Népszava, 1975. március (103. évfolyam, 51–76. sz.)

1975-03-05 / 54. szám

197­5. március 5. Károlyi Mihály politikai öröksége Jubileumi emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos­­ lát­ia és a Magyar­­ „értelmi Társulat Ká­­ji Mihály születésének 1. évfordulója alkalmá­­v­al kedden tudományos ülék­ülés?t rendezett az MTA várbeli kongresszusi­­méhen. Erdey-Grúz Ti­­sz, az MTA elnöke kö­szöntötte a politikai,­­­sadalmi, tudományos és tzuráns élet nagyszámú kpviselőjét a tanácskozá­son, amelyen ott volt Ká­rolyi Mihály özvegye is. Az emlékülés elnökségé­ben foglalt helyet dr. Kor­­ridesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Ember Győző, a Magyar Törté­nelmi Társulat elnöke. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke Károlyi Mihály po­litikai öröksége címmel tartotta meg az emlék­ülés további előadásokkal és korreferátumokkal ki­sírt — megnyitó előadá­sát. — Károlyi Mihály szü­letésének HM). évforduló­ján — mondta Kállai Gyula — felidézzük, hogy életének nyolc évtizede a magyar történelemnek több korszakát fogja át, amelyek közül nem egy­­ben maga is cselekvő, sőt, meghatározó szerepet ját­szott. .Nemcsak tisztelet­tel és kegyelettel adózik emlékének a­­szocializmust építő Magyarország: az el­múl­t kori sz­ak­ok­­ igazságt­a­­­lanságaival szemben so­kat törlesztettünk, de még mindig van adósságunk. Az évforduló, tehát alka­lom arra is, hogy Károlyi Mihály életműve mara­déktalanul megkapja az­t a figyelmet és megbecsü­lést, amelyet megérdemel. Kállai Gyula felidézte, hogy Károlyi Mihály éle­téről, emberi és politikai helytállásáról két alka­lommal mondott különös hangsúllyal véleményt a '■u szabadult magyar nép. K­öször 1946. február 14- é­i, amikor érdemeit a nm­zetgyűlés törvénybe­n■taita, és május 10-én,­­ mik­or ünnepi ülésen fo­gdt­a hazatért nagy fiát.­­ Masyar Kommunista néni szónoka Károlyi Mi­hálynak az első világhá­ború időszakában és 1918- ban betöltött szerepét méltatta akkor. Külön kiemelte azt a 26 esz­tendő alatt kifejtett tevé­kenységét, amellyel a Horthy-rendszer ellen ha­dakozott, a fasizmus ellen küzdött, következetesen szolgálta a szovjet—ma­gyar barátságot, a Duna menti népek összefogását. Károlyi Mihály, már mint öreg­ember, ismét emigrációba kényszerült. Eszmei szilárdságára, em­beri tisztességére, lelki nagyságára vall, hogy a tragikus és jóvátehetetlen törvénysértés miatt nem a szocializmust, nem a kom­m­munizmust, vádolta. A ha­ladás ellenségei ezt hiá­ba várták tőle. — Népünk második nagy igazságtevése akkor következett be, amikor 1962-ben — teljesítve Ká­rolyi végső akaratát és öz­vegye kívánságát — ham­vait hazai földben helyez­tük örök nyugalomra. Ek­kor tiszta politikai lég­körben, immár a szocia­lista Magyarország nevé­ben erősíthettük meg tör­ténelmi érdemei elisme­rését. Máig­ érvényes és az is marad az akkori­­meg­állapítás, hogy Károlyi Mihály igaz, nagy hazafi volt, aki életét­, a nemzeti függetlenség, a magyar nép fölemelkedése, a né­pek közötti béke és ba­rátság érdekében­­vívott Álarcnak szentelte. •.­­ .­— Károlyi Mihályt ak­­kor is tisztelnünk kellene, ha származása, nevel­tete­, se, társadalmi helyzete alapján csak a polgári de­mokratikus forradalomig jutott volna el — mon­dotta ezután Kállai Gyu­la. Ő azonban ennél jóval messzebbre ment. Megál­lapíthatjuk : ha egy-egy részkérdésben tévesen foglalt is állást, egész életművét tekintve a szo­cialista forradalom, a szo­cialista társadalom nagy felkészültségű és hűséges harcosa volt.