Népszava, 1975. március (103. évfolyam, 51–76. sz.)

1975-03-01 / 51. szám

i írón­­■ I........... « Tervek és kérdőjelek . . . nyugati sajtó így írt: Giscard d’Estaing elzarán­dokolt Sankt Moritz-ba, ahol az iráni sah szoká­sos évi síszabadságát tölti. A látogatás szoros kap­csolatban van a nyugati energiaproblémákkal. Sankt­­Moritz a világ egyik legérdekesebb helye. Sokféle a tá­­i­jék arculata, színe, hangulata és formája. Változatos a­­­iáiban levő emberek formája. Az egyik oldalon piciny­­ tanyák, apró faházak, és alig távolabb a világ legszebb s­­zállodái. Találkozóhelye a playboy-oknak, a nagyvi­­­­­ági hölgyeknek, királyoknak és politikusoknak. Az­­érdekes képbe beleillik a szinte rendhagyó jelenség, hogy a francia államfő vette magának a fáradságot és odalátogatott Reza Pahlavihoz. Nagy a vonzóereje Iránnak, különösen most, ami­kor előkészítés előtt áll a nagy párizsi energiaértekez­let. Az elemzések szerint van bizonyos találkozópont Giscard d’Estaing és a sah olajpolitikai elképzelése között. Az iráni uralkodó ki óhajtja használni az ösz­­szes lehetőséget, amelyek országa olajkincséből adód­nak. Giscard d’Estaing viszont az olajfel­használó nyu­gati országok vonalán azt az álláspontot képviseli, hogy helytelen lenne egy szilárd nyugati blokkot ki­alakítani az olajtermelőkkel szemben. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy a francia államfő által vezetett Fran­ciaország már nem egészen az, ami Pompidou Francia­országa volt, nem is szólva De Gaulle Franciaorszá­gáról. Giscard d’Estaing korántsem terítette le az üd­vözlő piros szőnyeget a NATO-parancsnokok előtt. Nem óhajtja meglengetni a francia trikolórt, amikor az amerikai tábornokok érkeznek Párizsba, de azért közelebb került mind az Egyesült Államokhoz, mind a NATO-hoz, mint elődjei. Ez is arra mutat, hogy újabb, nem egyszerűen fel­mérhető, de azért érezhető találkozópontok alakulnak ki Párizs és Teherán között. Itt elsősorban Irán növek­vő potenciális helyzete nyom a latban. Ennél a kér­désnél arra is utalnunk kell, hogy ezt Washingtonban is már jó ideje elismerték és főleg Irán vonalán sze­retnének behatolási lehetőséget kapni a közel-keleti országok frontszakaszába. T­ény, hogy amikor a sah Egyiptomban járt, kije­lentette: ő már 1967-ben azon a véleményen volt, hogy az erőszakkal való területszerzés korszaka lejárt. A palesztin kérdéssel kapcsolatban Teheránban egy újságíró ismerősöm kifejtette: a kormány szerint minden erőfeszítést meg kell tenni a probléma végleges megoldására. Az iráni államfő azt is kifejtette: Irán nem fél az Egyesült Államok támadásától, nem hiszi, hogy az Egyesült Államok valaha is támadásra szán­jd el magát a közel-keleti olajtermelő államok ellen. Reza Pahlavi hangsúlyozta, hogy országa kemé­nyebb vonalat alkalmaz, ha a közös piaci importren­dezések sértik országa érdekeit. Az NSZK és Irán kor­­­ábban felvetette egy közös olajfinomító létrehozását, azonban a Közös Piac behozatali intézkedései ezt meg­akadályozták. A sah nyomatékosan leszögezte, meg kell gondolniuk, hogy mit csinálnak, végül is Európa földgázszükségletének 50 százalékát elégítjük ki az el­következendő néhány éven belül. A külpolitikai tényezők értékelésénél az egyik lgfontosabb tétel, hogy miként viszonyul Irán a Szov­jetunióhoz és az Egyesült Államokhoz. A közelmúlt­on­­ Irán miniszterelnöke, Hoveida