Népszava, 1974. február (102. évfolyam, 26–49. sz.)
1974-02-20 / 42. szám
1974. február 20. Ligeti László kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ligeti Lászlónak, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, és Szász Ferencné, a KPVDSZ elnöke.* A magyar szakszervezeti mozgalom közismert és köztiszteletben álló személyisége, sok küzdelemben helytállt harcosa kapta meg hatvanadik születésnapja alkalmából az egyik legmagasabb kormánykitüntetést. Ligeti László több mint négy évtizede vesz részt a munkásmozgalomban. Még nem volt 17 éves, amikor már megtalálta az utat az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjához. 1937-ben részt vett a nagyszerű akcióban, amelynek során szétverték a Tompa utcai nyilasgyűlést. Több társával együtt bíróság elé állították, de bizonyítékok hiányában nem tudták elítélni. 1942-ben illegalitásba kényszerült, 1944■ márciusában rádión körözték, majd elfogták, és a Horthy-fasiszta rendszer 12 évi fegyházra ítélte. A vád: az államrendelforgatása, kommunista tevékenység. Ám Ligeti László, amikor Komáromba szállították, kiugrott a nyilas hóhérok sorfala közül, és megszökött. A felszabadulás után a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének főtitkára lett, majd megalakulása, 1950 óta a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A szakszervezeti mozgalom aktivistájaként részt vett az államosításokban, s azóta is fáradhatatlanul képviseli a majd félmillió kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozó érdekeit. Ligeti László elvtárs a nemzetközi munkásmozgalomban is elismert vezető, alapító tagja a Kereskedelmi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének, és 1973-ban a Szakszervezeti Világszövetség számvizsgáló bizottsága elnökének választották meg. További eredményes munkájához szívből kívánunk jó erőt és egészséget, sok sikert. Losonczi Pál átadja a kitüntetést (MTI Fotó : Szebellédy Géza felvétele) Szovjet kitüntetések a Zsigulikooperáció magyar részvevőinek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kitüntetéseket adományozott a magyar—szovjet Zsigalikooperáció eredményes fejlesztésében kiemelkedő munkát végzett magyar dolgozóknak, minisztériumi vezetőknek, mérnököknek, technikusoknak, külkereskedelmi és pénzügyi szakembereknek, munkásoknak. A kitüntetések ünnepélyes átadására kedden került sor a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Az ünnepségen megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Párdi Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt A. P. Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke is. V. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta : a magyar dolgozók munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunióban rendkívül gyorsan, határidő előtt megkezdődhetett a Zsiguli személygépkocsi nagyüzemi gyártása. A magas kormánykitüntetéseket A. P. Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke adta át, és további sikereket kívánt a kitüntetetteknek. A Népek Barátsága Érdemrendet kapta: Andorka György, a Bakony Művek művezetője, Gombár János, a Bakony Művek gyáregységvezetője, György Gyula, a varsói magyar külkereskedelmi képviselet vezetője, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Kommer Jenő, az Elzett Fémlemezipari Művek főmérnöke. Nagy Imre, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára gyáregységvezetője. Németh Béla, a KGM csoportvezetője. Novák Iván, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője. Rédei Gáborné, a