommal újították meg az országaink közötti ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést. Lehetetlen felsorolni mindazokat a találkozókat, eszmecseréket, amelyek azóta, az utóbbi négy évben zajlottak le. A magyar és a bol­gár szakszervezetek eleven kapcsolatának is szá­mos jele van. Kiemelkedő eseménye volt együtt­működésünknek az a látogatás, amikor Gáspár Sándor vezetésével magyar szakszervezeti küldött­ség járt a Bolgár Népköztársaságban. Gazdasági együttműködésünk kereteit és gya­korlatát a kétoldalú vegyes bizottság szabályozza. Miniszterelnök-helyetteseink, Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov konzultációi mellett rendszeresen találkoznak a tervhivatalok elnökei és a különböző tárcák vezetői. Ezeknek a kétoldalú kapcsolatoknak a fejlesz­tése jól illik abba a komplex programba, amely a KGST tagjainak együttműködését határozza meg és a szocialista gazdálkodás, nemzetközi gazdasági együttműködés korszerűsítését tekinti feladatának. A Varsói Szerződés Szervezete tagjaként mind a Magyar Népköztársaság, mind pedig a Bolgár Népköztársaság a szocialista külpolitika összehan­golását, a szocialista közösség védelmi képességé­nek növelését szolgálja. Fellépéseink a különféle nemzetközi fórumokon jól jelzik nézeteink azo­nosságát, bizonyítják, hogy valamennyi nemzet­közi kérdésben egyetértésben lépünk fd, s követ­kezetesen síkraszállunk a béke biztosítása, a biz­tonság megszilárdítása érdekében M­i magyarok, amikor Bulgáriában járunk, egy kicsit mindig otthon érezzük magunkat. Bizonyosak vagyunk benne, hogy bolgár vendégeink hasonlóan otthon érzik majd magukat hazánkban. S ez a testvéri, baráti légkör határoz­za meg — mint eddig is — az eszmecseréket, biz­tosítja tárgyalásaink eredményességét, kapcsola­taink további széles körű és sokoldalú fejlesztését Harminchat milliárd Kilenc állami nagyberuházás kezdődik 1974-ben íröotajccBcivh, atomerőmű, cementf/s/tír. prc^fftjár, #*. 1 i\- a sem, kötöttárugyár• húskombinát, ósdi rekonstrukció, rádióadó A párt Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén ál­lást foglalt több nagybe­ruházás jövő évi megkez­déséről. Az Országos Tervhivatalban ezzel kap­csolatosan elmondták, hogy mind a kilenc nagy állami beruházás az ötö­dik ötéves terv n­agy je­lentőségű feladatainak végrehajtását segíti. Az új létesítmények tervezése előrehaladott stádiumban van, folyamatos a műsza­ki előkészítés is. Jellemző lesz a kilenc nagyberuhá­zásra, hogy szolgáltatásaik minősége megfelel a nem­zetközi színvonalnak. Az 1971-ben kezdődő kilenc nagyberuházásra nem ke­vesebb, mint 36 milliárd forintot költenek. Létre­hozásukban közreműköd­nek a szocialista országok is. A jövőre induló beru­házások közül két nagy létesítmény is energiabá­zisunk jelentős fejleszté­sét szolgálja. Az Adria kőolajvezeték lehetővé te­szi, hogy az energiahor­dozók iránt növekvő igé­nyeinket jobban kielégít­sük. Hazánk nyersolaj - ellátását természetesen továbbra is a Barátság­­vezetékeken a Szovjet­unióból érkező olajra ala­pozzuk, szükséges azon­ban, hogy közel-keleti olajat is vásároljunk. A jövő évben induló beruházások közül a leg­nagyobb a paksi atomerő­mű első üteme, amely a számítások szerint több mint 14 milliárd forintba kerül. Ez a beruházásunk rendkívül jelentős, mert távlatilag hazánkban a villamosenergia-elltás fő iránya az atomerőműhöz kapcsolódik. Szovjet se­gítséggel az első szakasz­ban 880 megawatt telje­sítményű atomerőmű épül Pakson, amely 1930-ban kezdi meg működését. Az atomerőmű Tolna megye legnagyobb ipari létesít­­ménye lesz, egy b­m a me­gye szellemi központja és tudományos centruma is itt alakul ki A jövőre induló nagy­­beruházások közé tarto­zik a bélapátfalvi cement­gyár is, amely immár a negyedik nagy új cement­ipari létesítmény lesz. A bélapátfalvi új gyár 1978- ban