Népszava, 1973. december (101. évfolyam, 281–305. sz.)
1973-12-05 / 284. szám
1973. december 5. Magyar pártmunkásküldöttség utazott Varsóba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden dr. Móna Gyulának, a KB osztályvezetőhelyettesének vezetésével Varsóba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Csendes Lajos, a KB osztályvezetőhelyettese búcsúztatta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa. (MTI) Sajtótájékoztató a KNDK budapesti nagykövetségén A koreai kérdésnek az ENSZ 28. közgyűlésén történt megvitatásáról kedden sajtótájékoztatót tartottak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén. Pak Gjong Szun rendkívüli és meghatalmazott nagykövet rámutatott: először történt meg, az ENSZ fórumán, hogy ezt a kérdést a koreai nép igazi képviselőjének, a KNDK delegátusának részvételével vitatták meg. Olyan eredmény ez, amelyet a koreai nép, a Korea békés egyesítéséért folytatott harcot aktívan támogató testvéri szocialista országok és a világ békeszerető népeinek közös erőfeszítése révén értük el A nagykövet köszönetet mondott a szocialista országok — köztük Magyarország — és a függetlenségüket újonnan elnyert országok delegátusainak aktív támogatásáért, amelyben az ENSZ-közgyűlés 28. ülésén a KNDK álláspontját részesítették. Kádár János levele Saarinenhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Aarne Saarinent, a Finn Kommunista Párt elnökét 60. születésnapja alkalmából. (MTI) ISMÍI A MNJÉT A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság „A haza egyesítéséért küzdő demokratikus egységfrontjának négytagú küldöttsége — Cso Csüng Gyük, az egységfront elnökségi tagja, a társadalomtudományi akadémia elnökének vezetésével — kedden Dunaújvárosba látogatott. Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes kedden Daccába utazott a Banglades Népi Köztársasággal érvényben levő kompenzációs megállapodás keretében az 1974—1975. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv, valamint egy műszaki-tudományos együttműködési megállapodás aláírására. A bangladesi tárgyalások befejezése után dr. Szalai Béla Új-Delhibe utazik. Tudományos szippantások a levegőből Számítógép tüdőnk, egészségünk védelmében Készül az első országos levegőtérkép — Kéndioxid 26 állomás — Automaták figyelik a szennyezettséget Az Országos Közegészségügyi Intézet 1974. január 1-től nagyszabású levegőszennyezettségi vizsgálatsorozatot indít. — Mi tette szükségessé az egész országra kiterjedő vizsgálat megszervezését? — kérdeztük dr. Sáringer Magdolnát, az OKI levegőhigiénés osztályának vezetőjét. — A levegő minőségének romlása, ha pillanatnyilag nem is, de huzamosabb idő alatt a lakosság egészségi állapotában okozhat károkat, vagy legalábbis elősegítheti különböző megbetegedések gyakoribbá válását. A vizsgálatsorozatot tehát elsősorban a lakosság egészségvédelmének érdekében végezzük el. A legfőbb szennyező források a tüzelés, az ipari termelés és a közlekedés. A legtöbb gondot még ma is a sok helyütt alkalmazott széntüzelés jelenti. Következményeként nagy mennyiségű ártalmas hatású por és kéndioxid kerül a levegőbe. Sajnos, az olajfűtés is juttat kéndioxidot a levegőbe. A városi fűtésre a legideálisabb a földgáz, mint a legtisztább, legkevésbé szennyező tüzelőanyag. Az ipari termelésben az erőművek, kohók, vegyi üzemek, cementgyárak, kőolajfinomítók