Népszava, 1974. január (102. évfolyam, 1–25. sz.)

1974-01-30 / 24. szám

197­4. január 3­0. Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter vezeté­sével hétfőn magyar kül­döttség érkezett Algírba. Urbán Lajosnak, a MÁV vezérigazgatójának veze­tésével küldöttség utazott Szabadkára, ahol a jugo­szláv vasutak vezérigaz­gatójával folytatnak tár­gyalásokat a két ország árucsereforgalmának, szállítási feladatainak le­bonyolításáról és a nö­vekvő tranzitszállítások­kal kapcsolatos tenniva­lókról. Hazánkba érkezett a szerb tudományos és mű­vészeti akadémia héttagú delegációja a Magyar Tu­dományos Akadémiával folytatandó előzetes mun­katervi tárgyalásokra. ­Elutazott Budapestről az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára Jorge Pereira, az Ar­gentin Kommunista Ifjú­sági Szövetség központi bizottságának első titkára ötnapos látogatása befe­jeztével kedden elutazott Budapestről. Magyarorszá­gi tartózkodása során az argentin ifjúsági vezető megbeszéléseket folytatott dr. Maróthy Lászlóval, a KISZ központi bizottsá­gának első titkárával, va­lamint az ifjúsági szövet­ség más vezetőivel. A tár­gyalások napirendjén a KISZ és az Argentin Kommunista Ifjúsági Szö­vetség együttműködése, illetve a nemzetközi ifjú­sági mozgalom időszerű kérdései szerepeltek. (MTI) A MÉM és Csongrád megye vezetőinek tanácskozása Szegeden Csongrád megye élel­miszergazdaságának hely­zetét, fejlesztésének jövő­beni feladatait tárgyalták meg kedden Szegeden, a MÉM és a megye vezetői. Részt vett a megbeszélé­sen többek között Kaza­­reczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Győri Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Komócsin Mihály, a me­gyei tanács elnöke. Han­goztatták a tanácskozáson, hogy a megye mezőgazda­sága figyelemre méltó eredménnyel zárta a 73-as esztendőt. Kenyérgaboná­ból — a terület kétezer hektáros csökkentése el­lenére — ezerötszáz va­gonnal többet takarítot­tak be a megelőző évinél. A másik fontos ágazat­ban, az állattenyésztésben ugyancsak előrelépés tör­tént: a szarvasmarha-állo­mány összességében há­rom százalékkal, a közös gazdaságokban pedig hat százalékkal növekedett. A sertéshústermelés túlszár­nyalta az 1975. évi célki­tűzést. Szó esett a tanácskozá­son a negatív jelenségek­ről is, többek között ar­ról, hogy lassú ütemben halad az új szakosított ál­lattenyésztő telepek bené­pesítése. Olyan tsz-ek, amelyek három-négy évvel ezelőtt az ország legjobbjai kö­zött zászlót, vagy okleve­let nyertek, most határo­zottan visszaestek. Veze­tőiket a korábbi sikerek elbizakodottá tették, el­szakadtak a tagságtól, ön­fejűen gondolkodnak, nem fogadják meg a hasz­nos tanácsot. Szerencsére nem sok­­ ilyen tsz­akad, mégis a megye párt- és állami ve­zetői felfigyeltek ezekre a problémákra, és intézke­déseket hoztak a maradi szemlélet megváltoztatásá­ra, a vezetés színvonalá­nak emelésére, a helyen­ként meglevő szakember­­hiány csökkentésére. Töb­bek között ennek köszön­hető, hogy az új évben a korszerű termesztéstech­nológiák alkalmazása te­rén előrelépés várható. (MTI) Új munkásszálló az építőknek Az idén az építőipari munkások százai kerülnek jobb életkörülmények kö­zé Bács-Kiskun megyé­ben. A kedvezményes munkáslakás-vásárlási akcióban csak a megyei állami építőipari vállalat 140 családos törzsgárda­­tagjának nyújt anyagi tá­mogatást lakásvételhez. Negyvenen már be is költöztek új kecskeméti otthonukba. Ugyanez a vállalat nyár­ra új, ötszintes munkás­szállót ad át dolgozóinak a megyeszékhelyen. A korszerű városi szállodák­­hoz hasonlóan berendezett munkásotthon 400 építő­ipari dolgozónak biztosít majd munka után kényel­met, pihenési, szórakozá­si lehetőséget. Zalka Máté filmen A szovjet filmesek eb­ben az évben a tervek szerint húsz koprodukciós játékot készítenek. A MOSZFILM