Népszava, 1974. február (102. évfolyam, 26–49. sz.)
1974-02-08 / 32. szám
1974. február 8. Németh Károly Újpesten Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön látogatást tett Újpesten. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Somogyi Imre, a kerületi pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a helyi pártpolitikai munka helyzetéről, a városrész fejlődésének eredményeiről és gondjairól. Ezt követően Németh Károly az Egyesült Izzó froti úti lakótelepén megtekintette a nemrég átadott korszerű 150 személyes óvodát Az egész napos program keretében Németh Károly felkereste a kerület egyik jelentős vállalatát, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárát. A vállalat vezetőinek tájékoztatása után gyárlátogatás következett: a budapesti pártbizottság első titkára megtekintette az alapanyaggyártó kísérleti üzemet, tájékozódott a gyógyszertablettát és injekciót előállító üzemrész tevékenységéről. Ezt követően aktívaértekezleten találkozott a vállalat munkásaival, párt-, társadalmi, gazdasági vezetőivel, s tájékoztatást adott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. (MTI) Tanácskozás a demokratikus centralizmusról Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján csütörtökön kétnapos tanácskozás kezdődött a demokratikus centralizmus időszeri elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora megnyitó szavai után Vértes Imre, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja, a pártépítési tanszék tanára megtartotta vitaindító referátumát. Ezt követően korreferátumok hangzottak el, majd a részvevők , vezető pártmunkások, a pártépítés oktatásával foglalkozó szakemberek, a tömegszervezetek képviselői — hozzászólásukban foglalkoztak a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának helyzetével. Számos felszólaló elemezte a demokratikus centralizmus érvényesülésének elméleti és gyakorlati tapasztalatait. A vitában felszólalt Nemes Dezső is. (MTI) A kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatása A Pénzügyminisztérium és a MÉM együttes rendelete módosította, illetve kiegészítette a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett támogatásáról szóló korábbi rendeletet A rendelettel életbe léptetett változások a következők: a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek ezentúl a szőlő- és gyümölcstermelés termékei, illetve a nagyüzemi tojástermelés után is árkiegészítést számolhatnak el. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szakszövetkezetek szintén kaphatnak a tagok egyéni gazdaságában termelt, de a közös gazdaságon keresztül értékesített főbb állattenyésztési termékek árbevétele után árkiegészítést. A támogatás harmadik eleme, a fejlesztési hozzájárulás, a következő években kerül előtérbe. A tanya értelme A tehenész novemberi keresete 3002 forint. A téesszel elégedett, munkájában kielégülést talál, semmi szenvedélye nincsen. Nem iszik, havonta száz forintot sem költ italra, nem kártyázik, futballmeccsekre sem jár. Fiatalabb korában úgy szerette a focit, akkor még lépkedett utána. A televíziót kedvelné, rokonoknál, jó barátoknál látta, de a tanyájukig nem érkezett villany. Harmincezer forintba kerülne bevezetése. Inkább portát vettek a faluban, százalékkal együtt 24 ezer 512 forintért, összesen 31 négyszögölet. Kezdik az építkezést, szakembereket fogadnak, a család segít. Vályogból rakják a három szobát, konyhát, tanulószobát a gyerekeknek, főzőfülkét, fürdőszobát és garázst. Vályogból, mert azt maguk verhetik. Olcsóbba kerül. — Nagyon vágyódom a faluba — mondja a fiatalasszony. — Ott kevesebbet kell dolgozni, kényelmesebb, minden kéznél, üzletek, iskola, óvoda. Bebútorozzuk az új házat, kicsit több ruhát veszünk, szórakozunk. Még szorgalmaskodni kell, minden percet