Népszava, 1974. szeptember (102. évfolyam, 204–228. sz.)

1974-09-01 / 204. szám

­ Az új tanév megkezdés­­e alkalmából dr. Po­­linszky Károly oktatási miniszter szeptember 1-én 18 óra 55 perckor tanév­nyitó beszédet mond a te­levízióban. A köszöntőt a Kossuth rádió és a televí­zió szeptember 3-án 8 óra 5 perckor megismétli. Dr. Polinzky Károly tanévnyitó beszéde Bányásznapi ünnepségek Szombaton országszerte foly­tatódtak a 24. bányász­napi ünnepségek. A alföl­di olajkutatás központjá­ban, Szolnokon reggel bá­nyászzenekar zenés éb­resztője köszöntötte a na­pot. A délelőtt folyamán a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, valamint a Nagyalföldi Kutató és Feltáró tezem olajbányászai megkoszo­rúzták a Tisza-parti Le­­nin-szobrot, majd díszün­­nepséget tartottak a Ság­­vári Endre megyei műve­lődési központban. Barta László, a Szolnok megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte az olaj­munkáso­kat, és beszélt az energia­­termelés fokozásának je­lentőségéről. Az ünnepsé­gen több mint 250 olaj­bányászt Szolgálati Ér­deméremmel tüntettek ki, illetve aranygyűrűvel ju­talmaztak. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem bányászai ezen a napon könyvelték el a kongresz­­szusi munkaverseny első nagy sikerét: terven felül 10 000 méter kutató- és feltáró fúrással készültek el Fejér megyében a bá­nyásznapi ünnepségsoro­zat a kisgyóni bányász mártírok emlékművének megkoszorúzásával kezdő­dött. Kincsesbányán, a Fejér megyei Bauxitbá­nyák Vállalatnál Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Balinkabányán, a balinkai szénbányák bá­nyásznapi nagygyűlésén Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője köszöntöt­te a bányászokat. Visontán együtt ünne­peltek a Thorez külfejté­se a bányaüzem és a bá­nyagépszerelő üzem dol­gozói. A nagygyűlésen, amelyen mintegy 1500-an vettek részt, bejelentették, hogy a visontai bányászok teljesítették a kongresszu­si versenyben vállalt egyik legnehezebb feladatukat: terven felül 700 ezer köb­méter meddőt takarítottak el Tatabányán és Dorogon szombaton reggel az ak­náknál tartottak ünnepsé­geket. Oroszlányon a 16-os aknánál a mártírhalált halt bányászok emlékmű­vére helyezték el a kegye­let virágait a bányák, a párt- és a társadalmi szer­vek képviselői. Ezt köve­tően az Oroszlányi Szén­bányák vezetői fogadást adtak a városi művelődési központban a legkiválóbb dolgozók részére, s számos kitüntetést adtak át. A borsodi szénmedence bányásznapi ünnepségét Kazincbarcikán rendezték. Monos János, a borsodi szénbányák igazgatója kö­szöntötte a 18 üzemből ér­kezett küldötteket, majd vázolta a borsodi szénbá­nyászat jövőjét Az ün­nepségen több bányászt tüntettek ki. A bányász­nap alkalmából nyitották meg az immár hagyomá­nyos bányász kulturális heteket is. Az esemény­­sorozat első rendezvénye­ként a borsodi bányász fúvószenekarok adtak mű­sort. (MTI) KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Muammar Is­au­­hafit, a Líbiai Forradalmi Parancsnoki Tanács elnö­két, a Líbiai Arab Köztár­saság nemzeti ünnepe al­kalmából. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Abduszalam Dzsalloud miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese fogadta Mukaram Al- Talabani iraki öntözésügyi minisztert, aki az elmúlt napokban a magyar-ira­ki pénzügyi együttműkö­désről tárgyalt. Ugyancsak szombaton írták alá a magyar részről Dégen Im­re államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnö­ke — az 1974—1975. évek­re szóló munkatervet, amelynek alapján közös kutatásokat szerveznek, iraki szakembereket ké­peznek Magyarországon és különböző berendezéseket szállítunk a távoli ország­ba. Az iraki minisztert, aki szombaton hazauta­zott, fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára szombaton hivatalos tárgyalásokra Budapestre érkezett. Fo­gadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és dr. Papp László, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének he­lyettese. Fabók Zoltánnak, a He­lyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete főtitkárának vezetésével négytagú szakszervezeti küldöttség utazott Bel­giumba, a Belga Közalkal­mazott és Városgazda­­sági Szakszervezet egyhe­tes meghívására. * 1'&Ué£l+ mtsfamfd­mmttf Ase égzu­dulás nyomában E­mberek és retrsmészei kihadelme* Megeredtek az ég csa­tornái. Nem is akárho­gyan. Záporo­k, zivatarok, vad felhőszakadások vál­tották egymást. A Dunán­túlon, Baranyában és So­mogyban, volt olyan hely, ahol néhány óra alatt 100—150 liter csapadék hullott négyzetméteren­ként. Az M 7-en és több más úton iszap­tenger bé­nította meg a forgalmat. Hidakat Szigetváron a házask kertjében hömpölygött a víz, a kukoricatáblákból csak néhány címer lát­szott ki, az Almás-patak partján egy méter hetven centi magas gát védte a várost a közvetlen ve­szélytől. Mánfán három méter széles folyamban hömpölygött az áradat, hidakat sodort el, fákat tépett ki tövestül. Negy­ven ház víz alá került kettő összedőlt, s nyolc híd újjáépítését is hama­rosan meg kell kezdeni.­­ Becsléseink szerint a kár meghaladja a 60 mil­lió forintot — magyaráz­za. — A kutak fertőzöt­tek, így az ivóvizet Pécs­ről hozzák ön­tözők­ocsik­­kal. Mánfán és Budafa térségében a legsúlyosabb a helyzet. Műszaki bizott­ság alakult. Most már kár azon keseregni, ami tör­tént, a legfontosabb a gyors helyreállítás. Tizen­két családot kellett kiköl­töztetni. Egymás után tá­masztjuk alá az életve­szélyessé vált épületeket. Sokat segítenek a helyre - Elnémult Budapesten több mint ezer telefon nem áll el a beázások következtében. Házak omlottak össze, máshol békés patakok fo­­lyókká duzzadva áradtak. Aki csak tehette, fedél alá menekült. Százak vi­szont a kegyetlen idővel dacolva indultak harcba: a telefon-összeköttetése­ket, az áramellátást, a közlekedést, az ország vérkeringését biztosítani, embereket menteni. sodort el Komló központjában néhol kétméteres utca­szélességben zugó áradat hordta a törmeléket, isza­pot, árasztotta el a pin­céket, a kutakat, raktára­kat. Vitt, vitt mindent, ami útjába ar­adt. Vass István, a komlói városi tanács osztályvezetője az első pillanattól részt vett a mentési munkálatok irányításában. Százak és százak azóta is éjjel-nap­pal dolgoznak a helyre­­állításon, állításban a szocialista brigádok. Minden terüle­ten pontos tervet dolgo­zunk ki a helyreállításra, s ezt a lakossággal is is­mertetjük a következő na­pokban. A városi Vörös­kereszt tagjai elsősorban az időseket, a rászorulta­kat látják el A szigetvári tanácsel­nök, Tinusz János napok óta nem alszik: „A védő­gátakat meg kellett erő­síteni, újakat kellett épí­teni. A veszély elmúlt, gyorsan rendet