Népszava, 1975. április (103. évfolyam, 77–100. sz.)

1975-04-26 / 97. szám

14 Ellent­mondások és feszültségek Klasszikus és új város­­központok belváros: nappal félmillióan Az észak —déli metróvonal első szakasza Egy­irányúsítás Új gyalog­­aluljárók Parkolóóra, parkolóház Sétálóutcák A belvárosi közlekedés jövője Az állandóan változó, differen­ciált — egymás megvalósulását gyakran akadályozó — közlekedé­si igények és a statikus városszer­kezet között ellentmondások, fe­szültségek alakulnak ki, amelyek fő következményei: — a közlekedési folyamatok ha­tékonyságának csökkenése, a fel­színi közúti és tömegközlekedés lelassulása, a fokozódó parkolási, áruszállítási és rakodási problé­mák, a fokozódó környezeti ártal­mak: levegőszennyeződés, zajár­talom és a közlekedési balesetek számának nagymértékű növeke­dése. A motorizációs fejlődés során bebizonyosodott, hogy az álló és a mozgó járművek befogadására alkalmas területek a történelmi városközpontokban — így Buda­pest belvárosában is — gyakor­latilag nem, illetve csak igen nagy áldozatok árán növelhetők. A cél tehát a meglevő út- és par­kolófelületekkel való leghatéko­nyabb gazdálkodás. Ugyanakkor elkerülhetetlen a személygépko­csik közlekedésének fokozatos korlátozása. A városfejlesztési törekvések a Belváros fő funkcióinak — keres­kedelmi-idegenforgalmi, kulturá­lis, igazgatási és lakó — tudatos továbbfejlesztésére irányulnak. A közigazgatás szempontjából Bu­dapest V. kerületével azonos vá­rosrész 2 négyzetkilométer kiter­jedésű; lakosainak száma mind­össze 62 ezer, ugyanakkor a fővá­ros legtöbb munkahelyet magá­ban foglaló területe. Nappali lé­­lekszáma — kereskedelmi és ügy­félforgalma, idegenforgalmi láto­gatottsága folytán — megközelíti a félmilliót. Ennek következté­ben parkolási helyzete kritikus. A korlátozás nélküli parkolási igé­nyek már 1969-ben meghaladták a meglevő parkolási kapacitást. További súlyos gondot jelent, hogy a területen található, a vá­rosközpont funkcióitól idegen, nagy kiterjedésű raktárrendszer az indokoltnál jóval nagyobb te­herszállítási és rakodási igényeket támaszt. A problémákat csak korszerű munkamegosztással lehet megol­dani. A Belváros területét metróvo­nalakkal tárják fel úgy, hogy tö­megközlekedéssel minden úticél kedve, körülmények között — 300 méteres gyaloglási távolságon belül — elérhető legyen. Az észak—déli metróvonal első szakaszát várhatóan 1976 végére üzembe helyezik. Ekkor a város­­központban a metrótengelykereszt két vonalának összesen hat állo­mása szolgálja ki az utasokat. A millenniumi földalattival együtt kilenc metró-, illetve földalatti vasúti megálló (kelet—nyugati: Astoria, Deák tér, Kossuth Lajos tér; észak—déli: Deák tér, Fel­­szabadulás tér, Kálvin tér; MFAV: Vörösmarty tér, Deák tér, Bajcsy-Zsilinszky út) teszi majd lehetővé a szűkebb Belváros meg­közelítését. 1980-ig újabb megál­lóként az észak-déli vonal Bank utcai és Marx téri megállója is üzembe lép. Figyelembe véve a különpályás 2-es villamosvasutat (további 8 megállóhely), megálla­pítható, hogy a­ következő terv­időszak során a városközpont tö­megközlekedési kiszolgálása rend­kívül kedvezővé válik. Valamennyi metróállomás üzembe helyezése után a Belvá­ros felé tartó trolibuszvonalak és autóbuszviszonylatok egy része feleslegessé válik. A taxi és te­­hertaxi, mint különleges igénye­ket kielégítő közcélú közlekedési eszköz, növekvő jelentőséget kap a