Népszava, 1974. március (102. évfolyam, 50–76. sz.)
1974-03-13 / 60. szám
1974. március 13. Dr. Tímár Mátyás látogatása a MÁV-vezérigazgatóságon Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter társaságában kedden látogatást tett a MÁV-vezérigazgatóságon. Részt vettek a vasút vezető testületének tanácskozásán, amelynek napirendjén szerepelt az áruszállítás, ezen belül kiemelten a nemzetközi árufuvarozáshelyzete. A MÁV vezetői beszámoltak a vasutas dolgozóknak a korábbinál kedvezőbb bérhelyzetéről, a munkaidő-csökkentés eddigi eredményeiről, az ezzel kapcsolatos további feladatokról, valamint egyéb előkészítő munkákról. Eszmecserét folytattak a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és az V. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseiről. (MTI) Országos nőfelelősi értekezlet a SZOT-ban A Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában kedden országos nőfelelősi értekezletet tartottak az SZMT-k és a szakmák nőfelelősei részére. Az első napirendi pont Halász Jenőnének, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetőhelyettesének, a SZOT nőbizottsága tagjának tájékoztatója volt, amelyben ismertette a kereskedelemben bevezetendő munkaidő-csökkentést. A Budapesten 1974. április 1-e, vidéken július 1-e után bevezetendő munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban elmondotta, hogy mind a szakszervezeteknek, mind a minisztériumoknak az az álláspontja, hogy csak a feltételek megteremtésével, ugyanakkor a vásárlók teljes kielégítésével lehet ezt a 430 000 személyt és ebből körülbelül 300 ezer nőt érintő rendelkezést bevezetni. A részletes tájékoztató után a jelenlevők megvitatták a szakszervezeti teendőket éppúgy, mint a következő napirendi pontnál, amely a népesedéspolitikai határozatról szólt. L.V. Tovább növekszik az NDK és Magyarország külkereskedelmi forgalma Az idei tavaszi lipcsei vásáron kedden megtartották a szokásos, nagy nemzetközi sajtóértekezletet. Horst Solle külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az NDK külkereskedelme minden irányban erőteljesen fejlődik. 1973-ban már 53,5 milliárd márka értékű áruforgalmat bonyolított le, ennek kétharmadát a szocialista országokkal. A Szovjetunióval való kapcsolatok közül kiemelte az onnan érkező kőolaj- és földgázszállítást. Az NDK 1974-ben 10 százalékkal több kőolajat és lényegesen több földgázt kap, mint tavaly, mégpedig előre megállapodott, szilárd áron. Mivel az NDK egész olajszükségletének 90 százalékát szovjet kőolajból fedezi, ez válságmentes olajellátást biztosít a baráti német állam számára. A Magyarországgal folytatott külkereskedelemről a miniszter elmondotta, hogy az 1972 évihez képest 1973-ban 11,2 százalékkal növekedett, s különösen kiemelkedik a jármű-, a vegy- és a gyógyszeriparban, továbbá az elektronikai és elektrotechnikai iparban és a mezőgazdasági gépgyártásban való együttműködés. Hidrometeorológia, jogi és szervezeti kérdések a Duna Bizottság ülésének napirendjén A Duna Bizottság 32. rendes ülésszakát kedden délelőtt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke ünnepélyesen nyitotta meg Budapesten. Az ülésszakon Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió delegációja vesz részt. A kéthetes ülésszak munkájában részt vesznek még az NSZK közlekedési minisztériumának szakértői, valamint a Duna Bizottsággal együttműködő nemzetközi szervezetek, köztük a KGST titkársága, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, a Nemzetközi Távközlési Egyesület képviselői. A megnyitó plenáris ülés után az ülésszak különböző bizottságokban folytatja munkáját. A dunai nemzetközi hajózás szabályozásáról tárgyalnak, megbeszélik a vízi úttal kapcsolatos korszerűsítési, hidrotechnikai, hidrometeorológiai, jogi és szervezeti kérdéseket, s foglalkoznak a Duna Bizottság tevékenységével, soron következő feladataival. IKÉZSELJEK ! Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke U Ne Wint, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke U Sein Wint táviratban üdvözölte a Burmai Unió Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökévé, illetve miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. Pója Frigyes külügyminiszter Ulla Phone újonnan megválasztott külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke táviratban köszönte meg Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a köztársasági elnöki megbízatása újabb időszakának megkezdése alkalmával kifejezett jókívánságokat. Pója Frigyes külügyminiszter bemutatkozó látogatáson fogadta Hermann Kerstinget, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. Kitüntették a Borsodi Hőerőmű KISZ-szervezetét A forradalmi ifjúsági napok keretében kedden adta át Török László, a KISZ Borsod megyei bizottságának első titkára a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a Borsodi Hőerőmű KISZ-szervezetének. A hőerőmű ifjúsági szervezete kivette részét a várossá alakulásának 20. évfordulóját ünneplő Kazincbarcika szépítéséből. A fiatalok közreműködtek a bulgáriai testvérvárosról elnevezett Dimitrovgrád-park létrehozásában és társadalmi munkával segítették a sportliget kialakítását. Helyt álltak az üzemben is k munkas-és parasztolvasók számának növeléséért Szabolcs-Szatmár megye közművelődési és szakszervezeti könyvtárhálózata között szoros együttműködés kezdődött a munkás- és parasztolvasók létszámának növelésére. A közművelődési könyvtár a szakszervezeti könyvtárral egyetértésben a most készülő,távlati, 15 éves fejlesztési tervében külön figyelmet fordít a munkás és paraszt olvasók által igényelt könyvek számának gyarapítására, elsősorban a nagyobb ipari körzetekben Nyíregyházán, Mátészalkán, Záhonyban. Nyíregyházán létrehozták a könyvbarátok klubját, amelyben főként munkásfiatalok, szakmunkástanulók találkoznak rendszeresen és vetélkedők, tanulmányi kirándulások, író-olvasó találkozók formájában tágítják ismereteiket. (MTI) Kidolgozták a tanulmányi versenyek új rendszerének alapelveit Ülést tartott a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa Az új felépítésű középiskolai KISZ-szervezetek tevékenységének tapasztalatai pozitívak, a kibontakozó közösségi formák a korábbinál természetesebbek — állapította meg keddi ülésén a KISZ központi bizottságának középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa. A KISZ központi bizottsága még 1972-ben határozott a középiskolák új szervezeti formára való átállásáról. Ennek lényege: a KISZ-alapszervezetek ezentúl nem egy-egy évfolyam azonos életkorú diákjainak közösségei, hanem az első osztálytól a negyedik osztályig, a 14— 18 évesek kommunista kollektívái. Jóllehet az új tanévből alig fél esztendő telt el, máris megállapítható, hogy az új szervezeti forma adta munkamegosztás és nagyobb önállóság következtében fokozódott az alapszervezetek politikai tevékenysége . " A középiskolai és szakmunkástanuló tanács a tapasztalásokat elemezve úgy döntött, hogy az új szervezeti formával kapcsolatos további teendőkre javaslatot tesz a KISZ KB intézőbizottságának. A tanács végezetül javaslatokat dolgozott ki a tanulmányi és kollégiumi versenyek új rendszerének