terem­tünk, mindenki segít.” telefonok — Az ezer telefon leg­alább tizenötezer hibabe­jelentés­t nemcsak a tulaj­donosok reklamálnak, de azok is, akik hívni akar­ják őket, nem megy ki a csengetés — mondja Fo­nyód Gyula a posta ká­belszerelőinek építésveze­tője. — Augusztus 28-án hajnal óta dolgozunk, több mint ezerháromszáz túlóra van már mögöt­tünk. Rangsorolni kellett, hiszen nem egyszerű do­log a telefonkapcsolato­kat biztosító kábelerek ezrei között megtalálni, melyik a „beteg”. Időt rabló munk­a, először a közérdekű telefonokat hoztuk rendbe, így min­denekelőtt­ a József-köz­pont körüli kábeleket, mert itt bonyolódik le az interurbánforgalom. Majd Málló­n. A tűzoltóknak a víz se­gít, csillapítja, megféke­zi a lángokat. Most azon­ban a víz okozott sok gon­dot, csak szerdán és csü­törtökön több százan tár­csázták a 05-öt. A legtöbb bejelentés az V., VI., VII és VII. kerületből érke­zett,­­ így a szokásos tűz­esetek, balesetek mellett rengeteg dolgunk volt a vízzel is — nyilatkozik Bélteczky József tűzoltó hadnagy­ — Szerda reg­gel az első utam a Lánc­hídhoz vezetett, a pesti oldalon elöntötte az alul­járót a víz, így a 2-es vil­lamos csak ingázni tudott. A BKV-sok a kis teljesít­ményű szivattyúkkal hiá­ba próbálkoztak, nekünk kellett segíteni. A Galamb utcában egy olaj kazán állt víz alatt — itt búvárszi­vattyúkkal dolgoztunk. A Liliom utcában gyorsan kellett beavatkozni: az AUTÓK­EH raktára víz alá került, értékes gépko­n kórházak következtek. Bőven lesz munkánk még a következő héten is. A fővárosban, különbö­ző területeken, 22—24 per­cig szünetelt az áram­szolgáltatás. — Az állandó esőzések ellenére, nem üzemzava­rokról, hanem katasztró­fa-megelőző szolgálatról volt szó — mondják az Elektromos Művek szak­emberei. Ez azt jelenti, hogy különböző helyeken, rövidebb időszakokra, ki­kapcsoltuk az áramszol­gáltatást — a rendkívül esős időszakokra —, ép­pen azért, hogy az erő­műveket ne terheljék túl, megelőzzük a nagyobb zavarokat.­ ­ Váz, van­­ csi-alkatrészeket mentet­tünk. Csak nehezítette munkánkat, hogy a csa­tornavíz is bezúdult a raktárba. Sok szuter­én­lakást öntött el a víz, S egy nővérszállás pincéjé­ben valóságos folyóval ta­lálkoztunk. A legnehezebb dolgunk a Filmmúzeum­ban volt, ahol az óriás bérház pincelabirintusá­ban romok, törmelékek közö­tt kel­lett megta­l­á­l­­nunk a beáramló víz for­rását, több órán át dol­goztunk. Mondhatom, ezekben a napokban a bu­dapesti tűzoltók kétszere­sen is helytálltak. Víz nélkül nincs élet.. De a víz borzalmasabb erővel, s gyorsabb tem­póval tud pusztítani, mint a tűz. Ám ha szükség van rá, az ember útját állja, s ha pusztított, a nyomo­kat közös erővel gyorsan eltünteti. így történt ez most is ... Dám László Tahik Anna Segítenek a szocialista brigádok NÉPSZAVA Hétvégi ház -­helyzeti energiából A közhiedelem szerint sok pénz kell a villaépí­téshez. Lett­ légyen az be­csületes, alkotó munka, vagy ügyeskedés eredmé­nye, csak pénz legyen. Jászberényi Gusztáv mi­nisztériumi osztályvezető esete azonban rácáfol a közhiedelemre. Ha kevés a pénz, megteszi a hely­zeti energia is. Amely — energia természetű lévén — képes átalakulni. Akár hétvégi házzá is. Jászberényi Gusztáv a MÉM beruházási főosztá­l­yOVÁLL-vezetők — a jelek szerint — máskép­pen értékelik a viszonyt. Erről tanúskodik az osz­tályvezető