látogatást tett Moszkvában. A megbeszélés összhangban áll a jó szomszédi kapcsolattal. Ehhez persze hozzátartozik, h­ogy a Szovjetunió átveszi Irán földgázfeleslegét, cse­rébe viszont hatalmas ipari objektumokat épít. Ez elősegíti azt a törekvést, hogy a világ egyik legősibb országát ne sorolhassák egyben a világ legelmaradot­tabb országai közé. Nem hagyhatjuk ki a kérdéskomplexumból Kína szerepét sem. Irán 1971-ben ismerte el Pekinget, mint az egyetlen kínai állam képviselőjét. Ugyanakkor Te­herán helyesléssel fogadta azt a szovjet javaslatot, hogy hozzanak létre ázsiai kollektív biztonsági rend­szert, de hangsúlyozta, hogy abban minden ázsiai ál­lamnak jelen kell lennie. Ez nyilvánvalóan Kínára is vonatkozik, amelynek kormánya pedig elutasítja és a rendelkezésre álló­­eszközökkel akadályozza ennek a kollektív biztonsági rendszernek a létrehozását. V­isszautalva az olajproblémára, még a nemzetközi pénzügyi világban sincsenek tisztában azzal, ho­gyan lehetne értelmesen irányítani a nagyrészt kevés lakosságú és kevéssé iparosított olajországok többletjövedelmeit, s hogyan kerülhető el, hogy az úgynevezett olajdollárok veszélybe sodorják a nyuga­ti világ valutaépítményét. Iránnak megvannak a tervei ezzel kapcsolatban. Szinte teljes mértékben az ország fejlesztésére tudja felhasználni bevételeit. Ez Reza Pahlavi alapvető terve, aminek az az eredmé­nye, hogy ebben az évben teljesen függetlenné válik a nyugati hitelektől. Úgy tűnik, elgondolásait meg tudja valósítani és a kitűnő politikai érzékkel ren­delkező Giscard d’Estaing nyilván ennek felismeré­sében szakított időt arra, hogy a festői környezet­ben levő Sankt Moritz-ba látogasson, a gondosan ter­vezgető és ugyanakkor kitűnően síelő iráni sahhoz. Sümeghi Endre : Európai biztonsági értekezlet Pietsch Lajos, az MTI különtudósítója jelenti. Az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet irányító testülete, a koordinációs bizottság által kijelölt nem hivata­los munkacsoport pénte­ken megkezdte a munka következő szakaszára szóló napirendtervezet megvitatását. A munkaprogramot a szokásoknak megfelelően a négy semleges ország, Ausztria, Finnország, Svédország és Svájc ter­jesztette elő. Ez javasol­ja, hogy a következő idő­szak március 10-től ápri­lis 1-ig tartson. A terve­zet tartalmazza a külön­böző munkaszervek szá­mára javasolt ülések pon­tos számát, és figyelembe veszi a koordinációs bi­zottság február 20-i ülé­sén előterjesztett svéd ja­vaslatot egy különleges munkacsoport létrehozá­sára, amely az értekezlet harmadik, vagyis záró szakasza előkészületeinek kérdéseit vizsgálná meg. E munkacsoport felállí­tásáról még nem született döntés, de a semleges or­szágok programtervezete számol azzal, hogy a munkacsoport adott eset­ben még a következő időszakon belül összeül­het. A napirendtervezet vi­táját a koordinációs bi­zottság által kijelölt nem hivatalos munkacsoport hétfőn tovább folytatja, és amennyiben elfoga­dásra kerül, a koordiná­­ciós bizottságnak március 6-i ülésén kell jóváhagy­nia azt. NÉPSZAVA Az európai szakszervezeti konferencia (Folytatás az 1. oldalról) tót mondott az előkészítő bizottság tagjainak jó és eredményes munkájukért, majd kijelentette: " Az előkészített do­kumentumok és a vita bi­zonyítja, hogy egy évvel ezelőtt jól választottuk meg a témát. A beterjesz­tett beszámolóval, a do­kumentumokkal