alapelveire is. Az irény-*elveket eljuttatják a Művelődésügyi Minisztérium,ai valamint a Munkaügyi Minisztérium illetékesei-[- hez. (MTI) " NÉPSZAVA Közös fenntartás, központi irányítás Művelődési otthonok egyesítése Pesterzsébeten Budapest XX. kerületének három művelődési otthona, a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ, az Építők Pesterzsébeti Művelődési Háza és a Táncsics Mihály Művelődési Ház (Soroksár) egyetlen közös, összevont intézményként fog működni az év második felétől — jelentették be tegnap a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának kulturális osztályán. Az összevonással az irányítás belső tartalékait jobban ki tudják majd használni, s lehetőség nyílik a szellemi, anyagi és tárgyi adottságok koncentrálására. A három intézményből a tervek szerint 1974. július 1-től lesz egy, s ez a XX. kerületi Művelődési Otthonok Igazgatósága néven szerepel majd. Természetesen az egyes művelődési otthonok továbbra is megtartják korábbi nevüket. Egy igazgató és egy igazgatói tanács irányítja majd az intézmények munkáját, közös munkaterv és költségvetés alspján. Az új intézmény közös, azaz szakszervezeti-tanácsi fenntartású lesz. Az összevonással, az erők egyesítésével szeretnék előírni, hogy még hatásosabb legyen a munkások körében végzett közművelődési tevékenység. Igyekeznek a most már kerületi szinten egy intézmény és a pesterzsébeti munkahelyek, üzemek kapcsolatát szorosabbra fűzni, s ezzel párhuzamosan növelni a területi munkát is. Az összevonás után kialakítják a kerület állandó jellegű TIT-ismeretterjesztő hálózatát, s az eddig is gyakori színházi előadásokat még állandóbb jellegű, egész évadra szóló sorozattá teszik a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ színháztermében. Az érintett szakszervezeti ágak és a kerület mindezt közös állásfoglalásban rögzítette, vállalva — közösen — az anyagi támogatást is. Nemcsak érdekes, hanem hasznosnak ígérkező, művelődéspolitikai elveinknek és ♦érveinknek megfelelő kezdetre évezés szültett Pesterzsébeten. M. I. Magyar hanglemezsiker Párizsban Minden év márciusában osztják ki Párizsban a legrangosabb európai hanglemez-díjat, amelyet Charles Crosról neveztek el. A Párizsból most érkezett távirat három Hungaroton kiadvány magas elismeréséről ad hírt. Az elsőn Szegedi Ernő játssza Liszt öregkori műveit. A másik új nagy- díjas magyar lemez is Liszt felvétel, a Via Cruzis. A legnagyobb érdeklődést Lajtha László szimfóniája váltotta ki: a harmadik nagydíjas lemezen a magyar állami hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli. Ilóka naplója, szerkesztők emlékezései Készülő kötetek a Petőfi Irodalmi Múzeumban Az újabban már nyomtatott formában megjelenő, s a Népművelési Propaganda Irodával közösen kiadott, Irodalmi Múzeum címet viselő sorozatát hamarosan további kötetekkel gyarapítja a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az újabb kötetekben dokumentumokon és tanulmányokon keresztül a két ■* Tudomásunk szerint a tervezett kötetek közül legelőrehaladottabb állapotban Bölöniné naplója van. — Igen, Bölöni Györgyné, azaz Itóka naplója még 1974-ben megjelenik. Címe: Ady és Bölöni Párizsában, Illés Ilona rendezi sajtó alá. A második világháborút Bölöniék Párizsban élték át, s a naplójegyzetek a város németek általi megszállását, az ellenállás éveit, majd a francia főváros felszabadítását rögzítik. Mindezt egy emigráns, baloldali magyar házaspár szemével Az „igazi felfedezés” ebben a nyomtatásban most először megjelenő naplóban tehát nem az Adyról szóló rész, azt már Bölöni