találkozása az igazságszolgáltatással leányfalui háromszintes hétvégi házépítése miatt. Az építkezésben három — a szentendrei, a dömösi és a váci — TÓVÁLL mű­ködött közre. A szentend­reiek végezték az alapo­zást. A hétvégi ház és a folyamatban levő büntető­eljárás alapozását egy­aránt. A hétvégi ház kiviteli tervét és az építéshez szükséges műleírást Jász­berényi közvetlen beosz­tottja, Balázs László cso­portvezet­ő főmérnök ké­szítette és­ ő volt az épít­kezés műszaki ellenőre is. Minden anyagi ellenszol­gáltatás nélkül. Idézet a vádiratból: Látható, hogy a pénzzel — mármint a sajátjával — nagyon takarékosan bánt az osztályvezető. A jutányos áron számított szolgáltatásokért mégsem maradt adós. Ha nem is forinttal, kitüntetéssel fi­lyának építéskivitelezési osztályvezetője. A terme­lőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainak — közismerten a „TÖ­VÁLL”- oknak — ,,főha­­tósága” A TÖVÁLL-ok felett az osztály csak elvi-szakmai irányítást gyakorol — hangoztatja Jászberényi Gusztáv. Tanfolyamokat szervez, innen adódnak az ismeretségek ... Közvet­len irányítási joggal a megyei, a járási tanácsok rendelkeznek. „Jászberényi Gusztáv L­r. és Balázs László II. r. gya­núsított, mint a MÉM Építés­­kivitelezési Osztály dolgozói az építőipari TÖVA­LL-ok vo­natkozásában irányító, ellen­őrző jogkörrel rendelkeznek... a TÖVALL-ok munkáját ér­tékelik, véleményezik, kitün­tetésekre, jutalmakra előter­jesztést tesznek. Jászberényi Gusztáv mun­kaköri beosztását felhasznál­va az irányítása és felügye­lete alá tartozó szentendrei TOVALL-nál rendelte meg a hétvégi ház alapozási mun­káit. A kivitelező által elvég­zett munkáról előállított szám­la a ténylegesen végzett mun­kák értékét nem fedezte. Jászberényi ezt a számlát is megkifogásolta Balázs Lász­lóval együtt annak ellenére, hogy az építőipari egységárak és számlák kiállításában kel­lő jártassággal és ismeretek­kel rendelkeznek mindketten. A nevezettek látták és tud­ták, hogy esetenként a ha­szonkulcsok, járulékos költ­ségek felszámítása elmaradt, illetve azt a vállalat a kiala­kult gyakorlattól és a vállala­ti belső árszabályzattól elté­rően alacsonyabb összegben állapította meg, s hogy a számla nem a valóságnak megfelelően tartalmazza a be­épített anyag mennyiségét.”­zetett. Gyanúsított társa, Schuszter Antal, a volt szentendrei TÓVÁLL volt főmérnöke alighanem így lett az építőipar kiváló dolgozója. „Schuszter kitüntetését nem hiszem, hogy én ja­vasoltam ...” — vélekedik Jászberényi Gusztáv. Vállalati érdekből A hétvégi ház kőműves munkáihoz a dömösi TÓ­VÁLL szolgáltatta a mun­kásokat, jutányos áron. Az akkori főépítésvezető szerint: „Az igazgató uta­sított, hogy sima alapóra­bérrel számoljuk el a munkát, mert ez vállalati érdek ... 1972. december­ben 3264 forintot számláz­tunk, de csak 2244-et fize­tett. A tavaly nyári 7805 forintos számlát sem fo­gadta el, az óraszámokat csökkentve és alapórabér­­ben elszámolva 3684 forint jött ki. De az igazgató mindig azt hangsúlyozta, hogy Jászberényi kívánsá­gát teljesíteni kell.. .