Népszava, 1975. július (103. évfolyam, 152–178. sz.)
1975-07-29 / 176. szám
1975. július 29 FMüísiví Földes Pál Mély fájdalommal jelentjük, hogy a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, Földes Pál elvtárs 1975. július 26-án, életének 75. évében rövid szenvedés után elhunyt Egész életútját a kommunista harcosság, az állhatatosság, a munkásmozgalom iránti tenni akarás jellemezte. Temetése augusztus 1-én, 14 órakor lesz a Kerepesi temető központi fedett ravatalozójában. Harcostársai és barátai 13.30-tól vehetnek végső búcsút Földes Pál elvtárstól. MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁGA MAGYAR PARTIZÁN SZÖVETSÉG * * * Földes Pál a századforduló évében Mátészalkán született. Az 1918-as magyar polgári, demokratikus forradalom idején szülővárosában a szociáldemokrata párt helyi szervezetét szervezte, mely rövid idő alatt kommunista szervezetté alakult át. A Tanácsköztársaság megdöntése után Csehszlovákiába emigrált és Brnában textilfőiskolai mérnöki oklevelet szerzett. Lengyelországban és Ausztriában is a textilmunkások között végezte politikai tevékenységét. 1926-ban Bécsben a KMP vezetőségének tagja volt, és több alkalommal Magyarországra küldték. 1929-ben a párt vezetésének megbízása alapján a Csepeli Posztógyár műszaki vezetője lett, ami nagy lehetőséget adott a kommunista párt technikai apparátusának további konspirációs munkájához. 1930. szeptember 1-i tüntetés egyik szervezője és részvevője, amiért a Horthy-rendőrség tízévi börtönbüntetésre ítélte. Kiszabadulása után a Szovjetunióba ment, és egy évvel később, a második világháború kitörésekor különleges katonai megbízott a szovjet hadseregben. Részt vesz a fasiszták elleni harcban, Moszkva védelmében, a brjanszki partizánok központi parancsnokságának munkájában. Parancsnoka a pinski mocsarak partizánegységének. A harcokban szerzett tapasztalatait felhasználta a magyar hadifoglyok felvilágosításában, nevelésében, s az egyik antifasiszta iskola vezetője volt. Magyarországon 1946- tól a textiliparban több fontos beosztásban tevékenykedett. Gazdasági munkája mellett a Magyar Népköztársaság londoni nagyköveteként is szolgálta hazáját. Pártmunkáját, politikai tevékenységét mindvégig folytatta. Több kerületi pártbizottság tagja. Az 1956-os ellenforradalom idején a Magyar Partizán Szövetség fegyveres törzsének parancsnoka. Politikai tevékenységéért a szovjet kormány négy, és a magyar kormány 6 alkalommal részesítette magas kitüntetésben. Megkapta a Kossuth-díjat is. (MTI) A népfront nőbizottságának ülése Martonvásáron is Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő nőbizottság hétfőn Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet székházában kihelyezett ülést tartott. Nagy Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a nőbizottság vezetője nyitotta meg az ülést, majd dr. Marosi Miklósné, az országos nőbizottság tagja emlékeztetett Brunszvik Terézre, az óvodai gondolat és a gyermekpedagógia magyarországi elindítójának életére, munkásságára, születésének 200. évfordulója alkalmából. Ezután Papp László, a Hazafias Népfront Fejér megyei elnökségének tagja ismertette Fejér, Komárom és Nógrád megye óvodai helyzetéről készített felmérés tapasztalatait. Megjavították a Péró kútjait Június 5-én „Akik pénzt facsarnak a vízből” címmel riportot közöltünk a bicskei telepről. Megírtuk, hogy a Péró lakói egy magánházból pénzért vették a vizet, mert a telep három kútja közül hónapokon át egyetlenegy sem működött. A Fejér megyei Tanács elnökhelyettese, Seres József, kivizsgáltatta az ügyet, és válaszolt szerkesztőségünknek. Azt írta: arról, hogy a telep kútjai több hónapig üzemképtelenek voltak, a cikk megjelenése előtt a tanácsok nem tudtak, mert az ott lakók nem tettek bejelentést. Most viszont mindhárom kutat megjavították, s azok működnek is. A jövőben pedig a bicskei nagyközségi tanács az eddiginél jobban figyeli a Péró vízellátását, a kutak állapotát. Seres József tájékoztatásul közölte, hogy a község közműves ivóvízellátásának fejlesztési terve elkészült, s a költségek 44 millió forintra rúgnak. A fejlesztés, a