egyetér­tünk. Nekünk is az a vé­leményünk — mint azt már többen elmondották —, hogy a téma nem új a szakszervezetek számára, évtizedek óta foglalko­zunk vele természetesen mi is. De mégis, egy ilyen tudományos igénnyel ösz­­szeállított dokumentum világosan mutatja a téma széles skáláját. Szinte tü­körbe nézhetünk és ben­ne láthatjuk munkánk fo­gyatékosságait is. Megíté­lésünk szerint, ha jobban teljesítjük az előttünk ál­ló feladatokat, munkás­­testvéreinknek nyújtunk segítséget. A magyar szak­­szervezeteknek is jó lehe­tőségeik vannak, hogy védjék a munkások érde­keit minden tekintet­ben, és különösképpen egész­ségüket, testi épségüket. A SZOT főtitkára ezzel összefüggésben részlete­sen szólt arról a széles körű munkáról, melyet a magyar szakszervezetek országos, szakmai, válla­lati és üzemi szinten vé­geznek. Törvényes előírá­sokra támaszkodva­együttműködésünk követ­kezményeképpen egyre jobban óvjuk a dolgozó­kat a munka során jelent­kező káros hatásokkal szemben. Jogaink kiter­jednek arra is — mon­dotta —, ha valamelyik üzemben például a mun­kafeltételek nem bizton­ságosak, leállíthatjuk az üzemben a termelést. Mégis vannak balesetek. Súlyosak és halálosak is. Tehát tennivalónk van bőven. — A halál, a balesetve­szély nem ismer osztály­korlátokat. A gáz min­denhol robban, ha nem vigyáznak, akár államo­sított az üzem, akár nem. A füst, a korom, a mér­gező anyagok mindenhol ártalmasak az egészségre. A monoton munkaritmus, a zaj az emberek idegeit mindenhol kikezdi. Tehát létfontosságú kérdésekről tárgyalunk, mert a mun­kások életét, egészségét, testi épségét kötelesek va­gyunk védeni. Lehetősé­geink különbözőek, de a felelősségünk és a köte­lességünk azonos. Szent meggyőződésünk, ha mun­kánkat folytatjuk, a do­l pénteki tanácskozá­­son egyébként 21 szak­­szervezeti vezető szólalt f­e. Valamennyien mél­tatták a konferencia je­lentőségét, témaválasztá­sát, annak hasznosságát. Egyöntetűen foglaltak ál­lást a szakszervezetek együttműködésének szük­ségessége mellett. Murray, az angol TVC főtitkára hangsúlyozta, hogy a konferencia elé terjesztett dokumentu­mok nagy jelentőségűek a dolgozók számára. A szak­­szervezetek képesek lesz­nek érvényt szerezni a be­számolóban foglaltaknak. A szakszervezeteknek — hangoztatta — segíteniük kell az embereket abban, hogy jobb körülmények között dolgozhassanak. Egyetlen szakszervezet sem tudja önmaga meg­oldani ezeket a kérdése­ket, csak a szakszerveze­tek közös cselekvése. Fo­kozni kell a kutatómun­kát és a tapasztalatcserét a szakszervezetek között A dokumentumokban fog­laltakat akciókra kell vál­toztatni. Nemzeti és nem­zetközi síkon egyaránt. Ez még jobban indokolja a szakszervezetek össze­fogását. Jó lenne a jövő évben, 1976-ban újból ösz­­szeülni, és megvizsgálni, mit tettünk a dokumentu­mokban foglaltak megva­lósításáért. Selepin, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Ta­nácsának elnöke kiemel­te, hogy a konferencia fontos állomása az euró­pai szakszervezetek együttműködésének. A szovjet szakszervezetek teljes mértékben elfogad­ják a konferencián sze­replő javaslatokat. Ezek­­umentumokban foglalta­kat megvalósítjuk, akkor nagy szolgálatot teszünk nemzeti keretekben és európai méretekben is munkástestvéreinknek. És bennünket hivatásunk er­re kötelez. — A továbbiakat ille­tően állhatatosan kell to­vább dolgoznunk, egymás tapasztalatait megismerve és felhasználva. Tulaj­donképpen az európai dol­gozóknak és szakszerve­zeteknek nem konferen­ciákra van szükségük, ha­nem az ügy jó szolgálatá­ra. Konferenciára csak annyiban, amennyiben az ügyet szolgálja. Ez a kon­ferencia szolgálja az ügyet, ezért üdvözöljük.