Videoton műszerésznője, Szatmári Istvánné, az Elzett Fémlemezipari Művek gépmunkásnője és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ezen kívül 34 munkás és vezető szakember kapott különböző érdemérmeket. A kitüntetett magyar szakemberek nevében dr. Horgos Gyula miniszter mondott köszönetet s rámutatott arra, hogy a Zsiguli-kooperációban kialakított együttműködés jelentősen hozzájárult a magyar gépipar fejlődéséhez, a nagy sorozatú gazdaságos gyártástechnológiai módszerek kialakításához. Hangsúlyozta, hogy hasonlóan célszerű továbbfejleszteni az együttműködést a KGST-országokkal a szocialista integráció komplex programjának sikeres megvalósítása érdekében. (MTI) Római katolikus főpapok eskütétele Dr. Bánk József egri érsek, Kisberk Imre székesfehérvári megyés püspök, dr. Lékai László c püspök, esztergomi apostoli kormányzó, Kádár László c. püspök, veszprémi apostoli kormányzó kinevezésük után kedden esküt tettek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt, a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Az eskütevők nevében dr. Bánk József egri érsek mondott köszönetet. Az eskütételen jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. (MTI) MteJÉIVET A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre érkezett az Iraki Nemzeti Egységfront négytagú küldöttsége, élén Naem Haddaddal, az iraki Baath-párt regionális vezetőségének tagjával, az egységfront titkárságának vezetőjével. Munkásőrök és szovjet katonák barátsági gyűlése A szovjet hadsereg és hadiflotta születésének közelgő 56. évfordulója alkalmából kedden délután munkásőrök és szovjet katonák részvételével barátsági gyűlést tartottak a munkásőrség központi törzs- és alegységparancsnok-képző iskolájában. Az ünnepi eseményen jelen volt Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, D. J. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviseletében B. P. Ivanov vezérezredes és F. K. Iscsenko repülő altábornagy. Az ünnepség részvevőit a munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte, majd Nagy György, az országos parancsnok első helyettese méltatta a szovjet fegyveres erők létrejöttének, harcainak, győzelmeinek történelmi jelentőségét. Felszólalt a barátsági gyűlésen B. P. Ivanov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka is. A déli hadseregcsoport katonái — mondotta — joggal büszkék arra a testvéri barátságra, amely szorosan összeköt bennünket a magyar dolgozókkal és harcos élcsapatukkal, a munkásőrséggel — mondotta. Hazaérkezett a KNEB-küldöttség Kedden hazaérkezett Csehszlovákiából a KNEB küldöttsége, amely dr. Dabrónaki Gyula államtitkár vezetésével tárgyalásokat folytatott dr. Josef Machacka miniszterrel, a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével és munkatársai- val. Dr. Dabrónaki Gyulát fogadta Lubomirl Strougal, a csehszlovák kormány elnöke. NÉPSZAVA A RÁDIÓ MELLETT ISMERETTERJESZTÉS „FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN~ A kitűnő címet a vasárnapi Hang-Kép Magazin fogalmazta meg az utóbbi idők egyik legjobb rádiós ismeretterjesztő műsorával összefüggésben. A szenzációt keltő adás a Kohoutek-üstökös bemutatását tűzte ki célul, „földön, vízen, levegőben”. Itt most tágabb értelemben véve, alkalmazható a rádiós ismeretterjesztő műsorok nagy részére is, hiszen éppen az utóbbi időben figyelhettünk fel a jobbnál jobb, kis és nagy ismeretterjesztő műsorok egész sorára. Üstökös és veseátültetés, szoponyaműtét és filozofikus-tudományos beszélgetés kerül olyan közelségbe