bővítés a Péró-telepet is érinti. MÖZELET Viktor Bőrszín, a Szovjetunió Oktatásügyi és Tudományos Dolgozói Szakszervezetének titkára vezetésével 200 szovjet pedagógus látogatott hétfőn a budapesti pedagógusok Fáklya klubjába. A vendégeknek dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára adott tájékoztatást a magyar oktatási rendszerről és a szakszervezeti tevékenységről. Peru nemzeti ünnepe alkalmából Felipe Solari, a Perui Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn fogadást adott. A fogadáson megjelentek. Biró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Az építők szakszervezete elnökségének meghívására hazánkba érkezett a norvég építők szakszervezetének delegációja. A küldöttséget Rasmus Solend, az iparági szakszervezet elnöke vezeti. n KITÜNTETÉSEK Az Elnöki Tanács, nyugállományba vonulásuk alkalmából, érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül Lakatos Dezsőnek, az Élelmiszeripari Ügyvitelszervezési és Gépi Adatfeldolgozó Vállalat igazgatójának és Teszesi Ignácnak, a Konzervipari Szállítási Készletező és Szolgáltató Vállalat igazgatójának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket hétfőn dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át. Magyar—iraki kulturális írunkat érv Hétfőn a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Búzás Ferenc főosztályvezető és dr. Fawzi Mohammed Sami, az iraki felsőoktatási és kutatásügyi minisztérium főigazgatója aláírta a magyar—Iraki kulturális egyezmény végrehajtására vonatkozó, 1977 végéig érvényes munkatervet. Az aláíráson részt vett Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese és Abdullah Ismail al-Bustani, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Szedik a dohányt Szedik a dohányt hazánk legnagyobb dohánytermelő vidékén, Nyíregyháza körzetében. Eddig több mint 15 ezer mázsa levelet szállítottak a gazdaságok a szárítókba. A Virginia fajtából a termés kitűnő, hektáronként a 70—75 mázsát is eléri. A pécsi Pannónia Sörgyár Pepsi Cola palacktöltő gépsora óránként 30 ezer kólásüveget tölt meg a kedvelt üdítőitallal (MTI Fotó) NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT Emlékműsorok Irodalmi életünk fájdalmas vesztesége volt a közelmúltban két kiváló alkotónk távozása: Simon István költő és Lengyel József prózaíró halála. Költő és prózaíró? Hiszen, ha elég volna ez a két szó jellemzésükre! Lengyel József maradandó szép verseket is publikált, Simon István nagyszerű tanulmányokat írt, költői műveket dramatizált, eredeti színpadi alkotáson is dolgozott, s a művészi veretű publicisztika mindkettőjük életművében figyelemreméltó tényezőként van jelen. Sokszínű, gazdag életművükből a televízió emlékműsorai a teljességet természetesen nem mutathatták fel, de a kiválasztott művek alkalmasak voltak arra, hogy mindkettőjüknek sajátos „ars poetica”-jukkra is jellemző művészi vonásait elevenítsék fel. A Lengyel Józsefnek szentelt szerda esti emlékműsor az író alkotómunkájának két fontos vonulatára hívta fel figyelmünket: a hosszú emigrációs élet tevékenységének humanizmusát az internacionalista összetartozást, azokat az élményforrásokat mutatta meg, melyekből nem egy jelentős műve született, valamint a klasszikus filozófiát vitázva újra megélő, belőle máig szóló tanulságok szellemi tüzeit gyújtó gondolkodót állította elénk. Vasárnap este sugározták a „Szülőföldem, Bazsi...” című dokumentumműsort, mely Simon István szülőfaluját, az őt felnevelő, tehetségét dajkáló tájat mutatta be. Simon István életművéhez elválaszthatatlanul tartozott ez a gazdag történelmi hagyományokat őrző, szelíd-szép vidék, melynek népével halála pillanatáig együtt élt, országgyűlési képviselőként megannyi gondját-baját vállain hordozta. Ennek a műsornak maga a költő volt kommentátora, és riportere, újra láttuk-hallottuk őt magát is rokonai, barátai körében. Meggyőződésünk, hogy Lengyel József és Simon István műveivel még sokszor találkozunk a képernyőn. Füstös képek A televízió „Nyitott könyv” műsora fontos és hasznos szolgálatokat tesz az olvasóközönségnek: könyvtermésünk egy-egy újdonságára hívja