megírta, hanem az 1939-től 1944-ig tartó időszak krónikája. A naplóját felváltva írta Bölöni és Bölöniné, világháború közötti szocialista és antifasiszta irodalom mezőnyét szeretnék minél teljesebben felmérni. A készülő könyvekről, amelyek a felszabadulásunk 30. évfordulójáról való megemlékezéshez kívánnak hozzájárulni, dr. Kabdebó Lóránttal, a múzeum osztályvezetőjével beszélgettünk. — Mit tartalmaz a következő készülő kötet? — Múzeumunk hangtárának tervei között szerepel, hogy felvételeket, nagyobb visszaemlékezéseket készít a két világháború közötti hazai baloldali irodalmi folyóiratok még élő szerkesztőivel, munkatársaival. A felvételeket M. Pásztor József és Monoki György készíti. Előreláthatóan nagy mennyiségű, komoly dokumentumanyag gyűlik össze, s a hangszalagon levő emlékezésekből válogat és szerkeszt egy kötetet M. Pásztor József. A válogatás nem azt jelenti, hogy a kötetből valaki is kimarad a visszaemlékezők közül. Csupán arról van szó, hogy a magnószalagokra mondott szövegből válogatjuk azokat a részeket, amelyek kötetébe, tehát nyomtatott formába kívánkoznak. Ugyancsak visszaemlékezések formájában kívánjuk feleleveníteni íróinknak a második világháború alatti tevékenységét, illetve azoknak a pályakezdését, akik az 1940-es években tették meg első lépéseiket a magyar irodalomban Részben már megjelent tanulmányokat, másrészt személyes visszaemlékezéseket gyűjtünk össze. A belőlük készült kötetet én rendezem sajtó alá igyekszünk megismertetni az 1939 és 1945 közötti évek jórészt még felderítetten írói vállalkozásait az érdeklődőkkel. Olyan dokumentumanyagot szeretnénk összegyűjteni amelynek alapján később egy nagy, átfogó, összefoglaló tanulmány is készülhet. Nehéz munka, itiért egy ellentmondásos kor feltárásáról van szó, de izgalmas is, mert kimutatható, hogy íróink közül soknak a magatartásában megvolt különböző formában az antifasiszta, illetve szocialista eszmék vállalása. — Befejezésül arról szeretnénk hallani, hogy korábbi múzeumi évkönyveik folytatódnak-e? ■ — A közeljövőben az 1973-ban tartott irodalmimuzeológiai konferencia teljes anyagát jelentetjük meg, felszabadulásunk harmincadik évfordulójára pedig elkészül a két világháború közötti szocialista és antifasiszta irodalomról szóló tanulmányokat tartalmazó évkönyv. A tanulmányok írói között az irodalmi szúzeum munkatársai és külső szerzők egyaránt szerepelnek. Köszönjük a beszélgetést, és várjuk at izgalmasnak ígérkező, eddig kevésbé ismert irodalmi területekre bepillantást engedő köteteket (mátyás) Megkérdezik a kiadókat is Nehéz, de izgalmas — Úgy tudjuk, folytatása is lesz majd ennek a kötetnek. — Igen, de ez egyelőre még csak elméleti terveink között szerepel. A két világháború közötti baloldali könyv- és folyóirat-kiadók még élő szerkesztőinek, , »ujj a ka firka tá nak emlékezete’t is szeretnénk begyűjteni. Mondom, ez még az ötlet stádiumában van, de azért igyekszünk mielőbb megcsinálni, s közzétenni az előző kötet folytatásaként. — Várhatunk-e még a témakörbe tartozó, vagy hozzá kapcsolódó kötetet az Irodalmi Múzeum sorozatban? a Célfuvar Az ifjúsági rádiójátékok közül már csak azért is említésre érdemes G. Szabó Judit műve, mert a problémakereső, nem csupán szórakoztatni, hanem okítani is akaró hangjátékok számát gyarapítja. A darab hőse Julika, a csinos, elvált fiatalaszszony, aki vidéken nevelt kisfiáért indul el a célfuvarral, egy rámenős sofőrrel. A legjobban ezt a sofőrt ismerjük meg, és az ő változása, „megjavulása” az alaposabban motivált. A fiatal nő gyanútlansága egy kicsit gyanús