Népszava, 1975. június (103. évfolyam, 127–151. sz.)

1975-06-01 / 127. szám

4 Kötelező szűrővizsgálat a pénzért? A félreérté­sek elkerülése végett ez­úttal nem olyasféle dotá­lásról van szó, amit köz­nyelven borravalónak ne­veznek. Ennél intézmé­nyesebb „megoldásra” bukkant a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő az Óbuda Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszö­vetkezetben. Ezúttal tsz fizetett a tanácsi szakor­vosi rendelőintézetnek. Különös szerződés A tsz fafeldolgozó- és csomagoló üzeme 55 mun­kásának hallásvizsgálatá­­ról van szó. Kötelező szű­­rő­vizsgálatról, tekintettel a munkahelynek a meg­engedettnél magasabb zajszintjére. Szerződést kötöttek tehát a János Kórház igazgatóságával, illetve hallásgomdozó in­tézetével. A szerződés sze­rint: 1. Az Óbuda Tsz megrendeli 55 fő... hal­lásvizsgálatát 1975. III. 25—27. között... 2. A Hal­­lásgondozó Intézet fentie­ket a jelzett időpontban elvégzi és 8 napon belül az eddig szokásos záróje­lentést Czirják Imre mun­kavédelmi vezetőhöz el­küldi. 2. Az Óbuda Tsz a fenti munkáért fejenként 150 forintot utal át az In­tézet egyszámlájára... összesen 8250 forintot.. Különös szerződés! Hi­szen a kötelező szűrővizs­gálat körülményeit az Egészségügyi Miniszté­rium rendeletben rögzí­tette: ahol a halláskáro­sodás legalább 500 embert érint, az üzemorvosi szol­gálat, ahol kevesebbet, ott a területileg illetékes szakorvosi rendelőintézet köteles elvégezni a szűrő­­vizsgálatot. Az Óbuda Tsz a III. ke­rületben működik. Miért nem vették igénybe a Vö­­rösvári úti rendelőintéze­tet? Szónoki a kérdés, mert ez az intézet nem képes a feladatra. Még nem szerezték be a vizs­gálathoz szükséges mint­egy 60 000 forintos audio­­métert. Ez esetben nincs más hátra, csak a készpénzfi­zetés? — Az Egészségügyi Mi­nisztérium rendelete lehe­tővé teszi — válaszol Czir­ják Imre, a tsz munkavé­delmi vezetője. — Azért választottuk ezt a megol­dást, hogy hatékony le­gyen a vizsgálat és mini­mális munkaidőkieséssel járjon. Már tavaly is ugyanígy csináltuk . •.. Ez csak fizetés ellené­ben lehetséges? — Ingyenesen is ment volna, de ha ki-ki a lakó­hely szerint illetékes ren­delőbe megy, eltölthet ve­le egy egész napot, nem tudjuk megnyugtatóan el­lenőrizni, hogy valóban elmennek-e? Így mi szál­lítottuk oda-vissza az em­bereket tízes csoportok­ban, mikrobusszal. Azt akartuk, hogy minden si­mán, gyorsan menjen. Minden simán ment — Olyan elegánsan ment az egész vizsgálat — ma­­­gyarázza lendületesen dr. Spelenberg Sándor, a hallásgondozó főorvosa. — Mi egyébként szűrésre nem vagyunk kötelezve, de amikor az Óbuda Tsz­­ből érdeklődtek, hogy el­vileg lehetséges-e a vizs­gálat, megmondtuk, hogy két hónap alatt megcsi­náljuk. Itt ugyanis 4—6 hét az előjegyzési idő. Czirják Imre ezt soknak tartotta, ezért kötöttünk szerződést, és munkaidőn kívül végeztük el a szű­rést. Miért volt ennyire sür­gős? — Arra hivatkoztak, hogy határidőhöz köti őket a KÖJÁL előírása. — Nem volt ilyen ha­táridő — állítja Czirják Imre. — Ellenben arról van szó, hogy a munkahe­lyen okozott halláskáro­sodás foglalkozási beteg­ség, ami után kártérítést kell fizetni a munkaadó­nak. A halláskárosodás tehát többe került volna, mint ezek a vizsgálatok. Akkor is, ha munkaidőben történtek, mint most is, mindig a délelőtti órák­ban. Alapos oka volt Csak mellékesen: a gon­dozóban is délelőtt 8-tól 14 óráig tart a munkaidő. A vizsgálatokért fizetett összeg felhasználása azon­ban szabályszerű volt. Furcsa módon maga a szerződés is beilleszthető egynémely rendelkezés kereteibe. Az