Népszava, 1974. augusztus (102. évfolyam, 178–203. sz.)

1974-08-01 / 178. szám

2 Chile A sértett Kereszténydemokraták Az Inter Press Service latin-amerikai hírügynökség­­ közli azt a levélváltást, amely a Chilei Keresz­­t­­­ténydemokrata Párt elnöke — helyesebben: volt elnöke — Patricio Aylwin és Oscar Bonilla altábor­nagy, hadügyminiszter — korábban belügyminiszter — között történt. A levélváltás előzménye, hogy a junta megcen­zúrázta a kereszténydemokraták tulajdonában levő Presidente Balmaceda rádióadó néhány kommentár­ját. Ezt a tényt Aylwin ex-szenátor olyannyira zokon vette, hogy hosszú levelet írt Bonillának, s azt egy­idejűleg a sajtóhoz is eljuttatta. Nem tudom, miről szólhattak a cenzúrázott kom­mentárok, amelyek közül az egyiket a keresztény­­demokraták főideológusa, Jaime Castillo írt, szá­momra sokkal érdekesebb az az érvelés, amellyel Petricio Aylwin a levélben a fasiszta juntát igyek­szik meghatni. Ezt írja: „A Radio Presedente Balma­ceda soha nem játszott kezére azoknak, akik a nem­zet biztonsága ellen merényletet követnek el” Tehát soha nem támogatta az Allende-kormányt­, a népi egység programját, hanem éppen ellenkezőleg: min­den erejével támadta azt. Nem így a fasiszta juntát, amellyel szemben — Aylwin szavaival — megértő magatartást tanúsítot­tak, de ezt a junta nem méltányolta, sőt, a levél szerint „szisztematikusan bizalmatlansággal viszo­nozta”. Illetlenség egy kommentárban ilyen kifejezést le­írni, de meg kell a szívnek szakadni. Mert ugyan kik azok, akik nagy mértékben felelősek az Allende-kor­­mány bukásáért, a chilei nép tragédiájáért? A ke­reszténydemokraták, akik a képviselőhelyeken és a szenátori székekben három éven át foggal-körömmel harcoltak a népi egység reformpolitikájának megvaló­sítása ellen, akik megrettenve a szocialista átalakulás irányába fordult forradalmi folyamattól, önkéntesen szegődtek szálláscsinál­ónak a külföldi és hazai tőke mellé, és a kereszténydemokraták jelentős nagyságú jobbszárnya volt az, amely várta, s magatartásával siettette, segítette a fasiszta puccsot. Most sértetten nyalogatják sebeiket, mert el­maradt a jutalom, illetve annak nagysága a keresz­ténydemokraták szerint nincs arányban a terror ki­lenc hónapja alatt tanúsított lojalitásukkal. Mert kaptak ugyan valamit — harmad-, negyedrangú hi­vatali helyeket —, de a kereszténydemokrata töme­gek — különösen a kispolgárság —, amelyek egy éve még féltek a „marxista uralomtól”, rádöbbentek, hogy amitől igazán félniük kell — a fasizmus féktelen ter­rorjától — az a lojalitás igazi jutalma. Ezt egyéként Bonilla, tábornok válaszlevele is megerősíti, amely kategorikusan közli, hogy a junta „a chileiek óriási többségének véleményét képviseli, akik torkig vannak az önző kétértelműségekkel, az álpolitikus demagógiával, és hogy a jelenlegi politi­kai szünet az elfogadható légkör a munkához”. A chileiek többségét, persze, nem lehet megkér­dezni, hogy a dühödéő MstSrta terror, a börtönök és koncentrációs táborok világa kinek elfogadható légkör a munkához. A levél mindenesetre közli még, hogy ami a lojalitásért cserébe járt, azt megkapták, ezután reklamációnak helye nincs. Ha esetleg mégis volna reklamáció, a junta ezt úgy tekinti, mint „csat­lakozást a Chile ellen folytatott marxista nemzetközi kampányhoz”. A júdáspénz kevés. Különösen mert már nem dol­lárban, hanem szűken mért inflációs