Népszava, 1974. február (102. évfolyam, 26–49. sz.)
1974-02-15 / 38. szám
1974. február 15. Lakáscsere. A cserélő felek általában a tanácsi ingatlanközvetítő vállalat vagy újsághirdetés útján találják meg egymást. A tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok megbízás esetén há-A cserére alkalmas lakáscímek szolgáltatásának díja lakásonként 50 forint. A szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell: a lakás helyét, komfortfokozatát, alapterületét, felszereltségét, helyiségeinek számát és megnevezését, továbbá a lakbért és az egyéb különdíjakat. A lakás műszaki állapotáról, környezetéről, egyéb előnyeiről, hátrányairól a cserélni kívánónak személyesen kell meggyőződnie. A lakáscsere lebonyolításának díja lakásonként 100 forint. A lebonyolításon a szerződés elkészítését és a lakásügyi hatósághoz (az ingatlan tulajdonosához) való benyújtását értjük. A lakáscsere közvetítésének díja lakásonként 200 forint. A közvetítés: a cserére alkalmas lakások felkutatása, a cserélő felek kapcsolatának megteremtése, továbbá a csere lebonyolítása, vagyis a szerződés elkészítése és benyújtása. A tanácsi ingatlanközvetítő vállalat közreműködésének igénybevétele hasznos, de nem is kötelező. A lakáscsere-szerződést írásban kell megkötni. A szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbeadó, tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult. Olyan tanácsi lakásnál, amelyre közületi szervet többszöri bérlőkiválasztási jog illet meg, a lakáscseréhez a romfajta szolgáltatásra vállalkoznak. Díjazás ellenében vállalják: a cserére alkalmas lakások címének szolgáltatását, a csere lebonyolítását, kivetítését. közületi szervnek is hozzá kell járulnia. Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs is elcserélheti a bérlőtársi jogát, ehhez a már említetteken felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. Ily módon bérlővé válhat olyan lakó is, aki addig nem volt az. Például a háromszobás lakást a háromgenerációs család elecserélheti két lakásra úgy, hogy a szülők és a fiatal család önállóan, külön-külön lakáshoz jut, vagy elcserélhető úgy, hogy az egyik lakás a volt albérlőé lesz, aki ezáltal főbérlővé válik. Mit kell tartalmaznia a lakáscsere-szerződésnek ? A lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albérlő), továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük — a felek megállapodásának megfelelően — kik költöznek a bérlővel együtt a lakásból, illetőleg a csere után, kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradnak viszsza a lakásban. Ha a bérlő a lakását két vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere-szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere-szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé váltak. vultak hozzá, ha valamelyik cserélő fél a lakás- s csere útján a lakásigények mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakkáshoz jutna. Az igény mértékének felső határa két személyig két szoba, azon felül személyenként fél szoba. Meg kell tagadni a hozzájárulást, ha az elcserélni kívánt tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszony határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól, továbbá, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul (pl. fiktív csere ún. „jogi cserealappal”.) Milyen esetben tagadhatja meg a hatóság a hozzájárulást? A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást — elbírálásától függően — megadhatja vagy megtagadhatja, ha a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcseréltnél nagyobb szobaszámú lakáshoz jutna. Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a bérlő a lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó szobaszámú lakását azonos vagy kisebb — de a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — szobaszámra cseréli el. Példán keresztül ez úgy értendő, hogy a háromtagú család, ha háromszobás lakását kettő és félszobásra cseréli el, a lakásügyi hatóság a hozzájárulását nem tagadhatja meg, de ha a másfél szobás lakását akarja kettő és fél szobásra elcserélni, a lakásügyi hatóság mérlegelhet és a hozzájárulását esetleg megtagadhatja. Megtagadhatja akkor is a hozzájárulását, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jutnának. A csere ilyenkor családvédelmi érdeket sértene. Ha a bérlő tanácsi bérlakást nem tanácsi bérlakásra kíván elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak a tanácsi bérlakás vonatkozásában határoz. Némethy László Mit kell tartalmaznia a szerződésnek? Ki hagyja jóvá a lakáscserét? Ki hagyja jóvá a lakáscsere-szerződést? A tanácsi bérlakásokra vonatkozó lakáscsere-szerződést— a hozzájárulás megadása