Óbudának is alapos oka volt a vizs­gálat sürgetésére. Sőt, mondhatni, el is késett vele, mert a munkások körülbelül 50 százaléka már halláskárosult. Gon­dozásuk most már területi elv alapján is a János kórházi hallásgondozó in­tézet munkaköri köteles­sége. Mindez azonban nem változtat azon a képtelen­ségen, ami az intézet és a tsz között történt: szocia­lista szektor szocialista szektornak fizetett a szo­cialista egészségügy nyúj­totta — kötelezően előírt — vizsgálatért! Lukács Mária Kötelező vizsgála­t - pénzért A MA­VOSZ kibővített küldöttközgyűlése Szombaton az ÉDOSZ székházában tartották meg a Magyar Vadászok Országos­­ Szövetségének kibővített küldöttközgyű­lését. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtitkára és Fehér Lajos, a Magyar Partizán Szö­vetség elnöke. A közgyűlést V­allus Pál, a MAVOSZ s a Nem­zetközi Vadászati Tanács (CIC) elnöke nyitotta meg. A küldöttek megtárgyal­ták az országos intéző bi­zottság beszámolóját, majd megválasztották a MAVOSZ új vezető testü­letét. A MAVOSZ elnöke ismét Vallus Pál lett. 25 éves a nádudvari Vörös Csillag Tsz Huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg a nád­udvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, amely negyedszázad alatt az or­szág legnagyobb közös gazdaságává fejlődött. A jubileum alkalmából szombaton Nádudvaron, a moziban küldöttközgyű­lést tartottak, amelyen részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ambrus István, a megyei tanács elnöke. Szabó István, a Vörös Csillag Tsz elnöke ünnepi beszédében elmondotta, hogy az eltelt negyed­század alatt nemcsak a szövetkezet, hanem tagjai is nagy változáson mentek át. Jelenleg két község — Nádudvar és Tetétlen — határában 18 000 hektáron gazdálkodnak. A szövetke­zet vagyonának értéke csaknem 900 millió forint. A jubileum alkalmából a Vörös Csillag Tsz 680 tagja kapott elismerő ok­levelet és emlékplakettet 25, 20 és illetve 15 éves törzsgárdatagsága elisme­réseként . A Vörös Csillag Tsz 1974. évi munkájával el­nyerte a „Kiváló szövet­kezeti gazdaság” címet. A kitüntető oklevelet Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át Szabó István tsz-elnök­­nek. Tsz adja a tsz-nek Magyar traktor Vietnamba Hamarosan útnak in­dítják a Vietnami Népi Demokratikus Köztársa­ságba azt az univerzális traktort és a két pótko­csit, amelyet a körösladá­­nyi Vietnami­ Magyar Barátság Termelőszövet­kezet adományozott egy VDK-beli termelőszövet­kezetnek. Az ajándékot Körösladányban, barát­sági gyűlés keretében ad­ták át a VDK nagykövet­sége képviselőinek. Az ünnepségen jelen volt Nguyen Manh Cam, a VDK és Nguyen Phu Soai, a DVK budapesti nagykö­vete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Tunéziai Köztársaság nemzeti ün­nepe, az ország független­sége kikiáltásának 20. év­fordulója alkalmából táv­iratban üdvözölte Habib Bourgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét. Szófiából hazaérkezett az MSZMP KB pártmun­kásküldöttsége, amely dr. Gergely Istvánnak, a KB tagjának, a Szolnok me­gyei pártbizottság első titkárának vezetésével május 26—31-e között tar­tózkodott Bulgáriában. A küldöttséget fogadta Ivan Prunov, a BKP KB tit­kára. T­ANYANAPLÓ Tanyanaplót vezet több mint egy évtizede a Nyír­egyházától 10 kilométerre levő felsősimai művelődé­si ház igazgatója, Csertő Kálmán. A naplóban he­lyet kapott az 1700 lakost számláló tanyaközpont és a körötte elhelyezkedő ta­nyabokrok egykori törté­nelme. Negyedévenként bevezetik a naplóba a környék legnevezetesebb eseményeit. A rajzokkal, fotókkal illusztrált napló lapjai lassan