stúdió a csehszlovák filmesekkel együtt megkezdte a „Szo­­kolovo" című film forga­tását. Moszkvai és titográdi filmesek készítik közösen az „Egyedüli út”-at, amely a szovjet emberek és a jugoszláv partizánok háborús együttműködésé­nek állít emléket. Szergej Koleszov, a ne­ves szovjet filmrendező lengyel kollégáival együtt forgatja a ,,Ne felejtsd a nevedet” című filmet. Ez egy kisfiúról szól, aki a háború éveiben Lengyel­­országba került, és ott a lengyel hazafiak mentet­ték meg a haláltól. Több koprodukciós film foglalkozik azzal a harc­cal, amelyet az interna­cionalisták vívtak Orosz­országban a Szovjethata­­lomért. Grigorij Csuhraj Zalka Máténak, a neves magyar írónak, forradal­márnak, internacionalis­tának készül emléket állí­tani. A Szovjetunió és az NDK filmesei a Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulása utáni első évekről készítenek filmet. A csehszlovák és a grúz filmesek megálla­­podtak abban, hogy együttesen készítenek fil­met az ifjúság életéről Szovjet és lengyel szak­emberek a Pamir csúcsait ostromló hegymászók hő­si útját örökítik meg. (TASZSZ) NÉPSZAVA A lakosság ellátásáról számolt be a miniszter a MEDOSZ központi vezetőségi ülésén A Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége kedden ülést tartott. Hunya Ist­vánnak, a szakszervezet elnökének bevezetője után a jelenlevők meghallgat­ták dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter beszámoló­ját az 1973-as esztendő gazdálkodásának főbb ta­pasztalatairól és az idei tervekről, célkitűzésekről. A miniszter a tavalyi esz­­t­­endő munkáját elemezte, majd hangsúlyozta, hogy az eredmények, amelyek­ről már többször esett szó, a nehéz időjárási viszo­nyok ellenére a gyorsabb fejlődési ütem, ugyanak­kor a termőterület és a munkaerő-létszám további csökkenése mellett teljes egészében a termelékeny­ség hatására növekedtek . A kormány az utóbbi két és fél évben a mező­gazdaság számos ágazatát érintő nagy jelentőségű határozatokat hozott, ame­lyek mind kapcsolatban vannak a lakosság közvet­len ellátásával is — hang­súlyozta a miniszter, majd a továbbiakban hangsú­lyozottan a szarvasmarha­tenyésztés és zöldségter­mesztési kérdéseivel fog­lalkozott. A szarvasmarha­tenyésztési program kez­deti termelési eredményeit pozitívnak ítélte: egy év alatt az össz-szarvasmar­­ha-állomány 17 ezer da­rabbal, ezen belül a tehén­­állomány 13 ezerrel növe­kedett. A következő idők­re nézve ajánlotta, hogy a mezőgazdasági üzemek jobban hangolják össze a hosszú távú terveiket a központi programokkal, hogy a tej- és hústerme­lési tevékenység egyértel­műbb legyen. — A zöldségtermesztés és -forgalmazás fejleszté­sével kapcsolatos kor­mányhatározat értékelésé­hez szintén egyéves ta­pasztalatot használtunk fel — mondotta dr. Di­­mény Imre —, annyi már megállapítható, hogy meg­szűnt a zöldségtermelő te­rület csökkenése és növe­kedett tavaly a zöldségel­látás is. Ennek ellen­ér­e sem tudtuk még a zöld­ségtermelésben és forgal­mazásban mutatkozó ne­hézségeket megszüntetni. A miniszter a továb­biakban ágazatonként ele­mezte a munkát, majd részletesen beszélt azok­ról a központi intézkedé­sekről, amelyeket a ME­­DOSZ-szal közösen készí­tettek elő a mezőgazdaság állami szektorában dol­gozók élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Különösen nagy teret szentelt beszámolójában a szociális és munkavédelmi helyzet alakulásának is­mertetésére. A miniszter beszámoló­ja után a központi veze­tőség meghallgatta Vincze Józsefnek, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhe­lyettesének tájékoztató be­számolóját, majd a szak­­szervezet titkára. Micsuch László tartott korreferá­tumot az előző két tájé­koztatóhoz. Mindezek alapján zajlott le a köz­ponti vezetőség vitája. Be­fejezésül dr. Deli István, a MEDOSZ titkárának