Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)

1973-12-05 / 284. szám

197­3. december 5. Magyar pártm­unkásküldöttség utazott Varsóba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására kedden dr. Móna Gyulá­nak, a KB osztályvezető­helyettesének vezetésével Varsóba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Csendes La­jos, a KB osztályvezető­helyettese búcsúztatta. Je­len volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségé­nek követtanácsosa. (MTI) Sajtótájékoztató a KNDK budapesti nagykövetségén A koreai kérdésnek az ENSZ 28. közgyűlésén történt megvitatásáról kedden sajtótájékoztatót tartottak a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövet­ségén. Pak Gjong Szun rendkívüli és meghatal­mazott nagykövet rámu­tatott: először történt meg, az ENSZ fórumán, hogy ezt a kérdést a ko­reai nép igazi képviselő­jének, a KNDK delegátu­sának részvételével vi­tatták meg. Olyan ered­mény ez, amelyet a ko­reai nép, a Korea békés egyesítéséért folytatott harcot aktívan támogató testvéri szocialista orszá­gok és a világ békesze­rető népeinek közös erő­feszítése révén értük el A nagykövet köszönetet mondott a szocialista or­szágok — köztük Magyar­­ország — és a független­ségüket újonnan elnyert országok delegátusainak aktív támogatásáért, amelyben az ENSZ-köz­­gyűlés 28. ülésén a KNDK álláspontját része­sítették. ­ Kádár János levele­ Saarinenhez Kádár János, a Magyar­­ Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben kö­szöntötte Aarne Saarinent, a Finn Kommunista Párt elnökét 60. születésnapja alkalmából. (MTI) IS­MÍI A MN­JÉT A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság „A haza egyesítéséért küzdő demokratikus egység­frontjának négytagú küldöttsége — Cso Csüng Gyük, az egységfront el­nökségi tagja, a társada­lomtudományi akadémia elnökének vezetésével — kedden Dunaújvárosba lá­togatott. Dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhe­lyettes kedden Daccába utazott a Banglades Népi Köztársasággal érvényben levő kompenzációs meg­állapodás keretében az 1974—1975. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyv, va­lamint egy műszaki-tudo­mányos együttműködési megállapodás aláírására. A bangladesi tárgyalások befejezése után dr. Szalai Béla Új-Delhibe utazik. Tudományos szippantások a levegőből Számítógép tüdőnk, egészségünk védelmében Készül az első országos levegőtérkép — Kéndioxid 26 állomás — Automaták figyelik a szennyezettséget Az Országos Közegész­ségügyi Intézet 1974. ja­nuár 1-től nagyszabású levegőszennyezettségi vizsgálatsorozatot indít. — Mi tette szükségessé az egész országra kiterje­dő vizsgálat megszervezé­sét? — kérdeztük dr. Sá­ringer Magdolnát, az OKI levegőhigiénés osztályá­nak vezetőjét. — A levegő minőségé­nek romlása, ha pillanat­nyilag nem is, de huza­mosabb idő alatt a lakos­ság egészségi állapotában okozhat károkat, vagy legalábbis elősegítheti kü­lönböző megbetegedések gyakoribbá válását. A vizsgálatsorozatot tehát elsősorban a lakosság egészségvédelmének érde­kében végezzük el.