hozzánk, amilyenről eddig elképzeléseink sem lehettek. HANG-KÉP MAGAZIN A rádió népszerű „folyóirata” bizonyos értelemben szintén az ismeretterjesztés feladatát látja el, hiszen az éter és a képernyő rejtelmei közül kevéssé tájékozott hallgatót-nézőt avatja be olyan tudnivalókba, amelyek tartalmasabbá tehetik a műsorok élvezését. Van azért némi reklám jellege is e magazinnak, már csak azáltal is, hogy a rádió és televízió munkatársait — vagy azok önmagukat — népszerűsítik. A kívülálló talán méltánytalannak is tekintheti azt, hogy egy újságíróról csak akkor eshet szó a saját lapjában, ha az illető kitüntetést kap, vagy a nekrológját köztik, de ha egy újságíró a rádiónál, vagy a televíziónál dolgozik, akkor a Hang-Kép Magazintól egyéb műsorokig bőven foglalkozhatnak személyével is. Az igazság azonban az, hogy a rádiós és televíziós újságírók, akiket nemcsak olvasnak, hanem néznek és hallanak is, sokkal közvetlenebb, szinte intimebb kapcsolatban áll a közönséggel, s ezért természetesnek lehet tartani, hogy a nézők-hallgatók szeretnék megismerni a legnépszerűbb bemondókat, riportereket, szerkesztőket, esetleg még a gyártásvezetőket is. A Hang-Kép Magazin igyekszik ízléssel-mértékkel eleget tenni e feladatának, örültünk a gyógyuló Szél Júliánál tett látogatásnak, dr. Eke Károly és Rácz György Géza tartalmas beszélgetésének — éppen az ismeretterjesztésről —, érdekes volt hallgatni Gyárfás Miklóst, s megszívlelendő jegyzeteket fűzött Lévai Béla az írók és a rádió-televízió kapcsolatához. RÁDIÓLEXIKON Az egyik legkorosabb, de egyáltalán nem öreg ismeretterjesztő műsor éppen azáltal őrzi meg fiatalságát, hogy mindig a legkorszerűbb, legmaibb kérdésekben nyújt tájékoztatást, ismertetést. A most vasárnap elhangzott adásban is sok figyelemfelkeltő téma szerepelt, a nátha pszichikai okairól, a marsbéli élet lehetőségeiről és így tovább. Természetesen nem adhat e rövid műsor kielégítő,hosszadalmas válaszokat a hallgatók által feltett kérdésekre, de például éppen a nátha pszichikai okainak magyarázása mellett jó lett volna tudni, milyen gyógymódot, orvost, stb. ajánlanak. KÖNYVRŐL - KÖNYVÉRT A Ki nyer ma? zenés vetélkedő mintájára, hasonló szisztémával, koradélutáni időpontban hangzik fel egyre gyakrabban a Könyvről—könyvért irodalmi rejtvényműsor szignálja. Legutóbb hétfőn, Gyöngyösről jelentkezett Kulcsár Katalin és a könyvesbolt versengő társasága, hogy számot adjanak arról, mennyire ismerik, értik az irodalmat a gyöngyösiek. A kérdések között volt „nehéz” és „könnyű”, sok előtanulmányozást igénylő, de olyan is, amelyre kapásból adhatták meg a választ. Ma már, nyugodtan állíthatjuk, nincs nagy különbség egy vidéki város, vagy a főváros irodalombarátainak felkészültsége, műveltsége között. Veres Péter műveiből, Ady versseiből nyugodtan kérdezheti őket a riporter. Kulcsár Katalin okosan, nyugodtan vezette az izgalmas minivetélkedőt , hiszen a játék hevületében, a versengés izgalmában kézben kellett tartania az irányítást, s ez mindvégig sikerült is. Háry Márta A magyar szép toll Megjelent az első magyar nyelvű stilisztikai kézikönyv. Nincs félreértés, nem történt elírás, az első magyar nyelven megírt stilisztikai kézikönyv. Révai Miklósnak, a magyar felvilágosodás egyik tevékeny, nagyhatású alakjának A magyar szép toll című műve valóban a közelmúltban hagyta el a nyomdát. Révai Miklós csaknem 170 évvel ezelőtt, élete utolsó éveiben írta ezt a művét, korai halála miatt azonban már nem került sor a kiadásra. Így történt az, hogy az időben utána