­­ Amikor születésének 100. évfordulóján tiszte­lettel adózunk Károlyi Mihály politikai és emberi nagyságának, megemléke­zünk sok évtizedes bátor és kitartó harcairól, köte­lességünk­­ megvizsgálni, mit és mennyit valósítot­tunk meg azokból a cé­lokból, amelyek szolgála­tára népünk legjobbjai között életét szentelte. Al­kalmat ad erre felszaba­dulásunk közelgő 30. év­fordulója. A három évti­zed távlatából elmondhat­juk, hogy valóban nem volt könnyű a küzdelem a demokráciáért, a társa­dalmi haladásért, a szo­cializmusért. Kemény csa­tákat kellett folytatni a reakcióval, a visszahúzó erőkkel, a tapasztalatlan­sággal és közben súlyos belső problémákkal is meg kellett küzdeni. És mégis, ha visszapillantunk az el­múlt harminc évre, min­denekelőtt a nagyszerű eredmények tűnnek a szemünkbe. Mindenek­előtt az, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, eredményesen folytatjuk a fejlett szocialista társada­lom építését. Károlyi Mi­hály szándékát is megva­lósítva, egy szebb világért harcolunk, együtt a föld­kerekség valamennyi ha­ladó erejével — hangsú­lyozta előadása végén Kál­lai­­Gyula, és tolmácsolta az emlékülés résztvevői­nek az MSZMP Központi Bizottsága, a­­ Hazafias Népfront Országos Taná­csa üdvözletét. Ezután Berend T. Iván akadémikus- Gazdaság és társadalom a századelő M Magyarországán és Káro­lyi Mihály. Hajdú Tibor, a történelemtudományok doktora 'Károlyi '’ Mihály a polgári demokratikus for­radalomban. Jemnitz Já­nos, a történelemtudomá­nyok doktora, Károlyi Mi­hály a két világháború kö­zött címmel tartott elő­adást, majd korreferátu­mok hangzottak el Károlyi Mihály életútjáról 1918-ig, a fasizmus elleni küzdel­méről, a felszabadulás utáni éveiről és Károlyi Mihály egyéniségéről. * Károlyi Mihály születé­sének 100. évfordulója al­kalmából a MÉM Infor­mációs Központja szék­­házán (I.­ Attila út 93. sz.) elhelyezett emléktáblát a Hazafias Népfront I. ke­rületi bizottsága és az in­tézmény képviselői meg­koszorúzták. Békemozgalmi t­udományos tanácskozások Az Országos Béketa­­nács tudományos bizott­sága két fontos témában rendez 1975-ben hazai tu­dományos konferenciát. Az egyik téma: „Az in­tegrációs folyamatok távlatai és az európai kollektív biztonság”. Szeptemberben „Az ifjú­ság nevelése a béke épí­tésére és megvédésére" témáját vitatják meg. A békemozgalom soraiban mindig nagy aktivitást fejtettek ki hazai tudo­mányos életünk jeles képviselői. Nemzeti bé­kemozgalmunk küldöttei ott lesznek azon a szim­­pozionon, amelyet már­ciusban rendeznek Ber­linben arról, hogy milyen problémái vannak a le­szerelésnek a nemzetközi szük­ség enyhülésének időszakában. Az Európa keleti és nyugati országai közötti gazdasági­­együtt­­működés jogi témáiról lesz szó a májusra össze­hívott római kollokviu­mon. A nyáron Bécsben összeülő szimpozion té­mája: „A gazdasági problémák és azok hatá­sa a dolgozók helyzeté­re", ősszel Kölnben lesz kollokvium „A békés egymás mellett élés és a társadalmi haladás" kér­déseiről Békemozgalmunk tudo­mányos bizottsága szá­mos fórumot, vitát, ke­­rekasztal - beszélge­tést is programjába iktatott er­re az esztendőre. Már­cius végén a szocializmus és a béke három évtize­déről rendeznek