escudóban adják. D. Im Halálos ítélet Chilében A chilei légierő hadbí­rósága kedden hirdetett ítéletet annak a 67 vád­lottnak az ügyében, aki­ket Salvador Allende tör­vényes kormányának tá­mogatása miatt hazaárul­­ás vádjával fogtak perbe. A hadbíróság négy sze­mélyt — köztük Carlos Lazát , az állami bank volt alelnökét, a szocia­lista párt tagját halálra ítélte, ezenkívül 56 vád­lottra 300 naptól életfogy­tiglani­g terjedő börtön­büntetést szabott ki, há­rom személyt pedig fel-, mentett. A vádlottak többsége — szám szerint 57 — a légierő tisztje, a többiek polgári személyek, köztük egy nő. A légierő haditör­vényszéke által kihirde­tett ítéleteket José Ber­­dichewski katonai bíró­nak kell jóváhagynia, a halálbüntetéseket pedig csak Pinochet tábornok, a junta vezetője változtat­hatja meg. (AP, Reuter) Román válasz a rágalmakra A Scinteia, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának lap­ja „Kit szolgál az ilyen­fajta beállítás?” címmel szerkesztőségi megjegyzé­seket fűz azokhoz a köz­leményekhez, amelyek a román ipari vállalatoknál történt szerencsétlensé­gekkel kapcsolatban je­lentek meg a Daily Mail és a Daily Express című angol lapokban. Az olvasó joggal teszi fel a kérdést, hogy kit szol­gál az ilyen tendenciózus beállítás, amelynek célja: eltorzítani azt a testvéri barátságot, amely Romá­niát fűzi a Szovjetunióhoz és más szocialista orszá­gokhoz — írja a Scinteia. A termelő tevékenység­ben, még az olyan orszá­gokban is, amelyek régi hagyományokkal és álta­lános magas szakmai szín­vonallal rendelkeznek, történnek szerencsétlen­ségek és ezek általában az elővigyázatlanság kö­vetkezményei. Más okok­ra visszavezetni ezeket, ahogyan az említett közle­ményekben történt, nem­csak az igazság eltorzítá­sa, hanem bújtogatás is a di­verzióra. Csodálkozást kelt — ír­ja a Scinteia —, hogy egyes lapok így torzítják el a tényeket, hiszen a társadalom helyes tájé­koztatása — a jobb meg­ismerés és a népek közötti közeledés egyik fontos útja. A csodálkozás annál is indokoltabb, mert az ilyenfajta fogások ellent­­­mondanak a napjainkban végbemenő alapvető fo­lyamatoknak, amikor a nemzetközi közvélemény síkraszáll a kölcsönös megértés és a népek kö­zötti barátság mellett, a népek közötti ellenséges­kedés minden megnyilvá­nulása ellen, az együtt­működésért és az enyhü­lésért. (MTI) n Macovescu román külügyminiszter hivatalos látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság fővárosába, Phenjan­­ba érkezett. A genfi há (Folytatás az 1. oldalról) rusi béke helyreállítása felé. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Callaghan brit külügyminisztertől — egy rövid levél kíséreté­ben — megkapta a genfi megállapodás szövegét. Waldheim a dokumentu­mot továbbította Javier Perez de Cuellarhoz, a Biztonsági Tanács perui elnökéhez, aki kijelentet­te, hogy a tanács tanul­mányozza a megállapodás szövegét, mielőtt eldönte­­né, milyen további lépé­seket tegyen a világszer­vezet a szigeten. A szerda esti moszkvai lapok első oldalas jelen­tésben számoltak be Ang­lia Görögország és Török­ország külügyminiszterei­nek deklarációjáról, amely a tűzszüneti megállapodás erősítésére hivatott. Szov­jet részről magát a dek­larációt még nem kom­mentálták, de az esti la­pok idézték Makariosz el­nök nyilatkozatát arról, hogy ez az okmány alkal­mas a hasztalan vérontás beszüntetésére, noha né­hány