­­ A legfőbb szennyező források a tüzelés, az ipa­ri termelés és a közleke­dés. A legtöbb gondot még ma is a sok helyütt al­kalmazott széntüzelés je­lenti. Következményeként nagy mennyiségű ártal­mas hatású por és kén­dioxid kerül a levegőbe. Sajnos, az olajfűtés is juttat kéndioxidot a leve­gőbe. A városi fűtésre a legideálisabb a földgáz, mint a legtisztább, legke­vésbé szennyező tüzelő­anyag. Az ipari termelés­ben az erőművek, kohók, vegyi üzemek, cement­gyárak, kőolajfinomítók veszélyeztetik az ország levegőjének tisztaságát. Jelenleg az északi iparvi­déken, Borsodban és Észak-Dunántúlon a leg­súlyosabb a helyzet. Eze­ken a területeken már egyenletes szennyezési zó­na alakult ki. Budapest, Miskolc, Pécs, Tatabánya és Várpalota vezeti a szennyeződési listát. A közlekedés is igen sok bajt okoz, főleg Budapesten, a forgalmas csomópontokon és útkereszteződésekben. A belsőégésű motorokból a levegőbe került policik­­likus szénhidrogének, mint megállapították, rák­keltő hatásúak. — Hogyan működik majd a mérőhálózat? — Ilyen rendszeres, fo­lyamatos vizsgálatsoroza­tot most fogunk először végezni. A méréseket az OKI irányításával a Kö­­JÁL-állomások bonyolít­ják. Az ország 26 városá­ban 428 mérőállomás tele­pítését tervezzük. Kiala­kítunk hét regionális köz­pontot. Az első ütemben Komárom, Veszprém, Ba­ranya, Borsod megye és Budapest, majd később Hajdú-Bihar megye és Szeged is kap regionális állomást. Ezek az állomá­sok a környező vidékeken is elvégzik a munkát, s így gyakorlatilag a háló­zat az egész országban működni fog. Eddig a le­vegőtisztaság-védelmi alapból 19 millió forint tá­mogatást kaptunk, ame­lyet műszerek beszerzésé­re és szakemberképzésre fordítottunk. A kéndioxid és szénmonoxid-mérő ké­szülékeket, eddig tizenhá­rom darabot, külföldről rendeltük meg. A hazai ipar pedig 250 automata mintavevőt fog gyártani szántunkra. A munkát egyelőre kísérleti jelleggel indítjuk meg. A rendsze­res hálózat 1975-től szol­gáltatja az adatokat. A mérési eredményeket szá­mítógéppel dolgozzuk majd fel, mérjük a levegő kéndioxid-, szénmonoxid-, por-, koromtartalmát. A központi adatbankba ke­rült eredményeket a ké­sőbbiekben az Építésügyi és Városfejlesztési, vala­mint az Egészségügyi Mi­nisztérium használja majd fel. Tabák Anna Befejezés előtt a kis földalatti korszerűsítése Elkészült a millenniumi földalatti vasút felújított és a Mexikói útig meghosszab­bított szakasza. December 1-jén, a szakemberek műszaki felülvizsgálata után meg­kezdődött a próbajárat. A pályán már az új szerelvények közlekednek, és még ebben az évben átadják a forgalomnak a korszerűsített kis földalattit (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) NÉPSZAVA (Trádió" mellett") X m­unkások Két üzemben jártak, a gazdaságpolitikai rovat munkatársai, két egymás­tól sok mindenben külön­böző üzemben — egy ipar­ágon belül ilyeneket talál­ni éppen elég nehéz lehe­­­­tett. De sikerült, és a „jó” meg a „rossz” példákat ügyes vágásokkal illesz­tette egymás mellé a szer­kesztő, Gerencsér Ferenc. Szinte nem is volt szükség a riporteri magyarázatok­ra, a két üzemben dolgozó munkások maguk mond­ták el nyíltan és őszintén a véleményüket. Csepelen, ahol a riporter a megbe­csült, hűséges munkások munka- és életkörülmé­nyeit ismertette, bizonyá­ra már nem újdonság a normában dolgozók szá­mára is rendszeresített ha­vi bér, amely februárban is annyi, mint a leghosz­­szabb naptári hónapban. Kőbányán viszont a szo­katlanul nagy százalékú normarendezés olyan han­gulatot keltett, amelyben csak az erőteljesen, a munkások igazának tuda­tában fellépő szakszerve­zet tudott rendet teremte­ni. Pedig az kiderült, hogy mi­ndkét helyen nagy oda­adással, szakmájuk iránti szeretettel, ugyanúgy dol­goztak a munkások, mint korábban. A két gyári kollektíva közérzetét — az egyikben az izgatott­ságot, a másikban