kezdi meg termelését, s korszerű, szovjet gyárt­mányú berendezései se­gítségével évente 1 150 003 tonna cementet állít elő Az új gyár egymaga több mint 20 százalékkal emeli az ország cementtermelé­sét, s így az ima ert lénye­gesen csökkenthető. A Borsodi Vegyi Kom­binát­­ új pvc-gyárának építése a petrolkémiai programhoz kapcsolódik. Leninvárosból szállítják majd a p­vc-gyárba az alapanyagul szolgáló eti­lént, amelynek felhaszná­lásával évente 150 000 tonna pvc, ezenkívül 240 000 tonna, a timföld­­­iparban nélkülözhetetlen marónátron készül. Az új üzem termékeit az építő­ipar, a gépipar, a jármű­ipar és a háztartások is felhasználják A Magyar Viscosa Gyár­ban a poliakrilnitril (PAN) szálak termelését megkétszerezi a jövőre in­duló új nagyberu­házás. Az 1­977-ben elkészülő üzem­ben évente 5000 tonna műszálat állítanak elő, ami nem sek a hazai igé­nyeket elégíti ki, hanem exportra is jut belőle, cserébe poliészterért. Nagyrészt a Magyar Viscosa Gyár termelésére alapozzák a Kiskunhalasi Kötöttárugyár új beruhá­zását is. Teljes kapacitá­sának elérése után éven­te 2,5 millió darab felső kötöttárut bocsát ki, ami lényegesen javítani fogja a hazai ellátást. A Gyulai Húskombinát módosított terv alapján épül fel. Korábban kisebb gyulai húsüzem építését tervezték, mivel azonban a sertéstenyésztés várha­tóan lényegesen növek­szik, bővíteni kellett a tervet is. Nemcsak kol­bászt gyártanak itt, ha­nem teljes húskombinát létesül, nagy kapacitású vágóhíddal és húsfeldol­gozóval. Az új üzemben 530 030 sertés évi vágásá­ra lesz lehetőség. A gyár évente 330 vagon húské­szítményt, ezen felül 230 vagon szárazkolbászt ké­szít, s így a kedvelt gyu­laiból exportra is jut. Népgazdaságilag rendkí­vül fontos a húslisztüzem, amelynek termékei takar­mányozási célokat szol­gálnak. A kombinát 1970- ben, részlegesen azonban már előbb megkezdi mű­ködését. A vasipar állami nagy­­beruházásaként az Ózdi Kohászati Üzemek acél­gyártását fejlesztik. A jö­vőre kezdődő új beruhá­zás az acélgyártás kor­szerűsítését szolgálja. A folyamatos öntőművet egyébként már az idén át­adták rendeltetésének. Hírközlőrendszerünk lé­nyeges fejlesztését segíti a nagy teljesítményű Kossuth-adó építése, mely 1976 végére készül el Közel-Kelet Diplomáciai kezdeményezések a félbeszakadt tárgyalások után Egyiptomnak meggyő­ződése, hogy a kétoldalú katonai tárgyalások telje­sen haszontalanok, és sú­lyos kétségei vannak az iránt,­­ hogy december 18-án Genfben összeülhet a nemzetközi békeérte­kezlet. Az Al Ahramnak ez a borúlátó megállapí­tása a kairói kormánykö­rök hangulatát érzékelte­ti. Egyiptom, mint isme­retes csütörtökön lemond­ta Gamazi és Jariv tá­bornok további találko­zói* minté-i m.-t hamvo­­sodott afelől, hogy Izrael sem a Biztonsági Tanác 11 négypontos határozata* sem az Egyiptommal alá­írt hatpontos megállapo­dást nem hajlandó végre­hajtani. Amit Izrael a tá­bornoki tárgyalásokon művelt, puszta időhúzás volt csupán — véli az Al Ahram. Miután Izrael az erők szétválasztását célzó egyip­tomi javaslatokkal nem értett egyet — írja az Al Ahram — Gamazi tábor­nok az október 22-i arc­­vonalhelyzet visszaállítá­sának tanulmányozását javasolta, ami összhang­ban áll a Biztonsági Ta­nács határozatával. Iz­raeli részről erre nem vol­tak hajlandók, és így Egyiptomnak nem maradt más választása, minthogy lemondja a további talál­kozókat. Az újonnan kialakult (Folytatás a 2. oldalon) Hazánkba látogat Grecsko marsall A. A. Grecsko m­arsall, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere december második felében, Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására, baráti látoga­tást tesz Magyarországon. (MTI) Szocialista építőmunkánk szép eredményei.......................3 Veszprém — a változások városa . 5 Az indiai látogatás és az ázsiai biztonság............... 