Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-13 / 291. szám

UNIDO Szakemberképzés, ipari, technikai segítségnyújtás fejlődő országoknak Az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete és Magyarország hosszabb távú hároméves együtt­működési megállapodást írt alá.­­ Az együttműködést a kormány megbízása alap­ján a Magyar Kereske­delmi Kamara irányítja, amely 1999 óta áll kap­csolatban az UNIDO-val — mondja dr. Szentfülöpi Antal UNIDO-íőmegbí­­■zott. — A megállapodás szerint magas színvonalú műszer-, híradástechnikai és elektronikai iparunk nyújt segítséget a fejlő­dő országoknak. Elsősor­ban a már egy bizonyos ipari alappal rendelkező fejlődő országokat fogjuk támogatni. Itt ugyanis a munkaerőigényes ipar­ágak fejlesztésére és a nagy szériájú, a nemzet­közi színvonalat elérő ter­melés kialakítására nyí­lik lehetőség. Tíz-tizenkét fejlődő ország vár tőlünk segítséget, köztük a 12 Egyesült Arab Köztársa­ság, Argentína, Brazília, Mexikó, Nigéria. — Elősegítjük a szak­emberképzést is. 1972-ben már indítottunk egy sike­res tanfolyamot, amelyen a fejlődő országokból ér­kező mérnökök vettek részt. Az újabb egyez­mény értelmében 1974 negyedik negyedévében újabb ingyenes tanfolya­mot rendezünk: laborató­riumi műszerészek to­vábbképzését vállaljuk. A költségek egy részét az iparfejlesztési szervezet fizeti, másik részét a nemzeti bizottság másfél millió forintos felajánlá­sa fedezi. Ezenkívül az érdekelt magyar vállala­tok is adnak hozzájáru­lást. Szakértőket foga­dunk nagyobb kutatóinté­zetekben, laboratóriumok­ban. — 1975 elején nagysza­bású kooperációra és köz­­tárgyalásokra is alkalmat adó rendezvényt terve­zünk. Ezen bemutatjuk telefoniparunk, valamint orvosi és laboratóriumi műszeriparunk legújabb termékeit. Csaknem 50 fejlődő, tőkés és szocia­lista országból hívunk meg erre tárgyalóképes szakembereket. — Segítséget nyújtunk a továbbiakban licencek vásárlásához. Tanulmá­nyokat készítünk az ipa­ri tervezést és fejlesztést elősegítő témákban, ame­lyekhez olcsón juthatnak hozzá a fejlődő országok. Az UNIDO már most je­lezte, hogy egyes országok szívesen vásárolnak moz­gó karbantartó állomások­okat, javító üzemeket, fa­lusi­­ telefonközpontokat. Több ország magyar szak­értőket kért a technoló­giák, műszaki tapasztala­tok átadására. Tabák Anna Dinamikusan fejlődnek a termelőszövetkezetek A mezőgazdaságon be­lül a tsz-ek fejlődnek a legdinamikusabban. Amíg a­ mezőgazdaság 1973-ban 6 százalékkal fokozza a termelést, addig a közös gazdaságok 8—8,5 száza­lékkal adnak többet, mint egy évvel korábban — mondotta Kazareczki Kál­mán, MÉM miniszterhe­lyettes, a minisztérium­ban szerdán megrende­zett értekezleten, ame­lyen a tsz-ek területi szö­vetségeinek vezetői ta­nácskoztak az 1973. évi eredményekről és az 1974. évi feladatokról. Az ér­tekezleten részt vett dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó Ist­ván, a TOT elnöke is. A miniszterhelyettes rámu­tatott: a gabonagazdaság már nemcsak a lakosság kenyérellátásához szüksé­ges búzát termeszti meg biztonsággal, hanem az állattartás fejlesztéséhez nélkülözhetetlen takar­mányt is a termelők ren­delkezésére bocsátja. Az állattenyésztés fejlődésé­vel kapcsolatban kiemel­te, hogy a szarvasmarha­tartók növelték a felkí­nált tej mennyiségét és a tejipar a kínálatot 1976­­ban minden esetben át­vette. Fogsztrvés a munkásszállásokon A fogápolásról, az egész­séges fogsor megőrzéséről, bár még tart a fogászati hónap, kevés szó esik. Pe­dig gyermek és felnőtt la­kosságunk jelentős része szenved fogszuvasodásban és