Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-30 / 304. szám

A élet törvénye A Építésügyi és Városfejlesztési, az Igazság­ügyi, az Egészségügyi Minisztérium, az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet és sok más intéz­mény több száz szakemberének közreműködésé­vel készül a környezetvédelmi törvény tervezete. Rövidesen tehát hazánk is azon országok sorába lép, amelyekben külön törvény szabályozza az emberi környezet védelmét. Természetesen a törvény csak akkor lesz igazán hatásos, ha megfelelő anyagi-műszaki bázisra tá­maszkodhat. Az idén alakult meg a KGST kör­nyezetvédelmi tanácsa. Ennek keretében komplex kutatási programot fogadtak el, amelyből hazánk is tevékenyen kiveszi a részét. Világosan látható már az is, hogy a KGST-országokban hamarosan szakosítják a környezetet védő gépek, berende­zések gyártását. Miközben az anyagi-műszaki bázis megte­remtése biztatóan halad; mialatt nagy erővel fo­lyik a közvélemény, a szemlélet formálása, egyre sürgetőbb a környezetvédelem magasabb rendű jogi szabályozása is. Ezen a társadalmi szükségle­ten még az a tény sem változtat, hogy már szá­mos törvényt hoztunk környezetünk védelmére. (Ilyen volt például a vízügyi törvény, a termé­szetvédelmi törvény, a levegőtisztaság-védelmi, il­letve a radioaktív szennyező anyagokra, vonatkozó kormányrendelet.) A környezeti ártalmak fokozódása következ­tében ugyanis újabb és újabb részterületeket kell majd szabályozni. Külön rendelkezéseket kell majd hozni például a közterületek zajártalom el­leni védelmére, tehát arra, hogy üdülő- és pihenő­­területeken sem lehessen tetszés szerint bömböl­­tetni a táskarádiókat és feldúlni a pihenni vágyó emberek nyugalmát, vagy arra, hogy legfeljebb mekkora zajt okozhat egy üzem a környezetében. Ez ideig ugyanis még ez sincs rendezve. Erélye­sebben kell majd fellépni azok ellen is, akik nem hajlandók, megfelelő kipufogódobot felszerelni autójukra vagy motorkerékpárjukra, s persze, gondoskodni kell arról is, hogy nagyobb válasz­ték legyen az ilyen alkatrészekből az üzletekben. M­indez csak a zajártalom, és még annak is csak a közterületekre vonatkozó ága. Hány és hány részterületre kell még figyelemmel lenni, ha azt akarjuk, hogy a dolgozó embert nemcsak elviselhető, hanem kellemes természeti környezet vegye körül. S az is nyilvánvaló, hogy e sok részterület között csak a komplex környe­zetvédelmi törvény biztosíthat összhangot. Hiába hoztunk ugyanis — jónak látszó — rendelkezést a növényvédő szerek felhasználásának módjára, másrészt pedig a vizek védelmére, amint például az emlékezetes balatoni halpusztulás is jelzi, át­fogóbb intézkedések szükségesek.­­ Törvényben kell szabályozni azt is, hogy mi­lyen környezetvédelmi célokat tűzzünk magunk elé egyáltalán, és azt, hogy milyen feladatoknak adjunk elsődlegességet. Magától értetődik pél­dául, hogy ahol két ártalom összegeződik — pél­dául kén- és klórszennyeződés a Miskolc melletti vegyi üzemek környékén —, sürgősebben kell in­tézkedni, mint ott, ahol „csak” egy, és nem ve­szélyesebb ártalom fenyeget. Az sem igen lehet­­ vita tárgya, hogy ha már nem tudunk megszün­tetni minden környezeti ártalmat, arra kell össz­pontosítani erőfeszítéseink javát, hogy legalább a jelenlegi helyzet ne romolják tovább. Felelőt­lenség lenne például olyan cementgyárakat épí­teni — Vác után —, amelyek „betonsivataggá” változtatják a környéket. Ezért Beremenden és Hejőcsabán már megfelelő szűrőberendezéseket építettek, illetve építenek be. Még a miénknél jóval nagyobb országok is alapvető érdeküknek tartják, hogy összehangolják környezetvédelmi tevékenységüket­ a szomszé­daikkal. Mennyire