Népszava, 1975. június (103. évfolyam, 127–151. sz.)
1975-06-01 / 127. szám
4 Kötelező szűrővizsgálat a pénzért? A félreértések elkerülése végett ezúttal nem olyasféle dotálásról van szó, amit köznyelven borravalónak neveznek. Ennél intézményesebb „megoldásra” bukkant a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő az Óbuda Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezetben. Ezúttal tsz fizetett a tanácsi szakorvosi rendelőintézetnek. Különös szerződés A tsz fafeldolgozó- és csomagoló üzeme 55 munkásának hallásvizsgálatáról van szó. Kötelező szűrővizsgálatról, tekintettel a munkahelynek a megengedettnél magasabb zajszintjére. Szerződést kötöttek tehát a János Kórház igazgatóságával, illetve hallásgomdozó intézetével. A szerződés szerint: 1. Az Óbuda Tsz megrendeli 55 fő... hallásvizsgálatát 1975. III. 25—27. között... 2. A Hallásgondozó Intézet fentieket a jelzett időpontban elvégzi és 8 napon belül az eddig szokásos zárójelentést Czirják Imre munkavédelmi vezetőhöz elküldi. 2. Az Óbuda Tsz a fenti munkáért fejenként 150 forintot utal át az Intézet egyszámlájára... összesen 8250 forintot.. Különös szerződés! Hiszen a kötelező szűrővizsgálat körülményeit az Egészségügyi Minisztérium rendeletben rögzítette: ahol a halláskárosodás legalább 500 embert érint, az üzemorvosi szolgálat, ahol kevesebbet, ott a területileg illetékes szakorvosi rendelőintézet köteles elvégezni a szűrővizsgálatot. Az Óbuda Tsz a III. kerületben működik. Miért nem vették igénybe a Vörösvári úti rendelőintézetet? Szónoki a kérdés, mert ez az intézet nem képes a feladatra. Még nem szerezték be a vizsgálathoz szükséges mintegy 60 000 forintos audiométert. Ez esetben nincs más hátra, csak a készpénzfizetés? — Az Egészségügyi Minisztérium rendelete lehetővé teszi — válaszol Czirják Imre, a tsz munkavédelmi vezetője. — Azért választottuk ezt a megoldást, hogy hatékony legyen a vizsgálat és minimális munkaidőkieséssel járjon. Már tavaly is ugyanígy csináltuk . •.. Ez csak fizetés ellenében lehetséges? — Ingyenesen is ment volna, de ha ki-ki a lakóhely szerint illetékes rendelőbe megy, eltölthet vele egy egész napot, nem tudjuk megnyugtatóan ellenőrizni, hogy valóban elmennek-e? Így mi szállítottuk oda-vissza az embereket tízes csoportokban, mikrobusszal. Azt akartuk, hogy minden simán, gyorsan menjen. Minden simán ment — Olyan elegánsan ment az egész vizsgálat — magyarázza lendületesen dr. Spelenberg Sándor, a hallásgondozó főorvosa. — Mi egyébként szűrésre nem vagyunk kötelezve, de amikor az Óbuda Tszből érdeklődtek, hogy elvileg lehetséges-e a vizsgálat, megmondtuk, hogy két hónap alatt megcsináljuk. Itt ugyanis 4—6 hét az előjegyzési idő. Czirják Imre ezt soknak tartotta, ezért kötöttünk szerződést, és munkaidőn kívül végeztük el a szűrést. Miért volt ennyire sürgős? — Arra hivatkoztak, hogy határidőhöz köti őket a KÖJÁL előírása. — Nem volt ilyen határidő — állítja Czirják Imre. — Ellenben arról van szó, hogy a munkahelyen okozott halláskárosodás foglalkozási betegség, ami után kártérítést kell fizetni a munkaadónak. A halláskárosodás tehát többe került volna, mint ezek a vizsgálatok. Akkor is, ha munkaidőben történtek, mint most is, mindig a délelőtti órákban. Alapos oka volt Csak mellékesen: a gondozóban is délelőtt 8-tól 14 óráig tart a munkaidő. A vizsgálatokért fizetett összeg felhasználása azonban szabályszerű volt. Furcsa módon maga a szerződés is beilleszthető egynémely rendelkezés kereteibe. Az Óbudának is alapos oka volt a vizsgálat sürgetésére. Sőt, mondhatni, el is késett vele, mert a munkások körülbelül 50 százaléka már halláskárosult. Gondozásuk most már területi elv alapján is a János kórházi hallásgondozó intézet munkaköri kötelessége. Mindez azonban nem változtat azon a képtelenségen, ami az intézet és a tsz között történt: szocialista szektor szocialista szektornak fizetett a szocialista egészségügy nyújtotta — kötelezően előírt — vizsgálatért! Lukács Mária Kötelező vizsgálat - pénzért A MAVOSZ kibővített küldöttközgyűlése Szombaton az ÉDOSZ székházában tartották meg a Magyar Vadászok Országos Szövetségének kibővített küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára és Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szövetség elnöke. A közgyűlést Vallus Pál, a MAVOSZ s a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) elnöke nyitotta meg. A küldöttek megtárgyalták az országos intéző bizottság beszámolóját, majd megválasztották a MAVOSZ új vezető testületét. A MAVOSZ elnöke ismét Vallus Pál lett. 25 éves a nádudvari Vörös Csillag Tsz Huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely negyedszázad alatt az ország legnagyobb közös gazdaságává fejlődött. A jubileum alkalmából szombaton Nádudvaron, a moziban küldöttközgyűlést tartottak, amelyen részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke. Szabó István, a Vörös Csillag Tsz elnöke ünnepi beszédében elmondotta, hogy az eltelt negyedszázad alatt nemcsak a szövetkezet, hanem tagjai is nagy változáson mentek át. Jelenleg két község — Nádudvar és Tetétlen — határában 18 000 hektáron gazdálkodnak. A szövetkezet vagyonának értéke csaknem 900 millió forint. A jubileum alkalmából a Vörös Csillag Tsz 680 tagja kapott elismerő oklevelet és emlékplakettet 25, 20 és illetve 15 éves törzsgárdatagsága elismeréseként . A Vörös Csillag Tsz 1974. évi munkájával elnyerte a „Kiváló szövetkezeti gazdaság” címet. A kitüntető oklevelet Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át Szabó István tsz-elnöknek. Tsz adja a tsz-nek Magyar traktor Vietnamba Hamarosan útnak indítják a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaságba azt az univerzális traktort és a két pótkocsit, amelyet a körösladányi Vietnami Magyar Barátság Termelőszövetkezet adományozott egy VDK-beli termelőszövetkezetnek. Az ajándékot Körösladányban, barátsági gyűlés keretében adták át a VDK nagykövetsége képviselőinek. Az ünnepségen jelen volt Nguyen Manh Cam, a VDK és Nguyen Phu Soai, a DVK budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Habib Bourgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét. Szófiából hazaérkezett az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége, amely dr. Gergely Istvánnak, a KB tagjának, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának vezetésével május 26—31-e között tartózkodott Bulgáriában. A küldöttséget fogadta Ivan Prunov, a BKP KB titkára. TANYANAPLÓ Tanyanaplót vezet több mint egy évtizede a Nyíregyházától 10 kilométerre levő felsősimai művelődési ház igazgatója, Csertő Kálmán. A naplóban helyet kapott az 1700 lakost számláló tanyaközpont és a körötte elhelyezkedő tanyabokrok egykori történelme. Negyedévenként bevezetik a naplóba a környék legnevezetesebb eseményeit. A rajzokkal, fotókkal illusztrált napló lapjai lassan betelnek és a település fiataljai már a következő kötet előkészítésén dolgoznak. Elszívják a fluort Minimálisra — a jelenlegi 25—35-ről 5 százalékra — csökkentik a fluorszennyeződést az ajkai alumíniumkohó légterében. Az üzem térségében a keletkező fluor ugyanis árt az ott dolgozóknak és a környezetet is szennyezi. A gyár a következő ötéves tervben nyolc nagy teljesítményű elszívóberendezést állít munkába. Az első szerelését már megkezdték. NÉPSZAVA Szovjet vezetők köszönete a magyar vezetők jókívánságaiért L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, táviratban fejezték ki köszönetüket a magyar vezetőknek a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából küldött táviratukban foglalt baráti üdvözletekért és jókívánságokért. A szovjet vezetők a táviratban további sikereket kívánnak a magyar vezetőknek és minden magyar dolgozónak a szocialista építőmunkában, a szovjet—magyar barátság és együttműködés erősítése és fejlesztése terén folytatott gyümölcsöző tevékenységben, az európai biztonságért és a békéért folytatott küzdelemben. További üdvözlő táviratok Lázár Györgyhöz Újabb üdvözlő táviratok érkeztek Lázár Györgyhöz, miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából. Üdvözletet küldött Huyah Tan Phat, a DSFK elnöke, Dzsemal Bijedics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, Jacques Chirac, a Francia Köztársaság miniszterelnöke, Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának és minisztertanácsának elnöke, Louis Lansana Beavogui, a Guineai Köztársaság miniszterelnöke. Mahmoud