betelnek és a település fiataljai már a következő kötet előkészí­tésén dolgoznak. ­ Elszívják a fluort Minimálisra — a jelen­legi 25—35-ről 5 százalék­ra — csökkentik a fluor­szennyeződést az ajkai alumíniumkohó légteré­ben. Az üzem térségében a keletkező fluor ugyanis árt az ott dolgozóknak és a környezetet is szennye­zi. A gyár a következő öt­éves tervben nyolc nagy teljesítményű elszívóbe­rendezést állít munkába. Az első szerelését már megkezdték. NÉPSZAVA Szovjet vezetők köszönete a magyar vezetők jókívánságaiért L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke és A. N. Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, táviratban fejez­ték ki köszönetüket a magyar vezetőknek a fa­sizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója al­kalmából küldött távira­tukban foglalt baráti üd­vözletekért és jókívánsá­gokért. A szovjet vezetők a táviratban további si­kereket kívánnak a ma­gyar vezetőknek és min­den magyar dolgozónak a szocialista építőmunká­ban, a szovjet—magyar barátság és együttműkö­dés erősítése és fejleszté­se terén folytatott gyü­mölcsöző tevékenységben, az európai biztonságért és a békéért folytatott küzdelemben. További üdvözlő táviratok Lázár Györgyhöz Újabb üdvözlő távira­tok érkeztek Lázár Györgyhöz, miniszterel­nökké történt megválasz­tása alkalmából. Üdvöz­letet küldött Huyah Tan Phat, a DSFK elnöke, Dzsemal Bijedics, a JSZSZK szövetségi vég­rehajtó tanácsának elnö­ke, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, Indira Gandhi, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke, Jacques Chirac, a Fran­cia Köztársaság minisz­terelnöke, Huari Bume­­dien, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársa­ság forradalmi tanácsá­nak és minisztertanácsá­nak elnöke, Louis Lansa­­na Beavogui, a Guineai Köztársaság miniszterel­nöke. Mahmoud al-Ajubi, a Szíriai Arab Köztársa­ság miniszterelnöke. „A szovjet közgazdá­szok kiszámították, hogy ha nem szorgalmaznák a számítógép elterjedését, néhány évtized múlva író­asztal mögé kellene ül­tetni a Szovjetunió egész felnőtt lakosságát.” Dr. Németh Lóránt, a hazai számítógépprogram egyik szakembere mon­dotta a fenti szavakat ar­ra emlékeztetve, hogy az alkalmazottak számának, arányának növekedése világszerte gondot jelent. S hogy a­iért szaporod­nak nálunk, Magyaror­szágon az íróasztalok, ar­ról is sokat vitáztak már. Az indokolt okok között említik, hogy a tudomá­nyos és technikai forrada­ Presztízsfőosztályok volt hazánkban, 1975 vé­gére már 360 lesz) a jövő­ben is folytatódik. Hogy miért adnak ki pénzt a méregdrága számítógé­pekre, azt nagyon szemlé­letesen indokolta Frey La­jos, az SZTK Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságának osztály­vezető­j­e. " A hatvanas évek ele­jén még csak 800 ezer nyugdíjas volt Magyaror­szágon, ma több mint két­szer annyi van... S minthogy évenként két százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, meg egyébként is nagyon sok az adatváltozás (az egyik nyugdíjas dolgozik még, a másik már nem), válaszút elé állított bennünket az élet: vagy felveszünk som kibontakozásával mind több műszaki szak­emberre van szükség, vagy azt hogy 1968-ban, a gazdaságirányítási reform bevezetésével megnőtt a vállalatok önállósága és sok hatáskör „lekerült” hozzájuk. 