Népszava, 1974. július (102. évfolyam, 152–177. sz.)

1974-07-02 / 152. szám

*974. Julius 2. Egy kiváló orvos Érdem és élet... — Nem csináltam sem­mi különöset, csak sokat veszekedtem ... Talán azért kaptam ezt a ki­tüntetést, mert 60 éves lettem — mondja szinte szabadkozva dr. Tóth Ká­roly egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fog- és szájsebé­szeti klinikájának vezető­je. A születésnap nem ér­dem. Tóth professzor má­sért érdemes a kiváló orvos kitüntetésre.. . Nem csinált semmit... Klinika-vezető egyetemi tanárnak lenni is valami­vel több a semminél. De mi minden van még: 1958 —1972-ig dékánhelyettes, dékán, majd rektor... A Magyar Fogorvosok Egye­sületének elnöke, tagja a Tudományos Minősítő Bi­zottságnak, az egészség­­ügyi miniszter által kine­vezett szakmai kollégium­nak, a szegedi akadémiai bizottságnak, Csongrád megyei szaktanácsadó, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete me­gyei bizottságának elnöke. — A sok tisztség nem­csak megtiszteltetés. Ha­nem munka. És vala­mennyi funkció több munkát ad, mint gondol­tam volna, amikor elvál­laltam. Szakmai munkára alig jut időm. Most nyá­ron fogom talán végre utolérni magam. Ilyenkor csöndes a klinika, jól le­het dolgozni. — Mert fő hobbym a szakmám. Nagyon szere­tem. A vallomást egy jóked­vű nevetéssel ellensúlyoz­za, de a témánál marad. — Nem vagyok elége­detlen. Saját életemmel igazán elégedett lehe­tek... Négy unokám van ... 90 éves édesanyjám 1912 óta él a Csongrád megyei Pitvaroson. A ta­nítói hivatás ma sem hagyja nyugodni. Maga mellé vesz egy-egy 9—10 éves gyereket és tanítgat­­ja ... Belőlem sem hiány­zik a lelkesedés, nem hiányolom a megbecsülést sem, csak az szomorít, hogy a szakmámnak ke­vés tudományos és társa­dalmi megbecsülés jut..„ Bár most, az utóbbi idő­ben van valami javulás. Sokat várok a KNEB vizs­gálattól, a­ vidéki orvosel­­látottság felmérésétől. És most már elmerü­lünk a témában. Magyar­­ország fogorvoslétszáma Tóth professzor „vessző­­paripája”. — A fogszuvasodás nép­betegség, 100 gyerek kö­zül 4—5 jófogú akad. Az ellátásnak tehát alapellá­tásnak kell lennie. A 26 ezres magyar orvosszám­hoz képest nagyon kevés a­ fogorvos. Csehszlovákiá­ban 2375, Bulgáriában 2375, nálunk 5000 lakos jut egy-egy fogorvosra. A statisztika négyéves, de az arányok azóta sem sokkal jobbak. A múltkoriban a Tv-Híradóban hallottam, hogy Szabolcsban 40 fog­orvosi állás üres. örültem neki, hogy kimondták, örültem, hogy nemcsak én mondtam ki. Különösen a vidék fáj­ul professzornak. Ezért szor­galmazza lankadatlanul a képzés bővítését Nem eredménytelenül. Nem hiába hangoztatta maka­csul, hogy helytelen Bu­dapestre centralizálni a képzést, mert akit felvesz­nek a fővárosi egyetemre, már nem szívesen megy vidékre dolgozni.­­ Szegeden, Pécsett már működik fogorvosi kar. Pécsett 1978-ban vé­gez az első 20, Debrecen­ben valószínűleg 1975-ben kezdenek képezni. És itt új épületet kell emelni, mert hál’ istennek, semmi elöregedett épület nincs, amit át lehetne alakíta­ni... Mert egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy Ma­gyarországon 1909-ben épült az egyetlen fogászati klinika a budapesti Mária utcában. Az övé, a szegedi is másból lett átalakítva. — De rengeteget fejlő­dött az utóbbi 25 évben. Ami fogászaton lehetsé­ges, minden osztály mű­ködik. Gyakorlati munka és kutatás nagyon szép színvonalon ... Klinikát kezdeni nem könnyű, és itt nem volt semmi, gárda sem volt. Az elődöm érde­me ... — Ma már tényleg kli­nika a klinika, ahol a fő­nökre nincs is szükség, csak zavarja