nekünk , de azért hiteles lehet a fiú számára. Annál kevésbé hihető, hogy Julika nem árulja el útjuk célját, a kisfiút. Eszközeit tehát nem válogatja meg, súlyos dolgot hallgat el a fiú elől, ugyanakkor felháborodik azon, hogy a fiú túl célratörő, szintén nem válogat eszközeiben. Hogy a sofőr mégis megváltozik a darab végén, a megjelenő kisfiúnak köszönhető, aki néhány perc alatt a hallgatót is elbájolja. Nem elég alapos jellemrajzai ellenére üdvözölnünk kell G. Szabó Judit hangjátékát, mert oly kevés a mai, fiatalokról, fiataloknak szóló hangjáték. 168 óra Megint egy ,,telitalálatos” riportot sikerült a politikai magazinban az adás központi kérdésévé tenni. A „jogi csere” jeligés, lakásüzérkedésről szóló riportban nem egy egyedi esetet pellengérezett ki a riporter, hanem egy napjainkban egyre típusosabbá váló szituációt, amely ellen társadalmilag, kollektíven kell fellépni. Ezt a folyamatot sikerült is elindítania az ügyes riporternek. Jó lenne, ha a továbbiakban is foglalkozna a magazin az ilyen ügyekkel, hiszen ameddig nincs vége a törvénytelen lakáscseréknek, addig az ilyenfajta riportoknak is folytatódniuk kell. Ezen a riportfüzéren túl nagyon sikeres volt a KISZ VB-tag bemutatkozása, és tetszett néhány egyéb riport. Ilyen igazán emlékezetes vitákat és véleményeket kiváltó műsorok teszik nagyon élővé a 168 órát. A betű varázsa Olvasmányélményeiről alighanem mindenki tudna valami izgalmasat mondani. Nem mindegy azonban, ki szólal meg e témakörben. Szántó Piroska jószemű, jó ízlésű könyvillusztrátorként arról beszélt a szombati műsorban, hogy az igazán szép vers, vagy jó könyv hogyan és miért érdekes számára. A Latinovics Zoltán, Ruttkay Éva és Szabó Gyula által remekül előadott irodalmi szemelvények — Török Tamás rendezésében — azt bizonyították, hogy könyvről, költeményről beszélgetni a rádióban nem hiábavaló, ha olyan valaki mondja el véleményét, mint Szántó Piroska. A rádió kabarészínházi bemutatója A márciusi premier nemcsak azért volt különlegesen szórakoztató, mert éppen évfordulók szám lévén, több poént zsúfoltak egybe a szerkesztők, hanem azért is, mert olyan kitűnő formai ötletet találtak ki a díszszemleutánzással, amilyen régen nem volt. Az ötvenedik, jubileumi bemutatóra felsorakoztak a legjobb szóvivői:, a legismertebb humoristák, színészek, és azok a személyiségek is, akiket az öt év folyamán a kabaréban megbíráltak. A díszszemlét ezúttal is Marton Frigyes és Szilágyi György „vezényelte” sok poén robbant kettő pillanatban, úgy, hogy remélhetőleg egyetlen hallgató sem csinált „hátra arc”-ot a rádiókészüléknek. Talán csak az utazási ajánlatnál éreztük, hogy hasonlóval már találkoztunk a kabaréban, s nehéz eldönteni, melyik volt a jobb, a korábbi, vagy a mostani. Ami azonban magát az 50. kabarészíntházi bemutatót illeti, nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy jobb volt sok korábbi adásnál. De remélhetőleg gyengébb a századiknál. Háry Márta ( A RÁDIÓ MELLETT ) HORIZONT — Az írószövetség székházában kedden délután írótársai, tisztelői köszöntötték Tamás Aladár írót 75. születésnapja alkalmából. A szövetség titkársága és pártszervezete jókívánságait Illés Lajos mondta el. — Millenniumi képeskönyvet adott ki az esztergomi városi tanács. A reprezentatív album neves fotóművészek alkotásaival, 220 oldalon mutatja be a város múltját, európai hírű művészettörténeti, régészeti emlékeit és évről évre gazdagodó jelenét, gyors iparosodását. — Szőnyi Jenő festőművész kiállítása március 14-én 18 órakor nyílik a Fáklya Klubban (VI., Csengery u. 68.)