a nyu­godtságot­­ szinte mű­szerekkel mérhető pontos­sággal közvetítette a ri­porteri magnetofon. Gácsi Sándor és Szabó Imre ki­tűnő munkát végzett, cél­ratörő, egyenes kérdéseik­kel meg tudták nyerni ri­portalanyaik bizalmát. A műsor a két szembeállí­tott gyár példájával oko­san érvelt, jól politizált. Üdvözlet az olvasónak Hagyománya van már az ilyen könyvvásári mű­soroknak. Játék is, vetél­kedő is, s legfőképpen jól válogatott szemelvények­kel ízelítő­ bemutató az ajánlott könyvekből. Te­kintettel az idei, téli könyvvásár nagy termésé­re, három műsor is tájé­koztatja majd az érdeklő­dőket. Az irodalmi rejt­vényműsor zsűrije és mű­sorvezetője elsőnek Mar­­tonvásárt kereste fel, ahol a Széchenyi Istvánról el­nevezett klub — túlzás nélkül mondhatjuk­­ — egyre inkább országos fi­gyelmet is kelt sokágú művelődési munkájával. A jól felkészült hallgató­ság számára talán túlsá­gosan is könnyű volt egyik-másik kérdés, de hát ez nem is számít, az a lényeg, hogy a műsor szórakoztató volt, és jó irodalmat adott. Rapcsá­­nyi László­ műsorvezető, a Simon István elnökletével működő zsűri, Balázs Já­nos rendező és Dorogi Zsigmond szerkesztő kö­zös munkáiénak csak ilyen értő közegben lehe­tett meg a sikere. Kiáltvány Karinthy Frigyes hábo­rúellenes műveiből szer­kesztette meg a Karinthy­­színped V. részének anya­gát Kaposy Miklós. A té­mához illő komolyabb hang a színészeket is el­­mélyült munkára késztet­te. A siiTvos mondanivalót hordozó írások e°v rés^o a ¡3T4^o»3,«»veb előtt bizonyára kevéssé ismert, mely a műsor anyafiának pondos válog'vá­rt méltán kelthetetett feltűnést ez­úttal is. Kiss Manyi kabar­észerepeiből Már múzeuma is van a rádió kabarészínházának, mégpedig igen vidám és­ derűs volt most a múzeu­mi séta: Kiss Manyi ka­barészerepeiből csakis ilyen hangulatos műsor kerekedhetett. A kicsit nosztalgikus összekötőszö­­veg főleg a fiatalabb ge­nerációknak szólt, akik a „Jaj, de jó a habos süte­mény” idején még sehol sem voltak, a számok azonban minden nemze­déknek sokat nyújtottak. Kiss Manyi lényegét, egy nagyszerű színésznő igazi valóját mutatták meg. Háry Márta * .Álomgyár 9*—mostoha kivitelben X­­­lámlátogatás a díszletgyárban A Színházak Központi Műtermeinek régi épülete Budepesten a Csokonai utcában van. A színházak nézőterén ülők nem is tudják, hogy az eléjük tá­ruló színpadkép e falak között készült. Az épületet még Ybl Miklós építette 1874-ben, jövőre lesz 109 éves. A régi Nemzeti Szín­ház műhelyháza volt. A mai napig itt találha­tó az a víztorony is, amely a régi Nemzeti Színház hidraulikus emelőgépeze­tét mozgatta, és itt talál­hatók az új Nemzeti Szín­ház „Ittfelejtett” részlegei: a mosoda, a női varroda. De itt készült egyebek között a Hegedűs a ház­tetőn és a Revizor több szintű díszletrendszere is. A vállalatot 1951-ben alapították, és átmeneti jelleggel helyezték ide. 72-en dolgoznak itt, dísz­letfestők, asztalosok, laka­tosok, szobrászok, az ad­minisztráció és a vezető­ség. Immár 22 éve „átme­neti” jelleggel. Évente 70—80 színdarab díszleteit készítik, ugyancsak itt ké­szülnek a Fővárosi Nagy­cirkusz és a Színház- és Filmművészeti Főiskola díszletei. (Csak az Állami Operaház rendelkezik sa­ját díszletműhellyel.) Az épület földszintjén helyezkedik el a kis és a nagy műterem. Sajnos, csak a nagy teremnek van műterem formája, a má­sik nem csak a nevében, hanem valóban kicsi és zsúfolt. Az első és máso­dik emeleten helyezked­nek el az