kerek­­asztal-beszélgetést ha­zánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából. A szocialista világrendszer fejlődéséről és a békés egymás mel­lett élés gyakorlatának általánossá válásáról, a leszerelés gazdasági és társadalmi következmé­nyeiről is kerekasztal-vi­tafórumokat szervez a következő hónapokban a bizottság. (MTI) Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mező­­gazdasági bizottsága ked­den dr. Balák Sándor el­nöklésével a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban­­tartotta ülését. Az ülésen Ik­-ru Ze­­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a bizottságot a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és feladatai­ról, majd válaszolt a kép­viselők kérdéseire. A tá­jékoztatót követő vitában felszólalt Farkas Pál, Gaj­dos János, Kelemen Sán­dor, dr. Molnár Frigyes, dr. Fái István, Szabó Ist­ván, Szemerits Ferencné, Tűz Ferenc, Vadkerti Mik­lósáé és Varga Sándor szá­ggyűlési képviselő. „Nőnapi megemlékezések A nemzetközi nőnap ez évi ünnepségeinek külö­nös jelentőséget ad az, hogy az ENSZ 27. közgyű­lésén 1975-öt a nők nem­zetközi évének nyilvání­tották. Pénteken a Parlament­ben a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkal­mából kitüntetéseket ado­mányoz a nők gazdasági és szociális helyzetének javítása érdekében, vala­mint a nőmozgalomban kifejtett eredményes munka elismeréséül. Ugyanezen a napon a nők nemzetközi éve alkalmá­ból a vasasszakszervezet székházában — a Hazafias Népfront Országos Taná­csa, a SZOT, a KISZ KB, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar ENSZ Társaság rendezé­sében — ünnepi ülést tar­tanak. A budapesti munkahe­lyeken félmillió dolgozó lányt, asszonyt köszönte­nek. Pénteken ünnepi röp­­gyűlések jelzik a műszak­­kezdést a Csepel Vas- és Fémművekben. Csaknem 12 000 nődolgozót köszön­tenek a KISZ-fiatalok. A gyárváros 16 vállalatánál kedves ünnepségeken, munkájuk elismeréséül, többen kapnak miniszté­riumi és SZOT-kitünteté­­seket. A kollektíva nem feledkezik meg az 1200, gyermekgondozási segé­lyen levő édesanyáról sem: szakszervezeti akti­visták keresik fel őket az ünnep virágaival. (MTI) NÉPSZAVA Tv-sorozat a honfoglalásról• ismét Riporter kerestetik Hat részből álló isme­retterjesztő sorozat készül a televízióban a honfogla­lás történetéről, a legfris­sebb kutatások alapján. Egy másik, szintén hat­részes műsor Ember és munka címmel a technika történetét elemzi. A moz­gás, a sport, az egészség témakörét ugyancsak hat­részes sorozat állítja ref­­lektorfényhe.. Készül a Századunk cí­mű műsor öt újabb adása is, az 1944-es év esemé­nyeiről. Több részből álló műsorban örökítik meg hazánk tájait és a magyar műemlékeket. A rádióval és számos társad­almi szervvel, intézménnyel közösen zaj­k a József Attila szavalóverseny. Az idén kanét meghirdetik a Riporter kerestetik vetél­kedőt. Két új könyv Műmlékvédelem és római kőszobrászat Magyar műemlékvéde­lem 1971—1972 címmel vaskos, fényképekkel és rajzokkal gazdagon il­lusztrált könyvet jelente­tett meg az Akadémiai Kiadó. A kötet tanulmá­nyokat tartalmaz, az 1971—972-ben befejezett műemléki munkák tudo­mányos, de elvben a nem szakember érdeklődőknek is érdekes, feldolgozását. A könyv egyik tepul­­mamm a Fővárosi Műem­lékfelügyelőségt . legna­gyobb munkájával, a bu­dai Várnenyed heleneáll­ításával foglalkozik. A