Belváros életében. Így a Belvá­rosból a közúti forgalom teljes ki­tiltása nem lehetséges. A parkolási lehetőségeket első­sorban a forgási sebesség növelé­sével, a parkolóórás szabályozás és a fizető parkolóhelyek, továb­bá hasonló célú parkolási rendsze­rek széles körű elterjesztésével kí­vánják javítani. Az első kísérle­tek biztatóak: a Vörösmarty téri parkolóórák felszerelése a napi parkolási kapacitás közel 15 szá­zalékos növekedését eredményez­te. A rendszer kiterjesztését 1976- ig több száz további parkolóóra üzembe helyezésével tervezik. Távlatban — a már megépült Martinelli téri parkolóházon kí­vül — további parkológarázsok létesítésének szükségességével is számolni kell. A belvárosi teherforgalom csök­kentése, illetve a személy- és te­herszállítás időbeni elkülönítése céljából a nagykereskedelmi rak­tárak kitelepítése, valamint az éj­szakai áruszállítás és a korszerű szállításszervezési módszerek el­terjesztése szükséges. E koncepció következetes meg­valósítása lehetővé teszi, hogy el­ső ütemben a kereskedelmi-ide­genforgalmi negyednek, majd a Belváros további negyedeinek forgalmi utak által határolt terü­letein belül növeljék a gyalogos bevásárlóutcák számát. A közeljövő Belvárosának ki­alakítására irányuló városépítési és közlekedésszervezési törekvé­sek célpontja a Kossuth Lajos ut­ca és József Attila utca közé eső, a Kiskörút és a Duna által hatá­rolt terület, amely jellemző city­­funkciókat lát el: bevásárló-, szó­rakozási és idegenforgalmi köz­pont. A terület rekonstrukciójának első eredményei az 1969-ben elké­szült portálok és üzletek, a Duna Intercontinental Szálló, a Vörös­marty téri kultúrcentrum, a Mar­tinelli téri irodaház és parkoló­garázs megépítése, valamint a Városház utcai és a Petőfi Sán­dor utcai útépítések, a közműre­­konstrukció és a levegőtisztasági program megkezdése. A rekonstrukcióval egyidejűleg épül a belvárosi üzletközpont a Petőfi Sándor utca — Régiposta utca — Galamb utca — Pesti Bar­nabás utca — Kígyó utca által ha­tárolt területen. A területet érintő nagy közle­kedésépítési munkák első ütemé­nek 1976. évi befejezése és a pár­huzamosan haladó városépítési rekonstrukció megteremtik a le­hetőségét annak, hogy az útháló­zat üzletekben gazdag, nagy gya­logosforgalmat vonzó szakaszait sétálóutcákká alakítsák. A tervezett új gyalogosrendszer az észak-déli metróvonalnak a területet érintő állomásaira és a hozzájuk kapcsolódó gyalogalul­járó-rendszerekre épül: a jelenle­gi sétálóutcát (Váci utca) keresz­tező útvonalak járműforgalom előli elzárásával válik összefüg­gővé a gyalogoshálózat. A Felszabadulás téren három gyalogaluljáró épül, ezek mind­egyike a rendszer fontos eleme: — a közúti aluljárótól keletre épülő gyalogaluljáró teremti meg a metró utaselosztó-csarnokának felszíni kapcsolatait; — a Veres Pálné utca vonalát és a Párisi udvarhoz kapcsolódó passzázsrendszert köti össze a má­sodik; — az Erzsébet-híd torkolatában épül és a nagy gyalogosforgalom lebonyolításán kívül a híd közúti kapacitásának jobb kihasználását segíti a harmadik. A tér átépítése során kialakuló összefüggő gyalogosterületek há­rom fő irányban folytatódnak: a járműforgalom elől lezárt Kígyó utca a már meglevő sétálóutcá­hoz vezet majd; a Párisi udvar a Petőfi Sándor utca felé, a Párisi udvar északi irányú — jelenleg épülő — „kinyitása” pedig a Ha­ris közben folytatódik. A Váci utca sétáló szakaszát jelenleg