Népszava, 1974. május (102. évfolyam, 100–125. sz.)
1974-05-15 / 111. szám
1974. május 15. Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság XIII. ülésszakára Kazimierz Olszewskinek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a bizottság lengyel tagozata elnökének vezettésével kedden küldöttség érkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. A Parlament delegációs termében kedden délelőtt megkezdődött az együttműködési bizottság XIII. ülésszakának plenáris ülése. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta Hazimierz Olszewskit, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Koszorúzás Nógrádi Sándor sírjánál Születésének 80. évfordulója alkalmából kedden delelőtt a Mező Imre úti emelő munkásmozgalmipanteonjának sírkertjében ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták Nógrádi Sándor vezérezredesnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a róla elnevezett partizáncsoport egykori parancsnokának sírját. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Brutyó János, a KEB elnöke és Erdei Lászlóné, a Központi Bizottság tagja helyezett el koszorút. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Cserei Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes és Tárcsás Tibor vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregbizottságának első titkára, a Magyar Partizán Szövetség részéről Úszta Gyula főtitkár és Markó Imre titkár koszorúzott. Ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait Nógrádi Sándor hozzátartozói, valamint a nevét viselő VI. kerületi úttörőcsapat küldöttei. (MTI) KÖZÉLET Kedden elutazott Budapestről a Hans Starke miniszterhelyettes által vezetett NDK kulturális küldöttség, amely részt vett az NDK barátsági és kulturális napok rendezvényein. A küldöttséget fogadta dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, kulturális és közoktatási osztályának vezetője. Olasz gazdasági küldöttség érkezett kedden Budapestre Elio Giuffrida nagykövet vezetésével az új magyar—olasz hosszú lejáratú gazdasági együttműködési megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra. KITÜNTEETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a párt nemzetközi tevékenysége területén hosszú időn át végzett eredményes munkásságának elismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta abból az alkalomból, hogy állami területen más, fontos beosztásba kerül. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át kedden. Jelen volt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Befejezte munkáját a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa Kedden az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatta munkáját a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa. A kongresszus küldöttei kora reggel megkoszorúzták a Hősök terén a magyar hősök emlékművét, majd megkezdődött a plenáris ülés. Az ifjúság képviselői kitörő lelkesedéssel, percekig zúgó tapssal fogadták Hortensia Bussi Allendét, a meggyilkolt chilei elnök özvegyét. Dusán Ulcak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke bejelentette, hogy a diákszövetség szeptemberi chilei szolidaritási hónappá nyilvánítja, s felhívja a világ minden demokratikus diákszervezetét, hogy július 20-át, Neruda születésének 70. évfordulóját szintén a szolidaritás jegyében, ünnepeljék meg. A kongresszuson beszédet mondott Alende aszszony is. Hangsúlyozta,hogy Chile történelmének legsötétebb napjait éli. A fasiszta tábornokok a fiatalokatis üldözik, mert a chilei diákmozgalom mindig a munkásosztály, s a nép érdekeiért szállt síkra. Allende elnök felhívására a chilei fiatalok mindig is harcosan kiálltak a népi egység ügyéért, s ezt a junta soha nem bocsátja meg nekik. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után Alrende özvegye átadta a Pablo Neruda művészeti verseny díjait. A zsűri száz ország mintegy 573pályázójának munkáját bírálta el. A fotó kategóriában Friedmann Endre, az MTI fotóriportere második díjat nyert. Az NDK-beli, a csehszlovák és a szovjet fiatalok nyerték az első díjakat. A díjak átadása után az NDSZ XI. kongresszusa egyhangú döntéssel nyílt levelet fogadott el. A chilei diákokhoz szóló levél hangsúlyozza, hogy :a világ fiatalsága szolidaritást vállal azzal a chilei nép a fasiszta junta ellen vív. Követelik Corvalán és Almeyda szabadon bocsátását, a demokratikus jogok helyreállítását. A Nemzetközi Diákszövetség délutáni záró, plenáris ülésén, amely a késő éjszakai órákban ért véget, előterjesztették a kimunkált dokumentumokat, határozattervezeteket, s megújították a szervezet tisztikarát is. (MTI) NÉPSZAVA Magyar-argentin közös közlemény Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter meghívására 1974. május 12- 13-án a Magyar Népköztársaságba látogatott a José Bér Gelbard gazdasági miniszter által vezetett hivatalos argentin delegáció, amelyben részt vett a képviselőház elnöke, több államtitkár és a gazdasági tárca több magas rangú vezetője, a szenátus, a szárazföldi, tengeri és légierők, az Argentin Köztársaság Központi Bankja és az Országos Fejlesztési Bank, az Általános Szakszervezeti Szövetség és az Általános Gazdasági Szövetség több magas rangú képviselője, akiket üzletemberek, valamint az argentin tv, sajtó és rádió képviselői kísértek. José Bér Gelbard gazdasági minisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Huszár István miniszterelnök-helyettes. A látogatás alkalmával José Bér Gelbard gazdasági miniszter a Május Érdemrendet nyújtotta át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Kádár Jánosnak és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Losonczi Pálnak, valamint a külkereskedelmi miniszternek, dr. Biró Józsefnek. Az argentin delegáció tagjai találkoztak a megfelelő magyar intézmények és szervezetek magas rangú képviselőivel. A megbeszéléseken a felek egyetértettek, hogy a haromsági és kereskedelmi kapcsolatok egyértelműen a tartós jellegű bővülés szakaszába léptek, minthogy népeik akaratát tükrözve a két ország kormányának azon elhatározásán alapulnak, hogy kapcsolataikat tovább erősítsék. Az argentin delegáció tájékoztatást adott a Juan B. Perón altábornagy elnöklete alatt álló kormány politikájáról, amely országa széles körű közvéleményétől támogatva a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének akciójába kezdett a világ minden országával, ideológiai megkülönböztetések nélkül, a népek jólétét tartva szem előtt. A magyar fél nagy érdeklődéssel és megelégedéssel vette tudomásul az argentin kormánynak a magyar— argentin gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat érintő új orientációját, amely hozzájárul mindkét ország népeinek nagyobb arányú közeledéséhez. A felek véleményt cseréltek és tárgyalásokat folytattak a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés fejlesztéséről. Ezek eredményeként a felek gazdasági, műszaki együttműködési, műszaki-tudományos, valamint pénzügyi megállapodásokat, továbbá a két ország között 1967-ben megkötött kereskedelmi megállapodáshoz kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá. A magyar kormány annak érdekében, hogy az együttműködés keretében szállítandó magyar gépek és berendezések megvásárlását megkönnyítse, hitelkeretet bocsátott az argentin