al-Ajubi, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnöke. „A szovjet közgazdászok kiszámították, hogy ha nem szorgalmaznák a számítógép elterjedését, néhány évtized múlva íróasztal mögé kellene ültetni a Szovjetunió egész felnőtt lakosságát.” Dr. Németh Lóránt, a hazai számítógépprogram egyik szakembere mondotta a fenti szavakat arra emlékeztetve, hogy az alkalmazottak számának, arányának növekedése világszerte gondot jelent. S hogy aiért szaporodnak nálunk, Magyarországon az íróasztalok, arról is sokat vitáztak már. Az indokolt okok között említik, hogy a tudományos és technikai forrada Presztízsfőosztályok volt hazánkban, 1975 végére már 360 lesz) a jövőben is folytatódik. Hogy miért adnak ki pénzt a méregdrága számítógépekre, azt nagyon szemléletesen indokolta Frey Lajos, az SZTK Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának osztályvezetője. " A hatvanas évek elején még csak 800 ezer nyugdíjas volt Magyarországon, ma több mint kétszer annyi van... S minthogy évenként két százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, meg egyébként is nagyon sok az adatváltozás (az egyik nyugdíjas dolgozik még, a másik már nem), válaszút elé állított bennünket az élet: vagy felveszünk som kibontakozásával mind több műszaki szakemberre van szükség, vagy azt hogy 1968-ban, a gazdaságirányítási reform bevezetésével megnőtt a vállalatok önállósága és sok hatáskör „lekerült” hozzájuk. 1968 januárjától kezdve egyébként a vállalatok már nem voltak érdekeltek abban sem, hogy a munkáslétszám között „bújtassanak” alkalmazottakat. (Korábban ezt gyakran megtették.) Az alkalmazottak számát is növeli a szolgáltató iparág térhódítása, az üzemi munkaszervezők, szociológusok, pszichológusok indokolt beállítása. Adminisztrátorok Mindenkit az írónsabbhős ? "újabb sok száz adminisztrátort és felépítünk számukra egy mammutméretű irodaházat, vagy pedig... Felesleges folytatni: a számítógép bizonyítja, mit választottak. S ez volt a legolcsóbb megoldás. Ami egyébként a társadalmi felemelkedés útját is megnyitotta az adminisztrátorok számára. Lábodi Ottóné például (aki a bonyolult masina „etetésével” foglalkozik) 1962- ben, a számítógép megjelenése előtt postabontó, iratanyag-selejtező mindeneslány volt, havi 900- ért. Ma kvalifikált szakmunkás, s havi 4000 forintot keres, mint más irodákban egy főelőadó! Természetesen sokat tanult, mire ideáig elért. De megérte! Az ilyen vagy hasonló okokból fakadó növekedés olyan keserű pirula, amelyet külföldön is „lenyelnek” a közgazdászok. Csakhogy a Minisztertanács még 1974 májusában feltárta, hogy gyakoriak az indokolatlan létszámduzzasztások. Sok helyen például puszta presztízsekból főosztályt kreáltak az osztályból, s vezérigazgatóságot az igazgatóságból. Még ma is gyakori a — rossz munkaszervezésből fakadó — párhuzamos adatgyűjtés a vállalatoknál (ami persze újabb íróasztalokat igényel), és a különböző külső intézmények, fórumok is túlságosan sűrűn terhelik — sokszor valósággal zaklatják — a vállalatokat olyan adatokért, amelyeket a különböző statisztikai kiadványokban is megtalálhatnának. Ami a legfőbb gond: sok vállalat távolról sem törődött annyira az alkalmazotti létszám alakulásával, mint amennyire elvárható lett volna. A Minisztertanács legutóbbi ülésén megvizsgálta, hogyan halad a tavalyi határozat végrehajtása és megállapította, hogy bár sok minden történt az alkalmazottak számának csökkentéséért, csak a kezdetnél tartunk még. A határozat nyomán hat minisztérium 46 olyan vállalatot vizsgált meg, ahol az utóbbi években az átlagnál magasabb volt az alkalmazottak száma. Közéjük tartozott például a Szerszámgépipari Művek is, ahol — az intézkedések eredményeként — egy év alatt nemcsak megállt az asztalok szaporodása, hanem 902-ről 893-ra csökkent az irodai dolgozók száma. Igaz, a csökkenés még nem jelentős, de vegyük, tekintetbe, hogy időközben létre kellett hozniuk egy új osztályt — a programvezérlésű esztergagépek gyártásának és eladásának lebonyolítására, és azt hogy a vállalatnak fel kellett készülnie az 1976 végén beszerzendő középteljesítményű elektronikus számítógép fogadására. Ez persze újabb szakemberek — a statisztikában: alkalmazottak —beállítását igényelte. A