irodák, raktá­rak, vendégműhelyek, a legfelső emeleten a festő­terem és a szobrászmű­hely. A festőterem is hal­latlanul kicsi, egy színpa­di alapszőnyeg megfesté­sét csak több részletben tudják elvégezni. (Decem­berben hét új bemutatót tartanak a főváros szín­házai !) Egy díszletnek a felüle­te 60—1200 négyzetméter. Évente 30 ezer méter dísz­letfelületet készítenek itt, és elkészítik a művekhez szükséges szobrokat és más kellékeket is. A ter­vező művészek elképzelé­seiben a legszélsőségesebb megoldások szerepelnek. Van hagyományosan fes­tett, van rézből, vasból, van műanyag szeparátor­lemezből készült díszlet. Évente 220 köbméter fát, 8 ezer négyzetméter dísz­letvásznat, 2 és fél tonna szeget, 2 tonna enyvet, 2 és fél tonna gipszet hasz­nálnak fel. Speciális területe ez az alkalmazott művészetnek. A fiatal munkásgárdából többen elvégezték a Kép­zőművészeti Főiskolát, il­letve a képzőművészeti gimnáziumot. A színpadi képzőművészetet a mindig alakuló, fejlődő élőhöz próbálták formálni. Egyes színpadképek valóban megérdemlk a képzőmű­vészeti alkotás nevet — szépségük az itt dolgozók tudását és ízlését is di­cs­éri. Sajnos, a munkakörül­mények nem olyanok, amilyenek a naiv igényű munkához szükségesek volnának. Teljesen hiány­zik az állító színpad, hogy a dim­ereket már itt ösz­­szeállíthassák, hiányzanak a nagyobb helyiségek. A tér­­­es­zk­ed­és megol­­dás­a vár. Több értképes elképzelés forog már köz­kézen ezzel kapcsolatban évek óta — nagyon ideje vo’na reali­zá’ni va’ame­lyiket, az itt do’'0zött py­­déke mellett sz’nházmű­­vészetünk el“mi érdeke fűződik h/v’zé. Szekeres Dénes Téli vásár a Könyváruházban A november közepén kezdődött téli könyvvá­sár, amely minden koráb­bi évet felülmúlva, 155 új kiadványt ígért a vá­sárlóknak, most érkezett félidejéhez. Egy ilyen vá­sár, tekintve, hogy külön­leges áruról,­­ könyvről van szó, nemcsak keres­kedelmi, hanem ismeret­­terjesztő, kultúrpolitikai esemény is. Az idei új könyvek többsége jól szol­gálja ezt a célt, sok kö­zöttük a fajsúlyos szép­­irodalmi és jól megírt is­meretterjesztő mű. A téli könyvvásárról a budapesti — s ez ideig az országban egyetlen — Könyváruház adataival mondunk most el néhány dolgot. Nemcsak a fővá­rosból, hanem az ország számos részéből járnak ide könyvekért, itt műkö­dik a rádióhallgatók ba­ráti köre, magyar és ide­gen nyelvű könyveken kí­­vül folyóiratokat, hang­lemezeket is árusítanak, de az ország bármely te­lepülésére, sőt külföldre is vállalják könyvek kül­dését. Kicsiben tehát mindaz megmutatkozik, ami általában jellemző a hazai könyvterjesztésre. Külön aktualitása: a Könyváruház négy esz­tendővel ezelőtt, egész pontosan 1969. december 4-én, az akkori téli könyv­vásár idején nyílt meg. A forgalma 1969 de­cemberében 2 millió 920 ezer forint volt, a múlt év azonos hónapjában pe­dig már 4 millió 650 ezer. Jól mutatja ez a két adat a könyv iránti érdeklődés növekedését. Hanglemez­ből 1970-ben 1 millió 440 ezer forint értékűt adott el, 1972-ben már 2 millió 990 ezer forintnyit. A két idő­szak között tették a bolt­ban önkiszolgálóvá a le­mezvásárlást is, ezért ezek az adatok — más boltok­ból is hasonlókat isme­rünk — az önkiszolgáló forma közkedveltté válá­sát is mutatják. A múlt évi téli könyv­vásáron közvéleményku­tatást végeztek Budapes­ten, s megállapították, hogy a vásárlók között korábban soha nem ta­pasztalható arányban vol­tak munkások. Növekedett a fiatal könyvvásárlók száma is. Hamarosan