veszélyeztetik az ország levegőjének tisztaságát. Jelenleg az északi iparvidéken, Borsodban és Észak-Dunántúlon a legsúlyosabb a helyzet. Ezeken a területeken már egyenletes szennyezési zóna alakult ki. Budapest, Miskolc, Pécs, Tatabánya és Várpalota vezeti a szennyeződési listát. A közlekedés is igen sok bajt okoz, főleg Budapesten, a forgalmas csomópontokon és útkereszteződésekben. A belsőégésű motorokból a levegőbe került policiklikus szénhidrogének, mint megállapították, rákkeltő hatásúak. — Hogyan működik majd a mérőhálózat? — Ilyen rendszeres, folyamatos vizsgálatsorozatot most fogunk először végezni. A méréseket az OKI irányításával a KöJÁL-állomások bonyolítják. Az ország 26 városában 428 mérőállomás telepítését tervezzük. Kialakítunk hét regionális központot. Az első ütemben Komárom, Veszprém, Baranya, Borsod megye és Budapest, majd később Hajdú-Bihar megye és Szeged is kap regionális állomást. Ezek az állomások a környező vidékeken is elvégzik a munkát, s így gyakorlatilag a hálózat az egész országban működni fog. Eddig a levegőtisztaság-védelmi alapból 19 millió forint támogatást kaptunk, amelyet műszerek beszerzésére és szakemberképzésre fordítottunk. A kéndioxid és szénmonoxid-mérő készülékeket, eddig tizenhárom darabot, külföldről rendeltük meg. A hazai ipar pedig 250 automata mintavevőt fog gyártani szántunkra. A munkát egyelőre kísérleti jelleggel indítjuk meg. A rendszeres hálózat 1975-től szolgáltatja az adatokat. A mérési eredményeket számítógéppel dolgozzuk majd fel, mérjük a levegő kéndioxid-, szénmonoxid-, por-, koromtartalmát. A központi adatbankba került eredményeket a későbbiekben az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint az Egészségügyi Minisztérium használja majd fel. Tabák Anna Befejezés előtt a kis földalatti korszerűsítése Elkészült a millenniumi földalatti vasút felújított és a Mexikói útig meghosszabbított szakasza. December 1-jén, a szakemberek műszaki felülvizsgálata után megkezdődött a próbajárat. A pályán már az új szerelvények közlekednek, és még ebben az évben átadják a forgalomnak a korszerűsített kis földalattit (MTI Fotó : Bajkor József felvétele) NÉPSZAVA (Trádió" mellett") X munkások Két üzemben jártak, a gazdaságpolitikai rovat munkatársai, két egymástól sok mindenben különböző üzemben — egy iparágon belül ilyeneket találni éppen elég nehéz lehetett. De sikerült, és a „jó” meg a „rossz” példákat ügyes vágásokkal illesztette egymás mellé a szerkesztő, Gerencsér Ferenc. Szinte nem is volt szükség a riporteri magyarázatokra, a két üzemben dolgozó munkások maguk mondták el nyíltan és őszintén a véleményüket. Csepelen, ahol a riporter a megbecsült, hűséges munkások munka- és életkörülményeit ismertette, bizonyára már nem újdonság a normában dolgozók számára is rendszeresített havi bér, amely februárban is annyi, mint a leghoszszabb naptári hónapban. Kőbányán viszont a szokatlanul nagy százalékú normarendezés olyan hangulatot keltett, amelyben csak az erőteljesen, a munkások igazának tudatában fellépő szakszervezet tudott rendet teremteni. Pedig az kiderült, hogy mindkét helyen nagy odaadással, szakmájuk iránti szeretettel, ugyanúgy dolgoztak a munkások, mint korábban. A két gyári kollektíva közérzetét — az egyikben az izgatottságot, a másikban a nyugodtságot szinte műszerekkel mérhető pontossággal