kezdetnek tehát valóban nem rossz, hogy ennek ellenére is 9 dolgozóval tudták csökkenteni az irodai dolgozók létszámát. Egyébként a SZIM dicséretére, legyen mondva: a vállalat pártbizottsága még 1971-ben — tehát három évvel a Minisztertanács határozata előtt — felfigyelt arra, hogy túlságosan sok a főosztály, s még akkor 17-ről 13-ra csökkentették a számukat. A dolog könnyebbik vége Minden vállalat persze nem vehet számítógépet, nem beszélve arról, hogy a számítógép sem csodaszer, amely mindent megold. Ezért — a Minisztertanács határozatának megfelelően — a jövőben is kiemelt szerepet kell tulajdonítani az egyszerűbb, olcsóbb, de nagy felkészültséget, áttekintőképességet és persze tapintatot igénylő megoldásnak, a jobb munkaszervezésnek, a felesleges párhuzamosságok megszüntetésének. Jellemző a helyzetre, hogy még a SZIM is — amely pedig igazán többet tett, mint a vállalatok átlaga — csak a könynyebb végét fogta meg a dolognak: megvizsgálta, hol, mely irodai részlegekben tudnák egy-két fővel kisebb létszámmal is ellátni ugyanazt a munkát, anélkül persze, hogy túlórázásra, vagy embertelen hajszába kellene kényszeríteni a dolgozókat. Minthogy voltak ilyen helyek, létszámzárlatot rendeltek el az adminisztratív dolgozóknál, s a kilépők és nyugdíjba menők révén máris csökkent az alkalmazotti állomány. Csakhogy a SZIM — pontosabban a legtöbb vállalat — még hozzá sem kezdett annak a vizsgálatához, hogy hol, milyen osztályokat, részlegeket kellene összevonni, hogy elkerüljék a párhuzamos adatgyűjtéseket. A ,,legolcsóbb” megoldás Egyébként nemcsak a vállalat, intézmény is. A SZIM akar elektronikus számítógépek térhódítása számítógépet beszerezni, tehát1970 elején még hanem az Vnitus, a Fává- csak 120 kis és középtelosi Tanács és még teljesítményű számító ép Szabad a pálya Egyébként elég kezdetleges szakaszban tart még az adminisztrátorok továbbképzése is. Pedig (nem ok nélkül szorgalmazza ezt is a Minisztertanács határozata) az ügyviteli munka gépesítésével mindinkább olyan irodai dolgozókra lesz szükség, akik a szokásos kézi adatgyűjtés, nyilvántartás, rendszerezés helyett bonyolult gépeket kezelnek, vagy pedig adminisztrátorból önálló munkakör betöltésére alkalmas személyekké válnak. Mint például dr. Szurday Kinga és Reményi Sándorné a fővárosi tanácsnál, akik gépírónőként, előadóként kezdték a pályájukat, s ma — az időközben megszerzett egyetemi végzettség birtokában — főelőadói munkakört töltenek be. Sajnos, ma még kevesebben lépnek elő az adminisztrátorok köréből, mint amennyire a népgazdaságnak szüksége volna. Pedig az ő életútjuk is azt példázza, hogy érdemes tanulni, hiszen hazánkban minden dolgozó osztály és réteg, így az adminisztrátorok előtt is szabad a pálya! Magyar László 1975. június 1 Dr. Tímár Mátyás Berlinben Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar S NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság soron következő ülésszakára szombaton Berlinbe utazott.Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Dr. Timár Mátyás megérkezett az NDK fővárosába. Az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója Szolnok 990 éves jubileuma alkalmából szombaton a Szigligeti Színházban került sor az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójára. Kukri, Béla városi tanácselnök köszöntője után Illés Endre Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetsége titkárságának tagja, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója ünnepi beszédben méltatta a könyv ünnepének szerepét és jelentőségét. A megnyitót ünnepi műsor követte. Ezután Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitotta a Damjanich Múzeum árkádos műemléképületében létesített könyvudvart, az épület előtti könyvteret, valamint a szép könyvek kiállítását. Délután a könyvudvarban az írók dedikálták műveiket, este pedig a budapesti Irodalmi Színpad adott műsort neves előadóművészek közreműködésével Vass Henrik köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszöntötte Vass Henrik elvtársait, a KB tagját, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, 60. születésnapja alkalmából. A Központi Bizottság üdvözletét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át