pontjának megfogal­mazása meglehetősen ha­tározatlan. Az Izvesztyija havi kül­politikai összefoglalója „a ciprusi dráma tanulságai­val” foglalkozik. „A cip­rusi események megmu­tatták — írja a lap —, hogy milyen veszélyesek azok az illúziók, melyek szerint az imperialista ka­landorkodás, erőszak, a más országok belügyeibe való beavatkozás politiká­ja már eltűnt a nemzet­közi élet gyakorlatából” A Ciprus elleni összees­küvést, a szovjet kor­mánylap szerint, az athé­ni junta a NATO katonai vezetésével együttműköd­ve tervezte az imperialis­ta intervenciók és puccsok régi sémája alapján. A tervet azonban nem sike­rült végrehajtani úgy, ahogy eredetileg elgondol­ták. Ebben nagy szerepe volt a Szovjetunió és a szocialista országok, vala­mint más békeszerető or­szágok erélyes fellépésé­nek a görög agresszió el­len, az alkotmányos rend­szer védelmében. „Az ak­tív, világos és határozott szovjet állásfoglalásnak óriási szerepe van az utóbbi évtized egyik leg­élesebb európai válságnak megoldásában” — állapít­ja meg az Izvesztyija. A lap határozottan két­ségbe vonja, hogy az Egye­sült Államok valamiféle „különleges missziót” töl­tene be a ciprusi válság megoldásában, s hangjú­Hosszú évek óta először kaptak lehetőséget a gö­rög kommunisták arra, hogy újságírókhoz szólja­nak. Szerdán Antoniosz Ambatielosz, Nikosz Ka­­ludisz, Grigoriosz Fara­­kosz és A. Lannu — va­lamennyien alig néhány napja szabadultak a ka­tonai junta börtöneiből — sajtóértekezletet tartottak külföldi újságíróknak. Az egybegyűltekhez for­dulva, Ambatielosz kije­lentette: az utóbbi időben végbement politikai vál­tozások kezdetétől fogva a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, és mi magunk, a börtönből kijövet adott nyilatkoza­tainkban az eseményeket­ nagy sikerként jellemez­tük. Hangsúlyoztuk ugyanakkor, hogy a válto­zások nem felelnek meg teljes egészükben a szé­les körű diktatúraellenes­­mozgalom tényleges köve­teléseinek és nem adnak elegendő biztosítékot ar­ra, hogy az országban de­mokratikus változások lesznek. A Görög Kommunista Párt úgy véli — állapítot­ta meg Ambatielosz —, ahhoz, hogy ténylegesen megnyíljék az út az or­lgozza, hogy a Földközi­tenger keleti térségének békéje az Európában ki­alakult új helyzet, az eny­hülés légköre, a nemzet­közi jog normáinak nö­vekvő tekintélye révén maradhatott fenn. Nicosiában a normali­zálódás jelei mutatkoz­nak. Szerdán újra kinyi­tottak a bankok, a kávé­házak és az üzletek, az ut­ca megszokott képét mu­tatja. Az ENSZ békefenntartó erőinek parancsnoksága szerdán — július 15-e óta először — azt jelentette, hogy sehol a szigeten nem volt lövöldözés. számban a demokratikus átalakulások előtt, teljes amnesztiát kell adni va­lamennyi politikai elítélt­nek, helyre kell állítani a polgárjogokat mindazok számára, akik ettől az el­múlt 25 évben meg vol­tak fosztva és engedélyez­ni kell a szabad hazaté­rést a politikai emigrán­soknak; haladéktalanul hatálytalanítani kell a rendkívüli állapotot, fel kell számolni az összes an­tidemokratikus törvénye­ket, mindazokat, amelye­ket a junta hozott, vagy előtte iktatták be; meg kell büntetni a kínzások­ban és egyéb bűnökben vétkeseket; helyre kell állítani az összes politi­kai, szakszervezeti és egyéb szabadságjogo­kat; az egyenjogúság alapján meg kell adni va­lamennyi politikai párt­nak, közöttük a Görög Kommunista Pártnak is a működési