** Ez annyira átment a köztudatba, hogy a mun­kások is tudták. Részletek a vallomások­ból: Id. K. J.: Engem azzal küldtek az építkezésre, hogy ez vállalati érdek ... S. M.: Érezni lehetett, hogy a főnökök szív­ügyüknek tekintik a Jász­berényi-féle építkezést. P M.: A főépítésvezető figyelmeztetett: menjünk, hajtsunk, mert ha nem megy a Jászberényi-féle munka, bukik a vállalat, mert ez tőle függ. De miért kellett annyi­ra biztatni a munkásokat? A vallomásokból ez is kiderül. Érdemes belepillantani a Schuszter Antallal folyta­tott levelezésébe, amely perdöntő bizonyítékul szolgál magánépíttetői és minisztériumi osztályveze­tői minőségének sajátos, tudathasadásos keveredé­sére, a kitüntetések „ügy­intézésére”. „A nyersszámlát lehetőleg még ceruzás példányban elő­zetes egyeztetésre hozzám el­juttatni szíveskedjél . . . Egy­úttal sajnálattal kell közöl­nöm, hogy a M. K. igazgató elvtársra tett kitüntetési ja­vaslat nem érkezett be a já­rástól a megyéhez, illetve mi­nisztériumunkhoz. Többszöri érdeklődésem ellenére annyit sikerült megtudnom, hogy bár a megye egyetértett a ki­tüntetéssel és felterjesztésre kérte a járástól, a járási párt­­bizottság és az állami szervek nem jutottak megegyezésre a kérdésben és úgy döntöttek, hogy jövő év április 4. alkal­mából fogják ezt megtenni. Ismételten köszönve neked és az igazgató elvtársnak sok személyes fáradságodat és szíves intézkedéseket a vál­lalt munkával (hétvégi ház­építéssel — S­. M.) kapcsolat­ban, elvtársi üdvözlettel: JÁSZBERÉNYI GUSZTÁV” Ez a levél akár erköl­csi bizonyítvány is lehet­ne. Nem csoda tehát, hogy írója jobbnak látta megfe­ledkezni róla. Emlékeztet­ni kellett tehát, hogy a ceruzás számlát ő kérte Pedig, ha másért nem, azért is emlékezetes ma­radhatott, mert a végösz­­szeget beosztottja — mű­szaki ellenőre! — közre­működésével a harmadá­ra módosította. Rosszul emlékezett to­vábbá a háromszázalékos haszonkulcs indokolására is. — Tekintettel arra, hogy a TOVÁLL késede­lembe esett — érvel —, megegyeztünk, hogy köt­bér helyett csökkentjük a haszonkulcsot. Valójában levelet írt a főmérnöknek: „Minthogy a munka szabadáras kate­góriába tartozik, lehetőség van a haszonkulcs tetszés szerinti megállapítására. Ezért kérem, hogy az há­rom százaléknál magasabb ne legyen.. . jutányos áron „Jászberényi azt szeret­te volna, ha két napi mun­kát egy nap alatt végzünk el... Akartunk például szalonnát sütni ebédre, azt mondta, az sok időt vesz igénybe.. ” „Senki sem akart oda­menni dolgozni... Az em- Hűtlen Mindez nyilván a vélet­len műve lehetett — Egy minisztériumi értekezleten meghallották, hogy építkezem és maguk­tól ajánlották fel segítsé­güket — magyarázza az osztályvezető. Tehát véletlen volt. Olyan véletlen, mint az, hogy a számlákat mindig lefelé kerekítette. Valószí­nűleg az is véletlen, hogy nyomozás alatt álló buda­­dapesti lakástatarozási ügyében is TOVÁLL­­a változatosság kedvéért (az aszódi) működött közre. Az igazsághoz tartozik, hogy Jászberényi Gusztáv ügyében sok még a kérdő­­jel. Messze van még a jog­erős befejezéstől. Egy azonban máris bizonyos: beosztottai, az említett TÓVÁLL-ok vezetői, job­ban ismerik , mint felet­tesei. A nyomozóhatóságnak adott munkahelyi véle­berek panaszkodtak, hogy hajcsár­kodik...” „Naponta a tíz órát ki­dolgoztuk. Nagyon feszí­tetten kellett dolgoznunk, az ebédidőnk is kb. 10 perc lehetett.” „Még ebédidőt se na­gyon kaptunk, és nagyon sokszor 10 órát dolgoz­tunk. Jászberényi többször mondta, maradjunk söté­tedésig, de akkor már nem lett volna autóbusz, ő nem volt hajlandó bennünket kocsival elvinni, mondván, megkapjuk