írt hasonló témájú kézikönyvek sorra megjelentek az elmúlt több mint másfél évszázad során. A magyar szép toll első kiadására pedig csak most került sor az Akadémiai Kiadónál. A művet Éder Zoltán tette közzé, ő írt utószót is a kötethez. Szól a kézirat keletkezésének körülményeiről, a forrásmunkákról, elhelyezi a művet szerzőjének munkásságában, s tárgyalja jelentőségét a stilisztika történetének szempontjából. M. 1 Elhunyt Sántha György költő Kecskeméten 86 éves korában elhunyt Sántha György költő, a Katona József Társaság egykori titkára, több verses és prózai kötet szerzője. Legismertebb műve az 1930-as években kiadott „Aranyhomokon, nomád felhők alatt” című verseskötete. Az utóbbi évtizedekben irodalmi folyóiratokban, napilapokban jelentek meg költeményei. Sántha György temetése február 23-án szombaton lesz a kecskeméti új köztemetőben. Néprajzi nyári egyetemet rendeznek Zalaegerszegen 1975 júliusában. Kiemelt helyen szerepel a népi építészet, a modern és a népi építészet kapcsolata, a szomszédos népek néprajzi és kulturális kapcsolata, a népdal és a népzene, a népszokások és a hagyományok ápolása Gombnyomásra Új, érdekes rajzfilmek Elöljáróban egy érdekes statisztikai adat. A János vitéz, a Pannónia-stúdió első, egész estét betöltő rajzfilmje eddig 750 000 nézőt vonzott. És már készül a következő „nagyfilm”. A Hugó, a víziló című játék, amerikai megrendelésre, a magyar stáb közreműködésével. A félig kész mulatságos-eleven rajzfilmről (az utómunkálatoknál tart a Pannónia közössége) az első megtekintés után így nyilatkoztak a megrendelők: „Nem hittük, hogy Európában így tudnak dolgozni.” Kétesnek tűnő dicséret — de számunkra nagyon értékes. A magyar rajzfilmet ismerik — és elismerik — ma már az egész világon. Ez nemcsak üres, formális mondat, hanem tény. Bizonyításként csak anynyit, hogy a stúdió az elmúlt esztendőben tizenkét filmfesztiválon szerepelt — eredményesen. Reisenbüchler Sándor A Hold és a Nap elrablása című filmjéért ezüstserleget kapott Olaszországban. A cannes-i filmfesztiválon pedig az 1812-es év című játékéért elnyerte a zsűri különdíját. A milánói nemzetközi rajzfilmtalálkozón emlékplakettet kapott a stúdió tizenkét rajzfilmjéért. Oberhausenben Tarnovszky Béla, Montrealban Mocskossy Gyula, Szalonikiben Gémes József evvegy alkotása nyerte el a nem£»Hözi zsűrik kitűnböző díjait. Jankovics Marcell Az élet vize című munkája nedla Londonban szeretett a legtöbb fesztiválfilmek csoportjában. — A nemzetközi sikereknek is köszönhető — mondta Qj/Crm/, a rajzfíl.rnstaltó inií a tegnani yairAHSi-Movz+atön —, honn ffthAsLiifQk a Pannónia, JriítteMi koncsolatai. Például ismertette azt is, hogy a szovjet— ma©-ar koprodukciók mellett, spanyol—magyar közös vállalkozásban készül egy szórakoztató-ismeretterjesztő rajzfilmsorozat. Az olaszok három rajzfilmre nyújtották be addig „igénylésüket”. És a stúdió vezetői újabb rajzfilmtervekről tárgyaltak Amerikában is. (A tárgyaló „felek” között szerepelt a többi között a Sárga tengeralattjáró, a híres Beatles-film producere is.) A bemutatásra váró filmek listáján több érdekes alkotás szerepel. Például Vajda Béla Pléh-boy című szatirikus, kesernyés játéka, amely a Húszas stúdió (a rádió ifjúsági műsora) egyik riportja alapján készült. Ugyancsak Vajda Béla rendezte a Jó cselekedetek című párperces filmet, amely rövidsége ellenére is rendkívül eredeti, humoros. Röviden így jellemezhetnénk: ez a film az álhumanizmust parodizálja sok, remek ötlettel. Kovásznái György Cara-ja, a francia