szabadságot. Újságírók kérdéseire válaszolva, Ambatielosz hangsúlyozta, hogy a gö­rög kommunisták egyesí­tésének alapja a GKP programja. Közölte, hogy rövidesen megjelenik a Nea Demokratia, a de­mokratikus és baloldali erők lapja. Görög kommunisták sajtóértekezlete NÉPSZAVA Bonni reagálás az NDK határozott magatartására Győrffy Tibor, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : A bonni kormány sza­badságon nem levő tagjai szerda délelőtt Genscher alkancellár, külügymi­niszter elnökletével két­órás kabinetülést tartot­tak. A szokásos heti minisz­tertanács középpontjában, mint várható volt, a Nyu­­gat-Berlinben jogellene­sen felállított Környezet­­védelmi Szövetségi Hiva­tallal kapcsolatos problé­mák állottak. Mint ismeretes, az NDK foganatosította előre beje­lentett intézkedését és hétfőn éjjel az NDK ha­tárőrsége a nyugat-berlini környezetvédelmi hivatal egyik munkatársának nem engedélyezte a városba vezető tranzitút haszná­latát. A bonni kabinet ülésén megtárgyalt, a kérdéssel kapcsolatos nyugatnémet álláspontot Klaus Bölling kormányszóvivő szerda délután nyilatkozat for­májában ismertette a saj­tóval. A nyilatkozat az NDK-t vádolja szerződésszegéssel és kétségbevonja az NDK szerveinek azt a jogát, hogy személyeket — amiért valamelyik nyu­gat-berlini szövetségi hi­vatal munkatársai — ki­zárjon a tranzitutak hasz­nálatából. A nyilatkozat úgy tün­teti fel, mintha az NDK lépései sértették volna meg a négyoldalú megál­lapodást és veszélyeztet­nék az enyhülést. A Környezetvédelmi Szövetségi Hivatal Nyu­­gat-Berlinben történő fel­állításáról szóló törvény hatályba lépését köve­tően, amely a Nyugat- Berlinről szóló négyolda­lú egyezmény megsértését jelenti, az NDK 1974. jú­lius 26. óta alkalmazza a kormány nyilatkozatában bejelentett intézkedése­ket. Az NDK összekötő­út­ai­ ellenőrzéseket haj­tanak végre, van-e a tran­zitutasok között jogelle­nesen a Környezetvédel­mi Szövetségi Hivatal al­kalmazásában álló mun­katárs, szállítanak-e a hi­vatal tulajdonát­­képező vagyontárgyakat és doku­mentációt. Az NDK által fogana­tosított intézkedések nem akadályozzák a Nyugat- Berlinbe irányuló és a Nyugat-Berlinből való tranzitforgalmat. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország NSZK-beli nagykövete a napokban nyilatkozatot tett közzé, s ebben megkísérlik igazol­ni a Környezetvédelmi Szövetségi Hivatal Nyu­­gat-Berlinben történt jog­ellenes felállítását. A nyi­latkozat hangoztatja, hogy e hivatal munkatársai számára „nem szabad megtiltani az NDK össze­kötő útjainak használa­tát”. A Szovjetunió berlini nagykövetsége ezzel ösz­­szefüggésben szükséges­nek tartja hangsúlyozni, hogy a Környezetvédelmi Szövetségi Hivatal nyu­gat-berlini felállítása olyan lépés, amely a négy­oldalú megállapodás meg­sértésére irányul. A kö­vetkezményeket ezért tel­jes mértékben a kezde­ményezőknek kell visel­niük. A szovjet nagykövetség a legteljesebb mértékben osztja és támogatja az NDK-nak ebben a kérdés­ben vallott állásfoglalását. Katona Imre cikke a szovjet Pártéletben A Partyijnaja Zsizny, („Pártélet”), az SZKP Központi Bizottságának havonta kétszer megjele­nő folyóirata legújabb számában közölte Katona Imrének, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának cikkét a kommunisták eszme­po­­litikai nevelésének kérdé­seiről. (MTI) Választási komédia Rhodesiában A rhodesiai „parlamenti