előterjesztését vitatták meg a szakszervezet 1974. éves költségvetésére. L. V. Vasas újítók tanácskozása Körülbelül 500 küldött és mintegy 100 gazdasági, szakszervezeti tisztségvi­selő részvételével tanács­koztak kedden a vasas­szakszervezet szákházában a kohó- és gépipar újítói, feltalálói. Az eszmecserén megjelent Herczeg Ká­roly, a Szaktanács titká­ra, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára és dr. Olajos József, a Magyar Találmányi Hivatal elnö­ke is. Az ágazati tanácskozá­son, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium a vasas- és a helyiipari szakszervezet közösen ren­dezett, Gácsi Miklós ál­lamtitkár tartott beszá­molót. Méhes Lajos, a va­sasszakszervezet főtitkára pedig korreferátumban mondott véleményt Az államtitkár elöljá­róban méltatta az idén 25 éves újítómozgalmat, majd az újításokról szóló 1968. évi kormányrende­let hatását értékelte. Töb­bek között rámutatott: a vállalati újítások haté­konyabb kibontakoztatá­sára nem mindenütt sike­rült megtalálni a legmeg­felelőbb megoldásokat. A SZOT felismerte a meg­torpanást és okait, kezde­ményezte a megoldást. Az ennek nyomán szüle­tett kormányhatározatok újabb lehetőséget nyújtot­tak a mozgalom előtt. Az államtitkár egyik legfontosabb feladatnak minősítette, hogy az újí­­tómozgalom a vállalati élet szerves részévé vál­jék. Az intenzív fejlesz­tés és gazdálkodás tarta­lékainak gyors feltárása, realizálása érdekében évente felül kell vizsgál­ni az újítási szabályzato­kat. Kívánatos, hogy a vállalati tervek számolja­nak az újító- és feltaláló­­mozgalom révén elérhető eredményekkel, s a fontos kérdésekre irányítsák a fi­gyelmet, közérthetően és konkrétan fogalmazzák meg — műhelyszintig — a­ tennivalókat. A korsze­rű és gazdaságos termék­­szerkezet kialakítása, az üzem- és munkaszervezés hatékonyságának fokozá­sa, a technológia gyors fejlesztése mind-mind olyan feladat amely nem nélkülözheti a szervezett, célirányos újítói feltalá­lói tevékenységet. Méhes Lajos főtitkár hangsúlyozta, hogy a vas­ipari dolgozók mindig kezdeményezők voltak a gazdalm­i építőmunkában, ezen belül az ústómozga-­lom megteremtésében. A szakszervezet elnökségé­nek, központi vezetőségé­nek figyelme arra a fő kérdésre összpontosul: az elmúlt négy-öt esztendő­ben miként alakult az újítómozgalom tömegessé­ge. A főtitkár — az elért eredményeket nem kiseb­bítve — megállapította, hogy 1968 és 1970 között bizonyos megtorpanás, el­bizonytalanodás és zavar keletkezett. A fő gondot az okozta — folytatta —, hogy az új irányítási rendszer életbelépése után meg­szűntek a tételes és köte­lező központi utasítások, a megfelelő vállalati szabá­lyozás kialakítása viszont késett. A felső állami, szakszervezeti irányítás sem ismerte fel kellő idő­ben saját szerepét, fel­adatát az Új körülmények között, erőtlen segítséget adott a vállalatoknak. Az újítómozgalom tö­megességének visszaesése szemléleti problémákra is visszavezethető — mon­dotta a továbbiakban a kiállítással egybekötött újítási ankétot rendezett kedden az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt Guba­csi úti kutatóintézetében A tröszt vezetői úgy ter­vezik, hogy a kiállítás nem marad a fővárosban, hanem bemutatják a vi­déki vállalatok szakembe­reinek is. Közismert, hogy a hús­ipar az egyik legbaleset­­veszélyesebb terület. Jó néhány újítás éppen ezért a munkavédelemmel kap­főtitkár. Bírálta azokat, akik azzal nyugtatják meg magukat, hogy „bár a tö­megesség csökkent, de a bevezetett újítások forint­értéke növekedett”. Ha ezt egy főkönyvelő mond­ja, akkor érthető, sőt bi­zonyos fokig természetes, de szakszervezeti tisztség­­viselők szájából már fur­csán cseng. A társadalmi mozgalom értékének egyedüli muta­tója nem lehet a forint. Vámunkra legalább olyan fontos, hogy a dol­gozók