kihasználni, az ünnepnapokat is, ez a tanya értelme. Szalad az élet A fiatalasszony két apró gyerek mellett ellátja a háztartást, a háztáji jószágállományról gondoskodik. Nem könnyű, négy anyakoca, két bika, tehén, három hízó, húsz malac, aprójószág igényli a figyelmet, a kiszolgálást. Férje szabadnapjain segít, daráltat, takarítja az ólokat, vásárba viszi a malacokat. Zsigulival tolat az ólhoz, csomagtartóba rakja az aprójószágokat, és irány a város. A tanyából a csempézett konyha jutott a fiataloknak, fehér konyhabútor, két barna hencser, olajkályha, bölcső, falvédő, petróleumlámpa berendezéssel. — Nagyon hiányzik a villany, a televízió. A háztartási gépek rengeteget segítenének. Szentestére is előre készültem, ne legyen minden pillanatom foglalt, főztem jó előre, kocsonyát, húst, tésztát sütöttem, kevesebb bajom maradt. Derernyázni nem szokásunk. Karácsonyfát vettünk, előkerestük a tavalyi díszeket, szaloncukorkát aggattunk, az asztalra tettük. Szeretnénk rokonokhoz látogatni, de Csaba lehöt, alig jutok el valahová. — Nem szólhatok, a tanya közel esik a faluhoz, állattartásra igen kiváló, gyarapodhatunk az erőnktől függően. Marika, a háztájiból megkeresi, amit én a közösben, fizetést, nyereségrészesedést, a pénzt félretesszük, inkább ő bajlódik vele, nem érdekel különösebben, csak, amikor kell, akkor tegyek, összerakjuk az öreg napjainkra valót. A jó sűrű csendet szeretem, a nyugalmat, valahogy szabadabb az ember. Nem igyekeznék a faluba, a gyerekeinkért csináljuk — mondja Veszelka László. — Értük érdemes. Szalad az élet velük. Feldíszítette fiatalságukat két szép gyerekkel, tisztes anyagiakkal, autóval, tervekkel. Szépen indultak a küzdelmes, egyformának tűnő napoknak, boldogságuknak. A tanya 1965-ben 12 ezer forintba került, így fest: konyha, szoba, előszoba és spájz. Az előszobában ágy, két sezlon, kőpadló, új cserépkályha, rádió, mutatós konyhabútor. A szobában szekrény, székek, ágy, asztal, barna bútorok, az asszony hozománya. Ez a tiszta szoba, földes, kereszt a falon. „Szent”-szagú. A többi helyiség nem ennyire díszes. A tanya közel van öttom őshöz. Gazdája, Kisguczi Ferenc munkahelyéhez is. A faluban kész az új ház. Két szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, mellékhelyiségek. — Mennyibe került? — Rengeteget kínlódtunk, amíg tető alá hoztuk — mondja a fiatalasszony. — Vertük a vályogot, segített az összes rokon, gyűjtöttük a pénzt jó régen. Olyan 150—160 ezer forintba kerülhetett, a saját magunk munkáját nem számoljuk, az olyan, hogy nem számítjuk. Kisguczi Ferenc állatgondozó az öttömösi Magyar László Termelőszövetkezetben, harminchárom éves, felesége 28 esztendős, 12 éve házasok. Két kislányuk van, egyik 8 éves, másik 5, járnak iskolába, óvodába. Rossz időben édesanyjuk kíséri őket a falu széléig. — Moziban ismerkedtünk meg a férjemmel, bár egy dűlőben laktunk. 1961. november 18-án, Erzsébetkor tartottuk az esküvőt, két helyen, ahogy szokás. Nem volt valami fényesség, ahogy erőnkből tellett — sorolja az asszony. — A szövetkezetben dolgoztam, alakulás után közvetlen irodára kerültem, mindig jó fejem volt, kitűnő bizonyítványom, ha a helyzetem úgy alakul, megragadhattam volna ottan. Közbeszólt a házasság. — Megbánta? — Nem. Akkoriban még az irodistákat nem becsülték, 200 forintot kerestem havonta, természetbeni juttatás meg semmi. Testvéreim elkerültek a tanyából, húgom iskolába járt, anyuka téesztag volt, segítettem, napszámba jártam, kapáltam, dolgoztam a határban, abból rakosgattam össze a kelengyére valót. A téesz gyengén indult, nem lehetett rá alapozni, ruha kellett, cipő, apuka halála után elég szegény sorban maradtunk.. A munkától sohasem húzódoztam. Kisakaraton történt Négyen testvérek, a faluban élnek, asszonyok, a férjük téesztag, mindnek van