­­ Egyetértenénk a foly­tatással is, ahogyan azt fontos követelményeket támasztanak a szakszer­vezetek munkája iránt. Az ipari környezet javí­tásának sokféle módja le­het, hiszen különbözőek az Európa országai közöt­ti feltételek. De a cél va­lamennyiünknél azonos: a dolgozók védelme. A Szovjetunióban jelentős anyagi eszközöket fordí­tanak a munkások védel­mére és a szakszervezeti aktivisták százezrei vé­geznek tevékeny munkát az egészségvédelemben. A három nemzetközi szakszervezeti szövetség között jó lenne szoros együttműködést kialakí­tani a dolgozók védelmé­nek megszervezésében, a tapasztalatok cseréjében Helyes lenne egy nemzet­közi szimpoziont szervez­ni e témában. Jó lenne továbbá újabb európai konferenciát rendezni a szakszervezetek további együttműködésének erősí­tése érdekében. Lappas (NSZK), a DGB elnökhelyettese, egyetér­tését fejezte ki a beszá­moló dokumentumokban kifejtett feladatokkal. A szakszervezeteknek egyre nagyobb lehetőségük van arra, hogy a dolgozók egészségét védelmező döntésekbe beleszóljanak. A DGB — mondotta — él ezzel a lehetőséggel, üze­mi és országos szinten egyaránt. A továbbiakban rámutatott: nemcsak nemzeti, hanem nemzet­közi szinten is vannak feladataink, amelyek va­lóra váltásánál érvénye­síteni kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkavédelemre vo­natkozó normáit A konferencia szomba­ton folytatja munkáját. Murray kollega javasolta. Arra gondolunk tehát, hogy hasznosítsuk a doku­mentumokat, és a tapasz­talatok hasznosítása vé­gett valamikor 1976-ban újból üljünk össze, tekint­sük át azt, hogy hol tar­tunk, mit értünk el és mit kell még tennünk. A ma­gyar szakszervezeteknek az a véleményük, hogy csak azt csináljuk, ami­nek értelme van, és sem­mit, aminek nincs értel­me. Ha a munkánkkal el­érjük, hogy kevesebb lesz az özvegy, az árva, a fizi­kailag és szellemileg rok­kant munkás, akkor volt értelme a konferenciá­nak. És lesz értelme a jö­vőben is — mondotta be­fejezésül Gáspár Sándor. A szakszervezeti együttműködésért Faluvégi Lajos a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatokról Az osztrák fővárosban befejeződtek a magyar— osztrák pénzügyi tárgya­lások, s ebből az alka­lomból pénteken Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyilatkozott az MTI bé­csi tudósítójának. A töb­bi között hangsúlyozta: Magyarország és Auszt­ria között a gazdasági kapcsolatok az elmúlt években különösen dina­mikusan fejlődtek, válla­lataink jól hasznosítják a két ország hasonló gaz­dasági fejlettségéből és a földrajzi szomszédságból adódó előnyöket. 1974- ben az áruforgalom több mint ötven százalékkal haladta meg az előző évit. Jól fejlődnek pénzügyi kapcsolataink is. A magyar—osztrák pénzügyi tárgyalások so­rán áttekintettük a két országot kölcsönösen érintő pénzügyi kérdése­ket — mondotta Faluvégi Lajos. — Korábbi megbe­széléseink­ eredménye­ként ez alkalommal kor­mányaink megbízásából egyezményeket írtunk alá a kettős adóztatás elkerü­lésére, a jövedelem-, a hozadéki és a vagyon­adók, valamint a hagya­téki és öröklési adók te­rén. ­ Joszip