a hiányzó könyvek listájá­ra került akkor Petőfi verseskötete. Azóta nagy­ páldányszámban megje­lentették újra. Ugyancsak idő előtt elfogyott A bib­lia világa című kiadvány. Ebből is újabb kiadás je­lent meg. Ezeknek az előzményeknek az isme­retében kerestük meg Bú­csák Gábort, a Könyv­áruház igazgatóját, hogy a mostani téli könyvvá­sárnak a már félidőben is látható jellemzőiről érdeklődjünk. Röviden összefoglalva, a követke­zőket mondta. — A jelek szerint az áru­ház forgalma ebben az év­ben mintegy 4 millióval több lesz a tavalyinál, eléri összesen a 25 milliót. Ál­talában jellemző, hogy­­ egyre többen vásárolják a szép kiállításban meg­jelenő, gazdag tartalmú könyveket, még ha a szebb kötés miatt azok többe is kerülnek. Fel­tűnő a könyvvásárló fia­talok számának további rohamos — egyben ör­vendetes — növekedése. Mely könyvek fogynak legjobban? Csak példákat lehet mondani, mert ál­talában mindent keres­nek, „elfekvő” könyv nincs. Elfogyott már az áruházban a Gross Arnold mappa. Jól fogy az Ég­tájak 1973 című világiro­dalmi prózai antológia. Karinthy Ferenc Leány­falu és vidéke című kö­tete, Franz Kafka minden eddiginél teljesebb elbe­szélésgyűjteménye, Végh Antal Északi utakon cí­mű kötete. Keresett a Fiúk évkönyve, illetve a Lá­nyok évkönyve. Az isme­retterjesztő művek közül sokan kérik a második kiadásban megjelent Ma­gyarország története ké­pekben című kötetet, Ju­hász Előd Bernstein story című munkáját, Siegfried Borris A világ nagy ze­nekarai című könyvét. És a téli könyvásárra megjelenő 155 újdonság közül még nincs mind a boltokban. Néhány újabb kötettel a vásár második félidejében is találkozhat­nak még az irodalom ked­velői Mátyás István ­ Változatos szüneidei programokkal várják az általános és középiskolás tanulókat a budapesti mű­velődési házak. A pester­zsébeti Csiliben, a kisisko­lások részére „Varázshe­gedű” címmel mesejátékot mutatnak be a kecskemé­ti Katona József Színház művészei. A művelődési ház könyvtárában mese­­dalelőttöt rendeznek két alkalommal, közben me­­sefilmeket és diafilmeket vetítenek a gyerekeknek. A középiskolásoknak kü­lön filmprogramok is lesz­nek. A XIV. kerületi Danu­via-gyár Gorkij Művelő­dési Központjában sokféle műsor mellett, a környe­ző iskolák tanulóinak ki­rándulást rendeznek a bu­dai hegyekbe. Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Ház­ban szűködő ifjú orosz nyelvbarátok klubjában a gyerekek orosz hangleme­zeket hallgatnak, filmeket néznek, mesekönyveket és képeslapokat olvasnak, népdalokat tanulnak, ve­télkedőkön vesznek részt. Játékos közlekedési okta­táson megismerkedhetnek a közlekedési szabályok­kal. Szünidei műsorok a fővárosi művelődési házakban HORIZONT — Kis Jankó Bori, a hí­res mezőkövesdi hímző­­asszony emlékére a Bor­sod megyei Tanács tizen­egyedszer hirdette meg pályázatát 1974-re. Több díjat adnak ki a koráb­biaknál, a Szakszerv­ezetek Borsod megyei Tanácsa és Mezőkövesd város taná­csa is díjat alapított. — Miskolc sáros irodal­mi díját Papp Lajos köl­tő, zenei díját Mura Péter karmester vette át a Mis­kolci Szimfonikus Zene­kar nevében. — Móricz Zsigmond em­léktáblát avattak fel a Kaposvár-Dénesmajorban működő, az író nevét vi­selő mezőgazdasági szak­­középiskolában. — Nagy sikerrel műkö­dik Győrött a TIT Győr- Sopron megyei szervezete által két hónappal ezelőtt létrehozott pszichológiai segélyszolgálat. Telefonon és személyesen egyaránt mind többen és többen kérnek tanácsot

Next