fogmeder gyulladás­ban, ami idő előtti fog­hiányhoz vezet. A gon­dozatlan, ápolatlan fogál­lomány pedig a legkülön­bözőbb ízületi, emésztő­szervi megbetegedéseket, de szívizom- és szívbel­­hártya-gyulladást is okoz­hat. Szükség van tehát a fogállomány rendbentar­­tására, rendszeres kezelé­sére, az orvosi ellenőrzés­re Ezt azonban csak ke­vesen igénylik. Ezért most a VIII. ke­rület fogorvosai összefog­tak és megszervezték a te­rületükön élő munkás­­szállások lakóinak fogszű­rését. Dr. Szende István, a Szántó Kovács utcai rendelőintézet helyettes igazgató-főorvosának ve­zetésével mintegy négy­ezer munkásszálláson élő és ipari tanuló jogállo­mányának kezelésére vál­lalkoztak. Felvilágosító előadásokat tartanak, rendszeresen behívják és ápolják a betegeket. A példa követendő. Ér­demes lenne az egész fő­városban kialakítani ezt a rendszert A Skylab űrfelvételei A Skylab három asztro­nautája felvételeket ké­szített három távoli ga­laktikáról, egy felrobbant csillagról, a Napról és a Kohoutek üstökösről. Houstoni közlés szerint a felrobbant égitest, ame­lyet Rák-csillag néven is­mernek, 900 évvel ezelőtt semmisült meg. Tömege szétfröccsent az űrben. Az ibolyántúli sugarak felhasználásával készített fotóktól azt várják, hogy megfelelő képet adnak a Rák-csillag összetételéről és a robbanás okairól­ Az űrhajósok újabb fotó­kat készítettek Tejút­rendszerünk sztárjáról, a Kohoutek üstökösről is, amely december 28-án tér Nap körüli pályára. Fehérbe öltözött a Tisza A Tisza magyarországi déli szakaszán levonuló hatalmas jégtáblák téli pompába öltöztették a folyót. Az Alsó-tiszavidé­­ki Vízügyi Igazgatóság szerdai adatai szerint itt mintegy 40 százalékos a jégborítás. Már csak a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet haltároló bárkája rostokol az új­szegedi partnál, ahol a strand benyúló homok­padkái lassítják a víz­áramlást és nem kell at­tól tartani, hogy az ár magával ragadja a kis hajót. A Tisza téli sza­kaszán úszó jégtáblák nagy része a Körösről és a Marosról érkezik. Eze­ken a keskenyebb folyó­kon előbb kezdődött a jegesedés. Feloldották a törökországi utazások korlátozását A Törökországban el­terjedt száj- és köröm­fájás hazánkba történő behurcolásának megelőzé­se érdekében 1973. szep­tember 16-tól életbe lép­tetett korlátozó rendsza­bályokat — miután a jár­ványt Törökországban felszámolták — az illeté­kes magyar szervek 1973. december 12-től hatályon kívül helyezték. (MTI) A halálára fogadott mondotta egyik este Tóth Sándor 28 éves eladó, négy társának, akikkel a kora esti órákban II., Mártírok útja 60-as szám alatt lévő falatozóban ita­loztak. A fiatalember már jócskán kapatos volt, egy­maga több mint egy liter bort ivott meg. Társai állták a foga­dást, és a virtuskodó Tóth Sándor a pincérrel ki is hozatta a tíz kemény to­jást. Hetet egymás után megevett, majd egy kis szünetet tartott, s ezután egyszerre három kemény tojást gyömöszölt a szá­jába. Nyelni kezdte, s a következő pillanatban le­fordult a székről, és esz­méletlenül terült el. A kiérkezett mentők már csak a halál beálltát álla­píthatták meg. A II. kerületi rendőr­kapitányság vizsgálatot indított a tragikus halál­eset ügyében, és ennek során derült fény az előzményekre. Az igazság­ügyi szakértő megállapí­tása szerint Tóth Sándor­nál az alkoholos befolyá­soltság alatt úgynevezett falatbeékelődés történt, és ennek következtében a beálló fulladás okozta halálát (b. ö.) — Fogadjunk, hogy együltemben tíz kemény tojást meg tudok enni — Mit vizsgálnak jövőre a fővárosi népi ellenőrök A Fővárosi Népi