az útiköltsé­­get.” Valóban megkapták. De nem tőle. A munkások órabére — egy kivételével — 14 forint, a Jászberé­nyi-féle építkezésre azon­ban csak 12 forintot szá­molt el* a TÖVÁLL, köz­terhek, rezsi, közlekedési költség és — jóllehet a munka zöme szombat-va­sár­napra esett — túlóra­­pótlék nélkül. Ez a TÖ­VÁLL saját „haszna** volt. Nem beszélve arról, hogy 1972-ben az építke­zésnek munkaszámot sem adtak, tehát a munkabért arra a munkára számolták el, ahonnét a munkásokat alkalmanként átirányítot­ták hozzá. — Nem ellenőrizhettem magam mindent. És nem vagyok ár- és bérszakértő — érvel az osztályvezető. — És csak természetes, hogy a földrajzilag legkö­zelebbi TÖVÁLL-ok mun­kájára építettem. Természetes. A fuvarok­nál viszont a véletlen ját­szott a kezére. Elképzelhető-e, hogy va­laki felkéri mondjuk a So­mogy megyei, batéi TÖ­­VÁLL-t, szállítson a részé­re 500 darab téglát és fe­hér cementet, a szállítá­sért azonban nem számol­nak fel egy fillért sem? Jászberényi Gusztávval ugyanis ez történt. „Al­kalmi fuvar” volt, a kocsi úgyis Pestre jött. Ugyanez a véletlen ismétlődött meg a hódmezővásárhelyi ME­­ZŐÉP-pel, amely viszont 792 darab másodosztályú (?) csempét szállított, ugyancsak fuvarköltség nélkül, mert a kocsi egyébként is Budapestre jött. És megismétlődött a sárbogárdi TÖVÁLL-lal, amely elfekvő készletéből 8 mázsa — ingyen fuvaro­zott — mészhidráttal lep­te meg a minisztériumi osztályvezetőt, mert a ko­csi egyébként is Budapest­re jött. kezelés­ mény legalábbis erről ta­núskodik:­­ •­­ • Politikailag, szakmai­lag jól felkészült, széles körű tapasztalattal rendelkező ve­zető. Különösen jártas a me­zőgazdasági beruházások ter­vezésével, ellenőrzésével, bo­nyolításával és az építéskivi­telezések, kapacitások össze­hangolásával kapcsolatos teendők ellátásában és irá­nyításában. Kiemelkedő mun­kát végzett a mezőgazdasági építő szervezetek szabályozó rendszerének továbbfejleszté­sében . .. Igyekezett érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a tisztességtelen ha­szonszerzés és az indokolat­lanul magas személyi jövede­lem lehetőségét kizárja . . .** A hétvégi ház história szereplői, ismerői aligha írnák alá ezt a minősítést. És alighanem csodálkoz­nak, hogy a helyzetével, hivatalával vitathatatla­nul visszaélő Jászberényi Gusztáv a MÉM osztály­­vezetői pozíciójából véde­kezik a hűtlen kezelés vádja ellen. Lukács Mária Kam­atozó beosztásban Sa­já­tos ellen szolgálta­tások ü­l TÜNTETÉS Az Elnöki Tanács Kürti Istvánnét, a Pénzügymi­nisztérium főelőadóját több évtizedes eredmé­nyes szakmai és társadal­mi munkássága elismeré­séül, nyugállományba vo­nulása alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A kitüntetést dr. Villányi Mi­kolós pén­zügymi­niszter­­helyettes adta át. (MTI) 1974. szeptember 1. Városközpont Szom­ba A város nagy szülötté­ről, Derkovits Gyuláról el­nevezett városrészközpont épül Szombathelyen. Az új lakótelepen már mint­egy 12 ezren laknak. A több ütemben felépü­lő városközpontban kap­nak helyet az üzletek, a szolgáltató, vendéglátó­­ipari egységek, a kulturá­lis létesítmények. Az első ütemben, a tervek szerint ez év végéig felépül a kor­szerű lakberendezési áru­ház, a Centrum Áruház, az ABC élelmiszer-áruház és a tsz-ek közös vállalko­zásában üzemelő élelmi­szer- és virágáruház, il­letve pavilon.

Next