választások” Ian Smith kisebbségi rendszerének és „rhodesiai frontjának” (az ország kormányzó pártja) várt „győzelmét” hozták. Hírügynökségi je­lentések szerint már ked­den éjfél előtt eldőlt, hogy a 12 éve korlátlanul ural­kodó „rhodesiai front” megszerezte az abszolút többséget, és a pontosan 82 ezer fehér bőrű szava­zó számára fenntartott 50 képviselői hely mindegyi­két megszerezte. A lakosság óriási több­ségét megfosztották a vá­lasztójogtól. A hatmillió­nyi színes bőrű lakos kö­zül mindössze néhány ezer szavazhatott közvet­lenül a színes bőrűek szá­mára fenntartott nyolc mandátumról. További nyolc színes bőrű képvise­lőt a törzsfőnökök jelöl­nek ki. (ADN) Iír Ausztrália és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság megállapo­dott egymással a diplo­máciai kapcsolatok felvé­telében — közölte szerdán Canberrában az ausztrá­l ADN, MTI) fiai külügyminiszter. 197­4. au­gusztus 1. Jelentések a portugál gyarmati változásokról Befejezett tényként ke­zelik szerdán a portugál lapok, hogy Guinea-Bis­sau a legrövidebb időn be­lül formálisan is függet­len állam lesz Lisszabon számára is. Guinea-Bissau területé­nek jelentős része a fel­szabadító mozgalom kezé­ben van, a PAIGC meg­szervezte a közigazgatást és a különböző társadalmi szolgáltatások rendszerét, s a múlt év őszén kikiál­totta már függetlenségét. Az önálló államot eddig már az ENSZ 86 tagálla­ma ismerte el, köztük a szocialista országok, s a függetlenség elfogadása portugál részről ennek a folyamatnak betetőzése lesz. Egyes értesülések szerint Luis Cabral, a köztársaság államtanácsá­nak elnöke a legrövidebb időn belül megtárgyalja az illetékes portugál ha­tóságokkal a közigazgatás teljes átvételének, a gyar­mati hadsereg kivonásá­nak kérdéseit, s nem lesz akadálya, hogy Guinea- Bissaut az ENSZ szeptem­beri közgyűlése már fel is vegye a tagállamok sorá­ba. Mozambikból érkezett jelentések szerint teljes a fegyverszünet, sőt a por­tugál hadsereg katonái a felszabadító erők harco­saival együtt kezdték meg egyes aknamezők felszá­molását. A FRELI­­MO követelésének meg­felelően a portugál katonai kormányzat ígé­retet tett arra, hogy megakadályozza az ultra­­kolonialista kisebbség esetleges provokációit. Mozambikban egyébként a napokban megalakult a szociáldemokrata párt, amely értesítette erről a­ tényről mind Spinola por­tugál elnököt, mind pedig Samora Machelt, a FRE­­LIMO elnökét. (MTI) Börtönbüntetésre ítélték Nixon volt tanácsadóit Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti. Az amerikai képviselő­ház jogügyi bizottsága szerdára virradóan befe­jezte egy héten át élő tv­­adásban közvetített záró­vitáját, amelynek vég­eredményeként 3 cikkely­ből álló, összesen 14 al­pontban tételezett alkot­mányjogi vádemelési tör­vényjavaslatot hagyott jó­­­vá Nixon elnök ellen. Az első két cikkely erős kétpárti támogatást ka­pott: 6, illetve 7 republi­kánus képviselő csatlako­zott az egységesen szava­zó 21 tagú demokratapár­ti többséghez. A 3. cikkely esetében 2 demokratapár­ti törvényhozó az elnök mellett, 2 republikánus az elnök ellen foglalt állást. Két további cikkelyter­vezet került előterjesztés­re: az egyik a semleges Kambodzsa bombázásá­nak elrendelésével, a má­sik az elnök jövedelmi adó ügyeivel kapcsolatos vá­dakat tartalmazta. Ezeket 26:12 arányban leszavaz­ták, miután mindkét eset­ben 9 demokratapárti képviselő együtt