a munkát... Én a demokratikus veze­tés híve vagyok. Közösen megbeszélünk mindent, de amiben megállapodunk, azt megkövetelem. A spe­cialista­ jelölteket azzal indítom útnak: kapsz öt évet, hogy onkológus, vagy szájsebész stb. le­gyél, de ha öt év múlva nem tudsz többet, mint én, akkor elküldelek ... — Igényesnek kell len­ni... És az igényeket fel­kelteni az emberekben a fogápolás iránt... És tö­rődni végre a megelőzés­sel. Tudományos számítások szerint a fogszuvasodások 50 százaléka megelőzhető az ivóvíz, vagy az aszta­li só­fluor­ozásával. Tóth professzor évek óta foly­tatott Szeged környéki kí­sérletei ezt bizonyítják. — A minisztérium mos­tanában erőteljesebben érdeklődik a sófluorozás iránt... Reménykedem, hiszen az egész egyszerű, mint egy pofon. Most már egyszerű. De amíg kiszámította, hány gramm fluort kell a sóhoz hozzáadni... A profesz­­szor neje megtanult telje­sen sótlanul főzni, a va­sárnapi ebédnél mindenki az előre megmért sótartó­ból fűszerezhette ételét. Mert — ezt is kitapasztal­ta — a konyhán sokkal több só fogy, mint ameny­­nyi ténylegesen a szerve­zetbe jut. Márpedig a fluor mennyiségét ehhez kell arányosítani. A kony­ha­kísérletekhez a rokon­ságban és a baráti körben 142 személyt sikerült meg­nyerni, így állapította meg, hogy egy kiló sóhoz 350 milligram fluort kell hozzáadni. Dr. Tóth Károly pro­fesszor, az orvostudomá­nyok doktora valóban nem csinál semmi különö­set. Csak kiválóan dolgo­zik. Lukács Mária ­­oronyeas— Paks Atom-lapasztalatcsere menetrel»! Az ezredforduló energiabázisa szakembereinek képzése A Paksi Atomerőmű tervezését, kivitelezését irányító különböző tár­cák, továbbá a vállalati és energiafelügyeleti szervek vezető szakem­bereinek népes csoport­ja indult hétfőn Voro­­nyezsbe, a paksihoz ha­sonló típusú atomerőmű építési és üzemeltetési tapasztalatainak tanul­mányozására. A tíznapos programban közösen vesznek részt műszaki, egészségügyi, környezet­­védelmi, engedélyezési, üzemeltetési kérdésekkel foglalkozó irányító szak­emberek. Augusztusban és szeptemberben újabb csoportok utaznak a Szovjetunióba. Tagjai azonban a tervezést, ki­vitelezést közvetlenül irányító mérnökök lesz­nek, akik egy hónapot töltenek a szovjet atom­erőművekben. Ezzel tulajdonképpen megkezdődött az a hosz­­szú távú szakemberkép­zési program, amelyre ez év tavaszán kötöttünk szerződést a Szovjetunió­val. A Szovjetunión kívül az NDK-ba, Csehszlová­kiába is szerveznek — az idén mintegy 30 résztve­vővel — továbbképző jellegű tanulmányutat. Mint ismeretes, népgaz­daságunk­ célkitűzését hogy az első 440 mega­wattos atomerőművi blokk 1980-ban, azonos teljesítményű párja pe­dig rá egy évre kezdje meg a villamosenergia­termelést. A már üze­melő atomerőmű 900 fős létszámából pedig mint­egy 700-an vesznek részt a menetrendszerű pon­tossággal kidolgozott atomenergetikai szak­emberképzési program­ban. A terv szerint az oktatásra fordított idő háromnegyed része ha­zai elméleti, laboratóriu­mi, gyakorlati képzés, míg egynegyede más or­szágokban történik, min­dig úgy, hogy a kiutazás előtt a szakemberek itt­hon megkapják az alap­képzést. Ehhez nagy se­gítséget nyújt­ a Köz­ponti Fizikai Kutató In­tézet és a Műszaki Egye­tem.