családja, iparkodnak, házuk, autójuk, anyagilag jól állnak. Segítik egymást, különösen nagy munkákban, így házépítéskor. Disznótorok idején együtt mulatoznak. Kisguczi Ferenc családjából hárman maradtak Öttömösön, a téeszben dolgoznak, lánytestvérének, Piroskának a férje Szegeden, iparban. — Melyikőjük erősebb anyagilag? — Majdhogy egyformán tartunk, de talán mégis mi — mondja a tehenész. — Tizenkét év alatt csak többet összegyűjtöttünk, a legöregebb házasok vagyunk. Mindjárt a jószágokhoz kerültem, télen-nyáron állandó a munkám, nincs idő unalomra, a keresetem elfogadható, havonta 2160—2170 forint, készpénzben fizet a szövetkezet, hol kapok, hol nem, a súlygyarapodás után. A háztáji munkája, jövedelme a feleségem dolga. Két bika, anyadisznó, hét malac, hat süldő, hat hízó a takaros tanyában, aprójószágok, nyulak. A háztájiból megterem a takarmány, krumpli, kukorica. Az elmúlt hetekben 25 mázsa kukoricát vásároltak 4750 forintért. — A háztájiból megkeresem, ami a férjem fizetése, a zöldségfélék megteremnek, baromfi van, cukorra, sóra kell kiadás, ritkán friss húsra. Mégis nagyon eluntam idehaza, vágyódom a munkába, közösségbe, ha visszamegyek a téeszbe, emberek közé, könnyebbül a sorsom. Idővel nyugdíjat kaphatok — mondja Kisgyeziné. — Nincs elismerve az aszszony, ha háztartásban marad, családjának él, a gyerekemet nem akarták felvenni óvodába, mert nincs munkahelyem. Házasságunk óta a szövetkezetből kapjuk a kenyeret, a föld alapja az életünknek. Jobban adunk ruhára, csak jobban megvegyük, a szórakozás több, a férjem eljutott már kiállításra, elvitte a téesz. Nem spórolunk úgy a hasunkon, mint az öregek, ők az életet a hasukon fogták meg — bizonygatja a szívós, asszony. — Költözünk az új házba, vasalót, mosógépet veszünk, és televízió minden álmunk. Ha utazni akarunk, felülünk a buszra, eljutunk Szegedre, vagy akárhová, jártunk már rokonlátogatáson a Dunántúlon, így nő az igényünk. A nagyobbik lányom fodrász lesz, a kisebbik állandóan rajzol, még tervezővé válik, ugyan jó feje van, de a földben nem maradhatnak, szakmunkások legyenek, vagy bármi más. A tehenész magas, piros arcú, barna kardnadrágot hord, fekete kabátot, sötétvörös inget, pufajka nagykabátot. Vezetőségi tag. — Havonta egyszer ülésezünk, általában reggel 9-kor kezdjük a téeszirodán, vagy a pártházban, mikor hol. Két éve választott meg a tagság, igencsak minden gyűlésen hozzászólok, olyan a szokás, megkezdik szélen, oszt’körbe megy. Minap a szalmaeladásokról vitatkoztunk, kell a háztájiba szalma, a tanyai népnek nagyon szükséges, de a vezetőség nem könnyen hajlott, mert kevés a készlet. Megszavaztuk, közakaraton történt, 5 mázsa bálázott szalmát adnak, négyszáz forintért. A kombájnosok munkájáról is szó esett, hogy adjunk pótlékot, amiért a forróságban dolgoztak tisztességgel, arra szavaztam. Fejenként kaptak 400 forintot, nem nagy pénz, mégis megörültek neki. Közakaraton történt az egész. — Miért választották vezetőnek? — A boldog isten tudja. Négyévenként választ a tagság titkosan, talán azért, mert lát az ember, csak tudja, mi történik a téeszben, az istálló mellett a gépműhely, a traktorok, a raktár, lehet, hogy azért. Meg gondolom, a munkámért. Nincsen panasz, inkább órával később érek haza, de rendet hagyok magam után. Hízó bikából 63-at piacra küldtünk ketten a takarmányossal. Az ólba csak negyvenkettő fér, de mellette a nyári szállás, oda is kötöttünk jószágot. Nyáron 5 órakor elmegyek, télen fél 6-kor. Este mosakszom, a család körbefog, beszélni kell velük, vacsorázok, lefekszem, másnap a munka újra kezdődik, és egész embert követel. A szomszédban ritkán televíziózunk, nekünk petróleum a villany. Ss. Lukács Imre BOLDOGSÁGCSINÁLÓK II. NÉPSZAVA Benke Valéria Székesfehérvárott Denke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön az MSZMP Fejér megyei oktatási igazgatóságának székházában megrendezett pártnapon az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Ezt megelőzően a Fejér megyei pártbizottság székházában a megye és a megyeszékhely helyzetéről tájékozódott. Magyar—jugoszláv építésügyi tárgyalások Ahmed Hanicsnak, a magyar—jugoszláv építő- és építőanyag-ipari albizottság jugoszláv tagozata elnökének vezetésével február 5 és 6-án jugoszláv építésügyi delegáció folytatott tárgyalásokat a két ország építőipari együttműködésének fejlesztéséről, jugoszláv építési kapacitás magyarországi felhasználásának lehetőségeiről. A megbeszéléseken részt vett Fmail Hodzics, a jugoszláv gazdasági kamara építőipari tanácsának titkára is. Mai gyár részről Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az albizottság magyar tagozatának elnöke vezette a tárgyalásokat, amelyeken részt vettek még a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői is. A megbeszélések alapján a jugoszláv fél ajánlatokat tesz egyes budapesti és Balaton-környéki szállodák, kereskedelmi létesítmények építésére. A jugoszláv küldöttséget fogadta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A jugoszláv delegáció csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) A siófokiak földgázfogadó, keverő állomást szerelnek az NDK-ban Európa egyik legnagyobb vegyi üzeme a Lipcse melletti Walter Ulbricht Leuna Művek szénről szénhidrogénbázisra, azaz földgázra állt át. Ehhez a Szovjetunióból érkező földgázt használja fel. A Leuna Művek korábban pályázatot hirdetett azoknak a gázipari szerelvényeknek megépítésére, amelyek segítségével a földgázt fogadhatja. A pályázatot a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat nyerte. A vállalat öt objektumot, fogadó-, redukáló- és keverőállomásokat épít a Leuna Művekben. Az ország első sugársterilizáló berendezése Az ország első sugársterilizáló berendezését a Medicor Művek debreceni gyárában építik fel. A munkálatok még ez év tavaszán megkezdődnek, s a program szerint 1976 végére fejeződnek be. Az ENSZ mellett működő atomenergia bizottság 600 ezer dollár értékű gép és egyéb berendezés árát fedezi. Biztosítja továbbá az első sugárforrást, a 260 ezer Curie teljesítménnyel működő kobalt 60-at. Erős fészek Máshogy alakul a család. Az aszszony munkát vállal, a tervek, álmok, vágyakozások kezdődnek elölről. Új, modern bútorok kellenek az új házhoz. Talán kocsi is? — Nem, kocsit nem veszünk, ha csak a gyerekeknek nem. Pénzéért elviszik az embert akárhová. Inkább még egy babát szeretnénk, őket imádjuk. Erős fészek a Kisgucziéké. A Fehér Lajos beszéde (Folytatás az 1. oldalról)lenlegi helyzetével, fejlesztésével foglalkozva ugyancsak a termelési módszerek korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a háztáji zöldséges gyümölcstermelés fejlesztésére, sokoldalú segítésére — mondotta —, mindenekelőtt az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közreműködésével. Egyidejűleg tovább kell korszerűsíteniük a zöldség-gyümölcs felvásárlást, a csomagolást, a szállítást és az értékesítést is. Emellett egyes időszakokban és néhány zöldségféle vonatkozásában jobban kell élnünk a behozatali lehetőségekkel, hogy megnyújtsuk az idényt, bővítsük a választékot, s ezzel is ösztönözzük a hazai zöldségtermesztés fejlesztését. Az öntözési lehetőségek jobb kihasználását szorgalmazta ezután a szónok, majd a múlt évi rekordnak számító — több mint 6 millió hektoliteres — bortermeléssel foglalkozott. A szőlő- és a gyümölcstermesztés fejlesztésére hozott múlt évi kormányhatározat biztosítja a lehetőségeket mind a rekonstrukcióra, mind pedig az új telepítésekre, illetve e kettő összetevőjeként a terméshozam növelésére. Az állattenyésztés tavalyi eredményeit a Minisztertanács