szocialista nevelé­se szempontjából milyen hatása van a mozgalom­nak. A beszámolókat vita kö­vette, majd kitüntetéseket adtak át a legjobb újítók­nak. Végül megválasztot­ták a küldötteket az újí­tók és feltalálók IV. or­szágos tanácskozás k kap csolatos, de akad több olyan is, amely a nehéz fizikai munkát helyettesí­ti, gyorsítja, megkönnyíti a gyártási technológiát. A kiállítás számtalan újítás fényképét és rövid leírá­sát tartalmazza. Az el­múlt hat év alatt a hús­iparban 3430 javaslatot nyújtottak be, és az el­fogadott újítások több mint 30 millió forintos eredményt hoztak a válla­latoknak. Milliókat érő javaslatok a húsiparban Ifjúságpolitikai értekezlet Az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Ta­nács rendezésében kedden a budapesti Hotel Ifjú­ságban háromnapos érte­kezlet kezdődött a mi­nisztériumi és az ágazati szakszervezeti ifjúsági bi­zottságok titkárainak, va­lamint a megyei tanácsok ifjúsági referenseinek részvételével. A csaknem 100 ifjúságpolitikus ked­den meghallgatta Bara­nyai Tibornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyet­tesének előadását az if­júságpolitikai határozat végrehajtásának helyzetét elemző politikai bizott­sági állásfoglalásról, to­vábbá Nádor Györgynek, az OIOT titkárának tájé­koztatóját az ifjúsági tör­vény vzgrehajtásáról, va­lamint az időszerű állami ifjúságpolitikai felada­tokról. Az előadásokat konzultáció követte, s számos kérdést tettek fel az értekezlet részvevői Buda István munkaügyi minisztériumi államtit­kárnak is, aki gazdaság­­politikánkról szólott. A részvevők szerdán művelődéspolitikánk idő­szerű kérdéseiről, a KISZ tevékenységéről és fel­adatairól, valamint az idei ifjúsági parlamentek megrendezéséről tájéko­zódnak, majd szekcióülé­seken körvonalazzák 1974. első hat hónapjának leg­fontosabb teendőit. (MTI) ns TiannETÉs A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa Páger Antal Kossuth-díjas színművész­nek, a Magyar Népköz­­társaság kiváló művészé­­nek 75. születészánya al­kalmából, művész­ mun­kássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést ado­mányozta. (MTI) ( A RÁDIÓ MELLETT ) MENNYEI RIPORT Karinthy Frigyes fan­tasztikus regénye nem tartozik az író legnépsze­rűbb művei közé, a Ta­nár úr kérem vagy az így írtok ti sikerével nem vetekedhet. Mégis jó, hogy a Magyar Rádió Karinthy-színpadának zá­ródarabjául ezt a művet választotta Kaposy Mik­lós szerkesztő: a szerző páratlanul egyéni világ­látásának, gondolati-er­kölcsi problémakezelésé­nek ez a regény szinte sűrített kifejezője. Nehéz volna megítélni, hogy első hallásra meny­nyit is lehetett felfogni a mű mélyebb rétegeiből — alighanem kevesebbet, mint olvasás közben. Marton Frigyes rendező azonban legyőzte a mű­faji váltás okozta nehéz­ségeket, és remek közre­működő művészeinek se­gítségével valóságos böl­cseleti drámává formálta ezt az epikai alkotást. A humoros, sőt kacagtató előzményekhez képest a sorozatnak ez a darabja hangvételében is komo­­rabb, keserűbb, feszültebb és zaklatottabb volt, s a produkció egésze ezt a lé­nyeget jól érzékeltette. A sorozat végére érve, egyszerűen csak annyit mondhatunk, de ezt meg kell mondanunk: a rádió nagy vállalkozásai közül is kiemelkedett ez a tizen­két részes, nagyszerű so­rozat. MI, FÉRFIAK Van Lányok, asszonyok, van Nők Lapja, és sok egyéb formája-módja akad annak, hogy a nők sajátos problémáikat a saját fórumukon tárgyal­hassák meg. Az egyenjo­gúság jegyében­­ igazán ideje volt már, ho­gy sze­gény férfiak is hallathas­sák szavukat. Erre eddig nem volt módjuk... lé­vén, hogy minden újság és egyéb tömegkommuni­kációs eszköz úgyis a ren­delkezésükre állt... De úgy látszik, a rádió­ban mégis éreztek vala­milyen férfifórumhiányt s ezt most a Petress Ist­ván vezette „férfimaga­zin” szórakoztatóan töl­tötte