Ellen­őrzési Bizottság a napok­ban állította össze 1974. évi munkatervét. A gaz­dag programból csak né­hányat — sokakat érdek­lő és érintő témákat — ra­gadtunk ki. Az elmúlt tíz évben az élelmiszerkeskedelem for­galma megkétszereződött, ugyanakkor az üzletháló­zat mindössze 37 száza­lékkal bővült. Az idén a fővárosban 15 ezer négy­zetméter alapterületű ke­reskedelmi létesítmény épül. Ez ugyan csökkenti a feszültséget, de a na­gyobb javulás elérésére további intézkedések szükségesek. A bolti mun­ka, az árurendelések, szál­lítások, áruátvételek oko­sabb megszervezésével, a raktárterek célszerűbb ki­használásával sokat lehet­ne tenni azért, hogy gyor­sabban változzon a hely­zet A fővárosi népi ellen­őrök ezt több száz üzlet­ben nézik majd meg. Az utóbbi években nö­vekszik a vállalati üdülte­tés szerepe. Ezt jelzi az is, hogy az üdültetésben részt vevő dolgozók csak­nem 76 százaléka válla­lati üdülőben tölti sza­badságát. Minderre a­ vál­lalatok és intézmények évente 600 millió forin­tot fordítanak. Nem mind­egy tehát, hogy ezt a pénzt miként használják fel. A közel­jövőben ezt is vizsgálják a népi ellenőr­zés munkatársai. Megvizsgálják azt is, hogy a fővárosi utak kor­szerűsítésére, felújítására és karbantartására elő­irányzott pénzt mire for­dították. A budapesti utakra ugyanis évente több mint félmilliárd fo­rintot fordít a fővárosi ta­nács. Nem közömbös te­hát, hogyan gazdálkodnak ezzel az összeggel. A gyors ütemű lakás­építés egyik sarkalatos pontja, hogy az építők megfelelően előkészített területeket kapjanak. A fővárosi népi ellenőrök tá­jékozódni akarnak arról is, hogy a területelőkészí­tés — szanálás, előközmű­­vesítés — az érvényes vá­rosrendezési tervnek, a beruházási, valamint a megvalósítási programnak megfelelően bonyolódik-e A hatósági élelmiszer­­ellenőrzések és a lakossá­gi bejelentések is arra hívták fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben — a központi intézkedések ellenére — néhány fontos élelmiszer minősége nem javult a kívánt mérték­ben, sőt egyes esetekben átmenetileg romlott. A né­pi ellenőrök tehát választ keresnek arra, hogy az élelmiszeripari üzemek­ben és a kereskedelmi vállalatoknál­ miként tör­ténik a minőségellenőrzés. Bu­L Világversenyben a Budapesti Vegyiművek A főváros IX. kerületé­ben az Illatos úton van a Budapesti Vegyiművek óriási gyártelepe. A „mű­vek” ‘■kjét vidéki gyára is — sőt most már a harma­dik is, amelyről később szólunk — ide dolgozik. Miről híres ez a „cég”? Többek között kiváló ex­porttevékenységéről. 1973- ban nem kevesebb mint 300 millió forint értékű árut küldenek külföldre. Az exporttermékek 58— 60 százaléka a szocialista országokba, legfőképpen a Szovjetunióba megy, mintegy 38—40 százalé­ka pedig a tőkés világnak. összesen 35 ország vár­ja termékeiket, többek között Ausztrália, Anglia, Ausztriával pedig egy nagy jelentőségű egyez­ményük van: növényvé­dő szerek alapanyagának előállítására. Naponta itt egy műszak alatt egymil­lió forint értékű export­áru készül. A sok-sok termék közül a legméltóbb az említés­re a hidroxil-aminszulfát. Ez a hosszú nevű termék egy vegyi segédanyag. A felhasználás folyamatában a semmitmondó, kristá­lyos anyagból más vegyi anyagot, gyógyszert vagy növényvédő szereket gyár­tanak. A Budapesti Ve­gyiművek olyan minős­­­séget nyújt, hogy „­kiver­te” a vegyiparáról híres nyugatnémeteket is a ver­senyből. Szállít a világhí­­rű CIBA svájci cégnek is. Egyébként tegnap avat­ták fel a Vegyiművek Ba­ranya megyei üzemét Hi­dason. Az új üzem 120 millióba került. Évente 150—160 millió