közvetítette a riporteri magnetofon. Gácsi Sándor és Szabó Imre kitűnő munkát végzett, célratörő, egyenes kérdéseikkel meg tudták nyerni riportalanyaik bizalmát. A műsor a két szembeállított gyár példájával okosan érvelt, jól politizált. Üdvözlet az olvasónak Hagyománya van már az ilyen könyvvásári műsoroknak. Játék is, vetélkedő is, s legfőképpen jól válogatott szemelvényekkel ízelítő bemutató az ajánlott könyvekből. Tekintettel az idei, téli könyvvásár nagy termésére, három műsor is tájékoztatja majd az érdeklődőket. Az irodalmi rejtvényműsor zsűrije és műsorvezetője elsőnek Martonvásárt kereste fel, ahol a Széchenyi Istvánról elnevezett klub — túlzás nélkül mondhatjuk — egyre inkább országos figyelmet is kelt sokágú művelődési munkájával. A jól felkészült hallgatóság számára talán túlságosan is könnyű volt egyik-másik kérdés, de hát ez nem is számít, az a lényeg, hogy a műsor szórakoztató volt, és jó irodalmat adott. Rapcsányi László műsorvezető, a Simon István elnökletével működő zsűri, Balázs János rendező és Dorogi Zsigmond szerkesztő közös munkáiénak csak ilyen értő közegben lehetett meg a sikere. Kiáltvány Karinthy Frigyes háborúellenes műveiből szerkesztette meg a Karinthyszínped V. részének anyagát Kaposy Miklós. A témához illő komolyabb hang a színészeket is elmélyült munkára késztette. A siiTvos mondanivalót hordozó írások e°v rés^o a ¡3T4^o»3,«»veb előtt bizonyára kevéssé ismert, mely a műsor anyafiának pondos válog'várt méltán kelthetetett feltűnést ezúttal is. Kiss Manyi kabarészerepeiből Már múzeuma is van a rádió kabarészínházának, mégpedig igen vidám és derűs volt most a múzeumi séta: Kiss Manyi kabarészerepeiből csakis ilyen hangulatos műsor kerekedhetett. A kicsit nosztalgikus összekötőszöveg főleg a fiatalabb generációknak szólt, akik a „Jaj, de jó a habos sütemény” idején még sehol sem voltak, a számok azonban minden nemzedéknek sokat nyújtottak. Kiss Manyi lényegét, egy nagyszerű színésznő igazi valóját mutatták meg. Háry Márta * .Álomgyár 9*—mostoha kivitelben Xlámlátogatás a díszletgyárban A Színházak Központi Műtermeinek régi épülete Budepesten a Csokonai utcában van. A színházak nézőterén ülők nem is tudják, hogy az eléjük táruló színpadkép e falak között készült. Az épületet még Ybl Miklós építette 1874-ben, jövőre lesz 109 éves. A régi Nemzeti Színház műhelyháza volt. A mai napig itt található az a víztorony is, amely a régi Nemzeti Színház hidraulikus emelőgépezetét mozgatta, és itt találhatók az új Nemzeti Színház „Ittfelejtett” részlegei: a mosoda, a női varroda. De itt készült egyebek között a Hegedűs a háztetőn és a Revizor több szintű díszletrendszere is. A vállalatot 1951-ben alapították, és átmeneti jelleggel helyezték ide. 72-en dolgoznak itt, díszletfestők, asztalosok, lakatosok, szobrászok, az adminisztráció és a vezetőség. Immár 22 éve „átmeneti” jelleggel. Évente 70—80 színdarab díszleteit készítik, ugyancsak itt készülnek a Fővárosi Nagycirkusz és a Színház- és Filmművészeti Főiskola díszletei. (Csak az Állami Operaház rendelkezik saját díszletműhellyel.) Az épület földszintjén helyezkedik el a kis és a nagy műterem. Sajnos, csak a nagy teremnek van műterem formája, a másik nem csak a nevében, hanem valóban kicsi és zsúfolt. Az első és második emeleten helyezkednek el az irodák, raktárak, vendégműhelyek, a legfelső