Bros Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke pén­teken fogadta Santiago Carrillót, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkárát, aki a JKSZ KB elnöksé­gének meghívására baráti látogatáson tartózkodik Jugoszláviában. * Petr Mladenov bol­gár külügyminiszter meg­hívására pénteken Szófia­ NEMZETKÖZI HÍREI- ba érkezett Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere. ♦ Montevideóból szár­mazó hírek szerint 18 hó­napig t­erjedő börtönbün­tetésre ítélte a Bordaber­ry-rezsim katonai bírósá­ga Jaim­e Perezt, az Uru­guayi Kommunista Párt Központi Bizottsága titká­rát.­­ Hivatalos látogatásra Athénba utazott George Macovescu román kül­ügyminiszter. 1­­ Az örmény­országi Eszmiadzsnban pénteken befejeződött a keresztyén békekonferencia nemzet­közi titkárságának ülése. SALT A hadászati fegyverek korlátozásával kapcsola­tos tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai delegáció pénteken Genf­ben újabb találkozót tar­tott. (TASZSZ) Kozmosz 711—718 Egyetlen hordozóraké­tával nyolc mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára pénteken a Szovjetunióból. A Koz­mosz 711—7­1S jelzésű szputnyikokon a világűr további kutatására szolgá­ló tudományi­ berendezé­seket helyeztek el. 19­7­5. március 1. Az SZVSZ felhívása a győzelem 30. évfordulója alkalmából Prágában nyilvánosság­ra hozták a Szakszerveze­ti Világszövetség felhívá­sát minden ország dolgo­zóihoz és szakszervezetei­hez a hitleri Németor­szág felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkal­mából. A felhívás hangsúlyoz­za, hogy a második világ­háború befejezése óta mélyreható változások mentek végbe, az erővi­szonyok a demokrácia, a társadalmi haladás és a béke javára tolódtak el. A szocialista országok ha­talmának növekedése, bé­keszerető politikájuk, a népeknek és a dolgozók­nak a szélsőségesen ag­resszív politikát folytató imperializmus elleni har­ca eredményeként jelen­tős sikerek születtek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése po­litikájának megvalósítá­sában — szögezi le a do­kumentum. Az SZDSZ a szakszer­vezetek és a dolgozók egységének megszilárdí­tására szólít fel, a de­mokráciáért, a haladásért és a békéért vívott közös harcban. (TASZSZ) Peter Lorenz elrablóinak feltételei Letartóztatottak és el­ítéltek szabadon bocsátá­sát követeli Peter Lorenz nyugat-berlini CDU elnö­kért cserébe a „Június 2-a mozgalom”, amely­nek három tagja csütör­tökön rabolta el a nyu­gat-berlini politikust. A DPA nyugatnémet hírügynökség nyugat-ber­lini irodájához pénteken délelőtt eljuttatott közle­mény szerint, az ember­rablók 24 órán belül kö­vetelik azoknak a szaba­don bocsátását, akiket a Holger Meins halála után rendezett tüntetések al­kalmával tartóztattak le Nyugat-Berlinben, továb­bá 72 órán belül az úgy­nevezett Bader-Meinhof csoporthoz tartozó, Nyu­­gat-Németországban be­börtönzött hat személy szabadon bocsátását, és — személyenként 20 ezer márka átadása után — szabad eltávozást Nyu­­gat-Berlinből egy Boeing —707-es utasszállító gé­pen. Az emberrablók beje­lentik, hogy embersége­sen bánnak Lorenzzel, „nem kínozzák”, csupán „kihallgatják” őt „a gaz­dasági élethez és a kor­mányhoz fűződő kapcso­latairól”. Követelik egy­úttal azt is, hogy a rend­őrség részéről „teljes fegyvernyugvás” legyen A hatóságok válaszát rá­dió és televízió útján vár­ják az emberrablók, akik üzenetükben