forint ter­melése lesz, bőr és csont­hulladékot dolgoz fel. Ter­mékeinek nagy része ex­portra megy. Sz D. Sági Sándor a Budapesti Vegyiművek­ben az exportra menő hidroxilamin­­szulfátot csomagolja (Rédei Ferenc felvétele) Úszó város Szovjet mérnökök úszó város építését javasolják a Kaspi-tengeren. A Man­­gislak-félsziget partjai mentén dolgozó olajkuta­tók és olajbányászok szá­mára tervezett város húsz lakóépületből állna és húszezer embernek adna otthont. A várost a vizen úszó gyűrű alakú ponto­nokra tervezték. Az úszó város tervét a Mangislak- félsziget rendkívül mos­toha természeti éghajlati viszonyai tették indokolt­tá. Embervér gorillának A minap ment híre an­nak, hogy nyugatnémet orvosok majommájjal mentettek meg emberéle­tet és most azt jelentik Sydneyből, hogy az otta­ni állatkert 16 éves Mary nevű gorillája emberi vérplazmának, köszönheti életbenmaradását. Mary jobb lábán súlyos fekély keletkezett, amelynek el­távolítására egyetlen mód kínálkozott, az amputá­lás. Ron Strahan, az ál­latkert igazgatója kiderí­tette, hogy a gorillának éppen olyan „B” típusú vércsoportja van, mint az embereknek. Tehát a műtéthez megfelelő em­beri vérplazma használ­ható. Az operáció Stra­­hant igazolta. Három órá­val a műtét után Mary felült és vizet szürcsölt. NÉPSZAVA A magyar szakszervezetek központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII kerület Rákóczi út 54 Telefon 22*—«19 Levélcím 1964 Budapest Felelős kiadó Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál. & kézbesítőknél az Athenaeum Nyomda Felelős vezető Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 005 Épületbontás robbantással — időmegtakarítás, kapacitásnövelés A robbantástechnika ipari alkalmazása tulaj­donképpen nem újkeletű; valamikor a bányameste­rek tudománya volt, tö­meges alkalmazásával először a második világ­háború után találkoztunk, amikor robbantásokkal gyorsították a romok el­takarítását. Később — emlékezhetünk rá —­a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren alig néhány hét alatt tüntet­ték el robbantásokkal a szakemberek. A bontás a régi módszerekkel öt évig tartott volna. Az elmúlt években a lakásprogram megindulá­sakor, mint gyors mun­kamódszer — véglegesen polgárjogot kapott az épí­tőipari robbantástechnika. Az utóbbi két évben a 2-es számú Építőipari Vállalat — amely Buda­pesten a bontások, sza­nálások gazdája — a leg­több esetben csak robban­tással bont, s e módszer alkalmazásával a vállalat kapacitása megötszöröző­dött. A Józsefvárosban, a XII. kerületben, Óbudán és a XIX. kerületben több mint 100 robbantás­sal tüntették el a régi la­kótelepeket. A robbantásokat a Bá­nyászati Kutató Intézet robbantási csoportja vég­zi olyan tökéletes techni­kával, amely a környe­zetnek is teljes biztonsá­got jelent. Tavaly több mint 50 nagyobb épület­­csoport robbantása során mindössze két ablak tört be. A Vörös Csillag trak­torgyárban egy 70 méte­res kéményt egyetlen rob­bantással bontottak el, oly módon, hogy a tőle öt méterre lévő műhely­­épületben semmi kár sem keletkezett. Az épületek robbantá­sos bontását — mind tökéletesebb technikával — folytatják. Jelenleg Óbudán alkalmazzák tö­megesen e módszert. A jövő hét keddjén a La­jos utcában kerül sor egy nagyobb épület robbantá­sára,­­ 1974-ben még na­gyobb ütemben, e mód­szerrel folytatják a VIIl. kerületi régi lakótelepek szanálását, ezzel rendkí­vül sok munkaerőt és időt takarítva meg. (a. ) ­ A TIP 67 folyékony mosogatószer ragyogó tiszta ú I­ságot teremt. Nem lúgos, nem szárít, mégis köv­v­­é­nyen tisztít (X)

Next