rendelkezésére, amelyet az állami szektor vállalatai, valamint azon vállalatok használhatnak fel, melyekben az argentin állami szektor részesedéssel rendelkezik. A felek megállapodtak abban, hogy az argentin Országos Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezd bankhitel kibocsátásáról is, amelyet az argentin magánszektor vehet majd igénybe. Az argentin fél tájékoztatást adott arról, hogy kész hitelt nyújtani a magyar külkereskedelmi vállalatok számára argentin ipari termékek vásárlásának finanszírozására. A két őrség közötti kereskedelmi forgalom áruösszetételének bővítése érdekében a magyar külkereskedelmi vállalatok argentin termékeket vásárolnak, a magyar fél pedig megvizsgálja olyan tradicionális argentin exporttermékek vásárlásának lehetőségét, mint a hús, gyümölcs és gyümölcslevek, citrusfélék, lékoncentrátumok stb. Mindkét fél elősegíti, hogy 1975-től argentin áruk eladására a két ország vállalatai és szervezetei hosszú lejáratú szerződéseket hozzanak létre. Az argentin fél felkérte a magyar felet, hogy vizsgálja meg olyan termékek szállításának lehetőségeit, amelyek Argentína gazdasági fejlődéséhez szükségesek. A magyar fél kijelentette, hogy az argentin kérésnek a lehetőségekhez mérten igyekszik eleget tenni. Az argentin küldöttség elutazott hazánkból. (MTI) Magyar operatőrök Steven Spielberg első (és ezért jelentős) nagyjátékfilmjét Vilmos Zsigmond fényképezte. Ugyancsak magyar származású operatőr — Jean Badal, alias Barnal János — fotografálta Jacques Tati filmjét is. Egyébként óriási parádé kísértea Parádé című filmet. A híres Magic Cirkusz valamennyi tagja ott tobzódott a Grande Salle széksorai között (játszanak a filmben). Mindez meglehetősen „üzletszagú”, nagyszabású propaganda. Érthető, hisz Táti filmje videotechnikával készült. S ebben a vonatkozásban első Európában. Tulajdonképpen a film nem is film. Kétórás könynyed, szórakoztató showműsor, Táti főszereplésével, irányításával. Táti is a régi kabarészámait mutatta be a cirkuszparádé rövid szüneteiben. Ám annyi bizonyos, hogy Táti ma is elsöprő, vonzó egyéniség. Gantner Ilona JELENIDŐBEN Kondor Katalin műsora egy nagyüzem diszpécseri irodájában, és több Idegen szavak szótára Az 1958-as „Idegen szavak kéziszótára” és az 1966-os „Idegen szavak szótára” után a harmadik ilyen jellegű könyv jelent meg az Akadémiai Kiadónál az elmúlt másfél évtizedben. A mostani kiadvány az „Idegen szavak és kifejezések szótára” címet viseli, s közel ezer oldalon a korábbiaknál jelentősen nagyobb anyagot tartalmaz. Feltünteti és magyarázza a legfrissebb, gyakrabban használt idegen szavakat és kifejeld. 5 „Azért jöttem Cannes-ba, hogy cipőket vásároljak" Kevés érdekes film (kiküldött tudósítónktól) Sohasem éreztem ennyire körülhatároltnak, szűknek foglalkozásom korlátait. Ülök egész nap a vetítőteremben. Végre is — ez a feladatom. Kondicionált légkör. Úszom visszafelé az időben, álproblémák, kifinomult (s olykor őrülten unalmas) „filmlátomások” között — s közben szorongat a gondolat, hogy lemaradok az igazi eseményről. Mert kinn, az utcán (de nem a fesztiválnegyedben, hanem távolabb, a pályaudvar mögött, s a kikötő környékén) vaskosan, ellentmondásosan, a maga teljességében rohamoz az életválasztás. Izgalmas, várakozó órák, amelyek lassan „megfertőzik” a fesztivált is. A bulletin — a naponta megjelenő fesztiválújság — egyre több hírt közöl a választási hangulatokról Persze, rendeltetésének megfelelően, tematikában és hangnemben. Az elmúlt péntek eseményeit (azon az estén közvetítette a televízió Giscard d,Estaing és Mitterrand párbeszédét) például így kommentálja: „sötét, rossz