fel a figyelmet. Dramatizált részletet mutat be — ezek néha egy-egy jól sikerült tévéjáték színvonalára emelkednek — s utána valamelyik kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész beszélget a szerzővel. A nyomtatott mű egészéhez viszonyítva ez olyasféleképpen hat, mintha elolvasnánk a fülszöveget és belelapozván a könyvbe, elidőznénk egyegy érdekesebb részletnél, de hát éppen ez a „belelapozás” adja a műsor fontosságát, éppen ebből fakad legfőbb haszna, a kedvcsinálás az olvasáshoz. Pénteken Lakatos Menyhért „Füstös képek" című regényével találkoztunk a „Nyitott könyv" adásában. A regény egyik fontos értékét a témának az a szerencsés írói megközelítése adja, hogy a szerző nem az egzotikumokat hajszolja, de mindenek előtt emberi világot ábrázol művében, emberi drámákat és konfliktusokat, fejlődésvonalakat rajzol föl érett epikus eszközökkel. A dramatizált részlet éppen ezt igyekezett viszszaadni a képernyőn , s talán épp a sokat markolás, a sűrítés folytán halványabban a könyv hatásánál. A közreműködő színészek közül elsősorban Szemes Mari alakítását kell kiemelni. Sík Csaba, a Magvető Kiadó Irodalmi vezetője tartalmas elemzését adta a könyvnek, s érdekes beszélgetést folytatott a szerzővel. Molnár Géza Évi ötmillió hanglemez A magyar lemezek iránt belföldön és külföldön olyan nagy az érdeklődés, hogy a jelenlegi kapacitással már nem tudják kielégíteni az igényeket. A termelés fokozására a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Dorogon megvásárolt egy régi, használaton kívüli épületet, ennek átalakításával és új üzemrészek építésével rendezkednek be a termelésre. Ez lesz tulajdonképpen az első komplett hazai hanglemezgyár. Az új beruházás értéke több mint százmillió forint. A tervek szerint a jövő év elején megkezdik a próbatermelést. 1976-ban 3 millió, később pedig évenként 5 millió hanglemezt készítenek. Kamarahangverseny a templomudvaron A régészeti feltárás és a levéltári adatok szerint a XI—XII. században épült a baranyai Mánfán a megye egyik legszebb és legrégibb román kori műemlék-temploma. Az eredetileg egyhajós templomot a középkorban többször bővítették, s viszonylag épségben vészelte át a török időket. Az egyszerűségében is gyönyörű templomot most az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre. A templom belseje is újjászületett, a gesztenyefából készült karzatot műanyaglakk itatással konzerválták. A templom megnyitása után az épület előterében kamarahangversenyeket rendeznek. HORIZONT — Vasárnap befejeződött Hajdúszoboszlón a hetedik alkalommal megrendezett kelet-magyarországi néptáncfesztivál. Az ország különböző vidékeiről 14 együttes 450 táncosa lépett közönség elé. — Johann Sebastian Bach emlékművének megkoszorúzásával, majd a híres Tamás-templomban megtartott koncerttel megkezdődött a nagy zeneszerző halálának 225. évfordulója alkalmából rendezett lipcsei eseménysorozat. Az ifjú népművészek országos módszertani továbbképző táborozása hétfőn kezdődött meg a Tolna megyei KISZ-bizottság dombori telepén. Az egy hétig tartó táborozáson hazánk tájairól hatvan szövő, hímző, tojásfestő, fazekas, keramikus, bőrdíszműves és fafaragó ifjú népművész vesz részt. A táborban készült munkákat kiállításon mutatják be. Bátran, a magvasabbat A művelődés és szórakozás lehetőségei egy üdülőben Üdülőink általában jól felszereltek, szépek, kényelmesek. A kiszolgálás figyelmes, az étkezés bőséges. Ennek ellenkezőjét ma már rosszindulattal sem állíthatja senki. Vajon milyen művelődési, szórakozási lehetőségek járulnak mindehhez? Ezt figyelem két hétig Siófokon, a SZOT „Csepel” Üdülőben. Az érkezés napján semmit sem terveztek, ez érthető. A következő nap „programjaként” a kirándulásokra való jegyárusítás szerepelt a hirdetőtáblán. A harmadikon városnéző sétát hirdettek, a terepen ismerős vezetővel, s a negyedik estén szervezték a zenés-táncos ismerkedési összejövetelt. Így telt el az első négy nap. A felnőtteknek kínált művelődési és szórakozási lehetőséghez tartozik még a könyvtár. Kölcsönzött minden nap 12 és 14 óra között. Ez elég is. Hiányzik viszont a hírlap- és