inkább érdeke ez egy olyan kis országnak, mint hazánk,, hiszen felszíni víz­készletünk 96 százaléka külföldről ered. S tekint­ve, hogy Közép-Európa meglehetősen sűrűn la­kott, arra is nagyon ügyelni kell például, hogy egyik ország se telepítsen „útszennyező” üzemet a határa mellé. Jugoszláv szomszédainkkal például már megállapodtunk ebben, s hasonló megállapo­dás körvonalai bontakoznak ki a magyar—cseh­szlovák vegyes bizottságban is. K­örnyezetvédelmi törvényt mondunk, de akár az élet törvényének is nevezhetnénk ezt a ké­szülő jogalkotást, amelyet végleges formájá­ban legfelső törvényhozó és népképviseleti testü­letünk, az országgyűlés fogalmaz majd meg. Cél­szerű volna azonban, ha az egész társadalmat érintő, fontos törvénytervezet szövegét előzetesen megismerhetnék, megvitathatnák a közvéleményt képviselő társadalmi szervezetek, a széles nyilvá­nosság is. Már az ifjúsági törvénytervezet orszá­­­­gos vitája is bizonyította, mennyire hasznos az ilyen előzetes, nyilvános polémia. Magyar László VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1973. DECEMBER 30. VASÁRNAP 101. ÉVFOLYAM 304. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR . A MAGY SZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Három min­isátor nyilatkozata Az ipar termékszerkezetének­ korszerűsödéséről Az 1973. évi terv hang­súlyozta, s a jövő évi népgazdasági terv is fel­hívja a vállalatokat, hogy törekedjenek erőteljeseb­ben a termelés szerke­zetének javítására és a gazdaságosság növelésére. Milyen eredményeket ér­tek el vállalataink az idén, s mit terveznek 1974-re? D e kérdésre kértek választ három ipa­ri tárca vezetőjétől az MTI munkatársai. Sokból készült cipők di­vatos kivitelben, olcsón kerülhetnek a boltokba. A bútoripar a jelenlegi­nél jobban kíván alkal­mazkodni az épülő laká­sok adottságaihoz, miköz­ben egyenletesen fokozza a fényezett felületű, illet­­ve a kárpitozott bútorok előállítását.­­ 1973 az ágazat szá­mára a korábbiakat meg­haladó eredményeket ho­zott a termelés mintegy 10 százalékos növelésével, a termelékenység és a gazdaságosság fokozódá­sával. Ezt az ütemet kí­vánjuk fenntartani 1974- ben is, az ideihez hasonló dinamikával, mintegy 9 —10 százalékos termelés­­növekedéssel. Gazdaságtalan cikkek gyártása helyett nemzetközileg is versenyképes cikkeket gyártunk . Gazdasági-műszaki koncepcióink legfőbb el­ve, célja — mondotta dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter —, hogy a kohó- és gépipar korszerűbb, gazdaságosab­ban előállított termékek­kel lássa el vásárlóit, bő­vítse külföldi piacait Több éves terv végre­hajtásáról van szó, szo­ros összhangban a nép­gazdaság struktúrájának átalakulásával, a kiemelt fejlesztési programokkal, a nemzetközi integráció­val.­­ Az utóbbi két évben mintegy 6 milliárd forint értékű gazdaságtalan ter­mék gyártása szűnt meg, s újabb nemzetközileg is versenyképes cikkek ke­rrettek­ forgalomba. Gép­iparunk három évvel ez­előtti termékeinek ma már csak egyharmadát gyártja.­­ Nagyrészt a termék­struktúra korszerűsödésé­nek köszönhető, hogy a kohó- és gépipari válla­latok nyeresége idén kö­rülbelül 15 százalékkal, több mint 2 milliárd fo­rinttal nagyobb a tava­lyinál, s ennek megfele­lően a részesedési alap is emelkedett.