kijelentik, hogy valamennyi követe­lésük egyformán fontos, s ezek nem teljesítése vagy becsapás­ kísérlet esetén „veszélybe kerül a fogoly (Lorenz)”. A nyugat-berlini „vál­ságcsoport” Klaus Schütz polgármester vezetésével és a nyugati szövetsége­sek nyugat-berlini város­parancsnoksági képvise­lőinek bevonásával ta­nácskozik a követelések teljesítéséről. Válságértekezletre hív­ták össze az NSZK poli­tikai vezetőit a nyugatné­met kancellári hivatalba Elnapolták a Biztonsági Tanács ciprusi vitáját Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön foly­tatta a ciprusi kérdés vi­táját, majd kellő egyet­értés és általános, elfo­gadható határozatterve­zet híján meghatározatlan időre elnapolta ülését. A csütörtöki vitában felszólalt egyebek között Tanzánia, Románia, az Egyesült, Államok, Kína és a Szovjetunió képvise­lője. Ion Datea román delegátus javasolta, hogy a BT keressen új utakat az érdekelt felek tárgya­lásai sikerének biztosítá­sához. Felvetette azt a lehetőséget, hogy célsze­rű lenne bevonni a bal­káni és a földközi-tengeri országokat, mint ame­lyek közvetlenül érdekel­tek a térség biztonságá­ban. John Scali amerikai fődelegátus üdvözölte Waldheim főtitkár szán­dékát, hogy hozzájárul a tárgyalások új körülmé­nyek között való előmoz­dításához. Scali sajnálko­zását fejezte ki a ciprusi török közösség vezetőinek egyoldalú döntése miatt, ami a közösségek tárgya­lásainak megszakadásá­hoz vezetett Huang Hua kínai főde­legátus megpróbálta el­vonni a BT figyelmét a tárgyalt­­probléma lénye­géről. Ismét elcsépelt szovjetellenes koholmá­nyokkal hozakodott elő, és támadta a Szovjetunió külpolitikáját. Jakov Ma­lik, a Szovjetunió ENSZ- képviselője visszautasítot­­­ta rágalmait, és rámuta­tott, hogy a kínai küldött ezekkel a kirohanásokkal csupán azt akarja lep­lezni, hogy nem óhajtja keresni a ciprusi kérdés igazságos megoldását. Pe­king örül a helyzet bár­milyen kiéleződésének mert abban reménykedik, hogy összeütközés törté­nik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között Ezek viszont hiú remé­nyek (TASZSZ) A bagdadi békekonferencia határozatai Az ázsiai békeszerető erők bagdadi nemzetközi konferenciája háromna­pos munkáját befejezve közzétette az értekezlet záródokumentumait, me­lyeket a résztvevő negy­ven ország, valamint ti­zennégy nemzetközi szer­vezet küldöttei a záróülé­­sen jóváhagytak. A határozatok közül a legfontosabb az ázsiai bé­keszerető erők nyilatko­zata, melyben sürgetik az Ázsia minden népére vá­ró, halaszthatatlan prob­léma megoldását, az ázsiai kontinens és az Indiai­óceán térsége tartós béké­jének és kollektív bizton­ságának megvalósítását. A nyilatkozatban l­­zö­­gezték, hogy az ázsiai biz­tonságot a békés egymás mellett élés elvére, a ban­dungi értekezlet szellemé­nek fejlesztésére, az el nem kötelezettségi moz­galomra, az erőszakról va­­ló lemondásra, a szuvere­nitás és a területi egység tiszteletben tartására kell alapozni. A nyilatkozatban rámu­tattak, hogy sikeres lépé­sek történtek a hideghá­borús légkör­től a nemzet­közi enyhülés, s a külön­böző társadalmi rendsze­rű államok kapcsolatai­nak rendezése irányába Hangoztatták, hogy a ked­vező fordulatot a Szovjet­unió és más szocialista ál­lamok, valamint a gyar­mati függés alól felsza­badult országok, az eg évi világ békeszerető erőinek­­erőfeszítései tették tehe­­­­tővé. (TASZSZ)

Next