folyóiratolvasó. Ezt rendkívül hiányolom egy üdülőből, ahol több mint ezer ember tölti idejét kéthetenként. Sokan itt ismerkedhetnének meg olyan irodalmi és egyéb folyóiratokkal — az esős napok kényszerű „bezártsága” idején —, amelyeket korábban esetleg sohasem vettek kézbe vagy nem is ismerték őket. Szerencsére tévedtem ötödik napra hirdették a Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak koncertjét, de ez valamely okból elmaradt. Jól sikerült viszont másnap a badacsonyi hajókirándulás. Utána egy „csendes” nap következett, majd a nyolcadik estén az üdülőbe látogatott a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa. Nem túlzás: több százan hallgatták rangos műsorukat. Kodály, Mozart-, Schumann-, Brahms-dalokat énekeltek, magyar népdalcsokrot mutattak be. Elő kell vennem egy sajnálatosan elkoptatott jelzőt, mert itt érvényes. A siker nem mindennapi volt. Utólag bevallom, hogy a nagy figyelmet, A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy — családos üdülőről lévén szó — szerveztek néhány külön programot a gyerekeknek is. Egy alkalomőszinte tapsokat lát vall állva kissé el is szégyelltem magam, mert a fellépés előtt arra gondoltam, bizonyára nem sok érdeklődő lesz a „nehéz” dalokból összeállított műsoron. Szerencsére én tévedtem, az üdülő illetékesei jól választották, amikor meghívták a kórust. Másnap ismét hajókirándulás következett, balatoni vetélkedővel párosítva, utána még egy „csendes” nap, majd a következőn zenei vetélkedő. Az elutazást két nappal előzte meg a búcsúest. Erre a napra nem terveztek mást. Az utolsó előtti napra meg egyáltalán semmit, hiszen „holnap úgyis elutazik mindenki”. mal szerepelt az üdülőben az Állami Bábszínház, csináltak roller- és aszfaltrajz-versenyt, hirdettek játékos gyermekdélutánt és hasonlókat. Játékterem és több szépen berendezett tv-szoba is az üdülők rendelkezésére állt. A televíziót azonban többnyire késő délután és este sugároz csak műsort, kivéve a hétvégét. A művelődési programok és lehetőségek hiánya különösen nap közben érződött. Főleg az esős napokon. Nem voltak készenlétben olyan tervek, amelyeket egy-egy meghirdetett rendezvény elmaradása, illetve az időjárás hirtelen változása miatti kényszerű otthonmaradás idején „bedobhattak” volna. Volt például egy nap, amikor a hajókirándulás a viharos szél és az eső miatt maradt el. Ilyen időben se a strandra, se a városba nem lehetett menni. A férfiak — jobb híján — kártyáztak, az asszonyok beszélgettek és a folyosókon veszekedtek a „szobafogságot” nehezen tűrő gyerekekkel. Vajon, ha ilyenkor álltak volna eléjük valamivel?! Például egy érdekes klubfoglalkozással, egy mozgalmas irodalmi délutánnal vagy hasonlókkal?! Nem lehetett volna érdeklődést kelteni, az otthonba, a munkahelyre is elkísérő élményeket adni? Szándékosan szóltam többet arról, amit hiányoltam, amin változtatni kellene. Egyébként sok száz társammal együtt kitűnően éreztem magam az üdülőben. A művelődési programot azért nem hagyhattam szők nélkül, mert meggyőződésem, hogy nem szabad kihasználatlanul hagyni a meglevő lehetőségeket. Nyaralás közben nem kell a munkára, a családi ügyekre gondolniuk az embereknek. Szinte egész nap szabad idejük van, pihentebbek, érdeklődőbbek. „Kísértsük” hát meg őket az üdülőkben még több rangos művelődési lehetőséggel! Ismertessük meg őket az egész évben igénybe vehető formákkal! Persze ne erőszakosan, inkább az előttük levő lehetőségek bőségének csábításával. És a szórakozás formái közül is bátran válogassák a magvasabbakat. Mátyás István Hiányzik a hírlapolvasó Jön az eső, vége mindennek Befejeződött a Duna menti folklórfesztivál Nagy sikerrel fejeződött be a Duna menti népek 5. folklórfesztiválja. A négynapos nemzetközi rendezvénysorozaton Bács-Kiskun megye két fesztiválvárosában, Kalocsán és Baján nyolc ország népi folklórjának mintegy ezer terjesztője, szereplője mutatkozott be. A fesztivált záró kalocsai gálaesten dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a díjakat. A Bács-Kiskun megyei Tanács „Népek Barátsága” nagydíját öt együttesnek és öt személynek ítélte oda. (MTI)