­­ Természetesen nem csupán az alágazatok kö­zötti arányok javítását, hanem a vállalatokon be­lüli struktúraváltozást is szorgalmazzuk. Leggazda­ságosabban dolgozó üze­meink is sok olyan ter­méket gyártanak ma még, amelyeknek hazai értékesítése vagy export­ja nem vagy nem elég­gé kifizetődő. Minden szinten elengedhetetlen tehát a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítése. Jobban kell alkalmazkodni a hazai és a külföldi piac változó igényeihez — Az idén a gyárt­mánystruktúra változásai­ban határozottabban ér­vényesült a törekvés: jobban alkalmazkodni a hazai és a külföldi piac változó igényeihez — mondotta Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. — A textiliparban a techno­lógia és az alapanyag­­összetétel korszerűsítése jellemzi a változásokat; növekedett a kötött-hur­kolt eljárással és a nem szőtt technológiával elő­állított termékek aránya. Bár napjainkban kissé visszatér — gyakran új, nemesített formájában — a természetes szál divat­ja, a tervidőszak végére a mesterséges szál adja az összes s­zálasany­agol­ 40 százalékát.­­ A papíriparban a beruházások — a Lába­t­­lani Vékonypapírgyár, a Nyíregyházi Hullámdo­boz- és Zsákgyár — üzembelépése nyomán fo­kozódott az új, értéke­sebb termékek kibocsátá­sa. A nyomdaipar első­sorban­ a könyvgyártást fokozta, s a gyártmány­összetétel itt ugyancsak a magasabb technológiai színvonal irányába toló­dott el.­­ Most, amikor a vi­lágpiacon rohamosan emelkednek a bőrárak, az állam nagy összegű tá­mogatással teszi lehető­vé, hogy a drágulás hatá­sát ne kelljen átháríta­nunk a vásárlókra. Éppen ezért sokat jelent a mű­bőrök nagyobb arányú cipőipari feldolgozása, így a bőrhelyettesítő anya-A szuezi fronton jelen­leg ismét „komoly fe­szültség” uralkodik — írja az Al Ahram című félhivatalos kairói napi­lap szombati számában. Az izraeli és egyiptomi csapatok közötti napon­kénti összetűzések egyre erősebbé válnak, és mind­két részről nehézfegyve­reket, páncélosokat és páncéltörő fegyvereket vetnek be. Az izraeli ve­zetés — írja a lap — valójában nem a békére­­törekszik, hanem ehelyett egy „újabb robbanáson” fáradozik. Mint az Al- Gumhurija című kairói lap írja: növekszik egy, új háború veszélye, de a fe­lelősség ezért Izraelt ter­heli. Ha arra a következ­tetésre jutunk, hogy az ellenség akadályozza a válság igazságos megoldá­sát, nincs más választá­sunk, mint olyan eszkö­zökhöz folyamodni, ame­lyek az izraelieket manő­vereik feladására készte­tik. Ezeket az eszközöket jelenti a harc újbóli fel­vétele egészen addig, ameddig Izrael visszavo­nulásra kényszerült a megszállt területekről. Az egyiptomi légierő szombaton lelőtt egy piló­ta nélküli izraeli felderítő repülőgépet, amely meg­sértette Egyiptom légite­rét és felderítéseket vég­zett a Szuezi-csatorna déli szektora felett — kö­zölte egy egyiptomi ka­tonai szóvivő. Az egyip­­tomi légierő pénteken ugyancsak megsemmisí­tett egy izraeli katonai repülőgépet, amely szin­tén megsértette az ország légiterét Iszmail Fahmi egyipto­mi külügyminiszter — mint a kairói rádió kö­zölte — szombaton tájé­koztatta Szadat elnököt a genfi konferencia eddigi menetéről, és genfi tar­tózkodása alatti tárgyalá­sairól. Az egyiptomi kül­ügyminiszter csütörtökön tért vissza Kairóba. Mint Becz Sándor, az MTI kairói tudósítója je­lenti, az Al Ahram érte­sülése szerint folytatód­nak az erőfeszítések an­nak érdekében, hogy Szí­ria és a Palesztinai nép képviselői is belekapcso­lódjanak a genfi békeér­tekezlet munkájába, Egyiptom a béketárgya­lások megnyitása óta is kiterjedt konzultációkat folytat ,az arab államok­kal az arab szolidaritás erősítése végett. Kairói jól értesült körök, köztük az Al Ahram je­lentik, hogy Egyiptom hamarosan, még a genfi békeértekezlet második szakaszának megkezdése előtt — széles körű diplo­máciai tevékenységbe fog az arab, európai, latin­­amerikai és iszlám orszá­gokban. A közel-keleti válság megoldásával kap­csolatos álláspontját Egyiptom magas szintű kölcsönös látogatások so­rán kívánja ismertetni és tisztázni, így egyebek kö­­zött szándékában áll meg­vitatni a Vatikánnal Iz­rael hajthatatlan maga­tartását Jeruzsálem meg­szállt részének visszaadása (Folytatás a 2. oldalon) Az Al Ahram jelentése szerint ismét feszült a helyzet a szuezi fronton Izraeli gépeket lőtt le az egyiptomi légvédelem A kis földalatti út végállomása a Kacsófő Pongrác úton. Tudósításunk a VI. ol­­dalon. (Rédei Ferenc felvétele) Tennivalók a családokért ...... 