keresztező utcák — Haris köz, Párisi utca, Régiposta utca, Kristóf tér — közúti forgalma a terv szerint megszűnik, a Váci ut­cához kapcsolódó szakaszaik a gyalogoshálózat részei lesznek. Ez­zel egyidejűleg a mellékutcák for­galmi rendjének olyan átalakítása szükséges, amely kizárólag a cél­forgalmat és a parkolást (a par­kológarázsok megközelítését) elő­segítő, egyirányú úthálózatot eredményez. A Duna-korzó át­menő forgalmának megszünteté­se is reális igény, itt a szálloda­sor és a parkolás célforgalma mellett a jelenleginél kedvezőbb lehetőségek biztosíthatók a gya­logosok számára. Derzsi András Modern vonalvezetés Kétkörös fék­berendezés Biztonsági kísérletek Kagylóülés Iker­fényszóró Jól látható műszerfal „Nagy Zsiguliként” emlegetik a ciga menti Togliatti autógyár sprezentatív új típusú gépkocsi­­it, mellyel ez év tavaszától a azai utakon is gyakran találko­­zik. Arról azonban még nemigen lett szó, mit nyújt a VÁZ 2103- 5 a biztonsági szempontok sze­rin vizsgálódónak. A jó fékberendezés felér egy ír életbiztosítással , s e téren nagy Zsiguli a maximumot sújtja. Biztonsági fékberendezé­­s kétkörös, elöl tárcsa­, hátul abfékekkel, a hátsó kerekekre azó terhelésfüggő fékerőszabály­­ával, amelynek hatékonyságát idiovákuumos rásegítő növeli. . 165 R 13 méretű radiál gumia­broncsok jobb útfekvést, stabi­­tást biztosítanak, amelynek ele­­meit különösen nedves úton asználhatják ki a sportos veze­­tői stílus rajongói. A magasabb túzósebességekről beszélve szól­unk kell az H51 köbcentiméte­­rs motor nyújtotta 75 lóerőről, ■■ •.•?­/ c kon ' ~k kiemelkedően­­ gyorsulást kölcsönöz. Egy pillantás az utastérbe, s újabb, a kényelmet és biztonsá­got szolgáló felszerelések sorával ismerkedhetünk meg. A dönthető első kagylóülések, az elsőkhöz hasonlóan textilbetétes hátsó ülések öt felnőtt számára nyújta­nak nagy utazási kényelmet. Nagyméretű, torzításmentes kül­ső és az éjszakai vezetés bizton­ságát szolgáló, buktatható belső visszapillantó tükörből tájéko­zódhat a vezető a kocsija mögöt­ti forgalmi helyzetről. Milyen az éjszakai vezetés a 2103-as Zsiguliban? A nagyobb sebességeknél is biztonságos ve­zetést nagyban segítik az iker­fényszórók, s a konstruktőrök ügyeltek arra is, hogy a mögöt­tünk haladók is jó tájékoztatást kapjanak a kocsi mozgásáról. A nagy felületű, erős fényű hely­zet- és irányjelző, valamint fék­lámpák szinte vonzzák a szemet. A VÁZ 2103-as műszerezettsé­géről csak annyit, hogy a mű­szerfalra tekintve rögtön és té­vedésmentesen tájékozódhatunk a sebességről, a motor fordulat­számáról, az olajnyomásról, a benzin mennyiségéről, a hűtőfo­lyadék hőmérsékletéről és a fék­olaj mennyiségéről is. Kitűnő a kezelőszervek elhelyezése is; minden kapcsolót könnyen, nyúj­tózkodás és hajlongás nélkül le­het elérni. Mint bármelyik szovjet gépko­csit, a Zsigulikat is szigorú ellen­őrző vizsgálatoknak vetették alá a kísérleti próbapályákon, mi­lyen fokú biztonságot nyújt a gépkocsi a benne ülőknek, ütkö­­zéses baleset bekövetkezésekor. A kísérletek a frontális és ol­dalirányú ütközés következmé­nyein kívül vizsgálták azt is, mi­lyen veszéllyel jár, ha a gépko­csiba hátulról ütköznek. A Zsi­gulik robusztus felépítése, kedve­ző karosszériaalakítása eredmé­nyeként az utastér deformációja 60 km/óra relatív sebességnél be­következő frontális ütközés ese­tén is csak olyan mértékű, amely ■mellett a benn ülők sértetlenek