nap a filmszínház-tulajdonosok történetében. Nagyon kevesen váltottak ugyanis jegyet a pénztáraknál. Egy másik hír arról tudósít, hogy Monica Vitti (zsűritag) és Jean Louis Rondi vasárnap este hazautazott Itáliábaszavazni. A hírlapíró természetesen kommentálja is az eseményt, így: „mindketten különváltan élnek, immár több esztendeje .. ” Egyébként a bulletin is olykor önironikusan szemléli a fesztivált. Közli például Bertrand Javai mondatait is, ahd szűkszavúan így nyilatkozik: „Azért jöttem Cannes-ba, hogy cipőket vásároljak ” Ezt a mondatot soksé-Olcsó a bisztró (90 centimes egy kávé), már-már verekedésbe torkolló, parázs vita Giscard d’Estaing és Mitterrand körül. Egy hajóskapitány külsejű hatalmas férfi (végül kiderül: fodrász) Giscard d’Estaing közgazdász tudásáról szónokol... A taxisofőr, miután megtudja, hogy Mitterrand-nak „szorítok” — azonnal felajánlja, hogy ingyen visz a fesztiválpalotáig. A Hue d. Antibesen az egyik helybeli gimnázium tanára nemcsak velem vitatkozik, hanem a feleségével is „Figyelje csak a feleségemet — mondja. — Ezek a burzsujból lett intellektuelek, no persze, hogy Mitterrand-ra szavaznak."’leképpen lehet értelmezni. Csakugyan sok az olyan film, amelyikre felesleges odafigyelni. A legtöbb műben a képesség és a tehetség „nem éri utól” a szándékot. S még valami. Minden esztendőben szinte új divat kreálódik a filmvilágban is. Idén például a film — akárcsak az öltözködés — a harmincas évek divatjának reneszánszát éli. Nemcsak problémában, tematikában, hanem olykor a filmkészítés modorában is. Nosztalgikus áttételben. Kitűnő példa erre a La Paloma című svájci film. Daniel Schmid a harmincas esztendők tipikus témáját dolgozta fel 1974-ben. (A tüdőbeteg bárénekesnőbe beleszeret egy gróf, elveszi feleségül. Ám hiába a pompa, a gazdagság. Az énekesnő szomorú. És akkor megjelenik a színen a barát. A csábító. És így tovább, és így tovább. Értem Schmidet. Tulajdonképpen paródiát kívánt készíteni. Ám nincsen humora. Komolykodva és nosztalgikusan kezeli témáját, az 1974-es technika segítségével. S ettől az egész film olyan — amint egy kollégám jegyzi meg szellemesen —, mintha egy mai kiadású Rolls- Royce mindössze 20 kilométeres teljesítményre lenne képes, társadalmi igazságtalanságokkal szembeni „sajátos lázadás” indítékait. Bowie — a Mindanynyian tolvajok vagyunk hősse — tulajdonképpen szeretetre méltó ember. Különböző igazságtalanságok következtében megtagadja az amerikai életideál előnyeit, eszméit. Ez eddig helyénvaló. De a bankrablók közé áll, s fokozatosan elveszíti tisztességét. Elősegíti más emberek halálát. És erre nem lehet felmentést találni, még akkor sem, ha a rendező megpróbálja. Hasonló gondolatokból született az amerikaiak másik versenyfilmje, a Sugarland express is. A börtönből megszökött Lou Jean és hiszteroid felesége, Clovis elhatározzák, hogy visszaszerzik gyermeküket, akit időközben adoptált egy másik házaspár. Ellopnak egy URH-s kocsit a helyi seriffel együtt, s ezzel száguldanak végig szinte egész Amerikán — a rendőrök különböző manővereinek a kíséretében. Tempós és izgalmas film (motorizált westernnek is nevezhetném), több dolgot is megtámad: a rendőrség brutalitását, az emberi aljasságot, a reklám, és szenzációéhséget (mert nagy nyilvánosság kíséri az ifjú házaspár eszméletlen száguldását), ugyanakkor sajnálkozva és kicsit szentimentálisan mentegeti a fiatalokat. Ez bizony kellemetlenül háttérbe szorítja a mű átfogó és igazmondó lényegét A választás »megfertőzte“ a fesztivált 1930 - 1974-ben Az 1930-as esztendőkben játszódik Róbert Altmán új filmje is, a Mindannyian tolvajok