tanulmányban rövid ,tör­téneti áttekintés után ol­vashatunk az úti beépíté­­sekgő.T, a­­ sokakat „érdek­lő­ .városr._ és . utcaképtől. Egy másik, tánsulmány, az esztergomi . volt . királyi palota területén .folyó ku­tatásokról, illetve annak helyreállítási munkálatai­ról tájékoztatja az olva­­kat.. Középkori falusi templomost eresz sorának helyreállításáról is beszá­mol a könyv, művészi fényképfelvételekkel ki­egészítve a leírásokat. Külön említésre méltó — s bizonyára nagy ér­deklődést vált majd ki — az a tanulmány, amely a sárospataki vár helyreál­lításának tízéves szaka­szát ismerteti. Részletesen beszámol a Vörös-torony helyreállításáról, amely­hez új. fosereni­es -szerke- 7° tű bei áré­ti híd készült. fRágen is fahíd vezetett a toronyhoz a vár .1701. évi leltára még eml­ítette azt, csak i­&eőM) az árok nme­­lyet átívelt, betemetődött. Az árok feltárásával '•■»mn­­ban szükságossé vált a híd visszaállítása.) . Vágezek­»!, ha­ már mű­emlékekről;: régiségedről, heozéi­­­n«. megemlítünk ■ a leiedé még egy...új. köny­­v’á'hcEz r)kötet az Apolló Könyvjét)­ ’.ötödik kötete­kért fo!*­t meg. szerzője FrdjVit ‘,G­i­elje rév-Aa terfrim­ét is elmondó el­­me­­nedtor A római lefa­ragás és kőszobrászat Wt­­ayarországon. Az 1970- ben elhunyt szerző kézira­tos hagyatékából összeál­lított kötet fajtánként és az ábrázolt kének, telepe­tek­­témája szerint­ tár­gyal­ja Pannónia kőemlé­keit. M. I. ( A RÁDIÓ MELLETT ) „HŰSÉG ILLÚZIÓK NÉLKÜL’’ Károlyi Mihály kivéte­les életútjára ünnepi mű­sorral emlékezett a Kos­suth rádió, a nagy állam­férfi és forradalmár szü­letésének 100. évforduló­ján. Viszonylag rövidre sza­bott időkeretek között tar­talmas műsort készített Hanák Péter az 1918-as őszirózsás forradalom ki­váló szakértőinek, Hajdú Tibornak és Litván Györgynek közreműködé­sével. Szívesen hallgattuk volna Károlyi Mihály val­lomását saját hangján is (az Esti Krónika azután adott egy részletet hétfőn este Károlyi 1946-os be­szédéből), de az elhang­zott szövegek így is sokat mondtak a tragédiák és bukások ellenére is töret­lenül felívelő életútról, alkalmakkor is a Válaszo­lunk hallgatóinknak mű­sorát. SZOMBAT DÉLELŐTT A kedvelt magazinmű­sor tágítja saját kereteit. Már eddig is megfigyel­hettük, hogy szűknek érezve a szombat délelőtt alkalmi határait, kirán­dulgattak a műsor ripor­terei más, izgalmas ripor­ter-vadászterületekre is. Lengyel Anna riportja, a Dolgozók — eladók is ilyen volt, bármely más műsorblokkban is megáll­ta volna a helyét. Vagy a másik színes riportázs a Lehel piacról, szintén el­képzelhető lett volna akármely más összeállí­tásban. Végül is nem szo­rítkozhatnak csupán a szombati kirándulások, a barkácsolás és teleknézés témakörére — nemcsak tanácsot és ötletet ad ez a műsor, hanem szórakoz­tat, informál, politizál is. VÁLASZOLUNK HALLGATÓINKNAK Hányféle ügyben ’írnak a hallgatók „be a rádió­ba­’! Abban a­ hiszemben, hogy bajaikat, sérelmttei­­ket majd a rádió orvosol­ja, „mindent” szóvá tesz­nek. Ezúttal például egy magát megnevezni nem óhajtó hajdúnánási hall­gató kérdezte meg a rá­diótól, hogy­­mikor lesz bál” lakóhelyén. A rádió­sok nem­­ mosolyogtak a naivnak látszó kérdésen, hanem­­leutaztak Hajdú­nánásra és felderítették, hányféle szórakozási, bá­­lozási lehetőség is van ma egy kisvárosban. Irigylés­re méltó helyzetet mutat­tak be a válaszban: kide­­­rült, hogy kulturáltan, sokféle módon szórakoz­hatnak a fiatalok és idő­sebbek ma Hajdúnánáson. Ez a gondos utánajárás, a kérdés sokoldalú tisztázá­sa jellemzi egyébként már ---------------------------------­ KABARÉSZÍNHÁZI BEMUTATÓ A márciusi műsor a kö­zeledő nőnap jegyében tréfálkozott: hosszú idő után ismét nő — G. Szabó Judit — volt a szóvivő. Egy humorista nő azonban még nem csinál tavaszt, jobban mondva, rendszert s­­kabaréban, de már- m­­it gk.. is- örülnünk kell, ha r.