emeleten a festőterem és a szobrászműhely. A festőterem is hallatlanul kicsi, egy színpadi alapszőnyeg megfestését csak több részletben tudják elvégezni. (Decemberben hét új bemutatót tartanak a főváros színházai !) Egy díszletnek a felülete 60—1200 négyzetméter. Évente 30 ezer méter díszletfelületet készítenek itt, és elkészítik a művekhez szükséges szobrokat és más kellékeket is. A tervező művészek elképzeléseiben a legszélsőségesebb megoldások szerepelnek. Van hagyományosan festett, van rézből, vasból, van műanyag szeparátorlemezből készült díszlet. Évente 220 köbméter fát, 8 ezer négyzetméter díszletvásznat, 2 és fél tonna szeget, 2 tonna enyvet, 2 és fél tonna gipszet használnak fel. Speciális területe ez az alkalmazott művészetnek. A fiatal munkásgárdából többen elvégezték a Képzőművészeti Főiskolát, illetve a képzőművészeti gimnáziumot. A színpadi képzőművészetet a mindig alakuló, fejlődő élőhöz próbálták formálni. Egyes színpadképek valóban megérdemlk a képzőművészeti alkotás nevet — szépségük az itt dolgozók tudását és ízlését is dicséri. Sajnos, a munkakörülmények nem olyanok, amilyenek a naiv igényű munkához szükségesek volnának. Teljesen hiányzik az állító színpad, hogy a dimereket már itt öszszeállíthassák, hiányzanak a nagyobb helyiségek. A téreszkedés megoldása vár. Több értképes elképzelés forog már közkézen ezzel kapcsolatban évek óta — nagyon ideje vo’na realizá’ni va’amelyiket, az itt do’'0zött pydéke mellett sz’nházművészetünk el“mi érdeke fűződik h/v’zé. Szekeres Dénes Téli vásár a Könyváruházban A november közepén kezdődött téli könyvvásár, amely minden korábbi évet felülmúlva, 155 új kiadványt ígért a vásárlóknak, most érkezett félidejéhez. Egy ilyen vásár, tekintve, hogy különleges áruról, könyvről van szó, nemcsak kereskedelmi, hanem ismeretterjesztő, kultúrpolitikai esemény is. Az idei új könyvek többsége jól szolgálja ezt a célt, sok közöttük a fajsúlyos szépirodalmi és jól megírt ismeretterjesztő mű. A téli könyvvásárról a budapesti — s ez ideig az országban egyetlen — Könyváruház adataival mondunk most el néhány dolgot. Nemcsak a fővárosból, hanem az ország számos részéből járnak ide könyvekért, itt működik a rádióhallgatók baráti köre, magyar és idegen nyelvű könyveken kívül folyóiratokat, hanglemezeket is árusítanak, de az ország bármely településére, sőt külföldre is vállalják könyvek küldését. Kicsiben tehát mindaz megmutatkozik, ami általában jellemző a hazai könyvterjesztésre. Külön aktualitása: a Könyváruház négy esztendővel ezelőtt, egész pontosan 1969. december 4-én, az akkori téli könyvvásár idején nyílt meg. A forgalma 1969 decemberében 2 millió 920 ezer forint volt, a múlt év azonos hónapjában pedig már 4 millió 650 ezer. Jól mutatja ez a két adat a könyv iránti érdeklődés növekedését. Hanglemezből 1970-ben 1 millió 440 ezer forint értékűt adott el, 1972-ben már 2 millió 990 ezer forintnyit. A két időszak között tették a boltban önkiszolgálóvá a lemezvásárlást is, ezért ezek az adatok — más boltokból is hasonlókat ismerünk — az önkiszolgáló forma közkedveltté válását is mutatják. A múlt évi téli könyvvásáron közvéleménykutatást végeztek Budapesten, s megállapították, hogy a vásárlók között korábban soha nem tapasztalható arányban voltak munkások. Növekedett a fiatal könyvvásárlók száma is. Hamarosan a hiányzó könyvek