be. Talán túlságosan is szórakoztatóan kezdőd­tek egyes rovatok, mint­egy felhíva a hallgatóság figyelmét a hasonlóan tré­fás hozzászólásokra. Jó ötlet, hogy nők is szóhoz jutnak a férfima­gazinban, még ha kissé „megvágott” hangszalag­ról hallatszik is hangjuk. „Ki kezelje a pénzt a ház­tartásban?” „Melyik vil­­lanyborotva a jobb?” ..Szexrovat” — az ilyen és ehhez hasonló címek bizonyára felkeltették mindkét nembeli hallga­tóság figyelmét, és várha­tóan a második adásban már több szóhoz jut a kö­zönség. PÁSKOMMAL MÉRT FÖLDEKEN... A Húszas stúdió ismét új vállalkozásba kezdett: hétfő délután kezdődött sorozatában szociográfiai jellegű műsort hallhat­tunk. A rádióújságban pedig egy ígéretet olvas­hattunk, arra vonatkozó­lag, hogy rendszereseb­bekké válnak ezek az or­szágjáró riportok. Csakis akkor van értelmük az ilyen adásoknak, ha — mint a mostaniban is — szakavatott riporter, iga­zi író kalauzol bennünket egy-egy vidéken át. Ezúttal Nagykáta és környéke vált jó ismerő­sünkké Fábián Zoltán értő vezetésével. Doku­mentatív ereje, íze, zaman­ta volt ennek a nem­­a túlságosan hosszú műsor­nak, amelyen érezhettük, hogy nem a szokásos ri­porteri sablon és rutin szabályai szerint készült A szerkesztő-riporter Os­­váni Csaba volt. Remél­­stőleg a műsor gazdái rendelkeznek olyan tér­­képpel, amelynek birto­kában nyugodtan indul­hatunk effajta rádiós or­­szágjárásra Vagyis a kez­deményezés nem szakad meg, hanem hosszabb lé­legzetű adássorozat kez­dődött Háry Márta Angol tudományos könyvek kiállítása Budapesten A Pergamon Press el­nevezésű oxfordi tudomá­nyos könyvkiadó tegnap kiállítást nyitott Buda­pesten, a Váci utcai Aka­démiai Könyvesboltban, nemzetközi érdeklődésre számot tartó angol nyelvű könyveiből. A nyugati tudományos könyvkiadók közül a Per­gamon Press volt az első, amelyik csaknem húsz év­vel ezelőtt munkakapcso­latba lépett a magyaror­szági Akadémiai Kiadó­val, s ez a második kiál­lítása hazánkban. Az évekre visszanyúló együtt­működést E. J. Buckley, az oxfordi kiadó igazgató­ja vázolta föl megnyitó beszédében. A hét végéig nyitva tar­tó kiállításon — amely­nek könyvei meg is vásá­rolhatók — többségében természettudományos kö­tetek láthatók, a kémia, a fizika, a matematika, a biokémia, az agrártudo­mányok és egyéb témakö­rökből, de szerepel néhány pedagógiai és pszicholó­giai mű is. El kell még mondani, hogy a Perga­mon Press az a kiadó, amely a budapesti Akadé­miai Kiadóval együttmű­ködve számos magyar szerző művét megjelentet­te angolul. Nála jelent meg például a Hazánk, Magyarország című encik­lopédikus mű angol nyel­vű kiadása is, párhuzamo­san a magyar változattal. Ezen a kiállításon a ki­adónak csak a saját ki­adású könyvei láthatók. M. I. József Attila-ülésszak az írószövetségben A Fiatal írók József Attila Köre rendezésében kedden az írószövetség székházában József Attila ülésszak kezdődött. Ju­hász Ferenc költő nyitotta meg a tanácskozást, ame­lyen Szabolcsi Miklós akadémikus elnökölt. Ta­más Attila irodalomtör­ténész tartott vitaindító előadást. A vitaindító és a hozzászólások a költő életművének legfőbb el­­méleti kérdéseivel foglal­koztak. A tanácskozáson részt vett József Eta, a költő testvére, Cserépfalvi Imre, József Attila mű­veinek egykori kiadója és Dobozy Imre, az írószö­vetség főtitkára. — Győr megyei város tanácsa elhatározta, hogy megrendezi a város két neves Kossuth-díjas szü­löttének, Kovács Margit keramikusnak és Borsos Miklós szobrászművész­nek állandó kiállítását. Mindkét kiállítás nagy értékű és a célnak meg­felelően helyreállított mű­emléképületben kap he­lyet . A Petőfi Irodalmi Múzeum a nagy érdeklő­désre tekintettel, Kassák Lajos emlékkiállításának nyitvatartási idejét 1974. júniusáig, a Majakovsz­­kij-kiállításét pedig augusztusig meghosszab­bította.

Next