é.ha-néha sorra kerül a női nem egy-egy képvise­lője a kabarészínházban. Örülhettünk annak a ténynek is, hogy a humor­fesztivál felfedezettjei is­mét szerepeltek, mégpedig jó számokkal. Mindebből levonhatjuk azt a merész következte­­tést, hogy a kabarészínház kész az állandó megúju­lásra. Háry­­Mária lrvggertől déli" A képernyő túlsó oldalán Nem lehet tudni, mikor kezdődik és mikor fejező­dik be egy munkanap a televízióban: a ,műsor­­gyár” egy szük­ség szerint nyúló, zsugorodó „gumi­műszakban” dolgozik. Éj­jel kettőkor még javában forgattak a IV. stúdióban, kora reggel már kirajzot­tak a riporterek, híradó­sok, operatőrök. Egy közvetítőkocsi Pét­re indult üzemi riportra, egy másik Kápolnásnyék­­re, az Avatás című rövid­­film felvételére. A Hét szerkesztőségi szobái ki­ürül­tek, négy forgatócso­portjuk útra kelt ország­­világ eseményei nyomá­ban. Horvát János és ope­ratőre Kubába repült, Su­gár András és Kocsis Sán­dor Ciprusra, egy-egy „stáb” Csehszlovákiában, illetve Pesten dolgozik. A néhány napja érkezett bolgár televíziós vendé­gek ugyancsak munkához láttak: riportfilmet készí­tenek a 30 éve felszaba­dult Magyarországról.­­Tókor reggel kamerák­kal, lámpákkal, kábelek­kel felszerelt műszakiak igyekeztek a külső felvé­telek helyszíneire. Az Operettszínházban dél­előtt egy Abraham-estet vesznek képmagnóra, a M­ikroszkóp Színpadon a­ Mondom a magamét című műsort. A Perpetuum mo­bile sorozat munkatársai a Szépművészeti Múzeum­ban, az iskolatelevíziósok a Műszaki Egyetemen ál­lították fel kameráikat. A lovagteremnek becé­zett büfében is megkez­dődött a munka. Ide való­ban dolgozni járnak a te­levíziósok, feketekávé és cola mellett műsortervek, ötletek születnek, alkotói viták zajlanak. Az aszta­lokon üres kávéspoharak és teli hamutartók között forgatókönyv, díszletrajz, jegyzetfüzet hever, a zsongásból egy-egy mon­datfoszlány vehető ki: — Szerintem ezt a figu­rát egy kicsit lezserebbre lehet venni... — Ide egy régi, hangulatos utcakép kell, talán Szentendrén... És hova teszed a kamera­­állást, ha itt ez az oszlop? A modern büfétől nem messze, negyedrangú kocsma nyit a televízió­ban. Persze csak díszlet, a Kérdőív című tévéjáték­nak a II. stúdióban fel­épített helyszíne. A fala­kat piszkossá „antikéiták”, a söntéspultra sörh­abos poharak, tócsák, csikkek, mosatlan edények kerül­nek. Kaunitz Ervin dísz­lettervező és Gothár Pé­ter, az abszurd játék fia­tal, első filmes rendezője éppen azon fáradozik, hogy a díszlet teljesen élethű legyen.