elnökhelyettese igen kedvezőnek ítélte. Az előző évihez mérten növekedett a vágóállat- és az állatitermék-termelés. A szarvasmarha-tenyésztésben, az ismert intézkedések hatására, a kezdeti fejlődés jelei mutatkoznak. Növekedett a tenyésztési kedv. A sertéstenyésztési kedv ugyancsak felfelé ível. A múlt év végén annyi sertés volt az országban, mint még soha, s ezt az állományt figyelembe véve, az idén 1 millió sertés levágására lehet számítani, ami meghaladja a tavalyelőtti, eddig legmagasabbnak számító szintet. Fehér Lajos ezután részletesen elemezte a baromfitenyésztés helyzetét. Jelentősen javult az állomány összetétele, és genetikai képessége. Viszont elavult az 1960-as években épült nevelő- és tojóházak egy része, s a technológiák rendszere sem felel meg a mai korszerűségi követelményeknek. A mai piaci kereslet, a hazai baromfihús-fogyasztás várható növekedése, a kedvező külföldi értékesítési lehetőség, mind-mind a baromfitenyésztés újjászervezését, rekonstrukcióját sürgeti. A rekonstrukció sikere érdekében a kormány az állami támogatást kiterjesztette a baromfitartás céljait szolgáló épületekre, beleértve a felújítást, az átalakítást és a technológiai korszerűsítést, s ugyanakkor előmozdítja az ágazattal kapcsolatos szolgáltatások , a kutatás, a szakoktatás, az eszköz-, a takarmány- és az állategészségügyi ellátás javítását is. A fő cél az, hogy elsősorban a nagy testű baromfifélék tenyésztésében érjünk el jelentős előrehaladást. E fejlődés, a természetszerűen velejáró problémák megoldása sok esetben túlnőtt és túlnő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar keretein: társadalmi figyelmet, törődést, és gyakran nagy, sőt egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel. A párt és a kormány által kitűzött feladatok csakis az élelmiszer-termelők szorgalmas, hozzáértő munkájával, továbbá a munkásosztály folyamatos erkölcsi, politikai és gazdasági segítségével voltak megoldhatók. Szólt ezután a tsz-ek fejlődéséről, eredményeiről, hozzáfűzve: a részesedés és a felhalmozás arányát célszerű és kívánatos úgy meghatározni, hogy biztosítsa a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának tervszerű és folyamatos, az ipari munkásokéval arányos, azonos ütemű növekedését. Fehér Lajos ezután a különböző pénzügyi alapok jelentőségével, szerepével foglalkozott, majd az egyes termelőszövetkezetek közötti differenciáltság kérdéseit elemezte. Hangsúlyozta, hogy a mostoha természeti viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek helyzetének, gazdálkodásának megjavítása népgazdasági és társadalmi méretű kérdés. A megkülönböztetett állami támogatásnak tehát, a termelési szerkezet egyszerűsítését, illetve az eredményesebb gazdálkodás kialakítását elősegítő fejlesztési hozzájárulás odaítélésének feltétele az is, hogy valamennyi érintett termelőszövetkezet és szakszövetkezet megalapozott, jól kidolgozott fejlesztési tervet készítsen, s azt mutassa be a megyei tanácsnak. A szövetkezeti tagság gondolkodásmódjának alakításában rendkívül jelentős a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom is. Hozzájárul a termelés növeléséhez a szövetkezeti önkormányzat erősítéséhez és gazdagítja a közösségi életet. — A magyar mezőgazdaság, ezen belül a közös gazdaságok együttes zárszámadása — a vázolt gondok ellenére is —, kedvező, s ez jó alapot ad idei céljaink megvalósításához. A múlt évi helytállást az bizonyítja, hogy alkotóerőben, és munkakedvben nincs hiány. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi, s meg is követeli, hogy ez a lendület ne törjön meg — mondotta befejezésül Fehér Lajos. A közgyűlés után a kormány elnökhelyettese megtekintette az egerszóláti termelőszövetkezet országos hírű libafarmját, és elismeréssel szólt a látottakról. (MTI)