listájára került akkor Petőfi verseskötete. Azóta nagy páldányszámban megjelentették újra. Ugyancsak idő előtt elfogyott A biblia világa című kiadvány. Ebből is újabb kiadás jelent meg. Ezeknek az előzményeknek az ismeretében kerestük meg Búcsák Gábort, a Könyváruház igazgatóját, hogy a mostani téli könyvvásárnak a már félidőben is látható jellemzőiről érdeklődjünk. Röviden összefoglalva, a következőket mondta. — A jelek szerint az áruház forgalma ebben az évben mintegy 4 millióval több lesz a tavalyinál, eléri összesen a 25 milliót. Általában jellemző, hogy egyre többen vásárolják a szép kiállításban megjelenő, gazdag tartalmú könyveket, még ha a szebb kötés miatt azok többe is kerülnek. Feltűnő a könyvvásárló fiatalok számának további rohamos — egyben örvendetes — növekedése. Mely könyvek fogynak legjobban? Csak példákat lehet mondani, mert általában mindent keresnek, „elfekvő” könyv nincs. Elfogyott már az áruházban a Gross Arnold mappa. Jól fogy az Égtájak 1973 című világirodalmi prózai antológia. Karinthy Ferenc Leányfalu és vidéke című kötete, Franz Kafka minden eddiginél teljesebb elbeszélésgyűjteménye, Végh Antal Északi utakon című kötete. Keresett a Fiúk évkönyve, illetve a Lányok évkönyve. Az ismeretterjesztő művek közül sokan kérik a második kiadásban megjelent Magyarország története képekben című kötetet, Juhász Előd Bernstein story című munkáját, Siegfried Borris A világ nagy zenekarai című könyvét. És a téli könyvásárra megjelenő 155 újdonság közül még nincs mind a boltokban. Néhány újabb kötettel a vásár második félidejében is találkozhatnak még az irodalom kedvelői Mátyás István Változatos szüneidei programokkal várják az általános és középiskolás tanulókat a budapesti művelődési házak. A pesterzsébeti Csiliben, a kisiskolások részére „Varázshegedű” címmel mesejátékot mutatnak be a kecskeméti Katona József Színház művészei. A művelődési ház könyvtárában mesedalelőttöt rendeznek két alkalommal, közben mesefilmeket és diafilmeket vetítenek a gyerekeknek. A középiskolásoknak külön filmprogramok is lesznek. A XIV. kerületi Danuvia-gyár Gorkij Művelődési Központjában sokféle műsor mellett, a környező iskolák tanulóinak kirándulást rendeznek a budai hegyekbe. Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban szűködő ifjú orosz nyelvbarátok klubjában a gyerekek orosz hanglemezeket hallgatnak, filmeket néznek, mesekönyveket és képeslapokat olvasnak, népdalokat tanulnak, vetélkedőkön vesznek részt. Játékos közlekedési oktatáson megismerkedhetnek a közlekedési szabályokkal. Szünidei műsorok a fővárosi művelődési házakban HORIZONT — Kis Jankó Bori, a híres mezőkövesdi hímzőasszony emlékére a Borsod megyei Tanács tizenegyedszer hirdette meg pályázatát 1974-re. Több díjat adnak ki a korábbiaknál, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és Mezőkövesd város tanácsa is díjat alapított. — Miskolc sáros irodalmi díját Papp Lajos költő, zenei díját Mura Péter karmester vette át a Miskolci Szimfonikus Zenekar nevében. — Móricz Zsigmond emléktáblát avattak fel a Kaposvár-Dénesmajorban működő, az író nevét viselő mezőgazdasági szakközépiskolában. — Nagy sikerrel működik Győrött a TIT Győr- Sopron megyei szervezete által két hónappal ezelőtt létrehozott pszichológiai segélyszolgálat. Telefonon és személyesen egyaránt mind többen és többen kérnek tanácsot