­­ A nézőnek éreznie kell a „kricsmi” áporodott levegőjét. «Felvételi Csendet ké­rünk!” Figyelmeztető pi­ros lámpa ég az I. stúdió ajtaja felett. Lélek az aj­tón se be, se ki: odabenn Karinthy Ferenc Gellért­hegyi álmok című tv-játé­­kának felvételei folynak Adám, Ottó rendezésében, a főszerepben Hu­szti Pé­terrel. A III. stúdióba asz­talkát, karosszéket, hát­térfüggönyt visznek a be­rendezők, rövidesen itt veszik fel az Önök kér­ték ... című műsor kere­tét. Több tv-játék „albérlet­ben” készül a pasaréti, il­letve a Lumumba utcai filmgyár műtermeiben, így Dürrenmatt János ki­­rályg., a Café Hungária filmsorozat epizódjai és Szabó Pál Isten malmai című regényének tv-vál­­tozata. Milyen volt a régi ma­gyar huszártisztek dísz­­mentéjének zsinór­ozása, hogyan öltözött egy finn nagy­gazda a századfordu­lón? Ilyen kérdések fog­lalkoztatják most Csengey Emőkét, a tv fiatal jel­meztervezőjét. Katonai szakértővel tárgyal, Hel­sinkivel levelez, könyve­ket, képes albumokat for­gat, hogy hitelesen öltöz­tethesse a hamarosan forgatásra kerülő finn, il­letve magyar tv-játék sze­replőit. Bernard Shaw Falusi udvarlás című ka­marajátékához elkészül­tek a ruhák: fehér se­lyemöltöny Tóműnek Nán­dornak, csiricsáré, tolldí­­szes toalett a „kirittyen­tett” vidéki leány szerepét játszó Esztergályos Cecí­liának. Furcsa hangzavar, a felgyorsított, visszafelé pergetett hangszalagok csipogása, nyávogása hal­latszik a vágószobák előt­ti folyosón. Szálkai Sán­dor rendező órák óta küsz­ködik a Nyitott boríték című műsor egy filmbe­tétjével. A 25 perces ri­portfelvételt úgy kell megvágnia tízpercesre, hogy a panasztevő békés­csabai nénike igazsága azért meg ne rövidüljön. Az utószinkron stúdió­ban Palotai Boris Zöld dió című tv-játékán dolgoz­nak, ,,hangosítják” a Diák­ablak és a Kék fény film­felvételeit, a IV. stúdiót előkészítik a Csontváryról szóló tv-játék éjszakai forgatására. Dél felé teljes kapacitással „termel” a műsor­gyártó nagyüzem. S a televíziós munkanap ja­va­­ még hátravan. Szá­munkra csak ak­kor kez­dődik, amikor a képer­nyőn bejelentkezik a ba­rátságos mosolyú bemon­dó: — Köszöntjü­k kedves nézőinket, Vajk Vera ­­ompomt — „Hősök, sorsok” cím­mel a második világhábo­rút idéző filmeket újíta­nak fel március 28-ig be­záróan a Filmmúzeum délutáni korképsorozatá­­ban. — Önálló gyermek­könyvtár kezdte meg mű­ködését 20 évvel ezelőtt Szolnokon, az ország vi­déki városai közül első­ként. Háromezres könyv­­állománya azóta megtíz­szereződött. A tágas könyvtárban rendszere­sek és látogatottak az író­olvasó találkozók.­­ A Rákóczi-­jubileum­ra készülve a vajai Vay Ád­ám Múzeum összegyűj­ti és feldolgozza a kora­beli dokumentumokat. A gyűjtésben sok magánsze­mély is segít. Dr. Gáspár­­dy Aladár például elküld­­­te az 1906-ban a fejedelem és bujdosó társai hamva hazahozatalának tisztele­tére emelt orsovai emlék­oszlop felállításának tör­ténetét és az avatóbeszéd szövegét.­­ Komoly veszélyben forognak a világhírű mad­ridi Prado Múzeum fel­becsülhetetlen értékű fest­ményei a belváros levegő­jének szennyezettsége miatt. A múzeum a tervek­­szerint klímaberendezést kap, mely kiszűri a káros vegyi anyagok nagy részét. — A világ legtöbbet ol­vasó népe a szovjet nép — állapította meg az UNES­CO. Ma a Szovjetunióban 360 ezer könyvtár műkö­dik, és 3,3 milliárd kötő közül válogathatnak az ol­vasók. A felmérések sze­­rint a családok 95 száza­lékának is van könyvtára. — Dr. Bárdos Artúr, az egykori Belvárosi Színház múlt évben, 92 éves ko­rában az Egyesült Álla­mokban elhunyt igazga­tója hamvait végakarat­á­nak megfelelően haza szállították. A búcsúzta­tás március 7-érn, pénte­ken 13 órakor lesz a Far­kasréti temető ravatalo­­­zójában.

Next