7 *Újdonságok a fa alatt ........ 16 T­­odtor ’Esivin a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsá­nak elnöke 1911. szep­tember 7-én született — szegényparaszti családból — Pravec faluban, Szófia me­gyében. 1928-ban lé­pett be a Komszomol­­ba, 1932-től a BKP tagja. Az 1934—1941- es időszakban a bol­gár fővárosban kü­lönböző pártszerveze­tekben pártmunkás és a párt Szófia megyei bizottságának tagja, majd 1941—1944-ben a szófiai pártszerve­zet vezetője volt. Aktívan részt vett a hitlerista meg­szállók és a bolgár fasiszták elleni harcban. 1943-ban az első (szófiai) partizán hadműveleti zóna egyik szer­vezője volt. 1944 szeptemberében a párt megbízta a Szófiában és környékén összpontosított partizánala­kulatok és harci csoportok parancsnoki tisztségével. A népi hatalom megalapítása után számos felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1948—1949-ben a­­ BKP szófiai városi bizottságának első titkára, a Haza- I­fias Front városi bizottságának elnöke és a fővárosi­­ tanács elnöke volt. A BKP KB Vil­. plénumán (1945)­­ megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V.­­ kongresszusán (1948) a BKP KB tagjává. 1950-ben a­­ PB póttagja és a BKP KB titkára lett, s egyidejűleg­­ a szófiai városi bizottság és Szófia megyei bizottság­i titkára is. 1951-től a Politikai Bizottság tagja, a párt­­ VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára.­­ 1962 novemberében a Minisztertanács elnöke lett.­­ A BKP X. kongresszusa 1971 áprilisában ismét a Köz­­­­ponti Bizottság első titkárává választotta, 1971 júliu­­s­­ától a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának el­­­­nöke. A fasizmus és a kapitalizmus elleni harcban, a szocializmus építésében való aktív részvételéért többször kapott magas állami kitüntetéseket. 1971-ben, 69. születésnapja alkalmából megkapta a „Bolgár Nép­­köztársaság hőse" kitüntetést. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége Todor Zsivkovot a Lenin­­renddel tüntette ki. S­oinetsca Tipdlorov a BKP PB tagja, a Minisztertanács elnö­ke 1920-ban Klenovik faluban, Pernik me­gyében született. 1936- ban lett a Munkás If­júsági Szövetség tagja, 1943-tól a BKP tagja.. 1943-ban megszökött a hadseregből és ille­galitásba ment. A Munkás Ifjúsági Szö­vetség szófiai megyei bizottságában és Szó­fia megye harci cso­portjainak parancs­nokságában fejtett ki tevékenységet. 1944 februárjában a rend­őrséggel vivott tűz­harcban megsebesült, letartóztatták, de a börtönből sikerült megszöknie. Aktívan bekapcsolódott az 1944. szeptemberi népi antifasiszta felkelés előké­szítésébe és végrehajtásába. 1944. szeptember 9 után felelős ifjúsági, párt- és állami funkciókat töltött be; volt a Dimitrovi Népi Ifjúság Szövetség KB tagja, a BKP Szófia megyei bizottságának titkára, a Burgasz megyei pártbizottság első titkára, a BKP KB osztály­vezetője. 1952—1957-ig földművelési miniszter. A BKP VI. kongresszusán (1954) a BKP KB tagjává, a KB 1957. júliusi plénumán a KB, titkárává választották. A KB 1959. szeptemberi plénumán PB-póttagnak válasz­tották, kinevezték a Minisztertanács elnökhelyettesévé. 1959-től 1962 szeptemberéig az Állami Tervbizottság elnöke volt és a BNK állandó képviselője a KGST-ben. A KB 1961. novemberi plénumán beválasztották a Po­litikai Bizottságba, a BKP IX. kongresszusa óta (1966) ismét a KB titkára. A párt X. kongresszusán PB-taggá és a KB titkárává választották. A nemzetgyűlés 1971. júliusában választotta meg a Minisztertanács elnökévé. Kádár János nyilatkozata a Rabotnicseszko Delóban A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt központi lapja In­terjút kért Kádár János­tól, az MSZMP Központi Bizottsága elem titkárától, abból az alkalomból, hogy bolgár párt- és kormány­­küldöttség érkezik Ma­gyarországra. Az interjút a lap va­sárnapi száma közli.

Next