­­ A számítások szerint az ezredfordulóig több mint 15 ezer megawatt atomerőművi kapacitást kell megépíteni. Megalakult az Állami Ifjúsági Bizottság Hétfőn délelőtt a par­lamentben megtartotta alakuló ülését az Állami Ifjúsági Bizottság. Napi­renden szerepelt a fiata­lok családi életre neve­lésével kapcsolatos fel­adatok megtárgyalása az oktatási és az egészség­­ügyi miniszter előterjesz­tésében. Az 1974/75. tan­évben 60 általános iskola felső tagozatán és 30 kö­zépiskolában — kísérleti tanterv alapján — az osztályfőnöki órákon megkezdődik a családi élettel kapcsolatos isme­retanyag oktatása. A családi életre­l nevelés név iget kap a dolgozó fiata­lok számára szervezett ismeretterjesztő formák keretében is. A bizottság a továb­biakban elfogadta ügy­rendjét és az 1974. máso­dik félévi munkatervét. A munka­terv­ben — egyebek között — szere­pel az ifjúsági parlamen­tek tapasztalatainak ösz­­szegezése, az ifjúsági lé­tesítményhálózat fejlesz­tésével és az ifjúság köz­hasznú társadalmi mun­kájával kapcsolatos to­vábbi tervek megtárgy­a­lása. mm NÉPSZAVA Iskolapadból a gyárba „Nyári“ gyerekek A „nyári gyerek” két hetet, legfeljebb két hó­napot dolgozik, többnyire azért, hogy megkeresse a nyaralásra valót, s hogy szülei nyugodtak legye­nek: csemetéjük a nap 24 órájából legalább nyolcat felügyelet alatt tölt. A nyári gyerekeknek nem mindenütt adnak igazi munkát. Különösen az irodákban, a hivatalok­ban fordul elő, hogy amo­lyan szaladj ide, tedd oda feladatot bíznak rájuk terem tartalékna­k A Gyümölcs- és Főze­­lékkonzerv Gyárban nem ez a helyzet. Ezekben a napokban mázsaszám ér­kezik ide a zöldborsó, az eper, aztán sorra a többi, feldolgozásra, tartósításra váró zöldség, gyümölcs. És egymás után érkeznek a diákok — nyár végéig kétszázan lesznek —, hogy üvegbe töltsék a télire va­lót. Gimnazisták, szakkö­zépiskolások. Már a törzs­gárdájuk is kialakult. Aki egyszer jól dolgozott, a következő év tavaszán le­velet kap. Kránitz József­­né munkaerő-gazdálkodó ír a lányoknak, fiúknak, hogy jöjjenek megint, mert nagy szükség van a szorgos kezekre. Az üzem dolgozóinak száma az utóbbi hat évben felére csökkent, alkalmazottak­éval együttre marad­tak. A gyerekek nem tar­talékembernek jönnek te­hát, hanem valóságos munkaerőt pótolnak. Akad köztük még olyan is, mint Kása Zsuzsa, aki a nyolcadik osztály utáni nyártól az érettségiig visz­­szajárt. Most, hogy már nem tud jönni, a húgát küldi maga helyett. Az iskolai munkaválla­lási engedélyt, mint min­den vállalatnál, itt is ké­rik a gyerekektől. Az en­gedélyhez a Teleki Blan­ka szakközépiskola és a Kaffka Margit gimnázium kérést is csatolt: ősszel, tanévkezdéskor írják meg az üzemiek, hogyan dol­goztak, viselkedtek a diá­kok. .111N­ ( «s felnőtteknek ) az üzemiek szerint csekély kivétellel mindig csupa jót írhatnak. Nem­egyszer a szülők is szól­nak, hogy figyeljenek a gyárban a gyerekükre, mert szeret lógni, csava­rogni. Azután kiderül, hogy a lógós diákkal itt nincs baj. A társai sem hagynák, hogy lazsáljon, s az sem mindegy, hogy hó végén mennyi kerül a bo­rítékba. Mert a diákmun­kások teljesítményben dolgoznak. Ugyanannyit és ugyanannyiért, mint a felnőttek, 1400—2100 fo­rintért havonta. Ezt a felnőttek is így tartják helyesnek. Meg­­becsülik a­ A szocialista brigádok még felajánlást is tettek, hogy segítik a gyerekeket. Mit várnak a diákoktól? Rendes, szorgalmas mun­kát. És mit adnak nekik? Először is a fizetést. Az­után : ebédet, ugyancsak annyit és annyiért, mint az állandóaknak. Védőru­hát — természetesen. Balogh József­né szak­­szervezeti titkár mondja, hogy eleinte nem valami szívesen húzzák fel a gu­micsizmát, de enélkül be sem léphetnek az üzem­be. A kötényt, meg a fe­hér köpönyeget már in­kább örömmel viselik. Egyszer fordult csak elő, hogy köpenyosztás után egy kislány átszaladt a munkaügyi osztályra, s azt mondta, ő nem marad itt. Inez néni — a munkaerő­gazdálkodó — alig tudta kiszedni belőle: az bántja, hogy foltos köpenyt ka­pott. — Szaladj, lányom, a raktárba és cseréld ki gyorsan — mondta, elvég­re a tizenéveseket meg kell érteni. Még akkor is, ha a felnőtt számára néha érthetetlen a kérésük, a panaszuk. Vannak kedvezmények, amelyek kifejezetten a diákoknak szólnak. Aki ismerősként jön vissza, megmondhatja, melyik művezető irányítása alatt szeretne dolgozni. Wellesz Tibor gyárrészlegvezető és munkatársai természetes­nek tartják, hogy az osz­­tálytársak, a barátok , barátnők egymás mellé kerüljenek.­­ Az üzem, KISZ-klub a vendégmun­kások előtt is nyitva áll. Használhatják a rádiót, a magnót. Jó alkalom ez ar­ra is, hogy a munkásfia­talokkal megismerkedje­nek. Viszontlátás Mindenkitől megkérdik: a szülei megengedik-e, hogy délutános műszak­ban dolgozzon. S ha a pa­pa, mama idegenkedik at­tól, hogy lányuk este tíz óra után járjon haza, ál­landó délelőttösként a raktárba osztják be. Az egy hónapot nem kötelező egyhuzamban le­dolgozni. Két hét eltelté­vel bárki elmehet nyaral­ni, s a pihenés után foly­tathatja a munkát. Ennyit ígér a gyár. Egy hónap múlva a gyereke­ket keressük meg: mond­­ják el, mit vártak, s abból mi teljesült. Hiszen nem közömbös, hogy mit lát­nak, mit kapnak. Többsé­gük először találkozik a munkával, de még a visz­­szajárók is csak most is­merkednek vele. Most ta­pasztalják, mit jelent na­ponta, percnyi pontosság­gal átlépni a gyárkaput, s nyolc órán át dolgozni. Azután felvenni a megér­demelt fizetést, s egy téli napon az üzlet polcain vi­szontlátni a munka ered­­­ményét. , __ 3 Könnyűipari beruházások Az ered­mény nek is vmi m­ód va­ráz­­sa Központi kérdés ma­napság a beruházások ha­tékony és gyors befejezé­se. Különösen fontos a könnyűiparban: a fo­gyasztói kereslet, a divat úgyszólván napról napra változik, a világméretű versenyben azok a cégek jutnak előnyhöz, amelyek minél gyorsabban kiak­názzák a legújabb mű­szaki, technológiai — és ezek révén a piaci — le­hetőségeket. Nem kicsi a felelőssége a Könnyűipa­ri Beruházási Vállalat­nak, amely zömmel a pa­pír- és nyomdaipar, vala­mint a textil- és bútor­ipar rekonstrukcióiban szereplő beruházásokat­ készíti elő, bonyolítja. A KBV igazgatójával. Összhang — Sok összetevő — vá­laszol Gáti Péter. — Hoz­záértő szakértők bekap­csolása az előkészítésbe — "a tervek felülbírálata a legésszerűbb megoldá­sok érdekében, a beruhá­zás hatékony megszerve­zése, a legmegfelelőbb ki­vitelező partnerek kivá­lasztása. Megtakarítás ér­hető el a végleges épüle­tek felvonulási célokra hasznosításával, a szociá­lis létesítmények, raktá­rak beruházás alatti fel­­használásával. Fontos a tervező, a kivitelező és az üzembeállító vállalat kö­zötti összhang. Az Athe­naeum Nyomda új, kőbá­nyai beruházása érdeké-é­ben éppen most kötöttünk szocialista szerződést a nyomda, a Könnyűipari Tervező Iroda, a 22. szá­mú Állami Építőipari Vállalat, valamint a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat részvételé­vel. — Ilyen szerződések át­hidalják a beruházó, a tervező és a kivitelező Gáti Péterrel, a beruhá­zási tevékenységről be­szélgettünk. A vállalat — 1951. évi megalakulása óta — 20, csaknem 10 milliárd forintos értéket képviselő nagyberuházás­ban működött közre. To­vábbi 8 nagyberuházás előkészítésén — 3 milliár­dos értékben — most dol­goznak. Többször sikerült a beruházás tervezett idő­tartamát kettő-öt hónap­pal megrövidíteni, az elő­irányzott költségeket többnyire betartották. Olykor — a tolnai fonó­gyár esetében például — a költségek egy részének megtakarítása a