és a lakások kiutalása céljából —, ahhoz az első fokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak. A kérelemre annyiszor 10 forintos okmánybélyeget kell ragasztani, ahány szoba gazdát cserél. Például egyszobás lakásnak kettőszobással való cseréjekor 30 forintot. Előfordulhat, hogy a cserével érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak. Ilyenkor a lakáscsere-szerződés bármelyik érintett lakásügyi hatósághoz benyújtható. A lakásügyi hatóság a hozzájárulást megadó vagy megtagadó nyilatkozatát az iratokra — indokolással — rávezeti, majd azokat a soron következő érdekelt lakásügyi hatósághoz továbbítja. A hozzájárulás megadásáról és az elcserélt bérlakások kiutalásáról az a lakásügyi hatóság határoz, amelyhez az iratok utolsóként érkeztek. Ha a hozzájárulást valamelyik lakásügyi hatóság megtagadta, az iratokat az utolsóként eljáró hatóság a megtagadó határozat meghozatala végett a hozzájárulást elsőként megtagadó lakásügyi hatósághoz visszaküldi. A megtagadó határozat ellen fellebbezni lehet. Milyen esetben tagadhatja meg a lakásügyi hatóság a hozzájárulást? A lakáscseréhez kért hozzájárulást a lakásügyi hatóság köteles megtagadni, ha a cseréhez a már említett érdekeltek nem já A JOGÁSZ Az örökbefogadásról A gyermek nagy kincs. Sok gond, de még több öröm van vele. Sok családban azonban nem lehet gyerek, különböző okokból. Az ilyen házaspárok azután örökbefogadni akarnak gyereket. De hogyan lehetséges? E örökbefogadó csak jogilag teljesen cselekvőképes nagykorú, tehát a 18. életévét betöltött személy lehet. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyek gyakorlásától való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadni csak kiskorút lehet. Külföldi állampolgár örökbefogadása csak akkor engedélyezhető, ha a kiskorút a hatályos jogszabályoknak megfelelően — a kérelmezés előtt — honosították. Az örökbefogadás — jóllehet az egyéb feltételek fennállnak — nem engedélyezhető, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, kérdésre igyekszünk most választ adni. Az örökbefogadásról alapvetően a Családjogi Törvény és a gyámhatósági eljárásról szóló 6/1969. (VIII. 30.) MM. számú művelődésügyi miniszteri rendelet intézkedik. Az örökbefogadó az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása céljából Budapesten annak a tanácsnak művelődésügyi osztályát, vidéki város igazgatási osztályát, illetve községi tanács vb. szakigazgatási szervét, mint elsőfokú gyámhatóságot keresse fel, amelynek területén a kiskorú törvényes képviselője (a gondozó szülő, vagy gyám) lakik. Az örökbefogadás engedélyezéséhez az örökbefogadó és az örökbefogadandó egyetértő nyilatkozatát tartalmazó írásbeli kérelme és az örökbefogadandó szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának írásbeli nyilatkozata, hozzájárulása szükséges. Egyes, kivételes esetekben nincs szükség a hozzájárulásra például, ha az örökbefogadandó szülei ismeretlen helyen tartózkodnak. Miután az örökAz örökbefogadónak a kérelmét (írásbeli nyilatkozatokat, hozzájárulásokat) a gyámhatóságon kell benyújtani. A gyámhatósági eljárás illetékmentes. Célszerű, ha az érdekeltek együtt jelennek meg a gyámhatóságon a kérelem benyújtásakor. A gyámhatósági eljárás megindításához csatolni kell — az örökbefogadandó és az örökbefogadó születési, illetőleg házassági anyakönyvi kivonatát; — ha az örökbefogadandó szülei nem élnek, azok halotti anyakönyvi kivonatát; — a szülői felügyelet megszüntetését, vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó jogerős bírói ítéletet, ha a szülői, vagy házastársi hozzájárulásra ezért nincs szükség; — az örökbefogadó kereseti viszonyait igazoló munkáltatói igazolást, illetőleg, ha vagyon is van (pl. ingatlan), az illetékes tanács pénzügyi szakigazgatási szervétől az adó- és értékbizonyítványt; orvosi bizonyítványt az örökbefogadó és örökbefogadandó egészségi állapotáról, befogadandó csak kiskorú személy lehet, ezért helyette a nyilatkozatot törvényes képviselője (rendszerint a szülő, vagy gyám) teszi meg. — ha az örökbefogadó és házastársa között az életközösség megszűnt, az ezt igazoló hatósági bizonyítványt. A gyámhatósági eljárás során be kell mutatni mindazoknak a személyi igazolványukat, akiket az eljárás során meghallgatnak; a gyámot, vagy eseti gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha nem a vérszerinti szülő a törvényes képviselő; a gondonokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vérszerinti szülői cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték, külföldi állampolgárság esetén a vonatkozó igazoló okmányokat. A gyámhatóság az örökbefogadási eljárás során jegyzőkönyvileg meghallgatja