vagyunk. Az M. A. S. H. világhírű amerikai rendezője (a film nagydíjat kapott Cannes-ban) most is érzékenyen bontja ki témáját. Mégis rossz a film. Még akkor is, ha Altman a sajtókonferencián meglehetősen elítélően nyilatkozott azokról, akik nem szeretik filmjeit. Körülbelül ezt mondta: Odahaza is azok bírálják filmjeimet, akik pár esztendővel ezelőtt Nixonra szavaztak. Mégis vállalom a konzervativizmus vádját, már csak azért is, mert a Bonnie és Clyde óta kifejezetten zavarnak azok, akik a bűnözők indulatait és lélektanát kívánják megmagyarázni, a IA RÁDIÓ MELLETT) KALEIDOSZKÓP Az emberiség egyik legősibb témája, a tűz, a „vörös kakas” szolgáltatta a májusi Kaleidoszkóp mondanivalóját. Sok formai változtatásra is lehetőséget nyújtott az újszerű tartalom — kevesebb irodalom mellett több igazi, jó riportot kaptunk. A legérdekesebb talán a próbatűzoltásról szóló helyszíni beszámoló volt Noha azt hihetnénk, hogy ilyesféle riportokat inkább délelőtt, délután, vagy valamelyik krónikában érdemesebb sugározni, éppen ez a mostani eset bizonyította be, hogy esti szórakoztató műsorba is „belefér” a gondosan készített riport NÉZŐPONT Alcíme ezúttal „ahogyan kultúránkat látjuk” volt a népszerű sorozatnak. Több izgalmas riport hangzott el könyvtárról, olvasásról és olvasókról, a bútorok esztétikájáról és más hasonló, közérdeklődésre számot tartó kulturális kérdésről. Mi lenne, ha egy könyvtár polcairól hiányoznának a krimik, detektívregények, és egyáltalán, a túl könynyű olvasmányok? Az izgalmas kérdésre nemcsak a riporter felelt, hanem maguk a kísérletezők is, akik valóban el is végezték ezt a kísérletet. Hason vanozgató kérdéseket feszegetett a mai bútorválasztékot kritizáló riport is, amelyben képzőművészeti szaktekintély mondta el, hogy miért szomorú egy mai bútorüzlet kínálata—eszítetakato'gén*?nyel nézve. Mészáros Tamás szerkesztő gondos összeállítása valóban jó nézőpontot jelentett, amelyet érdemes elsajátítani, de mindenképpen érdemes volt meghallgatni. ORSZÁGJÁRÓ ÚTTÖRŐK Az expedíciós őrsök honismereti vetélkedőjéről bizonyára megfelelő méltatást írnak majd a gyermek- és ifjúsági lapok. Itt, e helyen csupán egyetlen kiragadott vetélkedőrejtvénnyel kívánok vitatkozni. Arra lettem figyelmes, hogy a jól felkészült gyerekeknek feladnak egy olyan találós kérdést, amelyre két mai hírlapszerkesztőnk neve volt a helyes válasz. A két közéleti férfi munkásságát, szülőhelyét, családi körülményeit bizonyára sok utánajárással tudakolták meg a szorgalmas úttörők. Körülbelül olyan gondossággal készültek ebből is, mint Beethoven magyarországi emlékhelyének adataiból vagy Munkácsy festményeiből. Nem akarom bántani a két neves újságírót, életük, cikkeik nyomán valóban megérdemlik a népszerűséget, de azt hiszem, a műsor szerkesztői honismereti vetélkedő helyett újságíró-vetélkedőre gondolhattak a kérdések összeállításánál... játszódott. „A komputer által megmérhetetlenrőll szólt a műsor, arról, hogy milyen óriási segítséget jelent a gondolkodó gép bizonyos mechanikus munkák kiszámításánál, de mi van akkor, ha valami nem stimmel? Gép és ember viszonyáról, az ilyenfajta kapcsolatok szövevényes rendszeréről igyekezett hű képet nyújtani a félórás adás. Az egyszerű klasszikus riportnál többet adott, mert nem a szokványos módszerekkel készült a felvétel. Az ilyen kicsit lírai összemosása a konkrét adatoknak, tényeknek, a hallgatót is segíti egy hangulatilag konkrét kép kialakításában, el tudja képzelni, milyen is lehet egy sokezres nagyüzem belső irányító-mozgató mechanizmusának működtetése. Bizonyára még a laikus számára is sokat mondóan érdekes... Háry Márta