forradalomnak és nagy alakjainak állít eredeti emléket. Külön kell szólnunk Macskássy Kati Gombnyomásra című filmjéről. Már az ötlet is kitűnő. Az egész filmet gyerekek rajzolták, különböző iskolák, hat, nyolc és tizenéves tanulói. A rajzok és a mögöttük felhangzó magyarázó-jellemző vallomások, nagyon eredeti képet adnak a mai gyermekek fantáziavilágáról, megváltozott gondolkodásmódjáról, s a felnőtteket figyelő, bíráló tisztánlátásáról. És Jon hamarosan — a televízióban — Mekk mester, az ezermester újabb kalandjai. Mirr- Maxi a csodakandúr. S dr. Any, aki ezúttal a magyarázatainkat magyarázza. Atelve a pedagógus „forradalmához” nyújt rajzon képes, ötletes tanácsokat. G. I. Allólábas tetők alatt Az elődeim is itt laktak „Valamikor kenyérsütő volt ez az épület. Százszázhúsz éves. Szabad kémény volt benne, amit tizenöt-húsz éve bontottunk le. Most pendelykémény van építve” — kezdi „vallomását” a házról, amely fedelet nyújt neki. Vasas Mihály 75 éves, a karcagi Lenin út 36. számú ház lakója. A vallomás szövege felnagyítva a falon, mellette a ház fényképe, kívül és belül. Jól látszik a téglából kirakottan kezdődő, csőben folytatódó pendelykémény, s a szobában a mennyezetet tartó, durván bárdolt faoszlop. „Ezt a házat az apámék akkor építették, amikor én születtem. (...) A szobák földesek voltak. 1938- ban padlóztuk ki. Az utca felöli szoba a lakószoba, amelyben kemence is van” — meséli Elek Lajosné 85 éves, aki a Füredi út 56-ban lakik Karcagon. A szöveg mellett ismét fényképek, deszkakapu, nádtető, kamrarészlet fateknővel. „Egyedül lakom itt. Az elődeim is itt laktak. Még a nagyapám építette. Az 1950-es évek végén alakítottuk át. (...) A villany is azóta van benne” — megfontoltan, emlékeiben kutatva, rövid mondatokban beszél a házáról Örsi Imre 81 éves, a karcagi Kiss Antal utca 10-es szám alatti lakos. Ilyen vallomások olvashatók a fényképek meg a tárgyi emlékek mellett azon a kiállításon, amnelyik szombaton nyílt Budapesten, a Thököly út 74-ben, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola klubtermében. Hogy kerül ide ez az anyag? 1973-ban, Budapest centenáriumi ünnepségei alkalmából a Szolnok megye és Zugló között kialakult jó kapcsolat alapján volt egy kiállítás a főiskolán a Nagykunság népművészete címmel. A közös munka során vetődött fel az ötlet: az iskola diákjai és tanárai nyári terepgyakorlaton Karcagon ismerkedjenek meg a hagyományos népi építészettel, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum szervezésében. 1973 augusztusában ez megtörtént. A hagyományos paraszti építészet „termékeiből”, a lakóházakból és a melléképületekből a Nagykunság sokat megőrzött. Gazdag anyagra találtak Karcagon a diákok, volt mit fényképezni, rajzolni. S nemcsak százados épületek maradtak fönn napjainkig, hanem némelyik lakóházban a régebbi lakáskultúrával és életformával is találkozhattak a főiskolások. Különösen az idősebb karcagiak tudtak sok érdekes, feljegyzésre méltó dolgot mondani, így kerültek egymás mellé a vallomások, a fényképek és a tárgyak a mostani kiállításon, amelyet közösen rendezett a főiskola és a karcagi múzeum. A fényképeken megjelennek az emberek is, megszokott környezetükben, múzeális értékké öregedett házaik udvarán, rücskös faajtók kovácsolt kilincsei előtt. De eredetiben is láthatók a kiállításon használati tárgyaik, eszközeik. Ott lóg a szőrtarisznya, a vasból készült rókacsapda, falnak támasztva a gabonaforgató lapát, s odakerült az egyik háztetőről egy 1867-ben készült szálkák is. (mátyás)