az örökbefogadót, miért kéri a kiskorú örökbefogadásának engedélyezését, kérelme menynyiben szolgálja a kiskorú érdekeit. Meghallgatják az örökbefogadandó vérszerinti szülőjét, vagy a gyámot, illetve eseti gondnokot, ha nem a szülő a törvényes képviselő. Az örökbefogadandót is meghallgatják, ha a 12. életévét már betöltötte. Meg kell hallgatni a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló vérszerinti szülő gondnokát, illetőleg, ha a vérszerinti szülő cselekvőképtelen ugyan, de nincs gondnokság alá helyezve, a részére kirendelt ideiglenes vagy eseti gondnokát. Végül nyilatkozik az egyedül örökbefogadó együttélő házastársa is. A gyámhatóság mellőzi az örökbefogadandó meghallgatását, ha az örökbefogadó szülőket vérszerinti szüleinek ismeri, mert már régebben nevelik. A gyámhatóság eljárása során nem elégszik meg a fentiekben jelzett iratok becsatolása, bemutatása, az ügyben érdekelt személyek személyes meghallgatásával, hanem minden esetben széles körben elrendeli a környezettanulmány lefolytatását is. Az örökbefogadással kapcsolatos elsőfokú gyámhatóság határozata ellen a fővárosi (megyei) tanácshoz címzett, de az elsőfokú gyámhatóságon lehet fellebbezést benyújtani. Egyébként az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, keletkeznek a joghatásai. Állami gondozott kiskorú örökbefogadása ügyében, vagy olyan esetekben, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadandó külföldi állampolgár, célszerű a gyámhatóságtól közvetlenül (Budapesten a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettől, VIII. kerület, Kállai Éva utca 9—11) kérni felvilágosítást. Ezekben az esetekben ugyanis az általánostól eltérő a jogi szabályozás. Az örökbefogadás előfeltételei A szükséges okmányok NÉPSZAVA Újabb vámkedvezmények Dr. Terpitkó Andrásnak, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának nyilatkozata 1974. január 1-vel módosították a vámjogszabály egyes intézkedéseit. A módosítások okairól és részletkérdéseiről dr. Terpitkó András vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka tájékoztatta munkatársunkat. — 1973-ban mintegy hétmillió turista látogatott hozzánk és csaknem kétmillió magyar állampolgár utazott külföldre. Népgazdaságunk devizahelyzetének ilyen kedvező alakulása lehetővé tette, hogy 1974. január 1-től a szocialista országokba utazó magyar állampolgárok több valutát vásárolhassanak. A valutaellátás kibővítése Január 1-től a szocialista országba utazó turisták személyenként az eddigi évi 6000 forint helyett 8000 forintos keretben, a naponkénti 250 forint helyett 350 forint értékben vásárolhatnak valutát. A szocialista országokba csoportosan utazók a valutaellátás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az egyéni utazók. Mivel a csoportosan utazók több valutáért az eddiginél többet vásárolhatnak külföldön, indokolttá vált részükre a vámmentes keret összegének 4000 forintra történő felemelése. A négy hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodók az új rendelet értelmében a 4000 forintos vámmentes kereten felül még további tízezer forint értékű tartós fogyasztási cikket hozhatnak be vámmentesen. Azt jelenti-e ez, hogy a vámmentesen behozható áruk értéke összesen 14 000 forint? — A négy hónapnál hosszabb ideig tartó, de az egy évet meg nem haladó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányairól végleg hazatérők (ideértve az írókat, művésze ugyanakkor indokolttá tette, hogy részben megváltozzon az utasforgalomra vonatkozó vámkedvezményekről szóló rendelkezés. Ez a körülmény indokolta és adta meg az alapot az utasforgalomban megállapított vámkedvezménynek 1974. január 1-től érvénybe lépett részleges módosítására az alaprendelkezések változatlanul hagyása mellett. A szocialista országokba csoportosan utazók ezentúl, hazatértükkor 4000 forint értékű árut hozhatnak be. Ez azt jelenti, hogy ők is több devizát vásárolhatnak? két is az őket megillető 4000 forintos vámmentes értékkereten felül még tízezer forint értékű tartós fogyasztási cikket hozhatnak be vámmentesen. Mivel a kiküldetésből hazatérők az őket megillető 4000 forintos vámmentes keret terhére is hozhatnak be tartós fogyasztási cikkeket, így valóban az általuk behozható vámmentes áru értéke összesen 14 ezer forint lehet. — A 10 000 forint értékű tartós fogyasztási cikk lehet-e egy áru? — Csakis egy darab tárgy lehet. Amennyiben az áru belföldi értéke a tízezer forintot meghaladja, akkor az azt meghaladó összeg után a vámot meg kell fizetni. Ha azonban a hivatalos kiküldetésből végleg hazatérő utas nem merítete ki a részére megállapított 4000 forintos vámmentes keretet más áruval, akkor ezt a kedvezményt