1968 januárjától kezdve egyébként a­­ vállalatok már nem voltak érdekel­tek abban sem, hogy a munkáslétszám között „bújtassanak” alkalma­zottakat. (Korábban ezt gyakran megtették.) Az alkalmazottak számát is növeli a szolgáltató ipar­ág térhódítása, az üzemi munkaszervezők, szocio­lógusok, pszichológusok indokolt beállítása. Adminisztrátorok Mindenkit az írónsab­bhős ? "újabb sok száz adminiszt­rátort és felépítünk szá­mukra egy mammutmére­tű irodaházat, vagy pe­dig... Felesleges folytatni: a számítógép bizonyítja, mit választottak. S ez volt a legolcsóbb megoldás. Ami egyébként a társa­dalmi felemelkedés útját is megnyitotta az admi­nisztrátorok számára. Lá­­bodi Ottóné például (ak­i a bonyolult masina „etetés­­ével” foglalkozik) 1962- ben, a számítógép megje­lenése előtt postabontó, iratanyag-selejtező min­deneslány volt, havi 900- ért. Ma kvalifikált szak­munkás, s havi 4000 forin­tot keres, mint más iro­dákban egy főelőadó! Ter­mészetesen sokat tanult, mire ideáig elért. De meg­érte! Az ilyen vagy hasonló okokból fakadó növeke­dés olyan­­ keserű pirula, amelyet külföldön is „le­nyelnek” a közgazdászok. Csakhogy a Miniszterta­nács még 1974 májusában feltárta, hogy gyakoriak az indokolatlan létszám­duzzasztások. Sok helyen például puszta presztízs­­ekból főosztályt kreáltak az osztályból, s vezér­­igazgatóságot az igazgató­ságból. Még ma is gyakori a — rossz munkaszervezésből fakadó — párhuzamos adatgyűjtés a vállalatok­nál (ami persze újabb íróasztalokat igényel), és a különböző külső intéz­mények, fórumok is túlsá­gosan sűrűn terhelik — sokszor valósággal zak­latják — a vállalatokat olyan adatokért, amelye­ket a különböző statiszti­kai kiadványokban is megtalálhatnának. Ami a legfőbb gond: sok válla­lat távolról sem törődött annyira az alkalmazotti létszám alakulásával, mint amennyire elvárható lett volna. A Minisztertan­ács leg­utóbbi ülésén megvizsgál­ta, hogyan halad a tavalyi határozat végrehajtása és megállapította, hogy bár sok minden történt az al­kalmazottak számának csökkentéséért, csak a kezdetnél tartunk még. A határozat nyomán hat minisztérium 46 olyan vállalatot vizsgált meg, ahol az utóbbi években az átlagnál magasabb volt az alkalmazottak száma. Kö­zéjük tartozott például a Szerszámgépipari Művek is, ahol — az intézkedé­sek eredményeként — egy év alatt nemcsak megállt az asztal­ok szaporodása, hanem 902-ről 893-ra csökkent az irodai dolgo­zók száma. Igaz, a csökkenés még nem jelentős, de vegyük, tekintetbe, hogy időköz­ben létre kellett hozniuk egy új osztályt — a prog­ramvezérlésű esztergagé­pek gyártásának és eladá­sának lebonyolítására, és azt hogy a vállalatnak fel kellett készülnie az 1976 végén beszerzendő közép­­teljesítményű elektroni­kus számítógép fogadásá­ra. Ez persze újabb szak­emberek — a statisztiká­ban: alkalmazottak —be­állítását igényelte. A kez­detnek tehát valóban nem rossz, hogy ennek ellené­re is 9 dolgozóval tudták csökkenteni az irodai dol­gozók létszámát. Egyéb­ként a SZIM dicséretére, legyen mondva: a válla­lat pártbizottsága még 1971-ben — tehát három évvel a Minisztertanács határozata előtt — felfi­gyelt arra, hogy túlságo­san sok a főosztály, s még akkor 17-ről 13-ra csök­kentették a számukat. A dolog könnyebbik vége Minden vállalat persze nem vehet számítógépet­, nem beszélve arról, hogy a számítógép sem csoda­szer, amely mindent meg­old. Ezért — a Miniszter­­tanács határozatának megfelelően — a jövőben is kiemelt szerepet kell tulajdonítani az egysze­rűbb, olcsóbb, de nagy felkészültséget, áttekintő­képességet és persze ta­pintatot igénylő megol­dásnak, a jobb munka­­szervezésnek, a felesleges párhuzamosságok meg­szüntetésének. Jellemző a helyzetre, hogy még a SZIM is — amely pedig igazán töb­bet tett, mint a vállalatok átlaga — csak a köny­­nyebb végét fogta meg a dolognak: megvizsgálta, hol, mely