3 Több és szebb kárpitozott bútor * 3 A televízió ízlésre és kultúrára nevelje a munkásokat 5 Pályaválasztási program................ 12 430 gazdaságos, korszerű termék és termékcsoport gyártása kezdődött meg — A gazdaságtalan, ter­melés visszaszorítására, a gazdaságosabb termék­­szerkezet kialakítására az elmúlt években több in­tézkedés történt a ne­hézipari ágazatban — mondotta dr. Szekér Gyula nehézipari minisz­ter.— Egyebek között fel­szólítottuk a vállalatokat, hogy termékszerkezetük felülvizsgálatára és a gaz­daságosság fokozására in­tézkedési terveket készít­­senek. — A felülvizsgálat alap­ján megállapíthattuk, hogy a termékek 1,5 szá­zaléka minősíthető vesz­teségesnek. A gazdasá­gosság növelésére a válla­latok részletes intézke­dési terveket készítettek, amelyek főként a gyár­tástechnológiák felülvizs­gálatát, korszerűsítését, s ennek révén az élőmun­ka hatékonyságának nö­velését irányozták elő. A teendők között szerepelt az import-anyagfelhasz­nálás átterelése a tőkés behozatalról a baráti or­szágok szállításaira.­­ A vállalati javasla­tokat a minisztérium fe­lülvizsgálta. Kellő mérle­gelés után hozzájárult egyes termékek gyártásá­nak leállításához, azzal a feltétellel, hogy a bél­és külkereskedelmi szer­vek segítségével az igé­nyek kielégítését az adott termékekből feltétlenül biztosítani kell. Így az utóbbi években 162 vesz­teséges termék vagy ter­mékcsoport előállítását szüntettük meg és 430 gazdaságos, korszerű ter­mék, illetve termékcso­port gyártását kezdtük meg.­­ Az eddig megtett intézkedések gazdaságos­ságjavító hatását külö­nösen szemléltetően mu­tatja, hogy 1968—1972. között a nehézipar árbe­­vétele 42,7, s ugyanakkor a mérleg szerinti nyere­ség 70,2 százalékkal emel­kedett. Ítélet a spanyol szakszervezeti vezetők ügyében A madridi bíróság szom­baton 12-től 20 évig ter­jedő börtönbüntetésre ítélte Marcelino Camacho spanyol szakszervezeti ve­zetőt és 9 társát, a betil­tott munkásbizottság ve­zetőit. A december 20-án kezdődött politikai per az ügy kapcsán letartózta­tottak száma után az „1001” elnevezést kapta. A Franco-rezsim ható­ságai által koholt vádak szerint az elítéltek „ille­gális összejöveteleket tar­tottak” és „tiltott szer­vezkedést folytattak”. A szovjet dolgozókat mélységesen felháborítot­ta a spanyol szakszerve­zeti vezetők elleni önkény újabb megnyilvánulása. A Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa nyi­latkozatot adott ki, s eb­ben a szovjet szakszerve­­zeti tagok millióinak ne­vében határozottan elítéli a tíz spanyol szakszerve­zeti aktivista ellen hozott szégyenletes bírósági íté­letet. Követeli, hogy ha­ladéktalanul bocsássák szabadon Marcelino Ca­­machót, a spanyol mun­kásmozgalom vezetőjét és társait, és szüntessék meg a demokraták elleni meg­torlást. A Franciaországban te­vékenykedő baszk szepa­ratista szervezet, az ETA négy tagja Bordeaux kö­zelében egy titkos sajtó­konferencián magára vál­lalta a Luis Car­retro Blanco miniszterelnök el­len december 20-án vég­rehajtott merényletet. Franco tábornok szom­baton Carlos Arias Na­varro jelenlegi belügymi­nisztert nevezte ki a meggyilkolt Luis Carrera Blanco utódjául, Spanyol­­ország miniszterelnökével.

Next