szavazott a fenti vádakat „kellően meg nem alapozottként” egységesen elutasító 17 republikánus képviselő­vel. Patrick Buchanan, Ni­xon elnök tanácsadója szerda délben közölte: „aktív megfontolás” alatt, áll az a javaslat, hogy Nixon elnök felkérje a képviselőházat az ellene beterjesztett vádemelési törvényjavaslat vita nél­küli egyhangú jóváhagyá­sára. Buchanan magyará­zata szerint „a Fehér Ház­ban senki sem akarja ne­héz helyzetbe hozni a re­publikánus képviselőket azzal, hogy megpróbálja visszatartani őket az el­nök elleni szavazástól”. A washingtoni körzeti bíróság szerdán húsz hó­naptól öt évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélte John Ehrlichmant, Nixon elnök egykori belpolitikai főta­nácsadóját. A Lewis Fiel­­ding pszichiáter rendelő­jébe történt betörésben játszott szerepéért, és két rendbeli hamis tanúzásért. Ugyancsak a betörésben játszott szerepéért Gordon Biddy volt jogtanácsos egytől három évig terjedő börtönbüntetést kapott. A betörés tulajdonkép­peni végrehajtóit, Bernard Barkert és Eugene Marti­­nezt három esztendei fel­függesztett börtönbünte­téssel sújtották. Ehrlichman szeptember 9-én ismét bíróság elé áll, ezúttal a Watergate-ügy elpalástolásának vádjával. (AFP, Reuter, UPI) A Pravda az európai biztonsági értekezlet eredményeiről A Pravda genfi tudósí­tói a lap szerdai számában nagyobb terjedelmű kom­mentárban elemzik azokat az eredményeket, amelye­ket­­a biztonsági értekez­let nyári ciklusában sike­rült elérni. Mindenekelőtt megálla­pítják, hogy­­ sikerült megoldani az értekezlet egyik legfontosabb kérdé­sét: kidolgozni a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a kapcsolatok, illetve az érintkezések területén megvalósuló együttműkö­dés elvi alapjait. A koor­dinációs bizottság egész komplexumában jóvá­hagyta azt a megállapo­dást, amely szerint az em­lített területeken kifej­tett együttműködés során maradéktalanul­­ be kell tartani az államközi kap­csolatokat szabályozó el­veket, köztük a szuverén egyenjogúság és a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás elveit. Össze­hangolták az okmány hu­manitárius kérdésekkel foglalkozó bevezetőjét, s megállapodásra jutottak abban, hogy az államok tiszteletben tart­ják egymás jogát a törvények és a közigazgatási szabályok megalkotására, s ennek megfelelően kiegészítették a nemzetközi jogi kötele­zettségek teljesítésének telvét is. A fő politikai ok­mány tíz pontjából hatot már megfogalmazott az európai biztonsággal fog­lalkozó első számú mun­kabizottság. Ezek egyebek között a következő elveket rögzí­tik: a szuverén egyenjo­gúság, erőszaknak, vagy az erőszakkal való fenye­getőzésnek az elutasítása, a területi sérthetetlenség és a viták békés rendezé­se. Rendkívül fontos a ha­tárok sérthetetlenségének összeegyeztetett elve, hi­szen ennek elismerésétől és betartásától függ a va­lódi enyhülés kontinen­sünkön. Kezd végleges formát ölteni a záróokmányok tervezete — állapították meg a Pravda tudósítói -­, ennek megfelelően a részvevők aktív vitát folytatnak a negyedik na­pirendi pontról, amely az európai értekezlet utáni további lépésekről szól. A már ismert csehszlovák javaslat mellett ebben­­a kérdésben több más javas­lat érkezett be, egyebek között Jugoszlávia részé­ről. (TASZSZ) ­ A szovjet fővárosba érkezett Petr Mladenov, a bolgár KP KB Politikai Bizottságának póttagja, külügyminiszter.

Next