irodai részlegek­ben tudnák egy-két fővel kisebb létszámmal is el­látni ugyanazt a munkát, anélkül persze, hogy túl­órázásra, vagy emberte­len hajszába kellene kényszeríteni a dolgozó­kat. Minthogy voltak ilyen helyek, létszámzár­­latot rendeltek el az ad­minisztratív dolgozóknál, s a kilépők és nyugdíjba menők révén máris csök­kent az alkalmazotti ál­lomány. Csakhogy a SZIM — pontosabban a legtöbb vállalat — még hozzá sem kezdett annak a vizs­gálatához, hogy hol, mi­lyen osztályokat, részle­geket kellene összevonni, hogy elkerüljék a párhu­zamos adatgyűjtéseket. A ,,legolcsóbb” megoldás Egyébként nemcsak a vállalat, intézmény is. A SZIM akar elektronikus számítógépek térhódítása számítógépet beszerezni, tehát­­1970 elején még hanem az Vnitus, a Fává- csak 120 kis és középtel­­­osi Tanács és még tel­jesítményű számító ép Szabad a pálya Egyébként elég kezdet­leges szakaszban tart még az adminisztrátorok továbbképzése is. Pedig (nem ok nélkül szorgal­mazza ezt is a Miniszter­­tanács határozata) az ügy­viteli munka gépesítésé­vel mindinkább olyan iro­dai dolgozókra lesz szük­ség, akik a szokásos kézi adatgyűjtés, nyilvántar­tás, rendszerezés helyett bonyolult gépeket kezel­nek, vagy pedig admi­nisztrátorból önálló mun­kakör betöltésére alkal­mas személyekké válnak. Mint például dr. Szurday Kinga és Reményi Sán­­dorné a fővárosi tanács­nál, akik gépírónőként, előadóként kezdték a pá­lyájukat, s ma — az idő­közben megszerzett egye­temi végzettség birtoká­ban — főelőadói munka­kört töltenek be. Sajnos, ma még keve­sebben lépnek elő az ad­minisztrátorok köréből, mint amennyire a nép­gazdaságnak szüksége volna. Pedig az ő életút­juk is azt példázza, hogy érdemes tanulni, hiszen hazánkban minden dolgo­zó osztály és réteg, így az adminisztrátorok előtt is szabad a pálya! Magyar László 19­7­5. j­ú­n­i­u­s 1 Dr. Tímár Mátyás Berlinben Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a magyar S NDK gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság magyar tagoza­tának elnöke, a bizottság soron következő üléssza­kára szombaton Berlinbe utazott.­­Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rödönyi Ká­roly közlekedés- és pos­taügyi miniszter és dr. Gál Tivadar, a Miniszter­­tanács titkárságának ve­zetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK buda­pesti nagykövete. Dr. Timár Mátyás meg­érkezett az NDK főváro­sába. Az ünnepi könyv­hét országos vidéki megnyitója Szolnok 990 éves jubi­leuma alkalmából szom­baton a Szigligeti Szín­házban került sor az ün­nepi könyvhét országos vidéki megnyitójára. Kuk­ri, Béla városi tanácselnök köszöntője után Illés End­re Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szö­vetsége titkárságának tagja, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója ünnepi beszédben méltat­ta a könyv ünnepének szerepét és jelentőségét. A megnyitót ünnepi műsor követte. Ezután Si­pos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese meg­nyitotta a Damjanich Mú­zeum árkádos műemlék­­épületében létesített könyvudvart, az épület előtti könyvteret, vala­mint a szép könyvek ki­állítását. Délután a könyv­udvarban az írók dedikál­ták műveiket, este pedig a budapesti Irodalmi Színpad adott műsort ne­ves előadóművészek köz­reműköd­ésével Vass Henrik köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága köszöntötte Vass Henrik elvtársait, a KB tagját, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, 60. születésnapja alkalmából. A Központi Bizottság üd­vözletét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át

Next