a tízszer forinton felüli értékrész vámkezelésénél figyelembe lehet venni. Fennmarad-e az a korlátozás, hogy az egyes árucikkekből csak a meghatározott mennyiséget lehet behízni ? hozhatják be. Ezt a menynyiséget az utasforgalmi vámtarifa negyedik hasábja tételeikben tartalmazza. Az ott feltüntetett mennyiséget legfeljebb egyszeresen meghaladó mennyiségű áru viszont 80 százalékos vámtétellel vámkezelhető. A behozható egyes áruk mennyiségéről a kiutazó magyar állampolgárok a részükre átadott vámárunyilatkozat hátoldalán levő figyelmeztetésből szerezhetnek tudomást. — Milyen engedély kell a személygépkocsik vámkezeléséhez? — A magánszemélyek által behozott vagy részükre ajándékba érkezett személygépkocsik vámkezeléséhez devizahatósági engedély szükséges. Az ajándék személygépkocsi esetében a kérelmet a vámkezelést végző vámhivatalnál kell előterjeszteni, és ahhoz be kell mutatni a külföldi ajándékozó hatóságilag (közjegyzőileg) hitelesített ajándékozási nyilatkozatát is. A nem ajándékba érkezett személygépkocsik vámkezeléséhez szükséges devizahatósági engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól kell kérni. A rendelet egyszerűsíti a kisiparosok részére ajándékba érkező áruk vámkezelését. Milyen áruk érkezhetnek a kisiparosoknak? — A kisiparosok részben ugyanúgy kaphatnak ajándékot külföldről, mint minden más magyar állampolgár. Az általános ajándékozási vámszabályok rájuk is vonatkoznak. Ezen felül érkezhetnek részükre ajándékba a munkájuk gyakorlásához szükséges gépek, készülékek, szerszámok vagy műszerek, illetőleg alapanyagok vagy félkésztermékek. A beérkező küldemények — a KIOSZ igazolása alapján — az Ajándék-vámtarifában található mennyiségi korlátozás figyelembevétele nélkül vámkezelhetők. A gépek, készülékek, szerszámok és műszerek után a belföldi érték 60 százalékát, az alapanyagokért a belföldi érték 70 százalékát kitevő vámot kell fizetni. Ha az ajándék belföldi értéke az 5000 forintot meghaladja, az érdekeltnek a vámkezeléshez még a Magyar Nemzeti Bank engedélyét is meg kell szereznie. — Milyen büntet® szankciókat alkalmaznak azok ellen, akik kerülő úton akarnak behozni árut? Gyakoriak-e a visszaélések? — Akik a vámrendtencezések megszegésével igyekeznek külföldről vámárut behozni, azok az elkövetés módjától és körülményeitől, illetőleg a behozott áru értékétől függően vámszabálysértést vagy vámbűntettet követnek el. Amennyiben az ilyen úton behozott áru értéke az 5000 forintot nem haladja meg, akkor vámszabálysértésnek minősül, aminek elbírálása a vámszervek hatáskörébe tartozik. Ha a kerülő úton behozott áru értéke 5000 forint felett van, akkor a cselekmény vámbűntettnek minősül, és a bíróság hatáskörébe tartozik. A szocialista országokba 8000 forint a keret Az utazás nem üzletelés . Az új rendelkezés alapvetően nem változtatja meg a külföldön járt magyar állampolgárok által behozható áruk értékére és mennyiségére vonatkozó általános szabályokat. Továbbra is érvényes az a rendelkezés, hogy az utasok csak az úgynevezett nem kereskedelmi mennyiségű árut . A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve szerint vámszabálysértést vagy vámbűntettet követ el az, aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz, csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésben közreműködik (vámorgazdaság). Az elkövetők három, visszaesők esetében öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethetők. Vámszabálysértést követ el az az utas is, aki ugyan feltünteti a vámáru-nyilatkozaton a behozott vámárut, de a felsorolásban azokat nem a tényleges mennyiségben vagy minőségben jelenti be. Az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a magyar állampolgárok többsége betartja a vámjogszabály rendelkezéseit. Kimmel J. Emil Szankciók a rendeletet kijátszók ellen Az örökbefogadás kihatása Az örökbefogadott az örökbefogadás folytán mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Az örökbefogadás következtében az örökbefogadott gyermekkel szemben vérszerinti szüleinek szülői felügyelete megszűnik. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe, ennek a szülőnek a szülői felügyeletét az örökbefogadás nem érinti. Az örökbefogadott általában az örökbefogadó családi nevét viseli, de a gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét, sőt — az érdekeltek meghallgatása után — egyéb módon is határozhat. Az örökbefogadott — az örökbefogadás fennállása alatt — az örökbefogadó vérszerinti leszármazójaként örököl, de örököl vérszerinti rokonai után is. Az örökbefogadás hatálytalanítására, illetve megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket is a családjogi törvény tartalmazza