maradhatnak, biztonsági öv hasz­nálata esetén. A vizsgálati eredmények sze­rint a Zsiguli 2103 megfelel az ENSZ mellett működő EGB által kidolgozott biztonsági követelmé­nyeknek. Kiforrott, jó konstrukciójú au­tó a Zsiguli 2103-as, melyet mél­tán sorolhatunk a modern, ké­nyelmes és biztonságos autók kö­zé- Gergely László Az Országos Közlekedésbiztonsági Ta­nács tájékoztatója. Tágas utastér (Rédei Ferenc felvételei) NÉPSZAVA 19 TS­­iptiTín *«­ ÖKÖLJOG Megdöbbentő történetek keringenek városszerte kisebb és na­gyobb pofonokról, ökölcsapásokról, rúgásokról, amelyeket a közleke­dők adnak közlekedőknek. Tanúsíthatjuk — mert meggyőződtünk ró­la —, hogy a szárnyra kelt históriák többsége nem holmi túlzottan élénk fantáziák terméke: valóban aggasztóan elszaporodtak az utcai önbíráskodások, jó néhány ügyben most folyik a rendőrségi eljárás. Idén házaspárt (a feleségét is!) pofozott fel egy Trabant vezetője, fé­nyes nappal Kőbánya egyik forgalmas terén, mert karjuk felemelésé­vel intették a közelgő kocsit lassúbb tempóra. Ugyancsak Kőbányán egy Moszkvics gazdáját fenyítette meg egy piros Skoda vezetője úgy, hogy az ökölcsapások nyomán bordái törtek. A Mártírok útján egy „szelíd motoros” csapott be jó nagyot a nyitott kocsiablakon, mert a várakozó Wartburg gazdájának okkal nem tetszett, hogy az autója csomagtartójára ülnek. Általános tapasztalat: a közlekedési nézeteltéréseket az ököl­jog útján elintéző fenegyerekek, a bátor, erős fickók, a garázdaságot kö­vető másodpercben nyeregbe pattannak, volánhoz ülnek és uccu ne­ki, eltávoznak, mintha sohasem lettek volna a tett színhelyén. A nyil­vánosan megalázott embertársukon kívül nem marad más utánuk, mint — szerencsés esetben — a rendszámuk, amelyet általában fel­jegyeznek a cseppet sem épületes utcai jelenetek szemtanúi. Ennek alapján tesznek feljelentést a kárvallottak, így indulhat a meglehe­tősen hosszadalmas törvényes eljárás, amelynek végén — mivel az okozott sérülés mértéke általában csekély — legtöbbször egyszerű pénzbüntetést szabnak ki. Éppúgy, mintha az illető a kocsmában ga­rázdálkodott volna. Pedig ideje felismerni, hogy az utca, az úttest ilyen szempont­ból sokkal veszélyesebb hely: a garázdák kiszűrése onnan nem csupán közbiztonsági, hanem egyúttal közlekedésbiztonsági kérdés is. Aki részegen vezet, vagy a megengedettnél gyorsabban hajt, annak elve­szik a jogosítványát. És aki pofozkodik? Az ilyen ember jelenléte amúgy sem gond nélküli, forgalmunkban talán nem tömény életve­szély? Az igazságérzet azt diktálja, és erre a törvény is módot ad, hogy mint agresszív alkatú embereket, el kell őket tiltani a vezetés­től. A Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékes vezetői a legutóbbi hónapokban jó néhány példával bizonyították, hogy csakis ez lehet a megoldás útja. A BRFK szigorú fellépése a közlekedés botrányhőseivel szemben, reméljük — remélhetjük —, hamarosan országos gyakor­lattá válik. Az ügy után mégis kérdőjel illik. Hiszen az rendjén vol­na, hogy a másfél millió gépjárművezető közül a jövőben igyekeznek kiszűrni az agresszív, garázda hajlamú embereket. De egyúttal nem kellene arra gondolni, hogy az ilyenek a jövőben már eleve ne is jut­hassanak jogosítványhoz? Aligha akad a mostaninál alkalmasabb időpon­t e kérdés alapos megvizsgálásához, hiszen a következő hetekben, hónapokban készül­nek el a jövőre életbe lépő új KRESZ egészségügyi rendelkezései. E. A.

Next