termelő­­kapacitás további bővíté­sét tette lehetővé. Mi a magyarázata ezeknek az eredményeknek ? és ellentét közti érdekellentéteket. Miből erednek az ellenté­tek? — Korábban a takaré­kos beruházás afféle jám­bor óhaj volt, hiszen az üzemeltetőnek nem fűző­dött közvetlen érdeke a megtakarításhoz. A terve­zőt is könnyen elragad­ta alkotó fantáziája. A gazdaságirányítás mosta­ni rendszerében az üze­meltető nagyon is érde­kelt a költségek csökken­tésében. A tervezőket — bár a létesítmény értéke alapján kapják a tervezé­si díjat — bizonyos er­kölcsi és anyagi hatások a célszerű megoldásokra ösztönzik. A kivitelezők érdeke viszont ellentétes. Egyébként nem a korsze­rű, a gyors építési meg­oldás a legolcsóbb. Ám az idő pénz. Éppen ez a beruházás művészete, hogy megtaláljuk a leg­célszerűbb kompromisz­­szumot. — Kétségtelenül impo­záns a Kner Nyomda nyolcemeletes irodaháza —­ idézzük a példát —, jól ellenpontozza a békés­csabai templomtornyot. Egy ötezer tonnás kapaci­tású nyomdaüzemhez mégis túlzott. Laza futó­homokos talajra épülvén, különleges alapozást kí­vánt. Mellesleg az ország — A békéscsabai nyom­dai rekonstrukció félig még a régi „mechaniz­mus” sajátosságait viselte magán, biztos, hogy ma szolídabban, ésszerűbben építettük volna fel. — Felmerülhet-e ellen­tét az üzemeltető és a be­ruházó vállalat között? — Csak a létesítmény átadásakor. Az eszközle­kötési járulék fizetése miatt nem mindegy, hogy az üzemeltető melyik idő­ponttól kezdve tekinti műszakilag átvételre ké­szen az egyes üzemeket. Előfordul, hogy az üze­melő vállalat gazdasági Bútorgyártás — Végül a vállalat mosta­ni legnagyobb beruházá­si munkáiról érdeklőd­tünk. — A kormány 1972-ben a papíripar további du­naújvárosi fejlesztését hagyta jóvá. A tervek szerint 1977-ben fejeződik be a Dunaújvárosi Hul­lámvertikum építése. 100 ezer tonna hullámpapírt és további 100 ezer tonna papíripari alapanyagot, il­letve egyéb terméket gyárt majd az új üzem, melynek fejlesztési költ­ség-előirányzata négy mil­liárd forint. Szó volt már az Athenaeum Nyomda közel egymilliárdos nagy­ságrendű új beruházásá­ról, mely a színes folyó­irat-termelés növeléséhez 16 nyomóműves új mély­­nyomó rotációs géppel és megfelelő kapacitású nya­napsütésben leggazda­gabb vidékén ablak nél­küli, zárt betonkockába tervezték a nyomdai ter­melőüzemeket. Igaz, lég­kondicionálással, de nem az emberi, hanem a tech­nológiai igényekhez mé­retezve, megítélése nincs össz­hangban a népgazdaság érdekeivel.­­ A tőkés világ inflá­cióját mennyiben érzi a vállalat? — A beruházások alap­vetően fontos mozzanata a különféle import ter­melőberendezések áraján­latainak és szállítási ha­táridejének elemzése. Saj­nos, olyan mérvű a drá­gulás, és újabban olyan rövid időre szólnak a tő­kés cégek ajánlatai, hogy jóformán időnk sincs az alapos mérlegelésre a szerződések megkötése előtt. A zárt ciklusban műforma-készítő műhely­­lyel járul hozzá. Üzembe­­helyezési határideje 1976 vége. A Zrínyi Nyomda 200 milliós nagyságrendű fejlesztésének célja 4500 tonna folyóirat és 500 ton­na könyvgyártó kapacitás létesítése a jövő év vé­géig. A bútoripari re­konstrukció keretében az idei év végére fejeződik be a mátészalkai új bú­torgyár építése. A jövő héten kezdődik a próba­üzem. 18 ezer szekrényfa­lat, 40 ezer heverőt, csak­nem 50 ezer fotelt és asz­talt készítenek majd itt évente. Teljesen zárt cik­lusban, automata gépek­kel, rugalmas alkalmaz­kodási lehetőséggel a vál­tozó piaci igényekhez — mondotta befejezésül Gáti Péter igazgató. Vajda János Ma már szolídabban...

Next